Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-29 / 358. szám, kedd

A CSSZBS Z "í*" I Rövidülnek a határidők (CTK) - A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség, amelynek több mint kétmillió tagja van — a jövő évben is hatásosan akarja népsze­rűsíteni a szovjet népnek a kommu­nista építésben kifejtett munkáját. A szövetség tevékenysége a jövő év első felében elsősorban Csehszlo­vákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulója és a csehszlovák-szovjet barátság el­ső csehszlovákiai szervezete megala­kítása 35. évfordulója ünnepségeire irányul. Különféle további akciók célja az lesz, hogy többek között konkrét se­gítséget nyújtsanak a gazdasági fel­adatok megoldásában, az új munka­folyamatok bevezetésében és a szov­jet tudomány eredményeinek nép­szerűsítésében. A trenčíni HESZ tevékenysége (CTK) - Decemberben folytak le Szlovákiában a Hadsereggel Együtt­működők Szövetsége járási konferen­ciái, amelyeken e védelmi szervezet tagjai összeállították a múlt időszak­ban végzett tevékenységük mérle­gét és kitűzték további feladataikat. A HESZ-szervezetek gazdag tevé­kenységét bizonyította a Trenčínben megtartott járási konferencia is. ( A trenčíni HESZ-szervezet tagjai többek között bekapcsolódtak a so­kolovói és dukiai honvédelmi felké­szültség versenyeibe, amelyeken csaknem hatezer versenyző vett részt. Jő eredményeket érnek el a II. Országos Spartakiád gyakorlatai­nak betanulásában is. A járási spar­takiádon több mint 200 HESZ-tag vett részt. A HESZ trenčíni tagjai önkéntes brigádok keretében eddig 3600 bri­gádórát dolgoztak le a mezőgazdasá­gi munkák terén. A z SZKP KB legutóbbi ülésén a szovjetország belső problé­^ májáról, a mezőgazdasági termelés 6 továbbfejlesztéséről tárgyalt, de a vi­láglapok most is hasábokat szenteltek fennek az eseménynek. Még azok is, ^amelyek 1953-ban „a kolhozok csődje" ^fölött lelkendeztek. Ma már nem be­^ szélnek a szovjet mezőgazdaság „vál­^ ságáról". Nehéz is beszélni a kolhozok ^ és szovhozok bomlásáról akkor, ami­^kor már a hús és tej egy főre jutó ^ termelésében megelőzték az USA-t, és ^ az idei aszályos évben is elegendő ^gabonával látták el a szovjetországot. ^ Az SZKP KB összegezte az idei me­zőgazdasági év sikereit, melyek ékes­szólóan bizonyítják az utóbbi években ^ hozott párthatározatok eredményessé­gét. Ma már bebizonyosodott, hogy a Érdemes megnézni ^szakán. A '. i csak nagy Š nek Ä rimaszombati járás egyik köz­sége: Čerenčani. Az utóbbi egy-két hét során más járásokból sok szö­vetkezeti tag keresi fel, hogy meg­ismerkedjen a helybeli szövetkezeti klub munkájával. Ez a klub ugyanis a legjobbak közé tartozik az egész kerületben. Nemcsak korszerűen fel­szerelt klubterme, olvasószobája, színpadja, mozija és más kulturális berendezése van, hanem a község la­kói élnek is a szövetkezeti klub nyújtotta lehetőségekkel. Minden es­te legalább 25 szövetkezeti tag ellá­togat ide, hogy az egyes érdekkö­rökben kellemesen eltöltse az es­tét. A klub vezetői gondoltak a szö­I vetkezeti tagok gyermekeire is, akik ' itt asztaliteniszt játszhatnak, a fény­| képészeti szakkörben serénykedhet­nek, vagy a bábszínházban gyönyör­ködhetnek. A čerenčanyi szövetkezeti klubot eddig a losonci, füleki, zvoleni és a Banská Štíavnlca-í járásból keresték fel szövetkezeti tagok és népműve­lési dolgozók. Több szövetkezeti köz­ség képviselői elhatározták, hogy még ezen a télen hasonló klubot létesítenek községükben. A jő pél­dát követik Očován, Pincén, Zvolen­ská Slatinán és a Banská Štiavnica-i kerület más járásaiban. (ČTK) ^a gépek eladása a kolhozoknak óriási ^ mértékben hozzájárult a szovjet falu ^ gyors fellendítéséhez. § A mai szovjet falu már régen tú! §van a régi hibák kiigazításának idő­kolhozok és szovhozok nem­nagyfokú termelékenységet ér­el, hanem új utakat keresnek ^gazdasági tevékenységük megjavítá­sára. A kolhozparasztok pénzbeli dí­még csak kí­ma már oly té­százait a mun­katermelékenység növelésére lelkesí­ti. A kolhozközi szervezetek, főként ^az építőipari szervezetek sok járásban ^a kolhozok kitűnő segítőtársaivá vál­fellendülést, mint ma" — mondotta a kijevi terület Kommunard kolho­zának elnöke. Az SZKP KB ülése úgy határozott, hogy kivétel nélkül minden kolhozban, szovhozban, minden járásban és terü­leten maximálisan kell növelni a ter­melést. Noha e feladattal kapcsolat­ban sok szervezési és termelési kérdést tárgyalt meg, mégis a tárgyalások központjában a káderkérdés állott. Ha ma egy fejlődő kolhoznak egy helyben topogó szomszédja van, ez rendszerint a vezetőkön múlik. Ezért a Központi Bizottság határozata hang­súlyozza, hogy a termelés maximális növelésének döntő feltétele minden kolhozban és szovhozban az elmaradó gazdaság megszilárdítása olyan ta­pasztalt és szakképzett szervezőkkel, akik biztosítják a mezőgazdasági ter­melés maximális fejlődését. Az élen­járó kolhozok tapasztalatai igazolják, hogy a mezőgazdaság további fellen­dülése elsősorban a termelés ügyes megszervezésétől, a tartalékok teljes kihasználásától, a tudományos isme­retek és a gyakorlati sikerek széles­körű érvényesítésétől függ. Az SZKP KB határozata a pártszer­vezetek tömegpolitikai munkájának jelentőségét is kiemelte. A szovjet falu sikerei nagyobb Igényeket tá­masztanak a pártszervezetekkel szem­ben, mert megteremtették a gyor­sabb előrehaladás feltételeit. Minde­nekelőtt fontos, hogy megjavuljon a nevelő munka, mert a falu újabb fel­lendülésével párhuzamosan ápolni kell a munkához és a közös gazdál­kodáshoz való új viszonyt. Például az oszthatatlan kolhozalapokba átutalt összegek növelése fokozott nevelő munkát követel, mert mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek arról, miből ered a bőség. A hétéves terv első éve igazolta, hogy a szovjet falunak minden felté­tele megvan ahhoz, hogy határidő előtt teljesítse a tervet. A termelés jelenlegi állapotára vonatkozó főbb számadatok is mutatják: a szovjet ál­lam elegendő mennyiségű gabonát termelt, bár sok területet aszály súj­tott. Az állattenyésztés terén is je­lentősen túlszárnyalták a tavalyi ered­ményeket. Ugyanakkor hatalmas anyagi-műszaki bázis megteremtésé­vel az ipar is segíti a falut. A párt Központi Bizottsága ezért fő feladat­ként tűzhette ki a mezőgazdasági hét­éves terv határidőelőtti teljesítését. A jövő években a szovjetország bő­ségében lesz a mezőgazdasági termé­keknek STANISLAV OBORSKY ^tak. A szovjet falu útkeresése nem­^ csak a maga, hanem valamennyi szo­fccialista orszán mezőaazdasána számá­Gyógyfürdőink a dolgozók szolgálatában Egészségügyünk átépítése folyamán a kórházi kezelés mellett a gyógyfür­dők küldetése is megváltozott — a dolgozók széles tömegének javára. A változás szemléltetésére megemlí­tünk néhány adatot: 1945 előtt pél­dául gyógyfürdőink nagyobbrészt csak a nyári időszakokban voltak üzemben s főleg olyan gazdag emberek „kezel­tették" magukat, akiknek egészségi állapota nem is kívánt kezelést, vagy­is nem szorultak gyógyításra. Ezek inkább szórakozási lehetőséget keres­tek gyógyfürdőinkben. Megtehették, gazdagok voltak. Ám a munkásember nem kezeltethette magát akkor sem, ha arra valóban, szüksége volt, nem juthatott a gyógyfürdőbe, mert — szegény volt. Ma a fürdőhelyeken a dolgozók ezrei részesülnek kezelésben s nyernek gyógyulást. Ha körülnézünk az országban, azt látjuk, hogy míg 1948-ban 89 gyógy­intézetünk volt, addig a múlt évben számuk 134-re emelkedett. Ezzel pár­huzamosan emelkedett az ágyak szá­ma is: míg 1948-ban 17 ezer 314 ágy­gyal rendelkeztek a gyógyintézetek, az év harmadik negyedében az ágyak száma már 24 ezer 368-ra növekedett. Míg 1950-ben egy orvosra még 142 ágy, a múlt évben már csak 62 ágy jutott, Szlovákiában ennél is kevesebb — 55. A dolgozókról való messzemenő gondoskodást fejezik ki a következő számok is: a gyógyfürdői kezelésre 1949-ben 141 millió koronát fordítot­tunk — a múlt évben ez az összeg elérte a 325 millió koronát. Ennek jelentőségét és eredményét kifejezésre juttatja az is, hogy míg 1950-ben százezer lakos közül 26,9 volt beteg, addig a múlt évben több mint felére — 10,9-re csökkent a megbetegedések száma. Százezer em­ber közül ragályos betegségben 1949­ben még 122 halt meg - a múlt évben már csak 43. Mindez a dolgozó nép egészségéről való gondoskodás világos jele. (ks) fccialista ország mezőgazdasága számá ^ ra is nagyjelentőségű. ^ Hangsúlyoznunk kell, hogy a kolho­^zok és szovhozok tevékenységének ^sok új eleme közvetlenül a mezőgaz­kdasági dolgozók milliós tömegei köré­iben született meg. A pártintézkedések % szélesre tárták az ajtót a tömegek ^ kezdeményezése előtt. Nem véletlen, ^hogy az SZKP KB ülésén sok kolhoz­^ paraszt, újító és kolhozelnök vett ^ részt. Nem véletlen, hogy ezek az ^ emberek az SZKP KB szónoki emel­vényén beszéltek tapasztalataikról és % javaslataikról. A Központi Bizottság ^határozatából kitűnik, hogy a párt ^ a mezőgazdasági hétéves terv határ­-idő előtti teljesítésének egyik döntő ^feltételét látja a nép kezdeményezé­sének további kibontakozódásában és ^az új tapasztalatok kihasználásában. ^ A szovjet kolhozparasztok nagyon he­§ lyeslik ezt az álláspontot. Számos uk­§ rajnai kolhoz dolgozói összejöttek, ^ felülvizsgálták eddigi felajánlásaikat fcés növelték azokat. % „Ez csak azért lehetséges, mert a §párt megteremtette a kezdeményezés § rohamos kibontakozásának feltételeit. ^Az ukrán falu sohasem ért el olyan Csehszlovákia szovjet szemmel I. Lapogonov szovjet újságíró a Mezsdunarodnaja Zsizny című külpo­litikai folyóirat legutóbbi számában csehszlovákiai élményeiről számol be. A befejezés szakaszában című cikkének elején megállapítja, hogy a Csehszlovák Köztársaság a szocia­lista építés befejezésének stádiu­mába lépett, ez jellemzi az egész ország életét, a gazdasági és kul­turális életben, az életszínvonal emelésében elért sikereit. „Az SZKP XXI. kongresszusán kidolgozott új elméleti tételek, különösen az az is­mert tétel, hogy a szocialista or­szágok többé-kevésbé egy időben jutnak el a kommunista társadalom felsőbb szakaszába, még jobban megszilárdította a csehek és szlo­vákok önbizalmát" — írja Labogo­nov. A cikkíró a továbbiakban kitér a szocialista építés befejezéséért folytatott országos küzdelem fő szín­terére: a népgazdaságra. Az építés fő iránya alcímmel az országszerte folyó vízierőműépítke­zésről számol be. Megírja, hogy a Moldva folyón hatalmas lépcsőzet — 12 nagyobb-kisebb vízierőmű épül, s egy részük már működik is. Szlová­kiában a Vág-völgyi lépcsőzet me­rész terve valósul meg, 8 vízierő­művet már üzembehelyeztek, továb­bi 4 épülőfélben van, újabb hetet Filmkivitelünk idei sikerei 1945-ig a csehszlovák filmek csak ritkán kerültek el külföldre. A fel­szabadulás óta már nemcsak impor­tálunk filmeket, hanem jelentős mér­tékben exportálunk is. Ez nemcsak az egész estét betöltő filmekre vo­natkozik, hanem főleg a rövid, a népszerű tudományos, a rajzolt, a bábjátszó és az oktató filmekre. A cseh és a szlovák filmeket ma a világnak több mint 60 országában vetítik. Nagyon jó kapcsolataink vannak pl. Japánnal, Latin-Amerika országaival, mind több filmet szál­lítunk a Közel- és a Közép-Keletre, kiterebélyesedik együttműködésünk a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország televíziós adóállomásai­val. A csehszlovák rajzolt és báb­játék filmek szinte kivétel nélkül el­kelnek a nyugati államok filmpiacain. Az egész estét betöltő filmek közül a legnagyobb sikere Karel Zeman ördögi találmány című művének van, amely már bejárta az egész vilá­got. A csehszlovák filmek nagy sikere­ket arattak a különböző nemzetközi filmfesztiválokon. Igy például a brüsszeli világkiállítás nagydíját kap­•k Nem egészen két évvel ezelőtt a cseh országrészekben és Szlovákiában ls több pionír-diákszervezet az iskola vezetőségé­nek segítségével iskolai önkiszolgáló bol­tot létesített. Ezáltal megkönnyítik a vi­déki iskolák tanulólnak, hogy apróbb be­vásárlásokat eszközölhetnek. Köztársa­ságunkban- ma mér több mint 400 iskolai önkiszolgáló bolt működik és számuk egyre gyarapodik. ta meg Toman rendező Csehszlovákia című dokumentum-alkotása, Cannes­ben a Lepkék itt nem élnek című rövid filmünk vitte el a nagydíjat, az arany pálmát és a fesztiváli fil­mek jó megválasztásáért is külön dí­jat kaptunk. V. Jasný rendező Vágy című alkotása elnyerte a legjobb if­júsági film diját, Jiŕí Trnka Szent­ivánéji álom című bábfilmje a can­nesi műszaki bizottság nagydíját nyerte el. Komoly sikereket arat­tunk a Velencében, San Sebastián­ban, Locarnoban, Kanadában és a VIT alkalmából Bécsben megrende­zett nemzetközi filmfesztiválokon is. Csehszlovákiát filmgyártásának eredményei alapján ma már joggal nevezik külföldön a film kis nagy­hatalmának. Mirko Imrich & pedig az 1960—1965-ös években épí­s tenek fel. A harmadik lépcsozetet ^ más Duna menti államokkal közösen ^ építi fel Csehszlovákia. A felszaba­^ dúlás előtt nagyon kevés vízierőmű­^ ve volt, bár jelentős vízierőtartalé­S kokkal rendelkezett, o ^ - Talán nem volt előnyös a cseh­• December 27-én Moszkvába utazott a ^ szlovák tőkések számára az ingye­Szövetkezetek Központi Tanácsának kül- S nes „üzemanyaggal" működő villany­döttsége Josef Nepomucký elnök vezetésé-i erőmüvek építése? - kérdeztük az vei. A küldöttség kereskedelmi megá apo-8 ., , K dást ír alá az 1960-as évre a Szövetkeze- S egyik neves közgazdászt, tek Központi Tanácsa és a Szovjetunió Fo- S ~ Persze, hogy előnyős volt, de gyasztási Szövetkezetei Központi Szövetsé- ^ ellenezték a német és a többi szén­ge között. ^ bárók, akik szénnel látták el hazán­* Hnúštán hétfőn üzembe helyeztek a J kat. Az ő számukra nem volt elő­áttérjen a villanyenergia­koze tartozik. Az ú(5 , " ..„., _ kórházi osztályt a lakosok „Z-akció" kere­Š termeles nem az egyedüli de az tében önsegéllyel építették. ^ j a • Prágából hétfőn Düsseldorfba utazott^ nyező az ország szocialista építésé­a csehszlovák békemozgalom küldöttsége, !> nek befejezésében. Az iparban azon­amely megfigyelőként részt vesz a hét§ ban az új technika ugrásszerű fej­nyugatnémet békeharcos elleni düsseldorfi ^ lődése szempontjából döntő ténye­Sfoli... . n i , , , , u , S ző" jegyzi meg á cikkíró. Majd gép­* Prága és Bratislava lakosainak be- és S , ' £ J h , " té t ismerteti kiköltözéséről az 1950-1958 közötti évek- § 'P arun iJ ne ly?® t e£ , e „x„ ben most közzétett statisztikai adatok $ " A termelés komplex gepesitése rámutatnak, hogy köztársaságunk főváro- § és automatizálása külön szerepet Sába az említett időszakban csaknem 200 k játszik a szocialista építés befeje­ezer lakos költözött és 170 ezer távozott,^ zésében és a kommunizmusba való úgyhogy a különbség kb. 31 000 főt tesz S fokozatos átmenet feltételeinek meg­ki. Bratislavában ez a különbözet valami-1 teremtésében. Először is a szocializ­| musban nemcsak műszaki, hanem i társadalmi, politikai kérdés is az i automatizálás. Megvalósítása a nép­§ gazdaság valamennyi ágában előse­s gíti a munkások kulturális-mű­^ szaki színvonalának emelkedését és § feltételeket teremt a nagy társa­§ dalmi probléma megoldására: a $ szellemi és fizikai munka közti lé­§ nyeges különbség megszüntetésére. § Másodszor: az automatizálás széles­% körű bevezetése további műszaki ha­Š ladást és ennek alapján újabb gaz­^ dasági fellendülést eredményez" ­§ fejtegeti Lapogonov. ^ A cikkíró hangsúlyozza, hogy Csehszlo­^ kia tavaly egy lakosra eső szénfejtésben ^ megelőzte a nyugati államokat. Tavaly 5 ^ és félmillió tonna acélt öntöttek a ko­^ hászok, ami azt jelenti, hogy 409 kg jut $ egy lakosra. A közgazdászok számításai $ szerint 1965-ben már 700 kg acél jut •! majd egy lakosra és Csehszlovákia nem­$ csak Angliát, hanem az USÁ-t is megelőzi. $ Lapogonov kiemeli, hogy Csehszlovákia i egyik legkomolyabb gazdasági té­véi kisebb kb. 1750 lakost tesz ki. 40 cigányszármazású leány és asszony járt kétszer hetenként a kassai „Oj élet" művelődési házba fő­ző-, varró- és más tanfolyamokra. 53 elő­adáson szaktanítók vezetésével megta­nulják a háztartási munkák alapjait, ho­gyan kell higiéniku­sán étkezni és főzni. Képünkön Helena Ba­dová. A varrógép mellett éppen olyan ügyesen dolgozik, mint a konyhában. (Foto: František Schingler CTK) •M: • dolgozói aktívan kiveszik részüket a szo­cialista és a tőkés rendszer békés ver­senyéből. S ugyanakkor nagyra értékeli a csehszlovákiai dolgozók internacionaliz­musát, mely a testvéri országok iparo­sításának önzetlen támogatásában nyilvánul meg. A cikkíró külön fejezetben foglalkozik hazánk mezőgazdaságával. Kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelésben is jelentősen emelkedett a munka termelékenysége. Ta­valy előtt például 81 százalékkal több ter­mék jutott egy dolgozóra, mint 1936r ban. Kitér a mezőgazdasági téren tett legutóbbi pártintézkedésekre, a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapjának átszerve­zésére, a begyűjtés új megszervezésére, és kiemeli a parasztok anyagi érdekeltségé­nek szocialista elvét. Cikke befejező részében békeharcunkkal foglalkozik. Rámutat az év nagy esemé­nyeiré, a devini nagygyűlésre, mely né­pünk egységét és szilárd elszántságát fe­jezte ki: soha többé nem ismétlődhet meg München! A cikkíró ugyanakkor fon­tos tényezőt Iát hazánk és az NDK foko­zódó barátságában és együttműködésében, majd Csehszlovákia békés külpolitikájáról szólva így fejezi be cikkét: ,.A vitás nemzetközi problémák békés megoldásáért, a népek kölcsönös megérté­séért és együttműködéséért küzd a szo­cialista Csehszlovákia a szocialista tábor testvéri országaival egyetemben." Külpoliti­kájának egy a célja: a Csehszlovákia, va­lamint a szocializmust és kommunizmust építő más országok népei és minden bé­keszerető nép számára annyira fontos béke megszilárdítása. L. L. A francia rádió és televízió alkalmazottainak sztrájkja Párizs (ČTK) - A francia rádió és televízió alkalmazottai december 28­án bérsztrájkba léptek. A sztrájkot az általános szakszervezeti szövetség és a Force ouvriere szocialista szak­szervezeti szövetség támogatja. Te­kintettel arra, hogy valamennyi be­mondó, színész, rendező és díszletter­vező részt vesz a sztrájkban, a fran­cia rádió csupán hanglemezre felvett zenét és a televízió filmeket közvetít. Ä Belga-Kongó pártjai függetlenséget követelnek Brüsszel (ČTK) - Kisantában va­sárnap ért véget Belga Kongó legna­gyobb politikai pártjainak háromnapos értekezlete. Az abakó párt, az Afrikai Szolidaritási Párt és Kongó Nemzeti Mozgalma Belga-Kongó azonnali és teljes függetlensége elismerésének követelményével léptek fel. A kongresszuson több határozatot hoztak. Az első követeli Belga-Kongó azonnali és teljes függetlenségének elismerését és javasolja, hogy 1960. január 5-én üljenek a zöld asztalhoz a belga kormány és Belga-Kongó la­kosságának képviselői a függetlenség elismerése feltételeinek megtárgyalá­sára. További határozati javaslat Kongó állam szervezésével foglalkozik. Java­solja, hogy a belga tartomány jelen­legi hat tartományából hat köztársa­ságot alapítsanak, amelyek a „Közép­afrikai Köztársaságok Szövetsége" cí­men tömörülnének. WASHINGTONBAN e napokban jelentet­ték, hogy 1960. január 11-én felújítják a tárgyalásokat az USA és a Szovjetunió közötti bérleti és hitelegyezményröl. Az amerikai küldöttséget Charles Boh­len, az államtitkár különtanácsadója veze­ti. A szovjet küldöttség élén M. A. Men­slkov, a Szovjeunió USA-beli nagykövete áll. ŰJ SZÖ 2 * 1059. december 29. V

Next

/
Thumbnails
Contents