Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-15 / 316. szám, vasárnap

A szovjet kormány jegyzéke az NSZK kormányához * A NAGY ERŐ * Moszkva (TASZSZ) - A szovjet kormány jegyzéket intézett az NSZK kormányához, amelyben rámutat ar­ra, hogy az NSZK kormánya által Nyugat-Berlinben létesítendő Deutschlandfunk leadóállomás (elál­lítása jogellenes és összeegyeztethe­tetlen Nyugat-Berlin státuszával. A jegyzéket november 13-án Moszk­vában V. Szemjonov külügyminiszter­helyettes adta át G. Kroiínak, az NSZK nagykövetének. A jegyzék rámutat, hogy a leadó­állomás tervezett létesítése Nyugat­Berlinben nem minősíthető másnak, mint olyan törekvésnek, amellyel fo­kozni akarják a Nyugat-Berlin terü­letéről folytatott aknamunkát és el­lenséges propagandát. Ez arról ta­núskodik, hogy az NSZK kormánya nem hajlandó mérlegelni az ilyen te­vékenység megengedhetetlenségét, pedig a genfi értekezleten résztvevő • •••••••••• kormányok emellett foglaltak állást. ^ Valamennyi körülmény figyelembe- ^ vételével — mondja a jegyzék — ^ látható, hogy a szövetségi kormány ^ tovább folytatja a Nyugat-Berlin-i ^ helyzet további bonyolulttá tételére ^ irányuló vonalat, mégpedig abban az ^ időben, amikor kedvező feltételek ^ alakulnak a német probléma rende- !; zésére. § s A szovjet kormány elvárja, hogy 5 az NSZK kormánya a jegyzékben ki- ^ fejtett érvekhez teljesen felelős ál- ^ 1 A Szövetségi Tanács elutasította a rádió­törvény javaslatát AZ EGY FÖRE ESŐ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN ÉS A NÉMET SZÖ­VETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN, AZ 1958-AS ÉVBEN. Bonn (CTK) — A nyugatnémet § • j parlament felsőháza — a Szövetségi § ! Tanács — november 13-án egyhan- ^ gúlag — tehát a kormánypártok kép- ^ viselőinek szavazatával is — mint i S ••••••••••••• Nyu al-^émehrszág mei esdi a leireraiat járók cy irtását Bonn (ČTK) - A nyugatnémet hadügyminisztérium képviselője no­vember 13-án bejelentette, hogy a jövő év elején az NSZK-ban teljes erővel megindul a tengeralattjárók gyártása a haditengerészet számára, fgy a kiéli Howaldt-hajógyár tizen­két 350-tonnás, a brémai Atlas-üzem három tengeralattjárót épít, ezenkí­vül kijavítják a volt náci haditen­gerészet egyik 1600-tonnás tenger­alattjáróját, amely irányítható löve­dékek szállítására és kilövésére al­kalmas. mánynak a rádiótörvényre tett ja- í; vaslatát. A kormányjavaslat szerint ^ az új törvény alapján több új rá- § dióállomást építenének, többek közt ^ Nyugat-Berlinben is. A rádióállomá- ^ sokat közvetlenül a szövetségi kor- § mány irányítaná. ^ A Szövetségi Tanács kifogásai ha- $ tásköri jellegűek voltak. A nyugat- § német alkotmány ugyanis a kulturá- ^ lis tevékenység, tehát a rádióleadá- ^ sok terén is minden illetékességet ^ a tartományi kormányoknak tart ^ fenn. A Szövetségi Tanács, amely- ^ nek tagjait a tartományi kormányok fc delegálják, ezért szembehelyezkedett j azzal, hogy az új rádióleadók a szö- J; vetségi kormány hatáskörébe tartóz- § zanak. 5 Adenauert nem látják ^ szívesen Angliában London (ČTK) — Adenauer jövő heti ^ londoni látogatásával kapcsolatban a brit haladó és demokratikus sajtó óva inti a ^ kormányt, ne támogassa a nemzetközi % megértés meghiúsítására irányuló bonni tö- ^ rekvéseket >5 Az Daily Worker november 14-i szá- ;? mában nagy karikatúrát közölt, amely ^ Adenauert mint a nyugatnémet monopő- ^ iiumck és a militarizmus képviselőjét ábra- ^ zolja. 5! A bonni politikát a legélesebben a World News c. haladó hetilap bírálja, amely a ^ következőket írja: „Az egyszerű angolok azért nem fogadják szívesen Adenauert, -í mert a világbékét fenyegető erők képvi- % selője. Hazánk lakosai már súlyosan rá- Jí fizettek a hasonló emberekkel való szö- i vétség re." § Togliattit választották meg| A minisztérium képviselője továbbá az olasz képviselőház külügyi | kijelentette, hogy az összes 15 új j bizottságának alelnökévé tengeralattjárót 1963-ban helyezik üzembe. Üjabb bizonyítékok Oberländer náci múltjáról Berlin (CTK) — A Német Egység Bizott­sága november 13-án Berlinben újabb do­kumentumokat közölt, amelyek azt bizo­nyítják, hogy Oberländer bonni minisz­ter részt vett az 1944. évi varsói felkelés véres elfojtásában és Hitler, valamint Himmler közvetlen segítő társa volt a kelet-európai népek leigázásában. Oberlän­der továbbá sajátkezűieg aláírt levélben kö­vetelte, hogy a fasiszta gyilkosok ezért ala­kulatát vessék be a ,,bandák elleni harc­ba". A nácik ugyanis igy nevezték a len­gyel partizánokat. A Berliner Zeitung pénteken ugyancsali további bizonyítékokat közölt arról, hogy Oberländer hogyan népszerűsítette a náci hódító háborút. A lap közzétette annak a levélnek fényképmásolatét. amelyet Ober­länder 194-1. június 5-én a „Prágai Német Károly Egyetem rektorának" küldött, s amelyben bejelenti, hogy megbízták „nagyobbrnéreiü kutatómunkával Orosz­országban". Ugyanakkor ajánlkozik, hogy előadásokat tart a háborús gazdálkodásról. § Róma (ČTK) — Az olasz képviselőház ^ külügyi bizottságában november 13-án ^ tartották a bizottság alelnökének válasz- ^ tását. A külügyi bizottság alelnökévé Tog- ^ Iiattit, az Olasz Kommunista Párt fótit- J; kárát választották meg. A napokban érdekes cikket közölt a Rudé právo, pártunk központi lap­ja. A Česká Lipa-i Tatra-vagongyár­ban dolgozó Oldŕich Hrebeň aszta­losról szólt az írás, akit nem is oly rég „felesleges" embernek tartot­tak. Hrebeň még két esztendővel ez­előtt keresetének java részét bará­taival a kocsmában költötte el. S mint ilyen embereknél szokás, bi­zony nem volt jó viszonya a munká­hoz, sem a munkatársaihoz, közöm­bös volt mindennel szemben. Emiatt nevezték el „felesleges" embernek. Ez csúnya jelző, fekete pecsét az emberen. Ha egy ideig lehet is, de sokáig nem tűrheti magán a meg­bélyegzett, mert ha belenyugszik, va­lóban feleslegessé válhat a társa­dalomban. Akkor pedig nincs sok ér­telme az életnek. Hrebenben volt elég akarat, hogy leküzdje gyenge­ségét, hiszen még fiatal ember. Meg is fogadta: — Megmutatom, hogy nem vagyok annyira felesleges, mint mondjátok! Egyedül nehéz volt elindulnia a vissza-úton. Nem volt párttag, de a kommunisták melléje álltak. A pártszervezet Jarda Štefec elvtárs feladatává telte, segítsen Hrebeň talpraállításában. Jarda és Oldrich régi ismerősök voltak s a „felesleges" ember bizott a kommu­nistában, aki gyakran hosszú órákig elbeszélgetett vele. Az értelem-bon­togató beszélgetések hatására Old­rich szabad idejében már nem a kocsmába, hanem Štefecékhez ment látogatóba. S amikor több mint fél­évvel ezelőtt Hrebeň részlegén, ahol a „Zsa" vasúti kocsikat gyártják, megindították a versenyt a szocialis­ta munkabrigád cím elnyeréséért, Oldrich Hrebeň, mint szervező és kezdeményező hívta fel magára a fi­g.yeimet. A kommunista Štefec, amikor látta a gondjára bízott ember fejlődését, magáratalálását, Oldfichot pártunk tagjelöltjévé ajánlotta. Jótállt érte! Hrebenben nem csalódhatott, mert akibe beleoltják s benne tovább ápolják a kommunista jellem csírá­ját, csak hasznosan cselekedhet. Hfeben valóban ilyen ember kezdett lenni. Életében az első pártfeladata így hangzott: — A „Zsa" kocsik gyártási rész­legén munkacsoportom a legjobb lesz! Adott szavát, első pártfeladatát becsülettel teljesítette. Munkatársai már nem szapulták, hanem dicsér­ték: Hfeben szilárd talajon jár! Ez nagy sző! A „felesleges" ember hasznos lett! Hfebent ma hiába keresnénk meg­szokott munkahelyén. A szomszédos munkahelyen dolgozik. Hogy s mi­ként került oda? Ügy történt, hogy a szomszédos részlegen, ahol az új­típusú „M" kocsik szerelését végzik, a Hrebenékhez hasonló asztalosmun­kát végző kollektíva elmaradozott. Veszélyeztették a terv teljesítését. Ebbe nem nyugodhatott bele az üzem vezetősége sem. De kit te­gyenek a csoport élére? Hrebent? Jó szervező, ért a munkához! De a jóból a rosszabba kerüljön?! Hfeben vállalta, a rosszul dolgozó munka­csoport élére állt. Ha ereje és akarata van, most mu­tathatja meg igazán, hogy mennyire nem „felesleges" ember! Már '-ét hónapja dolgozik a „rossz" munka­csoportban. S az eredmény? Ugyan­az. mint ré„gi munkahelyén: fellendí­tette a munkát! Az elmaradók az­óta felével csökkentették a túlórák számát, bevezették; a műszakilag in­dokolt normákat, ami egy dolgozó­nál sem vezetett keresetcsökkenés­hez. S az asztalosok, akiknek mun­kájára Hfeben jöveteléig állandóan várni kellett, ma előre dolgoznak. Hfeben a rosszúl dolgozó kollektí­vából jót formált. Még az sem riasz­totta vissza elhatározásától, hogy egyesek a háta mögött gúnyos meg­jegyzéseket tettek: Nézzétek csak. megint hogy ugrál! Hogy miért „ugrált" Hfeben, ez kitűnik keresetéből is. S ezt em­beri fejlődésében döntő tényezőnek tekinthetjük. Amikor a rosszúl dol­gozó munkacsoport élére állt. az első hónapban háromszáz koronával kevesebbet keresett. A második hó­napban, októberben a jobb munka­szervezés, jobb tervteljesítés révén már csak száz koronával kapott ke­vesebbet. Ezekben a hetekben éri el csak régi keresetének színvonalát. Hát érdemes volt munkahelyet cse­rélnie, hogy kevesebbet „vágjon zsebre"? Ez miben is lehet döntő tényező ? Ha akadnak köztünk olyanok, akik nem értik meg ennek jelentőségét, meg kell mondanunk, örülünk, hogy vannak olyan dolgozóink, mint Ol­drich Hfeben! A nagy Szovjetunió­ban, ahol ez a mozgalom, Gaganova mozgalma már elterjedt, nagyon so­S kan vannak ilyenek. Hfeben Gagano­va követője lett! Ezzel kapcsolatban felmerül a keteset kérdése. mint felmerült Oldrich Hfeben ese­rében is. Ami a kapitalista világban ma is a legjellemzőbb — a múltban ná­lunk is az egyéni érdek legfőbb mozgató ereje a pénz, a pénz s har­madszor is a pénz volt. Minél töb­bet mondhatott magáénak az ember, annál „boldogabbnak" érezte magát. A kapitalista rendben ez váltotta ki, hogy a kegyetlen harácsolásban az ember az ember farkasa lett. A szocializmus országaiban is van egyéni érdek, de az a közösség érde­kével párosul. S a közösség érdeke, hogy az egyén mind boldogabban, mint elégedettebben éljen! Nálunk az emberek gondolkodásának, kez­deményezésének fő mozgató ereje az a tudat, hogy szabadon élünk, magunknak, az egész társadalom javára dolgozunk. Ennek tudata vál­toztatja meg gondolkodásunkat s ar­ra vezet bennünket, hogy azt te­gyük, ami a társadalom számára a leghasznosabb, mert az számunkra is a leghasznosabb. Eszerint cse­lekedett Gaganova, ezt teszi sok, sok követője a Szovjetunióban s ezt te­szi nálunk Oldrich Hrebeň is. Hruscsov elvtárs az SZKP KB jú­niusi ülésén így jellemezte Gagano­va kezdeményezését: „Értitek, elvtársak, ezen el kell gondolkozni, — soha ember, aki az élet kapitalista fogalmaiban gondolkozik, el nem hinné, hogy egy munkás lemondjon olyan munkáról, amelyet jobban fizet­nek s önként átmenjen olyan munkára, amelyet rosszabbul fi­zetnek, és kevesebbet keressen . .. Ennek az embernek a tette azért becses és nemes, mert nem anya­gi érdek késztette ilyen lépésre, hanem az eszme, az eszmei hűség a kommunista rendhez. És ennek a rendnek nevében az ember egyéni áldozatokat vállal!" Ebben nyilvánul meg a szovjet ember, a kommunisták jelleme. Azt akarjuk, hogy mindenütt jól menjen a munka, mindenki jól éljen, s en­nek érdekében, ha kell, áldozatokat is tudunk vállalni. így váltjuk való­ra Hruscsov elvtárs szavait, aki e szavakkal fejezte ki törekvésünket: ,,A kommunizmust az ember az emberi boldogság nevében építi. A kommunizmusba az emberek­nek a magántulajdon szokásaitól, az egoizmustól, önzéstől és mind­attól mentesen kell belépniük, ami az embereket gátolja abban, hogy kommunista módon élje­nek ..." Gaganova és követői ezt az utat járják, a kommunizmusba vezető úton haladnak. A kommunista rend az emberben a legszebb erkölcsi tu­lajdonságokat fejleszti ki. Ebben rejlik Gaganova mozgalmának poli­tikai jelentősége. Ezért kell nekünk is mind nagyobb számban követnünk kezdeményezését. Oldfich Hfeben erre az útra lépett. S a többiek is e célt követik, amikor ezt mondják: Munkabrigádom, kollektívám a leg­jobbak közé tartozik, s mindent megtettem, hogy az maradjon akkor is, ha már nem leezefc köztük és a legnehezebb munkahelyet, a „leg­gyengébb" kollektívát választom, és nem nyugszom addig, míg az el nem éri a legjobbak színvonalát! Erre a nemes cselekedetre elég alkalom és hely kínálkozik, csak nézzünk körül munkahelyünkön, üze­münkben. így válik nálunk is tö­megmozgalommá Gaganova példa­mutatása, mely mint a váratlanul kipattant szikra tüzet gyújtott, ál­dásos tüzet az emberekben. A kez­deményezés, a követés tüzét oltja be­léjük. S ez nagv erőt jelent! (Pb) t i))Mtlt ll tlli»lt »ii mi ll l MI M*t* tl ll l lt M II MMIII>l)IIIHIMtmtHi MII H mi HHH mit ALLAN DULLES: A Szovjetunió utóiéri a USÁ-t Washington (ČTK) - Alien Dulles, az USA központi hírszerző szolgála­tának (CiA) igazgatója november 13­án a kongresszus gazdasági bizott­sága előtt kijelentette, hogy ha az Egyesült Államoknak nem sikerül nö­velnie gazdasági fejlődésének üte­Érdekességek a Szovjetunióból | ® KELET-GRŰZIÁBAN érdekes leletre | bukkantak a Grúz Tudományos Akadémia i őslénytani intézetének dolgozói. Megtalál- ^ ták az Eurázia területén körülbelül egy- fc m üllő évvel ezelőtt kihalt déli elefánt ^ csontvázát. Az egész világon csak két he- ^ lyen: Párizsban és Leningrádban őrzik ^ csontvázát. A most felfedezett csontváz 4 ^ és fél méter hosszú és több mint két ton- § nát nyom. S • JÖVÁHAGYXÁK a Szovjetunió állami ^ képtara új épületének tervezetét. A kép- ^ tár új épületét a Moszkva folyó partján a i Gorkijról elnevezett Központi Kultúra és ^ Pihenés Parkjával szemben állítják fel. J Jóval nagyobb lesz, mint a Tretyjakov ^ Képtár. Jövőre kezdik meg építését. Anya- 5 ga felöleli a festő- és szobrászművészet ^ történetét Oroszország ókorától pnészen & napjainkig. egeszen ^ napjamKig. § 9 MOSZKVÁBAN megjelent Lunacsarszkij, § a neves szovjet politikai és kultúrális teo- ^ rétikus cikkeinek és beszédének gyűjte- s: ménye. A gyűjtemény Lunacsarszkij külpo- i litikai tárgyú műveit, főként élete utolsó-^ éveiben írt cikkeit és beszédeit ölel fel. ^ A német tasizmus ellen, a kis országok ^ védelmében a különböző társadalmi rend- ^ szerek békés versenyéért küzdött bennük. ^ M GRÚZIA DOHÁNYÜLTETVÉNYEIN j rendkívül jó termést értek el az idén. ^ j A kolhozok és szovhozok nagy többsége ^ 18—20 mázsa dohánylevelet gyűjt be hek- fc táronként, tehát 6 mázsával többet a ter- ^ vezett átlagnál. A szakértők feltételezik, ^ mét akkor 1970-ben az amerikai és hogy Grúzia az idén körülbelül 180 ezer i a szovjet gazdaság közötti különb- j ' onn a dohán yt szállít piacra . | ség „veszélyesen kicsiny lesz". j """ i Alien Dulles hozzátette, hogy „a ! HOLLANDIA jövőre 2 milliárd 6o0 mii- § legkisebb kétség sem férhet ahhoz. hoüandi aranyat fordít katonai kiadá- ^ , a „ . . a , _ „/.,.„ sokra.'A tavalyi 1 milliárd 700 millióhoz J hogy a Szovjetunió ma a világ máso- vi sJ nvitvi e/ naqv növekedé s — - i dik ipari nagyhatalma es katonai té­ren ugyanolyan erős. mint az USA. | . [aílí.lviuva ilOM.V uu.cncuga, miui. a ^ j fetivveres érők korszerűsítésével okolnak J I meg. (ČTK) S A budpapesti Mezőgaz­dasági Könyv- és Folyóirat Kiadóvállalat, a prágai Magyar Kultúra, a prágai Állami Mezőgazda­sági Kiadóvállalat, a brati­slavai mezőgazdasági iro­dalmat megjelentető kiadó­vállalat közös rendezésében a prágai Magyar Kultúra termeiben „Magyar mező­gazdasági irodalom és sajtó" címen kiállítás nyílt. Az ügyesen összeállított szem­léltető kiállítás tájékoztat a mezőgazdasági irodalom fejlődéséről Magyarorszá­gon az utolsó években ki­adott szakkönyvekről és szakfolyóiratokról, valamint a mezőgazdaság legfonto­sabb ágazataiban elért ered­ményekről. Tizenhat tabló, közel száz­ötven eredeti és különböző nyelvekből fordított szak­könyv, számos fénykép, pla­kát, folyóirat, brosúra is­merteti, milyen figyelmet szentelnek a Magyar Nép­köztársaságban a mezőgaz­dasági irodalom kiadásának. A kiállítást bevezető tab­lókon olvassuk, hogy 1796­ban adták ki az első magyar nyelvű mezőgazdasági szak­lapot és hogy a világ első mezőgazdasági szakiskoláját Tessedík Sámuel alapította 1779-ben Szarvason. Ugyan­csak Magyarországon léte­sült a XIX. században Euró­pa első mezőgazdasági főis­kolája. A továbbiakból meg­Szemléltető kiállítás tudjuk, hogy jelenleg a Magyar Népköztársaságban 20 mezőgazdasági szaklap jelenik meg havonta 200 ezer példányban, több mint száz mezőgazdasági szak­könyv és több mint kettő­százötven különböző tudo­mányos szakmai kiadvány (évkönyv, tudományos munkák, brosúrák) évente kétmilliós példányszámban. Fotomontázsok, grafiko­nok ismertetik a korszerű növénytermesztést, amely­nek eredménye: Magyaror­szág Európa harmadik rizs­termelő országa, hibrid ku­koricaftjái világviszony­latban is a legjobbak közé tartoznak, évente több mint tízezer vagon zöldséget exportálnak szerte Európá­ba, az elsőrangú minőségű magyar almát tizenhat ál­lam vásárolja, a magyar bo­rokat világszerte keresik és ismerik. A nagyüzemi állattenyész­tésről készült fényképek bi­zonyítják, hogy a szocialis­ta Magyarországon jól fejlő­dik az állattenyésztés vala­mennyi ága. A 171-es szá­mú Dáma nevű magyar­tarka tehenük egy év alatt 19 664. kiló tejet adott, a tejzsír rekordját a 20-as számú Auguszta nevű ma­gyar-tarka tehén • tartja, mely egy esztendő alatt 767 kiló tejzsírt termelt. Az egyik tablón az 1958­ban kiadott Mezőgazdasági Lexikon felnagyított képe látható. Öt év munkájának eredményeként több mint ötszáz kiváló mezőgazdasági, szakember közreműködésé­vel született az új két kö­tetes, 1500 oldalas Mezőgaz­dasági Lexikon, amely 27 ezer címszót, 2000 rajzot és fényképet, 35 szines táb­lát tartalmaz. Külön csoportot képez­nek a baráti országban megjelent szakkönyvek ma­gyar nyelvű fordításai, az eredeti magyar szakiroda­lom külföldön kiadott pél­dányai, valamint a kiváló magyar állatorvosi szak­könyvek, amelyeket több kapitalista országban is ki­adtak. A mezőgazdasági szakiro­dalom komoly segítséget je­lent a nagyüzemi gazdálko­dásnak. Az ország megmű­velt területének 53 százálé ­ka szocialista tulajdonban van; a szocializmus győzel­me csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével válik teljessé — ezt fejezi ki a következő tabló. A fényképek mellett a nagy­üzemi gazdálkodást elősegí­tő könyvek borítólapjai: a baromfikeltetés kéziköny­ve, gazdasági állatok ta­karmányozása, kertészek kézikönyve, állami gazdaság, magyar mezőgazdaság, ker­tészet és szőlészet (folyó­iratok); vidám rajzos szarvasmarhatenyészt és, a Zetor 25 traktorok, a bur­gonya termesztése, a magyar kiíkoricafajták és termesz­tésük, földműveléstan, rét és legelő, gyümölcstermelé­si zsebkönyv, stb. A falusi könyvtárak 1958­ban több mint ötmillió kö­tet könyvet kölcsönöztek ki olvasóiknak, a dolgozó paraséok több mint har­mincmillió forintért vásá­roltak könyveket, ami a falu felfelé ívelő kulturális életének vitathatatlan bi­zonyítéka. A kiállítás ízléses el­rendezése, jól össze­válogatott anyaga dicséretet érdemel. Aránylag szerény eszközökkel sokat mond, a látogató teljes áttekintést nyer az egész magyar me­zőgazdasági szakirodalom­ról. Az érdeklődés — külö­nösen a mezőgazdasági szakemberek részéről — igen nagy. A kiállítás Prá­gában november 21-ig tart, utána Bratislavában, majd Nitrán ôs Kassán kerül be­mül a'-' Kis Éva ÜJ SZÖ 4 * 1939. november 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents