Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-15 / 316. szám, vasárnap

Szabadságunk SÄ November 5. csütörtök A szenei járás kommunistái, a nemzeti bizottsági és szövetkezeti tagok e napon gyűltek össze a járás székhelyén, hogy többhónapos fon­tolgatás, latolgatás után végre ki­mondják a döntő szót, azt, hogy a preróviak kezdeményezése alapján milyen felajánlásokat tesznek a más­fél évtizedes évforduló tiszteletére. Itt kell elmondani, hogy a kötelezett­ségvállalást hosszú hónapok munká­ja előzte meg. A járás mind a 26 szövetkezetében mérlegelték a lehe­tőségeket s több mint 2000 mező­gazdasági dolgozó vett részt a már „jogerőre" emelkedett kötelezettség­vállalás előkészítésében. Azt az egyetlen egy mondatát, hogy a jövő év során az ideivel szemben 16 szá­zalékkal növelik a termelést, 512 egyéni és 94 kollektív kötelezettség­vállalás támasztja alá. Az elképzelés gyökere Az alapvető gondolat, amelyből bátorságot merítettek a nagyvonalú terv kitűzéséhez, az volt, hogy, a já­rás területén a falvak szocialista át­építése lényegében befejeződött. Most már az a fontos, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás, a nagyarányú gépesítés nyújtotta lehetőségeket hogyan tudják a leghatékonyabban a termelés színvonalának emelése szolgálatába állítani. Már a múlt év során a haladó ter­melési módszerek nagyarányú alkal­mazása jó eredmények eléréséhez vezetett. A következő táblázat azt mutatja, hogy a legfontosabb terme­lési ágazatban, a növénytermelésben, a múlt év során milyen eredménye­ket értek el s milyenekre számítanak a jövő év során. Mázsákban kifejezve A termény neve 1959 1960 búza 27,10 27,30 őszi árpa 25,33 29,30 tavaszi árpa 24,05 25,80 kukorica 32,93 38,10 cukorrépa 310,— 354,— évelő takarmányok 58,— 66,— A táblázatból világosan láthatjuk, hogy a kitűzött feladatok reálisak és teljesíthetők. Hogy a feltételezett hektáronkénti emelkedés járási mé­retben mit jelent, egy újabb táblá­zaton keresztül szeretnénk érzékel­tetni. A prerovi járás szövetkezetesei) ! indították el azt a nagyszerű moz-) Xgalmat, amelyet a szövetkezetek! /ezrei követnek s válaszként egy-) |re több járás hallatja szavát. Fo- ( Jgadalmat tesznek, hogy a jövő évi/ >! termelési feladatokat nemcsak tel-( jjesítik, de túl is szárnyalják. Járási méretben búzánál 368 mázsát őszi árpánál 19 322 mázsát tavaszi árpánál 14 257 mázsát kukoricánál 26 934 mázsát cukorrépánál 39 647 mázsát évelő takarmányoknál 83 340 mázsát Ha valaki alaposan szemügyre veszi ezeket a számokat, kiolvashatja be­lőlük, hogy a legnagyobb — feltételezett — eredmények a takarmányfélesé­geknél mutatkoznak. S ez így is van rendjén. Az állattenyésztés nagy­arányú növekedése, a szövetkezeti tagok jólétnek állandó emelkedése ezt így kívánja, hisz a bevétel döntő részének az állattenyésztési termé­kekből kell származnia. Természete­sen, hogy ez a valóságban is így le­gyen, az alapokat minden körülmé­nyek között a növénytermelésnek kell biztosítania. A célhoz vezető út Arról már szóltunk, hogy az alap­vető termelőeszköz közös tulajdon­ban van. Tehát az első alapfeltétel adva van. Most az következik, hogy a földet minél nagyobb terméshozam adására kényszerítsük, Ez másképpen nem lehetséges, mint hogy a szö­vetkezetesek az eddiginél jóval több anyagi eszközt invesztálnak a földbe. E gondolatból adódik az újabb kér­dés: honnan vegyék szövetkezete­seink a szükséges anyagiakat? A vá­lasz egyszerű és világos. A szövet­kezeti tagoknak be kell látniok, hogy nem élhetnek csak a mának, hanem a jövőre is gondolniok kell. A szenei járás szövetkezeteseihek az az el­határozása, hogy jövőre az osztha­tatlan alapra bevételük 13 százalé­kát helyezik el s ennek nagy részét a föld termőképessége fokozásának szolgálatába állítják, nem egyéb, mint a jövőről való gondoskodás. Lé­nyeges javulást eszközölnek a trá­gyázás terén, s talajjavítási munká­kat végeznek až egyes szövetkezetek határában. A járás szövetkezetesei ez év november 1-ével kezdődően járási meliorációs szövetkezetet ala­Ismerkedünk a jövő feladataival Ä Kdetszlovákiai Gépgyár távlatai A Keletszlovákiai Gépgyár dolgozói az üzemi pártszerve­zet kezdeményezésére, aktíván ismerkedtek meg a gépgyár­tás országos célkitűzéseivel és megtárgyalták a Keletszlová­kiai Gépgyárra a harmadik öt­éves tervben váró feladatokat. Az üzemben 1965-ig 1960-hoz vi­szonyítva a háromszorosára kell növelni a termelést. A CSKP XI. kong­resszusának irányelvei alapján az üzem fokozni fogja a vegyiipari gé­pek gyártását s ezekből a jövőben hatszor annyit fog termelni, mint 1959-ben. A vegyiipari berendezések gyártá­sa országos feladatának 13 százalé­ka a Keletszlovákiai Gépgyárra há­rul. Az üzem szlovákiai és csehor­szági gyárak részére műfonalak és plasztikai anyagok gyártásához szük­séges berendezéseket fog szállítani. Felkészülnek a nikkel-kohászat ré­szére, valamint a hydroxid-szóda gyártásához szükséges teljes beren­dezések gyártására is. Az itt gyár­tott gépek 50 százalékát exportra készítik. A Szovjetunión kívül Romániába, Lengyelországba, Magyarországra, szállítanak gépeket. Irak, India és más országok is nagy érdeklődést tanúsítanak a Keletszlovákiai Gép­gyár készítményei iránt. 1960 második felében megindul a gyártás az újonnan épült lemezgyár­tó-csaromkban, melynek területe 14 ezer négyzetméter. Tervbe vették, hogy több munka­csarnokot a következő években át­alakítanak és új, kisegítő üzemrész­legeket építenek. A munka termelékenységének 1965­ig 79 százalékkal kell növekednie, ugyanakkor a terv az önköltség 22,5 százalékos csökkentését írja elő. A dolgozók létszámát 68 százalékkal növelik az ötéves terv idején. A mérnökök, technikusok, osztály­vezetők és az aktíván részt vevő ki­váló dolgozók a jövő feladatainak szempontjából bírálták a jelenlegi hi­bákat, ugyanakkor azonban feltárták azokat a lehetőségeket, melyek ki­használásával ez idén és a jövő év­ben megteremtik a hatalmas távlatok elérésének feltételeit. M. S. II1IIII1III11IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1III1IIIIIIIIII A bratislavai Matador-üzemben 23 kollektíva versenyez a szocialista mun­kabrigád címért. A címet elsőnek a gumihengerlő-részleg kilenc-tagú kollektívája nyerte el. Kiváló munka­sikereiért a csoport tagjai megláto­gatják a Német Demokratikus Köz­társaságot. Látogatásukat arra is felhasználják, hogy átadják tapaszta­lataikat az NDK hasonló Üzemei dol­gozóinak. Képünkön a Matador első szocialista munkabrigádjának egyik tagját láthatjuk. V. Pribyl (CTK) felv. kítottak. A talajjavító szövetkezet keretében a nagygurabi határban a jövő év során 350 hektárt tesznek teljes értékű termővé. Rendbetesznek 4 és fél kilométer hosszúságú víz­gyűjtő csatornát. Az idén — öntözés céljából — 86 kutat építettek. Jövő­re még 40-et fúrnak. így már a jövő évben lehetővé válik közel 1100 hektár öntözése. A tudás fél siker A kitűzött célok elérése nagymér­tékben függ attól is, hogy a szövet­kezeti tagok, de különösen a veze­tők milyen politikai és szakképzett­séggel rendelkeznek. E téren szintén komoly feladatot tűztek maguk elé. Felvilágosító, meggyőző munkával el­érik, hogy jövőre legalább 150 fia­tal látogassa a kétéves mezőgazda­sági tanonciskolát. Megszervezik a mezőgazdasági szakiskola távtagoza­tát. A szövetkezetek elnökeit, köny­velőit, zoótechnikusait, agronómu­sait, csoportvezetőit rövidebb idő­tartamú iskolázásra küldik. Bátran alkalmazzuk az újat Az eddig felsoroltak, ha nem is közvetlenül, de közvetve túlnyomó­részben az állattenyésztés színvona­lának növekedését szolgálják, azt, hogy legyen bőséges takarmány­alap, csökkenjen a termelési költ­ség s egyre több, jobb és olcsóbb ál­lati terméket tudjanak a piacra adni. A növénytermelésben feltételezett eredmények elérése és az, hogy a szántóföld 30 százalékára terjesztik ki a takarmánytermelést, megteremti a kellő alapot ahhoz, hogy már jö­vőre 62 szarvasmarha, 135 sertés, 500 tojótyúk és 2 méhcsalád jusson 100 hektárra. A hasznosság terén el akarják érni az egy tehénre eső évi 2350 literes fejési, átlagot, az egy tojóra eső 115 tojásátlagot, 100 te­héntől 85 borjút, egy kocától 13 vá­lasztási malacot akarnak elérni. A súlygyarapodást a sertéseknél 52 dekában állapították meg. Ezeknek az irányszámoknak a meg­valósítása a következő — egy hek­tárra eső — termelési átlagot ered­ményezi. A termék neve: Az egy hektárra eső termelési átlag 1960-ban: 131 kg i 74 kg 10,6 kg 215,6 kg 561 liter 322 darab A felsorolt célok elérése annyit jelent, hogy a szövetkezetek piaci termelése az ideivel szemben 1537 mázsa hússal, 931961 liter tejjel és 618 071 tojással növekedik. Hogy ezek a nagyszerű tervek va­lósággá váljanak, s a termelés növe­kedése mellett a termelési költség lényegesen csökkenjék, továbbra is nagy gondot fordítanak az új tech­nológia meghonosítására, bátran al­kalmazzák az újat, a haladót. Az elmondottakból kiviláglik az a nagyszerű, alapos munka, amit a szenei járás szövetkezetesei végez­tek, mielőtt kimondták volna a döntő szót. Az ilyen munkát bizonnyal si­ker fogja koronázni. Szarka István sertéshús marhahús baromfihús összesen tej tojás il ÚJ SZÓ Teljesítik a kötelezettségvállalást Az 1959-es évi tervfeladatok megtárgya­lása után a nagymegyeri Nagyhizlalda dol gozói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére értékes kötelezettség­vállalásokat tettek. A kötelezettségvállalás a növényterme­lésben az agrotechnikai idők lerövidítésére, a tervezett hektárhozamok növelésére, va­lamint a termés veszteség nélküli betaka­rítására irányult. Az álattenyésztésben egymillió 932 129 korona értékű kötelezettségvállalásról volt szó, melyet malac- és borjúelválasztással, a tejtermelés növelésével, súlygyarapodás­sal és az önköltség csökkentésével érnek el. A központi műhely 167 148.— korona, a gépkocsivezetők 90 756.— korona megta­karítást vállaltak. Üzemi méretben 368 egyén és 32 csoport írta alá kötelezett­ségvállalását, amely pénzértékben 2 882 65fl koronát tesz ki. Megvan az előfeltétele annak, hogy a vál­lalt kötelezettséget az év végéig 100 szá­zalékra teljesitik, mivel október elsejére 2 116 860 korona értékű megtakarítást ér­tek el. Vannak osztályaink, ahol megalakították a szocialista munkabrigádot. Ilyenek az új­majori és sárkányi, valamint a gólyásl gaz­daság, ahol ifjúsági szocialista munkabri­gád alakult. HABDÄK GYULA, Nagymegyer Szorgalmas fiatalok Ha értékeljük az állami birtokokon dolgozó fiatalok munkáját, meg kell álla­pítanunk, hogy jól megállják a helyüket. Például Nagyfődémesen a cukorrépa egyelésnél szorgalmasan dolgoztak Ján Anna, Mancal Irén és Mikiska Júlia; a norma szerinti 6 ár helyett 11 áron egyelték ki a cukorrépát. A CSISZ-tagok az aratási és cséplési munkálatoknál 160 órát dolgoztak le. A cukorrépa sze­désénél a fiatalok több mint 50 hektárt tisztítottak meg. A lencseheli farmon az állattenyésztés­ben dolgozó CSISZ-tagok fejésl kötele­zettségvállalásukat 350 liter tejjel telje­sítették túl. A Nagyfödémesi Állami Birtokon dol­gozó CSISZ-tagok munkájában vannak azonban hiányosságok is. Például az ifjú­ság körében kevés a sajtóeföfizető, gyen­gén működnek a tankörök és a szervezet taggyűléseit sem tartják meg rendszere­sen. Mindezek megjavítására kötelezett­séget vállaltak, hogy valamennyien részt vesznek a pártoktatási évben és bekap­Méltón ünneplik a barátság hónapját A Novákyban dolgozó bányászok prie­vidzai kultúrházában JK. Karievei: Sze­rencsétlen lány című színművének próbái folynak. A darabot a csehszlovák-szovjet barátság hónapja keretében november végén mutatják be s nemcsak Prievidzán, de a környéki falvakban is előadják. A szereplők nagy része CSISZ-tag, akad­nak azonban idősebbek is közöttük, akik ily módon is segitik a fiatalok munká­ját. A* barátság hónapja^alkalmából, olvasási versenyt indítottak. A versenyben résztvevő CSISZ-tagok szovjet irók műveiből tartanak beszámolót. A'verseny keretében a leg­jobbak között értékes jutalmakat és ok­leveleket osztanak ki. A CSISZ-tagok nem feledkeztek meg az iskolás gyermekekről sem. A barát­ság hónapja keretében több orosz nép­meséből dramatizált bábjátékot mutatnak be. Novákyban a bányászfiatalok lelkesen ünneplik a csehszlovák-szovjet barátság hónapját. Motesíky Arpád, Prievidza Az ekeli pionírok felajánlása Az ekeli nyolcéves iskola pionlrszerve­zete a csehszlovák-szovjet barátság hó­napja tiszteletére vállalta, hogy november és december 12-ike között az iskolai mu­lasztást a minimumra fogják csökken­teni. Ezenkívül 30 mázsa ócskavas, 5 mázsa textilhulladék, 8 mázsa papírhul­ladék és 1000 darab típusüveg össze­gyűjtését ajánlották fel. Szigeti Kálmán, tanító, Ekei csolódnak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Ének- és tánckörükbe új tagokat nyernek meg és a téli időszakban színdarabot fognak betanulni, amelyet a szomszédos közsé­gekben is le akarnak játszani. Ezenkívül 900 munkaórát ajánlottak fel brigád­munkákra. Betka Stančáková, Jóka Egy kis összehasonlítás Mivel közeledik az év vége, minden szövetkezet mérlegeli az elmúlt év ered­ményeit. Több helyen most jönnek rá, hogy bizony jobban is lehetne gazdálkod­ni. Nézzük meg, mit bizonyít a követke­ző összehasonlítás, melyet a kassai já­rásból merítek. Az ócsvári szövétkezet 15 tehenet tart 100 hektárra. Az év végéig 138 828 liter tejet ad el, melyből 82 586 litert állami felvásárlási áron értékesít. Ez annyit je­lent, hogy az átlagos ár 1,81 korona, s a tejért járó összeg 251 814 koronát tesz ki. Annak ellenére, hogy a szövetkezet 'átlagon alul tart teheneket, tejért még­is jelentős pénzösszeget vett be. A regeteruszkai szövetkezetben 10,3 tehén esik 100 hektárra. így a kötelezőn felül csak 4491 liter tejet adnak be, ami azt eredményezi, hogy átlagos ára 1,17 ko­rona, s mindössze 81 363 koronát kapnak érte. Míg az ócsvári szövetkezet minden te­hén után 2992 koronát vett be, addig a regeteruszkai 1228 koronát, vagyis 1764 koronával kevesebbet. A' példa világosan mutatja, hogy érde­mes és szükséges a tehényállomány és a tejtermelés növelése. Ha a regeterusz­kai szövetkezet tehénállománya olyan ho­zamot biztosítana, mint az ócsváriaké, s ha meglenne a tehénállomány teljes lét­Száma, a munkaegység értéke is sokkal nagyobb lenne. Iván Sándor, Kassa Lakásszövetkezet alakult Losoncon A szövetkezeti házak építésében a lo­sonci járásban és Losonc városában is széleskörű agitációs munka indult meg. Ennek eredményeként már itt is megala­kult az első lakásépítő szövetkezet, mely­nek eddig 24 tagja van. A helyi nemzeti bizottság technikai osztálya máris minden intézkedést megtett, hogy a két szövet­kezeti ház építése mielőbb elkezdődjék. A terv szerint az egyiket a Partizánska és Jilemnický utca sakára építik, a másik la­kótömb helyét a szövetkezet tagjai ma­guk választják ki. A lakásépítő szövetkezet tagjai között eddig legtöbb a losonci lakos, de vannak jelentkezők a járás falvaiból is. Losoncon 1960 és 1965 között 106 szövetkezeti la­kás felépítését tervezik. SÓLYOM LÄSZLÓ, Losonc A munkások megértették a bérrendezés célját Kommunisták az élen • Az év végéig 43 százalék • A kereset emelkedik A feladatok sikeres teljesítése az iparban jelentős mértékben függ attól, mily hatékonyan fogja támogatni a munka díjazása a dolgozók egyre növekvő kezdeményezését. Alapvető kérdés, hogyan hozzák össz­hangba az egyének és a kollektívák érdekeit a társadalom érdekeivel és hogyan irányítják a dolgozók figyelmét a terv minőségi mutatóinak rendszeres teljesítésére. Itt főképp a munkatermelékenység és az ön­költségek, a nyereségtervek mutatóinak teljesítéséről van szó. Éppen e célokat követi a munkásbér-rendszer átszervezése. Az az időszak, amelyben az új munkásbér-rendszert vizsgálják az üzemekben és a vállalatokban, jó gazdasági eredmények egész sorát mutatja. Megmutatkozott, hogy a dolgozók helyesen értelmezték az átszervezés fő céljait, és feltárják a munkatermelékenység növekedé­sének belső tartalékait. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a legigényesebb feladatok is teljesíthetők, hogyha a kommunis­ták állnak az akció élére. Azonban bizonyos fogyatékosságok is mutatkoznak, amelyek lassítják a bérátszervezés ütemét. Számos eset­ben a munkatermelékenység tervezett terjedelmét döntő mértékben nem a technikai haladással, vagy a munka jobb megszervezésével érik el. így például a közszükségleti cikkeket gyártó ipar ez idén technikai fejlesztéssel csupán 45 százalékban biztosította a fokozott munkatermelékenységet. Nem elégítenek ki a terv teljesíté­sének feltételei, elégtelen a termelés számára való anyagszállítás, csekély mérvű az elfogadott műszaki szerve­zési intézkedések, az újítási javasla­tok stb. reálizálása iránti gondosko­dás. Egyes üzemekben a munkások taní­tását csupán a próbaidő folyamán kezdték meg, s ennek következtében sok esetben ideiglenes minősítési osztályt ismertek el. Főképpen az ok­tatás gyakorlati része mutat elmara­dást. Olyan helytelen gyakorlat is elő­fordul, hogy az átszervezés iránti gondoskodás a javaslat jóváhagyásá­val véget ér. A munkát ekkor még fokozni kellene, az embereknek se­gítséget kellene nyújtani, hogy az új bérrendszer hatékonyan járuljon hoz­zá a második ötéves terv utolsó éve tervének teljesítéséhez. Azon üzemek száma, amelyekben az új bérrendszert a második és harmadik negyedév folyamán kipró­bálták, az első negyedévhez viszo­nyítva csaknem 11-szeresére és a munkások száma több mint ötszö­rösére emelkedett. A mostani negyedév a döntő. Az i<J£>­tervek betartása további, mintegy 380 000 munkásnál jelenti az új bér­rendszer érvényesítését. Az év végéig a Csehszlovák Köztársaságban a bé­reket a munkások mintegy 50 száza­lékánál, Szlovákiában 43 százalékánál szerveznék át. Egyes tapasztalatok arra mutatnak, hogy az új bérrendszer átszervezése és érvényesítése viszonylagosan rövid idő alatt hozzájárul a mun­katermelékenység 2,5 — 3 százalékos fokozásához. Ezenfelül műszaki szervezési intézke­dések is történnek, amelyek megvaló­sítása mintegy 180 millió koronát je­lent. Bátran lehet állítani, hogy a bérrendszer átszervezése egész­ben véve hozzájárult a termelés hatékonyságának fokozásához. A kedvező eredmények elősegítet­ték az átlagbérek eddigi színvona­lának emelését. G. Ret ÜJ SZÖ 5 1959. november 15.

Next

/
Thumbnails
Contents