Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-14 / 315. szám, szombat

"Í:. A harmadik ötéves tervben az összes ipari ágazat közül a vegyiipar éri el a legnagyobb fejlődést. A vegyiipar termelése Szlovákiában 2,7-sze­resére növekszik. Ezt a hatalmas ugrást elősegíti a nyersolajfeldolgozás nagy fejlődése. Kőolajfeldolgozó üzemeink számára a Volga mentéről 2500 kilométer hosszú, távvezetéken érkezik majd a nyersanyag. A hatalmas távvezetéket a Plynostav dolgozói építik, akik a nagy művet 1963-ban fejezik be. Az építésénél a legkorszerűbb munkamódszereket és gépeket alkalmazzák. A hegesztést főleg automatikus gépekkel végzik, a csö­vek lerakásában pedig a szovjet gyártmányú speciális csőlerakó trakto­rok segítenek. Képünkön egy ilyen traktort láthatunk munka közben. Š. Petráš (ČTK) felv. 147 HÁJÓ A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Komáromi Hajógyár eddig 147 különféle hajót készített, ame­lyek messzi vizeken hirdetik munká­saink és technikusaink munkájának magas színvonalát. A legnagyobb itt gyártott hajó a MOL 1200-as, amely közel 100 méter hosszú, 450 utast szállíthat és személyzete 70-tagú. A hatalmas uszó szálloda három eme­let magas. A hajógyár dolgozói szép eredmé­nyeket érnek el az újítómozgalom­ban. 1949-ben például 26 újítási ja­vaslatot nyújtottak be és ebben az évben csupán 8 hónap alatt már 716­ot. Ezekből 203-at már meg is va­lósítottak, ezek 2 616 000 korona meg­takarítást eredményeznek. Érdekes megtekinteni azon hajók jegyzékét, amelyeket a hajógyár ed­dig gyártott: 72 darab 800 lóerős folyami vontatóhajót, egy 1100 ló­erős folyami vontatót, 36 db. 800 ló­erős személyhajót, két 1200 lóerős személyhajót, valamint 36 uszályt és kisebb hajót gyártottak az új komá­romi hajógyárban. A harmadik ötéves tervben a fo­lyami vontatóhajókon kívül nagy mo­toros teherhajókat, hűtőhajókat, kor­szerű személyszállítókat, úszó kotró­gépeket és 1500 tonnás uszályokat is fognak gyártani. J. B. Őszinte be s/.elvetés^) m ai° r dolgozóival ESESEBESESSIiiaHEEEEEEEEEEEEEEEESEEEEEEG SOKAT KELL KUTYAGOLNI, míg az ember az Ipolysági Állami Gazda­sághoz tartozó Üj-majort megközelí­ti. Nyilván innen ered isten háta­mögötti elnevezése is, mert kiesik a forgalomból, a községek és a vá­ros mindennapi lüktető életének za­jából. Száraz időben nem okoz ko­moly fejtörést a majorba való ju­tás, de annál rosszabb ez esős idő­járás idején, amikor mély sártenger borítja az idevezető dűlőutakat. E részleg szerény házaiban mint­egy harmincnyolc család talált ott­honra, akik a nehéz körülmények el­lenére is minden igyekezetüket arra rányitják, hogy jó eredményeikkel felhívják magukra a figyelmet. Ez ;ddig többé-kevésbé sikerült is az jj-major derék dolgozóinak. Most azonban még nagyobb feladat elé ál­ltja őket a következő ötéves terv jélkitűzése, melynek irányelvei az ál­ami gazdaságok dolgozóival szemben s fontos kötelezettségeket támaszta­lak. NEM VÉLETLEN, hogy ezekről a cérdésekről tárgyaltak a puszta la­cói, amikor a minap a majorba lá­ogattunk. Az irodahelyiségben az isztalok körül kíváncsi tekintetek :zegeződtek az előadóra, aki az or­zágos problémák ismertetésén kívül z egész igazgatóság s egyúttal az jj-major gazdálkodásának jövő táv­ati terveinek helyzetét is elemezte. Arról, hogy az ipar dolgozói or­zágos méretben mily hatalmas sike­eket érnek el, az új-majoriak saját letkörülményeik megjavulásán ke­esztül is tudomást szereztek. Az par fejlődése tette lehetővé szá­lukra, hogy gazdaságukba bekap­solják a villanyáramot és sokan rá­iót vásároljanak. Ügy értesültünk, ogy a közeljövőben befejezik a ma­jrhoz vezető bekötőút építését is, íely nagyon sok problémát old meg lind a gazdaság, mind a dolgozók zámára. A részleg dolgozóinak ezzel párhu­amosan a mezőgazdasági termelés íkozása kérdéseit kell megoldaniuk, légpedig olyképpen, hogy minél több jrméket állítsanak elő a termelésre >rdított kiadások egyidejű csökken­ésével. Ezen a téren pedig komoly jgyatékosságok mutatkoznak. Az lei béralapot mintegy 60 ezer ko­mával lépték túl, ami csak drágí­)tta a termelést. Halljuk, mit mond rről Fábry Imre, a gazdaság veze­ije: — Nem lenne baj, ha a költségek nelkedésével több gabonát, húst és 'jet termeltünk volna, de igy, hogy ;m teljesítettük a hektárhozamok rvét és az állattenyésztésben sem •tük el a kívánt eredményeket, nagy bát követtünk el a béralapon. ANTON BYSTRIANSKÝ brigádveze­a költségek túllépését a gépekre rdított kiadásokra, a helytelen írbantartásra és azok nem tökéle­s Kihasználására vezeti vissza. — Nagyon sok olyan gépünk van, elyek alig üzemképesek. Javításuk Idig darabonként 5 — 6 ezer koronát nésztett fel. Azt javasolnám, hogy ; igazgatóság mellett működő köz­inti javítóműhelyből legalább egy ;gesztő-szerkezetet bocsássanak ndelkezésünkre, hogy ne kelljen inden aprósággal egészen Ipolyság­fáradnunk. Ez nagyon sok idő­iszteséggel és munkatorlódással jár. »g kell mondanom, hogy az őszi unkákban is jóval messzebb tart­hatnánk, ha ezek a látszólag elenyé­sző problémák nem fékeznék igye­kezetünket. Bencsok István, az állattenyésztési csoport vezetője további fontos ész­revételeivel emelte a nyilvános párt­gyűlés színvonalát. — AZ ALACSONY TEJHOZAM oka, hogy az igazgatóság hozzánk össz­pontosítja a máshol betegség követ­keztében kiselejtezett teheneket. Az év elejétől azonban így is megköze­lítjük a 7 literes fejési átlagot. Ke­vésbé indokolhatjuk meg persze a hizlalásba fogott növendékmarhák alacsony súlygyarapodását, hiszen ta­karmányhiányra nem panaszkodha­tunk. Soha ilyen készlettel nem ren­delkeztünk. ^llítom, ha további ta­karmányt nem biztosítanánk, az új termésig akkor is képesek lennénk fedezni a szükségletet. Állításai bizonyítására a csoport­vezető több példát említett. Egyebek között az 1956-os évvel eszközölt összehasonlítást. — Mindnyájan emlékszünk az 1956-os esztendőre. Nehéz takar­mánygondokkal bajlódtunk. Sok eset­ben a viski EFSZ földjeiről félig korhadt kukoricaszárat voltunk kény­telenek etetni állatainkkal. Kellő mi­nőségű szálas- és abraktakarmány nélkül is 70 dekagrammos súlygyara­podással dicsekedhettünk. Most vi­szont szilárdabb takarmányalap mel­lett, abrak pótlásával sem közelít­jük meg a két évvel ezelőtti súlygyarapodást. Amikor a jelenlevők sorjában fel­tárták a hibákat, elmondották véle­ményüket, kitűnt, hogy a termelés fokozását mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelés szakaszán nagymértékben befolyásolja az utób­bi időben szinte rendszeressé vált munkaerőhullámzás. Főleg a cigány­származású dolgozók váltogatják gyakran helyüket — mondották. — Mi az oka a munkaerőhullám­zásnak? — toldottuk meg kérdéssel a jelenlevők véleményét. Milyenek a munkalehetőségek, van-e megfe­lelő lakás és szórakozási lehetőség a majorban? MINDNYÁJAN MEGEGYEZTÜNK abban, hogy a munkafeltételek ked­vezők, sőt a díjazás körül sincse­nek nehézségek, hiszen átlagosan ezer koronán felül kereshetnek a dolgozók. Hát akkor hol a hiba...? Nincs szórakozási lehetőség, amire az üzemi pártszervezet tagjai és a szakszervezet vezetői csak később jöttek rá. Mennyivel vonzóbb és ott­honiasabb lenne a környezet, ha már régebben foglalkoztak volna mond­juk egy televíziós készülék megvá­sárlásával, üzemi klub létesítésével. — Üzemi klubunk van — mondot­ták szinte egyszerre az elvtársak. — Hát akkor miért tartják a gyű­léseket az irodában? — Jelenleg — volt a válasz — do­hányt raktározunk benne, mert nincs más megfelelő helyiségünk. Amikor végre minden „aprólékos" dolgot megemlítettünk, kiderült, hogy sört és egyéb frissítő italokat, kon­zerveket, húskészítményeket sem le­het rendszeresen vásárolni a helyi vegyeskereskedésben. Kenyérről, friss péksüteményről szintén nem gondoskodik a Jednota vezetősége. Csodálkozhatnak-e az elvtársak ezek után azon, hogy nagy a mun­kaerőhullámzás, ha az ideszivárgó dolgozók számára nem teremtik meg a nyugodt munkafeltételeket és nem biztosítják mindazt, ami nélkül ma már elképzelhetetlen az emberek élete? — Ügy hiszem — szólt közbe Ver­mes Ferenc, a pártszervezet propa­gandistája —, hogy az említett fel­tételek biztosításával egyúttal a dolgozók állandósulását és a meg­nyilvánuló hibák eltávolítását is biz­tosíthatnánk. Másképpen nem tud­nánk sikeresen megbirkózni a reánk váró megnövekedett feladatokkal. A VITA, mely a nyilvános párt­gyűlésen oly átfogóan érintette a gazdaság helyzetét, sok mindenre felhívta a gazdaság, az igazgatóság és a helyi kommunisták figyelmét, akiknek a feladatok teljesítése mel­lett elsősorban az embert kell lát­niuk, aki két keze munkájával, tudá­sával a munkahelyeken váltja valóra a pártnak a nép jóléte érdekében hozott célkitűzéseit. Szombath Ambrus A könnyű építő­anyagokat gyártó vállalat kozmálov­cei üzemében a tufa-fejtő csopor­tok dolgozói köte­lezettséget vállal­tak hazánk felsza­badítása 15. évfor­dulójának tiszte­letére, amely sze­rint az évi tervet december 15-ig teljesítik és ter­ven felül öt csalá­di ház felépítésé­re elegendő tégla­egységet gyárta­nak. A felajánlást eddig jól teljesí­tik. Az elért ered­mények mindenek­előtt a szocialista munkabrigád cí­mért versenyző csoportok érdeme. Képünk a Jan Havran vezette brigád két tagját mutatja be. • - ä kZj ĎJ SZÓ A községfejlesztési akció eredményei a kassai járásban Az 1959. évre a kassai járás 1 millió 400 ezer koronát kapott a falufejlesztési ak­cióra. Ezt az összeget már régen kimerí­tették, ezért a kerületi nemzeti bizottság tanácsa legutóbbi ülésén további 400 ezer koronát utalt ki a járásnak e célra. A községfejlesztési akció tervét az első negyedévben csak 7,2 százalékra teljesí­tették, a második negyedévben ez a szám már 43,3 százalékra növekedett, a harma­dik negyedév végére pedig elérte a 70,5 százalékot. Korpa elvtárs, a JNB építészeti osztá­lyának vezetője — akinél a község fejlesz­tési akció helyzetéről érdeklődtem — úgy nyilatkozott, hogy ma már a nagyobb ön­segélyes építkezéseken is fizetett szak­emberek vezetik a munkálatokat. A szak­emberek fizetésére a kiutalt összegnek 23.4 százalékát használják fel. A további összegért azokat az anyagokat vásárolják be, amelyek a helyi forrásokból nem sze­rezhetők be. Az építkezések sikeres el­végzését a lakosság társadalmi munkával segíti elő. A járás községeiben az év há­rom negyedévében a lakosság több mint 104 ezer órát dolgozott le társadalmi munkában. Különösen szépen haladtak a munkála­tok a kenyheci kultúrház építésén, sajnos azonban anyag és pénzhiány miatt egye­lőre nem folytathatók. Miglécen is jól ha­lad a kultúrház építése. A szomszédos Szinában azonban, ahol ugyancsak kultúr­ház épül, egy kissé megkéstek a munká­KÉT HÍR EGY KERÜLETBŐL A Banská Bystrica-i kerületben a leg­jobb burgonyatermést a České Brezovo-i EFSZ érte el (poltári járás). A 10 hektá­ron termesztett burgonya átlaga hektáron­ként több mint 200 mázsa. Begyűjtésre 460 mázsát, állami felvásárlásra pedig 440 mázsát adtak el. Igy elérték, hogy a ter­vezett 18 ezer korona helyett 54 ezer ko­ronát kaptak s emellett biztosítva van a tavaszi ültetésre szánt burgonyájuk is. * • * A rappi határban jól halad az őszi munka. A cukorrépa, burgonya és a ku­korica szedésével már készen vannak. A tervezett 114 hektár őszi szántást el­végezték. 10 hektárt kivéve a vetéssel is végeztek. A mélyszántást eddig 15 hektá­ron fejezték be. Sólyom László latokkal, és úgy látszik lanyhult a gyors befejezés iránt az érdeklődés. Hasonló a helyzet Szaláncon is, bár itt a jövő évi Szilveszter éjszakát már az új kultúrház­ban szeretnék tölteni. A járás többi községeiben jól haladnak a munkálatok és mutatják, hogy lehet ol­csón és gyorsan építeni mindenütt, ahol a lakosság építeni akar. Gönyű • községben a lakosság hathatós segítségével két év alatt kétosztályos iskolát építettek a köz­ségfejlesztési akció keretében. Ugyanakkor Csányban az iskola épülete már néhány éve befejezetlenül áll. A hiányosságok ellenére megállapítható, hogy a községfejlesztési akció munkálatai a kassai járásban szépen haladnak, és az évi tervezett feladatokat teljesíteni fog­ják. Korpa elvtárs elárulta azt is, hogy a jövő évi tervben összesen 21 építkezés szerepel, mely akcióra 1 millió 500 ezer korona van előirányozva, s valószínű, hogy ezt az összeget a lakosság társadalmi munkával megkétszerezi. Iván Sándor, Kassa Szilárd az alap A hodyi EFSZ-ben példásan? (gondoskodnak a tehénállomány J növeléséről. Jelenleg 10 tehénnel* j többet tartanak, mint amennyit? >1959 végén kellene elérniök az i ) évi termelési terv szerint. Ebben l ) a szövetkezetben 32 tehenet tar-/ | tanak 100 hektárra átszámítva. | Ilyen magas tehénállományt se-) hol sem találhatunk a járásban. Az üszők jelenlegi állománya í ! azt bizonyítja, hogy a hodyi szö-; | vetkezetben a jövő év elején olyan / ? magas tehénállományt érnek el, i amilyet csak a harmadik ötéves t • terv utolsó évében kellene elér- J t niök. Krajcsovics Ferdinánd, \ Galánta £ prerovi felhívás serkentőleg hat A jókai szövetkezetesek jól isme­rik határukat. Tudják, hogy a talaj víztartalma nem kielégítő s a rossz terméshozamot csak fokozta, hogy némely helyen több éven keresztül nem kapott istállótrágyát. A prerovi felhívás segített. A ve­zető funkcionáriusok elhatározták, hogy kellő mennyiségű komposztot, tőzeget és különböző hulladékot biztosítanak és használnak fel a ta­laj javítására, valamint a földterü­let 25 százalékát minden évben is­tállótrágyával megtrágyázzák, azon­kívül a trágyalevet is felhasználják, hogy el tudják érni a tervezett ter­méshozamot. Gondoskodnak állatállományuk ta­karmánnyal való ellátásáról. A tuber­kulózisban szenvedő teheneket elkü­lönítik és fokozatosan kiselejtezik. Ravasz József sertésetető kötele­zettséget vállalt, hogy az eddigi napi 70 dekagrammos súlygyarapodást 75 dkg-ra emeli. Kerti Júlia és Haviár Zsuzsanna baromfitenyésztők az évi 116 tojás helyett jövőre 119-et akar­nak elérni. Kiapuch L., Szene Nagyszerű dolgokról beszéltek A Pravda, a Roľnícke noviny és a Szabad Földműves szerkesztősége a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatallal november 9. és 10-én tanulmányi út­tal egybekapcsolt értekezletet ren­dezett. Az értekezletre Szlovákia kü­lönböző kerületeiből jöttek össze az EFSZ-ek képviselői. A megnyitó után több szövetkezeti elnök beszámolt az új technológia alkalmazása közben nyert tapasztalatokról, valamint az EFSZ terveiről az új módszerek meg­honosításával kapcsolatban. Bartoš elvtárs, a malinovoi (so­morjai járás) EFSZ elnöke többek között elmondotta, hogy silókukori­cából 650 mázsás termést takarítot­tak be, mivel jól előkészítették a ta­lajt. Silókukoricát csak az ősziek után vetnek. Hektáronként 500 mázsa trágyát szántanak be, amit tavasszal két és fél mázsa szuperfoszfáttal pótolnak. Két-két sor között na­gyobb távolságot hagynak, s a közö­ket sarabolják. Továbbá hangsúlyoz­ta, hogy a sertéshizlalás terén száraz önetetési módszert vezettek be. 100 kg súlygyarapodást 4 mázsa takar­mánnyal értek el, míg a régi etetési módszer szerinti hizlalásnál 5 mázsá­ra volt szükség. Bartoš elvtárs végül megemlítette, hogy a szabadistállőzás technológiáját is bevezették. Ügyszintén jő eredményekről szá­molt be Kovács elvtárs, a nagyodi F.FSZ elnöke a lévai járásból. Beszé­dében rámutatott az önetetési mód­szer előnyeire, amely nagyban fel­lendítette gazdálkodásukat. Míg a régi módszer alkalmazásával napi 40 dkg, addig az új módszer bevezeté­sével napi 65 dkg súlygyarapodást értek el. A prerovi felhívásra vála­szolva a nagyodi szövetkezet 28 szá­zalékkal növeli az állattenyésztési termelést. Egyéb értékes vállaláson kívül a takarmánytermesztést 18 szá­zalékkal növelik, mivel 300 hektáron a takarmány és a kapásnövények ön­tözésére öntözőberendezést alkalmaz­nak. Herceg elvtárs, a malatinai szö­vetkezet elnöke a liptói járásból el­mondja, hogy a fő hangsúlyt az ál­lattenyésztésre helyezik. Habár a szövetkezet alakításakor, 3 évvel ez­előtt 100 hektárra 7 tehén jutott, a jelenlegi állomány 78 száz hektá­ronként. Ezt úgy érték el, hogy bor­júkat vásároltak fel és kora tavasz­tól késő őszig kint a legelőn tartot­ták. Az így nevelt állatok egészsé­gesek maradtak, elhullás nem volt és sikerült az állatállomány létszá­mát magas szintre emelni. Az egyes beszámolók között feltett kérdések értékes vitát indítottak, mely leginkább a szabad istállózási módszer alkalmazását érintette. A vitában és zárszóban a jelenlevők arra a meggyőződésre jutott?".., hogy bevezetésével nagymértékben javít­ható a szarvasmarhaállomány egész­ségi állapota. Az ily módon nevelt ál­lomány között nagyon kevés, sőt egyáltalán nincs tuberkulózisban szenvedő állat s ami a legfőbb, a szabadon nevelt egészséges állatok tejhozama nagyobb. Az értekezlet másnapján a részt­vevők tanulmányútra mentek a szen­ei járás azon szövetkezeteibe — Szene, Réte, Csata j -, melyekben az önet'etés és a szabadistállózás terén a gyakorlatból meríthettek tapaszta­latokat. Az itt látottak igazolják, hogy szövetkezeteink gazdálkodásá­nak fellendítése megköveteli az új technológia mihamarábbi alkalmazá­sát, mert a jövő jó eredményeinek feltételei, s ennek folytán a prerovi felhívásra tett kötelezettségvállalá­saikat teljesíteni, sőt túlszárnyalni is tudják. 3enyus József novsciber 14,

Next

/
Thumbnails
Contents