Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-02 / 303. szám, hétfő

A SZOVJETÜNK) LEGFELSŐ TANACSANAK FELHÍVASA n világ valamennyi parlamentjéhez (Folytatás az 1. oldalról) nyegesen kisebbek lesznek az adók, amelyek jelenleg felemésztik a munkások és parasztok bevételeinek nagy részét. Határtalan lehetőségek nyílnak nagyszabá­sú tudományos és műszaki tervek megvalósítására, a tudósok és a szakemberek kizárólag a béke és a gaz­dasági fellendülés ügyét szolgálhatják majd. Az általános és teljes leszereléssel új fejezet kez­dődik a gazdaságilag kevésbé fejlett országok kibon­takoztatásának történetében. Ezen országok gazdasági fejlődése ma csak igen lassan halad. Az ázsiai, afrikai és dél-amerikai emberek milliói mindeddig éheznek és igen nyomorúságos feltételek között élnek. A leszerelés, mely óriási anyagi és pénzeszközöket tesz szabaddá, hozzájárulna ezen igazságtalan helyzet megszüntetésé­hez, meggyorsítaná a kevésbé fejlett és a gyarmati országok lemaradottsága megszüntetésének folyamatát, új forrásokat nyújtana ezen országok gazdasági meg­segítésére. Elérhető-e a jelenlegi időszakban az általános és tel­jes leszerelés? Vajon nem utópia ez? Nem. Korunkban ez nem utópia. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsa szilárdan meg van róla győződve, hogy ez a cél teljes mértékben elérhető. Ha még néhány évtizeddel ezelőtt nem állt elegendő erő és eszköz rendelkezésre a teljes és általános leszerelés gondola­tának megvalósítására, ma ez a gondolat a széles népi tömegek, egész nemzetek jelszava lett. Ma már létezik olyan államok csoportja, amelyek következetesen har­colnak e gondolat valóra váltásáért. A leszerelés problémája megoldásának kulcsa az em­berek kezében van. A pusztító fegyvereket ember állí­totta elő. Az ember elpusztíthatja őket s el is kell azokat pusztítania! Napjaink e legsürgetőbb kérdése megoldásának táv­latai annál is kedvezőbbek, hogy a nemzetközi kapcso­latok terén a legutóbbi időben a javulás irányába való haladás észlelhető. Az országok lakosságának egyre szélesebb rétegei, a parlamentek tagjai, közéleti dol­gozók és államférfiak már tudatosítani kezdik a továb­bi lázas fegyverkezés badarságát és veszélyes voltát. Világszerte egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek „a hidegháború" beszüntetésére, a vitás nemzetközi kérdéseknek erőszak alkalmazása nélkül, tárgyalások és megegyezés útján való megoldására. A nemzetközi feszültség enyhítésére nézve jelentős szerepet játszott Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az Amerikai Egyesült Álla­mokban tett látogatása és találkozása D. Eisenhowerrel. Az emberiségnek ma reális lehetősége van arra, hogy új utakat találjon a nemzetközi kapcsolatok fejlődésé­nek irányítására: meg kell szüntetni a lázas fegyver­kezést és a tárgyalásokat a nemzetközi kérdések meg­oldásához vezető egyetlen módszerré kell tenni. Most minden a nemzetek akaratától és szívósságától tügg. E téren a parlamentek, a kormányok és az ál­lamférfiak különös felelősséget viselnek. A nem­zetek, a választók elvárják a parlamentektől, hogy kimondják döntő szavukat. Éppen a parlamenteknek és a kormányoknak kell tartósan, céltudatosan keresniük i vitás nemzetközi kérdések megoldásának lehetőségeit és elsősorban napjaink legégetőbb problémája — a le­szerelés problémája megoldásának lehetőségét. Nincsenek olyan politikai, gazdasági, avagy egyéb okok, amelyek igazolnák a további lázas fegyverkezést. A leszerelés ellen csak azok a körök foglalnak állást, amelyek kizárólag a harácsolás érdekét tartják szem előtt s amelyeknek idegenek a nemzetek óhajai és tö­rekvései. E körök ellenállása azonban leküzdhető. Az emberiség létérdekei megkövetelik, hogy megtörjük ezt az ellenállást. Az általános és teljes leszerelés problémája meg­oldásának reális lehetőségei vannak. E lehetőségekre rámutatnak azok a javaslatok, amelyeket a szovjet kor­mány terjesztett megtárgyalás céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete elé. Most tehát közvetlenül a többi országtól, elsősorban a legnagyobb országok kormá­nyaitól és parlamentjeitől, jóakaratuktól és kívánsá­guktól függ, hogy beszüntetik-e a halált okozó pusztító fegyverek gyártását, elpusztítják-e ezen fegyverek fel­halmozott készleteit, s az emberiség a pusztító háború útján halad-e majd tovább, vagy pedig a békés fejlő­dés útjára lép. Ami a Szovjetunió Legfelső Tanácsát és kormányát illeti, a szovjet nép akaratát teljesítve megtesznek mindent annak érdekében, hogy megoldják a leszerelés problémáját, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülése tartós békévé változzék. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa teljes mértékben he­lyesli a szovjet kormány békés kezdeményezését és azt, hogy megtárgyalás céljából az Egyesült Nemzetek Szer­vezete elé terjesztette az általános és teljes leszere­lésre irányuló javaslatát, egyben kifejezi azt a meg­győződését, hogy a szovjet kormány nemes kezdemé­nyezése a többi országok parlamentjeinek és kormá­nyainak megértésében, támogatásában részesül. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa reméli, hogy a világ valamennyi parlamentje és képviselői megtesznek min­den tőlük telhetőt annak érdekében, hogy megszabadít­sák az emberiséget az ijesztő rémtől — a lázas fegy­verkezéstől —, hogy megvalósuljon a leszerelés és az emberiség világszerte az örök béke útjára léphessen. A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGÉNEK LEGFELSŐ TANÁCSA, Moszkva, Kreml, 1959. október 31. Kádár János és Marosán György beszéde az MSZMP budapesti értekezletén Budapest (ČTK) — A magyaror­szági lapok november 1-i számuk­ban első oldalon kivonatosan közöl­ték Marosán Györgynek, az MSZMP KB politikai bizottsága tagjának és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a párt budapesti érte­kezletén tartott beszédét. A párt­értekezlet Budapesten október 31­én és november 1-én zajlott le. Marosán György beszámolójában Magyarország fővárosának szépíté­séről, nagyszabású lakásépítkezései­ről, a budai Vár, valamint további emlékművek helyrehozásáról be­szélt. Nagyra értékelte a budapesti dol­gozók építő törekvéseit és a párt VII. kongresszusa alkalmából indí­tott tömeges munkaversenyt, mely jelentős mértékben járul hozzá az MSZMP márciusi határozatának tel­jesítéséhez, mely szerint a három­éves tervbe (1958-1960) foglalt feladatokat már ez idén teljesítik. A budapesti üzemek kötelezettség­vállalásukat, hogy terven felül 1 milliárd 800 millió forint értékű terméket állítanak elő, ez év első tíz hónapja alatt túlteljesítették, mert 2 milliárd forint értékű árut gyártottak, s feltételezhető, hogy az év végéig 2 milliárd 500 millió fo­rint értékű terven felüli termelés­sel járulnak hozzá a szocializmus építésének meggyorsításához. Marosán elvtárs hangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták büsz­kén tekinthetnek eddig végzett mun­kájukra. Magyarország következete­sen hű maradt a proletár nemzetkö­ziség eszméihez és a Szovjetunióhoz. Fokozódott a párt eszmei aktivitása, az országban sikeresen folytatják a nacionalizmus, a sovinizmus és a szociális demagógia csökevényei el­leni harcot. Megszilárdult a párt egysége, a párt kapcsolata a töme­gekkel, küzdeni kell azonban még az önelégültség megnyilvánulásai ellen. Beszéde befejező részében kiemel­te, hogy a 130 000 budapesti kommu­nista értekezlete szilárdítja a pártot és hozzájárul a november 30-ra egybehívott VII. pártkongresszus győzelméhez. Kádár János, az MSZMP KB első titkára felszólalásában az MSZMP KB nevében üdvözölte a budapesti érte­kezletet. Hangsúlyozta Magyarország fővárosának forradalmi munkásha­gyományait, azon városét, ahol 1919­ben megszületett a proletariátus dik­tatúrája és 1956-ban leverték az el­lenforradalmat. Kádár János a párt egységének kérdésével foglalkozva megemlítette, hogy a legutóbbi három év alatt ki­alakult a magyar proletariátus új, szi­lárdan egybeforrt vezetősége. Az MSZMP új Központi Bizottságában a kollektív vezetés elve érvényesül. Kádár János hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság 1957-ben megbízta Marosán György elvtársat, a párt egyik legkiválóbb agitátorát a párt budapesti városi bizottsága első tit­kárának funkciójával. Marosán elv­társ e feladatát súlyos időkben be­csülettel teljesítette. A párt most fontolóra veszi, hogy Marosán elv­társat felmenti funkciója alól és meg­bízza a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára he­lyettesének funkciójával. Kádár János elvtárs a jövőbeli leg­fontosabb feladatként hangsúlyozta, hogy még magasabbra kell emelni az irányítás színvonalát, növelni a mun­katermelékenységet és gyorsabb ütemben végrehajtani az építkezése­ket. Bűnper az egyiptomi haladó szellemű funkcionáriusok ellen Alexandria (ČTK) - Az „Ahbar al-Jaum" kairói lap közli, hogy Ale­xandriában október 29-én véget ért a haladó szellemű egyiptomi szer­vezetek 64 funkcionáriusa — számos tanár, kulturális dolgozó és munkás — ellen folytatott bűnper. Hilal Ab­dullah Hilal, a hadbíróság elnöke ki­jelentette, hogy az ítéletet később hirdetik ki. Külföldi vendégek a Naey Október évfordulójának ünnepségeire Ny. Sz. Hruscsov elvtárs beszédének világvisszhangja Moszkva (ČTK) — Moszkva ez idén igen sok vendéget vár a Nagy Októberi Forradalom 42. évforduló­jának ünnepségeire. A Szovjetunió fővárosába csupán Csehszlovákiából, Magyarországból, a Német Demokra­tikus Köztársaságból és a Német Szövetségi Köztársaságból több mjnt 1300 turista érkezik. Moszkva (ČTK) - Moszkvában szombaton aláírták a Szovjetunió és Görögország közötti jövő évi köl­csönös áruszállításokról szóló jegy­zőkönyvet, mely szerint a két ország közötti árúcsere további kiterjesz­tésével számolnak. A jegyzőkönyv értelmében a Szov­New York (ČTK) - Raymond, a New York Times washingtoni tudó­sítója fejtegeti a külügymi­nisztériumnak Ibrahim marokkói miniszterelnök USÁ-ban tett látoga­tása befejezése alkalmából közzétett nyilatkozatát és különösen arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a nyilatko­zat egy szóval sem említi a Marok­kóban levő amerikai támaszpontok kiürítésének időpontját, sem pedig azt, hogy teljes mérvű kiürítésről lesz-e szó. „A külügyminisztéfium hivatalos körei hangsúlyozzák — írja Ray­mond —, hogy a külügyminisztérium nyilatkozata nem jelenti azt, misze­rint az Egyesült Államok egyetérte­ne a teljes mérvű kiürítéssel. A hi­vatalos körök nem azonosítják ma­gukat azfal az állítással, hogy a ki­ürítésről már megegyezésre került sor. Világos, hogy a mai nyilatkozat célja annak a benyomásnak keltése volt, miszerint a marokkói minisz­terelnök Washingtonban bizonyos si­kert ért el". Rogers, a New York Herald Tri­búne tudósítója a szóban forgó nyi­latkozatot fejtegetve ugyancsak hangsúlyozza, hogy abban „egy sző sem esik arról, mikor hagyják el az amerikaiak a marokkői támasz­A külföldi 'vfendégeket különvona­tok szállítják Moszkvába. A turisták részt vesznek az ünnepségeken, megtekintik a város nevezetességeit. Néhány csoport Lvovba, Kijevbe, Minszkbe, Leningrádba, valamint to­vábbi szovjet városokba látogat. Ugyanakkor mintegy 300 szovjet turista Csehszlovákiában ünnepli meg a Nagy Október évfordulóját. jetunió gépeket, berendezéseket, kőolajat, kőolajtermékeket, kősze­net, vegyiipari és egyéb termékeket szállít Görögországnak. A Szovjet­unió Görögországtól dohányt, aszalt gyümölcsöt, citromot, narancsot, nyersbőrt, olajbogyóból készült ola­jat és egyéb termékeket vásárol. pontokat". Washingtonban a marok­kői támaszpontok felszámolásáról folytatott beszélgetést — hangsú­lyozza a tudósító — elsősorban olyan kísérletnek tekintik, melynek célja „a Hruscsov szovjet miniszter­elnök elleni propaganda". Hruscsov nemegyszer rámutatott arra, hogy Amerika világszerte 250 katonai tá­maszpontot épített ki. Churchill a jelenlegi nemzetközi helyzetről London (ČTK) — „A jövő kilátásai biztatók és tiszták" — mondotta Winston Churchill volt brit minisz­terelnök a London melletti Wood­fordeban szombaton tartott beszé­dében. „Nem áthidalhatatlanok azok a problémák, amelyek a Nyugat és a Szovjetunió, valamint szövetségesei közötti kapcsolatokban merülnek fel. Az országok élenjáró képviselőinek tárgyalásai jelentős előrehaladást eredményeztek. Enyhült a bennünket nyugtalanító feszültség." „Remélem" - mondotta Churchill -, „hogy ez a kezdeményezés ha­tározott támogatásban részesül.." Berlin (ČTK) - Ny. Sz. Hruscsov I elvtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsában a nemzetközi helyzetről I és a Szovjetunió külpolitikájáról tar­tott beszéde nagy érdeklődést kel­tett a Német Demokratikus Köztár­saság lakossága körében. Az NDK és Nyugat-Berlin rádió­adóállomásai néhányszor közvetítet­ték Hruscsov elvtárs beszédének leglényegbevágóbb részeit és a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a vi­lág valamennyi parlamentjéhez in­tézett félhívását. * * * Á Lengyel Rádió adásaiban foko­zott gondot fordít Hruscsov elvtárs­nak a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról mondott beszédére. Hangsúlyozza, hogy Hrus­csov elvtárs beszéde és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívása újabb ragyogó bizonyítéka annak a következetes harcnak, me­lyet a Szovjetunió a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében foly­tat. * * # Párizs. — „A szovjet miniszterel­nök beszéde már első olvasásra is mindenkire mély benyomást tesz" — ezekkel a szavakkal kezdi a Francé Presse hírügynökség arról írt cik­két, hogy miként reagáltak a fran­cia hivatalos körök Ny. Sz. Hrus­csov elvtársnak a Szovjetunió Leg­felső Tanácsában mondott beszédé­re. „Ezek a körök hangsúlyozzák '— folytatja a hírügynökség —, hogy Hruscsov nyilvánvalóan lényegesen megkönnyítette a csúcsértekezlet megtartásáról való megegyezés el­érését azzal, hogy a tárgyalás java­solt napirendjének első helyére a többi problémák fölött álló legfon­tosabb pontként a leszerelés prob­lémáját helyezte. Franciaországban — mondja a to­vábbiakban a beszámoló — megelé­gedéssel veszik tudomásul, hogy Hruscsov a de Gaullelal való közeii találkozójáról, a Franciaország és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról „őszintén és barátságos hangnem­ben" beszélt. Megelégedéssel vették tudomásul Hruscsov elvtárs azon kijelentését is, hogy a Szovjetunió nemcsak _ békében _ és barátságban akar élni a francia néppel, hanem I egyben felvirágoztatását és növeke­dését is óhajtja". A Francé Soir című lap kijelenti, i hogy Hruscsov közeli látogatása Franciaországban világszerte meg­szilárdítja a békét. * * * Az Evening Standard és az Eve­ning News, valamint további lapok felhívják a figyelmet Hruscsov elv­társ kijelentésére, mely szerint mi­nél hamarabb hívják egybe a csúcs­értekezletet, annál jobb. A lapok hangsúlyozzák Hruscsov elvtárs azon kijelentését is, hogy a nemzetközi kapcsolatokban lényeges enyhülés állt be és a béke kilátásai ma már sokkal kedvezőbbek, mint a közel­múltban. * * * Bonn. — Ä bonni közvélemény nagy érdeklődéssel követte a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának ülését. A nyugatnémet politikai körök kü­lönös érdeklődést tanúsítottak a nemzetközi helyzetről folytatott tár­gyalások iránt. Az a visszhang, amelyet Hruscsov elvtárs beszéde keltett, mindenkire igen mély benyomást tett. Á DPA nyugat-németországi hír­ügynökség közli, hogy Hruscsov elv­társ beszédét kormánykörökben „tárgyilagosnak és mértékletesnek" tekintik. New York. — Ä New York Times cikket közöl moszkvai tudósítójának További amerikai lakos kér szovjet állampolgárságot Moszkva (ČTK) - A Moszkvában működő nyugati sajtóügynökségek közlése szerint Lee Harvey Oswald turista, az amerikai Texas állam la­kosa szombaton felkereste az ame­rikai nagykövetséget és átadta az ott levő hivatalnoknak amerikai út­levelét. Egyidejűleg közölte, hogy a szovjet hivatalokhoz szovjet állam­polgárságért folyamodott. A Francé Presse sajtóügynökség ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy Oswald már a harmadik amerikai turista, aki a legutóbbi hónapban szovjet állampolgárságért folyamo­dott és lemondott amerikai állam­polgárságáról. tollából. Az első oldalon nagybetűs cím olvasható „Hruscsov javasolja, hogy mind a két fél tegyen enged­ményeket." A cikk hangsúlyozza azo­kat a részeket, amelyek a Szovjet­unió külpolitikájáról szólnak és a jelenlegi nemzetközi helyzetet érté­kelik. Jóllehet a külügyminisztérium nem adott ki hivatalos magyarázatot Ny. Sz. Hruscsov beszédéről — írja a washingtoni tudósító —, a hivatalos körök hangsúlyozzák, hogy a beszéd tárgyilagos és mértékletes hangne­mű. A londoni lapok tudósítója közli, hogy brit diplomáciai- körökben Hruscsov beszédét „a valószínűleg sikeres csúcsértekezletre való meg­hívásnak" tekintik. * * * Kairó. — Ä Bourse Egyptienne cí­mű lap fő cikke a következő címen jelent meg: „A Szovjetunió külpo­litikája a békés egymás mellett élés politikája". A lap idézi Hruscsov elvtárs következő szavait: „Ésszerű alapokon békés egymás mellett élést óhajtunk". Az Al-Masa című lap a következő címmel ad hírt Ny. Sz. Hruscsov beszédéről: „Elmélyülnek a béke megszilárdítására irányuló törekvé­sek". A lap hangsúlyozza, hogy „azok, akik elutasítják a békés egy­más mellett élést, lényegében hábo­rús politikát folytatnak". Rövid filmjeink sikere Franciaországban Prága (ČTK) — Rövid filmjeink jelen­tős sikert arattak Rouenben, ahol bemu­tatták őket a műszaki, Ipari és mező­gazdasági filmek október 20—25-e kö­zött rendezett nemzetközi napjai kere­tében. Az oktató jellegű filmek kategó­riájában az „Oscar"-d!jjal Ludvik Toman csehszlovákiai rendezőnek „Hegesztett szerkezetek ellenőrzése" című filmalko* tását tüntették ki. A nukleáris energia kérdéseiről szóló filmek kategóriájában az „Oscar"-dljat Ludvik Toman rende­zőnek „Csehszlovákiai betatron" című fil­me nyerte el, a műszaki filmek kategó­riájában Josef Plíva rendező „Cseppfo­lyós anyagok áramlása" című alkotását éremmel tüntették ki. Moszkvában aláírták a görög-szovjet árucseréről szóló jegyzőkönyvet Amerikai lapok a Marokkóban levő amerikai támaszpontokról ÜJ SZÖ 3 * 1959. november -2.

Next

/
Thumbnails
Contents