Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-12 / 313. szám, csütörtök

friedrich Schiller í írói pályáján 23 éves korában, 1782-ben meneküléssel indult meg az akkori Németország egyik tagállamának, Württembergnek fővárosából, Stuttgartból. Az 1756-ban kezdődő hétéves háború idején vállalta Kari Eugen württembergi herceg Franciaországnak pénzfizetés ellenében hatezer főnyi legénység átengedését, 1786-ban pedig FRIEDRICH a holland-keletindiai társaságnak adott el alattvalókat gyarmati katonai szolgálatra. Ez a zsarnok követelte, hogy Schiller katonaorvosi pályára készüljön és mikor már praktizált, de megtudta róla, hogy egy másik kis német állam területén szľndarabot adtak elő tőle, megtiltotta neki, hogy „komédiát vagy más ilyenfajta haszontalanságot" írjon. Schiller alantas tisztnek számító, nem-nemesi eredetű katonai hivatalnoknak és egy pékmester leányának gyermeke volt s a német fejedelmek körül lakájkodó nemességet a polgár megvetésével leplezte le első darabjaiban. Menekülése után két évvel alkalma volt egy drámájából részleteket felolvasni Károly Ágost weimari herceg jelenlétében, akit a felolvasás annyira fellelkesített, hogy a költőt weimari udvari tanácsosi címmel tisztelte meg. Arra nem gondolt, hogy a tollforgatásból eredő, nem könnyű keresetre utalt udvari tanácsosnak van-e biztos megélhetése. Schiller anyagi helyzetére jellemző, hogy amikor 1787-ben elkerült Weimarba, és ott arról van szó, hogy rangjánál fogva a hercegi udvarban megjelenjen, ezt megakadályozza megfelelő öltözék hiánya. Amidőn Schiller ezt egy barátjának megírja, nem kesereg fölötte, -sőt azt a megjegyzést teszi, hogy mint polgárnak egyáltalán nem volt nekj kívánatos az etiketthez ragaszkodó hercegi udvarban való szereplés. Nehéz küzdelmet kellett vívnia, hogy mint polgári származású ember értelmiségi munkával létfenntartását biztosítsa. Később, amikor családot alapított és Goethevei, az apró weimari hercegség politikai téren is vezető személyiségével baráti kapcsolata kialakul, mint a nagyhírű jénai egyetemen a történelem előadó tanára csak előadásra kap engedélyt, de fizetés nélkül, majd utóbb, amikor a weimari színház dramaturgjaként is működik, akkor sem kap olyan fixfizetést, amely a megélhetési gondoktól mentesíthette volna. Goethevei hiába közli kerülgetés nélkül, hogy jövedelme éppen fele annak, mint amennyire neki családja eltartásához szüksége van, helyzetében nem történik változás. Schiller a polgári társadalmat előkészítő felvilágosodás kivételes kritikai bátorságú fiának indul, a feudális nagyurak és udvaroncok roszszaságát és romlottságát viszi realisztikus darabokban színpadra, azonban ez a törpe—abszolutisztikus fejedelemségekre tagolt német világ — bár Schiller forradalmi izzású szavainak széles mederben ömlő sikere volt — a költő szavára nem válaszolt a polgárság talpraállásával, így a népek szabadságát és az ember megbecsülését követelő hitvallását letompított és mintegy távolból felhangzó szózatként kezdi történelmi tárgyú verses színdarabokban hirdetni és hallatni. M

ivel Schiller nem látott megmozdulni társadalmi erőt a német nyomorúságból való felszabadulás megvalósítására, a művészet feladatává avatta, hogy a társadalmat, az osztályokra széttagolt össze-viszszaságot összhangos egésszé formálja. Ennek a szép, de megvalósíthatatlan utópiának álmodására nem üres álmodozásra való személyes hajlam vitte, hanem környezetének, a politikai és társadalmi állapotoknak reménytelensége kényszerítette. Népének gondolkodó, szabadlelkű fiaihoz intézi egyik legjelentékenyebb költeményében, a „Művészek" címűben ezt a felszólítást: „Erhebet euch mit kühnem Flűgel Hoch über euren Zeitenlauf, Fern dämmre schon in eurem Spiegel Das kommende Jahrhundert auf. Lendüljetek merészröptű szárnyon E korból felfele, magasra Es tükrötökben láthatóvá váljon A felderengő jövő század arca. 1792-ben, a forradalomból született francia köztársaság törvényhozó gyűlése, a konvent polgárjogot adományoz Schillernek, mint olyan költőnek, aki az emberiség és a szabadság üqye mellett emelte fel szavát. A köztársasági francia kormány belügyminiszterének a polgárjog adományozásáról szóló levele elragadó forradalmi lendületességgel van megfogalmazva, kérdéses azonban, megtette-e Schiller SCHILLER az

t' amire őt a belügyminiszter kérte, htigy válaszlevélben ismerje el a polgárjog adományozásának tényét. Ez aligha történt meg, mert Schiller abban a mozdulatlanságban, amelyet környezete és az egész német társadalom tanúsított, bizonyos fokig az ellenforradalmi hírverés hatása alá került, részint elvesztette a mértéket ahhoz, hogy a forradalom tetteit a társadalom szükségszerű fejlődésének nagy céljaihoz mérje. Tíz évvel a konvent megtisztelő határozata után 1802-beri egy másik és másféle megtiszteltetés éri Schillert: Ferenc császár nemességet adományoz neki. A

z említett két dátum jelzi azt az utat, melyet Schillei»az időszerű és realista társadalmi drámától a verses történelmi darabokig megtett. Az utóbbiak a napoleoni háború idején meglehetősen elfátyolozott vonatkozásban állnak a kortörténettel. Háború alatti idegen invázióról van már szó a Don Carlosban is, még pedig spanyol részről Németalföldön majd később Jean d'Arc korában a franciaországi angol invázióra célozva, Wallenstein korában a svédek németországi hadműveleteire a harmincéves háború idején, s a Teli Vilmosban a betolakodott osztrák elnyomókra Svájcban. Két nagyon szép, egymástól nagyon eltérő egyéniség fog kezet Goethenek és Schillernek ismeretes weimari közös emlékművén. A különbözés szellemi és művészi alkatukban van, egyébként azonban egy dolog közös náluk: kénytelen hozzá-, igazodásuk egy apró államocska kicsinyességéhez, de közös a képe6sés gük ebben a bénító légkörben, e szürke ég alatt immár számos emberöltőre szóló hatóerővel és érvénnyel ábrázolni és megörökíteni az embert — két évszázad távlatából nem túlzás ezt mondani, — halhatatlan szépirodalmi művekben. Schiller nemcsak költő, hanem történetíró, és bölcseleti problémákkal foglalkozó gondolkodó volt. A történetírás és a filozófia területét Goethe megmunkálatlanul hagyta, viszont Goethe alkotó lángész volt olyan területeken, ahol nem könyvek tanulmányozásából, hanem a természet és a társadalom életének megfigyeléséből adódó tanulságok kínálkoztak; tehát a fénytanban, az anatómiában, a fejlődéstanban, sőt egy kis állam politikájának, közigazgatásának és közgazdaságának irányításában. G

oethe egyéniségében, amint az műveiben megszólal, több az életközelség. Schiller csillagfény, ennek sugara éles és messzireható, de messziről is induló. Káprázatával megfogja az olvasót, de valami ünnepélyes disztanciát is teremt közte és a költő között. SAS ANDOR GYÜRE LA J OS: Mikor a szemek beszélnek Mikor a szemek beszélnek — villanásnyi röntgen-szikra vetődik a dolgainkra. Mikor a szemek beszélnek — egy periszkóp éles tükre képeket rajzol a szívünkre. Mikor a szemek beszélnek — láthatatlan fürge kezek közöttünk hidat emelnek. Mikor a szemek beszélnek — lobbanva gyullad a lélek, s mintha acélok pengenének. Mikor a szemek beszélnek — titkos ajtók halkan nyílnak, és valakit várnak, hívnak. BARÁTOK. KÖZÖTT Hiába írnak a cigarettázás káros voltáról hosszú tanulmányokat az orvosok (rendszerint nemdohányozó orvosok), az emberek sem Moszkvában, sem Prágában, sem Párizsban, egyszóval sehol sem akarnak és nem is tudnak leszokni erről a szenvedélyükről. így aztán a cigarettagyáraknak ugyanúgy kell teljesíteniük tervüket, mintha a legtáplálóbb élelmiszert gyártanák. Moszkvában például két nagy gyár, a Jáva és a Dukát gondoskodik a főváros dohányszükségletéről. Meglátogattam a Dukát gyárat, hogy feljegyezzem tapasztalataikat a kommunista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenyről, a terv teljesítéséről, a dolgozókról való gondoskodásról. Lev Alekszandrovics Vahitov, a gyár Komszomol-szervezetének titkára, amikor megtudta, hová való vagyok, a külföldiek iránti szokásos udvariasságot messze túlhaladva, őszinte örömmel vállalta a kalauz szerepét. Rögtön ismerkedésünk elején kiderült, miért viseltetik különös rokonszenvvel Csehszlovákia iránt. 1958 márciusában a gyár egész kollektívája tagja lett a SzovjetCsehszlovák Baráti Társaságnak, méghozzá Lev Alekszandrovics kezdeményezésére, aki néhány szép hetet töltött nálunk és sok jó barátra tett szert. A gyárban azóta Csehszlovákia nemzeti ünnepe, kimagasló évfordulói alkalmából fényképkiállításokat, beszélgetéseket rendeznek, az • üzemi rádióban előadásokat, az üzemi klubban a 6zovjet-csehszlovák barátságnak szentelt estéket tartanak, amelyeken a dolgozók megismerkednek hazánk történelmével, életével, kultúrájával. Bevallom, kis aggodalommal indultam el erre a riportra, mégis csak idegen környezet, nyelvi nehézségek, számomra ismeretlen problémák, nem tudtam, hogyan fogok boldogulni. S erre teljesen vásőbb részvénytársaság lett. A szovjet hatalom uralomra jutása után kibővítették, korszerűsítették s ma már negyven fajta cigarettát, hüvelyes cigarettát, hüvelyt, pipadohányt, szivart gyártanak. Nyersanyagot a világ minden tájáról hozmak be, a raktárban ott sorakoznak a görög, román, kínai, albán, orosz, bolgár. káció örömeit. Az év végéig két új lakóház épül fel, amelyben negyven család lel az összkomfortos egy-, két-, háromszobás lakásokban új otthonra. Mint láthatjuk, a dolgozókról példásan gondoskodnak a Dukát gyárban. De meg is érdemlik, jó, lelkiismeretes munkát végeznek. Kollektív felajánlást • tettek, hogy az év végéig 400 millió cigarettával többet termelnek, mint amennyit A Metro egyik legújabb állomása török címkékkel ellátott, illatos dohánnyal teli ládák. Az üzemben ebben a hónapban áttérnek a hétórás munkaidőre. A dolgozók jövedelme nem csökken és természetesen a termelés sem. Jobb technikával, új gépek üzembe helyezésével még túl is akarják haladni a nyolcórás munkaidő alatt elért termelési színvonalat. A dolgozók nagy örömmel fogadták a munkaidő csökkentését, legalább több időt tölthetnek a gyárépülettel szemben lévő a tervben előirányoztak. Kérdeztem Vahitov elvtársat sikerül-e ezt teljesíteni. Meglepetten fogadta kérdésem. — Bármi is történne, akkor is — válaszolta. A kommunista munkabrigád címének elnyeréséért négyszázötven ember negyven brigádba tömörülve versenyez. Eddig csak három brigádnak sikerült a elmet megszerezni. A feltételek ugyanis elég szigorúak, a szokásos követelményeken kívül, — mint a munkahely tisztántartása, a munkaidő pontos betartása, kiváló minőség elérése, a munkatermelékenység emelése, kölcsönös segítség, tapasztalatátadás, a párt vagy a tömegszervezetek ratlanul olyan környezetben találtam magam, ahol mind a kétezer dolgozó a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság tagja, ahol az a szó, hogy csehszlovákiai, mintha varázsige lett volna, egyszeriben megnyitotta előttem a szíveket, feloldotta a nyelveket. Vahitov elvtárs végigvezetett az üzemen s mindenütt igaz barátsággal, őszinte szeretettel fogadtak. Nem akarok részletesen foglalkozni a cigaretta gyártásával, csak néhány dolgot megjegyezni, ami az üzemben felkeltette a figyelmem. Mindenekelőtt a példás rend és tisztaság. Talán furcsán hangzik, hogy a rend és tisztaság felkeltette a figyelmem, de a hazai gyárakban bizony sokszor épp az ellenkezőjét tapasztaltam. A nők kivétel nélkül hófehér fejkendőben dolgoznak. Egyébként a dolgozók 75 százaléka nő. A biztonsági intézkedések betartására feltűnő helyen kifüggesztett táblák figyelmeztetnek és ezeket pontosan be is tartják. Szigorú megrovás, sőt büntetés fenyegeti azt, aki saját maga vagy társai épségét felelőtlenül kockáztatja. Mozgósítóan hatnak a dolgozókra a terv túlteljesítésére, a munka termelékenységének emelésére serkentő feliratok. A legtöbb gép modern, új, nagy teljesítményű. Békés egyetértésben működnek egymás mellett a szovjet gépek és az NDK-ból, NSZK-ból, Angliából. Csehszlovákiából importált gépek, de még az üzem keletkezésének idejéből származó öreg orosz masina sem vall szégyent, 8 óra alatt azon is elkészül 200 000 cigaretta. Igaz, az NDK gépén ugyanennyi idő alatt 800 000 cigarettát, az újítási javaslat alapján összeállított automata szalagon 1 milliót gyártanak, de azért a régi gépeket

1 is megbecsülik. Az üzem maga is régi, 1890-ben alapították. Még az első tulajdonosától kapta a Dukát nevet, éspedig azért, mert a gyárból óriási nyereségeket zsebelt be. Kéklubukban. Azt mondhatom, ámultam- munkájában való részvétel, — a leg bámultam, amikor ennek az arány- fontosabb és a legnehezebben teljesíthető lag nem nagy gyárnak tökéletesen pontok a munkában és a magánéletben való kulturáltság és a tanulás. A Dukát üzem dolgozóinak legalább az egyharmada vagy esti iskolát végez, vagy az élelmiszeripari ipariskola és ennek felső tagozata, az élelmiszeripari inštitút hallgatója, a dolgozó ifjúság körzeti iskoláiba, az üzem különböző szaktanfolyamaira jár, amelyeken saját mérnökeik adnak elő és amelyek elvégzése szintén biztosltja a jobb minősítést. A kommunista munkabrigádokban - dolgozóknak, amennyiben nincs meg a munkakörüknek megfelelő minősítésük, kötelező a tanulás. > Beszélgettem a csomagoló részleg tizenhéttagú brigádjának vezetőjével. Bisztrov elvtárs a céh gépésze lehangoltan magyarázta: jóformán egy hajszálon múlott, hogy megkapják a kommunista munkabrigád büszke címét, az üzem vörös zászlója hónapokig díszítette céhük falát, amikor egyszerre csökkeni kezdett a teljesítmény. Remélik, az év végére a kiértékelésig ismét az élre kerülnek. Bemutatott brigádja két tagjának, két fiatal, takaros lánynak, Tamara Kerbunovának' és Tatyána Lityinkovanak. Ugyanazon a gépen dolgoznak és a brigád keretében olyan kis brigádot alakítottak. Figyeltem mozdulataikat, boszorkányos ügyességgel dolgoznak. A napi normájuk 950 000 cigaretta becsomaa vitrinekben kristálypoharak, ser- 9°'** <

e

z kemény "

o

r,

ma

)' . d/ , _ x, rendszeresen 1 300 000-et csinálnak. MmdA Lo-monoszov-egyetem egyik szárnya felszerelt, kellemes klubját meg néztem. Az előcsarnokban ruhatár, legek, oklevelek, a gyár sportolóinak győzelmi emlékdíjai. Az egyik földszinti nagy helyiség társalgóként szolgál, akkor éppen elmerülten festegetett ott egy idősebb munkás. Méltán büszkék lehetnek húszezer kötetes könyvtárukra. A fiatal könyvtárosnő örömmel újságolta, hogy a könyvek háromnegyed része állandóan közkézen forog. Čapek művei, Hašek Švejkje sem hiányoznak a könyvtárból és a legkeresettebb olvasmányok közé tartoznak. A emeletet ötszáz férőhelyes színházmozi terem foglalja el. A különféle rendezvényeken kívül havonta huszonnégy mozielőadást tartanak. A klubban komoly kulturális élet folyik, saját szimfonikus-, fúvós-, tánczenekaruk, énekkaruk, színjátszó csoportjuk van. Különösen az ifjúság igen tevékeny, de a dolgozók családtagjai is részt vesznek az érdekkörök kulturális munkájában. Az üzemnek saját óvodája van, vikendháza, ahol a dolgozók szabadságukat tölthetik. Pionírtáborukban ötszáz gyermek élvezi a vaketten a céh legjobb dolgozói, szakszervezeti funkcionáriusok, a céhbizottság tagjai. — Igyekszünk a brigád gyengébben dolgozó tagjainak segíteni, talán így sikerül visszaszereznünk a vörös zászlók — mondotta Kerbunova. Az üzemben egyéni verseny is folyik a munka élmunkása címének elnyeréséért. Tizenhét dolgozót tüntettek ki ezzel a megtisztelő címmel, valamennyi üzemrészlegének a legjobb dolgozója. Anatolij Rucskin esztergályos például naponta két normát teljesít és amellett sikerrel végzi az ipariskola harmadik évfolyamát. Hálásan megköszöntem Vahitov elvtársnak. hogy olyan készségesen a rendelkezésemre állt és részletesen tájékoztatott az üzem életéről, ő és az üzem dolgozói közül többen is arra kértek, hogy a barátság hónapja alkalmából adjam át az Oj Szó olvasótáborának legmelegebb üdvözleteiket. Teszem ezt ez úton s még csak azt akarom hozzáfűzni, jó érzés, hogy ilyen őszinte, megbízható barátaink vannak és nemcsak ők, hanem az egész kétszáztízmilliós szovjet nép. KIS ÉVA A Vörös-tér (Kis Éva felvételei) ^ Egy tétlen korból új embervilág fényére vágyva... Friedrich Schiller születésének 200. évfordulójára (JJ SZÖ 5 * 1959. november 12.