Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-30 / 331. szám, hétfő

Hruscsov eívfárs fogadta a jemeni küldöttséget Nyikita Szergejevics Hruscsov, szovjet miniszterelnök szombaton fo­gadta Szeif el Iszlám Abdar Rahmant, a jemeni kormányküldöttség vezető­jét, a király testvérét, valamint Mo­hamed A1 Omari külügyminiszterhe­lyettest. A jemeni vendégek szombaton reg­gel tértek vissza a Szovjetunióban tett kőrútjukról. ÜNNEPI GYŰLÉS TIRANÁBAN Tirana (ČTK) - Tiranában novem­ber 28-án az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság kormánya vezető képviselői, a külföldi küldött­ségek és további vendégek részvéte­lével ünnepi gyűlést tartottak az or­szágnak a fasiszta megszállók és az albán nép árulói uralma alóli felsza­badításának 15. évfordulóján. A gyűlésen Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Munkapárt KB első titkára mondott beszédet. Kijelentette, hogy Albánia egész népe pártja körül szi­lárd egységben tömörülve, óriási lel­kesedéssel ünnepli ezt az évfordu­lót. Albánia 15 év alatt Európa leg­elmaradottabb országából szabad szuverén országgá vált. A népi ha­talom 15 éve alatt az ipari ágazatok egész sora, mint pl, az energetika, kőolaj, fémmegmunkáló, fafeldolgozó és élelmiszeripar keletkezett. Az al­bán nép fejlődése valóban forradal­mi volt. Ma a szövetkezetek a me­zőgazdasági föld 81,5 százalékán gaz­dálkodnak és az ország valamennyi földműves gazdaságának 70 százalé­kát egyesítik. Enver Hodzsa kijelentette továb­bá, hogy Albánia hajlandó rendszeres kapcsolatokra lépni minden olyan or­szággal, amely ezt kívánja. Ny. Sz. Hruscsov ajándéka a Tiranai Állami Egyetemnek Tirana (ČTK) — K. I. Novikov, a Szov­jetunió tiranai nagykövetségének tanácso­sa a Tiranai Állami Egyetemnek novem­ber 27-én átadta Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének aján­dékát: az egyetemi laboratórium és me­chanikai műhely berendezését. Az ün­nepélyes aktusnál jelen voltak Manus Muftlu, az Albán Munkapárt KB poli­tikai irodájának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, iskola- és kulturálisügyi miniszter, az egyetem tá­nárai és hallgatói. A. I. Mikojan hazautazott Mexikó (ČTK) - Raul Salinas Losa­no, a mexikói népgazdasági miniszter és Ricardo Sevada, a külkereskedelmi Nemzeti Bank vezérigazgatója ebédet adtak A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyet­tesének tiszteletére. R. Salinas Losano és A. I. Mikojan az ebéden beszédet mondottak. A. I. Mikojan beszédében köszöne­tet mondott a szíves fogadtatásért és hangsúlyozta, hogy ez azt bizonyítja, Mexikó népe tudatában van a Szovjet­unió jelentőségének és a két ország közötti kapcsolatok hasznosságának. Ki kell jelentenem — folytatta, ­hogy nagy hatást tett ránk vállalati mérnökeik és munkásaik hazafias ér­zelme. A kőolajipari dolgozók büszkék arra, hogy a külföldi társaságok he­lyett most állami társaságnál dolgoz­nak, amely jobban gondoskodik a munkásokról és amelynek vezetésével a kőolajipar gyorsabban, magasabb technikai színvonalon fejlődik. Ez a hazafiság és nemzeti büszkeség moz­gósítja az erőket a fejlesztésre é« haladásra. A. I. Mikojan beszédének befejező részében kijelentette, múlhatatlanul szükséges a kapcsolatok, főképp a ke­reskedelmi kapcsolatok megszilárdí­tása valamennyi ország között. * A. I. Mikojan a Mexikó Cityben ren­dezett sajtóértekezleten nyilatkozott a szovjet-mexikói kapcsolatok létesí­téséről és beszámolt Mexikóban vég­zett útjának benyomásairól. Mexikó szívélyesen fogadott bennünket — hangsúlyozta A. I. Mikojan — és eb­ben rejlik az országaink közötti ba­rátságra való törekvés bizonyítéka. * A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese kíséretével az IL-18 repülőgépen Me­xiko Cityből november 28-án hazauta­zott. A. I. Mikojan elutazása előtt rö­vid nyilatkozatban köszönetet mondott Lopez Mateosnak, a Mexikói Köztár­saság elnökének és Mexikó népének azért a szíves fogadtatásért, amely­ben Mexikóban részesítették. * Anasztáz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első he­lyettese kíséretével vasárnap, novem­ber 29-én az IL-18 különrepülőgépen hazatért tíznapos mexikói látogatá­sáról. Mikojan elvtársat a vnukovói repü­lőtéren Frol Kozlov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyet­tese és más szovjet képviselők fogad­ták. A fogadásnál jelen volt Alfonso de Rosenzweig Diaz, Mexikó szovjet­unióbeli nagykövete. A. I. Mikojan rövid beszédben tol­mácsolta a Szovjetunió népének Me­xikó népe iránti baráti érzelmeit és ro­konszenvét. Kijelentette, hogy a me­xikói-szovjet kiállítást, amelyet A. I. Mikojan nyitott meg, öt nap alatt több mint 250 ezer látogató nézte meg. Athénben megkezdődött Görögország Egységes Baloldali Demokrata Pártjának I. kongresszusa Athén (ČTK) — Athénben, a Kentrikon Színházban november 28-án kezdődött az EDA, Görögország Egységes Baloldali De­mokrata Pártjának I. kongresszusa. Görögország ezen legnagyobb ellenzéki pártjának kongresszusán 340 kUldött vett részt az ország minden tájáról, akiknek sikerült a terror és rendőrségi razziák el­lenére bejutniok a kongresszus helyisé­gébe. A küldöttek között van 44 nö és a demokratikus ifjúság 49 képviselője. A küldötteket Avgeropulosz képviselő, a nemzeti felszabadítási harc hőse üdvözölte. Megemlékezett azokról, akik elestek a szabad Görögországért vívott harcban és azokról a görög demokratákról, akik bör­tönökben, gyűjtőtáborokban és száműzetés­ben szenvednek. Ezután felolvasták az üd­vözlő táviratokat. A jelenlevők meghatód­va hallgatták az Ayosz Evsztratiosz szige­ten létesített hírhedt gyüjtötáborból érke­zett táviratot és Manolisz Glézosz üzene­tét, aki sok sikert kíván a kongresszusnak és a harc fokozására szólítja fel a de­mokratákat. Üzenetét „mindig veletek" sza­vakkal fejezi be. A fő beszámolót Joanisz Passzalidisz, a párt elnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus új történelmi helyzetben fo­lyik, amely a szocialista országok béke­harcának és Ny. Sz. Hruscsov történelmi nevezetességű amerikai látogatásának érde­meként jött létre. A Szovjetunió — mon­dotta Passzalidisz — hatalmas erőfeszítést tesz a béke érdekében, amely az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatban jutott kifejezésre. A világ történelmében első ízben lép fel egy jól felfegyverzett és erős ország ily nyomatékosan a lesze­relés mellett. Passzalidisz Görögország gazdasági hely­zetét rendkívül nyomorúságosnak tartja Karamanlisz kormánya a nép azon óhajára, hogy jobban és békésen éljen, terorral és gazdasági elnyomással felel. Passzalidisz hangsúlyozta, hogy a hivatalos görögorszá­gi politika támogatja a hidegháborút és mindenképp igyekszik a nemzetközi fe­szültség enyhítésére vezető lépéseket meg­gátolni. Passzalidisz beszédében állást fog­lalt a szocialista országokkal való együtt­működés, továbbá a balkáni probléma meg­oldása mellett a balkáni atomfegyvermen­tes övezet megteremtése alapján. Beszédének befejező részében az EDA tagjainak jövö feladataival foglalkozott. Gerard Philipet szülőfaluja közelében temették el Párizs (ČTK) — Ramatuelle-ben dél­franciaországi kis községben, temették el szombaton a déli órákban Gérard Phi­lip nagy francia színművészt, aki no­vember 25-én Párizsban 37 éves korá­ban hirtelen elhúnyt. Gérard Philip temetésére legközelebbi hozzátartozóin kívül eljöttek legjobb ba­rátai, közöttük René Clalre filmrendező, Vercors író, Jean Vilar, a Nemzeti Nép­színház igazgatója, a színház művészei és Ramatuelíe falu lakossága. A gyászszertartás egyszerű volt min­den beszéd nélkül, ahogyan az elhűnyt kívánta. Gérard Philipet a Corneille „Cid" című drámában szereplő Rodrigo piros köpenyében temették el. Gérard Philipnek ez a szerepe azok közé tar­tozott, amelyekben szlnművészete külö­nösen kitűnt. TÉNYEK ALLAN DULLES ELLEN Moszkva (ČTK) - A Szovjet­unió Központi Statisztikai Hiva­tala statisztikai folyóiratának 11. számában Allan Dulles legutóbbi beszédével kapcsolatban „Az USA és a Szovjetunió gazdaságának összehasonlításáról" címen szer­kesztőségi cikket közölt. A moszkvai Pravda ezt a cikket no­vember 28-án „Tények Allan Dul­les ellen" címen hozta. A cikk így hangzik: *Mint a sajtó közölte, Allan Dulles, az USA központi tájékoztató szol­gálatának igazgatója az amerikai kongresszus közös gazdasági bi­zottsága gazdasági statisztikai al­bizottságának november 13-i ülésén az USA és a Szovjetunió gazdasági mutatóinak összehasonlításáról be­szélt. AHan Dulles a központi tá­jékoztató szolgálatnak e kérdés ta­nulmányozásában kifejtett nagy erő­feszítésére hivatkozva kijelentette, megkísérli, hogy elfogulatlanul tájé­koztasson. És valóban A. Dulles minden kí­sérlete ellenére, amellyel csökken­teni kívánta a Szovjetunió sikereit és lehetőségeit, alapjában véve kény­telen volt beismerni a szovjet gaz­daság erejét és hatalmát. A. Dulles beismeri, hogy „rövid 30 év alatt 1928-tól kezdve a négyéves háború okozta károk és többéves helyreho­zó munkák ellenére, 1941-től 1950-ig a Szovjetunió a világ ipari fejlődé­sében a második helyet foglalta el. Ehhez kétség sem férhet." A. Dul­les rámutat arra, hogy azok az ame­rikai szakértők, akik kísérleteiket a Szovjetuniónak az acél, a tűzálló ér­cek gyártásában, az elektronika, asztronautika, a világűr technikai kutatása, az atomenergia és gépipar terén elért sikereire irányítják, a Szovjetunióból azzal a tudattal tér­nek vissza, hogy a Szovjetunió óriá­si tudással rendelkezik." A Szovjetunió hétéves tervéről Dulles így nyilatkozik: „A tapaszta­latok arra tanítanak minket, hogy az ipari fejlesztés szovjet terveit komolyan kell venni... A Szovjet­unió 1965-ig alapvető sikereket ér el azon feladat teljesítésében, hogy utolérje az Amerikai Egyesült Álla­mokat az ipari termelésben és alap­jában véve teljesíti a hétéves terv ipari termelésének irányszámait." Szükségesnek tartjuk azonban, hogy Dulles egyes kijelentéseihez meg­jegyzéseket fűzzünk: Első megjegyzés: Dul'les abban a törekvésében, hogy csökkentse or­szágunk sikereinek nagyságát a forradalom előtti gazdasághoz viszo­nyítva azt állítja, hogy a Szovjet­unióban állítólag hivatalos „mítosz" keletkezett a forradalmi előtti Orosz­ország rendkívüli nagy elmaradott­ságáról és hogy a „szovjet párt irányvonalának az a célja, hogy meggyőzzön arról, hogy a forrada­lom előtti Oroszország ipari terme­lésének terjedelme az USA 1913. évi ipari termelésének nem egész 7 szá­zaléka volt. Dulles e szovjet irány­vonallal szembeállítja Sztrumilyin akadémikus brosúráját. Valószínűleg Sz. G. Sztrumilyinnak „A kommu­nizmus építésének útjai" című bro­súrájára gondol. Sztrumilyin szerint - jelentette ki Dulles - az 1913. évi ipari termelés terjedelme az USA termelésének nem hét, hanem 11 — 12 százalékát képezte. Dulles csatlako­zik Sztrumilyin értékeléséhez és azt tárgyilagosnak tekinti. Csodálkozásunkat váltja ki azon­ban az a tény, hogy Dulles úr mit sem tud Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek az USA moszkvai kiállításán el­hangzott beszédéről, amelyet a saj­tó 1959. július 25-én közölt. Ny. Sz. Hruscsov e beszédében a következő­ket mondotta: „Világos, hogy a for­radalom előtti Oroszország a teljes ipari termelésben nyolcszor és az egy főre eső termelésben tizenhá­rom-tizennégyszer maradt el az Ameri'cai Egyesül Államok mögött." Minden diák előtt világos, hogy egy nyolcszoros elmaradás a ter­melés terén azt a 11 — 12 százalékot teszi, amelyről Dulles Ír abban a törekvésében, hogy ellentétet talál­jon Sztrumilyin akadémikus kijelen­tése és a vezető szovjet képviselők nyilatkozatai között, vagyis nem lé­tező ellentéteket. Második megjegyzés: Dulles azt állítja, hogy a Szovjetunió ipari ter­melése az USA ipari termelésének nem 50 százalékát képezi, mint ahogy több ízben kijelentették hivatalos nyilatkozataikban a szovjet vezető tényezők, hanem inkább csak 40 százalékát. Lehet vitatkozni a teljes terme­lés értékelésének módszereiről, az árindex rendszeréről stb., azonban teljesen vitán felül áll az ipari ter­melés fő fajtái gyártásának össze­hasonlítása naturális kifejezésben, amely megszabja egyik: vagy másik ország ipari tervét. Igv közöljük az 1958. év megfelelő adatait: Szovjetunió Nyersvas millió tonnában Acél millió tonnában Vasérc millió tonnában Szén, kőolaj, gáz és más üzemanya­gok (a megállapított üzemanyagra átszámítva) millió tonnában Épületfa millió köbméterben Cement millió tonnában Gyapotszövet (nyers) milliő négy­zetméter Gyapjúszövet millió méter Bőrcipő millió pár Hús (nyersanyag-tartalékok, beleért­ve a házi disznóöléseket) millió tonnában Tej (nyersanyagforrások) millió ton­nában Vaj ezer tonna Cukor ezer tonna Hal ezer tonna Legbonyolultabb a gépipari termelés összehasonlítása tekintettel a struktúrájában és az értékelés különböző módszereiben mutatkozó eltérésekre. Meg kell azonban jegyezni, hogy pl, a fémmegmunkáló esz­tergapadok száma a Szovjetunióban 1958­ban 1,9 millió egységet, az USÁ-ban 2,2 millió egységet ért el, ami annyit jelent, hogy a Szovjetunió gépparkja az USA gépparkjának 85 százalékát képezte. Az USA csaknem háromszor annyi villa­mosáramot termel, mint a Szovjetunió, azonban a villanyáram ipari fogyasztása a Szovjetunióban 1958-ban az USA ipari villanyáram fogyasztásának csaknem fele volt. A Szovjetunió és az USÄ legkülönbözőbb termelési ágazatai színvonalának összeha­sonlítása tehát Igazolja a szovjet közgaz­dászok számításainak helyességét, amely szerint 1958-ban a Szovjetunió ipari ter­melése a legjózanabb számítások szerint elérte az USA ipari termelésének felét, és a különbség talán valamivel még kisebb is. HARMADIK MEGJEGYZÉS: Dulles nem ért egyet azzal az előfeltétellel, amelyet Ny. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXI. kongresszusán elhangzott beszámolójában jelentett ki, vagyis, hogy az USA ipari termelése a legközelebbi időszakban évente 2 százalékkal növekszik majd, ezt a százalékarányt alacsonynak tartja. Amint ismeretes, - Ny. Sz. Hruscsov elvtárs o kongresszusom elhangzott beszá­molójában ezt az előfeltételt azzal hang­súlyozta, hogy ilyen volt az amerikai ipar fejlesztésének üteme az utóbbi években. Az amerikai hivatalos statisztika által kö­39,6 54,9 88,8 630 252 33,3 4 600 303 356 7,7 58,8 778 5 434 2 931 USA 52,4 77,3 69,1 1308 246 52,3 8 262 250 582 16,3 56,8 685 2 391 2 741 Szovjetunió százalékban az USA-hoz viszonyítva 76 71 129 48 102 64 56 121 61 47 104 114 227 107 zölt adatok arra mutatnak, hogy hét év során, vagyis 1952-tól 1958-ig az USA ipari termelése növekedésének átlagos üteme 1,6 százalékot tett ki. Ha beszámítjuk va­lamennyi háború utáni év adatait, akkor látjuk, hogy 1945-től 1958-ig az USÄ ipari termelésének évi átlagos növekedése ebben az időben mintegy 0,5 százalékot tesz ki. Hogyha ehhez hozzászámítjuk az 1959. év előfeltételezett eredményeinek értékelé­sét, amelyet az amerikai sajtó közölt, ami­kor Is az USA ipari termelése a múlt évi válság után fokozódott, még ebben az eseben is azt látjuk, hogy 1945-tól 1959­ig az USA ipari termelésének átlagos évi növekedése 1,2 százalékot, vagyis 2 száza­léknál kevesebbet tett ki. Nem hiába Irta a New York limes tudó­sítója ez évi január 29-i számában közölt cikkében, hogy Hruscsov nagyon kedves és elnéző volt, amikor az USA termelési ütemének 2 százalékos évi növekedéséről beszélt, míg a valóságban a tudósító kije­lentése szerint az USA évi gazdasági nö­vekedésének üteme a koreai háború befe­jezése óta átlagosan 1,5 százalékot mutat. Ha összehasonlítjuk az ipari termelés növekedésének ütemét az 1928. évet kö­vető időszakban, beleértve a Honvédő Há­ború éveit Is, ahogy ezt Dulles teszi, meg­mutatkozik, hogy az ipari termelés növe­kedésének átlagos évi iiteme az 1930— 1958. években a Szovjetunióban 11,4 szá­zalék, az USÁ-ban 2,9 százalék. Ha azon­ban nem vesszük tekintetbe a második világháború időszakát, amelynek következ­ményei, amint Dulles beismeri, „elősegí­tették az ipar növekedését az USÁ-ban, azonban nagy csapást jelentettek a Szov­jetunióra", megmutatkozik, hogy a 11 há-< ború előtti és 12 háború utáni év alatt a termelés növekedésének átlagos Üteme a Szovjetunióban 16 és az USÁ-ban 2,3 szá-: zalék volt. NEGYEDIK MEGJEGYZÉS: Dulles indo­kolatlanul azt állítja, hogy a szocialista országokra a világ ipari termelésének nem egyharmada, hanem csupán mintegy 25 százaléka esik. Dulles nyilvánvalóan meg­feledkezik arról a megdönthetetlen tényről, hogy a szocialista országokra már 1958-ban a világ nyersvas-, acél-, traktor-és gyapjú-" szövet-termelésének mintegy harmada, széntermelésének mintegy 47 százaléka, épületía-gyártásának csaknem 40 százalé­ka, gyapotszövet nyersanyagforrásainak mintegy 40 százaléka és gabonaforrásainak csaknem fele esett. Ötödik megjegyzés: Dulles jelen-* tős mértékben nagyítja a Szovjet­unió és az USA dolgozóinak élet­színvonalában mutatkozó különb­séget. Igaz ugyan, hogy az életszínvonal országunkban egyelőre, még alacsonyabb az USA dolgozóinak élet-színvonalánál, de nagyon jól tudjuk, hogy az USÁ-ban idegen haderők nem törtek be és a leg­utóbbi száz esztendő alatt saját te­rületén nem folytatott háborút. Amennyiben a szovjet munkások egyéni munkabére az összehasonlít­ható árakra való átszámításban egyelőre még valamivel alacsonyabb mint az amerikai munkások bére, a szovjet dolgozók sok olyan előnnyel rendelkeznek, amelyekben az ame­rikai dolgozóknak nincsen részük: a Szovjetunióban nincs munkanélküli­ség, a szovjet dolgozók bizalommal tekintenek a jövő elé, amelyben nincs része sok ezer amerikai mun­kásnak és családtagjaiknak. A Szov­jetunióban a legalacsonyabb a lak­bér az egész világon, mert a mun­káscsalád költségvetésének csupán 4 — 5 százalékát teszi ki, míg az amerikai család lakbére, amint az USA demokrata pártja központi bi­zottsága által közölt adatokból ki­tűnik, 1958-ban a közszükségleti cik­keket gyártó ipari munkás munka­bérének mintegy harmadát jelentet­te. A Szovjetunióban a tanítás — a főiskolákat is beleértve — ingyenes, a gyógykezeltetés és további meg­könnyítések és előnyök az állam gondoskodásának tárgyát képezik. Minderről az amerikai munkás még csak nem is álmodhat. A Szovjet­unióban nem az a helyzet, mint a kapitalista országokban, ahol a dol­gozók által teremtett nemzeti jöve^.. delem oroszlánrészét a monopóliumok és a lakosság további nem dolgozó rétegei vágják zsebre. A Szovjeté unióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké és a dolgozók érdeké­ben használják fel. Ny. Sz. Hruscsov elvtárs az ame­rikai televízióban 1959. szeptember 29-én elhanzott beszédében az ame­rikai nép előtt kijelentette, hogy „bár még nem vagyunk olyan gaz­dagok, mint önök, helyes úton já­runk, hogy elérjük a legmagasabb életszínvonalat". Dulles beszédének csak a legki­emelkedőbb hibáival foglalkoztunk, valamennyi hiba mérlegelése nagyon sok helyet foglalna el. Nem foglal­kozunk a Szovjetunió mezőgazdasá­ga fejlesztése tervezett üteméről szóló alaptalan mérlegeléssel, az ipa­ri termelés, a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem fogalmainak összezavarásával, amit beszédében elkövetett. Nem akarunk vitába bo­csátkozni Dulles úrral azon kérdés­ben sem, mikor éri majd utói or­szágunk az USÁ-t. Már az is jel­lemző, hogy az USA központi tá­jékoztatási szolgálatának igazgatója beismeri a távlat realitását és csu­pán azzal vigasztalja magát, hogy számára e kényelmetlen pillanat va­lamivel később következik be, mintahogy feltételezzük. Dulles beszédének befejező részé­ben kijelentette, „becsületesen el kell ismerni a szovjet gazdasági program eredményét, amelyek sok embert, észretérítettek, valamint a legutóbbi évtizedben elért csodálat­ra méltó sikereket... Hogy ha a legközelebbi évtizedben a szovjet ipari termelés továbbra is évente 8 — 9 százalékkal fog növe­kedni, ahogy feltételezzük, úgy a két gazdasági termelés közötti kü­lönbség 1970-ben veszedelmesen csökken, ha ipari növekedésünk üte­mét lényegesen nem gyorsítjuk meg a jelenlegi ütemhez viszonyítva". Allan Dulles úr a legközelebbi években kétségtelenül több ízben lesz kénytelen helyreigazítani a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről szőlő jóslatait és kénytelen lesz el­ismerni a Szovjetunió, valamint a szocialista országok új sikereit a kapitalizmussal folyó békés gazda­sági versenyben. ÜJ SZÖ 3 * 1959. november 28.

Next

/
Thumbnails
Contents