Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-30 / 331. szám, hétfő

Hruscsov eívfárs fogadta a jemeni küldöttséget Nyikita Szergejevics Hruscsov, szovjet miniszterelnök szombaton fogadta Szeif el Iszlám Abdar Rahmant, a jemeni kormányküldöttség vezetőjét, a király testvérét, valamint Mohamed A1 Omari külügyminiszterhelyettest. A jemeni vendégek szombaton reggel tértek vissza a Szovjetunióban tett kőrútjukról. ÜNNEPI GYŰLÉS TIRANÁBAN Tirana (ČTK) - Tiranában november 28-án az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság kormánya vezető képviselői, a külföldi küldöttségek és további vendégek részvételével ünnepi gyűlést tartottak az országnak a fasiszta megszállók és az albán nép árulói uralma alóli felszabadításának 15. évfordulóján. A gyűlésen Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Munkapárt KB első titkára mondott beszédet. Kijelentette, hogy Albánia egész népe pártja körül szilárd egységben tömörülve, óriási lelkesedéssel ünnepli ezt az évfordulót. Albánia 15 év alatt Európa legelmaradottabb országából szabad szuverén országgá vált. A népi hatalom 15 éve alatt az ipari ágazatok egész sora, mint pl, az energetika, kőolaj, fémmegmunkáló, fafeldolgozó és élelmiszeripar keletkezett. Az albán nép fejlődése valóban forradalmi volt. Ma a szövetkezetek a mezőgazdasági föld 81,5 százalékán gazdálkodnak és az ország valamennyi földműves gazdaságának 70 százalékát egyesítik. Enver Hodzsa kijelentette továbbá, hogy Albánia hajlandó rendszeres kapcsolatokra lépni minden olyan országgal, amely ezt kívánja. Ny. Sz. Hruscsov ajándéka a Tiranai Állami Egyetemnek Tirana (ČTK) — K. I. Novikov, a Szovjetunió tiranai nagykövetségének tanácsosa a Tiranai Állami Egyetemnek november 27-én átadta Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének ajándékát: az egyetemi laboratórium és mechanikai műhely berendezését. Az ünnepélyes aktusnál jelen voltak Manus Muftlu, az Albán Munkapárt KB politikai irodájának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, iskola- és kulturálisügyi miniszter, az egyetem tánárai és hallgatói. A. I. Mikojan hazautazott Mexikó (ČTK) - Raul Salinas Losano, a mexikói népgazdasági miniszter és Ricardo Sevada, a külkereskedelmi Nemzeti Bank vezérigazgatója ebédet adtak A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének tiszteletére. R. Salinas Losano és A. I. Mikojan az ebéden beszédet mondottak. A. I. Mikojan beszédében köszönetet mondott a szíves fogadtatásért és hangsúlyozta, hogy ez azt bizonyítja, Mexikó népe tudatában van a Szovjetunió jelentőségének és a két ország közötti kapcsolatok hasznosságának. Ki kell jelentenem — folytatta, hogy nagy hatást tett ránk vállalati mérnökeik és munkásaik hazafias érzelme. A kőolajipari dolgozók büszkék arra, hogy a külföldi társaságok helyett most állami társaságnál dolgoznak, amely jobban gondoskodik a munkásokról és amelynek vezetésével a kőolajipar gyorsabban, magasabb technikai színvonalon fejlődik. Ez a hazafiság és nemzeti büszkeség mozgósítja az erőket a fejlesztésre é« haladásra. A. I. Mikojan beszédének befejező részében kijelentette, múlhatatlanul szükséges a kapcsolatok, főképp a kereskedelmi kapcsolatok megszilárdítása valamennyi ország között. * A. I. Mikojan a Mexikó Cityben rendezett sajtóértekezleten nyilatkozott a szovjet-mexikói kapcsolatok létesítéséről és beszámolt Mexikóban végzett útjának benyomásairól. Mexikó szívélyesen fogadott bennünket — hangsúlyozta A. I. Mikojan — és ebben rejlik az országaink közötti barátságra való törekvés bizonyítéka. * A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese kíséretével az IL-18 repülőgépen Mexiko Cityből november 28-án hazautazott. A. I. Mikojan elutazása előtt rövid nyilatkozatban köszönetet mondott Lopez Mateosnak, a Mexikói Köztársaság elnökének és Mexikó népének azért a szíves fogadtatásért, amelyben Mexikóban részesítették. * Anasztáz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese kíséretével vasárnap, november 29-én az IL-18 különrepülőgépen hazatért tíznapos mexikói látogatásáról. Mikojan elvtársat a vnukovói repülőtéren Frol Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és más szovjet képviselők fogadták. A fogadásnál jelen volt Alfonso de Rosenzweig Diaz, Mexikó szovjetunióbeli nagykövete. A. I. Mikojan rövid beszédben tolmácsolta a Szovjetunió népének Mexikó népe iránti baráti érzelmeit és rokonszenvét. Kijelentette, hogy a mexikói-szovjet kiállítást, amelyet A. I. Mikojan nyitott meg, öt nap alatt több mint 250 ezer látogató nézte meg. Athénben megkezdődött Görögország Egységes Baloldali Demokrata Pártjának I. kongresszusa Athén (ČTK) — Athénben, a Kentrikon Színházban november 28-án kezdődött az EDA, Görögország Egységes Baloldali Demokrata Pártjának I. kongresszusa. Görögország ezen legnagyobb ellenzéki pártjának kongresszusán 340 kUldött vett részt az ország minden tájáról, akiknek sikerült a terror és rendőrségi razziák ellenére bejutniok a kongresszus helyiségébe. A küldöttek között van 44 nö és a demokratikus ifjúság 49 képviselője. A küldötteket Avgeropulosz képviselő, a nemzeti felszabadítási harc hőse üdvözölte. Megemlékezett azokról, akik elestek a szabad Görögországért vívott harcban és azokról a görög demokratákról, akik börtönökben, gyűjtőtáborokban és száműzetésben szenvednek. Ezután felolvasták az üdvözlő táviratokat. A jelenlevők meghatódva hallgatták az Ayosz Evsztratiosz szigeten létesített hírhedt gyüjtötáborból érkezett táviratot és Manolisz Glézosz üzenetét, aki sok sikert kíván a kongresszusnak és a harc fokozására szólítja fel a demokratákat. Üzenetét „mindig veletek" szavakkal fejezi be. A fő beszámolót Joanisz Passzalidisz, a párt elnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus új történelmi helyzetben folyik, amely a szocialista országok békeharcának és Ny. Sz. Hruscsov történelmi nevezetességű amerikai látogatásának érdemeként jött létre. A Szovjetunió — mondotta Passzalidisz — hatalmas erőfeszítést tesz a béke érdekében, amely az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatban jutott kifejezésre. A világ történelmében első ízben lép fel egy jól felfegyverzett és erős ország ily nyomatékosan a leszerelés mellett. Passzalidisz Görögország gazdasági helyzetét rendkívül nyomorúságosnak tartja Karamanlisz kormánya a nép azon óhajára, hogy jobban és békésen éljen, terorral és gazdasági elnyomással felel. Passzalidisz hangsúlyozta, hogy a hivatalos görögországi politika támogatja a hidegháborút és mindenképp igyekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére vezető lépéseket meggátolni. Passzalidisz beszédében állást foglalt a szocialista országokkal való együttműködés, továbbá a balkáni probléma megoldása mellett a balkáni atomfegyvermentes övezet megteremtése alapján. Beszédének befejező részében az EDA tagjainak jövö feladataival foglalkozott. Gerard Philipet szülőfaluja közelében temették el Párizs (ČTK) — Ramatuelle-ben délfranciaországi kis községben, temették el szombaton a déli órákban Gérard Philip nagy francia színművészt, aki november 25-én Párizsban 37 éves korában hirtelen elhúnyt. Gérard Philip temetésére legközelebbi hozzátartozóin kívül eljöttek legjobb barátai, közöttük René Clalre filmrendező, Vercors író, Jean Vilar, a Nemzeti Népszínház igazgatója, a színház művészei és Ramatuelíe falu lakossága. A gyászszertartás egyszerű volt minden beszéd nélkül, ahogyan az elhűnyt kívánta. Gérard Philipet a Corneille „Cid" című drámában szereplő Rodrigo piros köpenyében temették el. Gérard Philipnek ez a szerepe azok közé tartozott, amelyekben szlnművészete különösen kitűnt. TÉNYEK ALLAN DULLES ELLEN Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala statisztikai folyóiratának 11. számában Allan Dulles legutóbbi beszédével kapcsolatban „Az USA és a Szovjetunió gazdaságának összehasonlításáról" címen szerkesztőségi cikket közölt. A moszkvai Pravda ezt a cikket november 28-án „Tények Allan Dulles ellen" címen hozta. A cikk így hangzik: *Mint a sajtó közölte, Allan Dulles, az USA központi tájékoztató szolgálatának igazgatója az amerikai kongresszus közös gazdasági bizottsága gazdasági statisztikai albizottságának november 13-i ülésén az USA és a Szovjetunió gazdasági mutatóinak összehasonlításáról beszélt. AHan Dulles a központi tájékoztató szolgálatnak e kérdés tanulmányozásában kifejtett nagy erőfeszítésére hivatkozva kijelentette, megkísérli, hogy elfogulatlanul tájékoztasson. És valóban A. Dulles minden kísérlete ellenére, amellyel csökkenteni kívánta a Szovjetunió sikereit és lehetőségeit, alapjában véve kénytelen volt beismerni a szovjet gazdaság erejét és hatalmát. A. Dulles beismeri, hogy „rövid 30 év alatt 1928-tól kezdve a négyéves háború okozta károk és többéves helyrehozó munkák ellenére, 1941-től 1950-ig a Szovjetunió a világ ipari fejlődésében a második helyet foglalta el. Ehhez kétség sem férhet." A. Dulles rámutat arra, hogy azok az amerikai szakértők, akik kísérleteiket a Szovjetuniónak az acél, a tűzálló ércek gyártásában, az elektronika, asztronautika, a világűr technikai kutatása, az atomenergia és gépipar terén elért sikereire irányítják, a Szovjetunióból azzal a tudattal térnek vissza, hogy a Szovjetunió óriási tudással rendelkezik." A Szovjetunió hétéves tervéről Dulles így nyilatkozik: „A tapasztalatok arra tanítanak minket, hogy az ipari fejlesztés szovjet terveit komolyan kell venni... A Szovjetunió 1965-ig alapvető sikereket ér el azon feladat teljesítésében, hogy utolérje az Amerikai Egyesült Államokat az ipari termelésben és alapjában véve teljesíti a hétéves terv ipari termelésének irányszámait." Szükségesnek tartjuk azonban, hogy Dulles egyes kijelentéseihez megjegyzéseket fűzzünk: Első megjegyzés: Dul'les abban a törekvésében, hogy csökkentse országunk sikereinek nagyságát a forradalom előtti gazdasághoz viszonyítva azt állítja, hogy a Szovjetunióban állítólag hivatalos „mítosz" keletkezett a forradalmi előtti Oroszország rendkívüli nagy elmaradottságáról és hogy a „szovjet párt irányvonalának az a célja, hogy meggyőzzön arról, hogy a forradalom előtti Oroszország ipari termelésének terjedelme az USA 1913. évi ipari termelésének nem egész 7 százaléka volt. Dulles e szovjet irányvonallal szembeállítja Sztrumilyin akadémikus brosúráját. Valószínűleg Sz. G. Sztrumilyinnak „A kommunizmus építésének útjai" című brosúrájára gondol. Sztrumilyin szerint - jelentette ki Dulles - az 1913. évi ipari termelés terjedelme az USA termelésének nem hét, hanem 11 — 12 százalékát képezte. Dulles csatlakozik Sztrumilyin értékeléséhez és azt tárgyilagosnak tekinti. Csodálkozásunkat váltja ki azonban az a tény, hogy Dulles úr mit sem tud Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az USA moszkvai kiállításán elhangzott beszédéről, amelyet a sajtó 1959. július 25-én közölt. Ny. Sz. Hruscsov e beszédében a következőket mondotta: „Világos, hogy a forradalom előtti Oroszország a teljes ipari termelésben nyolcszor és az egy főre eső termelésben tizenhárom-tizennégyszer maradt el az Ameri'cai Egyesül Államok mögött." Minden diák előtt világos, hogy egy nyolcszoros elmaradás a termelés terén azt a 11 — 12 százalékot teszi, amelyről Dulles Ír abban a törekvésében, hogy ellentétet találjon Sztrumilyin akadémikus kijelentése és a vezető szovjet képviselők nyilatkozatai között, vagyis nem létező ellentéteket. Második megjegyzés: Dulles azt állítja, hogy a Szovjetunió ipari termelése az USA ipari termelésének nem 50 százalékát képezi, mint ahogy több ízben kijelentették hivatalos nyilatkozataikban a szovjet vezető tényezők, hanem inkább csak 40 százalékát. Lehet vitatkozni a teljes termelés értékelésének módszereiről, az árindex rendszeréről stb., azonban teljesen vitán felül áll az ipari termelés fő fajtái gyártásának összehasonlítása naturális kifejezésben, amely megszabja egyik: vagy másik ország ipari tervét. Igv közöljük az 1958. év megfelelő adatait: Szovjetunió Nyersvas millió tonnában Acél millió tonnában Vasérc millió tonnában Szén, kőolaj, gáz és más üzemanyagok (a megállapított üzemanyagra átszámítva) millió tonnában Épületfa millió köbméterben Cement millió tonnában Gyapotszövet (nyers) milliő négyzetméter Gyapjúszövet millió méter Bőrcipő millió pár Hús (nyersanyag-tartalékok, beleértve a házi disznóöléseket) millió tonnában Tej (nyersanyagforrások) millió tonnában Vaj ezer tonna Cukor ezer tonna Hal ezer tonna Legbonyolultabb a gépipari termelés összehasonlítása tekintettel a struktúrájában és az értékelés különböző módszereiben mutatkozó eltérésekre. Meg kell azonban jegyezni, hogy pl, a fémmegmunkáló esztergapadok száma a Szovjetunióban 1958ban 1,9 millió egységet, az USÁ-ban 2,2 millió egységet ért el, ami annyit jelent, hogy a Szovjetunió gépparkja az USA gépparkjának 85 százalékát képezte. Az USA csaknem háromszor annyi villamosáramot termel, mint a Szovjetunió, azonban a villanyáram ipari fogyasztása a Szovjetunióban 1958-ban az USA ipari villanyáram fogyasztásának csaknem fele volt. A Szovjetunió és az USÄ legkülönbözőbb termelési ágazatai színvonalának összehasonlítása tehát Igazolja a szovjet közgazdászok számításainak helyességét, amely szerint 1958-ban a Szovjetunió ipari termelése a legjózanabb számítások szerint elérte az USA ipari termelésének felét, és a különbség talán valamivel még kisebb is. HARMADIK MEGJEGYZÉS: Dulles nem ért egyet azzal az előfeltétellel, amelyet Ny. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elhangzott beszámolójában jelentett ki, vagyis, hogy az USA ipari termelése a legközelebbi időszakban évente 2 százalékkal növekszik majd, ezt a százalékarányt alacsonynak tartja. Amint ismeretes, - Ny. Sz. Hruscsov elvtárs o kongresszusom elhangzott beszámolójában ezt az előfeltételt azzal hangsúlyozta, hogy ilyen volt az amerikai ipar fejlesztésének üteme az utóbbi években. Az amerikai hivatalos statisztika által kö39,6 54,9 88,8 630 252 33,3 4 600 303 356 7,7 58,8 778 5 434 2 931 USA 52,4 77,3 69,1 1308 246 52,3 8 262 250 582 16,3 56,8 685 2 391 2 741 Szovjetunió százalékban az USA-hoz viszonyítva 76 71 129 48 102 64 56 121 61 47 104 114 227 107 zölt adatok arra mutatnak, hogy hét év során, vagyis 1952-tól 1958-ig az USA ipari termelése növekedésének átlagos üteme 1,6 százalékot tett ki. Ha beszámítjuk valamennyi háború utáni év adatait, akkor látjuk, hogy 1945-től 1958-ig az USÄ ipari termelésének évi átlagos növekedése ebben az időben mintegy 0,5 százalékot tesz ki. Hogyha ehhez hozzászámítjuk az 1959. év előfeltételezett eredményeinek értékelését, amelyet az amerikai sajtó közölt, amikor Is az USA ipari termelése a múlt évi válság után fokozódott, még ebben az eseben is azt látjuk, hogy 1945-tól 1959ig az USA ipari termelésének átlagos évi növekedése 1,2 százalékot, vagyis 2 százaléknál kevesebbet tett ki. Nem hiába Irta a New York limes tudósítója ez évi január 29-i számában közölt cikkében, hogy Hruscsov nagyon kedves és elnéző volt, amikor az USA termelési ütemének 2 százalékos évi növekedéséről beszélt, míg a valóságban a tudósító kijelentése szerint az USA évi gazdasági növekedésének üteme a koreai háború befejezése óta átlagosan 1,5 százalékot mutat. Ha összehasonlítjuk az ipari termelés növekedésének ütemét az 1928. évet követő időszakban, beleértve a Honvédő Háború éveit Is, ahogy ezt Dulles teszi, megmutatkozik, hogy az ipari termelés növekedésének átlagos évi iiteme az 1930— 1958. években a Szovjetunióban 11,4 százalék, az USÁ-ban 2,9 százalék. Ha azonban nem vesszük tekintetbe a második világháború időszakát, amelynek következményei, amint Dulles beismeri, „elősegítették az ipar növekedését az USÁ-ban, azonban nagy csapást jelentettek a Szovjetunióra", megmutatkozik, hogy a 11 há-< ború előtti és 12 háború utáni év alatt a termelés növekedésének átlagos Üteme a Szovjetunióban 16 és az USÁ-ban 2,3 szá-: zalék volt. NEGYEDIK MEGJEGYZÉS: Dulles indokolatlanul azt állítja, hogy a szocialista országokra a világ ipari termelésének nem egyharmada, hanem csupán mintegy 25 százaléka esik. Dulles nyilvánvalóan megfeledkezik arról a megdönthetetlen tényről, hogy a szocialista országokra már 1958-ban a világ nyersvas-, acél-, traktor-és gyapjú-" szövet-termelésének mintegy harmada, széntermelésének mintegy 47 százaléka, épületía-gyártásának csaknem 40 százaléka, gyapotszövet nyersanyagforrásainak mintegy 40 százaléka és gabonaforrásainak csaknem fele esett. Ötödik megjegyzés: Dulles jelen-* tős mértékben nagyítja a Szovjetunió és az USA dolgozóinak életszínvonalában mutatkozó különbséget. Igaz ugyan, hogy az életszínvonal országunkban egyelőre, még alacsonyabb az USA dolgozóinak élet-színvonalánál, de nagyon jól tudjuk, hogy az USÁ-ban idegen haderők nem törtek be és a legutóbbi száz esztendő alatt saját területén nem folytatott háborút. Amennyiben a szovjet munkások egyéni munkabére az összehasonlítható árakra való átszámításban egyelőre még valamivel alacsonyabb mint az amerikai munkások bére, a szovjet dolgozók sok olyan előnnyel rendelkeznek, amelyekben az amerikai dolgozóknak nincsen részük: a Szovjetunióban nincs munkanélküliség, a szovjet dolgozók bizalommal tekintenek a jövő elé, amelyben nincs része sok ezer amerikai munkásnak és családtagjaiknak. A Szovjetunióban a legalacsonyabb a lakbér az egész világon, mert a munkáscsalád költségvetésének csupán 4 — 5 százalékát teszi ki, míg az amerikai család lakbére, amint az USA demokrata pártja központi bizottsága által közölt adatokból kitűnik, 1958-ban a közszükségleti cikkeket gyártó ipari munkás munkabérének mintegy harmadát jelentette. A Szovjetunióban a tanítás — a főiskolákat is beleértve — ingyenes, a gyógykezeltetés és további megkönnyítések és előnyök az állam gondoskodásának tárgyát képezik. Minderről az amerikai munkás még csak nem is álmodhat. A Szovjetunióban nem az a helyzet, mint a kapitalista országokban, ahol a dolgozók által teremtett nemzeti jöve^.. delem oroszlánrészét a monopóliumok és a lakosság további nem dolgozó rétegei vágják zsebre. A Szovjeté unióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké és a dolgozók érdekében használják fel. Ny. Sz. Hruscsov elvtárs az amerikai televízióban 1959. szeptember 29-én elhanzott beszédében az amerikai nép előtt kijelentette, hogy „bár még nem vagyunk olyan gazdagok, mint önök, helyes úton járunk, hogy elérjük a legmagasabb életszínvonalat". Dulles beszédének csak a legkiemelkedőbb hibáival foglalkoztunk, valamennyi hiba mérlegelése nagyon sok helyet foglalna el. Nem foglalkozunk a Szovjetunió mezőgazdasága fejlesztése tervezett üteméről szóló alaptalan mérlegeléssel, az ipari termelés, a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem fogalmainak összezavarásával, amit beszédében elkövetett. Nem akarunk vitába bocsátkozni Dulles úrral azon kérdésben sem, mikor éri majd utói országunk az USÁ-t. Már az is jellemző, hogy az USA központi tájékoztatási szolgálatának igazgatója beismeri a távlat realitását és csupán azzal vigasztalja magát, hogy számára e kényelmetlen pillanat valamivel később következik be, mintahogy feltételezzük. Dulles beszédének befejező részében kijelentette, „becsületesen el kell ismerni a szovjet gazdasági program eredményét, amelyek sok embert, észretérítettek, valamint a legutóbbi évtizedben elért csodálatra méltó sikereket... Hogy ha a legközelebbi évtizedben a szovjet ipari termelés továbbra is évente 8 — 9 százalékkal fog növekedni, ahogy feltételezzük, úgy a két gazdasági termelés közötti különbség 1970-ben veszedelmesen csökken, ha ipari növekedésünk ütemét lényegesen nem gyorsítjuk meg a jelenlegi ütemhez viszonyítva". Allan Dulles úr a legközelebbi években kétségtelenül több ízben lesz kénytelen helyreigazítani a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről szőlő jóslatait és kénytelen lesz elismerni a Szovjetunió, valamint a szocialista országok új sikereit a kapitalizmussal folyó békés gazdasági versenyben. ÜJ SZÖ 3 * 1959. november 28.