Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-30 / 331. szám, hétfő

Külföldre megy a — Hová megyünk el legközelebb, mester? — Majd meglátjuk. Magyarországon már voltunk, Kassát és Svitet szintén meglátogattuk, talán jó lenne egypár napra Lengyelországban is széjjelnézni, — válaszolja a kérdezett. Majd újra megszólal. — Mennyi pénzünk van a közös kasszában? — Volt kétezer és ehhez most kaptunk 800 koronát a terv határidő előtti teljesítéséért. De a s.zemélyi számlákról még nem írtuk át a takarékkönyvbe a megtakarított összeget. — Akkor talán háromnapos lengyelországi útra elég is lenne, ha az üzemtől kapunk autóbuszt — mondja a mester. Ez a beszélgetés hangzott el nemrég a Partizánskéi Augusztus 29. vállalat öntödéjében Štefan Mihályi mester és az öntöde egyik munkása között. Az öntöde 42 tagú kollektívája, amely a szociailsta munkabrigád címet az üzemben valószínűleg elsőnek fogja elnyerni, nemcsak a munkában, de a szabad időben is szoros baráti kapcsolatot létesített. Amit az öntöde dolgozói a hozraszcsot alkalmazásával egyéni számlákon megtakarítanak, azt közös betétkönyvre helyezik, hogy szabadságuk napjait külföldi társasutazással, vagy hazánk legszebb tájainak megismerésével az egész kollektíva együttesen töltse el. A kirándulásokon részt vesznek a hozzátartozók is, hogy még kellemesebb legyen a szórakozás. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért küzdő öntöde-kollektíva kitűnően teljesíti termelési feladatait. Az idei tervet már egy hónappal ezelőtt, azaz október 25-én 100 százalékra teljesítették. Azt is elérték értékes újításaikkal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója tiszteletére a termelékenység tervét az ígért 104,5 százalék helyett 119,1 százalékra teljesítették és minden tonna öntött vas önköltségét 31 koronával csökkentették. Az öntöde derék dolgozóinak példaadó kezdeményezése sok követőre talált az üzemben. Csak a gépgyártó részlegen 4 kollektíva küzd ma a szocialista munkabrigád elmért. Ezeknek munkaversenye és kötelezettségvállalásaik következetes teljesítése a gépgyártó részleg szinte ugrásszerű előretörését eredményezte. Ä gépműhely a vállalaton belüü munkaversenyben a négy versenyző üzemrészleg közül ez idén már másodszor került az első helyre tervének magas túlteljesítéséve!. Az első félévben a „kiváló exportüzem" címet is elnyerték a jó minőségért és az évi exportterv 72 százalékos teljesítéséért. A jó munkát dicsérő büszke címet valószínűleg a második félévben is megszerzik, mert már október végéig teljesítették az idei exporttervet és november végéig már 118 százaléknál jártak. — A jő gazdasági eredményeket leginkább annak köszönhetjük, hogy a gépműhely csaknem valamennyi munkása nagy jelentőséget tulajdonít a munkaversenynek és naponta, hetente és havonta ellenőrzik az egyes versenyfeltételek teljesítését — mondja a gyárrészleg vezetője, Ferdinand Halousek elvtárs, majd a gépműhely egyes munkahelyeit járva folytatja: , — Látja, itt van a munkaverseny egyik legjobb támogatója - mutat egy táblára, melyen legjobb munkásainak nevei és fényképei láthatók. Nem sajnálunk fáradságot, minden hónapban értékeljük a legjobbakat és nevüket, fényképüket a versenytáblán, az üzemi újságban, a nyilvánosság előtt közöljük. Ez buzdítja őket legjobban az új sikerek elérésére. Itt dolgozik például az 1437-es ifjúsági műhely. Igazán megérdemlik a dicséretet. De van is mit dicsérnie Halousek elvtársnak. Hisz ezek a 18-19 éves fiúk, akik az üzem tanoncműhelyében sajátították el a géplakatos, szerelő, esztergályos mesterségeket, az öntöde dolgozóinak példája nyomán magasan túlteljesítik a termelékenység és az árutermelés tervét. Eddig az ígért 20 ezer korona önköltség megtakarítása helyett már 25 190 koronával csökkentették az önköltséPártunk vezetésével elvtársi együttműködésben Martin Korec és Pavel Veternik, a szocialista munkabrigád tagjai munka közben get. De nemcsak a tervteljesltésben követik az idősebbek példáját, hanem a magánéletben is. Többször voltak már közös kiránduláson, megnézték a brnói nemzetközi nagyvásárt, voltak Nyitrán kiállításon, a bratislavai jégkorong-világbajnokságon, közös kasszába gyűjtik a kirándulások költségét, melyet ők is brigádmunkával és személyi számlákon takarítanak meg. Elhatározták, hogy egyenként 12 órát dolgoznak le az üzem épülő üdülőjén, hogy mielőbb pihenést nyújtson az üzem dolgozóinak. A fiúk közül többen látogatják az esti ipariskolát is, így hát a szocialista munkabrigád valamennyi feltételének eleget tesznek. Amikor rövid beszélgetésre megálltam Jan Bratkovics minőségi ellenőrnél, hamarosan a fiatalok csoportja vett körül, - Miről fog írni, elvtárs? — kérdezte Kuczmann Tibor, egy nyúlánk micisapkás fiú, aki Marcellházáról került a kollektívába. - Az üzemről, a munkátokról — válaszolom kérdésére. - Akkor Blazsej Cikatricisz, Szilveszter Šiška, Michal Olej nevét is jegyezze fel. De jő lenne, ha inkább felírná a brigád valamennyi tagjának nevét — ragaszkodott kéréséhez az ifjú CSISZ-funkcionárius, aki most már sorba mondta tollba a „legjobbak nevét", a brigád tagjainak névsorát. Az élénk beszédű fiataloktól megtudtam, hogy szabad idejükben a rádiószerelőkör, sofőrkurzus, modellezőkör, színjátszó és esztrád-csoport a legkedvesebb szórakozásuk. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy minden üzemben hasonlóan dolgozhatnának az ifjúsági kollektívák. A „Szocialista módon élni és dolgozni" jelsző az említett üzemrészlegen már nemcsak elméletben, de gyakorlatban is megvalósult. Ez segíti őket munkájukban, ennek köszönhe tik gazdasági sikerüket is. És éppen itt, a munkások nevelésében mutat kőzik meg legjobban a pártszervezet aprólékos, de annál értékesebb munkája. HORVÁTH SÁNDOR Megjelent az automatizálási elemek gyűjteménye Nemrégen hírt adtunk lapunkban arról, hogy sajtó alá rendezik az automatizálási elemek gyűjteményét. Ezekben a napokban látott napvilágot a gyűjtemény első két kötete. A harmadik, s egyben utolsó kötet előreláthatólag áprilisban hagyja el a nyomdát. Az üzemek, kutatóintézetek dolgozóinak, valamint az újítóknak és az újító- vagy mechanizációs műhelyek dolgozóinak ez a publikáció nagy segítséget nyújthat munkájukban. Az automatizálási elemek gyűjteménye, amelyet az Automatizálási és Gépesítési Kutatóintézet dolgozói szerkesztettek, magában foglalja azon gépszerkezetek elemeinek leírását, adatait és tervrajzait, amelyek alapul szolgálhatnak számos munkamenet automatizálására. Sok helyütt új szerkezeti megoldások kifejlesztésére sok időt és anyagot pazarolnak ugyanakkor, amikor hasonló szerkezetet már másutt megoldottak. Ilyen felesleges munka megelőzését teszi lehetővé a gyűjtemény. Ezenkívül felhívja a figyelmet olyan gépesítési lehetőségekre, amelyek könnyen kihasználhatók az üzemek gépesítési műhelyeiben. Egyes munkamenetek önműködővé tételénél szükség van a segédműveletek egész sorának gépesítésére is. Ezeket sem hagyja figyelmen kívül a gyűjtemény. A sokoldalú, gondosan szerkesztett tudományos munka újítóink, technikusaink, mérnökeink kezében olyan segédeszközzé válik, amely nélkül az automatizálásban előttünk álló nagy feladatok megoldását aligha tudnánk elképzelni. (v) Hazánk dolgozó népe a szocialista építés befejezése nagyvonalú feladatainak megoldásán munkálkodik. Pártunknak és kormányunknak a harmadik ötéves terv összeállítására kiadott irányelvei javaslata alapján, mely mind a népgazdaság fejlesztése, mind a lakosság életszínvonalának emelkedése terén merész célok elérését tűzi ki, az ország minden részében hozzálátnak dolgozóink a harmadik ötéves terv javaslatának, a szocialista építés befejezése konkrét programjának összeállításához. A Nemzeti Frontban kommunista pártunk vezetésével egybetömörült társadalmi szervezetek a szocialista országépítés időszakában mindig jelentős szerepet töltöttek be mind a gazdaság fejlesztésében s az állam irányításában, mind a politikai nevelőmunkában és a kulturális forradalom végrehajtásában. A tömegszervezetek tevékenységének jelentősége a szocialista építés befejezésének időszakában még inkább növekedik. Hiszen a tömeg szervezetek - a több mint négymillió dolgozót egybetömörítő Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a többi szervezetek — mindennapi gyakorlati feladatai szervesen összefüggnek a szocialista országépltés befejezésének időszakában megoldásra váró feladatokkal. Pártunk mindig következetesen törekedett politikájában a szocialista demokrácia állandó elmélyítésére, melynek alapja a dolgozók tömegeinek a népgazdaság és az állam irányításában való egyre nagyobbfokú közvetlen részvétele. A dolgozók alkotó részvételének döntő jelentősége van a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésében is, — ennek már most, a terv összeállításánál teljes mértékben meg kell nyilvánulnia — és elsőrendű fontossággal bír a szocializmus építésének befejezésével összefüggő azon fontos problémák megoldásában, melyeket Antonín Novotný elvtárs, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén vetett fel. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a társadalmi szervezetek tevékenységének mily nagyjelentőségű szerepe van további előrehaladásuk szempontjából a gazdasági szakaszon, az anyagi termelés voíjalán. Elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a CSISZ, de a többi tömegszervezeteknek is fontos küldetése az, hogy a pártszervezetek vezetésével egyre jobban kibővítsék a dolgozók közvetlen részvételét a termelés irányításában, fejlesszék alkotó kezdeményezésüket mindenekelőtt a szocialista munkaversenyben és így elősegítsék a termelési feladatok valóra váltását, s a társadalmi munkatermelékenység szüntelen növekedését. A tömegszervezetek ilyen irányú tevékenysége szép eredményeit láthatjuk napjainkban az ország minden munkahelyén, üzemekben és falvakon a hazánk felszabadítása 15. évfordulóját köszöntő szocialista verseny során. A dolgozóknak a gazdaság és az állam irányításában való közvetlen részvétele egyrészt - és ez a legfontosabb — az állami szervek működése és a nemzeti bizottságok tevékenysége tömegalapjának rendszeres bővítése, másrészt az állami szervek egyes funkcióinak a tömegszervezetekre való átruházása útján történik. Népi demokratikus államunk a szakszervezetek hatáskörébe például már számos olyan funkciót adott át, melyet azelőtt az állami szervek végeztek. Sző van itt elsősorban a nemzeti biztosításról, a munkabiztonságról és a munkahelyek higiéniájáról. A tömegszervezetek, elsősorban a szakszervezet aktív részt vesz további fontos feladatok megoldásában, mint például a bérpolitika érvényesítésében, a szociális, kulturális és rekreációs berendezések építésében, a járadékbiztosítási, egészségügyi és más kérdésekben, önállóan dönt a dolgozók vállalati alapjának elosztásáról. A IV. országos szakszervezeti kongresszusnak az alapszervezetek üzemi bizottságairól szóló határozata, mellyel kapcsolatban a nemzetgyűlés törvényt hagyott jóvá, újabb jelentős eszköze az üzemekben és munkahelyeken a szakszervezetek jogköre és feladatai megszilárdításának és kibővítésének, mindenekelőtt az üzemi bizottságok és az üzemek vezetőségei közötti együttműködés fejlesztésének. A gazdasági szakaszon a társadalmi szervezetek tevékenységének súlypontja a dolgozók mozgósítása és szervezése a feladatok teljesítéséie, a népgazdaság továbbfejlesztésére, a munkatermelékenység fokozására, az új technika bevezetésére, a termelés hatékonyságának növelésére és az önköltség csökkentésére. Fontos küldetésük emellett — főleg a szakszervezetek esetében — a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás. A szakszervezetek működésük során többféle munkaformát és módszert alkalmaznak, melyek segítségével bekapcsolják a dolgozókat a termelés irányításába. A legjelentősebb módszerek közé tartoznak a termelési értekezletek, a műszaki-gazdasági konferenciák, az újítómozgalom, a szocialista munkaverseny, a műszakigazdasági tanácsok. A szakszervezet a dolgozók részvételét a feladatok megoldásában már a tervek összeállításának időszakában biztosítja, s a pártszervek és szervezetek vezetésével, a gazdasági és állami szervek együttműködésével gondoskodik arról, hogy az állami érdekek összhangban legyenek a vállalat és az egyének érdekeivel. A tömeg szervezetek legfontosabb feladatai közé tartozik politikainevelő hivatásuk. A tömegszervezetek kötelessége a tagok neveléséről való gondoskodás állandó tökéletesítése, a szocialista együttélés szabályainak betartására való vezetés, s általában tevékeny részvétel az emberek szocialista gondolkodásmódjának kialakításában. A tömegszervezetek biztosíthatják legjobban a kulturális nevelőmunka tömeges jellegét és magas ideológiai színvonalát, melynek célja az emberek közötti új, szocialista kapcsolatok megszilárdítása s hozzá* járulás a szocializmus és kommunizmus építői új nemzedékének neveié^ séhez. A tömegszervezetek nevelő funkciójának fő tartalma a szervezett kollektíva egyes tagjára gyakorolt állandó aktív befolyása, mely biztosítja az erkölcsi-politikai egység megszilárdítását. Ez a befolyás mindenekelőtt a kollektíva tagjának munkájában, a szocialista építéshez való viszonyában, s végső soron politikai és kulturális színvonalának növekedé-sében és magánéletében nyilvánul meg. A dolgozók kollektívában való mindennapi nevelésének, a munkára és az öntudatos fegyelemre való nevelésének legfontosabb módszere a szocialista verseny — a termelési feladatok teljesítésének szocialista módszere. A szocialista verseny egyúttal a dolgozóknak a termelés irányításában való részvétele állandó fokozásának legfontosabb formája is. Éppen •ezért a szocialista verseny új, magasabb formájának, a szocialista munkabrigádok mozgalmának terjesztése — amely már nemcsak a termelési feladatok megvalósítására, hanem az új, szocialista ember nevelésére is irányul — a tömegszervezetek egyik legfontosabb jelenlegi feladata. E szakaszon is állandóan erősödik pártunk vezető szerepe. Az összes pártszerveknél, kezdve pártunk üzemi szervezeteitől bizottságok alakulnak, melyek elősegítik a szocialista verseny fejlesztését és a kötelezettségvá'lalások teljesítését. A dolgozók önkéntes tömegszervezetei működésének nagy lehetőségei vannak a kulturális élet szakaszán, ahol igazán kezdeményezően fejleszthetik tevékenységüket és elláthatnak számos olyan funkciót, melyet eddig nagyrészben az állami szervek végeztek. Ide tartoznak olyan területek, mint például a népi alkotóművészet, az üzemi klubok munkája, a dolgozók szakképzettségét növelő különféle tanfolyamok megrendezése, népmulatságok szervezése és más rendezvények. A tömegszervezetek ez irányú munkája a jövőben, a munkaidő újabb lerövidítésével egyre nagyobb jelentőséget nyer. A tömegszervezeteknek a kollektívában gyakorolt befolyásáról szólva meg kell emlékeznünk egy nagyon fontos feladatról, mely arra irányul, hogy megakadályozza a szocialista együttélés szabályainak egyesek által való esetleges megsértését. Ezen a téren a jövőben jelentős feladatuk lesz az elvtársi bíróságoknak, melyek küldetésével egyik előző számunkban már részletesen foglalkoztunk. A Nemzeti Front, mint a munkások, parasztok és értelmiségiek szövetsége, hazánkban a népi demokratikus rendszer legfőbb bástyája, mely a kommunista párt vezetése alatt magában foglalja az állami szerveket és a társadalmi szervezeteket. Az állami és a nem állami szervek és szervezetek között az egyes társadalmi funkciók elosztása az adott történelmi helyzetben az ország gazdasági helyzetétől, szociális, politikai és kulturáris fejlődésétől függ. Szükséges azonban hangsúlyoznunk e helyen, hogy rendszerünkben semmiféle abszolút, áthághatatlan határ nincs az állami és a nem állami szocialista intézmények között, miután ezek hazánkban a népi demokratikus rendszer dialektikus egységét képezik a munkásosztály diktatúrája formájában. A politikai kapcsolatok terén, amint azt az SZKP XXI. kongresszusa is hangsúlyozta, a fejlődés fő iránya a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztése, mindenekelőtt a lakosság legszélesebb tömegeinek a gazdasági és kulturális építés irányításába való bekapcsolása útján. A Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatai is igazolják, hogy a szocialista építés befejezésével és a kommunizmusba való fokozatos átmenettel az államapparátus egyre több funkciója megy át a tömegszervezetek kezébe, melyek azonban szintén bizonyos fejlődésen mennek át. De ezen változásoknak semmi közük sincs az állam időelőtti és öncélú elhalásáról hangoztatott revizionista elméletekhez, melyek nem veszik tekintetbe sem a belső feltételeket, sem a nemzetközi helyzetet. A tömegszervezeteknek a társadalom életében betöltött feladataik továbbfokozása és egyes állami funkcióknak jogkörükbe való átruházása szoros kapcsolatban van az állami képviseleti szervek feladatainak növelésével, melyek biztosítják az összes dolgozóknak az állam irányításában vaJó részvételét és a helyi hatalmi szervek jogkörének kibővítésével — a demokratikus centralizmus elvei alapján — valamint a fizetett apparátus további tökéletesítésével, egyszerűsítésével és csökkentésével. Ez a folyamat csakis a kommunista párt, mint társadalmunk vezető és irányító ereje feladatainak további növekedése feltételei mellett valósítható meg sikeresen. Az állami szervek és a társadalmi szervezetek kapcsolatainak megoldásában azon lenini tanításból indulunk ki, mely a munka mértékének és a fogyasztás mértékének ellenőrzéséről szól mind a társadalmi szervezetek, mind nélkülözhetetlenül az állam által. Lenin ezzel (kapcsolatban a következőket Írja: „Addig, amíg a kommunizmus „felsőbb" foka be nem következik, a szocialisták a munka mértékének és a fogyasztás mértékének legszigorúbb ellenőrzését követelik a társadalom részéről és az állam részéről." Az állami szervek és a tömegszervezetek kölcsönös kapcsolatait az elvtársi együttműködés jellemzi. Ez egyrészt a,tömegszervezetek azon tagjainak közreműködésével valósul meg, akik egyúttal tagjai a népi képviseleti szerveknek is, másrészt pedig az állami szervek és az önkéntes szervezetek szerveinek kölcsönös együttműködése révén a hatáskörükbe eső problémák megoldásában. így például a szakszervezet részt vesz az állami és gazdasági szervek tárgyalásain a népgazdaság fejlesztését és a nép életszínvonalát érintő kérdésekben, ezekkel kapcsolatban indítványokat, javaslatokat tehet, melyeket az állami és gazdasági szervek kötelesek megtárgyalni és álláspontjukról a szakszervezetet meghatározott időpontban értesíteni. Az állami és gazdasági szervek úgyancsak rendelkezésére bocsájtják a szakszervezeteknek a tevékenységűkhez szükséges összes adatokat. A Nemzeti Front, az összes tömegszervezetek és az egész szocialista állam sikeres fejlesztésének legfőbb kezessége Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe. Pártunk vezeti a demokratikus centralizmus és a szocialista demokrácia á-lilandő elmélyítésére irányuló törekvéseinket, építő feladataink teljesítése, a nép egyre jobb életének biztosítása érdekében egybehangolja az államszervek és a társadalmi szervezetek tevékenységét, s gondoskodik arról, hogy munkájukban a dolgozók egyre nagyobb tömege vegyen részt. Pártunk a fő hordozója a marxista-leninista elmélet fejlesztésének hazánk konkrét körülményei közepette, mety forradalmi elmélet szocialista felépítményünk összes szervezete működésének alapja. ÜJ SZÖ 2 * 1959. november 29.