Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-29 / 330. szám, vasárnap

AZ ALBÁN FŐVÁROS, TIRANA LÁTKÉPE. vérállamunk ma ünnepli felszabadulásának 15. ^ évfordulóját. A szovjet nép hős fiai az albán partizánokkal karöltve vívták ki a várva várt szabadságot. Az albán nép nemcsak a fasiszta megszállók, az olasz és német hódítók igáját rázta le, hanem szociális felszabadulását is kivívta. Történelme folyamán először lett országának igazi ura. A dolgozó nép kommunista pártjának, az Albán Munkapártnak vezetésével megkezdte az országépítés nagy müvét. Albánia évszázados gazdasági és társadalmi elmaradottságának gyors leküzdése elsőrendű feladat volt. Persze sok nehézség állott az önálló népi, nemzeti állam szocialista fejlődésének útjában. Biztosították az osztályátalakulások megvalósulását, az ország politikai és gazdasági függetlenségét a tőkés Nyugattal szemben. Felszámolták a kizsákmányoló földbirtokos osztályt. A földreform több mint 70 ezer nincstelen parasztot juttatott földhöz. Albánia eddigi sikerei a múlttal összehasonlítva tűnnek ki igazán. 1958-ban ipari termelése az ország általános nyerstermelésének mindössze 9,8 százalékát képezte, tavalyelőtt már elérte a 48,9 százalékát. 1950-ben, a kétéves terv végén az ország ipari nyerstermelése 395 százalékkal, mezőgazdasági termelése pedig egyharmadával növekedett 1938-hoz viszonyítva. Az 1949—1950-es kétéves tervben lerakták az iparosítás szükséges alapjait, majd az első ötéves terv (1951-1955) és most folyó második ötéves terv (1956 -1960) éveiben a hazai ipar kiépítésével agrár-ipari Az ország mezőgazdasága is nagy átalakuláson ment át a felszabadulás óta. A múlt év végén az ország 1935 mezőgazdasági szövetkezete a földek 76,2 százalékán gazdálkodott és a parasztgazdaságok 63,2 százalékát egyesítette. A párt és a kormány nagy gondot fordít új termőföld nyerésére talajjavítás és öntözés útján. A kultúra terén is nagy haladással büszkélkedhet a népi Albánia. 1938-ban csak kb. 60 albán végzett főiskolai tanulmányokat (külföldön), most a tiranai egyetemen több mint háromezer fiatal tanul. Megszüntették a múlt átkát: az írástudatlanságot. Ma 1100 tanuló, 77 szakiskolás, 62 főiskolás, 7 orvos jut tízezer lakosra. Nagy haladás a múlthoz viszonyítva. Az ország sikereit javarészt a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval, hazánkkal és az NDK-val folytatott együttműködése segítette elő. így jött létre a Sztálin Textiikombinát, a Lenin Cementgyár. a Nako Spira Fafeldolgozó Kombinát, a Marx Vízierömű, a cerriki köolajlepárlógyár és sok új ipari ág. A népi hatalom fennállása óta több mint 200 üzem épül az országban. Albánia szocialista alkotósikerei fényesen igazolják a marxi-lenini tanok életerejét. Albánia dolgozó népe a „haza felszabadítása 15. évfordulójának brigádja" cím elnyeréséért indított verseny kibontakoztatásával készült a nagy évfordulóra. A versenyben megsokszorozódott, és rendkívül nagy sikereket ért el a tömegek kezdeményezése. L. L. 6yorsvonati sebességgel írta: ARTHUR KAHN amerikai író M

ásfél évszázaddal ezelőtt Byron hü berendezéseket; termékeny szántófölképet festett az albán nép nagy- deket találunk a gyilkos gőzt lehelő álammá fejlesztik az albán dolgozók ^ pőm. szerű képességeiről, akaraterejéről, azt azonban még csak nem is álmodhatta a költő, hogy ez a tehetséges nép mire lesz képes a szabadság rövid tizenöt esztendeje alatt. Byron lelkesedéssel beszélt azokról az időkről, amikor mindenütt megszűnik az elnyomás, felszámolják az elmaradottságot — álmodozott arról az időről, amelyben „gyermekeink gyermekei élnek majd". Ma már Zogu király uralma éppen olyan különösnek és távolinak tűnik az albán gyermekek szemében, mint a történelem előtti idők szörnyetegeinek világa. Amikor megkérdeztem albánokat, hogy személy szerint mit jelentett nekik a felszabadulás, csaknem szóról szóra mind ezt válaszolták: „Az élet kezdetét". Azelőtt sohasem volt egy pár cihazáját. Albánia ma 3 hét alatt termel annyit, mint 1938-ban egész évben. Tavalyelőtt már magasan túlszárnyalta Görögországot, Jugoszláviát és Törökországot a fő ásványi termékek egy lakosra jutó termelésében. A párt Központi Bizottságának tavalyi plénuma az elért sikerek alapján felemelte a második ötéves terv feladatait. Az ország általános ipari termelése ezek szerint jövőre 1955-höz viszonyítva 124 százalékkal növekszik. 1. Albánia kőolajfejtése az idén 1938-hoz viszonyítva 462 százalékkal növekszik @ Albánia ipari nyerstermelése 1956ban 1950-hez viszonyítva a háromszorosára nőtt, ugyanakkor Görögországé csak 76 százalékkal, Törökországé 66, Olaszországé 63, Jugoszláviáé pedig 54 százalékkal növekedett. © Albánia ipari termelése növekedésének üteme ugyanekkor 70,4 százalékkal volt nagyobb, mint Görögországé, 94,8 százalékkal volt nagyobb, mint Jugoszláviáé, 84 százalékkal volt nagyobb, mint Olaszországé és 80,7 százalékkal volt nagyobb, ymint Törökországé. © A lakosság természetes szaporulata 1956-ban Albániában 29,9, Görögországban 12, Jugoszláviában 14,7, Franciaországban 6, Olaszországban pedig 7,8 volt minden ezer lakos után. ® A népi Albánia költségvetésének 59 százalékát népgazdaságfejlesztésre, 10 százalékát közoktatásra és népművelésre, 9 százalékát honvédelemre, 3 százalékát pedig az államapparátus fenntartására fordítja. ® 1938-ban tíz, tavaly már 124 kórháza és egyéb egészségügyi berendezése volt az országnak f> A királyság idején 70 év alatt eszközöltek volna annyi beruházást, mint tavaly egyetlen év alatt ® A földreformmal 172 659 hektár földet osztottak szét. 48 667 szegényparaszt és 21 554 nincstelen jutott földhöz. ® Tavaly 8 és félszer annyi rizst, 121szer annyi gyapotot, négyszer annyi dohányt, 4,3-szer annyi burgonyát termeltek az albán parasztok, mint 1938-ban. 100 % Q 2. Az Albán Népköztársaság villanyenergiatermelése 1958-hoz viszonyítva az idén 1687 százalékkal lesz nagyobb 3. Tavaly 3028 traktor dolgozott az ország földjein, 1938-ban mindössze 30. A múlt év végéig 1935 mezőgazdasági szövetkezet volt Albániában, melyek a megművelt földterület 76,2 százalékán gazdálkodtak Ä) Tavaly 73 százalékkal több mezőgazdasági terményt takarítottak be, mint 1938-ban. © A mezőgazdasági termelés növekedésének évi üteme az első ötéves terv éveiben 5,6, a második ötéves terv éveiben 12 százalék. ® A Mati folyón épült Marx vízierömű 64 méter magas. A turbinát vízzel ellátó mesterséges tó 14 négyzetkilométeren terül el. A duzzasztógát építésére annyi betont használtak fel, amennyivel 215 kilométer hosszú utat építhettek volna, @ Tavalyelőtt a vetésterületek 1938-hoz viszonyítva 78 százalékkal bővültek, a gabonatermelés pedig 93 százalékkal volt nagyobb. I I ej Hajnali fény fürdeti a hegyet, U áttetsző szellő simogatja lágyan; üaz égkék-szemű Shega ott siet, ^karcsún a nagy hajnali villogásban. ^És dalolni kezd, mint a csalogány; 5 a boldogság dalol-dalol szívében. Skarlátvörös fejkendője haján h meglebben, szinte száll a könnyű szélben ÍJ Szép lány homloka fénylik, mint a hold, f, vagy nyári éjben égő lepke csillag, ?s a feltűrt ingujj ráncai alól ^két hóvirág-fehér karja kivillog. U S kinyílik mint a gyöngyvirág, ahogy baz élet dala felcsepdül a száján; £szép szeme, mint fényes csákány ragyog, p nagyszerű fegyvere néki a csákány... ji ý Dolgozni kezd; a csákány földbecsap, jlés újra, újra: megzendül a távol. ÍJ Hogy felépítse az új vasutat §két kezével, idejött Mirditából. P... Fel-feltör néha szívéből a múlt; íj cselédnek állt s a poklok palotája, ^a bajraktari kastély foglya volt, ; a tavaszi mezőket sose látta. félt. yl Igy élt... bezárva ... megtört szíve . . . az igazság csillaga messze villog ... rsfis ma?... Ma először, amióta él, ^ az Élet Könyve néki is kinyílott. H „Az élet szép, be szép! Mint a hideg, S kristályos forrás, folyik - mondja halkan f. Bár örökké élnék" - S a életet veti el csákánya a sziklafalban. ^Körülötte ezer madár suhan ^s a fákról, bokrokról szép dallam árad J Shega felé. De hangos-boldogan ga lány dala betölti már a tájat. <? Szász Imre il — A nevemet sem tudtam leírni. — A „rádió" szót még csak nem is hallottam. — Azelőtt sohasem aludtam ágyban. — Három hónap alatt hat csecsemő halt meg a házunkban, mint a kis madárfiókák, — egymás után következtek a válaszok. Az egykori dokkmunkás ma operaénekes, a volt tetőfedő most a Szakszervezetek Központi Tanácsának tagja, a diák, akinek kezét a Gestapo kínzókamráiban roncsolták össze, ma Albánia Dolgozó Ifjúsága Szövetségének titkára, a pásztorlány, aki letépte az arcát borító fátylat és csatlakozott a partizánokhoz, ma brigádvezető egy üzemben, a szabóinas pedig elismert zeneszerző. Számukra, s az egész albán nép számára november 29-lce valóban születésnap. A

z, amit az albán nép a legutóbbi tizenöt esztendő alatt véghezvitt, valószínűleg egyedülálló Európában. A nagy tömegek számára az élet évszázadokon át semmit sem változott. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Byron idejében a nép anyagi helyzete még feltehetően valamivel jobb volt, mint közvetlenül a felszabadulást megelőző években. 1944-ben az írástudatlansúg általános jelenség volt Albániában. Pusztított a szifilisz és a TBC. A malária a nemzet felének erejét szívta. A csecsemők úgy hullottak, mint a legyek. A nők vagy a szó szoros értelmében rabként sínylődtek otthonukban, vagy a hagyományos fátyolviselet rabságában éltek. Korrupt és regenerált bejek, a sakálkirály és a könyörtelen ciilföldi kizsákmányolók pénzeszsákjaiba áramlott a nemzet verejtékes munkájának, az ország természeti kincseinek busás haszna. A felszabadulás előtt kevesen akadtak, akik valaha is láttak vasutat — mert ilyen egyszerűen nem létezett az országban. Tizenöt év leforgása alatt az albánok új országot és új népet teremtettek. \A egváltozott az ország IVl földrajza is. A mai térképeken új tavakat láthatunk, vízierőművek duzzasztógátjai közé szorítva; folyókat csatornákká szelídítve; árvízvédelmi mocsarak helyén és utakkal összekötött új városokat. A vulkanikus eredetű meredek helyoldalokon olajfa- és grape fruit-ligetek zöldellnek. Űjabb és újabb bányák és olajkutak kezdik meg a termelést. Eddig ismeretlen gazdasági növények meghonosításával élelmiszerfelesleget tudnak biztosítani egy olyan országban, ahol azelőtt törvényszerű volt az éhínség. Az' állattenyésztésben néhány év alatt a mesterséges megtermékenyítés nagyarányú programjával biztosították a juhok gyapjának tömöttebbé válását és megkétszerezték a tejhozamot. Ezzel egyidejűleg megváltoztak maguk az emberek is. A mai Albániáról elmondhatjuk, hogy félig műhely, félig iskola. Azelőtt írástudatlan parasztokból és pásztorokból ma mérnökök és professzorok lettek. A termelés egyik szektorában a másik után jelentik a vezetők, hogy ma már elegendő számban állnak szakemberek rendelkezésükre. A munka lenézésének, ennek a törököktől rájukmaradt örökségnek nyomát sem láthatjuk, a mai albán ifjúságnál, améfy^olyan hatalmas feladatok elvégzését vállalta, mint például 18 millió gyümölcsfa elültetése az ötéves tervben előirányzott hárommillió helyett. A városokban élő asszonyok csoportosan keresik fel a falvakat és megtanítják a vidéki asszonyokat, hogyan ésszerűsítsék a háztartási munkát, neveljék fel gyermekeiket, hogyan fordítsák a legjobban a maguk javán a nőknek biztosított egyenjogúságot. Országszerte rhunkabrigádok versenyeznek a szocialista munkafegyelemben, a tanulásban és a példamutató személyes magatartásban. Albánia a forradalmi lelkesedéstől áthatott nagyszerű nemzeti újjászületés időszakát éli. Más szocialista országokban a legjobb munkások képét láttam az üzemi faliújságokon. Csak Albániában találtam a faliújságokon a gyengébben dolgozó munkások nevét is. Falvak és városi körzetek faliújságjain karikatúrákat láttam azokról, akik társadalomellenes magatartást tanúsítottak. Albániában az egész közösség törődik a munka minőségével, a háztartások tisztaságával és a társadalmi magatartással. Az ország ugyanis eltökélte, hogy gyorsvonat-sebességgel halad a korszerűség felé. A BYSTRICA, KALAS ÉS A GAJDAR FOLYÓK GYAKORI ÁRADÁSAIT MEGAKADÁLYOZZA A FOLYÓK SZABÁLYOZÁSA ŰJ SZÖ 4 * 1959. november 29.