Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-22 / 323. szám, vasárnap

Áz állam és az egyház viszonya népi demokráciánkban AZ ÄLLAM ÉS AZ EGYHÁZI SZERVEZETEK viszonyát általában az államtípus jellege határozza meq. A kizsákmányoló államoknak az egyházi szervezetekhez való viszonya elvben mindig pozitív jellegű, mert az egyházak az adott kizsákmányolási rendszer szilárdításának és védelmének fontos tényezőit képezik. Ezen az elvi egységen belül az egyes kizsákmányoló államtípusok más-más formában foglalnak állást polgáraik vallási meggyőződéséhez. A rabszolgatartó és hűbéri típusú állam ragaszkodott a vallási egységhez, ami azt jelentette, hogv csak a hivatalos állami vallást ismerte el és a másvallásúakat üldözte. A burzsoá állam, mely formálisan kimondja a vallásszabadságot, liberális korszakába^ nem tett különbséget polgárai között azok vallása alapján. E polgári demokráciában a polgárok elhatározásától fügqött. hogy az állami felügyelet alatt álló egyházi szervezetekbe belépnek-e vagy vallási szempontból szervezetlenek maradnak. Ilyen burzsoá állam ma már alig van. A burzsoá államok többségében — a München előtti Csehszlovákiát sem kivéve — a polgárok csak az állam által elismert egyházakban szervezkedhettek, míg az el nem ismert felekezeteket csak tűrték és ugyanúgy, mint a felekezetnélkülieket, jogaikban korlátozták. A felekezetnélküli állapotot a burzsoá állam nem látja szívesen és egyház-politikai intézkedésekkel avakorol nyomást a felekezetnélküliekre, hogy vagy az elismert egyházakba terelje, vagy új felekezetbe mint pl. a volt köztársaságban a csehszlovák egyházba) tömörítse őket. A kizsákmányoló államoknak tehát érdekükben van, hogv a vallásnak azokat a szervezett formáit pártfogolják, amelyek az uralkodó osztály gazdasági és politikai helyzetét legjobban támogatják. E vallások az uralkodó ideológiának, és e vallási szervezetek a kizsákmányoló államgépezetnek 6zerves részét képezik. Mielőtt áttérnénk a szocialista állam és az egyház viszonyára, vizsgáljuk meg közelebbről, mi az oka annak, hogy a kizsákmányoló államok mindig felhasználhatják az egyházak szolgálatait. A rövid áttekintés közelebb hoz bennünket a lő kérdés megértéséhez. Az ősközösségi társadalomban élő primitív emberek és a kizsákmányolt osztályok vallása között lényeges különbség van. Az ősközösségben élő ember harcol a természettel, a természet erőivel földi élete megjavításáért, kéri isteneit, védjék meg őt az ellenséges elemi erőktől és könnyítsék meg életét. Ezzel szemben a kizsákmányolt embert a vallás arra tanítja, hogy kérje az egek segítségét a földi élet nyomorúságának alázatos elviseléséhez és hogy higgyen a halálon túli jutalomban. A kizsákmányolt hívő nem könyörög a kizsákmányoló meqfékezéséért, mint ahogy a primitív ember a természeti erők meqfékezéséért könyörgött, hite nem a kizsákmányolástól való felszabadulás kifejezője, hanem a halál utáni felszabadulásé. A NÉP VALLÁSI ÉRZÜLETÉNEK a kizsákmányoló osztályok javára való kihasználása az eqyes felekezetek, vallási szervezetek, egyházak útján történik. A világot irányító állítóiaqos emberfeletti erőkre vonatkozó nézetek kialakulása nincs az egyénre bízva. Az egyházak irányítják a vallási nézetek szervezett és egységes kialakulását. A papok közvetítenek a hívők és az» isten között és ily módon a hívők vallási elképzeléseit s az uralkodó osztály hatalmi érdekeit közös nevezőre hozzák. Az egyházak az egységes vallási szabályok kialakításánál és betartásánál sokszázéves tapasztalattal rendelkeznek és az általuk kifejlesztett vallási fegyelem, a hit és az erkölcs terén erősen befolyásolják a társadalmi tudat minden ágazatát, természetesen az uralkodó osztályok javára. A különböző egyházak által kifejlesztett vallási rendszereknek közös alapja a hívő egyéni félelemérzete, mely az általa meg nem értett vak társadalmi erők forrásából, a tőke erejéből ered és a természetfeletti erők világának hitét fejleszti. Az egyházak e természetfeletti világ egységes felfogását és egységes megértését közvetítik a hívőknek. Érthető, hoqv az eqyházak ilyen működése a burzsoázia érdekeinek megfelel és ezért szorosan együttműködik a: egyházak képviselőivel, akik azt hirdetik, hoqy a szeqény és gazdag közötti különbség megváltoztathatatlan, hogy a háború elkerülhetetlen és hogv mindezzel isten akaratát tolmácsolják az embereknek, melvnek csak az örök kárhozat veszélvével lehet ellentállni. Nézzük csak. miként nyilatkoztak Dl. a letűnt úri Magyarország főpapjai a háborúról. Csernoch bíboros hercegprímás az első világháborúban: „Nem igaz, hoqy a háború nem fér meq a keresztény viláqnézettel; a keresztény erkölcsi iqaz- 1 sáqszolgáltatás rendszerébe tartozik." Procházka Ottokár püspök: „A háború hozzásegíti az embert ahhoz, hogy többre értékelje önmagában a hitet, mint a világot, kultúrát és életet, többre, mint a tudományt és műveltséget. A háború kigyógyítja az embert a kultúra bódulatából." A háború végén pedig, amikor a dolgozó tömegek meqmozdultak, hoqy jobb viláqot tei'Dmtsenek, íqy szólt a püspök: „Minden olyan mozgalom, amelv a munka beszüntetésére, forradalmi jellegű tüntetések rendezésére irányul, megnehezíti a qvors békekötést." Végül idézzük a jezsuita Bangha Béla páter szavait: „A háború, ha keresztény szemszögből szemléljük, nem azért oly rettenetes, mert sok ember pusztul el benne, hanem azért, mert a hirtelen halál paoi segédlet nélkül áll be." Ilyen és hasonló nézetek természetesen a vérbeborult világ minden szószékéről elhangzottak. Ez az oka annak, hogy a vallás minden kizsákmányoló társadalom uralkodó iedológiájának szerves részét, és az egyházak a kizsákmányoló tíDUsú állam elnyomó géDezetének tartozékát képezik. LÉNYEGES VÁLTOZÁS áll be akkor, amikor a vallás a tudományos ismereteken felépülő szocialista társadalomban elveszti termőtalaját. A vallás áthidalhatatlan ellentétbe kerül a tudományos szocializmus uralkodó ideológiájával és mint az idealista világnézet leqprimitívebb meqnyilvánulása, elévülő csökevénynyé válik. A vallásos nézetek nem képesek arra, hogy pozitív irányban formálják a szocializmust építő társadalmat és a fejlődés kerékkötőjévé válnak. Vegyük pl. a munkához való viszonyra vonatkozó nézeteket. A kapitalista társadalom körülményei között a vallás a fenyegető munkanélküliséq és nyomor hatása alatt arra tanította a dolqozőkat, hogy a munka szükséges és nehéz teher, de az üdvözülés feltétele. A szocialista társadalomban, ahol az éhség félelme megszűnik, az ilyen nézetek károsan befolyásolják a nemrégen még kizsákmányolt^ munkaerkölcsét. Vagy vegyük a békeharc esélyeit. A hívő ember ugyan áhítja a békét, de nézeteit befolyásolja az egyház álláspontja, amely szerint a békét csak imával, könyörgéssel, isten kegyelméből lehet elérni, nem pedig az imperializmus elleni küzdelemmel. Pedig nem vitás, hogy a háború elkerülhető lesz, ha anyagi okait és feltételeit a dolgozó emberek megszüntetik. Ezzel kapcsolatban nem veszthetjük szem elől azt a tényt, hogy ugyanazok az eqyházak. amelyek a kapitalista társadalomban a vallást kifejlesztették és visszaéltek vele a kizsákmányolók érdekében, a szocializmust építő társadalomban is uralják a vallási életet és természetesen híven kitartanak ideológiájuk mellett, mert mást nem is tehetnek. A szocialista állam tehát nehéz feladat megoldása elé kerül: Mivel elismeri ~a szabad vallásgyakorlás elvét, a hitfelekezetek létezését is respektálnia kell. A dolgozók államának érdekében ügyelnie kell viszont arra, hogy az egyházak ne váljanak ismét a reakció politikai alapjává. Más szóval az egyházak működését a vallásgyakorlatra kell Ijorlátoznia. Ugyanakkor azonban semmi sem változik azon a tényen, hogy ha az egyházak most már nyílt politikájukkal nem támogathatják az osztályellenséget, a vallásgyakorlásra korlátozott működésük önmagában is a kizsákmányoló ideológiát szolgálja. Vannak még a dolgozó nép, a szocialista építés odaadó munkásai között vallásos érzelműek is. Ezeknek építőmunkáját az eszmének az anyag feletti elsőbbrendűségére vonatkozó helytelen és idealista világnézetből származó nézete befolyásolja. E befolyást a felekezetek fenntartják és e cél érdekében a vallási kultusz gyakorlásának minden eszközét felhasználják. A vallási nézeteket nemcsak a hagyományok út'ján konzerválják, de kihasználják azt a tényt is, hogy az ember öntudata a gazdasági helyzete mögött kullog és hogy a szocializmust építő új társadalom nincs abban a helyzetben, hogy egyszerre és rövid úton építse fel az új gazdasági alapot, egy csapással uralja a természeti erőket, kizárjon minden elemi katasztrófát és küzdelem nélkül biztosítsa a békét. Mindezt a vallásfelekezetek kihasználják és ezzel a vallási nézeteket életben tartják. Ehhez járul még az a tovább, körülményes, hogy főleg a katolikus egyház szervezete, mely a nemzetközi imperializmus központjának, a Vatikánnak irányítása alatt áll, úgy van megalkotva, hogy a hívőkre politikai hatást is gyakoroljon. Emlékezzünk csak arra, hogy. ugyanazon püspökök, akik a szlovákiai klerofasizmus és a Horthy-fasizmus idején a népellenes rendszer oszlopos tagjai voltak, nálunk 1949-ben, Magyarországon 1956-ban a Vatikán által támogatott államellenes tevékenységet újra megkísérelték. EBBŐL AZ KÖVETKEZIK, hogy a szocialista állam és a vallás viszonya nem lehet más, mint ellentétes és ezt az ellentétet csak a vallás megszűnésével lehet felszámolni. E folyamat alatt azonban nem lehet a vallásgyakorlást megtiltani és a hitfelekezeteket sem lehet felszámolni, mert a vallási nézetekkel terhelt dolgozóknak vallásuk gyakorlásánál e felekezetekre szükségük van. Idevágó mindennemű korlátozásban a hívők erőszakos beavatkozást látnának és ez nem lehet célravezető, hiszen nem a hívő dolgozó ember ellen harcolunk, hanem a dolgozó embert akarjuk tévedéséből kivezetni és a szociális felszabadulása után a tudományos világnézet megismertetésével gondolkodásmódját is felszabadítani. A proletárdiktatúra tehát a vallási maradványok eltávolítását csakis a meggyőzés módszerével érheti el. E módszer kiinduló pontját a szocialista gazdasági építés eredményei és a szabad vallásgyakorlás elvének elismerése képezi. A szocializmus építésének eredményeivel győzzük meg a szociális elnyomástól felszabadított dolgozókat arról, hogy a kommunista párt által vezetett munkásosztály politikájának és gazdasági szervezésének filozófiai alapja, a tudományos materialista világnézet helyes és ez a helyes világnézet fenntartás nélkül ateista. Egyidejűleg arra törekszünk, hogy a tudományos materialista világnézet tanításai és ismeretei a dolgozók között terjedjenek, hogy a szocialista termelőviszonyok kiépítésével egyidejűleg az emberek gondolkodásmódja is megváltozzék. Arra törekszünk tehát, hogy a dolgozó emberek önállóan kezdjenek gondolkodni és összehasonlítsák a felszabadulás óta elért gazdasági eredményeket, a szocialista társadalom alapját képező politikai és tudományos ismereteket mindazzal, amit az elmúlt világból őriznek önmagukban, mint értéktelen, de terhes hagyatékot. Csak ezzel a módszerrel érhetjük el azt, hogy az emberek a marxi-lenini tanítást fokozatosan és saját meggyőződésükből elsajátítják és ha ez megtörténik, az egyházat önként elhagyják. Mindebből következik az is, hogy a szocialista állam egyrészt a vallási szervezetek működését a vallás gyakorlására korlátozza, de e működésüket nem zavarja, amíg a hívők ennek szükségét látják, másrészt viszont az államszervek segítségével az iskola és népnevelés, valamint a propaganda minden eszközével odahat, hogy az emberek a marxi-lenini világnézetet elsajátítsák, ateistává váljanak és mint ateisták az egyházat elhagyják. Az egyházak tehát nálunk nem törvényes tilalom útján szűnnek majd meg létezni, hanem úgy, hogy az emberek az egyházakat elhagyják, miután megszűntek hinni. A szabad vallásgyakorlat elvének teljes elismerése mellett ez lesz a meggyőzés módszerének eredményé. Ez a módszer természetesen hosszú és kitartó felvilágosító munkát Igényel. E módszer felhasználása már eddig is eredménnyel járt. A BECSÜLETESEN DOLGOZÖ hívő ember ma már a politika terén elveti az egyház vezetését és elismeri a kommunista párt vezető szerepét. A termelőerők további fejlődése, az atomerő békés kihasználása, a tudomány és technika legújabb vívmányainak felhasználása megváltoztatja a munka feltételeit és ezzel az ember jellemét is. Az emberek öntudata emelkedik és állami életünk demokratizálásával, a dolgozóknak az állam és gazdaság igazgatásába való tömeges bekapcsolásával egyre gyorsabban fog emelkedni. Ebből viszont az következik, hogy a felvilágosító munka, a meggyőzés módszere egyre igényesebb lesz. VIETOR MÁRTON Szovjet és amerikai zeneszerzők együttműködése • A szovjet zeneszerzők Dmitrij Sosztakovics által vezetett küldöttsége Washingtonban megegyezett az amerikai zeneművészeti szervezetek képviselőivel, hogy kölcsönösen kicserélik az utóbbi idők 50 legjobb amerikai és szovjet zenei alkotásának partitúráját és ezeket a műveket kölcsönösen előadják hazájukban. A szovjet zeneszerzők erről a tárgyalásról és annak eredményéről pénteken — mielőtt hazautaztak volna — sajtóértekezleten tájékoztatták az amerikai újságírókat. Bejelentették hogy ezenkívül a szovjet és az amerikai zeneszerzők kicserélik háromnégy legjobb amerikai, és szovjet opera partitúráját is és ezeket az operákat bemutatják a Szovjetunióban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban. A küldöttség a sajtóértekezleten számos kérdést megválaszolt, majd nyilatkozatot adott ki, amely a szovjet zeneszerzők nevében hangsúlyozza a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok zeneszerzői közötti kapcsolatok kiszélesítésének szükséges voltát. (CTK) A Times a prágai új színművészeti formákról A londoni Times kulturális rovata o napokban terjedelmes cikket közölt kiküldött tudósítójától, amely beszámol egyes prágai színházak elmúlt napokban látott előadásairól. A cikk részletesen foglalkozik Arthur Miller: A kereskedelmi utazó halála c. darabAz Emberi sors Jugoszláviában is hódít A jugoszláv sajtóban megjelentek az első cikkek az Emberi sors c. szovjet filmről, amelyet a napokban kezdtek el vetíteni a belgrádi mozikban. A Politika c. lap ezt a művet a legjobb filmnek tartja a Potyemkin cirkáló c. Eizenstejn-film után és azt írja, hogy rendkívül mély hatást váltott ki a nézőközönség körében. A Borba kiemeli, hogy Szergej Bondarcsuk felejthetetlen módon játssza Andrej Szokolov alakját; oly igaz, megrendítő és egyszerű a játéka, hogy néha úgy véli az ember: az élet pereg le előtte és nem filmalkotás. (ČTK), 7000 ember tapsolt Pekingben a Cseh Filharmóniának A Cseh Filharmónia november 20-án este tartotta második pekingi hangversenyét, amelyen Karel Ančerl vezényletével nagy sikerrel előadta Csajkovszkij Romeo és Júlia c. balettjének nyitányát, Dvorák hegedűversenyét, amelynek hegedűszólóját Josef Suk játszotta és Beethoven Eroicaszimfóniáját. A hétezer főnyi közönség lelkes tapssal köszönte meg művészeink nagyszerű teljesítményét. A Cseh Filharmónia éjjel Sanghájba utazott, ahol utolsó hangversenyét tartja a Kínai Népköztársaságban. (CTK) jónak előadásával a Tyl-Színházban. Elsősorban Jaromír Pleskot rendezését és a képzőművészeti kivitelt dicséri. Más színielőadások mellett a cikkíró elismeréssel méltatja Ladislav Fialka pantomim-játékát. Véleménye szerint ezt a művészünket a pantomim nagy francvia mestere, Marcel Marceau ihlette meg. A cikk különben hangsúlyozza azt is, hog.y valamennyi csehszlovákiai színház állami támogatásban részesül és így továbbfejlődése biztosított. A Times tudósítója Prágában ellátogatott a Laterna magica előadására is Recenciójában dicséri az előadás szellemességét, pontos szinkronizálását, magas fokú technikai trükkjeit és a legnagyobb elismerés hangján ír a brüszszeli világkiállításról szóló előadás alkotó művészeiről, a színház vezető szakembereiről, A. Radokról, J. Roháčról, V. Svitáčekrol, M. Formánról és K. Svobodáról. (ČTK) i M. Ueno és H. Nii (Japán): I (fametszet) A veskóci színjátszó csoport A kőszívű ember fiai c. darab bemutatása után tevékenységét abbahagyta. Több fiatal ugyanis bevonult. Most azonban megváltozott a helyzet, a színjátszó csoportba új érdeklődők jelentkeztek és Várodi Béla vezetésével már megkezdték egy új darab betanulását. (Színay 'Árpád). A prágai bolgár kulturális központban pénteken megnyitották Nikola Tanév bolgár festőművész rajzainak a kiállítását. A kiállítás december 10-ig tart. (CTK) A müncheni Bajor Állami Opera első ízben bemutatta Leoš Janáček Brouček úr kalandjai c. operáját. A nagysikerű előadás vendégrendezője a berlini Wolf Völker volt. (CTK) * * * Jihlaván november 20-án megkezdődött az énekalkotások II. országos fesztiválja. Ennek keretében kihirdették a dalpályázat eredményét. Az első díjat Petr Eben zeneszerző nyerte el Szerelem és halál c. ciklusával. (CTK) Egv-egv trenčíni. mélníki. brnói és Hradec Králove-i népművészeti együttesünk utazott el a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol néhány kiválasztott német népművészeti együttessel együtt november 23-án lépnek fel első ízben Kari Marx-Stadtban. (CTK) A szovjet esztrádművészek 11 szlovákiai fellépésük során több mint 12 000 érdeklődő előtt mutatták be kitűnő műsorukat. (ČTK) A szovjet filmművészet nagyszerű alkotásait az elmúft két hét során csak Bratislavában több mint 200 ezer néző tekintette meg. (ČTK) Andrej Kuchársky, a bratislavai Nemzeti Színház operaegyüttesének tenorja, kéthetes szovjetunióbeli vendégszereplésre utazott el. Kuchársky a novoszibirszki operaházban lép fel, míg dr. Gustáv Papp, aki négy hétre utazott a Szovjetunióba, Tbilisziben és Jerevánban mutatkozik be. (ČTK) Tavaly a hagyományos bratislavai könyvkiállítást 80 ezer ember tekintette meg. Az idei könyvkiállításon a politikai-, tudományos-, műszaki-, és szépirodalom több mint 1500 legjobb alkotása szerepel majd. A kiállítás keretében „Melyik az 1959-es év legjobb könyve?" címmel ankétot rendeznek. (ČTK) A Janáček-kvartett hollandiai és NDK-beli hangversenykörútjáról szombatra virradó éjjel érkezett haza. A kvartett összesen 12 hangversenyt adott ebben a két országban. Idei mérlege minden várakozást felülmúló, mert Európa és Amerika 17 államában 116 koncertet adott, amelyeken átlag 500 látogató jelent meg. ŰJ SZÖ 5 * 1959. novembpr <??.