Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-21 / 322. szám, szombat

A magyarországi kommunisták nagy tanácskozása előtt A SZOCIALIZMUS GYORSABB FEL­ÉPÍTÉSE HAZÁNKBAN — NEM­ZETI ÜGY." Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának titkára állapította ezt meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából rendezett budapesti díszünnepségen. Bármerre jár, bárkivé! beszélget . ma az ember Magyarországon, meggyőződhet róla: ez a nemzeti ügy az egész közvéleményt ' foglalkoztatja, a pártkongresszusra ké­szülő ország számára valóban „nemzeti üggyé" vált szocialista előreheladásunk ütemének meggyorsítása. A négyévtizedes magyar kommunista mozgalom VII. kongresszusán, amely november 30-án kezdi meg munkáját, a párt és a dolgozó nép arról fog ta­nácskozni, hogyan lehet viszonylag rö­vid idő alatt felépíteni a szocializmust Magyarországon. Az erre vonatkozó fel­adatokat az MSZMP — a kongresszusi irányelvekben — az ország népe elé terjesztette. Az alapszervezeti taggyű­léseken, az üzemi, kerületi, járási, váro­si, majd pedig a budapesti és a me­gyei pártértekezleteken tíz- és tízezrek vitatták meg ezeket az irányelveket és a sajtó s a rádió ezeket a tanácskozá­sokat nyilvános vitafórummá változ­tatta: elmondhatjuk, hogy népi vita bontakozott ki az irányelvekről. Mint maga a szó jelzi: iránymutató gondo­latokról van szó, amelyeket a kong­resszus nem utolsó sorban éppen a lezajlott pártértekezletek észrevételei, bírálatai, javaslatai nyomán még módo­sítani fog, hogy 6 lehető legjobban megfeleljenek céljuknak. A pártérte­kezleteken szókimondó, őszinte, nyílt vita folyt, amelyet mindenekelőtt a bi­zalom jellemzett: érzik nálunk az emberek, hogy beleszólhatnak a dolgok­ba, joguk és kötelességük ez — és érdemes javaslatokkal, ötletekkel segí­teni a közös munkát. Az irányelvek egyszerűek, reálisak — mentesek minden ígérgetéstől, túllici­tálástól. A kong­resszusi irányelvek az ipari termelés 65—70 százalékos emelését irányozzák elő a második öt­éves terv utolsó évéig, tehát 1965-ig, a hároméves terv első évéhez, vagyis 1958-hoz viszonyít­va. A mezőgazdasá­gi termelés emelé­sének irányszáma szerényebb, mint az iparé, 30—32 száza­lék. Ennek oka, hogy Magyarorszá­gon a mezőgazdaság fele még kisparcel­lás — társadalmi fejlődésünknek ép­pen ezért központi kérdése az egész mezőgazdaság szo­cialista átalakítása. Az irányelvek je­lentős, 26—29 szá­zalékos átlagos életszínvonal­emelkedést, a fo­gyasztási alap 40— 45 százalékos növe­kedését irányozzák elő. A mostani fel­adat: a hároméves terv túlteljesítése, hogy szilárdabb, magasabb színvona­lú kiindulási alapot a dolgozó tömegek vállalják és végre­hajtják a hároméves terv túlszárnya­lására kitűzött feladatokat. Az esz­tendő harmadik negyedében az állami ipar 11 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának termelését és így tervét hat százalékkal szárnyalta túl. A vegyiipar már elérte az 1960-ra tervezett színvonalat. Az élelmezésipari dolgozók a 450 milliós terven felüli vállalásukból már 435 millió forintot tettek le a közösség asztalára. A cse­peli martinászok a kongresszusi ver­senyben az év végéig felajánlott 4000 tonna acélból háromezret már megtér meltek és most ötezer tonnára növel­ték felajánlásukat. A Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói felemelt kong­resszusi vállalásukban elhatározták, hogy terven felül 205 traktort készí­tenek. November 10-ig ebből már 163 gép gördült ki a gyár kapuján. Túlzás nélkül mondható: amilyen mértékben közeledik a kongresszus megnyitásának napja, olyan mértékben szaporodnak a munkasikerekről szóló jelentések ... A mindennapi élet is igazolja, hogy a kongresszusi irányelvekben megfo­galmazott közvetlen cél reális, megva­lósítható. Magyarországon ' lezárult a szocializmus felépítésének első, döntő szakasza: „Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását és meggyorsítjuk a szocializmus építését." Az irányel­veknek ez a megállapítása — az, hogy ez immár nem ígéret, nem távoli terv és remény, hanem közvetlenül napi­rendre tűzött, a megvalósulás útján gyorsan és biztosan haladó feladat — új távlatokat nyit Magyarország fej­lődése előtt. Nagy sikere ez a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar munkásság forradalmi erőinek, dolgozó népünknek! A párt erős és egységes A magyar nép bízik a pártban, mert lát­ja, hogy a MSZMP — leküzdve a jobb­oldali revizionizmus maradványait és A Péti Nitrogénművek műtrágyából november végé­re teljesíti 3 éves tervelőirányzatát. A kongresszusi munkaverseny eredményeként az év utolsó hónapjában már terven felül termel az üzem. teremthessünk az új ötéves tervhez. Az 1959-es esztendő I felszámolva a szektás, dogmatikus hi­sikerei és a pártkongresszus tisztele- 1 bákat — helyes politikai irányvonalat tére kibontakozott munkaverseny ed- j dolgozott ki a szocializmus felépítésé­digi eredményei is bizonyítják, hogy | re. A párt kétfrontos harcban szervez­im • • mm—­Az ENSZ politikai bizottsága két határozati javaslatot hagyott jóvá New York (ČTK) — Az ENSZ po­litikai bizottsága csütörtökön este nagy szavazattöbbséggel két határo­zati javaslatot hagyott jóvá, amelyek felhívják az atomfegyver-kísérletek beszünetéséről tárgyaló genfi érte­kezlet résztvevőit, mielőbb érjenek el megegyezést, és hogy az álla­mok a genfi tárgyalások folyamán folytassák e kísérletek önkéntes be­szüntetését. Az ázsiai-afrikai orszá­gok határozata mellett, amelyezen­felül felhívja az atomfegyverrel nem rendelkező hatalmakat, hogy mond­janak le az atomfegyver-kísérletek­ről, hatvan állam szavazott, és 17 küldöttség tartózkodott a szavazás­tól, közöttük az USA és Nagy-Bri­tannia. Franciaország, amely mint is­meretes, a világ közvéleményének tiltakozása ellenére atomkísérlete­ket akar végezni a Szaharán, egye­düli államként szavazott a javaslat ellen. Az atomfegyver-kísérletek beszün­tetésének kérdéséről r amelyet In­dia javasolt az ülés rtipirendjére ­lefolyt szavazásban a világ közvé­leményének az az egyértelmű néze­te nyilvánult meg, hogy a genfi tár­gyalásokat mielőbb be kell fejezni és véglegesen be kell szüntetni az atomfegyver-kísérleteket. A két jóváhagyott határozat fon­tos rendelkezése az' a követelmény, hogy az USA, a Szovjetunió és Nagy­Britannia a genfi tárgyalások ideje alatt mondjon le a további kísér­letekről. A La vie économique jelentése szerint Marokkónak 10 millió 600 ezer lakosa van A görög kormány betiltotta Leokardia Maszlennylkova moszkvai oparaénekesnő athéni hangversenyét. (ČTK) te újjá és szilárdította meg sorait. Az ellenforradalommal vívott harcban a revizionista osztályárulás ellen kellett mindenekelőtt harcolni és ezzel egy­időben, e harc sikere érdekében is küz­deni kellett a régi vezetés szektás hi­báinak kiküszöböléséért, amelyek tápot adtak az ellenforradalmi zavartkeltés­hez. Ebben a kétfrontos harcban le­küzdöttük az eszmei zűrzavart és a pártot olyan erővé kovácsoltuk, ami­lyen még sohasem volt. Ellenségeink is kénytelenek elismerni a magyar népi demokrácia rendkívül gyors konszoli­dációját. A nép alkotóerői kibontakoz­tak, a szocialista tábor országainak testvéri segítségével gyorsan kihever­tük az ellenforradalom okozta károkat és szilárdabban, egységesebben, mint valaha, immár gyorsabb léptekkel ha­ladhatunk a szocialista építés útján. A kongresszus előestéjén különös fi­gyelemmel kíséri a magyar közvéle­mény, hogyan gondolkodik, merre in­dul a falvak népe. A Termelőszövetke­zeti Tanács a napokban ülést tartott és megállapította: tovább növekedett a szövetkezeti gazdaságok termelési fö­lénye. Idén búzából 35 százalékkal, tavaszi árpából 47 százalékkal termel­tek többet a szövetkezetek holdanként, mint tavaly. A termelőszövetkezetek búzából például 240, rozsból 110 kilo­grammal termeltek többet holdanként, mint az egyéni gazdák. Vita folyt nálunk arról, megoldhatő-e egyszerre a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése és a termelés növelése. Bebizo­nyosodott: a mezőgazdaság szocialista átszervezésében tett legutóbbi nagy lépések a mezőgazdasági termelés nö­vekedésével párosultak. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése és a ter­melés növelése párhuzamosan megold­ható feladat, sőt csakis a szocialista mezőgazdaság biztosítja a termésered­mények rendszeres, állandó növelését. T\f ár megválasztották a VII. párt­kongresszus valamennyi kül­döttét. Bárhonnan, az ország bármelyik sarkából utazzanak majd a küldöttek Budapestre, a pártértekezletek optimiz­musát, harcos levegőjét — a szocializ­mus győzelme iránti meggyőződésüket — viszik majd magukkal a kongresz­szusra, a kommunisták immár nem csupán pártügynek tekintett, hanem tényleges nemzeti üggyé vált kongresz­szusára. RUDNYANSZKY ISTVÁN, a Népszabadság munkatársa Nagy politikai jelentőségű látogatásra került sor e hét közepén. Antonín Novotný elvtárs vezetésével hazánk párt- és kormányküldöttsége többnapos látogatásra a Német De­mokratikus Köztársaságba utazott. A Német Demokratikus Köztársa­ság fennállásának tíz éve alatt ha­zánk és az NDK között új kapcso­latok, a kölcsönös elvtársi együtt­működés, a szocialista országokat jellemző kölcsönös segítség kapcso­latai alakultak ki. Az utóbbi tíz év a két ország viszonyában meg­mutatta, hogy igenis ki lehet kü­szöbölni azokat a megrögzött elő­ítéleteket és mesterségesen szított bizalmatlanságot, amelyet a két or­szág uralkodó osztályai a múltban Csehszlovákia népei és a német nép között támasztottak. Azt a tényt, hogy kapcsolataink az elmúlt évtizedben a baráti együtt­működésen alapultak, annak köszön­hetjük, hogy mind hazánkban, mind az NDK-ban a munkásosztály került hatalomra. Ennek az együttműködés­nek mindkét fél számára hasznos, gyümölcsöző voltát tanúsítja az a számos politikai, gazdasági, kültúrá­lis szerződés és egyezmény, ame­lyek nemcsak a két ország kölcsö­nös viszonyát helyezték szilárd ala­pokra, hanem nagy jelentőségűek az egész szocialista tábor szempontjá­ból is. Fontos ez azért is, mert — mint Grotewohl elvtárs mondotta küldöttségünk fogadása alkalmából — hazánk és az NDK a szocializmus­nak Nyugat felé legelőretoltabb bás­tyája. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának és népének nem csekély része van abban, hogy ma a Nyugaton is reálisabban kezdenek tekinteni a tényleges világhelyzetre, a békés együttélés szükségszerűségé­re. Az NDK szilárd állásfoglalásával, a szocializmus építésében elért si­kereivel, a bonni támadó revanspo­litikával szemben elfoglalt erélyes álláspontjával nagymértékben elő­segíti az európai béke megőrzését. Az NDK fennállásának 10. évfordulója alkalmából indított országos verseny kere­tében az építőiparban sikerült túlteljesíteni a tervfeladatokat, bár a tavalyihoz viszonyítva 22,2 százalékkal nagyobbak.A 22 ezer lakosú Stálinstadtban a hétéves terv éveiben ezer új lakás, egy iskola, egy óvoda és egy új bölcsőde épül évente. A képen az épülőfélben levő stalinstadtí Lenin-út. (Foto Zentralbild) AszocialWí^S Híd'* Argon gyártó üzem épül Magyarországon Német szakemberek segítségével korszerű argongyár épül Magyaror­szágon, mely Európa egyik legkor­szerűbb üzeme lesz és évente 150 — 170 ezer köbméter argon-gázt fej­leszt. E mennyiség nagy részét az alumíniumipar használja fel hegesz­tési célokra, egy részét exportálják. A román diákok hazafias kezdeményezése Á román diákok ezrei bekapcso­lódnak a termelőmunkába és az el­méleti oktatást gyakorlati tevékeny­séggel kapcsolják össze. Már a szük­idöben munkás- és parasztif júság­gal együtt dolgoztak az üzemek, építkezések, a mezőgazdaság ifjúság brigádjaiban és a faluszépltési akció­ban. ­A tanév megkezdése után sokan ' felajánlották, hogy hetente egy na­pot bukaresti iparvállalatokban dol­goznak le. Meggyőződésünk, hogy a ter­melőmunka elősegíti tanulmányaikat, kutató- és tudományos munkájukat. Az idén 500 termelési jellegű téma megoldásán fognak dolgozni. Az önzetlen segítség 15 éve A Szovjetunió az Albán Népköz­társaság fennállásának 15 éve alatt 422 millió értékben épített ajándék­ba vállalatokat Albániának. Albánia a Szovjetuniótól kapja a kőolajipari berendezések és teherau­tók 90 százalékát, a mezőgazdasági gépeknek több mint 65 és a trakto­rok több mint 82 százalékát. 1957-ben a Szovjetunió már 526 millió rubel összegű hitelt folyósí­tott Albániának. Ezenkívül egy kul­túrpalotát és két rádióleadőállomást épített fel, ezeket szintén Albániának ajándékozta. Nem kétséges, hogy párt- és kor­mányküldöttségünk látogatása az NDK-ban népünk és az NDK népe közötti együttműködés sokoldalú elmélyítésével hozzájárul közös cé­lunk, a szocializmus építése befe­jezésének eléréséhez. A világ közvéleménye feszült figyelemmel várja a kormányfői ér­tekezlet fontos dátumának megha­tározását és az értekezleten meg­tárgyalandó kérdések megállapítását. A csúcsértekezlet előkészületeivel szorosan összefügg Adenauer londoni látogatása is. Eddig ugyanis csődöt mondottak azok a kísérletek, hogy a december 19-én Párizsban sorra ke­rülő nyugati csúcstalálkozó előtt legalább fő vonásaiban megoldják a nyugati táborban dúló ellentéteket. A nyugatnémet kormányfő Lon­donban elsősorban arra törekedett, hogy Macmillant rávegye a Kelet és a Nyugat közötti csúcstalálkozó időpontjának elhalasztására. Ami pe­dig a csúcsértekezlet tárgyalásait illeti, minden áron meg akarta aka­dályozni Nyugat-Berlin kérdésének a szovjet javaslatok értelmében va­ló rendezését. Nem kevésbé fontos pontja volt a londoni megbeszélések­nek a nyugatnémet-brit gazdasági ellentétek áthidalása. A zárt ajtók mögött lefolyt tár­gyalásokról kiszivárgott hírek mert hivatalos közleményt nem ad­tak ki — arra mutatnak, hogy alig­ha várható lényeges javulás az an­gol-német kapcsolatok terén. Mert míg az általános világpolitikai kér­désekben lehetséges, sőt valószínű, hogy az angol kormány képviselői Adenauernek bizonyos taktikai en­gedményeket tesznek — az eddig ér­kezett hírek mind angol, mind pe­dig nyugatnémet forrásból erre mu­tatnak —, addig az angol-nyugatné­met ellentétek központi kérdésében, a kíméletlen gazdasági verseny és piacszerzési harc terén a mélyre­ható ellentéteket két bankett és há­rom tanácskozás során természete­sen nem tudták megoldani. E^ek az ellentétek ugyanis Nyugat-Európa legérzékenyebb pontja körül forog­nak: a közös piac-szülte gazdasági érdekellentétekből fakadnak. A nyugatnémet nagytőke által megszervezett közös piac ugyanis a brit ipart és kereskedelmet már szá­mos hagyományos piacáról kiszorí­totta úgy, hogy a két nyugati szö­vetséges szinte a gazdasági háború szakadékának szélére sodródott, A közös piac hat tagállama, élükön Nyugat-Németországgal és Francia­országgal, szemben áll a Nagy-Bri­tánnia vezette többi - hét — nyu­gati országgal. Macmillan nemrégen figyelmeztette a közös piac orszá­gait, hogy amennyiben gazdasági ér­dekeik alapján szorosabb politikai együttműködésbe lépnek — s ezt a szándékukat azok már be is jelen­tették —, ezáltal még jobban elmé­lyülne a nyugati táborban tátongó szakadék. Az angol kormányfő nem is titkolja aggodalmait afelett, hogy ha a közös piac beváltja poli­tikai terveit is, Nagy-Britannia helyzete Nyugat-Európában még job­ban meggyengül és Nyugat-Német­ország, valamint Franciaország tör vezető helyre. I így folyt az alku Londonban. Sem az ellentétek, sem pedig a tár­gyaláson szereplő kérdések nem meglepők. Figyelemre méltó tény azonban az, hogy az angol közvé­lemény nem nézi néma statiszta­ként az ország fővárosában lezajló tárgyalásokat. Erről tanúskodik az a rendkívüli hűvös fogadtatás, amely­ben rövid idő alatt immár a máso­dik vezető nyugatnémet államférfit részesítették. Heuss volt nyugatné­met elnök után most Adenauer érez­hette a saját bőrén, hogy az an­gol dolgozók, az egyszerű angol pol­gár sem hisz többé a kenetteljes békeszólamoknak, hanem igenis kész arra, hogy megmutassa, mi a véle­ménye a hidegháborús politikáról ál­talában és a bonni politikai mester* kedésekről különösképpen, P. A JJJ SZÖ 4 * 1959. november 21,

Next

/
Thumbnails
Contents