Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-21 / 322. szám, szombat

Az automatizálás sem PQnnf) 11 H i M i MI M1111! 11111 í M i I M1111111 H1111 H111111 N111 H i H j 11111 i 1111111 i 1111111 j 11111 i 111111111! 111 i III11111 S1111 i 11IIII UUUUU Nincsenek csodák — ezt még akkor is tudjuk, amikor szemtől szem­be állunk a legmodernebb automata géppel, amely szinte érthetetlen mó­don dolgozik: szeme nincs — lát, keze nincs - fúr-farag, esze nincs, mégis tudja, mikor mit kell csinálni. Csodálatos ez, de nem csoda. Bi­zonyítják ezt például a myjavai Armatúra Üzem dolgozói, akik szinte a semmiből indultak ki és igen szép eredményeket értek el az auto­matizálás terén. Olyan eredményeket, amelyek sok más üzemnek példa­képpen szolgálhatnak. Miben mutat példát az „Armatúrka"? Léteznek hazánkban olyan üzemek Is, amelyek több automatikus gép­sorral, több egyrendeltetésű géppel dolgoznak, ahol nagyobb az egy mun­kás termelékenysége, mint a myja­vai üzemben. Ami követésre méltó ebben a gyárban, az az, hogy saját erejükből fejlesztik a gépparkot, hogy következetes ökonómiai elemzést vé­geznek minden új gép megszerkesz­tése előtt, hogy tervszerűen és jól dolgozik műszaki-gazdasági tanácsuk. Az eredmény azután a nagyfokú ha­tékonyság, a gépek tökéletes kihasz­nálása. Ennek jelentőségét nem kell különösen taglalni, jól tudjuk, mit jelent ez a munkaidő lerövidítésének előkészítésében, az előttünk álló nagy feladatok megvalósításában. Az eredmények Szembeötlő az üzemben a nagyszá­mú automatikus, félautomatikus és egyrendeltetésű gép. Amikor a gépek ára iránt érdeklődünk, meglepő vá­laszt kapunk: az egyrendeltetésű gé­pek többsége nem került többe 10 ezer koronánál, az automaták legfel­jebb 20 ezerbe kerültek. Milyen haté­kony e gépek alkalmazása? Egyik­másik 200-250 százalékkal növeli a munka termelékenységét és a legtöbb gép 5—6 hónap alatt megtéríti saját árát. Rendkívül gyorsan térül meg a befektetett összeg. Innen szerzik az anyagi eszközöket a gépesítésre, ez teszi lehetővé a nagyfokú automati­zálást az üzemben, amely pedig — s ez sokaknak hihetetlennek tűnik majd — az úgynevezett nagyválasz­tékú üzemek közé tartozik. Hiszen az itt gyártott alkatrészek fajtáinak száma 5 ezerre rúg, s mindegyiket több nagyságban készítik. Ilyen eset­ben a legtöbbször azzal a nézettel találkozunk, mely szerint „csak a nagy sorozatok gyártásánál lehet si­keresen automatizálni". Az Armatúra Üzemben nem így értelmezték a kér­dést. Azt mondták: „Nagyobb tervet tűzünk magunk elé, s hogy nagyobb sorozatokban gyárthassuk, tipizáljuk az egyes alkatrészeket". így ma már a legtöbb vízvezeték-csap fajtánál az egyes alkatrészek egyformák, gyár­tásuk egyrendeltetésű gépeken, nagy sorozatban történik. Mi a siker titka? Mindenekelőtt abban látjuk a si­ker titkát, hogy az üzemi pártszer­vezet halad a műszaki fejlesztés élén, ez mozgósítja a műszaki-gazdasági tanácsot, az üzem minden dolgozóját aktív részvételre a gyártás korsze­* rűsítésében. Pavlik elvtárs, az üzemi pártbizottság tagja, tagja a műszaki gazdasági tanácsnak is. A pártbi­zottság ellenőrzi ottani ténykedését, minden hónapban beszámol a tanács munkájáról. A pártbizottság gyűlé­sein tehát minden hónapban legalább egyszer napirendre kerül a műszaki fejlesztés ügye. Ha pedig foglalko­zunk a kérdéssel, gyorsabb a meg­oldás útja. Ezért nincs fennakadás a műszaki­gazdasági tanács munkájában. Meg­tárgyalnak itt minden műszaki fej­lesztésre vonatkozó kérdést és így a gazdasági vezetés hatásos segítőivé válnak. A tanács irányítja a gépész­műhely munkáját is. Gépgyár — kicsiben A napajadlei Tatra-üzemen kívül talán a myjavai „Armatúrka" az egyetlen olyan üzem, amely ilyen rendszerű mechanizációs műhellyel rendelkezik. Šály elvtárs, a múhely vezetője olyan csoportot gyújtott maga köré, amelynek minden tagja szívvel-lélekkel újító. A műhely a műszaki-gazdasági tanács közvetlen vezetése alatt dolgozik. A tanács se­gítségével kiszámítják egy-egy mun­kafolyamat gépesítésének, esetleg automatizálásának lehetőségeit. A mérlegre ráteszik a fő tételeket: Mennyivel növeli az új gép a ter­melést, mennyire fontos az illető al­katrész gyártása, mennyit hoz pénz­ben a munkafolyamat gépesítése, és végül mennyibe kerül maga a gép. Az egyik alkatrészfajtából például a terv keveset írt elő, úgyhogy gyár­tásának gépesítése többe került vol­na mint maga az áru. Ha néhány ezerrel többet gyárthattak volna, ki­fizetődött volna az automatizálás. így hát megrendelőt szereztek maguk­nak, szilárdították tervüket és az illető alkatrész gyártását automati­zálták. Gépkocsiabroncsba való szelep sok százezer kell évente. Az apró alkat­részek megmunkálása sok időt vett igénybe. A műhelyben tehát a gép megszerkesztéséhez láttak. Régi gé­pek alkatrészeit is felhasználták, úja­kat is esztergáltak maguknak. Rövid három hónap alatt készen állt a gép, Menetet vág, lyukat fúr, ellenőriz ... Csak a tárolóba kell beleszórni a fél­kész darabokat. Most a legritkábban automatizált munkamenet, a szerelés önműködővé tételén dolgoznak. A csapok tömíté­sére és összeszerelésére szerkesz­tettek egy gépet. A tömítés és a szerelés fárasztó munka volt és főleg ezért automatizálták. A csapok záró­ékeinek csiszolásánál pedig a pon­tosság miatt vált szükségessé az au­tomatizálás. Lehetetlen volt ugyanis a teljesen szimetrikus csiszolás, mert az egyik oldal megmunkálása után, a darabot ki kellett venni a gépből és újra befogni. Ennél ter­mészetesen könnyen elmozdult a szabályozó és a gyors munkánál nagy volt a selejt mennyisége. Ma az automata teljesen kiküszöbölte a se­lejtet. Fél év alatt csak a selejten megtakarított összeg kiteszi az — alapjában véve egyszerű — gép árát. A „kis gépgyár", a mechanizációs műhely 27 egyrendeltetésű és auto­matikus gépe fél év alatt 870 ezer koronát takarított meg az üzemnek. Ez pedig nemcsak a nyereségi terv túlteljesítését és így nagyobb pré­miumokat jelent, hanem lehetővé teszi a további korszerűsítést is, mert a megtakarítás jelentős része a további gépesítést szolgálja. Nem boszorkányság Amint láthattuk az automatizálás és a gépesítés nem csoda, nem bo­szorkányság. Ezt különösen azon gazdasági vezetők címére mondjuk, akik minden korszerűbb gépet, vagy automatát „fentről", az államtól vár­nak. A kis gépészműhely példája an­nak, hogyan kell saját forrásokból meríteni, következetes ökonómiai elemzés alapján gépesíteni. Így cse­kély és gyorsan megtérülő beruhá­zással végezhetjük az automatizálást. A myjavaiak szívesen átadják ezirá­nyú tapasztalataikat. Érdemes átven­ni tőlük. Vilcsek Géza JL ÚJ SZÓ Füleken is megalakult az első lakásszövetkezet Ezekben a napokban látogatott el a Ném et Demokratikus Köztársaságba a cseh­szlovákiai szocialista munkabrigádok 32 tagú küldöttsége, hogy megismerkedjék az .NDK hasonló brigádjainak munkájával. Képünkön a plzeňi Lenin Müvek Smrž elv­társ vezette brigádjának tagjai a Stalinstadti Kohászati Kombinát dolgozói köré­ben. (Telefoto ČTK — Zentralbild.) A füleki járás lakásainak több mint U százaléka 100 évvel ezelőtt épült, tehát a mai követelményeknek már nem megfe­lelő. Pártunk Központi Bizottságának a lakáskérdésre vonatkozó határozatából jelentós feladatok teljesítése vár a füleki járásra is. A felszabadulás óta a járás­ban nag.von sok lakás épült, de még mindig 1700-ra lenne szükség, hogy já­rásunkban a lakáskérdést megoldottnak tekinthessük. Ezért talált élénk visszhangra a járás dolgozói körében a szövetkezeti lakás­építő mozgalom. A füleki HNB a járási takarékpénztárral karöltve, a dolgozók között tervszerű agitációt indított. Énnek eredménye, hogy a múlt hó 12-én 13 taggal megalakult Füleken az első la­kásszövetkezet. Ugyancsak a tervszerű agitációs munka eredményeként könyvel­hető el, hogv a szövetkezetnek ma már 23 tagja van, és hamarosan hozzáfognak Füleken az első kétszer hatlakásos szö­vetkezeti háztömb építéséhez. A lakás­'{"""""""SSSSS'SSSSSSSSSffSSSSSfSSMSSSSSSJ^ Teljesítik ^ dolgozó Üzem dolgozói a napokban ^ ^ üzemi gyűlést tartottak, melyen^ ^ értékelték a harmadik negyedévi ^ ^terv teljesítését. A szakszervezetig > bizottság és az üzem vezetősége § O „ j .= -_! _ . - , I i^i ; O ^ a nyerstermelést, s 4 százalékkal ^ ^csökkentette az önköltséget. Ez a^ ^ siker a szocialista munkabrigád ^ S címért folyó verseny eredménye. ^ ^ A kitüntetést Halacsi Rudolf, a^ ^részleg szakszervezeti bizalmija % ^ köszönte meg s egyben bejelen- ^ § tette a kollektíva új kötelezettség-^ § cialista kötelezettségvállalást tet- ^ ^tek: egész évi tervüket december^ ^ 10-ig teljesítik. Patasi István, Dunaszerdahely fc S s V///////////////////////////////W///WW/Z///.N A szocialista munkabrigád címért versenyeznek A tallósi EFSZ kocagondozói, — Štefan Lopušný, Kohút Sándor, Manek Lajos, Ja­kócs István és Babušek Vojtech — elhatá­rozták, hogy beneveznek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított versenybe. Ebből az alkolombó! szép fel­ajánlásokat tettek: 1960-ban 200 kocától 2745 14 kilogramm súlyú malacot nevel­nek fel. A szocialista munkabrigád tagjai ezen­kívül szaktudásuk elmélyítése céljából beiratkoznak a hároméves szövetkezeti munkaiskolába, melyet a legjobb ered­ményekkel szeretnének elvégezni. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. építő szövetkezet tagjai között három ci­qányszármazású család is található. Ez újabb előrehaladást jelent a cigányszár­mazású polgárok helyzetének megjavítá­sára indított mozgalomban. A füleki HNB tovább folytatja a tagok toborzására vo­natkozó agitációs munkát. A lakásszövetkezetek iránt nemcsak a járási székhelyen, de a járás községei­ben Is nagy az érdeklődés. Agócs Vilmos, Ajnácskő. Ült? a szünidőből Hogy milyen szerepet tölt be a mozi a dolgozók szórakoztatása és nevelése te­rén — nem szorítkozik bővebb magya­rázatra. De hogy a rimaszombati mozi miért tart tizennégyhónapos szünidőt — ezt az illetékesek már megmagyarázhat­nák! A yáros egyetlen mozijáról van szó, melyen átalakítási munkák folynak s is­meretlen okokból csigalassúsággal. A Já­rási Építkezési Vállalat már több dátu­mot tűzött ki az átalakítási munkák be­fejezésére. A dátumok szép sorjában el­múltak, de a szélesvásznú mozi még min­dig nem készült el. Ugyanakkor megem­líthetjük, hogy a Magasépitészeti Vállalat sokkal rövidebb idö alatt a Szövetkezeti utcában egy kétemeletes lakóházat épí­tett, ahová 24 család már be is költö­zött. Az a helyiség, ahol most ideiglenesen vetítenek — a volt iparoskör —, nem felel meg erre a célra. A nézőket itt sok kellemetlenség éri. Szükséges, hogy az illetékes szervek kivizsgálják az esetet s a hosszú szün­időnek rövidesen véget vessenek! Réthy István, Rimaszombat A csodálatos villanyóra Az ipari áram bevezetéséhez szükséges villanyóráról megkérdezhetnék, miért csodálatos. A válasz egyszerű: már négy éve készül. Miről is van szó? 1956-ban a felsőpatonyi iskola számá­ra vettünk egy szivattyút, mellyel a Mi­csurin-kertet akartuk öntözni. A vil­lanyvezetéket a Dunaszerdahelyi Járási Iparvállalat szerelte be. A munkával el­készültek, ám csodák csodájára az isko­lában egy lámpa sem égett. Sürgetéssel haladást értünk el, a lámpák felgyúltak — a szivattyút azonban nem tudtuk használatba venni. A következő évben építővállalat lett az iparvállalatból, de a mi szivattyúnk nem öntözte pionír­jaink kertjét. Ekkor a járási építővál­lalathoz fordultunk. Matics elvtárs meg­ígérte, hogy megcsinálják az ipari ára­mot mérő órát. Ugyanezt az ígéretet tette Zárecky elvtárs, a villanytársulat vezetője s az ígérgetésekkel ismét eltelt egy év. Végül felszereltek egy külön óra­táblát, melyet, sajnos, két centiméterrel feljebb tettek a kelleténél — s ezért nem felel meg — hangzott az óra­szerelő kifogása. Azóta is várunk. Várjuk, vajon a Du­naszerdahelyi Járási Építkezési Vállalat mikor lesz hajlandó kiküszöbölni e ha­nyagságot.' Molnár Géza, Felsőpatony. üártunk Központi Bizottsága másfél évvel ezelőtt határo­zatot hozott a cigányszármazású pol­gárok életszínvonalának emeléséről. Bár az elmúlt időszak aránylag rö­vid volt a határozat gyakorlati meg­valósítása szempontjából, mégis eredményekben bővelkedő. A határo­zatból eredő feladatok javarésze nemzeti bizottságainkra hárul, hisz területükön ők irányítják a gazdasá­gi és kulturális életet. A Banská Bystrica-i kerület nemzeti bizottsá­gai a múlt év folyamán állandó bi­zottságokat is létesítettek, hogy na­gyobb gondot fordíthassanak a ci­gányszármazású polgárok életszínvo­nalának emelésére. Nézzük csak, ho­gyan teljesítették feladataikat. Ma már nem ritkaság, ha cigány­származású polgárokká! találkozunk a kerület politikai és kulturális életében. Ott találjuk őket a nemzeti bizottságokban, ahol választóik ér­dekeit képviselik, de megállják he­lyüket mint orvosok és bírósági ta­nácselnökök, tanítók és vasutasok, ápolónők és pincérek is. A Banská Bystrica-i kerület 25 ezer cigány­származású lakosának 90 százaléka munkaviszonyban van — a nők ki­vételével, ezek munkába állítása egyelőre nehézségekkel jár. Áldozatos munkát igényel még ma is egyes cigányok írástudatlanságé-, nak megszüntetése. Megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy a Banská Bystrica-i kerületben egy év alatt kétszer annyi cigányszármazású írás­tudatlant tanítottak meg írni és ol­vasni, mint amennyit az utóbbi öt évben együttvéve. A legjobb ered­Törődjünk többet velük ményeket ezen a téren a kékkői já­rásban érték el, ahol a múlt tanév­ben 174 személyt tanítottak meg ír­ni és olvasni. Hasonló jó eredménye­ket tudnak felmutatni az ipolysági, tornaijai és a füleki járásokban is, de nem tehetik ugyanezt Poltáron és Banská Štiavnicán. Miért? Gyen­ge volt az állandó bizottságok és aktivistáik munkája, nem is beszélve a tanítókról. Maguk az üzemi klu­bok sem szenteltek elég figyelmet ennek a problémának. Kivételt ké­pez, sőt példaképül szolgálhat a fü­leki Kovosmalt. Ez az üzem nem­csak gondot fordított cigányszárma­zású munkásai politikai és szakmai képzettségének növelésére és az írástudatlanság megszűntetésére, de anyagi támogatásban részesítette az újonnan alakult füleki ROMA sport­egyletet is; labdarúgóinak felszere­lést ajándékozott. Füleken ma már a cigányszármazású ifjúság is a sportpályán tölti szabad idejét. A Banská Bystrica-i kerületben cigányszármazású polgáraink műkedvelő együtteseket alakítottak, például Uľankán a „Roma", Füleken meg a „Dankő Pista" kultúrcsoport fejt ki eredményes tevékenységet. Számos színdarab előadásával, ere­deti népi táncok és szokások szín­padra vitelével komoly lépéseket tettek a szocialista kultúra építése terén. Szép számmal látogatják a mű­kedvelő előadásokat és a mozit, sőt televíziós antennát is látunk házai­kon, elsősorban Sásován, Füleken és Ipolyságon. A szép bútor és mosó­gép pedig a lakások értékes beren­dezését képezi már a cigánycsalá­dokban is. Példának említhetjük — a sok közül — Berky János vasúti alkalmazottat, akinek lakását Mýtná községben az új bútoron kívül nagy rádió- és televíziós készülék díszíti. Az utóbbi évben számos beszél­getést, összejövetelt és a filmelő­adást rendeztek cigányszármazású polgáraink számára. Az elhangzott viták során megállapítást nyert, hogy jó lenne előadásokat tartani többek között a családi házak épí­tésének módjáról, a takarékosság célszerűségéről, sőt a mértéktelen alkoholfogyasztás káros következmé­nyeiről is. Ö römmel állapítjuk meg, hogy sok cigányszármazású leány és asszony látogatja a főző- és var­rótanfolyamokat. Ezen a téren jő példával járnak elől Ul'anka község­ben. De nézzük csak, kik is jártak főzőtanfolyamra a közelmúltban? Bartos Terézia 27 éves, négygyerme­kes anya, a cigány kultúrcsoport vezetője. Férje ugyanakkor gépko­csivezetői tanfolyamot végzett. Ere­miás Margitka, a Banská Bystrica-i Nyolcéves Középiskola 14 éves tanu­lója. Tizen voltak testvérek. Apjuk a harmaneci papírgyárban dolgozik. így sorolhatnánk fel mindazokat, akik szakítottak maguknak időt ar­ra., hogy megtanuljanak valamit, ami örömet okoz nekik. Hasonló tanfo­lyamot rendeztek a kerület 45 köz­ségében. A legtöbb figyelmet a kru­pinai járásban fordították ezek sike­res megszervezésére. A családi házak építése továbbra is kemény dió a falvakban. Bár a CSKP KB és a Megbízottak Testüle­tének határozata feladatul túzte ki a nemzeti bizottságok elé, hogy a ci­gánytelepüléseket sürgősen számol­ják fel és a munkahelyükhöz közel, a városok és falvak többi polgárai között juttassanak nekik lakást, vagy pedig tegyék lehetővé, hogy a községek belterületén építhessenek maguknak családi házakat, nemzeti bizottságaink — néhány kivételtől el­tekintve — ennek a feladatnak tel­jesítésében lemaradtak. A Banská Bystrica-i kerületben is ki kellett volna már dolgozni a cigánytelepülé­sek felszámolásának időtervét. Saj­nos, ez még nem történt meg. Ered­ményeket azonban az említett terv­től függetlenül is értek el a kerület egyes községeiben. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek a helyi nem­zeti bizottságok Kokava nad/Rim. Rim. Brezovo, Ul'anka és Ponlky köz­ségekben, ahol a cigányszármazású la­kosok már a többiekkel egy sorban építik családi házaikat. Viszont na­gyon kevés megértéssel találko­zunk ezen a téren még Hnúšťán és Krupinán. Nagyon ajánlatos lenne, ha a krupinai HNB tanácsa a közegészségügyi követelményeknek megfelelő közös kutat ásatna a ci­gánysoron, hogy a „Csárda" lakói a jövőben jó vizet ihassanak. Lakások kiutalása cigánycsaládok­nak még ritkaságszámba megy a ke­rületben. Bár ezen a téren már meg­tört a jég Füleken. Rimaszombatban és Žiaron, de Ipolyságon és Krupi­nán még a HNB tanácsa által jóvá­hagyót jegyzék sem segítette lakás­hoz az egyes családokat. Különféleképpen értékelik munká­jukat is az egyes üzemekben és vál­lalatokban. Míg a füleki Kovosmalt vezetősége időről időre felelősségtel­jes munkabeosztást biztosít az arra érdemes cigányszármazású alkalma­zottai számára, addig a likieri Wil­helm Pieck Vegyiipari Gyárban nem részesülnek ilyen megértő bánás­módban. Dár a nemezti bizottságok ered­ményes munkát végeznek a cigánykérdés megoldása terén, még­is hangsúlyoznunk kell: amikor meg­követeljük nemzeti bizottságainktól, az üzemek és vállalatok vezetőitől, az ifjúsági szervezetektől és magá­tól a lakosságtól is, hogy hathatósan támogassák a cigánykérdés mihama­rábbi megoldását, akkor elsősorban is cigányszármazású polgárainknak kell hasznosítaniok azt a segítséget, melyet polgártársaik nyújtanak. Csak az együttes erővel folytatott közös munka hoz^a meg a várt sikert. Berkes József ]ÜJ SZÖ 5 fí 1959, november 21*

Next

/
Thumbnails
Contents