Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-18 / 319. szám, szerda

üzemeink dolqozói mint bírók JA Dolgozó Nő sikeres olvasóaktívája Š Hétfőn, november 16-án a Detín- ra. hoav mindenki tovább tanuljon A bratislavai kerületi szakszervezeti tanács ez év október végén érte­kezletet tartott a bratislavai kerület azon vállalatainak és üzemeinek igazgatói, üzemi pártszervezetei és a szakszervezeti üzemi bizottságok elnökei részvételével, melyekben elvtársi bíróságok létesültek. Az érte­kezlet célja az elvtársi bíróságok politikai jelentőségének magyarázása és ideiglenes ügykezelési rendjük részletes elemzése volt. i tulajdonképpen az elvtársi bí­róságok politikai jelentősége és miért létesítünk ilyen bíróságokat? Hazánkban most, a szocializmus épí­tésének befejezése időszakában a köz­rend biztosításáról s a szocialista együttélés szabályainak betartásáról jogkörük keretében az eddiginél na­gyobb mértékben a társadalmi szer­vezeteknek kell gondoskodniok. Az elvtársi bíróságok létesítése hazánk­ban tulajdonképpen a CSKP XI. kong­resszusán kitűzött egyik feladat telje­sítése. A szocialista állam a szocia­lizmus építése folyamán megszilárdul, és elmélyül a szocialista demokrácia. E folyamatban fokozódik és erősödik a dolgozók szocialista öntudatossága is. Az állam ezért kulturális-nevelő funkciója keretében egyes feladatokat — melyek teljesítéséről eddig az ál­lamigazgatás gondoskodott — a tár­sadalmi szervezetekre, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra ruház át. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a munkajogi kapcsolatok, a munkabiztonság, valamint további kérdések megoldásában való döntő részvételén kívül a szocialista tulajdon védelmére létesített bizottságok útján részt vesz a szocialista vagyon védel­mében, valamint a 24/57 gyűjt. sz. törvény értelmében a szocialista va­gyon kisebbmérvü meglopása és meg­károsítása esetében indított fegyelmi eljárásokban is. A dolgozók nevelésé­ről való gondoskodás azonban meg­kívánja az FSZM hatáskörének és be­folyásának kiterjesztését úgy, hogy a dolgozók befolyásolják a munkakol­lektíva valamennyi tagját és vezessék őket a kihágások s egyáltalában a szo­cialista erkölcs elveivel ellenkező cselekedetek megelőzésére. Éppen ez­ért a társadalmi szervezeteknek egyre nagyobb szerepet kell betölteniök a közrend biztosítására és a szocialista együttélés elveinek betartására irá­nyuló intézkedésekben. A közrend megbontása azonban még elég gyakran előfordul és ezért határozottan harcolnunk kell az ilyen jelenségek ellen. Azokkal, akik nem tartják be a szocialista jogszabályokat, természetesen rendet teremthetünk. A szocialista társada­lom a közrend biztosítására önkéntes Szerveket is létesít, amilyenek például az elvtársi bíróságok. Az elvtársi bí­róságoknak elsősorban a legkülönfé­lébb kihágások megakadályozására kell törekedniök. Nemcsak termelési, hanem szociális és erkölcsi jellegű kérdésekkel, a közrend szabályait be nem tartó egyének helytelen magatar­tásának eseteivel is foglalkozniuk kell. Az elvtársi bíróságok aktív tevé­kenységével az eddiginél sokkal hat­hatósabban harcolhatunk a közrend megbontói ellen. A közrend megbontó­ját nemcsak a kihágás elkövetése után leplezhetjük le és ítélhetjük el, hanem már akkor figyelmeztethetjük, amikor letér a társadalmi együttélés szabályai betartásának útjáról. Ezál­tal sok esetben elejét vehetjük a tár­sadalom érdekeivel ellentétben álló kihágások előfordulásának, mivel az emberek idejekorán befolyást gyako­rolhatnak az illetőre és ezzel meg­akadályozhatják rossz hajlamainak továbbfejlődését. Lényegében ez az elvtársi bíróságok feladata s ha azt következetesen töltik be, sokkal jobb eredményeket érhetnek el, mint a büntetéseket kirovó igazságszolgál­tatási szervek. Az elvtársi bíróságok súlyát tekin­télyük adja meg, melynek alapja, hogy mögöttük a dolgozók kollektí­vája áll. Az üzemekben jól ismerik egymást az emberek és ezért fontos, hogy az elvtársi bíróságok tagjaivá kifogástalan életű, közmegbecsülésnek örvendő kiváló dolgozókat válasszunk. Az elvtársi bíróságok tagjainak a tár­gyalásokon kimondott szavai, nevelő­hatása igen nagy lehet, különösen az esetben, ha az elvtársi bíróság minden ügyről a bíróság tagjai munkatársai­nak jelenlétében tárgyal. Az ilyen bíróság oly erős befolyást gyakorol­hat a rend ellen vétőkre, amilyet a legszigorúbb büntetés kirovása sem érne el. A z elvtársi bíróságok jogkörének kérdésével kapcsolatosan hang­súlyoznunk kell, hogy a dolgozók kollektívája a legjobb, legfontosabb nevelőerő, amelynek az emberre gya­korolt mély befolyása semmivel sem hasonlítható össze. Előfordul, hogy valaki tapasztalatlanságból, vagy pe­dig rossz befolyás következtében hi­bát követ el, nem tartja be a szo­cialista együttélés szabályait, sőt bűn­cselekményekre ragadtatja magát. Minden ilyeti esetben valamennyi té­nyező figyelembevételével következe­tesen ki kell vizsgálnunk és csak az­után dönthetünk arról, bírósági bün­tetést alkalmazunk-e, avagy elegen­dő-e a társadalom megtorló intézke­dése. Feltétlenül szükséges azonban a kérdéses ügy helyes értelmezése, hi­szen távolról sincs arról sző. hogy általános bűnbocsánatban részesítsük a szocialista együttélés elve ellen vé­tőt, sem pedig arról, hogy túlzott en­gedékenységet tanúsítsunk a társa­dalommal szembehelyezkedő elemek iránt. Azokat, akik tudatosan és szán­dékosan kárt okoznak a társadalom­nak, akik az ember jogait és méltó­ságát sértő bűncselekményt követnek el, érdem szerinti büntetésben kell részesítenünk. Ilyen esetben már tel­jesen másról, vagyis arról van szó, hogy a bűnösnek rendes bíróság előtt kell tettéért felelnie. Az elvtársi bíróságok létesítése és tevékenységük ideiglenes rendjének kidolgozása során a szovjetunióbeli s hazánkban a plzeňi kerületben mű­ködő elvtársi bíróságok munkájából szerzett ismeretekre és tapasztalatok­ra támaszkodunk. A Szovjetunióban az elvtársi bíróságok aktív tevé­kenységekben szép eredményeket ér­tek el az emberek nevelése és átne­velése terén. A mi alakulófélben levő elvtársi bíróságainknak ezért munká­jukban a szovjet elvtársi bíróságok értékes tapasztalataiból kell meríte­niük. Uogyan létesülnek az elvtársi " bíróságok és milyen a többi üzemi szervekkel szembeni viszo­nyuk? Az elvtársi bíróságok az üzemi dolgozók bíróságai. Öt tagból állnak, ezeket az üzem legkiválóbb dolgozói­nak sorából a szakszervezeti bizottság javaslatára a szakszervezeti taggyű­lés választja meg. Az elvtársi bíróság élén a bíróság tagjai által választott elnök áll. Az elvtársi bíróság negyed­évenként jelentést tesz tevékenységé­ről az FSZM bizottságának, mely a jelentést az elvtársi bíróság vala­mennyi tagjának és a vállalat avagy üzem vezetőjének jelenlétében meg­vitatja. Az elvtársi bíróságok létesítésével nem szűnik meg a 24/57 gyűjt. sz. törvény értelmében létesített fegyel­mi szerv tevékenysége, mely a szo­cialista tulajdon kisebbmérvű meg­károsítása esetében fegyelmi eljárás lefolytatására hivatott. Hasonlóképp'en tovább folytatják tevékenységüket a szocialista vagyon védelmére létesí­tett bizottságok is. Az elvtársi bíróságok jogkörébe kü­lönösen a következő kihágások és vétségek megítélése tartozik: A mun­kaerkölcs megsértése, igazolatlan mulasztás, a munkahely engedély nélküli megváltoztatása, visszaélés a betegbiztosítással, selejt előidézése, kihágások a munkahelyen és a dol­gozók magánéletében, amilyenek pl. a verekedések, a komolyabb következ­mények nélküli szándékos testi sértés, a munkabiztonsági előírások megsze­gése, az üzem vagy a vállalat vezető és más dolgozóinak megsértése, vala­mint egyéb becsületsértési ügy, iszá­kosság, kiváltképpen a munkahelyen előforduló és megbotránkozást keltő részegeskedés. Mindezeken kívül ide tartoznak a járási ügyészségek, a nemzeti bizottságok végrehajtő szer­vei, avagy a közbiztonsági szervek által megoldásra előterjesztett esetek is. Az elvtársi bíróság a vétség sú­lyosságának, az elkövetését befolyá­soló körülményeknek és a vétséget elkövető személy tulajdonságainak figyelembevételével a következő tár­sadalmi intézkedéseket foganatosít­hatja: Nyilvános dorgálás, nyilvános Csehszlovák-lengyel együttműködés (ČTK) - Prágában hétfőn meg­kezdődött a csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködési bizott­ság ülése, melyen megvitatják a két ország együttműködésének eddigi eredményeit és a kiter­^ jesztésére irányuló konkrét ja­" vaslatokat. A lengyel kormány­küldöttséget Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsának alelnöke, Csehszlo­vákia kormányküldöttségét Ľud­^ mila Jankovcová miniszterelnök­it helyettes vezeti. S § Hétfőn, november 16-án a Detín­... , , „ . . . . t § szálló nagytermében tartotta a Dol­figyelmeztető megrovás, javaslat a ^ ó Nő Szerkesztőséae s zél eskörű vállalat vagy az üzem vezetőségének, ISlvesóaktlvájflt. amelyen Szlovákia hogy a tettest a vállalat avagy az* mjnden ré s J zér ő, 13 5 y küldött vett üzem munkarendiben feltüntetett> részt MaJor sándor elvtárs besz á_ feqvelmi büntetéssel sújtsák, javas- § m olójában a harmadik ötéves terv lat a vállalat avagy az üzem vezető- § célkitűzéseit elemezve rámutatott, ségének, hogy az esetet további el-^milyen komoly feladat hárul a dol­járás céljából a járási ügyészséghez ^ gozó nőkre, az asszonyokra és lá­továbbítsák. Az esetben, ha az elv-$ ny°kra pártunk és kormányunk ha­társi bíróság a megtárgyalt esetben Š talma s célkitűzéseinek megváló'.­arra a következtetésre jut, hogy | tásában. Utána Tun Mária elvtársnő gyógykezelésre van szükség, javas- |» rro i a kezdeményezésről számolt latot tehet a JNB tanácsa eoész $ b e' amel ly el a D°'90zó No szerkesz­tellet a, JN B tanacsa egész- ^ tösége elö aka rj a se gjteni a nők to­ségugyi osztályának, hogy a 87/48 ^ väbb i szakképzését. Bachratá elv­gyűjt. sz. törvény alapján esetleg ^ társnő a békeharq jelentőségéről, kényszergyógykezelést rendeljen el. ^ Hruscsov elvtárs amerikai diadal­A nyilvános dorgálást és a nyil-^as útjáról beszélt. és javasolta, vános meqrővást a szakszer- Š h o9y " aktíva részvevői tiltakozo vezeti taqqyűlésen, a dolqozók gyű- § táviratot küldjenek a nyugatnémet lésein, az erre vonatkozó döntés ki- | bírósághoz, amely porbe fogta a be­... ,, . , .. .... icsuletes nemet bekeharcosokat. A fuggesztésével, az üzemi rad.ó utján^^^ & javafilatot egyhang ú , e l. és más megfelelő formában hozzák^ kesedésse I elfogadták. a dolgozók tudomására. A többi in- § Ezután került sor a vitára, amely­tézkedést ugyancsak nyilvánossáqra ^ ban 24 küldött szólalt fel. A felszó­hozzák. § lalók többsége a munkatermelékeny­Az elvtársi bíróság a vétségről a § ség fokozásáról, az új szocialista vádlott munkatársainak javaslata és § e n? be r neveléséről, a tudás, a mu­azon anvaq alapián tárgyal, melyet Š vel t.f 9- a k kJ£ zettó é t 9' w t 1", * ,L m / • I Sisarol beszélt. Elhangzottak kritikai előzetes előkészítés után terjeszte- ^ m j zések i s, d e ^ zekr e maguk a nek eléje. Előre meqallapít.ia azon- ^ küldött ek válaszoltak érdemben. Vol­tán a vétséget elkövető személyre ^ ta k felszólalások, amelyek a vallo­vonatkozó és a vétséq elkövetését ^ más megrendítő erejével hatottak, befolyásoló összes fontos körűimé- § Ilyen volt Németh Izabella elvtárs­nyeket. Az eljárás mellőz minden § nőnek, az udvardi szövetkezet dol­formaiassáqot. Az ügy meqtárqyalá- $ gozójának felszólalása is, aki töb­sát az elvtársi bíróság elnöke irá- Š bek között a zt mondotta, hogy szo­nyítja. Az elnök beleegyezésével az Icialtata hazánkban dolgozóink jóléte S biztosítva van. Mindenki vehet ma­o eljárásának vala- ^ g­nak keresetéért re ndes ruhát, bú­hozzászőlhat ^ tortj korsz erú háztartási cikkeket, a tettes sze- ^ csa k éppen a szükséges műveltsé­1 az > t.iHáct nem vásárolhatja meg. elvtársi bíróság mennyi résztvevője mind a vétséq, mind mélyét illetően. Tekintve, hogy az $ g et, tudást nem eljárást nevelőirányzattal kell le-^ Ezért van szükség falvainkon is ar­folytatni, az elnöknek úgy kell irá- ^ «—— nyítania a tárgyalást, hoqy az hat- ^ „ ., , , hatós nevelő befolyást gyakoroljon $ Ä NepmUVeleSDeit OIVaStUK az egész kollektívára. Az elvtársig . . ... .. ,„ ... , - - , . t .,. s A magyarországi Nepmuveles terjedel­birosáq rendszerint nyilvánosán tár- $ mes ci k^ en sz á£, ol be a CSISZ Magya r qyal.ia meq az eqyes eseteket az ^Népművészeti Együttesének életéről, mun­adott műhely, üzemrészleq, üzem stb. Hájáról. Az együttes —állapítja meg a cikk dolqozóinak részvételével. Indokolt $ a ké t "ép testvéri barátságát szol­, . , , ágálja. . . A zenekarban magyarok es szlo­esetben azonban csupán a vétséget > vákok együtt muz Sikálr.ak. „A csodafuru­elkövető eqyén leqközelebbi munka- ^íyás juhász" szólótáncát Tóth Piroska és társai jelenlétében is folytathat tár- § Josan Imrich együtt ropják. Liszt Ünne­gyalást. Az elvtársi bíróságok elvi-^P' dalá t vegyeskarra František Alvin hang­^ szerelte . leg minden üggyel a vétséqet elkö- S A Né pmüvelés az együttes céljának is­vető jelenlétében foqlalkoznak. Kivé- ^mertetése után így ir: Keresve is alig teles esetekben, pl. ha az illető el- § találnánk szebb, meggyőzőbb dokumentu­utasítja, hoqy az elvtársi bíróság ele álljon, stb., távollétében is le- $ Köztársaság egymillió koronát költ éven­folytathatja a tárgyalást. §te a CSISZ Magyar Népművészeti Együt­A vádlottnak nem lehet védője az $ tesér e- < b> elvtársi bírósáq előtt. Nincs megen- ^ qedve például házkutatások, valamint ^ eqyéb hasonló intézkedések foaana- ^ tosítása sem. Az elvtársi bíróság ^ döntése nem fellebbezhető meg. Az $ esetben, ha a vállalat vaqy üzem 5 vezetője elutasítja az elvtársi bíró- $ sáq javaslatát a szükséqes intézkedés $ foganatosítására, úqy erről a szak- ^ f szervezeti bizottság az elvtársi bí- $ ^ róság valamennyi tagjának és a vál- | Ialat vaqy üzem vezetőjének jelen- ^ létében tárgyal. i V A z elvtársi bíróságoknak az$ ** említett ideiglenes rend ér- $ telmében való létesítése a vállalat- $ ban vagy az üzemben működő szak- $ szervezet taqqyűlésének beleegyezé- $ >" sét igényli. Az elvtársi bíróságok az$ üzemi dolgozók választott szervei, $ tevékenységüket az elvtársi bíróságoké munkarendje értelmében fejtik ki. $ Működésükről számot kell adniok $ közvetlenül az őket megválasztott ^ üzemi dolgozóknak. E bíróságok, me- $ lyek a dolgozók szerveiként a tár- k ' sadalom számára kisebb veszélyt je- ^ lentő esetek meqtárqyalásával és el- Š „ „ . ,. . . . , , , u i - x- S Trencinben a napokban nuilt meg mtezésevel foqlalkoznak. tevéKeny- k Svetozár Ábel 1es tl müvés z képkidllí­sequkkel nevelő hatást qyakorolnak $ rí í5a. Itt született Trenčín mellett, Cho­nemcsak a vétkesre, hanem munka- \cholnán és Bratislavában végezte a társainak széles kollektívájára is. §festőművészen főiskolát, Mudroch, Ful­Jozef Breštanský \ l a ® s Želibský festőművészek keze alatt. , . , .,'.., , . . . ^ Már több nagyszabású kiállításon vett oratisiavai xeruleti birosag ä rész t ez az alig harminc éves festő­ra, hogy mindenki tovább tanuljon és képezze magát, csak így lehet birtokában a szocialista humanista kultúrának. E kultúra nélkül olya­nok leszünk, mint egy drágakeretű értéktelen kép. Németh Izabella elvtársnőnek, <nint számos társnőjének értékes felszó­lalását lelkes taps fogadta. A vita után Varga elvtárs tartotta meg összefoglaló beszámolóját és válaszolt a felvetett kérdésekre. Az értékes olvasóaktíváról a kül­döttek tapasztalatokkal gazdagodva távoztak. (sz. b.) A CSISZ Magyar Népművészeti Együttese Farnadon 1959. november r 8-án Farnadra látoga­tott a CSISZ Magyar Népművészeti Együt­tese, amely kitűnő műsorral szórakoztat­ta a farnadi közönséget. Üjlaki Lászlónak, a helyi iskola tanítójának üdvözlő beszéde után az énekkar Viczay Pál vezetésével kórusmüveket adott elő. Utána a táncegyüttes fellépése követke­zett. Bemutatásra került többek között: „A csodafurulyás juhász", „A feketekői kastély'. „A póruljárt legények", a „Szál­kái lakodalmas". A közönség nagyon elé­gedett volt a szereplők teljesítményével és viharos tapssal jutalmazta a szép játékot. Bánovszky Miklós, Párkány A Házasság magyarországi bemutatója Egri Viktor állarrtdíjas író Házas­ság című színművének a napokban volt a magyarországi ősbemutatója, egy budapesti nagy színjátszó cso­port előadásában. A Házasságot né­hány évvel ezelőtt a Nyitrai Kerü­leti Színház mutatta be. A darabot hazai színjátszó csoportjaink azóta is sikerrel játsszák magyar és szlo­vák nyelven. A magyarországi ős­bemutatóról elismerően írnak a ma­gyarországi lapok és megjegyzik, hogy Egri színművének színpadi erejét, hatékonyságát mi sem bizo­nyítja jobban, miint hogy mindvégig leköti a nézőket, s a nézőtér és a színpad állandó eleven kapcsolatán érezni lehet, hogy a közönség a da­rab- cselekményét, bonyodalmait és megoldását igazságnak és életnek fogadja el. Az újságok hírt adnak arról 'is, fióffy J'á Házasságot rövidé-* . sen más magyarországi művész­együtesek is műsorra tűzik. Mit láttam egy képkiállításon! ? A Rozsutec, tempera 1949 a elnöke. Kitüntetés alig harminc éves festő ^művész. Üj utakon jár, keresi a szép­k ség maximumát, ki tudja milyen nagy­^ szerű alkotások kerülnek még ki § ecsetje alól. & Egyik legszebb képe egy öreg asz­(ČTK) - Hradec Královéban hét-iszonj/r ábrázol. Elnézem órákig, mert főn, november 16-án az 1939. no- ^ erre az arcra egy élet összes öröme, vember 17-i események 20. évfordu- $ gondja van ráírva. Csak a művész tud lójára rendezett emlékest keretében ^ ilyen őszintén, mélyen érzékeltetni. dr. František Kahuda, az iskola- és ^Tetszett két kisebb képe Jugoszláviából kulturális ügyek minisztere Munka- ^és egy remek festménye egyik vizierő­érdemrendet nyújtott át dr. Jan Hy- ^ müvünkről. Láttam már több ilyen té­bášeknek, a Károly Egyetem Hradec ^májú képet, de eddig ez tetszett ne­Králove-i orvostudományi tagozata \kem a legjobban. Ezen a képen vala­tanárának. A kitüntetés melyet a \ hogy érezni a gigantikus erőt, a len­kormány javaslatára köztársaságunk \diiletet, a festő megfogta az élet egy elnöke adományozott, kifejezésre § pillanatát. juttatja dr. Hybášek kiváló pe-$ Ezt a kiállítást is a csehszlovák-szovjet dagógiai tevékenységének s elsősor- ^ barátság hónapja keretében ren­ban a fül- és gégebetegségek, va-^dezték meg. Dicséretes dolog az, hogy lamint a gégerák gyógyítása terén ^ már kisebb városokban is gyakran ren­végzett tudományos munkája elisme- ^deznek kiállításokat. Rövid időn belül rését. i már három kiállítást volt alkalmam megtekinteni. Milyen öröm ez nekünk, dolgozóknak, hogy az üzemi munka után alkalmunk nyílik az önművelésre. Oj gondolatokhoz jutunk el, új benyo­másokat gyűjtünk. Sokan azzal érvel­nek: minek menjek oda, úgysem ér­tem? Nagyon tévednek, nem tudják, hogy milyen örömtől fosztják meg ma­gukat. Az ember először csak nézi a képeket, egyszerre csak boldogan ész­leli: már élvezem Gross festő ezüstösen lebegő könnyű felhőit, vagy Slovinská kék kunyhóit. Ébredezünk . .. kinyitjuk a szemünket és ... látjuk, az élet mi­lyen szép. Bizonyára egy kritikus ezt szebben tudta volna megírni, de az én szerény véleményem az, hogy a kiállítások azért vannak, hogy tanuljunk, lássunk, fej­lesszük a szépérzékünket, mondjuk el a véleményünket és így emeljük kul­turális színvonalunkat. SCHOELLER ZSUZSA, munkásnő, Trenčín VLADIMÍR R5ISEL: Vörös csillag Kataklizmák iszonyatát élted Végtelen orosz föld j Vérázott csiznfák tapostak meg téged ) Äm, te nem csUggedtél, mint akit i Az új nap hite betölt Gőgös nagyurak bikacsökket vernek Az évszázados mélyben [ Remegett vadul sírástól a gyermek Mint nád a szélben • Végtelen orosz föld Üj csillag ragyog tünedező éjben Szép Vörös csillag Nem hajlonganak feléje királyok De hittel néznek rá a proletárok Alom vérében fogant Végtelen szovjet ország V Ki ér fel tehozzád Vörös csillag Hajnalcsillag Megalázottak csillaga Szép szép Végtelen Szovjet föld. fordítása. ) ÜJ SZÖ 4 * 1959. november 17. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents