Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-14 / 285. szám, szerda

/ KÖZÖS NYILATKOZAT Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Köztársaság elnökének a Mongol Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) gol Népköztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, melynek tag­sága joggal megilleti. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának képvisplői kicserélték az országaik szocialista építésében szerzett tapasztalataikat A két párt a marxizmus-leninizmus győzelmes tanítását és a proletár nemzetköziség elveit tartva szem előtt, a szocialista építés újabb sikereire vezeti országa népét. Megállapítást nyert, hogy a kedvező fejlődés elválaszthatatlanul összefügg a kommu­nizmus világerőinek azzal az újabb nagy fellendülésével, mely a Szovjet­unió dicső kommunista pártjának XX. kongresszusa után következett be. A két párt egyöntetűen megállapította, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság testvéri barátsága és együttműködése a két ország népének javát követve, a szocializmus és a béke közös ügyének érdekében évről évre tovább fejlődik és szilárdul. A Mongol Népköztár­saság szívből jövő mély háláját fejezi ki a Csehszlovák Köztársaságnak önzetlen segítségéért, melyet népgazdaságának és kultúrájának fejleszté­sében nyújtott a mongol népnek. Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, valamint a többi elvtársnak a Mongol Nép­köztársaságban tett, a szívélyes barátság, mély megértés és egység szel­lemében lefolyt baráti látogatása jelentős mértékben hozzájárul a két ország népe testvéri viszonyának és együttműködésének további elmélyü­léséhez, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének megerősíté­séhez és megszilárdításához s ilyképpeií az egész világbéke megszilár­dításához. Üzembe helyezték a bhilai kohászati kombinátot Delhi (ČTK) - Az indiai Madhja Prades államban szovjet segítséggel épült bhilai kohászati kombinát hét­főn megkezdte az acéltermelést és ezzel megnyitotta India gazdasági fejlődésének új szakaszát. A bhilai üzem egyike a második ötéves terv­ben épült három kohászati kombinát­nak. A Martin-kemence ünnepélyes csapolásán Benyediktov szovjet nagy­követ és sok más vendég is részt vett. A hat gigászi Martin-kemencével rendelkező üzem egyike Ázsia ed­dig épült legnagyobb üzemének. A Martin-kemencék 250 tonna térfo­gatúak és naponta 500 tonna nyers­acélt képesek kitermelni. A bhilai kombinátot egymillió tonna nyers­acél termelésére tervezték, de kapa­citása 1 millió 300 ezer tonnára, to­vábbi újítások után pedig 2 és fél­millió tonnára növelhető. ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. J. CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. D. SZAMBU, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huralja elnökségének elnöke. A nyugati hatalmak előkészületei a csúcsértekezletre London (ČTK) - Az angol vá­lasztások után a nyugati hatalmak közötti megbeszélések a csúcsér­tekezlet időpontjának kérdésében új stádiumba léptek. A diplomáciai tanácskozások meggyorsulnak és úgy vélik, hogy a nyugati hatal­mak külön értekezletei októberben véget érnek. Ezután a nyugati ha­talmak a közös javaslatot a csúcs­értekezlet .alkalmas Időpontjának kérdésében a Szovjetunió elé ter­jesztik. Egyes hírek szerint azonban a nyu­gati táborban még nem jutottak dű­lőre abban az elvi kérdésben, vajon a csúcsértekezletet egyáltalán tető alá kell-e hozni. Főképp Adenauer nyugatnémet kancellár és de Gaulle francia elnök gördítenek akadályokat. Azonban egyes amerikai körökben is különféle ellenvetésekkel állnak elő. Londoni diplomáciai körök szerint az angol kormány sürgeti, hogy a Nyugat a közeljövőben javasolja az összejövetel időpontját és helyét. Legvalószínűbb és legalkalmasabb időpontként a decembert említik, mert Eisenhowernek, az USA elnöké­nek a jövő januárjában és feb­ruárjában belpolitikai ügyekkel kell majd foglalkoznia. Londoni diplomá­ciai körök azonban lehetségesnek tartják, hogy a csúcsértekezletet ta­vaszra halasszák részint Adenauer és de Gaulle ellenzése miatt, részint pedig azért, mert a tavaszi csúcsér­tekezlet rendkívül kedvező lenne a kormányon levő amerikai párt, a a köztársasági párt választási kam­pányára. 1960 novemberében ugyanis az USA-ban új elnököt választanak. Csehszlovákia kezdeményezése az ártalmas rádioaktív sugárzás elleni harcban New York (ČTK) - Az ENSZ köz­gyűlésén részt vevő csehszlovák kül­döttség október 12-én határozati ja­vaslatot terjesztett elő „az ENSZ tu­dományos bizottságának jelentése az atomsugárzás hatásai tanulmányo­zásának kérdésében" című ponttal kapcsolatban, amelyről az ENSZ idei közgyűlésén tárgyalnak. A csehszlo­vák javaslat célja hozzájárulni ah­hoz, hogy a bizottság folytassa te­vékenységét az atomrobbantások következtében felszabaduló rádió­aktív részecskék tanulmányozásában. Közlemény a harmadik szovjet űrrakéta mozgásáról Moszkva (TASZSZ) - Az önmű­ködő bolygóközi állomás a meghatá­rozott pályán folytatja útját. Átha­ladt az apogeumon (maximális Föld­távolság pontján) és közeledni kez­dett a Földhöz. Október 12-én 20 órakor 456 ezer kilométerre volt a Földtől. Az apogeumban az önműködő bolygóközi állomás minimális sebes­séggel kb. másodpercenkénti 0,4 kilométeres sebességgel haladt. Az apogeumon áthaladva sebessége fo­kozódni kezdett és október 12-én már körülbelül másodpercenként fél kilométer volt. A Földhöz közeledve a bolygóközi állomás sebessége ál­landóan fokozódni fog. Az önműködő bolygóközi állomás október 12-én moszkvai időszámítás szerint 20 órakor továbbra is a Ki­győtartó csillagképben volt és a kö­vetkező egyenlítői adatok jellemez­ték: Rekta6zcencia — 16 óra 51 perc 19 másodperc, deklináció: 9 fok 26 perc 24 másodperc. A boly­góközi állomás ebben az időben a Föld felülete fölött a nyugati hosszú­ság 22 foka 42 perce és az északi szélesség 9,4 foka által képzett pont fölött volt. Az önműködő bolygóközi állomá­son szerzett, az október 12-én felvett összeköttetés alapján nyert adatok szerint az állomáson elhelyezett szer­kezet rendesen működik. A következő tudományos mérési adatokat október 15-én, moszkvai időszámítás szerint 17 órától 18 óráig sugározza. A „hidegháború" híveinek infrfkai ellen V. V. Kuznyecovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszéde az ENSZ közgyűlésen New York (ČTK) - „A szovjet küldöttség erélyesen tiltakozik a fő­bizottság ama döntése ellen, hogy a közgyűlés XIV. ülésszakának napi­rendjére tűzték a provokációs ún. „tibeti kérdést" - jelentette ki V. V. Kuznyecov szovjet küldött októ­ber 12-én az ENSZ-közgyűlés ple­náris ülésén. „A tibeti kérdés" napirendre tűzé­se nem más, mint szégyenteljes durva kísérlet arra, hogy beavatkoz­zanak Kína belügyeibe, ami élesen ellenkezik az ENSZ alapokmányával. Tibet ősidőktől fogva Kína szerves része, a kínai állam egyik közigaz­gatási területe. Cjahb amerikai mesterkedések az ENSZ-ben New York (ČTK) - Az ENSZ köz- I gyűlése hétfői ülésének lefolyása azt ~ mutatta, hogy egyes körök —, fő­képp az amerikai küldöttségben —, akiknek nincs ínyére a nemzetközi kapcsolatok terén beállt javulás, nem riadnak vissza attól sem, hogy ki­kényszerítsék az ellentétek, a fe­szültség és a hidegháború felújítását. Keresztülhajszolták olyan határozat megszavazását, amely szerint a Biz­tonsági Tanács további tagja megvá­lasztásának kérdését elhalasztják mindaddig, amíg a közgyűlés le nem tárgyalja a Gazdasági és Szociális Tanács választásának és az ún. tibeti kérdés napirendre tűzésének problé­máját. Az ENSZ köreiben általában úgy vélik, hogy az amerikai küldöttség azért folyamodik ezen mesterkedés­hez, mert minden arra irányuló kísér­lete, hogy az ENSZ tagjait Törökor­szág javára befolyásolja, kudarcot vallott. Törökország ellenjelöltje Lengyelország, amelynek képviselőjét mind a Biztonsági Tanácsba, mind a Gazdasági és Szociális Tanácsba je­lölték. Lengyelországot október 12-éh délután Brazília, a Szovjetunió, Nagy­Britannia, Dánia és Japán képviselői­vel együtt megválasztották a Gazda­sági és Szociális Tanács tagjává. Az USA most azzal érvel, hogy Lengyel­ország küldötte már e fontos tanács­ban tagságot nyert s ezért Törökor­szág jelöltségét szorgalmazza. V. V. Kuznyecov leleplezte a „ti­beti kérdés" napirendre tűzésének kezdeményezőit, akik arra töreked­nek, hogy minden áron fenntartsák Tibetben a barbár jobbágyságot, emellett az emberi jogok általános deklarációjára hivatkoznak, vallási és állampolgári szabadságjogokról beszélnek. A „tibeti kérdés" egész lényege, egész háttere nem az emberi jo­gokról való gondoskodás. A „tibeti kérdés" kezdeményezői, elsősorban az USA külügyminisztériuma rossz­indulatú rágalomhadjáratot indítot­tak a nagy kínai nép és kormánya ellen, hogy meggátolják, vagy leg­alábbis fékezzék az államok közötti kapcsolatban az utóbbi időben kez­dődött enyhülést. A „hidegháború" politikájának hívei erőszakkal az Egyesült Nemzetek elé hurcolják a „tibeti kérdést", hogy megmérgezzék a légkört és gátolják a nemzetközi feszültség enyhülését s az országok kölcsönös közeledését. A „tibeti kérdés" megtárgyalásával meg akarják akadályozni a közgyűlés XIV. ülésszakának hasznos munká­ját, el akarják terelni az ülésszak figyelmét a napirenden szereplő va­lóban fontos. kérdésekről, elsősorban az általános és teljes leszerelés kér­déséről — hangsúlyozta V. V. Kuz­nyecov. ~ Claude Estler, a Liberation francia napilapban közölt cikkében rámutat ar­ra, hoqy a nemzetközi és francia köz­vélemény javarésze az algériai háború A pakisztáni hamisítók nem nyugszanak Á TASZSZ hírmagyarázója a pakisztáni kacsahírekről Moszkva (TASZSZ) - Keleten az a mondás járja: Sokat hazudik, akinek sok van a füle mögött. Ez egyes pa­kisztáni lapokra is jellemző, - írja a TASZSZ hírmagyarázója. A tenge­rentúli kacsahírek meghonosítását az utóbbi időben nagyvonalúan szerve­zik Pakisztánban. Bizonyos tröszt létezik, mely amerikai vagy angol Machačová-Dostalová miniszter Taskentben Moszkva (ČTK) — Božena Machačová­Dostálová közszüktégleti iparügyi mi­niszter hétfőn Taskentbe érkezett. Meg­tekintette a taskentl textllgéplparl üze­met, mely korszerű qépeket szállít a csehszlovákiai szövödéknek és megis­merkedett a taskentl textllkombinát munkájával. Nézetegység a vietnami-lengyel tárgyaláson Hanoi (ČTK) - A vietnami táv­irati iroda jelentése szerint a Len­gyel Népköztársaság küldöttsége vietnami látogatásának végén közös nyilatkozatot írtak alá. E nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a két fél néze­tei teljesen megegyeztek a tárgyalt kérdésekben. Mindkét fél szilárd el­szántságát fejezi ki, hogy a Szov­jetunióval és az egész szocialista táborral egyetemben a békés együtt­élés eszméjének győzelmére fognak törekedni. újságíró konyhában sütött kacsákkal látja el a sajtót. így a Times of Ka­rachi, Morning News és egyes más lapok október 10-én azzal a hazug és kihívó jellegű hírrel jöttek elő, hogy a Szovjetunió állítólag „rakéta­támaszpontokat épít Tibetben és hogy ezek Pakisztán ellen irányulnak". Sőt további kitalálásokra is vetemednek, azt állítván, hogy „különleges orosz csapategységek segítettek március­ban elnyomni a tibeti felkelést", me­lyet az imperialista erőkkel szövetke­zett tibeti reakció robbantott ki. E koholmányok badarságuk miatt említésre sem lennének méltók, ha nem követnének bizonyos célokat. Egyes pakisztáni lapok megkísérlik a közvélemény figyelmet elterelni a nem éppen vonzóerejű pakisztáni eseményekről. A pakisztáni körök talán azért olyan buzgók a szovjet-, kínai- és -afgánellenes koholmányok terjesztésében, hogy valamiképpen igazolják országuk további részvételét egyszerre két katonai tömbben, me­lyekből semmi jó nem származik Pa­kisztánnak és egyenesen a hideghá­ború szüleményei. Dzsakartában, Indonézia fővárosában október 12-én fogadást rendeztek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsé­gének tiszteletére, amely N. A. Muhit­gyliiovnak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Nemzeti Tanácsa külügyi bizott­sága elnökének vezetésével baráti láto­gatáson tartózkodik az Indonéz Köztár­saságban. (ČTK) T. Ucundmija, a japán liberális demo­krata párt képviselője a Csuo Koron c. lapban közölt cikkében síkra szállt a japán és kínai kapcsolatok rendszeresí­téséért. (ČTK) befejezését óhajtja. (CTK) f Munkássztrájkok és a burzsoázia támadásai az USá-ban Mint a nyíl szökijj magasba e hó­napokban az a görbe, amely a sztrájkmozgalom rohamos fejlődését mutatja az USA-ban. Ez az irányzat kétségtelenül szemléletesen megmu­tatkozik az évi mérlegben is. Az összefoglaló számadatok valószínűleg magasan meghaladják azt, aminek az utóbbi években tanúi voltunk. Emellett nemcsak a sztrájkok nagy számáról van szó. A New York Times október 2-i száma szerint „a fő tényező a sztrájkok tartamának intenzitása", Az acélmunkások har­cát minden eddiginél makacsabbnak tartják: „sok sztrájk hónapokig tart". A munkások ma a monopóliumok összpontosított támadása ellen véde­keznek. A sztrájkok hosszú tartama minden tőkés országban, az USA-ban is, a harcok szívósságát mutatja. Napjainkban a burzsoáziát az jel­lemzi, hogy leveti liberális álarcát és inkább mint valaha, teljesen disz­kreditált eszközökhöz nyúl. Ennek példája a Taft Hartley-törvény alkalmazása, amely a sztrájko­ló munkásoknak elrendeli, hogy 80 nap tartamára visszatérjenek a munkába tekintet nélkül arra, meny­nyire jogosak követeléseik. Ez a törvény 1947 óta van érvényben és azóta összesen 17-szer alkalmazták — két Ízben éppen a múlt hét fo­lyamán. Ez a törvény tőrdöfés a munkások hátába. Természetesen a vállalkozók számára nagyon előnyös, hogy az ál­lam az összecsapás válságos pillana­tában egyszerűen visszakergeti a munkába a dolgozókat. Napjainkban ez az összecsapás oly élessé és erőssé vált, hogy a mono­poltársaságok nem elégednek meg a Taft Hartley-törvény nyújtotta lehe­tőségekkel sem. Ennél többet kö­vetelnek. Sajnálják, hogy a törvény nyolcvan nap tartamára korlátozó­dik, mert az ez idő — tekintettel a munkások harciasságára — egy­szerűen nem elegendő. Módját kere­New York-i tudósításunk: sík e „iogyatékosság" kiküszöbölé­sének. E kérdésről beható viták foly­nak s jótanácsban nincs hiány. Különösen gyakran hallható az a nézet, hogy a kongresszusnak jövő ülésszakán foglalkoznia kellene vala­milyen újabb „Taft Hartley-törvény­nyel". A Business Week c. folyóirat október 10-i számában erről mint kész dologról ír: \ „A kongresszus csaknem bizonyo­san mérlegelni fogja, vajon a jelen­legi munkástörvények elegendők-e olyan problémák megoldására, mint a kollektív szerződés megkötése az acéliparban és más fontos iparágak­ban". Ujabb munkásellenes törvényes intézkedések meghozásának lehető­ségéről beszélt szeptemberben az AFL-CIO kongresszusán San Fran­ciscóban James Mitchell,. az USA kormányának munkaügyi titkára. A sajtó rámutat az időbeli egyezés­re. A kongresszus januárban ül ösz­sze, ismét éppen akkor, amidőn le­járna a Taft Hartley-törvény meg­szabta 80 napos határidő s amikor egy újabb acélipari sztrájkra ke­rülne sor. Vannak más receptek is. Az egyik szerint a jövőben a bérviták elinté­zője maga az államhatalom volna. Jól értsük meg: ebben az esetben a ka­pitalista államhatalom, amely — mint már Marx és Engels a Kom­munista Kiáltványban mondja: „csu­pán bizottság, mely az egész burzsoá osztály közös ügyeit intézi." Mások viszont azt ajánlják, hogy a már meglevő törvényeket még na­gyobb intenzitással érvényesítsék a dolgozókkal szemben. A múlt héten pl. a „Management Association" vál­lalkozói szervezet értekezletén a New York-i Savoy Hilton-szállóban Bred Hartley volt köztársaságpárti kongresszustag, a Taft Hartley-tör­vény társszerzője amellett agitált, hogy a jogi tanács múzeumából hoz­zák napfényre az ún. trösztellenes i törvényt. Ennél nagyobb irónia el ' sem képzelhető. A trösztellenes tör­vényt megfordítanák, „s a szakszer­vezetek ellen használnák fel!" Az egész mostani „vita", amely a sajtóban és a konferencia-termekben folyik, egyelőre megfélemlítő kam­pány céljait szolgálja elsősorban az acélmunkásokkal szemben. Közvetve azt mondja nekik: hátráljatok meg, vagy baj lesz...! Vajon nem teljes kapitulálásra való felhívást jelentenek-e pl. ezek a szavak: „Mac Donald, a szakszer­vezeti szövetség elnöke most azt mondja, hogy fél olyan újabb és éle­sebb törvényektől, amelyeket a kongresszus elfogadhat, ha a „kol­lektív szerződések megkötéséről fo­lyó tárgyalások nem járnának ered­ménnyel. Lehetséges, hogy jogosan fél ettől, de ez elkerülhető a tár­gyalásokkal ..." (World Telegram and Sun, 1959. október 12.) Mindeme ostorcsattogtatás mel­lett furcsán hangzanak azok a fel­hívások, amelyek a vita „önkéntes" befejezésére szólítanak fel. Ezt a felhívást az a különleges háromtagú vizsgáló bizottság hangoztatja leg­inkább, amelynek előkészületben levő beszámolója további fokozatot jelen­tene a Taft Hartley-törvény alkal­mazásánál. Hétfőn kihallgatták Mac Donaldot e bizottság előtt. Kijelentette, hogy a munka felvételére teendő parancs legfeljebb „fegyverszünetet" jelent­het, de semmi esetre sem békét. „A szakszervezeti szövetséget nem győzik le." Számos hírmagyarázó Mac Donald tanúvallomásában újabb figyelmezte­tést lát s annak kifejezését, hogy az acélipari szakszervezeti tagok nem dobják el a fegyvert. Pŕemysl Tvaroh New York, 1959. október. ÍJJ SZÓ 3 * 1959. október 14.

Next

/
Thumbnails
Contents