Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-14 / 285. szám, szerda

Felszólalás okaz S Z L K P Központi Biz ottsága • 1959ľ o kíó b e r í— 2- i Ü Ié7én"*"™~"'* Az SZLKP Központi Bizottságának ülésén elhangzott beszámolók alapján tartott vitában F. DVORSKÝ elvtárs a mezőgazdaság néhány sarkalatos problémájával foglalkozott. Az irányelvek megszabják azt a feladatot, hogy a cseh országrészekkel egyező termelési feltételekkel rendelkező szlovákiai területeken elérjük a meaőgazdaság belterjességének csehországi fokát. Mivel a községekben és járásokban egyes elvtársak nem értik teljesen, hogy mit jelentenek az azonos termelési feltételek, a kerület tézis formájában feldolgozza ezt a kérdést. Dvorský elvtárs ezek után bíráiólag rámutatott arra, hogy Szlovákiában nem használjuk ki eléggé a földet, nem válogatjuk meg mindenütt a megfelelő növényeket, amelyek termesztésénél magasabb belterjesség érhető el, még túl sok gabonaneműt vetünk, alacsony az állattenyésztés intenzitása és aránylag kevés gondot fordítunk rá. Ennek egyik oka a kollektivizálásban elért szintkülönbség. Míg Szlovákiában a • földterületnek 72,6 százalékát öleli fel a szocialista szektor, addig a cseh kerületekben majdnem 90 százalékát. Ettől eltekintve, a cseh kerületekben magasabb a szövetkezetek gazdálkodásának a színvonala. Dvorský elvtárs felszólalása zárórészében foglalkozott a talajjavítási munkálatok tervének teljesítésével. Aláhúzta, hogy habár jelentős eredményeink vannak, az adott helyzettel távolról sem lehetünk elégedettek. Az eddiginél fokozottabb mértékben szükség van arra, hogy a községek önerejükből végezzék el a talajjavítási munkálatokat, ha azok kisebb méretűek. Jelenleg mintegy 580 községben tanúsítottak ily jellegű kezdeményezést. A novembertől márciusig terjedő időszakban lényeges haladást érhetünk el a talajjavításban. A Podbrezovai Šverma Vasművek problémáiról V. ŠUPKA elvtárs beszélt. A vállalat az ötéves tervet három hónappal a határidő előtt fejezi be. Ezt elsősorban a pártszervezetnek köszönhetik, amelynek nagy tekintélye van a dolgozók körében. A pártszervezet tavaly és az idei év folyamán 226 dolgozót vett fel a tagjelöltek sorába, főleg fiatal munkásokat. A kommunisták 70,6 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozó munkás. A pártszervezet állandóan szem előtt tartja a kommunisták megfelelő elhelyezésének kérdését, hogy így betölthesse vezető szerepét. A tervežés új módszereiről szólva, Šupka elvtárs beszámolt arról, hogy az év végéig — terven felül — 6 millió 537 ezer koronát nyernek a szocialista felajánlások teljesítésével. Ez összeg 70 százalékát a vállalat továbbfejlesztésére fordítják, ugyanakkor növelték a prémiumalapot és hozzáláttak 40 lakásegység építéséhez. A tartalékok feltárásával a vállalat a harmadik ötéves tervben az 1960-as évhez viszonyítva 83 százalékkal növeli az acél termelését s az egész nyerstermelést 57 százalékkal. A Keletszlovákiai Kohómüvek építésével foglalkozott . E. CHLEBEC elvtárs , Kassán már felépült 400 lakásegység a kohóművek dolgozói számára, jövőre további 600 lakásegység építését és egy évente 1200 lakásegvség felépítéséhez elegendő panelt gyártó üzem építését kezdik meg. Nagy gondot fordítanak a közétkeztetési hálózat bővítésére, a kulturális központok kiépítésére, a városszépítésre, a helyi közlekedés problémáinak megoldására. Ostravára több mint háromezer munkást küldtek ki, akik 5-5 év múlva szakképzett dolgozókként jönnek vissza a Keletszlovákiai Kohóművekbe. Az építkezési munkálatokon jelenleg 1200-an dolgoznak és létszámuk az év végéig 2300-ra gyarapodik. S. ĽUPTÄK felszólalásában azzal foglalkozott, hogy a zvoleni járási pártbizottság irodája miként szervezte meg a vlagyimíri gazdasági terület mozgalmának alkalmazását a zvoleni járásban. A járásban az üzemek közül eddig a legnagyobb eredményeket a fafeldolgozó Bučina érte el, amely hozzálátott a világpiacon igen keresett új termékek gyártásához, az önköltség lényeges csökkentése mellett. Különben a vlagyimíri mozgalomba jelentkezett üzemek száma az utóbbi időben mintegy 50 százalékkal gyarapodott a járásban. Nagy gondot fordítunk lakosságunk közszükségleti árucikkekkel való ellátására, de feltétlenül több figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ne csak a mennyiség fedezze a szükségletet, hanem a minőség is jobb legyen. Erről a kérdésről beszélt M. HRUŠOVSKÝ elvtárs. Kétségtelen tény az, hogy dolgozóink ellátása, öltözködési és lakáskultúrája magasabb, mint a fejlett kapitalista államok dolgozóié. Komoly hiányosság azonban az. hogy számos üzem gyártmányai esztétikai és eszmei szempontból ellentétben állnak a szocialista kultúra követelményeivel. Hrušovský elvtárs ezzel kapcsolatban bírálta az egyes vállalatok mellett működő képzőművészeti tanácsokat, majd egy nagyon érdekes problémára tért át. Rámutatott arra, hogy a közszükségleti árucikkeket gyártó üzemekben többnyire nők dolgoznak. Javaslatként felvetette azt, hogy a többgyermekes asszonyoknak, akikre ránehezedik a háztartás minden gondja is, tegyük lehetővé a félnapos, vagyis a négyórás munkát. Számos családban ugyanis jól jönne ez a kereset is, ugyanakkor több nőnek tudnánk biztosítani munkát, és az asszonyok nem merülnének ki annyira. A gyakorlatban ez a gazdasági-műszaki apparátus ellenállásába ütközik, mivel az ilyen megoldás több szervezési és adminisztratív munkát igényel. V. ŠALGOVIČ elvtárs iskolaügyünk forradalmi átépítésével kapcsolatban kiemelte azt az adatot, hogy Szlovákia népgazdaságának a harmadik ötéves tervben 90 ezer új szakemberrel kell megerősödnie. A tizenkétéves iskolák hálózatának megteremtésével kapcsolatban bírálta, hogy különösen a bratislavai és nyitrai kerületben nem fordítottak elégséges gondot arra, hogy a diákokat megnyerjék a 9. évfolyamba. Šalgovič elvtárs felszólalása zárórészében az iskolák építésének kérdésével foglalkozott, hangsúlyozta, hogy az építkezés nagyon lassan folyik, a tervet nem teljesítik kielégítően és nagy gondot okoz, hogy egyes járások túlméretezett összegeket követelnek különféle műemlékek tatarozására és karbantartására. A Keletszlovákiai Kohóművek építése több mint 8 milliárd koronát követel meg és ebből csak az építkezési munkálatokra 3,5 milliárd koronát fordítunk — mondotta P. DZUROŠKA elvtárs. Felszólalásában rámutatott arra, hogy még ebben az évben 27,7 millió korona értékű létesítményt építünk fel, majd pedig 1960-ban 120 millió koronás beruházást eszközlünk a Keletszlovákiai Kohómüvek építkezésén. Az Építkezésügyi Megbízotti Hivatal itt a legkorszerűbb technológiát akarja alkalmazni annál is inkább, mivel a kormány határozata értelmében már 1964 júliusában át kell adni rendeltetésének az első magaskemencét, A beruházási építkezés kérdéséről és elsősorban az építészet ezzel kapcsolatos problémáiról S. XAKÄČ elvtárs beszélt. Az Építészetügyi Megbízotti Hivatal vállalataiban a harmadik ötéves tervben 90 százalékkal kell növelni az építkezési munkálatok terjedelmét és 65 százalékkal az építkezési anyagok gyártását. Ennek érdekében jobban ki kell használni a fennálló üzemeket és gyors iramban új, korszerű, technikailag fejlett üzemeket kell építenünk. Az építkezés során szem előtt kell tartanunk azt a követelményt, hogy az új technika és technológia alkalmazásával lényegesen, olcsóbbá kell tennünk a termelést, méreteinek jelentős fejlesztése mellett. Takáč elvtárs bírálta a gépipart, amely mind ez ideig a legkorszerűbb technika színvonala mögött lemaradó gépeket is szállít az építészeknek. Fogyatékosságok vannak az építkezések tervezésében is, mivel itt nem törekednek eléggé a költségek csökkentésére. P. PAUČO elvtárs felszólalásában a mezőgazdasági gépek minőségéről, a kerekes és hernyótalpas traktorok fogyatékosságairól beszélt, bírálva a rossz minőségű alkatrészeket, majd ezután a beruházási építkezés, a községszépítési akció, és a vasútközlekedési új technika néhány kérdését vetette fel. V. ŠPROCK elvtárs a fa ésszerű felhasználásának lehetőségeiről, a faipari termelés gépesítéséről, kemizálásáról és automatizálásáról, valamint a faipari gépek fogyatékosságairól beszélt. A bratislavai Elektrotechnikai üzem dolgozói elhatározták, hogy 74 nappal előbb teljesítik a második ötéves terv feladatait. A Központi Bizottság ülésén erről a követésre méltó kezdeményezésről J. NEUPAUER elvtárs számolt be. Ezek után elemezte azt a problémát, hogy egyes üzemekben nem fogadják szívesen a fiatal műszaki dolgozókat és mérnököket. Hangsúlyozta ennek oka az volt, hogy ezek az elvtársak nem rendelkeztek gyakorlattal, többnyire adminisztratív munkát folytattak, nem befolyásolták közvetlenül az új technika és technológia fejlesztését. J. KSEŇAK elvtárs kifejezte azt a véleményét, hogy a párt rendkí vül előrelátóan döntött akkor, amikor elhatározta, hogy a gép- és traktorállomások gépeit eladják az egységes földművesszövetkezeteknek Most jobban megy így a munka, a gépeket tökéletesebben kihasználják, javul a munka iránti viszony és a gépjavítás is olcsóbbá vált. A mezőgazdasági termelés gépesítésével és a burgonyatermesztés kérdésével foglalkozott" M. KUBÍK elvtárs felszólalása. Ezek után a Veľká Lomnica-i szövetkezet eredményeiről beszélve elmondotta, hogy a szövetkezet miként ért el fordu- • latot az állattenyésztési termelésben. A lényeg az, hogy az etetőket jobban érdekeltté tették az álattenyésztési termelés gyarapításában. A harmadik ötéves tervről, a szocialista munka és életmód úttörőiről, a szocialista munkabrigádokról, majd pedig a ružomberoki üzemek korszerűsítésének szükségességéről, valamint egyes mezőgazdasági kérdésekről M. DROPPA elvtárs beszélt. M. GREGOROVA elvtársnö szintén a ruzomberoki járás egyes kérdéseit vetette fel, elsősorban. azt kifogásolta, hogy nem tudják megkezdeni a Bruno Köhler elvtárs felszólalása Ügy hiszem, helyes lesz megfontolnunk és megszabnunk, hogy a szocializmus építésének hazai történetében milyen szerep hárul a harmadik ötéves tervre. Az első ötéves terv az ipar átépítésének terve volt, amelyet lényegében teljesítettünk. A második ötéves tervben a szocializmus gazdasági alapjait raktuk le. A népgazdaságfejlesztés harmadik ötéves tervének irányelvei a szocialista építés befejezését, a fejlett szocialista társadalom megteremtését, új anyagi és kulturális források feltárását célozzák annak érdekében, hogy fokozatosan ráléphessünk a kommunizmus útjára. B. Köhler elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az irányelvek nagy, merész feladatokat és távlatokat ölelnek fel, ugyanakkor rendkívül bonyolult problémák elé állítanak minket. Ilyen például a mezőgazdasági termelés lemaradásának megszüntetése, Szlovákiában konkrétan az a feladat, hogy a lehető leggyorsabban utolérjük a cseh kerületeket a mezőgazdaság terén. Meg kell oldanunk a kohászat kérdését is, mivel ez népgazdaságunknak egyik gyenge láncszeme, amely fékezi a gépipar, az építészet, stb. fejlesztését. A népgazdaság más szakaszain is különféle megoldatlan problémákkal találkozunk. Nagy feladataink közé tartozik elsősorban a munkásbérrendszer átépítése, amelyet a jövő év első felében be kell fejeznünk. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni — mondotta Köhler elvtárs — hogy Szlovákia a munkásbérrendszer átépítésében lemaradt a cseh kerületek mögött. Ez a lemaradás természetesen behozható, de ehhez összpontosítani kell az erőket, mivel az iparban feltétlenül a jövő év derekáig be kell fejezni ezt a munkát, hogy aztán a többi ágazatban is átépíthessük a bérrendszert. Köhler elvtárs a harmadik ötéves terv irányelveivel foglalkozva hangsúlyozta, e nagy feladatok teljesítésének kulcsa, legfontosabb láncszeme az, hogy népgazdaságunkat a társadalmi munkatermelékenység lényeges növelésével, az önköltségek csökkentésével sokkal hatékonyabbá tegyük. Ezért oly döntő fontosságú a tudomány és a kutatás legújabb vívmányainak alkalmazása, az új, haladó technika és technológia bevezetése népgazdaságunk minden ágazatába. Az új technikáról már hosszú évek óta vitatkozunk — mondotta Köhler elvtárs —, de a legkorszerűbb technika alkalmazásában elért eredményeink semmiképpen sem kielégítők. Emlékszem arra, hogy három évvel ezelőtt kidolgozták a csehszlovák népgazdaság technikai színvonalának növelésével foglalkozó téziseket, amelyek egészen jók voltak. Mozgalmat indítottunk minden vállalatban és üzemben a műszaki fejlesztés programjának kidolgozásáért. Számos konferenciát rendeztünk a műszaki fejlesztésről. Mégis félúton maradtunk, mégsem értünk el fordulatot a technika fejlesztésében, amint tőlünk pártunk XI. kongreszusa követeli. Egyrészt elismerjük, megértjük a technika • fejlesztésének jelentőségét, másrészt ez szembetalálkozik a közömbösséggel, a konzervativizmussal, az új iránti fejletlen érzékkel. Helytelen volna elvtársak, ha valamennyi vállalat, üzem arra számítana, hogy csupa új gépet és berendezést kap. Még az egész harmadik ötéves tervben sem tudjuk kicserélni teljes egészében az elavult termelési berendezéseket. Ez lehetetlen, ehhez nem rendelkezünk elegendő eszközzel. De nem érünk el semmit sem, ha siránkozunk az elavult berendezés fölött és semmit sem teszünk korszerűsítése érdekében. A vállalatoknak és az üzemeknek jobban kell törődniök a termelés szervezésének tökéletesítésével, a technológia fejlesztésével, a kisgépesítéssel, az újítási javaslatokkal, stb. A Szovjetunióban rendkívül nagy gondot fordítanak a régi gépek és berendezések korszerűsítésére; nem bízzák a véletlenre, hanem tervszerűen járnak el. 1958-ban csak az OSZSZSZK-ban 24 ezer megmunkáló gépet korszerűsítettek, s ugyanakkor az SZKP KB júniusi ülésén még bírálták is a gépek modernizálásának iramát. Feladatul tűzték ki, hogy a legrövidebb időn belül lényegesen jobb eredményeket kell elérni a gépek korszerűsítésében. Egyes üzemekben a dolgozók kezdeményezése alapján, nálunk iš sikeresen modernizáljuk és tökéletesítjük a régi gépeket és berendezéseket. Ez a munka azonban nincs rendesen megszervezve, nem irányítják tervszerűen és ezért aránylag kis hasznot nyújt népgazdaságunknak. Célszerű volna újra kézbevenni a műszaki fejlesztés 2 — 3 évvel ezelőtt kidolgozott programjait, amelyeket kijavítva, kiegészítve és tökéletesítve teljesíteni kellene. A műszaki fejlesztésért folytatott harc nem szűnhet meg. Az új technika alkalmazásáért és fejlesztéséért vívott harcot különösen most a harmadik ötéves terv összeállítása során kell kibontakoztatnunk. És ezzel kapcsolatban világosan meg kell szabni, mit alkotunk a központi forrásokból és mit a helyi források felhasználásával. Az elkövetkezendő hetekben és hónapokban kidolgozzuk a termelés gyarapításával, a beruházásokkal, a munkatermelékenység fejlesztésével, stb. foglalkozó terveket. Ugyanakkor ki kell dolgoznunk a műszaki fejlesztés tervét is. Jövőre, amikor a CSKP Központi Bizottsága elé terjesztjük az ötéves tervet, e terv alapján képet kell nyernünk arról, miként fogjuk fejleszteni a technikát ebben az időszakban. Csak a technika fejlesztésével teljesíthetjük a harmadik ötéves terv feladatait mind a termelés terjedelmét, mindpedig a népgazdaság hatékonyságát tekintete, hogy így tovább emeljük lakosságunk anyagi és kulturális színvonalát — fejezte be felszólalását Bruno Köhler elvtárs. tufa kitermelését, mivel olyan gépet kaptak, amelynek számos alkatrésze hiányzik. Különben a mezőgazdaságban is van hasonló példa, hiszen a járásban 79 hektárnyi területen vetették el a lent, de csak egyetlen egy magtisztító géppel rendelkeznek. Gregorová elvtársnő bírálta a kereskedelmet is, mégpedig azért, hogy nem igen kapni női fehérneműben és férfiingben nagyobb számokat. V. PAVLENDA elvtárs vitafelszólalásában a többi között ezt mondotta: _ „Ügy vélem, hogy lényegesen meg kell javítani országunkat népszerűsítő propagandánkat és Szlovákia példája alapján érvelnünk kell a szocializmus előnyös volta mellett. Gyakran a határokon túl keresünk tényeket ahhoz, hogy propagandánkban bebizonyítsuk a szocializmus előnyeit és nem használjuk fel saját klasszikus példánkat: Szlovákia fellendülését a népi demokratikus Csehszlovákiában". M. PALEŠOVÄ elvtársnő a poltári járás egészségügyéről szólva, a többi között ezt mondotta: „1952-ig járásunkban három orvos dolgozott, mégpedig magánambulanciákban. De már az év vége felé hat orvos volt a járásban és 30 egészségügyi dolgozó. Jelenleg azzal a fogyatékossággal küzködünk, hogy az egészségügy* intézetnek nincsenek megfelelő épületei. A szakorvosi szolgálat sincs biztosítva s ezért sok betegnek Losoncra kell utaznia, ami meghosszabbítja a munkaképtelenséget." J. ŠTENCL elvtárs a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatban rámutatott arra, hogy a magánszektor földterületének 86 százalékán kis- és középparasztok gazdálkodnak, nem pedig csekély földterülettel rendelkező üzemi munkások. A statisztikára hivatkozva bebizonyította, hogy a két hektáron aluli területtel rendelkező magángazdálkodók csak 100 ezer hektár földet tartanak birtokukban, míg a 2 hektáron felüli földterülettel rendelkezők mintegy 600 ezer hektárt. A népgazdaság egyes szakaszainak irányításában és ellenőrzésében tapasztalható fogyatékosságok közös nevezője gyakran a feladatok és az irányelvek iránti nem pártos állásfoglalás. Ezt a gondolatot dolgozta fel A. PAVLOVIČ elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága ülésén mondott felszólalásában. Művészeink munkásságáról A. BAGAR elvtárs mondott néhány érdekes gondolatot. A művészeknek mesteri módon tükrözniök kell azt a harcot, amelyet a ma dolgozó embere nálunk a szebb jövöjért folytat — ez volt felszólalásának tenorja. X. BOGDANOVSKÝ elvtárs, a nyitrai kerület hatalmas fejlődéséről számolt be. A kerületben a két ötéves tervben 20 új üzem épült, ebben az esztendőben több mint ezer vagon gabonát adtak be terven felül és jól teljesítik más terményekben is a beadást. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban megemlítette, hogy ennek segítségével ki kell aknázni a kerület nagy tartalékait. Komoly gondot kell fordítani az állattenyésztési termelés új technológiájának bevezetésére, a föld termékennyé tételére, a szarvasmarhaállomány tenyésztésére, a takarmányalap fejlesztésére, a kukurica termesztésére. L. GEŠO elvtárs a bíróságok nevelő szerepéről, a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy Szlovákiában az év első felében a kisebb kihágásokat elkövető elítéltek több mint a felénél csak fel- , tételes büntetéseket alkalmaztak. 1 Ebből is látható, hogy az ehhez hasonló esetekkel közvetlenül foglalkozhatnának a nemzeti bizottságok vagy az üzemi kollektívák. Gešo elvtárs beszámolt arról is, hogy Szlovákiában jelenleg 18 ezer népbíró működik. A közlekedés gyors fejlesztését követeli meg népgazdaságunk tervbe vett fellendítése. Ebből a gondolatból indult ki J. GAJDOŠ elvtárs, a Központi Bizottság ülésén mondott felszólalásában. Elsősorban azzal a problémával foglalkozott, hogy a teherszállítást sokkal ésszerűbbé kell tenni az egységes közlekedési rendszer keretében, amely lehetővé teszi a népgazdasági érdekek érvényrejut tatását. ÜJ SZÖ 5 * 1959- október 17..