Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-14 / 285. szám, szerda

Felszólalás okaz S Z L K P Központi Biz ottsága • 1959ľ o kíó b e r í— 2- i Ü Ié7én"*"™~"'* Az SZLKP Központi Bizottságának ülésén elhangzott beszámolók alap­ján tartott vitában F. DVORSKÝ elv­társ a mezőgazdaság néhány sarka­latos problémájával foglalkozott. Az irányelvek megszabják azt a felada­tot, hogy a cseh országrészekkel egyező termelési feltételekkel ren­delkező szlovákiai területeken elér­jük a meaőgazdaság belterjességének csehországi fokát. Mivel a községekben és járások­ban egyes elvtársak nem értik tel­jesen, hogy mit jelentenek az azo­nos termelési feltételek, a kerület tézis formájában feldolgozza ezt a kérdést. Dvorský elvtárs ezek után bíráiólag rámutatott arra, hogy Szlovákiában nem használjuk ki eléggé a földet, nem válogatjuk meg mindenütt a megfelelő növé­nyeket, amelyek termesztésénél magasabb belterjesség érhető el, még túl sok gabonaneműt vetünk, alacsony az állattenyésztés inten­zitása és aránylag kevés gondot fordítunk rá. Ennek egyik oka a kollektivizálásban elért szintkülönbség. Míg Szlovákiá­ban a • földterületnek 72,6 százalékát öleli fel a szocialista szektor, addig a cseh kerületekben majdnem 90 százalékát. Ettől eltekintve, a cseh kerületekben magasabb a szövetke­zetek gazdálkodásának a színvonala. Dvorský elvtárs felszólalása záró­részében foglalkozott a talajjavítási munkálatok tervének teljesítésével. Aláhúzta, hogy habár jelentős ered­ményeink vannak, az adott helyzettel távolról sem lehetünk elégedettek. Az eddiginél fokozottabb mérték­ben szükség van arra, hogy a köz­ségek önerejükből végezzék el a talajjavítási munkálatokat, ha azok kisebb méretűek. Jelenleg mintegy 580 községben tanúsítottak ily jel­legű kezdeményezést. A novembertől márciusig terjedő időszakban lényeges haladást érhe­tünk el a talajjavításban. A Podbrezovai Šverma Vasművek problémáiról V. ŠUPKA elvtárs be­szélt. A vállalat az ötéves tervet három hónappal a határidő előtt fe­jezi be. Ezt elsősorban a pártszer­vezetnek köszönhetik, amelynek nagy tekintélye van a dolgozók körében. A pártszervezet tavaly és az idei év folyamán 226 dolgozót vett fel a tagjelöltek sorába, főleg fiatal munkásokat. A kommunisták 70,6 százaléka közvetlenül a termelés­ben dolgozó munkás. A pártszervezet állandóan szem előtt tartja a kommunisták megfelelő el­helyezésének kérdését, hogy így be­tölthesse vezető szerepét. A tervežés új módszereiről szólva, Šupka elvtárs beszámolt arról, hogy az év végéig — terven felül — 6 millió 537 ezer koronát nyernek a szocialista felajánlások teljesítésé­vel. Ez összeg 70 százalékát a vál­lalat továbbfejlesztésére fordítják, ugyanakkor növelték a prémiumala­pot és hozzáláttak 40 lakásegység építéséhez. A tartalékok feltárásával a válla­lat a harmadik ötéves tervben az 1960-as évhez viszonyítva 83 szá­zalékkal növeli az acél termelését s az egész nyerstermelést 57 szá­zalékkal. A Keletszlovákiai Kohómüvek épí­tésével foglalkozott . E. CHLEBEC elvtárs , Kassán már felépült 400 lakásegy­ség a kohóművek dolgozói számá­ra, jövőre további 600 lakásegység építését és egy évente 1200 lakás­egvség felépítéséhez elegendő pa­nelt gyártó üzem építését kezdik meg. Nagy gondot fordítanak a közétkez­tetési hálózat bővítésére, a kulturá­lis központok kiépítésére, a város­szépítésre, a helyi közlekedés prob­lémáinak megoldására. Ostravára több mint háromezer munkást küldtek ki, akik 5-5 év múlva szakképzett dolgozókként jönnek vissza a Keletszlovákiai Kohóművekbe. Az építkezési munkálatokon jelenleg 1200-an dolgoznak és létszámuk az év végéig 2300-ra gyarapodik. S. ĽUPTÄK felszólalásában azzal foglalkozott, hogy a zvoleni járási pártbizottság irodája miként szervez­te meg a vlagyimíri gazdasági terü­let mozgalmának alkalmazását a zvo­leni járásban. A járásban az üze­mek közül eddig a legnagyobb ered­ményeket a fafeldolgozó Bučina érte el, amely hozzálátott a világpiacon igen keresett új termékek gyártásá­hoz, az önköltség lényeges csökken­tése mellett. Különben a vlagyimíri mozgalomba jelent­kezett üzemek száma az utóbbi időben mintegy 50 százalékkal gyarapodott a járásban. Nagy gondot fordítunk lakossá­gunk közszükségleti árucikkekkel való ellátására, de feltétlenül több figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ne csak a mennyiség fedezze a szük­ségletet, hanem a minőség is jobb legyen. Erről a kérdésről beszélt M. HRUŠOVSKÝ elvtárs. Kétségtelen tény az, hogy dolgozóink ellátása, öl­tözködési és lakáskultúrája maga­sabb, mint a fejlett kapitalista ál­lamok dolgozóié. Komoly hiányosság azonban az. hogy számos üzem gyártmányai eszté­tikai és eszmei szempontból ellen­tétben állnak a szocialista kultú­ra követelményeivel. Hrušovský elvtárs ezzel kapcsolatban bírálta az egyes vállalatok mellett működő képzőművészeti tanácsokat, majd egy nagyon érdekes problémá­ra tért át. Rámutatott arra, hogy a közszükségleti árucikkeket gyártó üzemekben többnyire nők dolgoznak. Javaslatként felvetette azt, hogy a többgyermekes asszonyoknak, akikre ránehezedik a háztartás minden gondja is, tegyük lehetővé a félnapos, vagyis a négyórás munkát. Számos családban ugyanis jól jönne ez a kereset is, ugyan­akkor több nőnek tudnánk bizto­sítani munkát, és az asszonyok nem merülnének ki annyira. A gyakorlatban ez a gazdasági-mű­szaki apparátus ellenállásába ütkö­zik, mivel az ilyen megoldás több szervezési és adminisztratív munkát igényel. V. ŠALGOVIČ elvtárs iskolaügyünk forradalmi átépítésével kapcsolatban kiemelte azt az adatot, hogy Szlo­vákia népgazdaságának a harmadik ötéves tervben 90 ezer új szakem­berrel kell megerősödnie. A tizenkétéves iskolák hálózatá­nak megteremtésével kapcsolatban bírálta, hogy különösen a brati­slavai és nyitrai kerületben nem fordítottak elégséges gondot arra, hogy a diákokat megnyerjék a 9. évfolyamba. Šalgovič elvtárs felszólalása záróré­szében az iskolák építésének kérdé­sével foglalkozott, hangsúlyozta, hogy az építkezés nagyon lassan fo­lyik, a tervet nem teljesítik kielé­gítően és nagy gondot okoz, hogy egyes járások túlméretezett össze­geket követelnek különféle műem­lékek tatarozására és karbantartá­sára. A Keletszlovákiai Kohóművek épí­tése több mint 8 milliárd koronát követel meg és ebből csak az épít­kezési munkálatokra 3,5 milliárd ko­ronát fordítunk — mondotta P. DZU­ROŠKA elvtárs. Felszólalásában rá­mutatott arra, hogy még ebben az évben 27,7 millió korona értékű létesítményt építünk fel, majd pedig 1960-ban 120 mil­lió koronás beruházást eszközlünk a Keletszlovákiai Kohómüvek épít­kezésén. Az Építkezésügyi Megbízotti Hivatal itt a legkorszerűbb technológiát akarja alkalmazni annál is inkább, mivel a kormány határozata értel­mében már 1964 júliusában át kell adni rendeltetésének az első magas­kemencét, A beruházási építkezés kérdéséről és elsősorban az építészet ezzel kapcsolatos problémáiról S. XAKÄČ elvtárs beszélt. Az Építészetügyi Megbízotti Hiva­tal vállalataiban a harmadik ötéves tervben 90 százalékkal kell növelni az építkezési munkálatok terje­delmét és 65 százalékkal az épít­kezési anyagok gyártását. Ennek érdekében jobban ki kell használni a fennálló üzemeket és gyors iramban új, korszerű, techni­kailag fejlett üzemeket kell építe­nünk. Az építkezés során szem előtt kell tartanunk azt a követelményt, hogy az új technika és technológia alkalmazásával lényegesen, olcsóbbá kell tennünk a termelést, méretei­nek jelentős fejlesztése mellett. Takáč elvtárs bírálta a gépipart, amely mind ez ideig a legkorszerűbb technika színvonala mögött lema­radó gépeket is szállít az építé­szeknek. Fogyatékosságok vannak az építke­zések tervezésében is, mivel itt nem törekednek eléggé a költségek csök­kentésére. P. PAUČO elvtárs felszólalásában a mezőgazdasági gépek minőségéről, a kerekes és hernyótalpas traktorok fogyatékosságairól beszélt, bírálva a rossz minőségű alkatrészeket, majd ezután a beruházási építkezés, a községszépítési akció, és a vasútköz­lekedési új technika néhány kérdé­sét vetette fel. V. ŠPROCK elvtárs a fa ésszerű felhasználásának lehetőségeiről, a faipari termelés gépesítéséről, ke­mizálásáról és automatizálásáról, va­lamint a faipari gépek fogyatékos­ságairól beszélt. A bratislavai Elektrotechnikai üzem dolgozói elhatározták, hogy 74 nappal előbb teljesítik a má­sodik ötéves terv feladatait. A Központi Bizottság ülésén erről a követésre méltó kezdeményezésről J. NEUPAUER elvtárs számolt be. Ezek után elemezte azt a problémát, hogy egyes üzemekben nem fogad­ják szívesen a fiatal műszaki dolgo­zókat és mérnököket. Hangsúlyozta ennek oka az volt, hogy ezek az elv­társak nem rendelkeztek gyakorlat­tal, többnyire adminisztratív mun­kát folytattak, nem befolyásolták közvetlenül az új technika és tech­nológia fejlesztését. J. KSEŇAK elvtárs kifejezte azt a véleményét, hogy a párt rendkí vül előrelátóan döntött akkor, ami­kor elhatározta, hogy a gép- és traktorállomások gépeit eladják az egységes földművesszövetkezeteknek Most jobban megy így a munka, a gépeket tökéletesebben kihasz­nálják, javul a munka iránti vi­szony és a gépjavítás is olcsóbbá vált. A mezőgazdasági termelés gépe­sítésével és a burgonyatermesztés kérdésével foglalkozott" M. KUBÍK elvtárs felszólalása. Ezek után a Veľ­ká Lomnica-i szövetkezet eredmé­nyeiről beszélve elmondotta, hogy a szövetkezet miként ért el fordu- • latot az állattenyésztési termelésben. A lényeg az, hogy az etetőket job­ban érdekeltté tették az álattenyész­tési termelés gyarapításában. A harmadik ötéves tervről, a szo­cialista munka és életmód úttörői­ről, a szocialista munkabrigádokról, majd pedig a ružomberoki üzemek korszerűsítésének szükségességéről, valamint egyes mezőgazdasági kér­désekről M. DROPPA elvtárs beszélt. M. GREGOROVA elvtársnö szintén a ruzomberoki járás egyes kérdéseit vetette fel, elsősorban. azt kifogásol­ta, hogy nem tudják megkezdeni a Bruno Köhler elvtárs felszólalása Ügy hiszem, helyes lesz megfontol­nunk és megszabnunk, hogy a szocia­lizmus építésének hazai történetében milyen szerep hárul a harmadik öt­éves tervre. Az első ötéves terv az ipar átépíté­sének terve volt, amelyet lényegében teljesítettünk. A második ötéves tervben a szocializmus gazdasági alapjait raktuk le. A népgazdaságfej­lesztés harmadik ötéves tervének irányelvei a szocialista építés befe­jezését, a fejlett szocialista társada­lom megteremtését, új anyagi és kulturális források feltárását céloz­zák annak érdekében, hogy fokozato­san ráléphessünk a kommunizmus út­jára. B. Köhler elvtárs ezután hangsú­lyozta, hogy az irányelvek nagy, me­rész feladatokat és távlatokat ölelnek fel, ugyanakkor rendkívül bonyolult problémák elé állítanak minket. Ilyen például a mezőgazdasági termelés lemaradásának megszüntetése, Szlo­vákiában konkrétan az a feladat, hogy a lehető leggyorsabban utolérjük a cseh kerületeket a mezőgazdaság te­rén. Meg kell oldanunk a kohászat kér­dését is, mivel ez népgazdaságunk­nak egyik gyenge láncszeme, amely fékezi a gépipar, az építészet, stb. fejlesztését. A népgazdaság más sza­kaszain is különféle megoldatlan problémákkal találkozunk. Nagy fel­adataink közé tartozik elsősorban a munkásbérrendszer átépítése, ame­lyet a jövő év első felében be kell fe­jeznünk. Ezzel kapcsolatban meg sze­retném említeni — mondotta Köhler elvtárs — hogy Szlovákia a munkás­bérrendszer átépítésében lemaradt a cseh kerületek mögött. Ez a lemara­dás természetesen behozható, de eh­hez összpontosítani kell az erőket, mivel az iparban feltétlenül a jövő év derekáig be kell fejezni ezt a munkát, hogy aztán a többi ágazat­ban is átépíthessük a bérrendszert. Köhler elvtárs a harmadik ötéves terv irányelveivel foglalkozva hang­súlyozta, e nagy feladatok teljesíté­sének kulcsa, legfontosabb láncsze­me az, hogy népgazdaságunkat a tár­sadalmi munkatermelékenység lénye­ges növelésével, az önköltségek csök­kentésével sokkal hatékonyabbá te­gyük. Ezért oly döntő fontosságú a tudomány és a kutatás legújabb vív­mányainak alkalmazása, az új, haladó technika és technológia bevezetése népgazdaságunk minden ágazatába. Az új technikáról már hosszú évek óta vitatkozunk — mondotta Köhler elvtárs —, de a legkorszerűbb tech­nika alkalmazásában elért eredmé­nyeink semmiképpen sem kielégítők. Emlékszem arra, hogy három évvel ezelőtt kidolgozták a csehszlovák népgazdaság technikai színvonalának növelésével foglalkozó téziseket, amelyek egészen jók voltak. Mozgal­mat indítottunk minden vállalatban és üzemben a műszaki fejlesztés programjának kidolgozásáért. Számos konferenciát rendeztünk a műszaki fejlesztésről. Mégis félúton marad­tunk, mégsem értünk el fordulatot a technika fejlesztésében, amint tő­lünk pártunk XI. kongreszusa köve­teli. Egyrészt elismerjük, megértjük a technika • fejlesztésének jelentősé­gét, másrészt ez szembetalálkozik a közömbösséggel, a konzervativizmus­sal, az új iránti fejletlen érzékkel. Helytelen volna elvtársak, ha vala­mennyi vállalat, üzem arra számíta­na, hogy csupa új gépet és berende­zést kap. Még az egész harmadik ötéves tervben sem tudjuk kicse­rélni teljes egészében az elavult ter­melési berendezéseket. Ez lehetetlen, ehhez nem rendelkezünk elegendő eszközzel. De nem érünk el semmit sem, ha siránkozunk az elavult be­rendezés fölött és semmit sem te­szünk korszerűsítése érdekében. A vállalatoknak és az üzemeknek jobban kell törődniök a termelés szervezésének tökéletesítésével, a technológia fejlesztésével, a kisgépe­sítéssel, az újítási javaslatokkal, stb. A Szovjetunióban rendkívül nagy gondot fordítanak a régi gépek és berendezések korszerűsítésére; nem bízzák a véletlenre, hanem tervsze­rűen járnak el. 1958-ban csak az OSZSZSZK-ban 24 ezer megmunkáló gépet korszerűsítettek, s ugyanakkor az SZKP KB júniusi ülésén még bí­rálták is a gépek modernizálásának iramát. Feladatul tűzték ki, hogy a legrövidebb időn belül lényegesen jobb eredményeket kell elérni a gé­pek korszerűsítésében. Egyes üzemekben a dolgozók kez­deményezése alapján, nálunk iš si­keresen modernizáljuk és tökéletesít­jük a régi gépeket és berendezése­ket. Ez a munka azonban nincs ren­desen megszervezve, nem irányítják tervszerűen és ezért aránylag kis hasznot nyújt népgazdaságunknak. Célszerű volna újra kézbevenni a műszaki fejlesztés 2 — 3 évvel ezelőtt kidolgozott programjait, amelyeket kijavítva, kiegészítve és tökéletesítve teljesíteni kellene. A műszaki fejlesz­tésért folytatott harc nem szűnhet meg. Az új technika alkalmazásáért és fejlesztéséért vívott harcot külö­nösen most a harmadik ötéves terv összeállítása során kell kibontakoz­tatnunk. És ezzel kapcsolatban vilá­gosan meg kell szabni, mit alkotunk a központi forrásokból és mit a he­lyi források felhasználásával. Az elkövetkezendő hetekben és hónapokban kidolgozzuk a termelés gyarapításával, a beruházásokkal, a munkatermelékenység fejlesztésével, stb. foglalkozó terveket. Ugyanakkor ki kell dolgoznunk a műszaki fejlesz­tés tervét is. Jövőre, amikor a CSKP Központi Bizottsága elé terjesztjük az ötéves tervet, e terv alapján ké­pet kell nyernünk arról, miként fog­juk fejleszteni a technikát ebben az időszakban. Csak a technika fejlesz­tésével teljesíthetjük a harmadik ötéves terv feladatait mind a terme­lés terjedelmét, mindpedig a nép­gazdaság hatékonyságát tekintete, hogy így tovább emeljük lakosságunk anyagi és kulturális színvonalát — fejezte be felszólalását Bruno Köhler elvtárs. tufa kitermelését, mivel olyan gépet kaptak, amelynek számos alkatrésze hiányzik. Különben a mezőgazdaság­ban is van hasonló példa, hiszen a járásban 79 hektárnyi területen ve­tették el a lent, de csak egyetlen egy magtisztító géppel rendelkeznek. Gregorová elvtársnő bírálta a kereskedelmet is, még­pedig azért, hogy nem igen kapni női fehérneműben és férfiingben nagyobb számokat. V. PAVLENDA elvtárs vitafelszóla­lásában a többi között ezt mondot­ta: _ „Ügy vélem, hogy lényegesen meg kell javítani országunkat népszerű­sítő propagandánkat és Szlovákia példája alapján érvelnünk kell a szocializmus előnyös volta mellett. Gyakran a határokon túl keresünk tényeket ahhoz, hogy propagan­dánkban bebizonyítsuk a szocializ­mus előnyeit és nem használjuk fel saját klasszikus példánkat: Szlovákia fellendülését a népi de­mokratikus Csehszlovákiában". M. PALEŠOVÄ elvtársnő a poltári járás egészségügyéről szólva, a töb­bi között ezt mondotta: „1952-ig já­rásunkban három orvos dolgozott, mégpedig magánambulanciákban. De már az év vége felé hat orvos volt a járásban és 30 egészségügyi dol­gozó. Jelenleg azzal a fogyatékossággal küzködünk, hogy az egészségügy* intézetnek nincsenek megfelelő épületei. A szakorvosi szolgálat sincs biztosítva s ezért sok be­tegnek Losoncra kell utaznia, ami meghosszabbítja a munkaképtelen­séget." J. ŠTENCL elvtárs a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatban rá­mutatott arra, hogy a magánszektor földterületének 86 százalékán kis- és középparasztok gazdálkodnak, nem pedig csekély földterülettel rendel­kező üzemi munkások. A statiszti­kára hivatkozva bebizonyította, hogy a két hektáron aluli területtel rendelkező magángazdálkodók csak 100 ezer hektár földet tartanak birtokukban, míg a 2 hektáron fe­lüli földterülettel rendelkezők mintegy 600 ezer hektárt. A népgazdaság egyes szakaszainak irányításában és ellenőrzésében ta­pasztalható fogyatékosságok közös nevezője gyakran a feladatok és az irányelvek iránti nem pártos állás­foglalás. Ezt a gondolatot dolgozta fel A. PAVLOVIČ elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága ülésén mondott felszólalásában. Művészeink munkásságáról A. BA­GAR elvtárs mondott néhány érdekes gondolatot. A művészeknek mesteri módon tükrözniök kell azt a harcot, amelyet a ma dolgozó embere nálunk a szebb jövöjért folytat — ez volt felszólalásának tenorja. X. BOGDANOVSKÝ elvtárs, a nyit­rai kerület hatalmas fejlődéséről számolt be. A kerületben a két ötéves tervben 20 új üzem épült, ebben az esz­tendőben több mint ezer vagon ga­bonát adtak be terven felül és jól teljesítik más terményekben is a beadást. A mezőgazdaság gépesítésével kap­csolatban megemlítette, hogy ennek segítségével ki kell aknázni a kerü­let nagy tartalékait. Komoly gondot kell fordítani az állattenyésztési ter­melés új technológiájának bevezeté­sére, a föld termékennyé tételére, a szarvasmarhaállomány tenyésztésére, a takarmányalap fejlesztésére, a ku­kurica termesztésére. L. GEŠO elvtárs a bíróságok ne­velő szerepéről, a nemzeti bizottsá­gok és a tömegszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy Szlovákiában az év első felében a kisebb kihágásokat elkövető elítél­tek több mint a felénél csak fel- , tételes büntetéseket alkalmaztak. 1 Ebből is látható, hogy az ehhez ha­sonló esetekkel közvetlenül fog­lalkozhatnának a nemzeti bizott­ságok vagy az üzemi kollektívák. Gešo elvtárs beszámolt arról is, hogy Szlovákiában jelenleg 18 ezer népbíró működik. A közlekedés gyors fejlesztését követeli meg népgazdaságunk terv­be vett fellendítése. Ebből a gondo­latból indult ki J. GAJDOŠ elvtárs, a Központi Bizottság ülésén mondott felszólalásában. Elsősorban azzal a problémával foglalkozott, hogy a te­herszállítást sokkal ésszerűbbé kell tenni az egységes közlekedési rend­szer keretében, amely lehetővé teszi a népgazdasági érdekek érvényrejut tatását. ÜJ SZÖ 5 * 1959- október 17..

Next

/
Thumbnails
Contents