Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-11 / 282. szám, vasárnap

A Megbízottal Testülete a népgazdaságfejlesztés kérdéseiről! tárgyalt Minden szövetkezeti tag érezzen felelősséget a jövőért Ä Megbízottak Testülete pénteki rendes ülésén a népgazdaság fejlesztés Szlovákiára vonatkozó jelentős kérdéseiről tárgyalt. Elsősorban a beruházási építkezési terv teljesítésének kérdésével foglalkozott. Az állami tervben foglalt beruházási építkezési feladatokat Szlovákiában nyolc hónap alatt 62,8 százalékra teljesítették. Az Építkezési Megbízotti Hivatal építészeti szervezeteinek dolgozói kilenc hónapra szóló tervfeladatokat teljesítettek és 14,1 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt évben ugyanazon idő alatt. Ennek ellenére az eddiginél jobban kell megszerveznünk az építkezési dolgozóknak az idei terv teljesítésére irányuló törekvéseit, hogy így létrejöhessenek az 1960. évi beruházási terv és a harmadik ötéves tervben foglalt feladatok teljesítésének kedvező feltételei. Ez többek között megköveteli a beruházási eszközök megtakarítására irányuló vlagyimíri terület mozgalmának elterjesztését, továbbá a beruházási építkezések hatékonysága felülvizsgálásával kapcsolatos eredmények következetes érvényrejuttatását, az építkezési gépieszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint az új technika és technológia bátrabb alkalmazását az építőiparban. Az előző években szerzett tapasztalatok alapján a közelgő téli hónapok alatt következetesebben, gazdaságosabban kell előkészítenünk az építkezési munkák elvégzését. A Megbízottak Testülete a szlovákiai gépipar rohamos fejlődésével összefüggő feladatok és egyes jelenlegi, valamint távlati problémák megÁ Szlovák Nemzeti Színház Prágában és Drezdában — a drezdai opera Bratislavában vendégszerepel "(ČTK) — A Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttetese október 22- és 23-án részt vesz Prágában a mai operaalkotások országos szemléjén. Prágából az operaegyüttes a Német Demokratikus Köztársaságba utazik, ahol az október 24- és 26-a között Drezdában vendégszerepel. A drezdai Állami Opera együttese ugyanazon a napokon Bratislavában mutatja be műsorát. A Prágai Nemzeti Színház balettegyüttese vasárnap indul első önálló külföldi nűvészkörútjára a Német Demokratikus Köztársaságba. Trocnovi Jan Zižka halálának évfordulójára A XV. század elején a csehországi társadalomban már számos osztályellentét mutatkozott. A legnagyobb gyűlölet az egyre korruptabb egyház, a feudális rendszer fő támasza ellen összpontosult. Ebben az időben a cseh vidék növekvő elégedetlenségben él. Azokon a területeken, ähol a jobbágyok a legnagyobb ki:sákmányolásban sínylődtek, kiala<ultak a forradalmi mozgalom közjontjai. Elsősorban Csehország déli része volt a felkelés egyik fő góca. figyelemre méltó tény az, hogy a for•adalmi néptömegek ebben az időben •nár nem elégedtek meg helyi lázonjásokkal uraik ellen, hanem egy új,, megerősített katonai település, Tábor íöré tömörültek. Tábor magához von:a a széles környék népét, s a for•adalmi mozgalom szilárd támasza ett. De Tábor katonai jelentősége akkor növekedett meg igazán, amikor Trocnovi Jan Zižka csapataival csatakozott a táboriak mozgalmához. Trocnovi Jan Zižka szegény dél:sehországi kisnemes volt, aki kényelen volt kenyerét katonai szolgáatban keresni. Zižka, a kisnemesség ipikus képviselője, világosan látta iz egyházban történő visszaéléseket is az urak, elsősorban a főpapok és i főnemesek korlátlan önkényét. Jan lus példája nyomán e visszásságokat i feudális társadalom reformjával gyekezett kiküszöbölni. Első fényes latonai sikerét a sudoméŕi csatában íratta, ahol megsemmisítő csapást nért a feudális hadseregre. Jan Zižka a későbbi idők folyamán i városi polgárság kialakuló ellenzéknek — elsősorban az iparosok — ilén állott, nemcsak Táborban, hanem íz egész országban. De a feudális endszernek nem kiküszöbölésére, anem csak megjavítására törekedett 'ő tévedése az egész huszita-táborita nozgalomnak az volt, hogy nem a ermelőeszközöket - a feudalizmusvitatásával kapcsolatban számos konkrét intézkedést foganatosított a vállalatok és üzemek műszaki színvonalának emelésére. A Megbízottak Testülete foglalkozott továbbá azokkal az eredményekkel, amelyeket az EFSZ-ek az évi termelési tervnek ez év első felében való teljesítése terén értek el. Szlovákiában 1959. január 1-től október 5-ig 262 új EFSZ alakult, és 43 EFSZ egészközségi szövetkezetté vált. A szövetkezetek földalapja több mint 204 ezer hektárra! gyarapodott. Az említett napig Szlovákiában 2659 EFSZ működött és a mezőgazdasági földek 72,6 százalékán a szocialista szektor gazdálkodott. Szlovákiában a növénytermesztés terén, különösen a takarmányalap biztosítása jobb, mint a múltban volt. A Megbízottak Testülete megvitatta továbbá az arra vonatkozó beszámolót, hogy a közszükségleti cikkek iparában milyen eredménnyel dolgozták fel a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcsolatáról s a nevelőmunka és művelődés továbbfejlesztéséről szóló határozatát és ezzel kapcsolatosan intézkedéseket foganatosított a káderek szakmai színvonalának emelése és szakképzettségének növelése érdekében. A Megbízottak Testülete végül az üzemi nyomdák és a megrendelésre dolgozó nyomdák célszerű kihasználásáról, a gyorsan növő fák ültetéséről, az EFSZ-ek általános leltározásának biztosításáról, valamint további fontos gazdasági és kulturális kérdésekről tárgyalt. Érdekes kiállítás A bratislavai Központi Műszaki Könyvtár és Központi Orvosi Könyvtár a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából „a Német tudomány a szocializmusért és a békéért vívott harcban" jelszó jegyében megrendezi a műszaki és orvosi Irodalmi művek kiállítását. A kiállítás, melynek ünnepélyes megnyjtójjjt^hétfőn, október 12-én I 10 órakor tartják a Szlovák Műszaki Főiskola épületében levő Központi Műspki Könyvtár olvasótermében, naponta 8—19 óráig (szombaton 12) óráig lesz nyitva. A kiállításon könyvek, folyóiratok és más | kiadványok tekinthetők meg, amelyek képet nyújtanak az NDK iparának a legutóbbi 10 év alatt végbement sokoldalú I fejlődéséről. ban elsősorban a földet — igyekezett köztulajdonba venni, hanem csak a 1 közszükségleti cikkeket. így is tudatában volt annak, mily veszély fenye- , geti a cseh országrészeket a reakció részéről és ezért minél szilárdabb hadsereget igyekezett kiépíteni, hogy | megvédhesse reformjait. Zižka az egész országban mozgósította a szegény városi és falusi népet és a pol- I gári ellenzéket a közös ellenség — az | intervenciós, főleg német keresztesek ; ellen. 1424 júniusában a malešovi ütközetben szétverte a földesúri reakció csapatait s egészen Prága sáncai alá vonult. A prágai polgárok kénytelenek voltak feladni a főurakkal kötött szövetségüket és csatlakoztak Zižkához. Együtt akartak Morvaország ellen vonulni, de útközben, 1424. október | 11-én Pŕibyslav alatt Zižka meghalt. Trocnovi Jan Zižka, jóllehet nemesi származású volt, és a polgári ellenzék osztályérdekeit védelmezte, megalkuvást nem ismerő igazságos kiállásával megnyerte a szegény népet is. Zižka a főurak, a prelátusok, a gazdag patríciusok, a legnagyobb kizsákmányolók ellen harcolt. Ezért Zižka vezetése alatt a haladó erők, 1 „isten harcosainak" legyőzhetetlen I hadseregébe tömörültek. Zižka első- | sorban zseniális hadvezér volt, aki népi csapatait győielemről győzelemre vezette. Csapatait vasfegyelemmel • szervezte meg és gondoskodott róla. | hogy minden egyes katonája tudja, | miért harcol. ^fižka hadseregének dicső ha^ gyományait a forradalmi huszita hagyományokat folytatja a mi 1 népi demokratikus hadseregünk is. Népünk emlékezetébe mindörökre bevésődött Trocnovi Jan Zižkának, a nagy forradalmi harcosnak emlékezete. P. J. A harmadik ötéves terv nagyszerű távlatai a termelésnek, a munka termelékenységének nagyarányú növe'kedésén keresztül végeredményben a jólétet, az életszínvonal további nagyszerű emelkedését irányozza elő. Nincs az országban olyan em1 ber, aki ne szeretne egyre jobban él*jni; ellenben akadnak olyanok, akik i vagy nem látják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy a jólét további növelése csakis a termelés színvonalának emelésével és a munka termelékenységének növelésével érhető el. Ha az életszínvonal emeléséről beszélünk, helytelen volna ezt csupán az úgynevezett fényűzési cik, kek vásárlásán lemérni. A jólét növekedése mindenekelőtt az élelmiszerek fogyasztásában tükröződik vissza, abban, hogy a dolgozók egyre több, az eddiginél jobb minőségű élelmiszert vásárolnak. Ezért számít pártunk Központi Bizottsága is arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az élelmiszerüzemek termelése 26 százalékkal növekszik, s ennek keretén belül az állattenyésztési termékek termelése 33 százalékkal. Ebből látható, hogy az életszínvonal emelkedése nem csupán a több fogyasztást jelenti, hanem azt, hogy a dolgozók egyre nagyobb tápértékű élelmiszereket fogyasszanak. Ennek szükséges következménye, illetve követelménye, a mezőgazdasági termelés lényeges növelése. Nem üres frázis az, ha azt mondjuk: a mezőgazdasági termelés színvonalának nagyarányú emelése nélkül aligha beszélhetünk az életszínvonal nagymértékű emeléséről s végül a magas kalóriájú élelmiszerek árának csökkentéséről. Az életszínvonal további emeléséről szóló tervek azonban feltételezik a mezőgazdasági termelés nagyarányú növekedését belátható időn belül. Társadalmunk milliárdokat juttat a mezőgazdaságnak, s elvárja, hogy ezeket az összegeket a mezőgazdaság vonalán dolgozók a leghatékonyabban használják fel, oly értelemben, hogy a befektetett összegek a . többterrnglésb^n.. térüljenek meg. Ňagy és felelősségteljes feladat hárul tehát valamennyi mezőgazdasági dolgozóra, különösen azonban a falusi pártszervezetekre. A nagyarányú előrehaladás azonban mindenekelőtt megköveteli azt, hogy minden egyes szövetkezeti tag érezze a felelősséget a jövőért, legyen tudatában annak, hogy az ország a nagyarányú segítség fejében több húst, tejet, tojást kíván a szövetkezetektől. Legyenek kezdeményezők, s tapasztalataikat alkotó módon használják fel a termelés színvonalának emelésére. i Ne várjanak mindent az államtól, i hanem egyes olyan apróbb munkákat, (amelyek a termelés növekedését j szolgálják, saját erejükből végezze(nek el s bátran alkalmazzák a halaI dó módszereket. A termelés színvonalának emelésé1 re való törekvés nagyszerű példája (nyilvánult meg a nyárasdi szövetkezetben. Arról már írtunk, hogy saját \ erejükből öntözőberendezést építettek. Nem említettük azonban azt, hogy ez a munka mennyivel kevesebbe került, mintha az illetékes ipari vállalat végezte volna el. Domény János, a szövetkezet elnöke szerint az ipari vállalat 11—Í2 ezer korona hektáronkénti költséget emlegetett, ők pedig 5 és félezer korona költséggel tettek öntözhetővé egyegy hektárt. Az ' ilyen kezdeményezéseket támogatni és népszerűsíteni kell. Arról is Irtunk már. hogy az apácaszakállasi szövetkezeteseknek szárazabb nyarakon eqyszerüen kiégett a termésük, s közben a szó szoros értelmében a vízen járnak. Csak az idén a kommunisták kezdeményezésére hozták felszínre a talajvizet. Nem kellett egyebet tenni mint 2 kutat ásni, s annyi víz áll rendelkezésükre, hogy az eddigi területnek akár háromszorosát is bőven elláthatják vízzel. Ezeket a példákat csupán azért említettük, hogy lássuk, ha a falusi pártszervezetek és a szövetkezetek valamennyi taqja keresi a terméshozam további növelésének lehetőséqeit, az eredmény nem marad el. Több szövetkezetben szinte hihetetlennek tartják például azokat az eredményeket, amelyeket a tanyi szövetkezetesek elérnek, pedig valóság, hogy ők már egyes termékekből az 1965-re tervezett szintet is túlszárnyalták. Nagyszerű eredményeik különösen az állattenyésztés terén csúcsosodnak ki, s mégis a taíajjavítási munkák terén elért eredményeiket kell dicsérni, mivel az állattenyésztés terén elért sikereik a jő talajgazdálkodásra vezethetők vissza, oda, hogy közel ezer hektárť tettek jó termővé talajjavítási munkákkal, aminek következményeképpen gazdag takarmányalappal rendelkeznek, s a bőséges takarmányalap jelentősége végső esetben az állattenyésztés hasznosságában ölt kifejéző, kézzelfogható formát. Ez rendjén is van, mert ahogyan már a cikk elején is említettük, az életszínvonal emelkedése mindenekelőtt az'-"ällá'ttehyésztésšel szemben állít fel' magasabb követelményeket. Több és olcsóbb tej, tojás és hús kell. Ez a törekvés magában a szövetkezetek termelési terveiben is visszatükröződik. Az ekecsi szövetkezetesek jövő évi termelési térvében szintén az állattenyésztési termelés növelése kerül előtérbe. A sertéshústermelést például az idei 1114 mázsáról 2325 mázsára, a marhahústermelést 997 mázsáról 1152 mázsára, a tejtermelést 670 000 literről 779 000 literre, a tojást pedig 184 000 darabról 420 000 darabra szándékoznak emelni. Ezek a számok azok, amelyekben végeredményben a növényi termelés színvonalának emelése is kifejezésre jut, mivel az említett szövetkezet nem az azonnali értékesítésre szánt kenyérgabonafélékből akar döntő jelentőségű többletet elérni, hanem mindenekelőtt a takarmányfélékből, amelyeknek konkrét eredménye végül is az állattenyésztési termelés nagyszerű fejlődésében mutatkozik meg. Ázt, hogy a szövetkezet az állattenyésztés terén kitűzött céljait sikeresen megvalósítsa, megköveteli a jószágállomány számbeli növelését, és a sikereket konkrét formában alátámasztják a takarmányok növekedését mutató számok. Hogy egynéhány ilyen számot említsünk. Míg a szövetkezet a kenyérgabona termelését mindössze 2,5 százalékkal növeli, az évelő takarmányokat konkrét számokban kifejezve az idei 10 380 mázsáról 16 800 mázsára, a silókukoricáét 34 200 mázsáról 54 000 mázsára emelik. Végső következtetés képpen tehát mégis csak a növényi termelésnél kötünk ki. Hogy az állattenyésztésben az előirányzott növekedést elérhessék, ahhoz szükséges a bőséges takarmányalap, s hogy ez sikerüljön, annak két lehetősége ,van: egyik — s ez a könnyebbik — a vetésterület bővítése, a másik a nehezebb, de egyben döntően fontosabb, a takarmánytermő területek hektárhozamának növelése. Az ekecsiek részben az előbbi lehetőséget Is alkalmazzák, de nagymértékben építenek a takarmánytermő területek hektárhozamának növelésére is. Ez pedig csakis jó talajgazdálkodás következtében lehetséges. Tehát, hogy azok a merész feladatok, amelyeket az állattenyésztés terén kitűztek, amellett, hogy bevezetik az öntöztetési módszert, az állatok szabadistállózását és rendszeres legeltetését, ami olcsóbbá s jövedelmezőbbé teszi az állattenyésztést, a siker, vagyis a végső eredmény döntő mértékben a növénytermelésben és a talajgazdálkodásban gyökeredzik. E sarkalatos igazság tudatában az ekecsiek az állattenyésztéssel szemben a tervek felállításakor elsődleges feladatként a szakszerű trágyázási rendszer meghonosítását és az egyéb talajjavítási munkákat helyezték. Végső esetben az, hogy jövőre már negyven hektáron folytatnak öntő-* zéses gazdálkodást, hogy 30 hektár kevéshozamú rétet, illetve legelöt feltörnek és silókukoricával vetnek be, hoqy idejében elvégzik a kapások alá az őszi mélyszántást, döntő mértékben kézzel fogható tények * alapján az állattenyésztés hasznosságának és számbeli qyarapodásának nagyarányú növekedésében tükröződik majd vissza. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy azok a feladatok, amelyeket a párt a mezőgazdaság elé állított, nem könnyűek, de ha a szövetkezetesek e feladatok teljesítésének fontosságát teljes nagyságában megértik, és magukévá teszik — ezen a téren rendkívül nagy feladat hárul a kommunistákra, a meggyőző felvilágosító szóra — a leqbonyolultabbnak látszó feladat is megvalósítható s jövőnk annyival lesz szebb, amennyire a tervek meqvalósltásához hozzájárulunk, amennyire a kitűzött célokat megközelítjük. Szarka István zújsM OTTHON JÁRTAM Nagykeszin jártam. Mint kíváncsi ember, érdeklődtem, hogyan állnak az őszi munkákkal ? Elég jól, hallom innen is, onnan is a választ. A szövetkezetben teljes ütemben ' folyik a kukoricatörés. A cukorrépa még a földben van. — Miért nem szedik már, hiszen tudvalevő, hogy a korán beszállított répáért többet fizetnek. — Nem tudjuk szedni, mert a föld olyan kemény, hogy az eke nem megy bele. Keszin aratás óta nem esett s ezért csak nehezen tudjuk az őszi mélyszántást elvégezni. De azért szorgoskodnak a szövetkezetesek, hogy ők is hozzájáruljanak ahhoz, amit a komáromi járás szövetkezetei vállaltak a pŕeroviak felhívására. A pferoviak felhívását a nagykeszi szövetkezetesek is elfogadták. Mint megtudtam, majdnem háromszázezer korona értékű kötelezettségválla| lást tettek, hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából, hogy ezzel is segítsék elérni a kitűzött célt. Kovács András, a nagykeszi EFSZ fejőgulyása a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 1960-ban terven felül 200 liter tejet ér el tehenenként. A kötelezettségvállalás összesen 2400 liter tejet jelent ter. ven felül, aminek értéke 4320 korona. Íme egy a sok közül. Ide sorolhatnám még Kiss Jánost, Nagy Lajost, Odor Bálintot, Rác Vincét, Szendi Bálintot és az EFSZ többi fejögulyását. Továbbá ide sorolhatjuk még az EFSZ két munkacsoportjának kötelezettségvállalását, amely összesen 92 591 koronát tesz ki. A CSISZ-szervezet is tett kötelezettségvállalást, amelynek értéke 4100 korona. A szövetkezet vállalása összesen 227 367 korona. CZITA BELA, Nagykeszi | A jó munka eredménye Rusznák Mihály, a bárcai traktorállomás kombájnosa a silózó kombájnnal olyan szép eredményeket ért el, hogy a kassal kerületi nemzeti bizottság rendezte versenyben az első helyen végzett. Egy hét alatt 25.8 hektárról takarította be a silózni való anyagot, amely 930 tonna lett. A prémiumon kívül 300 korona jutalmat kapott. A második helyen Migács Ferenc, a rozgonyi traktorállomás dolgozója végzett, aki 300 korona jutalmat kapott. MATÓ PÁL, Alsóhutka ércbekes lárwívzUó ALMA- ÉS CITROMFÁK A VIRÄGCSEREPÉ KBEN • HATVAN DEKÁS ALMA • AZ IFJÚSÁGI FALU SZÖVETKEZETE EGY HEKTÁRON 75 MÁZSA SZŐLŐT TERMELT Hiába, az ember már olyan lény, hogy általában csak akkor hisz el valamit, ha maga is meggyőződik a dolgok valóságáról. Az avatatlanok nehezen hinnék el, hogy virágcserépben is lehet gyönyörű piros almát, citromot és más gyümölcsöt termeszteni. Pedig így van. A múlt hónap végén sok látogató győződhetett meg erről a diószegi kiállításon, ahol a kertészek és a gyümölcstermesztők mutatták be munkájuk gyümölcsét. Láttunk ott szőlőt, kukoricát és más egyebeket, amit a diószegi szövetkezetesek állítottak ki, különféle nagyságú diót, ami a Szenei Nemzeti Bizottság útkarbantartó dolgozóinak sokoldalú munkáját dicsérte. A diószegi gyümölcskertészek gyönyörű szőlőt termesztettek. A legnagyobb érdeklődést a virágcserépben termelt almák és citromok keltették. Ürge Tibor galántai gyümölcskertész virágcserepekben termelt almafajtáit sokan megcsodálták. Az egyik törpe almafán 13 nagy piros alma termett. A Lóry Tibor galántai gyümölcskertész citromfáján termett citromokat nagy érdeklődéssel nézegették a látogatók. Ebből is látjuk, hngy almát, citromot és más gyümölcsöt virágcserepekben ls termeszthetünk, M. Matašeje, Bratislava ÜJ SZÖ '5 * 1959. október 11.