Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-08 / 279. szám, csütörtök

lŰJÜSÍSS, a fofmácsí Kirov Üzemben Amikor tavaly meglátogattuk a nagyon kevés dicsérni valót talál zés, a munkaverseny és a szerve természetesen a terv teljesítésébe ra adhatott okot. Abban az időben lalkozott személyi ügyekkel, mint melés problémáihoz való formális ség a töniegszervezetekre is átt csak az év elején történt, amikor plenáris ülésén nyíltan feltárták Idegzödött hibáit. Az új pártbizo helyes irányvonalat a pártszervez tevékenységéhez. MIÉRT EMLEGETJÜK A MÚLTAT, amikor a tolmácsi Kirov Üzem ma már új utakon jár? Azért, hogy jobban fel tudjuk mérni azt a nagy változást, mely az üzem munkaeredményeiben, a munkások lelkesedésébsn és tevékenységében mutatkozik meg legjobban. Tavaly Héldául a 410-es üzemrészleg a gyár legrosszabb részlege volt. Nemcsak, hogy lemaradt a terv teljesítésével, de amellett jóval túllépte a béralapot is. Ez az üzemrészleg a rendetlenség terén az „első" helyre került. Ma szinte hihetetlennek tűnik, hogy éppen ez az üzemrészleg már harmadszor nyerte el a vállalati igazgató és az üzemi bizottság vörös zászlaját, amelyet minden negyedévben a legjobb eredményeket felmutató üzemrészlegnek ítélnek oda. Csak néhány számot említünk meg, melyek legjobban bizonyítják a kitüntetés jogosságát. A 410-es üzemrészleg az elmúlt hónapban 101 százalékra teljesítette a termelés tervét, 95,9 százalékra az önköltséget, 101 százalékra a munkatermelékenység tervét és 96,1 százalékra merítette ki a béralapot. A tervezett termelési költségeken eddig 1 millió 647 ezer koronát takarítottak meg. A műhely kjváló kollektívái közül eddig 3 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. HOGYAN LEHETSÉGES EZ, mi magyarázata van a gyökeres változásnak? Kucsera elvtárs, az üzemrészleg agilis vezetője megtalálta a módot, amely a jobb munkaszervezéshez vezet. A pártbizottság a műhelytanács tagjaival szoros kapcsolatot létesített, tanácskozott az üzemrészleg kommunistáival és pártfeladatokkal bízta meg őket a termelés megjavításának érdekében. Az üzemrészleg munkásai hamarosan maguk jöttek Kucsera elvtárshoz javaslataikkal, újításaikkal, hogy hol és mit lehet megtakarítani. A vezető valamennyiüket figyelemmel meghallgatta tolmácsi Kirov Üzemet, bizony csak tunk. A laza munkafegyelem, a bérezés terén uralkodó rendetlenség, ami n is viszatükröződött, csak bírálataz üzemi pártbizottság többet foga termelés fogyatékosságaival. A terviszony mint valami ragályos betegerjedt. Gyökeres változás ezen a téren az üzemi pártszervezet rendkívüli a pártbizottság tagjainak szinte bettság megválasztásával kitűzték a et és a tömegszervezetek további és ha az ügy megkívánta, azonnal intézkedett. Röviden ennyi a 410-es számű üzemrészleg előretörésének története. De nézzünk meg 'közelebbről egy jellemző példát. A 410-es üzemrészleg harmadik csarnokában dolgozik az ifjúsági műhely Antonín Caladik fiatal mester vezetésével. Ez a műhely tartja már egynéhány hónapja a CSISZ kerületi bizottságának vándorzászlaját, amelyet a műhely ifjúsági kollektívája kiváló munkájával nyert el. -- Tavaly műhelyünk átlagosan 50 százalékra teljesítette a tervet — mondja Caladik elvtárs, a mester. A fiatalok nem is kerestek többet 3 koronánál óránként. Nem volt senki, aki a fiatal lakatosokat munkájukban irányította volna. Csak csellengtek a műhelyben. A fiúk kezdtek kimaradozni a munkából és az utcán és szórakozóhelyeken helytelenül viselkedtek. Március 26-án megszerveztük az ifjúsági műhelyt. Én lettem a mesterük. Bizony, nehéz feladat volt helyes útra téríteni a fiúkat. Nehezen indult a munka, mert nem a terv teljesítésében, hanem a nevelés terén kellett a legnagyobb akadályt leküzdeni. A fiatalok azonban, akik nemcsak a rosszra, de a jóra is hajlamosak, megszokták a fegyelmet, a rendet, munkaversenybe kezdtek, kultúresoportot alakítottak és a testnevelésből is aktivan kiveszik részüket. — Műhelyünkben most hat brigád dolgozik. Közülük a két legjobb — Szolcsánszky József és Bányik Albin csoportjai — a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Március óta műhelyünk nemcsak teljesíti a tervet, de például júniusban 128 százalékra teljesítettük túl. Ebben a hónapban már behozzuk a lemaradást, amit az év első két hónapjában okoztunk. Ez év első hónapjában 3600 korona, februárban 2800 korona, márciusban pedig már csak 330 korona volt a selejt. Azóta csökken így a selejt, amióta megszerveztük az ifjúsági műhelyt. BÜSZKÉN BESZÉL IFJÚMUNKÁSAIRÓL Caladik elvtárs, aki még maga is csak hét éve került ki a tanonciskolából. Ez alatt az idő alatt nemcsak mesterségét sajátította el kiválóan, de az emberekkel való bánásmódot is megtanulta, úgy, hogy idősebb mesterek is tanulhatnának példájából. Nem is csoda hát, ha az üzemben ez az ifjúsági műhely örvend a legnagyobb megbecsülésnek. Az ifjúsági műhely munkásai most a 198-as számú megrendelésen dolgoz nak. Kötelezettséget vállaltak, hogy már októberben befejezik a munkát, mert az opatovicei villanyerőmű számára készül az alkatrész és ott már szükség van rá. Ha tovább folytatjuk utunkat az üzem részlegein, máshol is találunk hasonló eseteket, dicsérni valót A 420-as számú üzemrészlegen Besina János mester, az előkészítő-műhely vezetője elmondja, hogy jelentős anyaghiány mutatkozik. Az előkészítő munkásai ezért az anyagtakarékossáp kérdését tűzték napirendre. Az év elejétől már 68 ezer 147 korona értékű anyagot takarítottak meg. 5te fan Kokles és Martin Tomaškoviŕ' rajzolók, vagy Katara Mihály, a lemeznyírók vezetője szinte arany módjára takarékoskodnak minden darab anyaggal. Most, az anyaghiány miatt eredeti felajánlásukat újra szilárdítják, kibővítik. Ez a tettük pedig nem más, mint az üzemi pártbizottság határozatának visszhangja. Mert a pártszervezet volt az, amely kezdeményezte ezt az akciót. ITT VAN HÄT A MAGYARÁZATA a cikk elején feltett kérdésnek, hogy mi okozta a nagy változást a tolmácsi Kirov Üzemben. Bešina mester pártonkívüli, de munkahelyén az üzemi pártbizottság határozatáról beszél Ha nem is szó szerint, de az alapgondolat minden szavából kiérezhető Ebből is látható, hogy az üzemi pártbizottság nagyon helyesen vette kezébe a kezdeményezést. A kommunistáknak szívügye a terv teljesítése, a pártonkívüliek pedig látják, hogy a kommunisták azok, akik képesek javítani a helyzeten. Ma már a Kirov Üzemben a kommunistákkal vállvetve a közös harcban részt vesznek a CSISZ-tagok, a pártonkívüliek, a szakszervezeti tagok, akiknek saját ügyükké vált a pártbizottság meggondolt és jól propagált határozata. Horváth Sándor A KARVAIAK SZAVA A „Munkaérdemrend" is kötelez... FINTA NÁNDORT, a karvaiak fiatal elnökét tegnap még hiába kerestem volna a faluban. Néphadseregünk egyenruháját viselte. Ma azonban megérkezett falujába s alig időzött egy-két órát családja körében, máris a szövetkezeti irodába ment. Kíváncsian kérdezősködött, távolléte alatt hogyan végezték az őszi munkálatokat a szövetkezeti család tagjai. Az agronómustól is, a zootechnikustól is, no meg a könyvelőtől is megnyugtató választ kapott. — Nincs semmi baj, csak az eső hiányzik. Igen, hiányzik az eső. A traktorok porfellegeket hagynak maguk után akár a dülöutakon, akár az országutakon száguldanak, hogyha pedig szántanak, akkor meg lófejnagyságú darabokban szaggatják a földet. De így is halad a munka a karvai szövetkezetben. Erről Finta Nándor is meggyőződött, amikor ebéd után határjárásra indultunk. Finta Nándor ugyanis mindent a saját szemével akar látni, még akkor is, ha jól tudja, hogy a vezetők az igazat mondják neki. Így van ez jól — ez jellemzi a legjobban a jó elnököt. Látnivalónk bőven akadt a karvai határban. A földek jól elő vannak készítve az ősziek alá, egy részüket már be is vetették őszi árpával, búzával. Igaz, a mag még nem kelt ki, de úgy jó az, ha a szárazság ellenére is vetünk. A közmondás is azt tartja — „Ősszel porba, tavasszál sárba". — Ha megerednek az ég csatornái, ez a karvaiakat nem éri felkészületlenül. A vetéssel jól előrehaladtak és a nedvesség bekövetkeztével csírázásnak indul a mag. A SZÖVETKEZETI TAGSÁG aprajanagyja a határban tevékenykedik. A cukorrépa- és a kukoricaföldeket valósággal ellepték a karvaiak. Szedik, tisztítják, hordják a köbölkúti állomásra a cukorrépát. Mielőtt a répa szedéséhez fogtak volna, a cukorrépaföldet öntözőberendezés segítségével alaposan megöntözték. Könynyebb így a répa kiszántása, no meg a gyönyörű répatövekre is kell a nedvesség. A hektárhozam? Mintegy 350 mázsára „sacccolja" az elnök s csak elmosolyodik, mikor azt kérdezem tőle, hogyan érik ezt el itt a Duna menti homokos földeken? - Tagjaink szorgalmával, a földek helyes trágyázásával, az öntözőberendezés segítségével, mert akkor nyújtunk nedvességet a répának, amikor azt jónak látjuk. Ez a beszéd már nem a régi földművest jellemzi. Jellemzi az újat, a szocialista gondolkozásút, aki nem isten jóakaratától várja a jó termést, hanem azt saját maga a természettel dacolva kényszeríti ki. A burgonyaföld termese már ott fekszik hosszú prizmákban a gazdasági udvaron. Szép a burgonya, jobbot kívánni sem lehet... A hektárhozammal sem vallottak szégyent. Egy-gy hektárról 190 mázsát gyűjtöttek be. A GAZDASÁGI UDVARON jókora lánctalpas dohog. Nemrég érkezett ide a gépállomásról. Egyébként a talaj egyengetését végzi ez a traktor - most azonban más célból rendelték ide. Silóvermeket fog ásni. A traktorista már nekifogna a munkának, csak azt várja, hogy az elnök kijelölje a silóvermek helyét. Ez is megtörténik s felbúg a lánctalpas motorja, belévágja hatalmas vaskését a földbe. A betonsilógödrök mind megteltek. A silózásra szánt növények konzerválásával ugyan végeztek, de hátra van még a kukoricaszár, a répafej és a kertészeti hulladékok I silózása. A karvaiak ezt is lesilózzák, mert amint Finta Nándor mondja: takarmányból soha sincs elegendő. Még megtoldja szavait: úgy jó, ha minél több van belőle! Az ősz igazán gazdag terméssel ajándékozza meg most a karvaiakat, nemcsak a már említett növényekből, de kukoricából is. Az egyik tag azt mondja, hogy az általa megművelt 70 ár területen 47 métermázsa kukoricát termesztett, a másik meg 80 áron elérte az 52 métermázsát. Karnagyságú sárga kukoricacsövek új szállítószalagon potyognak a modern kukoricaszárítóba. Az elnök szeme elégedettséget sugároz, jó a termés, a betakarítással sincs baj! BOKÁIG ÉRŐ PORBAN ballagunk be a faluba, a szövetkezeti irodába. Itt kötelezettségvállalást tesznek az elnök elé. A vállalás azt tartalmazza, hogy a jövő évben 12,7 százalékkal növelik a növényi kultúrák termesztését, az állati termékekből pedig 15 százalékos emelkedést akarnak elérni! Ezzel a vállalással csatlakoznak a karvaiak a prerovi szövetkezeti tagok versenyfelhívásához. Vállalásuk helyes, reális lehetőségeken alapszik s kifejezi azt, hogy a Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezet tagsága a jövő esztendőben az ideinél is nagyobb terméseredmények elérésére törekszik. Farkas Kálmán Egy újítás, amely 70 hektár erdőt ment meg A vegyiiparban használatos faszenet kiváló minőségű bükkfából készítik. Rudolf Klincko, a likieri Wilhem Pieck Üzem egyik dolgozója, egy újítási javaslatot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a faszén bükkfaforgácsból és fűrészporból való gyártását. Az újítást már kipróbálták és sikeresen alkalmazzák. Segítségével évi 15 millió koronát takarítanak meg és minden évben 70 hektárnyi bükkfaerdőt mentenek meg. jjpwf; ví« Ä 'i^V *< Iliül A Liptovský Mikuláš-i mezőgazdasági gépjavító üzem dolgozói e napokban új típusú talajjavító gépet, egy árkoló gép prototípusát próbálták ki. Ezt az árkoló gépet a következőképpen készítették el: — az NH 100 jelzésű közönséges rakodógépet rászerelték a Zetor 25 A jelzésű traktorra. Ez a gép árkolást és bágermunkát végez, ha pedig a markoló kanalat leveszik róla, mint istállótrágyarakő is működik. A szövetkezetesek körében ez iránt a gép iránt igen nagy az érdeklődés. Képünkön az új árkológépet látjuk munka közben. Mindössze egy ember kezeli, a legnehezebb mocsaras terepen is jól lehet vele dolgozni. F. Koclán felv. (ČTK) iZ ÚJ szó JOL GAZDÁLKODNAK A Karácsony-hegy lábától kissé északkeletre fekszik Sátoros-Bükkrét, a füleki járás egyik legfiatalabb kisközsége. Nemrég még Sátoros és Bükkrét két különálló település volt. Mindössze egy éve annak, hogy a szomszédságukból kiindulva közös közigazgatás alá helyezték őket. Innen kapta az új község a mai nevét. Akárcsak azelőtt, ma is létezik egy sátorosi és egy bükkréti szövetkezet Sátoros-Bükkréten. Mind a kettő a jó gazdálkodás hírnevében él és munkálkodik, bár a szövetkezetek megalakulása óta még csak két év telt el. Jó példát mutatnak a környék többi más szövetkezetének. Különösen a sátoros! szövetkezet végez elismerésre és dicséretre méltó munkát. Nemrég, amikor ott jártam, Vrt.yo bácsi, a szövetkezet egyik legidősebb tagja, készségesen elmondta, hogy a szövetkezetük gabonán, kukoricán és burgonyán kívül, cukorrépa, valamint napraforgó termesztéssel is foglalkozik. A cukorrépájuk tavaly Is jó jövedelmet hozott. Számottevő a szövetkezet juhtenyésztése is. Több mint 300 juh járja gazdaságuk lankáit. A baromfitenyésztésük sem ÚJ POSTA 1959. szeptember 28-án ünnepélyes keretek között nyitották meg Drienovec községben az új postahivatalt. A szepsi járásban ez már a 18. község, amelynek saját postahivatala van. Szokolszky Bertalan, Szepsi Mindennap egy vagon cukorrépa Ä pinci EFSZ-ben még szeptember vége felé megkezdték a cukorrépaszedést és minden nap egy vagonnyi cukorrépát szállítottak a losonci állomásra. Még szeptember 29-én hozzáfogtak a betakarításhoz s egyúttal megkezdték a burgonyabegyüjtést ls. Sz. J., Losonc áll az utolsó helyen, felveszi a versenyt a környék bármelyik szövetkezetével. Arra a kérdésre, milyen volt az Idei termés a sátorosi szövetkezetben, Vrtyo bácsi a következőket mondotta: — Szövetkezetünk ez idén a gabonából érte el a legjobb termést. Messze meghaladta az előző évi terméshozamot. Tőlünk. a tagságtól sok áldozatos munkát kívánt meg az aratás, mert a gabona nagy része a földön feküdt s így bizony kaszával kellett learatni. A szövetkezetnek nagyon szép a cukorrépa ter>n\4se és büszkén mondogatják, hogy nem mindenütt van olyan cukorrépa, mint náluk. A sátorosi szövetkezet jól gazdálkodik, jó utat mutat a környék szövetkezeteinek. Csaba Zoltán. Ragyolc Kapálás és prémium A bolyi szövetkezet vezetősége minden évben kiméri a tagságnak a megművelésre szánt cukorrépát és burgonyát. A tagság az első kapálástól kezdve egészen a betakarításig, — -mindenki a földterületén gondozza, ápolja a növénykultúrákat. Czompoly Jőzsefné, ötgyermekes anya is kapott ez idén 10 ár répaföldet. Rendesen, idejében elvégezte a munkát, a répát háromszor kapálta meg. Egyesek úgy gondolták, hogy azon a 10 áron talán 20 mázsa répa sem lesz. Egyes élesnyelvű asszonyok ugyanis ezt a hírt terjesztették. És lám, most a cukorrépa szedésénél kitűnt, hogy a 10 áron 56 mázsa cukorrépa termett, ami 560 mázsás átlagnak felel meg. Mindenkinek nem lett ennyi cukorrépája, mivel akadtak olyan „okosak" is, akik, amikor kapáltak, bizony ki-ki vagdosták a répát, nehogy a kiszedésnél sok legyen a baj. így ők fizettek rá, mert a prémiumuk elúszott. Molnár János, Boly MEGJEGYZÉS Levél a nagymegyeri pékekhez Tisztelt nagymegyeri pékek! Higyjék el, szívesebben írnék most arról, hogy micsoda jó, ízletes kenyeret sütnek, de sajnos ezt nem tehetem, mert ellentétbe kerülnék saját magammal és az igazsággal. Ne vegyék tehát rossz néven, ha azt mondom: bűnös, felelőtlen munkát végeznek. Gúnyt űznek a tisztességes pékmesterségböl, elveszik az emberek étvágyát a kenyértől. Ugye már sejtik, miről lesz szó? Már nem lesz újdonság a mondanivalóm, sőt a fogypsztóközönség sem lepődik meg azon, amit elmondok. S az elmondandó esethez hasonló már másokkal is megtörtént. A vásárlók is felhívták figyelmüket, hogy nem a „leghigiénikusabban" bánnak a kenyérrel. Hogy egy kis „dicséretet" is mondhassak — engedjék meg, hogy a múlt egykét tapasztalatát felhozva, párhuzamot vonjak a múlt és jelen között. Remélem, nem veszik rossz néven, ha „elért eredményeiknek" tárgyilagos kimutatása érdekében megemlítem, hogy két évvel ezelőtt még a cirokkefét is belesütötték a kenyérbe. No, ne szisszenjenek föl. Ha egy kicsit megerőltetik agyukat, viszszaemlékezhetnek erre az esetre, még az újság is írt róla. Az utóbbi időben azonban a fogyasztók cigarettavégen és spárgán kívül egyebet nem találtak a kenyérben. No, csak semmi idegeskedés, ez már némi „haladás". Persze, ahol a hibák eltávolítására olyan nagy súlyt helyeznek, mint maguknál, „az eredmény" nem is maradhat el. A minap magamnak is megadatott az a szerencse, hogy saját szememmel győződjem meg nagyszerű „előretörésükről". Ugyanis városuk vendéglőjében a takaros pincérnő szemem láttára vágta fel az Önök tisztes pékségéből kikerült kenyeret. De a kés csak nem akarta fogni, s amikor végre mégis sikerült a „műtét", a kenyér belsejében megmozdult valami. Ne ijedjenek meg, nem volt az semmiféle élőlény, hanem egy jókora papírcsomó. Az kezdte nyújtogatni eddig összepréselt tagjait. Szemügyre vettük a papírgombócot, szét is teregettük; aztán volt, aki azt állította, hogy mielőtt kenyér gyanánt megsütötték volna, élesztőt tartalmazott, mások azt állították, tortalapról való, vagy liszteszsákról. Lássák, ennyi ember törte rajta a fejét, s még többen azon, hogyan kerülhetett a kenyérbe. Ugye, emlékeznek rá, maguknál is érdeklődtünk, de semmi áron sem akarták elárulni erre vonatkozó „műhelytitkukat". Na mindegy, ez maguknál, nagymegyeri pékeknél újabb haladást jelent. Le a kalapot „szorgalmuk" előtt, hisz már annyira jutottak, hogy a cirokkefétöl a cigarettávégen, szegeken és spárgán keresztül eljutottak az egyszerű, ártatlan tojásnagyságú papirgombóchoz. Persze, arról már maguk nem tehetnek, hogy akadnak „kákabélüek", akiknek ilyen „apróságok" láttán is elmegy az étvágya. Most pedig bocsánatot kérek, hogy kéretlenül „értékelni" merészeltem a kenyérgyártásban elért „nagyszerű sikereiket". SZARKA ISTVÁN ÜJ SZŐ 5 * 1959, október 8,