Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-07 / 278. szám, szerda

A nagy évforduló tiszteletére A szavát betartó ember először megfontolja, átgondolja, mit ígérhet, mit ajánlhat s csak aztán teszi le a „garast". Valahogy így voltak a Hor­šovský Týn-i járás szövetkezetesei is ... Most letették a garast — vála­szoltak a pferovi szövetkezetesek ver senyfelhívására. A járás szövetkezete­sei azt állítják, hogy a kommunista t ársadalom alapköveihez ők is leteszik a maguk részét. S hogy ezt valóban, becsületesen gondolják, az bizonyítja a legjobban, hogy a termelés 14,9 százalékos növelését tervezik. Ezt het­venhat kollektív és ötszázkilencven egyéni kötelezettségvállalással támasztot­ták alá. HOGYAN FOLYTATJÁK? A kötelezettségvállalások felölelik azokat az intézkedéseket, melyek lé­nyegében a hektárhozamok növelésé­nek és az állatok hasznosságának alapját képezik. Többek között meg­említhetjük, hogy a szövetkezetekben nagyobb vetésterületet kap az őszi árpa, mert ez gazdag hektárhozamo­kat biztosít. Hasonlóképpen kibővítik a kukorica vetésterületét is, mivel az állatte­nyésztés szempontjából szükségük van silóra és zöld takarmányra Alapvető fontosságúnak tartják a talajgondozást is, s ezért elhatá­rozták, hogy a jövö évben 408 hek­tár rétet lecsapolnak és újabb 19 ezer 552 tonna komposztot készí­tenek. A vállalások egyik pontja továbbá a veszteségnélküli betakarítással fog­lalkozik, s az agrotechnikai határidők betartásának szükségességét hangsú­lyozza. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERÉN elsősorban azt tartják fontosnak, hogy feltöltsék a tervezett marhaál­lományt és megjavítsák az állomány minőségét. így például egy tehén jö­vö évi átlagos tejhozamát 1800 liter­re emelik. Nagyobb tojáshozamra szá­mítanak - egy tyúktól átlag 95 to­jást terveznek. De az eredeti tervvel összehansolítva több lesz a sertéshús is - 20 ezer 244 mázsát termelnek. Ezeket a célkitűzéseket főképpen az új technológia bevezetésével akar­ják elérni. A járás harmincegy szö­vetkezetében már villanykerítés kö­zött legeltetik a marhákat s a közel­jövőben ezt a módszert bevezetik a még hátralévő tizenöt szövetkezetben is. Ugyanakkor a járás harminc szö­vetkezetében valóra váltják a marhák szabadistállózását. A sertések önete­tését eddig huszonöt szövetkezetben honosították meg, s a többi szövet­kezeteknek is szándékában van ezt a módszert bevezetni. Felemelik a mozgótyúkólak számát is s a meclovi szövetkezetben takarmánykeverőt he­lyeznek üzembe. S megannyi hasonló intézkedést foganatosítanak, melyek az állattenyésztési termelés növeke­dését hivatottak szolgálni. A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEK szintén ezt a célt tartják szem előtt. A fogyatékosságokat, melyek a közös istállózás terén mutatkoznak, a jövő évben nyolc új tehénistálló felépíté­sével, tizenegy istálló megjavításával — a kocák számára pedig hét ellető építésével akarják kiküszöbölni. A sertéshústermelés növelése továbbá szükségessé teszi, hogy két hizlaldát építsenek — 950 sertés számára. Az említett és nem említett feladatokat, teendőket a SZOCIALISTA MUNKAVERSENY széleskörű kibontakozására alapoz­zák. Hogy a szocialista munkaver­seny hatékonyan elősegítse a terme­lés növekedését, a járási nemzeti bizottság a szövetkezetekkel karöltve rendszeresen havonta értékeli az egyének, munkacsoportok és a szö­vetkezetek által elért eredményeket. A követésre méltó példákat hatható­san propagálják a járási újságban és a faliújságokon. A legjobb munká­sokkal beszélgetéseket rendeznek s eredményeiket a helyi rádióban is kihirdetik. Természetesen a mező­gazdasági termelés fokozása, a na­gyobb hektárhozamok, a magasabb I ÚJ szó Válasz a prerovi felhívásra A pferovialf felhívását a királyhelmeci járás több szövetkezete és állami gazda­sága áttanulmányozta. E felhívásra és hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulója alkalmából a szőllőskel mezőgazdasági iskola tangaz­dasága vállalta, hogy 1960-ban a követ­kező eredményeket érik el. f lanntf ' Mozgalmas napok Szokatlan sürgés -forgásnak lehet ­tünk tanúi e napokban az ajnácsköi vasútállomáson, cukorrépával roska­dásig megrakott tehergépkocsik, trak­torok érkeznek szapora egymásután; szállítják a környék szövetkezetei a cu ­korrépát. A dobfeneki, óbásti, tajti, egyházasbásti, és ajnácsköi szövetke­zetek tagjai vidám évődés közepette rakják a szép termést a felsorako­zott vagonokba, amelyek egyenesen a cukorgyárakba viszik a rakományt. Egyben valamennyi szövetkezet meg­egyezik: cukorrépából jóval túlszár­nyalták a tervezett hektárhozamokat. Ezt annak lehet köszönni, hogy a szövetkezet tagsága nem kímélt fá­radtságot, időt, amikor a cukorrépa megműveléséről, kapálásáról volt szó. S most látják, hogy jól gondolkoztak. Jó termést érteit el a tajtiak is. .4 könyveli szerint 50—60 mázsával szárnyalják túl a tervezett hektárho­zamot, — s tekintve, hogy a cukor­répa termelésében nincsen megfelelő tapasztalatuk, i'csak két éves az EFSZ), igen jó eredménynek tekint­hető ez a szám. Az idén 5 hektáron termeltek cu­korrépát a bakóháziak, s Pelle Zoltán a szövetkezet elnöke igen elégedett az eredménnyel. Elsősorban a bakóhá­zi asszonyok, lányok igyekezetének tudható be a jó termés. Hasonló jó eredményeket értek el a sőregi, csevicepusztai s a többi EFSZ is. AGÓCS VILMOS, Ajnácskő Az egyes termékek hektárhozamának emelkedése: Terv: Vállalás 1960-ra: kalászosok 24 mázsa 25 mázsa kukorica 35 mázsa 40 mázsa cukorrépa 500 mázsa 400 mázsa silótakarmánýok 560 mázsa 450 mázsa Az egyes termékek előállítási költsége egy mázsára számítva: Terv: Vállalás 1960-ra: búza 101,— Kčs 96,— Kčs tavaszi kalászosok 88,— Kčs 80,— Kčs kukorica 107,— Kčs 94,— Kčs szőlő 719,— Kčs 707,— Kčs Vállalta tovább a tangazdaság, hogy 3 hektár területet lacsapolnak, savanyú kén­hatását (neszezéssel közömbösítik és ez­által termővé teszik a talajt. Mintegy 4 hektáron bevezetik a zöldtrágyázást. A Komáromi Mezőgazdasági Szakiskola tangazdasága példájára fél hektáron kí­sérletezni fognak a széles sortávoiságú (35 cm-es sorköz) búza termesztésével. Növelik a kukorica hektárhozamát ls. Jó csiraképességü csávázott vetőmagot vetnek négyzetesen, s így 35 mázsáról 40 mázsára növelik a kukorica hektárhoza­mát. Az állattenyésztésben is szép kötele­zettségvállalásokat tettek. A teheneknél 100 százalékos borjúelválasztást érnek el és a 60 dkg súlygyarapodás helyett 64 dkg-ot terveznek. A szarvasmarhaáliománvt 45-ről 50 da­rabra, a fe.iési átlagot 7,7 literről 7,9 li­terre növelik. A tervezett 61 000 liter tej helyett 71000 litert termelnek. A tan­gazdaságok pénzértéke 135 396 korona. Csatlós István, Bés Kisorolt az őszi árpánk A királvrévi szövetkezetben 20 hek­táron már kizöldellt az őszi árpa, 45 hektár őszi búzát már elvetettünk. Nagyon nehezen halad a vetés, mivel igen száraz a föld. Van dolga a gyű­rűs hengernek, a fogasnak, hogy jól előkészíthessük a földet vetés alá. Szö'vetkezetünkben jól halad a siió­zás is. Bakó János, Királyrév Használjuk ki a jó időt \ NÁDSZEGI EFSZ MÁR HOZZÁ IS FO­SOTT A CUKORRÉPA SZÁLLÍTÁSÁHOZ • MEGÉRTETTÉK A TÖBBI SZÖVETKE­ZETBEN IS • NE FELEDKEZZÜNK MEG A RÉPAFEJEK SILÖZÁSÁRÖL. Mi is tudjuk, hogy a szeredi cukor­jyárban, amelynek átadjuk a szövetkeze­inkben kitermelt cukorrépát, kidolgo­:ott terv szerint fognak hozzá a cukor­répa feldolgozásához. S ezért betartjuk a :ukorrépa beadására vonatkozó tervet — jelentette ki néhány nappal ezelőtt Bar­:alos Lajos, a nádszegi EFSZ elnöke. A nádszegi szövetkezetesek járásunk­ban elsőknek fogtak hozzá a cukorrépa betakarításához s már szeptember 16-án 8 hektárról be is szállttották a cukorré­pát a gyárba. A cukorrépa tervszerű feldolgozásának jelentőségét megértették a királyrévi, hidaskürti és a tallósi szö­vetkezetesek is. Mit kell szem előtt tartanunk ezekben a napokban? Azt, hogy kellő mennyiségű cukorrépát biztosítsunk a diószegi és a szeredi cukorgyár részére, hogy az üze­mekben száz százalékra betarthassák a tervütemet. Krajcsovics Ferdinánd, Gaíánta hasznosság elérésére irányuló törek­vés NEMCSAK A SZÖVETKEZETESEK ÜGYE így a szövetkezetesek kötelezettség­vállalásai mellett ott vannak a többi szervezetek kötelezettségvállalásai is. A szövetkezetek segítségére sietnek azok is, akik nem dolgoznak közvet­lenül a mezőgazdaságban. A talajja­vítási és növényápolási munkákban például 52 községben negyvenezer brigádórát dolgoznak le. Meg kell itt említeni, hogy emellett maguk a szö­vetkezetesek is bekapcsolódnak a bri­gádmunkába s már minden szövet­kezetben kitűzték, milyen munkákat végeznek el brigádban. Érthető tehát, hogy ebből a mozgalomból a szak­emberek sem maradnak ki. Elsőkként a gépállomás dolgozói jelentkeztek, akik kötelességüknek tartják, hogy hathatósabb segítséget nyújtsanak a gyengébb szövetkezeteknek. A szak­emberek ellenőrizni fogják a gépeket, tanfolyamokat szerveznek traktoro­sok, kombájnosok és azon szövetke­zeti tagok részére, akik gépekkel dolgoznak. Továbbá vállalták, hogy a műhelyekben meggyorsítják a javítá­si munkákat s gépeikkel a lehető legmesszebbmenően támogatják a szövetkezeteket. Végül elmondhatjuk: A szövetke­zetek eddig elért eredményei kezes­kednek arról, hogy a hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója alkalmá­ból tett kötelezettségvállalások reá­lisak, és a jövő évi tervüket teljesí­tik — sőt túl is szárnyalják. Erre törekednek a járás szövetkezetesei s ezen törekvésük csak jó eretmiényt gyümölcsözhet. (ks) Két- és félmillió korona a cukorrépáért A Palárikovói Állami Gazdaság a nyitrai kerületben a legnagyobb cukorrépatermeld központ. Ez idén a gazdasági részlege­ken 750 hektáron termeltek cukorrépát. Erről a területről a surányi cukorgyárba több mint 2000 vagon cukorrépát szállíta­nak, amelyért 2 520 000 koronát kapnak. Ez a cukorrépa a kerlilet legnagyobb cu­korgyárát 10 flapra ellátja' nyersanyaggal. A Palárikovói Állami Gazdaság cukorrépá­jából körülbelül 300 vagon cukrot készí­tenek. A kelet-szlovákiai síkság rendezésében igen fontos helyet foglal el a folyó­szabályzás és a védőgátak építése. E nagy vízgazdasági mii ünnepélyes megkez­dése alkalmából a királyhelmeci járás dolgozói több mint 4 millió korona értékű társadalmi rnunki elvégzését vállalták. A felajánlás teljesitésíb:>l a járás CSISZ­szervezetei is méltó részt vállalnak. KUlbnosen a királyhelmeci JNB üzemi CSISZ­szervezete érdemel dicséretet, melynek tagjai jó példát mutatnak mindeft fiatal számára. A legutóbbi napokban is mintegy 1273 négyzetméternvi gát oldalswnítását végezték el. Kaszonyilstván, Királvhelmec ÉLRE TÖRNEK Q A Csallóközkürti Egységes Sí Földművesszövetkezet az elmúlt •a! években nem igen dicsekedhetett §> jó eredményekkel. Igaz, az állat­§8 állományt nagy csapás érte, a Šj „bang" betegség korlátozta a sza­jSj porulatot, no meg aztán a munka­it erkölcs, a közöshöz való viszony ff! sem volt a legkielégítőbb. A mun­M kaegység értéke éveken keresztül fa az öt-hat, esetleg a tizenegy koro­5? nát érte el. — Nem így van ez ma — mondja^ Kiss elvtárs, az EFSZ elnöke. Az ősziek: árpa, rozs már a földben van­nak. A búzát most vetjük, s így a ter­vezett százhetven hektár vetését október tizenötödikén befejezzük. — Különösen nagy gondot fordítot­tunk a siló biztosítására — fűzi tovább a szót Wébel elvtárs, a szövetkezet könyvelője. - A silózást elvégeztük, egy számosállatra 65 métermázsát készítettünk. Eddig egy évben sem volt ennyi és ilyen jó minőségű, si­lónk, melynek hatvan százalékát si­lókukorica, a többit másodnövéftyé'k keveréke képeží. Másödnövénykéirt jól bevált a cükoPtrirok, ázážhetíeft centiméterre is megnőtt, hektáron- | ként körülbelül háromszázhetven mé­termázsát takarítottunk be belőle. Jól jön ez nekünk, hogy növelhes­sük a napi 5,8 literes gyenge teját­lagot. A sertések számára külön spe­ciális keveréket készítünk. Majd elmondta, hogy az állatállo­mánynál is el akarják érni azt az eredményt, amit a baromfiaknál. A múlt év decemberében farmjukon kétezerötszáz baromfi volt, ma tíz­ezer, köztük ezer tojókacsa. Ennek köszönhetik, hogy míg tavaly az egész évi tojáshozam kilencvenezer volt, addig ma már a kétszázhatvan­ezret is túllépte, melyből száznegy­venezer keltetőtojás. A jó irányítás, a jobb munkaszer­vezés, a tagság igyekezete a jövedel­men is meglátszik. A tagok munka­egységenként tizenegy korona előle­get kapnak, vagyis annyit, mint eddig a legjobb évben a munkaegységek teljes értéke volt. A tagság igyeke­zetén, szorgalmán múlik az is, hogy a zárszámadáskor'mindenki elégedett legyen, s' hdgy ä" kôžôs fokozatosan az élre törjön a járásban. Benyus József EGYRE JOBBAN ELMELYUL az emberről való gondoskodás A Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottságának ülése A Szlovák Nemzeti Tanács szociá­lis és egészségügyi bizottsága teg­nap tartotta 21. ülését, melyen részt vettek Jozef Való elvtárs, a Szo­ciális Biztosítás Szlovákiai Hivatalá­nak elnöke, Dénes Ferenc és Mi­chal 2ákovič, a Szlovák Nemzeti Ta­nács alelnökei és a központi hiva­talok számos képviselője. Az ülésen a szociális és egészségügyi bizott­ság tagjai megtárgyalták a Szociá­lis Biztosítás Szlovákiai Hivatala el­nökének heszámolóját arról, hogy ér­vényesítették Szlovákiában a CSKP Központi Bizottságának az életszín­vonal emeléséről szóló határozatát a szociális biztosítás terén, valamint a csökkent munkaképességű egyé­nekről való gondoskodás megjavítá­sa szakaszán. A beszámoló részletes áttekintést adott mindazon intézkedésekről és eredményekről, melyeket Szlovákiá­ban e fontos párthatározat életbelép­tetése során eddig megvalósítottunk, és a további feladatokról. A párt­határozat jelentős lépést jelentett az 1957. január 1-je előtt nyugdíjba ment járadékosok és az ezen idő­pont után nyugdíjazott egyének já­rádéka közötti különbségek megszün­tetésében. Szlovákiában augusztus végéig, mintegy 56 ezer nyugdíjas alacsony járadékát emelték, ami az összes számításba jöhető alkalma­zotti nyugdíjak 40 százalékát képezi. A nyugdíjak emelésére fordított ösz­szeg az év végéig 46 millió koronát tesz ki. Mindez további bizonyítéka annak az állandó gondoskodásnak, melyet államunk a nyugdíjasok életszínvo­nalának emelésére fordít. Az alacsony nyugdíjak emelése pontos idő- és munkaterv szerint történt. A szociális biztosítási bi­zottságok jól felkészültek e fontos feladatuk teljesítésére és munkájuk­ban teljes mértékben a pártszervek és szervezetek, helyi nemzeti bizottsá­gok, a szakszervezet, valamint a la­kosság szélekörű aktivájára támasz­kodtak. Ily módon jő áttekintést nyertek a nyugdíjasok helyzetéről, mely az alacsony alkalmazotti nyug­díjak emelésénél rájuk háruló továb­bi feladatok teljesítésében jelentős segítséget nyújt majd számukra. E helyütt fontos hangsúlyoznunk, hogy a régi és az új élőírások sze­rint elismert alkalmazotti nyugdí­jak közötti különbség kiegyenlítése az elkövetkező időszakban tovább folyik.' 1960-ban például országos méretben 120 milió koronát fordí­tunk erre a célra. A családi és a gyermeknevelési pótlék emelése pártunknak és kor­mányunknak a többgyermekes csalá­dok életszínvonalának emelésére irányuló törekvését fejezi ki. Ápri­lis 1 -tői kezdődően 3770 esetben emelték a harmadik és a további gyermekek után járó családi pótlé­kokat. Ez 477 ezer korona, a gyer­meknevelési pótlék 1915 esetben történő emelése pedig 146 ezer ko­rona költséget jelent havonta. A szociális gondoskodás terén na­gyon fontos probléma a csökkent munkaképességű egyénekről való fokozott gondoskodás biztosítása. Ezen a téren az utóbbi években már jelentős előrehaladást tettünk. A központi szervek ez irányú ha­tározatainak teljesítésében azonban még mindig sok fogyatékosság for­dul elő, melyek főleg e fontos fel­adat meg nem értéséből fakadnak. A nemzeti bizottságok, az üzemek és a szociális biztosítási szervek szoros együttműködésére van szük­ség, hogy egyre több megfelelő munkalehetőséget biztosítsunk a csökkent munkaképességű egyének érvényesülésére. Különösen fontos, hogy az üzemek vezetőségei jóval nagyobb megértést tanúsítsanak al­kalmazásuk iránt. Emellett a helyi iparban és a rokkantak szövetségei­ben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell gondoskodni a mun­kahelyek létesítéséről és ezeknek a szükségletek szerinti széthelyezésé­ről. Tekintve, hogy a csökkent mun­kaképességű egyének további mun­kája legtöbb esetben megfelelő ki­képzést igényel, a jövőben ez irány­ban is számos intézkedést fogana­tosítunk. A Vyšné Hágy-i kiképző tanfolyam jó tapasztalatai nyomán kiképző központokat létesítenek Bratislavában és Kassán. A Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selői a vitában a kerületek, járások, helységek életéből vett konkrét pél­dák alapján részletesen elemezték a napirenden szereplő kérdést. Rá­mutattak az eredményekre, melye­ket a szociális gondoskodás állandó javítására irányuló törekvésünkben elértünk. Választási körzeteik életé­nek alapos ismerete alapján bírálták az előforduló fogyatékosságokat és ezekkel kapcsolatban számos kér­dést tettek fel az illetékes központi hivatalok jelenlevő képviselőinek. Különös nyomatékossággal hangsú­lyozták a csökkent munkaképességű egyénekről való gondoskodás megja­vításának szükségességét, számukra egyre több megfelelő munkaalkalom létesítésének és szakmai előkészíté­sük tökéletesítésének fontosságát. Ezzel kapcsolatban tkéletesíteni kell az ezen egyének lhelyezésére al­kalmas munkahelyek nyilvántartását. A jövőben fontos lesz, hogy az üze­mek vezetőségei nemcsak helytelen előítéleteiket küzdjék le a csökkent munkaképességű egyének alkalmazá­sával szemben. hanerA azokat a le­hetőségeket is megismerjék, ame­lyekkel elhelyezésük és szakmai ki­kéipzésük terén rendelkeznek. (g-l.) ÚJ SZÖ 5 * 1950. október 7.

Next

/
Thumbnails
Contents