Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-07 / 278. szám, szerda

AZ NDK-ban gyorsütemű építkezés folyik, 1965-ig további 750 ezer új lakás épül. Képünkön egy építkezési szövetkezet által épített új lakóházak látképe. (Zentralbild felvétele) brigádja van az acélműnek: az Andersen Nexö és a német-szovjet barátság brigádja. Nincs sok ide­jük a beszélgetésre, mind a négy konverter teljes üzemmel dolgozik, magasra csapnak a lángok, rövid Időközükben egyikük oldalra dől és izzó tartalma az odatett kádba öm­lik. Röpködnek a szikrák, majd a konverter visszatér eredeti helyze­tébe s a daru megindul, hogy újra megtöltse a feneketlen üres ke­mencenyilást. Közben ügyes mun­kások le s föl szaladgálnak a folyé­kony lávával és szörnyű hőséget terjesztenek maguk körül. — Ez aztán egy csata! — szól hozzám Kari Hans Phillipp arca izzik a hőségtől. Szívesen csináljuk. Tud­juk, hogy a végén nem lesznek halottak, de több gép, több trak­tor lesz. Erre pedig szükségünk van. Ki ne örülne ennek? — Valaki mégis — szól közbe Konrád Matterne: — Bonn és urai. Sikereink félelmet keltenek bennük és készek ránk vetni magukat. Azért vívjuk acélcsatánkat, hogy elmenjen a kedvük. Günther Mackeldey, az acélmű 32 éves fiatal vezetője csehszlová­kiai látogatásáról beszélt. Három evvel ezelőtt járt Kladnón s most is levelezne még DIouhý mérnökkel. Asztalán üveg alatt a kladnói — roz­délovói új hatalmas épületek fény­képe. Acélműveinkről, a csehszlovák német együttműködésről, a Max­hütte acélcsatájáról folyik a szó. „Gyakran beszélgetünk Kladnóról, tehetséges munkásaikról, s örülünk, ha sikerül önöknek a terven felüli öntés. Ez önöknek és nekünk is jó." AZ ACÉLMŰTŐL EGY UGRÁS a_ hengerde. Itt dolgozik, a Georgi Dimitrov ifjúsági brigád, melyet október 7-én a szocialista munka brigádja címmel tüntetnek ki. A fejünk fölött mozgó daruk mesebeli madárra emlékeztetnek. Izzó acéldarabok'at tart karmai­ban és pehelyként viszi át a csarnok egyik végéből a másikra, gyengéden elhelyezi a zúgó hen­gersorra és útra tér, hogy megis­mételje a müveletet. A brigád most nem dolgozik, délutáni műszakos. Kár. Viszont megismerkedem Franz Stalil elvtárssal, az acélmű vezető­jével. Mostból települt át, s mint sok más áttelepült, fontos állást tölt be az üzemben. Beszélgetünk a kiváló Dimitrov-brigádról, az át- ' települtekröl és itteni munkájukról. „Mind elégedettek vagyunk, az NDK a mi hazánk és senki sem akar visszatérni, ha csak nem látogatóba. Örül a szívünk, ha Csehszlovákia újabb sikereiről hallunk," — mondja. Látogatásom a Maxhütte Üzem­ben végéhez közeledik. Hátra van még, hogy további sikereket kíván­jak, a kombinát további felvirágzá­sát kívánjam a munkásoknak, kezet szorítsak velük, s aztán viszontlá­tásra, öreg Max. Minden ifjú Iri­gyelheti fiatalos szellemedet és lendületedet. Észak'i szél fúj a Heide • felől. A fehér füstfellegek, melyek mögül időnként feltör a vörös láng, dél felé, a dombok mögé vonulnak, me­lyek mögött az öreg Flick csi­korgatja a fogát és soha meg nem valósulható bosszút forral. A nép őrködik, az acélcsata folytatódik. Bohumil Schneider. TVÍa ünnepli a Német Demokrati­•L" kus Köztársaság fennállásá­nak 10. évfordulóját. A német nép történelmében ez az első demokrati­kus és igazán népi állam, amely bé­keszerető bel- és külpolitikát foly­tat. A német nép ellenségei kezdetben kárörömmel lesték, mikor jelenti be a gazdasági csődöt a német munká­sok és dolgozók állama. Várhatták. A kezdet ugyan nagyon nehéz volt, mert az egész német ipar elenyésző része jutott csak területére. (A szén­termelés 3 és az acéltermelés 7 szá­zaléka). A német nép szorgalmas alkotó­munkája és a testvéri szocialista tá­bor országainak segítsége meghozta gyümölcsét. Az ország termelése el­érte a háború előtti színvonal két­szeresét, s ma az NDK Európa ötödik ipari hatalma. Az 1950 — 57-es évek­ben ipari nyerstermelése 2,3-szerte, mezőgazdasági termelése pedig a fe­lével növekedett. 1958-ban ipari ter­melése az előbbi évhez viszonyítva 10,9 százalékkal volt nagyobb, vi­szont Nyugat-Németország ipara ez­alatt mindössze 3 százalékkal növe­kedett. A mezőgazdaság termelése 6,7 százalékos növekedést ért el. Az idei első negyedévben az NDK ipari termelésének növekedése 9,8 száza­lék volt az előző évihez viszonyítva, ezzel szemben Nyugat-Németország­ban csak 2 és fél százalék. AMIKOR AZ EMBER Gérá­ból nyugati irányba megy, a türingiai vidék színdús palet­tája nyílik meg .előtte. He­gyes-dombos vidék ez. Az ala­csony dombokat a legkülönfé­lébb fajta lombos erdők, leg­gyakrabban tölgyerdők borít­ják. Az őszi nap bearanyozza a sárga és vérvörös lombokat, amelyek még jobban fokozzák a táj festőiségét. Ez oly vi­dék, amelyet a múltban nagy német költők, főleg Goethe énekelt meg. Most ipari jel­legű, minduntalan füstölgő kéményekkel és gyárépületek­kel szegélyezett városokon és városkákon haladunk át. A ge­rai kerület a Német Demokra­tikus Köztársaság legfejlet­tebb ipari kerületei közé tar­tozik, ahol elsősorban a textil­és a vegyiipar központosul. Nem is tudom, mit láttam meg először, a Max-kohó kör­vonalait, látogatásom Célját, vagy pedig az Unterwellenborn városka bejáratánál levő kul­túrpalotát. Mindkettő kitöröl­hetetlen benyomást hagy hátra a látogatóban: mind a nagyol­vasztók és a gyárépületek ké­ményerdeje, mind pedig a vö­rösessárga palota. Ezt az utóbbit a Maxhütte dolgozói építették a Heide nevű nem magas domb lábánál, amelyet két oldalról a kohó és a vá­roska szegélyez. A régi híres kohó néhány kilométernyire fekszik a nyu­gatnémet határtól. A vájárok, az acélmunkások és hengere­szek nevetve mesélik, hogy „a dombok mögül epedve kacsin­gat a kohóra volt tulajdonosa, Flick Ruhr-vidéki mágnás." Nem irigyek s ha kedvező északi szél fúj, kívánják neki, hogy torkig jóllakjon o dom­bocskákon át fúvó világoskék fehéres füsttel, amely messze behúzódik a nyugatnémet földre. A kohóból nem marad más neki, mint ez a füst, mert a munkások saját kezelésükbe vették az üzemet. És jól ke­zelik, mert a tíz év alatt, amióta a munkások államuk­ban maguk határoznak, a nyersvastermelés 233 száza­lékra, az acélé 265 százalékra s a hengerelt áruké 259 százalékra növekedett. „A mi Maxunk" — ahogy szeretettel nevezik üzemüket a munkások — négy nagyol­vasztóból, egy alacsonykemen­céből, egy Thomas-féle acél­műből, hengerdéből és prése­lő-műhelyből áll, továbbá vas­ércbányákból és számos to­vábbi üzemből. Max a Né­met Demkratikus Köztársa­ság egyik legnagyobb kohá­szati üzeme, több százezer tonna vasat és acélt, termel, szilárd bástya a határon, ame­lyen kitörné a nyakát Flick és társai. Max volt az, amely már jóval azelőtt, mielőtt a köztársaság ünnepi díszbe öl­tözött volna, gondolkodni kez­dett, mivel ajándékozza meg fiatal köztársaságát. Az aján­dék, amelyet végül elkészített, megérdemli, hogy nyilvános­ságra hozzuk. Felhívta az or­szág valamennyi acál-, vas- és kohászati üzemét, hoav szep­tember havában indítsanak „acélcsatát" az egész évi terv­nek 80 százalékos teljesíté­séért október 7-ig, valamint a minél nagyobb nyersvascsa­polásért, acélolvasztásért, hen­gerelt áru termeléséért, a választék és az előírt minőség betartásáért. Augusztus köze­pén elhangzott a felhívás: „Kell, hogy a választék és a minőség nálunk valósággá vál­jék". AZ NDF TÖRTÉNETÉBEN a Maxhütte-ből már két íz­ben hangzott el felhívás az acélcsata megindítására s a Max már kétszer állott a győz­tesek emelvényén. Míg két íz­ben a termelés legnagyobb szá­zalékának elérésére tett felhí­vást, most elsősorban a mi­nőség javítására és a választék betartására. Győzni fog har­madszor is? Még el sem hangzott a felhívás, amelyet az acélmunkások üzemi gyűlésén Mathias Rugaber hirdetett ki, s máris csengem kezdtek a telefonkészülékek. Egymás után je­lentkezett Brandenburg, Riesa, Sta­linstadt, Freital, Zalbe és mindnyá­jan elsők akartak lenni, mindnyá­jan elsőként akarták közölni, hogy elfogadták a felhívást. Az üzem becsületéről volt szó, mert mind­nájan megértették, hogy olyan csa­táról van szó, melynek eredménye több mozdonyt, több traktort, több autót jelent majd. Az acélcsata fellángolt. Még job­ban füstölni kezdtek a kémények, még tüzesebb szikraáradat ömlött a kemencékből, még hangosabban dübörögtek a hengersorokon a vö­rösen izzó acéltömbök. Eltelt az első, a második, a harmadik hét. Jelentés jelentést ért, az üzemek udvarain nagy táblák hirdetik az egyes ideiglenes győzteseket és a táblák előtt gyakran viharos jelene­tek játszódnak le. És a Max kez­dettől fogva az utolsó hétig és azután is győzött. Több, ' mint negyvenezer tonna nyersvasat és acélt adtak Maxhütte dolgozói a köztársaságnak, ebből csupán szep­tember hónapban több mint 5000 tonna kiváló acélt terven felül. Az üzem történetében az olvasztárok első ízben csapoltak a nagyolvasz­tókbői több mint negyvenezer ton­na nyersvasat. Nemcsak a Maxhütte munkásai győztek. Az egész évi terv 80 százalékát október 2-ig tel­jesítette a Henningsdorfi Acél- és Hengermű s szorosan a teljesítés előtt áll a brandenburgi és greo­tici vasmű. Az acélművek együttvé­ve szeptemberben több mint 17 ezer tonna acélt termeltek terven felül. A Maxhütte nem pihent babérain. Még a nagy győzelmüket ünneplő gyűlésen a kombinát munkásai fel­ajánlották: december 5-ig teljesít­jük az idei tervet. A Thomas Acél­mű továbib 4 ezer tonna acélt ter­mel terven felül, a hengerde 2 ezer tonna terven felüli hengerelt árut, a présmű pedig az 1960. évi irányel­vek szerint kezd dolgozni. ÉPPEN A THOMAS ACÉLMŰBEN járok, beszélgetek a nagy mozga­lom kezdeményezőivel. A Theodor Körner-brigádba tömörültek és küzdenek a szocialista munka bri­gádja címért. Ezenkívül még két Németország Szocialista Egység­pártjának, a német munkásosztály marxista élcsapatának tavaly tartott V. kongresszusa történelmi jelentősé­gű esemény volt az ország életében. Fő feladatul tűzte ki a legközelebbi években Nyugat-Németország színvo­nalának elérését és túlszárnyalását a fő termékek termelésében, továbbá az egy lakosra eső termelés nagyará­nyú gyarapítását. E fő feladatot van hivatva teljesíteni a népi . kamara ülésszakán most jóváhagyott 1965-ig terjedő hétéves népgazdasági terv. Szorgalmas munkát, önfeláldozó tö­rekvést követelő reális feladat. Hisz az egy lakosra jutó termelés érté­kének növekedése az NDK-ban már tavaly 320 márkát tett ki, ezzel szemben Nyugat-Németországban csak 80 márkát. A hétéves terv évei­ben az NDK ipari termelése 80 szá­zalékkal növekszik. 1965-ben nyers­termelése az 1957. évinek kétszerese lesz. Az NDK 1965-ben túlszárnyalja az NSZK-t és az USÁ-t az egy la­kosra jutó villanyáramfejlesztésben. A gazdasági eredmények növeke­désével párhuzamosan szilárdult az NDK népgazdaságának szocialista szektora, mely az iparban ^elérte a 90 százalékot, a mezőgazdaságban pe­dig a felét képezi. A párt és a kormány nagyarányú intézkedései lényegesen emelték a lakosság életszínvonalát. A bérek és A HÉTÉVEI TERVBEN MILLIÁRD HÁfcWfBAN fizetések emelése, a sorozatos árle­szállítások eredményeképpen a lakos­ság jövedelme tavaly 3 milliárd 100 millió márkával növekedett. Az NDK­ban minden ezer lakosra kétszer any­nyi főiskolai hallgató jut, mint az NSZK-ban, Még nagyobb az varány, persze fordítva, a katonaság számát illetően. Az NDK tíz év alatt elért sikerei­ben természetesen oroszlánrésze van a szocialista tábor valamennyi orszá­gával, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésének. A szo­cialista tábor, ez a hatalmas világerő támogatja az NDK kormányának a német és berlini kérdés igazságos és a német nép érdekeinek megfelelő megoldására tett számtalan javasla­tát, a német nép demokratikus és bé­kés alapon történő egyesítésére ki­fejtett állandó törekvését, Az NDK, mely törvényesnek ismerte el az Odera-Nisa határvonalat, s szemben áll a militarista bonni állam táma­dásaival és terjeszkedő politikájával, a világbéke előretolt bástyája. Az NDK sikerei feljogosítanak arra a reményre, hogy a német nép pártja vezetésével 1965-ig sokkal magasabb színvonalat ér el, mint a „gazdasági csoda" országának kikiáltott bonni állam, és így saját példájával is be­bizonyítja a szocialista rendszer el­vitathatatlan fölényét a kapitalizmus fölött. L. L. - OEF^CSÜ TEERflEtLtiS MIIUÁRO MA'íKA'&AM 1 SS2195B 25SÍ565 AZ NDK fiatal erdészeti dolgozóinak szocialista munkabrigádja kitűzött feladatait rendszeresen 184 százalékra teljesíti. A neusterlitzi állami er­dőkben dolgozó példás brigád a tervezett 16 000 facsemete helyett na­ponta 25 000 facsemetét ültetett ki. (Zentralbild felvétele) Csehszlovákia és az NDK kapcsola tai Államaink a tíz év alatt több mint 40 politikai, gazdasági és kulturális szerző­dést és egyezményt kötöttek egymással. Az NDK-ban szerepelt a prágai Nem­zeti Színház, a Csehszlovák Hadsereg Központi Színháza, a Jirí Wolker színház, az ABC színház, a Kamara-színház és más színházak együttesei. Csehszlová­kiában szerepelt a berlini Víg-opera, a híres Brecht-színház, a drezdai Állami Színház és Ifjúsági Színház, a weimari Nemzeti Színház, a Kari Marxstadt-i Ál­lami Színház, stb., a Prágai Tavasz ze­nefesztiválon az idén több operaelőadás­sal szerepelt a berlini Állami Operaház. A cseh filharmónia viszont az NDK-ban vendégszerepelt. kere volt üvegiparunknak és népművé­szetünknek is. Nálunk viszont az „1525. évi nagy német parasztháború" elneve­zésű kiállítás aratott nagy sikert. Jövőre a drezdai képtár legértékesebb műkin­cseinek csehszlovákiai kiállítása várható. 0 Nagyarányú együttműködést fejtettünk ki a filmművészet terén. Közös gyártás­ban készült Václav Gajer rendező. „Ahol még szeretni sem szabad" (A 21-es évfo­lyam) cimű játékfilmje, továbbá több kis­film. Német színészek szereplésével ké­szült a „Fekete zászlóalj" című csehszlo­vák film. Német színészek szerepelnek Jasnij rendező most készülő „Átéltem a halálomat" című filmjében. Csehszlovák színészek közreműködésével készül „A hallgató csillag" című Defa film. Kulturális kapcsolataink fejlesztésében fontos tényező a berlini „Csehszlovák Kultúra Háza" és az NDK prágai tájé­koztató központja. •Hffi „. S c®* HjftjARTÁil HUTpiIEKaiKV (KÍKLET) 1958 1961 1965 195S 1961 19£ Csehszlovák kiállítások közül nagy visszhangja volt az NDK-ban „A világűr fejlődése", a „Föld és az ember" kiállí­tásoknak, melyeket több mint 2 millió látogató tekintett meg. Éppen olyan si­TEtEVIZO* (KflíUI) (JJ SZÖ 4 * 195 9- október 8.

Next

/
Thumbnails
Contents