Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-28 / 298. szám, szerda

HASZNÁLJUK KI JOBBAN a termelés növelésének tartalékait = Az állami gazdaságok munkáját, gazdálkodását élénk figyelemmel ~ kísérik szövetkezeteseink. Ebből adódik aztán, hogy az eredmé­— nyek mellett a termelésben megn yilvánuló kieséseket, hibákat is ész­—- reveszik. Nincs ez másképpen a Banská Bystrica-i kerületben sem, = aho 1 a hét igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok tekintélyes te­— rületen, 53 ezer hektár mezőgazdasági földön dolgoznak a le'hetősé­— gekhez mérten elég alacsony eredményekkel. A lehetőségek kihasználásában mu­tatkozó fogyatékosságokra a múlt héten többek között a KNB tanácsa is rámutatott, mely egyúttal azt a következtetést vonta le, hogy az ál­lami gazdaságok még mindig nem váltak a nagyüzem; gazdálkodás pél­daképeivé a kerületben. Ez abból is kitűnik, hogy a gabo­nanemüek hektározamának tervét nem teljesítették. Ezt a kiesést részben a betakarítás ideje alatt bekövetkezett kedvezőtlen időjá­rás, részben a részlegeken még mindig megnyilvánuló szervezet­lenség és a gépek erejének nem kielégítő kihasználása okozta. Helytelen lenne azonban mindig objektív okokra hivatkozni, mivel na­gyon jól tudjuk, hogy a hektárho­zamot a talaj táperejével való gazdál­kodás is jelentősen, sőt döntő mér­tékben befolyásolja. Az állami gaz­daságok kevés gondot fordítanak az istállótrágya kezelésére és alászán­tására, a komposzt készítésére. Ez idén kerületi viszonylatban alig 20 ezer köbméter komposzt-trágyát ké­szítettek, melyből a legkisebb meny­nyiségben éppen a füleki és a nagy­kürtösi igazgatósághoz tartozó gaz­daságok részesülnek. A talaj szerkezetének megjavítása céljából fontos, hogy az elkövet­kező időszakban legalább 114 ezer mázsa komposztot készítsenek, mely szántóterületük 25 százalé­kának megtrágyázását teszi lehe­tővé. A talaj termővé tétele szempont­jából a vízgazdálkodási építkezése­ket és a talajjavítási munkákat sem lehet háttérbe szorítani. Ezen a té­ren még elég javítani való van a gazdaságokon. Jelenleg a kerületben két fontos talajjavítási akció van fo­lyamatban a losonci és a rimaszom­bati gazdaságokon, mely több mint egymillió korona beruházással 145 hektár szántó­terület megművelését eredménye­zi. A talajjavítás hasonló lehetőségei azonban az ipolysági és a tornaijai igazgatósághoz tartozó részlegeken is megvannak, melyek nem csekély mennyiségű földterülettel bővíthet­nék a szántóföldalapot. Komoly fejtörést okoz a kerület gazdaságainak a szemestakarmány biztosítása is, melynek szűk készle­tei csupán 65 százalékban képesek fedezni a szükségletet. Még nagyobb baj, hogy a gazdaságok a fejőste­henek számára egyáltalán nem ren­delkeznek fehérjetartalmú takarmá­nyokkal. Ez a hiány kedvezőtlenül befolyásolja a takarmányozási tech­nikát és a tehenek hasznosságát, ugyanakkor kizárja a jelenlegi 7 li­teres átlagos tejhozam további fo­kozásának és az önköltségek csök­kentésének lehetőségeit. Szálastakarmányból ugyancsak ke­veset tartalékolhattak az állami gaz­daságok, bár a múlt évekhez képest 400 hektárral bővítették az évelő takarmányok vetésterületeit. A rétek termése, a lucerna és a gomboshere azonban a szárítók alkalmazásának elmulasztása miatt kint a földeken elértéktelenedett. A kukorica vetésterületének kiszé­lesítésében már biztatóbbak az eredmények, amivel az állami gaz­daságok megteremtették az elő­irányozott silótakarmánymennyiség biztosításának feltételeit. Ennek ellenére mégis úgy fest, hogy a füleki, rimaszombati és lo­sonci gazdaságok lemaradása miatt kerületi viszonylatban nem teljesít­hetik a silótakarmány készítésének előirányzatát. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva ez idén mintegy 5000 mázsa sílótakarmányhiány mutatko­zik s ez arra int, hogy az egy ál­lategységre eső évi 40 mázsa siló­takarmány néhány gazdaság kivéte­lével nem lesz biztosítva a kerület­ben. Még a répakaraj és a szelet, va­lamint a kukoricakóró sílózása hátra van; ebből részben pótolni lehet az elmulasztottakat. Nagyon fontos tehát, hogy a hátralevő idő­szakot a gazdaságok jól kihasz­nálják a sílótakarmány készítésé­re. Nézzük csak továbbá, mi a helyzet az állattenyésztésben és a hasznos­ság tervének teljesítésében? Ezen a szakaszon ugyancsak sok javítani való akad a gazdaságokon. Az a tény, hogy alacsony eredmények mutatkoznak a tejtermelésben, a tejbeadást is kedvezőtlenül befolyá­solja. Az év elejétől a kerület gaz­daságai csaknem egymillió literrel maradtak adósai közéllátásunknak; a legnagyobb lemaradás ismét a ri­maszombati, az ipolysági és a zvolení gazdaságokon észlelhető. Egyébként azt is el kell mondanunk, hogy a szarvasmarhák tenyésztésére kevés gondot fordítanak a kerület­ben. Ez a borjak elválasztásában és a növendékállatok tenyésztésében nyilvánul meg a legszembeötlőbben. Az elválasztott borjak napi súlygya­rapodása 80 dekagramm alatt mo­zog. Ezt az alacsony táperejű szé­na etetése okozza, ami úgyszólván rendszeres a gazdaságokon. A sertéstenyésztésben sokkal szeb­bek az eredmények, hiszen a kerü­letben a súlygyarapodás átlaga 41 dekagramm naponta és darabonként. Ezzel szemben Tornaiján nem ritka eset, hogy 44 — 48 dekás súlygya­rapodást érnek el, ami a helyes etetési technika érvényesítésének és a gondozók lelkiismeretes mun­kájának tulajdonítható, A ma­lacelválasztás ugyancsak sokat javult az előző évekhez viszo­nyítva. A jövő évben már sa­ját elválasztott malacokból képe­sek feltölteni állományukat, mert az anyakocák számát mintegy 24 százalékkal emelik, örvendetes jelenség, hogy az utóbbi idők folyamán az új technika és technológia sikeresen érvényesül. A gazdaságokban összesen 10 önete­tő sertéstenyésztésről beszélhetünk, J melyekben több mint 3 ezer sertés hizlalása folyik. Az év végéig to­vábbi 2000 sertésre terjesztik ki az önetetési módszert és a szarvasmar­hák jelenlegi szabad istállózása mel­lett még 4 gazdaságban honosítják meg a tenyésztés eme bevált mód­szerét. A jövő évben az önetetést a gazdaságok valamennyi sertéste­nyészetében bevezetik. Fontos azon­ban, hogy rugalmasabban lássanak hozzá a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztéséhez is. mely szintén az új tenyésztési módszerek bevezetésével válik lehetővé. Az állami gazdaságok gazdálkodá­sában a legnagyobb kiesést éppen az állattenyésztés okozta, melynek fél­évi tervét 92,6 százalékra teljesítet­ték. Bár az utóbbi két hónapban javu­lás mutatkozik ebben az ágazat­ban és az állattenyésztés közel másfélmillió korona nyereséget eredményezett, a veszteségek még mindig számottevők. Csupán a rimaszombati gazdaság közel 900 ezer korona veszteséget mutat ki az állattenyésztésben. A gazdaságokon literenként átlago­san 0,91 koronával lépik túl a tejtermelés tervezett kiadásait, kg-ként 0,41 koronával a ser­téshizlalás költségeit. Jő jel azon­ban, hogy az utóbbi hónapokban a kiadások csökkenő irányzatot mutat­nak, de ennek ellenére a termelés olcsóbbá tételének tartalékait még mindig nem használják ki a gazda­ságok. Egyik ilyen tartalék és óriási lehetőség a dolgozók szocialista munkaversenye, melybe a folyó évben 624 egyén és 220 kollektíva kapcsolódott be. Felajánlásuk 5 millió 400 ezer korona értékű többlettermék kitermelésére irá­nyul. A tejtermelés fokozására irányu­ló felajánlásukat azonban csak 23 százalékra, a sertéstenyésztésben dolgozók pedig 80 százalékra telje­sítik kötelezettségvállalásukat. A jö­vő év feladatainak túlteljesítésére a gazdaságok dolgozói hazánk fel­szabadításának 15. évfordulója al­kalmából már konkrétabb célokat tűznek ki. A Tornaijai Állami Gaz­daság dolgozói például, akik már ez idén is 15,5 százalékkal fokozzák a nyerstermelést, a jövő évben még szebb eredmények elérésére tö­rekszenek. A gazdaságok szerinti felajánlások végeredményeként 1960­ban áz idei évvel szemben 12,5 szá­zalékkal növekszik a kerület terme­lése. Addig is sok gátló körülményt kell az állami gazdaság valamennyi dolgozójának a fejlődés útjából el­hárítaniok, melyek ez idén fékezték a termelés fejlesztését. Szombath Ambrus Szlovákia szénbányászati központjában, Prievidzán a jelszabadulás óta egy egészen új lakónegyed épült. A prievidzai Priem stav dolgozói eddig már 2700 lakást ad­tak át. Az idei jeladatok teljesítéseképpen 291 lakást építettek fel és további 9í-et határidő előtt elkészítenek. Képünk a rohamosan épülő új városnegyed egy részét mutatja be. S. Petráš felv. — ČTK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiMiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii A talajvízzel is lehet öntözni A harmadik ötéves terv irányelvei Csallóköz fontos vízgazdálkodási be­rendezéseinek építését is előtérbe helyezik. A talajvizeknek a növénytermelés fej­lesztését elősegítő kérdéselve! egyébként a Csehszlovák Tudományos Akadémia bra­tislavai kirendeltsége foglalkozik, ahol a kísérleti dolgozók Csallóköz egyes részeinek elemzésével a talajvíz öntözésre való felhasználásának lehetőségeit kutatják. Főleg olyan területekről van szó, ahol a vízlevezető-csatornák épitése nem kifizetődő. A talajvíz kísérleti kihasználását az apácaszakállasl EFSZ-ben kezdik meg, ahol a mezei kutak mélyítésével 200 hektár területet fognak öntözés alá. Állattenyésztési enciklopédia Amilyen fontos mondjuk az iparban az | automatizálás, olyan fontos a mezőgazda­ságban a korszerű gazdálkodás. Korszerű mezőgazdaság és korszerű állattenyésztés nélkül aligha teljesíthetők azok a feladatok* amelyek a mezőgazdaságban dolgozókra várnak. Az újszerű mezőgazdasági és állattenyész­tési gazdálkodáshoz a gyakorlati ismerete­ken kívül elsősorban elméleti ismeretekre van szükség. Ezek az ismeretek azonban a jobbnál jobb szakkönyvekből ma már könnyen megszerezhetők. Nemrégen mezőgazdasági lexikon jelent meg, amely a korszerű mezőgazdasági ismeretek elsajátításához nyújt rendkívül sokat. Most Állattenyésztési enciklopédia cí­men egy újabb, rendkívül fontos szakkönyv került forgalomba, amely a korszerű állat­tenyésztéssel Ismerteti meg az érdeklődőket. A budapesti Mezőgazdasági Kiadónál meg­jelent hasznos mű a korszerű állattenyész­tési ismereteken kívül kellő üzemi, köz­gazdasági és biológiai szemléletet s a gya­korlat mindennapi kérdéseihez megfelelő útmutatást ad nemcsak a szakembereknek, hanem mindenkinek, aki érdeklődik az állattenyésztés problémái iránt. A háromkötetes Állattenyésztési enciklo­pédia első kötete az általános állattenyész­téssel és a takarmányozással, a második kötet a szarvasmarha- és a juhtenyésztés­sel, valamint a tejgazdálkodással, a har­madik kötet a sertés, a ló és a baromfi tenyésztésével foglalkozik mindenki érdek­lődését kielégítően. Az állattenyésztési enciklopédiára a szakembereken kívül elsősorban a szövet­kezetek figyelmét hívjuk fel, ahol e mű­nek talán a legnagyobb hasznát vehetik. <b) Keletről nyugatra mmm Csingeri Lajos, Sogán József és Tóth János munkások a nyílegyenes sáncot mérik. fPgy hónappal ezelőtt furcsa ko­csisor közeledett Nagykapos felé. Tizennégy, úgynevezett „marin­gotka" haladt szép sorban egymás után az országúton. Ezekből a kerekeken futó házikókból kíváncsi tekintetek nézegettek szerteszét az ősztől meg­koppasztott sík határon. Csend volt mindenütt, csak az őszi szél susogtat­ta meg néha a sárguló kukoricakóró­kat. Megérkeztünk, emberek. Itt ütjük fel a sátrunkat — adta ki a parancsot az egyik, mire a távolról jött emberek munkához láttak. Körbe helyezték el a kocsikat, mint Žižka szekértáborát és mindjárt terepszemlét is tartottak. Kimentek oda, ahol a nap kel fel, a határra, mely országunkat a baráti Szovjetunióval köti össze. Egy-két nap múlva ünnepélyesen megtörtént az első kapavágás és a távoli Kárpátok kéklő hegyláncával szemben meg­indult a Szovjetunióból hazánkba veze­tő kőolajvezeték építése. A kapát azonban csak jelképesen emlegetjük, mert bizony ezen az épít­kezésen nehezen találnánk kapát. Min­den földmunkát nagy teljesítőképességű szovjet gépek végeznek. Kanalas bá­ger mélyíti a vezeték ágyát, buldózer egyengeti a felázott földet, csőrakó traktor és daru emelgeti a hosszú, összeforrasztott csővezetékeket és he­lyezi a földbe. Genco Mihály és Szabó Tivadar mes­terek magyarázzák meg részletesen a munka menetét. — Nálunk minden gépesítve van, csak irányítani kell a gépek munkáját. Itt van ez a szovjet gyártmányú fél­automata forrasztó készülék. Ezzel hegesztjük össze a csöveket úgy, hogy egy berendezés forgatja magát a csö­vet, a félautomata pedig hegeszt. Ke­zelője, Dániel Sitár, Podbrezováról jött ide. — Üjságból tudtam meg, hogy szak­munkásokat keresnek erre az építke­zésre. Jelentkeztem én is, letettem a vizsgát és rövid gyakorlat után Rosi­céről ide kerültem — magyarázza a 24 éves hegesztő. — Hogyan halad a munka? — Jól! Csakhogy bizony a csövekkel néha baj van. A chomutovi gyár néha nem a legjobb minőséget szállítja szá­munkra. Ez a véleménye Szabó Tivadar mes­ternek is, aki egész Osti nad Labemböl került ide. Azelőtt Csehországban a gázvezetékek építésénél dolgozott. Ha sorba kérdeznénk az itt dolgozó 30 munkást, kitudódna, hogy csaknem ugyanannyi városból jöttek össze ha­zánk különböző vidékeiről erre az épít­kezésre, mely a harmadik ötéves terv legfontosabb szakaszainak egyike lesz. Sziszák András és Vass Gyula csi­cseri lakosok, akik mint segédmunká­sok dolgoznak a kőolajvezeték építé­sénél, elmondják, mily nagy örömet jelentett a környék lakóinak az épít­kezés megkezdése. Csodálkozva néze­gették a másfél méter mély, keskeny árkokat, amelyekbe a gépek oly ügye­sen és szakszerűen helyezik el a hosszú csöveket. — Csak mielőbb jönne már a kőolaj, hisz nagy szükségünk van rá az elkö­vetkező harmadik ötéves tervben — mondja Csingeri Lajos kapóst munkás, aki' épp az árok egyenes voltát mé­regeti Tóth Jánossal és Sogán József­fel. A nyílegyenes vonalban húzódó olajvezeték, mely keletről nyugati irányban halad, Bratislava felé veszi útját. Ez a munkacsoport, mely­hez hasonló még az idén három kezdi meg a kőolajvezeték egyes szakaszai­nak építését, eddig 2150 méteren rakta le a vezetéket. Naponta 300— 400 mé­tert haladnak nyugatnak, minden har­madik nap máshol ütnek sátrat az elő­készített részleg gépeivel, szerszámai­val. Kiváló szakemberek, forrasztok, csőhajlítók, szerelök jöttek erre az építkezésre, melynek első szakaszát Bratislaváig már a harmadik ötéves terv első évében befejezzük. Az építővállalat, az olomouci Plyno­stav dolgozói még meg sem kezdték a munkát és máris 250 millió korona meg­takarítást nyertek nemzetgazdaságunk, nak. Hogyan? Ügy, hogy az építőválla­lat, a Plynostav és a tervezővállalat, a Chemoprojekt dolgozói, mielőtt nekiláttak volna e nagy jelentőségű építkezésnek, tapasztalatcsere céljából meglátogatták a Szovjetunió olajveze­tékének építéseit, ahol tanulmányozták az ottani munkamódszereket és gaz­dag tapasztalatokat nyertek. Ott is­merkedtek meg a vlagyimíri mozga­lommal, mely már hazánkban is sok követőre talált. Hazatérésük után újra átdolgozták az olajvezeték beruházási költségveté­sét, mely eredetileg egy milliárd 350 millió koronában volt megállapítva. A tervek pontos ellenőrzése után a tervezők rájöttek arra, hogy olcsóbban is lehet építkezni, ha minden munka­szakaszon elsősorban a hatékonyság elvét tartják szem előtt. Így a terv módosításával még az építkezés meg­kezdése előtt 250 millió koronát nyer­tek nemzetgazdaságunknak. E z zekről az örvendetes adatokról adott tájékoztatást Valaský János elvtárs, a Plynostav vállalat mű­szaki dolgozója, aki munkatársaival együtt ideiglenesen a kassai Tatra Szállóban rendezte be főhadiszállását. Innen irányítják már egy hónapja az olajvezeték építését. Ebbe a szobába, mely egyben szállásuk is, hoz naponta a postás egy sereg levelet, melyekben az olajvezeték építéséről szerepelnek pontos adatok. Az építkezés vezetőjét, Mojmir Radil elvtársat netn találtuk a főhadiszálláson, aznap fontos érte­kezleten vett részt Pardubicén. Ezért Valaský János elvtárs válaszolt kérdé­seinkre. — Hány munkás, szakember dolgozik az olajvezeték építésénél és hogyan halad a munka? — Ez idén 100, de jövőre már kö­rülbelül 300— 400 alkalmazottja lesz Kelet-Szlovákiában a Plynoétav válla­latnak. Jövőre még kapunk 2—3 he­gesztő félautomatát és más nagy tel­jesítőképességű szovjet gépeket, ame­lyek segítségével már naponta egy km-en rakhatjuk le a csöveket. Az év végéig kemény feladatot kell elvégez­nünk, mert 18 km-es szakaszon ké­szen kell lennie az olajvezetéknek. Hogy ezt a feladatot teljesíthessük, a csoportok között már ez idén megszer­vezzük a munkaversenyt, hogy legyőz­hessük a nehézségeket. A második cso­port a jövő hónapban kezdi meg a munkát, a harmadik csoport feladata pedig a hidak és a folyók alatti ágy lefektetése lesz. Jövőre körülbelül 200 km hosszú szakasz lesz készen. A bratislavai Slovnaft már 1961-ben ezen a vezetéken kapja a nyersanyagot. A másik ág az 1961-es 1963-as években épül fel. Ezen az ágon fogjuk ellátni a csehországi olajfinomító-üzemeket is nyersanyaggal. f9V folyik a nagy jelentőségű •*• olajvezeték építése, amelynek befejezése után, azaz két év múlva, megindul a szovjet kőolaj, a robbanó­motorok, a vegyiipar fontos nyers­anyaga, ami még közelebbi baráti és kereskedelmi kapcsolatok megerősíté­sét jelenti a Szovjetunió és Csehszlo­vákia népei között. HORVÁTH SÁNDOR ÜJ SZŐ 5 * 1 959- október 21.

Next

/
Thumbnails
Contents