Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-28 / 298. szám, szerda

E Moszkva (ČTK) — A moszkvai E Pravda keddi vezércikkében a köE vetkezőket írja: Az emberiség E történelmében első ízben történt, = hogy szovjet tudósok, konstruktő~ rök, mérnökök, technikusok és E munkások hősies törekvése alapján E fényképfelvételeket nyert a HoldE nak bolygonkról láthatatlan túlsó Sj részéről. Az önműködő bolygóközi állomás körülrepülte a Holdat és a Földet. 65 ezer kilométer távolságból lefényképezte a Hold lúlsó részét! A világűr mélységéből képeket továbbított a Földre. Mindezen siker példátlan tudományos hőstett. Az pedig, liogy szovjet emberek hajtották végre, nagyon is törvényszerű jelenség. A matematika, a mechanika, a fizika, a rádióelektronika és a vegytan óriási sikereiről, a szovjet kohászok, csillagászok és más tudósok, mérnökeink, technikusaink és munkásaink sikereiről tanúskodik, akik az emberi géniusz sikereit megkoronázó műszaki szerkezetekben testesítették meg elméleti számításaikat. Ez kétségtelenül a szovjet szocialista rendszer vitathatatlan fölényét jelenti és világosan igazolja az egész világnak, mire képes a tőkés elnyomás béklyóitól megszabadult nép alkotómunkája. Jellemző, hogy a szovjet tudomány és technika újabb felülmúlhatatlan győzelmeit éppen az emberi társadalom fejlődésében fordulatot jelentő Nagy Október évfordulója előtt érték el. E sikerek újra igazolják, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely véget vetett az emberek ember általi kizsákmányolásának, a fejlődés egyedüli helyes útját, a szocializmus és a kommunizmus építésének útját nyitotta m'eg a népek előtt. Ez az út az emberek gazdaságának, kultúrájának és jólétének rendkívül nagy fellendülésére vezet. Ma több mint egy milliárd ember halad ezen az úton. Milyen óriási utat tett meg fejlődésében hazánk a tőkések és nagybirtokosok uralmának megdöntése és a szovjet munkás-paraszt hatalom győzelme óta eltelt 42 év alatt! Az elmaradt és elpusztult országból nagyhatalommá vált, melynek gazdasági, tudományos és kulturális sikerei csodálatba ejtik az egész emberiséget. A harmadik szovjet űrrakéta felbocsátása elképesztő bizonyítéka volt ennek az erőnek, mellette elhalványulnak a tudomány és a haladás nevében régebben elért hőstettek. ^ A Hold örök emlékezet óta lekö-N totte az ember érdeklődését. A filo-\ zófusok már ősi időkben azt a helyes l gondolatot hangoztatták, hogy a Hold^ gömbalakú, talán a Földhöz hasonló' önálló égi test. Oj korszak kezdődött^ a természetes bolygók kutatásában' 1609-ben, amikor Galilei első kez-^i detleges teleszkópját a Holdnak sze-v gezte. Síkságot és hegységeket fede-t zett fel a Holdon. Akkor kezdett ki-ÍJ alakulni egy új tudomány, a szelenográfia, mely a Hold felszínén észlelt tünemények kutatásával foglalkozott. Az első teleszkopikus megfigyelések óta eltelt 350 év alatt a szelenográfia óriási sikereket ért el. E sikereket í ma a szovjet világürkutatás példátlan y győzelme koronázza. Oj korszak kez-^ dődött az égitestek kutatásában. ft Mint a szovjet tudósok kiszámítot-í/ ták, az önműködő bolygóközi állomás A még fél évig működik, azután elég a^ légkör sűrű rétegeiben. Az űrhajókŕ nak a Holdba és Hold körüli merész H repülőút ját megvalósító szovjet em-V, berek példátlan tudományos hőstettet azonban kiolthatatlan fáklyaként D örökké fog világítani a végtelen világ -\ űr kutatásának történelmében. ^ KAZINCZY FERENC társadalmi és irodalmi sorsa A Hold láthatatlan részéről készített fényképfelvételek világvisszhangja A VILÁGSAJTÓ FELTŰNŐ HELYEN BEHATÓAN FOGLALKOZIK A SZOVJET TUDOMÁNY NAGY SIKERÉVEL. AZ AMERIKAI LAPOK KEDDI SZÁMA ELSŐ OLDALON TÖBB HASÁBOS CÍMEKKEL KÖZLI A IIOLD TÜLSO RÉSZÉRŐL KÉSZÍTETT ELSŐ FÉNYKÉPFELVÉTEL HÍRÉT. A New York Times és a Herald Tribúne, valamint a többi New York-i lap első oldalon közölték a Hold túlsó felének fényképét. A lapok részletesen leírják, mit mutat a szovjet Lunyik által készített fénykép. A New York Times tudományos szerkesztője felhívja a figyelmet a felfedezés nagy tudományos jelentőségére. Rámutat, hogy „a Szovjetunió érthetően büszke arra, hogy rakétát képes a világűrbe felbocsátani és általa lefényképezni a Hold láthatatlan részét". Még fontosabbnak tartja azt a tényt, hogy a szovjet rakéta automatikusan képes fényképezni és rádió útján közvetíti a felvételeket a Földre. A Hold túlsó feléről készített felvétel sokkal jobb, mint azok a felvételek, amelyeket a Földről készítettek az amerikai mesterséges holdak — jelentette ki dr. R. Richardson, a brit Griffith-park csillagvizsgáló vezetője. London (ČTK) - A Hold túlsó feléről készített felvételek és a szovjet tudósok nagy sikerét hirdető címek töltik be a keddi brit lapok első oldalait. Éjféltájban, amikor az első rádiótávírón küldött felvételek megérkeztek, valamennyi lap megváltoztatta első oldalát és vezércikkeiket is, hogy hangsúlyozzák eme esemény világtörténelmi jelentőségét. A liberális News Chronicle azt írja, hogy „az oroszoknak teljesen jogukban áll nevet adni a legújabb térképen levő alakulatoknak. A lap kiemeli azt a tényt, hogy a szovjet tudósok a felvételeket nyugati kartársaik és általában az egész világ rendelkezésére bocsátották. A Daily Herald hangsúlyozza „az orosz tudósok hihetetlen képességeit" és felveti a kérdést: „Van-e az emberi lehetőségeknek valamilyen határa? Sajnos, úgy tűnik, hogy van. Mert míg a tudósok elképesztő ügyessége a világűr titkainak feltárásához vezet bennünket, politikusaink és államférfiaink csaknem reménytelenül küzdenek egy látszólag egyszerű problémával vagyis azzal, hogyan lehet békében élni," — állapítja meg a lap. „Az oroszok tegnap a világnak & megmutatták a Hold új térképét, aj Hold ama részének képét, amelyet \ eddig emberi szem nem látott — v írja a Daily Mirror. A News Chronicle ö tudományos munkatársának cikkében (S idézi az egyik angol csillagászt, aki^ kijelentette, hogy a felvételek közzé-^ tétele a legszenzációsabb esemény a v csillagászat történetében. „A szovjet A tudósok újból bizonyítékát adták v rendkívüli technikai fejlettségüknek.^ Ezenfelül az oroszok e felvételeket y nem tartják titokban, a nyugati csil-\ lagászok rendelkezésére bocsátották,^ hogy tanulmányozhassák azokat — Q írja a cikk szerzője elismerően. A Francé Presse francia sajtóügynökség moszkvai tudósítója példátlan művészetnek nevezi a Hold láthatatlan felének lefényképezését több mint háromszázezer kilométernyi távolságban a Földtől. „Nem kisebb művészet azonban K e felvételeket a Földre továbbítani - fc írja a továbbiakban. Kiviláglott, hogy^' a szoviet technikusok nehézséo nél-í? a szovjet technikusok nehézség nélkül tudják ellenőrizni az űrhajót a Földtől ilyen távolságban s teljesen megbízható összeköttetést tudnak vele fenntartani. A Hold túlsó része lefényképezésének részletei! Moszkva (ČTK') A szovjet tudósok által szerkesztett különleges fototelevíziós rendszer lefényképezte a Hold tulső részét és a Földre továbbította a felvételeket az önműködő bolygóközi állomásról. Ä moszkvai Pravda keddi számában részleteket közöl a szovjet űrrakétáról. Nyilvánosságra hozza azt a tervet is, amely megmutatja az önműködő bolygóközi állomás helyzetét a világűrben a Hold túlsó részének fényképezésekor. A lap fényképeket közöl továbbá a Hold túlsó részéről és a rajta levő alakzatok vázlatát is közli. Ezt a fényképek előzetes feldolgozása eredményezte. A fototelevíziós készülékeket úgy szerkesztették meg, hogy az űrhajózás bonyolult viszonyai közepette is működhetnek. A fényképészeti anyagot biztosították a kozmikus sugárzás káros hatása ellen. Biztosították továbbá, hogy a különféle müszersorok a fényképanyag feldolgozására szolgáló blokkal együtt a súlytalan állapot körülményei közepette is rendesen működjenek. A Hold túlsó részét két 200-500 mm gyújtótávolságú objektívvel fényképezték le.

1A két objektívvel egyidejűleg két különböző méretben fényképeztek. A 200 mm gyújtótávolságú objektív az egész Hold-korongot megörökítette. A második objektívvel nagyobb méretben készített felvételek a Holdkorongnak csak egy részét örökítették meg és részletesebb képet eredményeztek. A felvételeket egy különleges önműködő váltóbeállítású 35 mm széles filmre vették fel. A fényképezés körülbelül 40 percig tartott, ez alatt sok felvétel készült a Hold túlsó részéről. A fényképezés és a filmfeldolgozás egész folyamata a meghatározott program szerint önműködően folyt le az állomáson. A felvételeket a televíziós filmközvetítéshez hasonló rendszer továbbította a Földre. A továbbítási rendszer a körűimé-w nyekhez képest lehetővé tette a so-0 rok számának megváltoztatását." A felvétel ugyanis sorokra bomlott fel, melyeknek maximális száma: 1000 egy felvételre. A Hold fényképét az önműködő bolygóközi állomás rádióösszeköttetés segítségével továbbította. Ez egyszersmind az állomás mozgási paramétereinek mérésére is szolgált. Az ily módon nyert tudományos adatok — köztük a Holdról készült fényképek — általános terjedelme jelentősen túlszárnyalta az első és a második szovjet űrrakéta segítségével szerzett adatok terjedelmét. A szokásos televíziós központok adási sebességénél tízezerszerte kisebb fényképtovábbítási sebességet alkalmaztak, hogy biztosítsák a fényképek távküldését, mivel a rádióleadó gyenge volt. A szovjet bolygóközi állomás fedélzetén beszerelt televíziósrendszer segítségével a képeket 470 ezer kilométer távolságra továbbították. Az önműködő bolygóközi állomás berendezése Moszkva (ČTK) - A MOSZKVAI PRAVDA KEDDI SZÁMÁBAN RÉSZLETESEN ISMERTETI A SZOVJET BOLYGÓKÖZI ÁLLOMÁS BERENDEZÉSÉT. Az önműködő bolygóközi állomást - repülő űrhajót - bonyolult tudományos műszerekkel látták el. Fedélzetén rádiótechnikai, fototelevíziós és tudományos berendezéseket, különleges tájékozódási rendszert, a gépek tevékenységének prográmirányítására szolgáló berendezést, az állomás belsejében pedig önműködő hőszabályózó rendszert és villanyerőforrásokat tartalmazott. Különleges rádiótechnikai rendszer biztosítja az állomás pályája paramétereinek mérését, televíziós és tudományos telemetrikus adatok továbbítását a Földre, továbbá a bolygóközi állomásban elhelyezett műszerek tevékenységét Irányító, Földről jövő jelzések felfogását. A tájékozódási rendszer biztosítja az állomás Nappal és Holddal szemben való tájékozódását a világűrben, ami a Hold túlsó részének lefényképezéséhez elengedhetetlenül fontos. Az állomás fedélzetén elhelyezett műszerek tevékenységét rádióösszeköttetés segítségével szárazföldi állomásokról, valamint a fedélzeten felszerelt önműködő programirányító berendezéssel irányítják. E kombinált rendszer lehetővé tette a tudományos kísérletek legelőnyösebb irányítását. Ily módon adatokat nyerhettek az állomás pályájának bármelyik szakaszáról olyan határok között, melyekben a Földről rádiókészülékekkel figyelhetik a boly-1 góközi állomást. Az állomás belsejében meghatározott hőfok megőrzését önműködő hőszabályzórendszer állandó tevékeny- j sége biztosította. Az energiaellátási j rendszer vegyi áramforrása önálló) blokkjait és egy ütődéses vegyi elem i centralizált blokkját öleli fel. Az j elemből fogyasztott energiát napfor-í rás pótolta. I A bolygóközi állomás hermetiku- ) san zárt. vékony hengerfalú gömb- ' fenekű szerkezetet képez. Maximális , szélessége 1200 mm, hosszúsága (antennák nélkül) 1300 mm. 1959. október 27-re esett Kazinczy Ferenc születésének 200. évfordulója. Ez a második Kazinczy-centennárium felidézi a száz esztendő előtt, 1859-ben ünnepelt első centennárium emlékét, mely akkor a fellélegzés ünnepe volt. Bach Sándor belügyminiszternek lemondásával 1859-ben lehullott a legsúlyosabb lakat annak a társadalmi börtönnek ajtajáról, melyet mint korszakos jelenséget Bach nevével együtt szokás emlegetni. De az ajtó teljesen még nem tárult fel. 1859-ben a tíz év előtti forradalmi megmozdulást eltipró abszolutizmus még élő erő és valóság volt. A Magyar Tudományos Akadémia emlékünnepén Eötvös József és Toldy Ferenc csak úgy méltathatták Kazinczy jelentőségét, Tompa Mihály, Szász Károly, Lisznyai Kálmán, Szemere Miklós csak azt mondhatták el róla emelkedett hangú versek formájában, aminek elmondása az önkényuralom légkörében megtörténhetett. Kazinczynak a nyelvművelés területén, továbbá klasszikus világirodalmi alkotások tolmácsolásával szerzett érdemeit, a művelődés érdekében kifejtett fáradhatatlan agitációját értékelték, de szenvedései felett átsiklottak, azt a problémát sem vetették fel, hogy mit kellett Kazinczynak magába fojtania, amikor hat és fél éves fogság után három évtizeden keresztül, egészen 1831-ben bekövetkezett haláláig, kénytelen volt társadalmi jelentőségű munkát külszínre politikátlanul végezni. Miért nem beszéltek szívesen 1859ben Kazinczynak a magyar jakobinusokkal való kapcsolatáról? Mert az a hatalom, amely 1794ben Kazinczyt üldözőbe vette, 1795ben halálra ítélte, majd bizonytalan ideig tartó fogságba vetette, hogy a fogság eltántorítsa őt a forradalmi gondolkodástól, lényegében azonos volt Ferenc császár unokaöcscsének, Ferenc Józsefnek és a világi és egyházi nagybirtokos főuraknak uralmával. Igaz szót Kazinczyről Petőfi Sándor mondott ki 1847-ben, amikor Szatmár felé utaztában elhaladt a munkácsi vár mellett, de fejét elfordította, hogy ne kelljen látnia azt a helyet, ahol Kazinczy raboskodott. Mert mi volt Kazinczy bűne? Leírta Martinovics kátéját a feudalizmussal szakító polgár jogairól. És mi volt a kátéban államellenes? Megszüntetni kívánta a királyságot, és felszámolni a főnemesség uralmát s általában a feudális osztálykiváltságokat. Ezért kellett Kazinczynak — hogy Petőfi 1847-es Otijegyzeteiből idézzünk — közel hét évig „a börtönök dögvészes levegőjét szívnia". Megpróbáltatásai ellenére is hosszú évtizedeken át „tartotta vállán, mint Atlasz az eget", a nemzeti művelődés ügyét. A mostani kétszázadik évfordulón úgy lehet beszélni Kazinczyról, amint azt az iga/ság, a dolgozók történelemszemléletének igazsága megköveteli. Egykor Kazinczy Budán, Brnóban, Kufsteinben és Munkácson raboskodott. 117 évvel később a Habsburg uralom megszűnt Magyarországon, Csehországban és Ausztriában is. A demokratikus fejlődés az első kettőben a népi hatalom megvalósulásához, Ausztriában pedig félig-meddig polgári demokráciához vezetett. Termékeny, a távoli jövőben mutató elgondolásokért lesújtott Kazinczyra az a hatalom, amely 1801-ben történt szabadulása után még egy évszázadnál hosszabb időn át képes volt feltartóztatni a végül feltartóztathatatlant. Ha Kazinczy a fogságból kikerül, ve, a bebörtönzöttség kínjaitól meg1 könnyebbülten azt is mondta, hogy ezután magánéletet akar élni, s j csakugyan úgy is élt, hogy még az , őt állandóan szemmeltartó politikai l kémkedés sem állíthatta, hogy forI radalmi érzületű, azért kategorikusan kijelenteni, hogy Kazinczy Ferenc nem volt forradalmár, mint i ahogy önéletrajzának egy 1956-os ; kiadásához írt utószóban olvasható, ' felette vitatható állítás. Igaz, hogy 1801-től 1831-ig igyekezett magát a fennálló osztálytársadalomba beilleszkedettnek mutatni, de hogy II. József és II. Lipót halála után a haladás ellen fegyverkező fekete reakció hatása alatt s személyes és közéleti tapasztala\ toktól ösztönözve ne állt volna a forradalmi demokraták sorába, azt kétségbe vonni nem lehet. Nemcsak az 1795-öt megelőző fél évtizedben lépett a forradalmi ellenzékiség és szervezkedés kötelékébe, hanem később is, amikor a nyelvi harcok területén az egymással szembekerülő csoportok között társadalmi ellentét bontakozik ki, Kazinczyval szemben a maradiság és a reakció emberei állnak. Az akkor folyó nyelvi csatározások az első kísérleteket jelentik a haladás kerékkötőinek kiküszöbölésére. Kazinczyt az orosz forradalmi demokrata írók mértékével kell és lehet mérni, talán leginkább Csernyisevszkijével. Az önkényuralom mindkettőt szülőföldjéről messze elhurcolja. Csemyiisevszkij hosszabb ideig él száműzetésben, mint Kazinczy, de ennek számkivetése idegen földön börtönnel volt súlyosbítva. A görög mitológia Zeust, az istenek atyját felruházta azzal a hatalommal, hogy héroszoknak, rendkívüli jelentőségű lényeknek helyet adott a csillagok világában. A magyar irodalomtörténetírás atyja, Toldy Ferenc a maga korában az irodalmi égbolton hasonló módon jelölte ki a rendkívüli teljesítményekre képesek helyét. Ezt tette Kazinczy Ferenccel is, akinek egyébként a nála csaknem két emberöltővel fiatalabb Toldyhoz olyan bizalma volt, hogy átadta neki életének legsúlyosabb éveiről: a perének tárgyalásáról és raboskodásáról készült naplót, melyről úgy rendelkezett, hogy csak halála után adható ki. És egy évszázad telt el, míg azután nyomtatásban csakugyan megjelent. Toldy Ferenc helyesen állapította meg Kazinczy jelentőségét, hallatlan literátori energiáját, rendkívüli műveltségét, prózájának értékes tárgyilagosságát, csak mint költőt becsülte túl, talán egyéb irodalmi képességeire és érdemeire való tekintettel. És nem vett észre Toldy Kazinczynak sokat magasztalt Ízlésében egy fogyatkozást: a népnyelv és a szépirodalmi folklór maradandó becsű értékeinek csupán részleges, sőt ennél is kevesebb megbecsülését. Lehet, hogy ez öntudatlan csökevénye a parasztságra felülről tekintő s a haladó nemesi értelmiséget befolyásoló hagyománynak a népköltészet irányában. Ma több mint száz évvel Toldy Ferenc után más szemmel nézünk a legmegbecsültebb nagyságokra; az irodalomtudomány fejlettebb módszerével, melynek fő eszköze a dialektikus elemzés, jobban megközelítjük őket, éppúgy, mint az űrhajózás technikája teszi a naprendszer bolygóinak világával. | Ezért fel merjük vetni azt a kér; dést, mi történt volna, ha Kazinczy: nak megadatik újból olyan napokat i megérnie, amelyekben a társadaj lomalakítás lehetősége, az idők : teljesséválásának elkövetkeztével \ forradalmi úton adva volt. Nos, azt tette volna, amit 1820ban született fia, az 1849-ben 29 j esztendős Kazinczy Lajos tett, aki ! vállalta a forradalom megvédését, mint az északkeleti Kárpátív tábornok-főparancsnoka, aki a világosi fegyverletétel után augusztus 24-ig tartotta Munkács várát. Mikor fogságba került és Haynau októberben agyonlövette, életének áldozatával azokat a törekvéseket is megpecsételte, amelyek apját férfikorában a forradalmi cselekvést vállalók és az érte áldozatot hozók táborába állították. SAS ANDOR ®®®®®/$®®<o®®®®®®®®® Nagy sikerrel vendégszerepelt Bratiiiavában a prágai J. Wolker Színház. J. Herec felvételén: J. Očenášek: „Romeo, Júlia és a sötétség" e. darabjának egyik jelenete. OJ szö 4 * i95

B- °

któbe

r ^