Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-22 / 293. szám, csütörtök

Több mezőgazdasági termék üfjú lelkesedéssel ! ! i * * «> — ŕ magasabb életszínvonal Otakar Šimúnek elvtárs a CSKP KB szeptember 23-i ülésén TRAKTOR a harmadik ötéves terv főbb irányelvének ismertetése során ® a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével kapcsolatban többek között hangsúlyozta, hogy a párt az utóbbi időben igen behatóan foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdéseivel. Kijelentette: „Feltételeket teremtünk arra, hogy a földművelők nagyfokú gépesítéssel rendelkezzenek, hogy lényegesen jobban műveljék a földet." Továbbá hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelésnek a harmadik ötéves terv során olyan színvonalat kell elérnie, hogy teljes mértékben biztosítani tudja a lakosság élelmiszerfogyasztásának feltételezett növekedését, ugyanakkor lehetővé tegye a termékbehozatal eddigi terjedelmének csökkentését és kellő készletet biztosítson a fontos hagyományos termékekből a külkereskedelem számára. A feladatok nem könnyűek, de teljesíthetők, ha az állam által a mezőgazdaságnak nyújtott óriási segítséget megfontoltan, a lehető leggazdaságosabban használjuk fel, ha az állam nagyarányú segítsége a szövetkezeti tagok aktív kezdeményezésével, a nagyobb hektárhozamok és az állatok hasznosságának növeléséért indított törekvéssel párosul. Hogy a harmadik ötéves terv feladatait a mezőgazdaság sikeresen teljesíthesse, ahhoz mindenekelőtt szükséges, hogy a második ötéves terv kívánalmait sikeresen teljesítsük, teremtsük meg a szilárd alapjait a jövőbeni követelmények maradéktalan teljesítésének. Legyenek az alapok szilárdabbak a betonnál, melyre bizton építhetjük jövőnket s ne legyen olyan ember, aki ne érezne személyes felelősségét a jövőért, az életszínvonal további emeléséért. i^óKá?A ki egyszer a vezekényi szövet- nap ügyeletes szolgálatot tart, míg kezetbe téved, nem hagyhatja egy másik segít az etetésben. Igy jut el a falut, amíg meg nem nézte a idő szórakozásra, pihenésre is, viközös tyúkfarmját. Nagy területen szont a jószág sem szenved kárt fekszik, az udvar jól gondozott, fisz- gondozás hiánya miatt, ta, s ha a tízezer darabot számláló szárnyasjószág között jár-kel az ember, úgy érzi e tarkaságban, mintha virágoskert ágyai között sétálgatna. Sokat ér a farm, nagy hasznot hoz a szövetkezetnek, különösen azófa, amióta Cődör Mária vezetésével négy CSISZ-tag „uralja" ezt a baromfitanyát. ... Mert úgy volt azelőtt, hogy sok Jgy győzött az ifjú lelkesedés, a fiatal szív. Igy bizony a szó szoros értelmében, mert ha elbeszélgetsz e fiatal lányokkal, érzed, hogy szinte csodával határos, mily odaadással, szakértelemmel' beszélnek munkájukról. Persze jó munkájuk után megérdemelt jutalomban is részesülnek, mégpedig aszerint, hogy a gondjaikra bízott jószág milyen szárnyas adta fejét a szomorkodásra, hasznot hoz a közösségnek, ök vis aki jártas a baromfitenyésztésben, sz

o„t tudják, hogyha vari elég etetannak nem kell különösebben magya- nivaló, a jó ápolás mellett több lesz rázni, mit jelent ez. De elárulhatjuk: a tojás, a jércék gyorsabban fejlőda felületes gondozás következtében n

ek. s hogy mennyi volt a tojás, több szárnyas pusztult el, no meg Mily gyorsan nőnek a fiatal csirkék, ami az ilyen betegségek velejárója, azt minden ékes szónál jobban bizokevés volt a tojás, a jércéknél meg nyitja az, hogy csak a fiatalok jú1^.5 SM Ämi a 10 és fél százalék mögött van A somorjai járásban a csenkei szövetkezeti tagok a prerovi járás kezdeményezése nyomán tett kötelezettségvállalásukat egy tömör nagy súlyt helyeznek a termelési, illetve önköltségek csökkentésére. Ennek érdekében tovább folytatják a gépesítést s az állattenyésztésben a súlyszaporulat. Sok gondot okozott ez a vezetőségnek, míg a gond egy napon eltűnt. A négy kislány elhatározta, hogy kezükbe veszik a farmot s mindent elkövetnek, hogy a szárnyasjószág nagy hasznot hozzon a közösségnek. A vezetőség néhány tagja eleinte vonakodott is attól, hogy ezekre a 16-17 éves lányokra bízzák az értékes tyúkfarmot. De a fiatalok erős elhatározása meggyőzte a kételkedőket, akik attól féltek, hogy ünnepnapon, amikor a fiatal örömest veszi tett^

t^hogy^°hazánk felszabadítás!- bevezetik a

z -etető rendszert. Hogy fel ünneplő ruháját, hogy végigsétálliusban (ilyenkor van a legnagyobb hozam) 78 munkaegységet szereztek fejenként. Nagy dolog ez, a fiatal lányok is tudják, hogy ily szép jutalom ellenében szorgos munkával tartoznak a közösségnek. Ki tudja amióta ott jártam, talán még szebb eredményekkel dicsekedhetnek; azt sem lehet tudni, hogy az igrami ifjúsági csoport (szenei járás) példájára nem született-e meg bennük is az elhatározás, hogy szocialista versenyben megszerzik a szocialista munkabrigád címet. Fiatalok, lelkesen dolgoznak, mert szeretik a munnak 15. esztendejében az idei év termelési eredményeihez viszonyítva szövetkezetük termelési szintjét 10 és fél százalékkal emelik. Hogy mit . .. , iskoláz

á. jelent ez a szám? Azt, hogy jövőre tanak ma:d a tagok tél1 lskolaz

a" "ka. már búzából 26, őszi árpából 27, tavaszi árpából 25, cukorrépából 350 mázsás átlagos hektárhozamokat fognak elérni. Jelentős eredményt terveznek a takarmányfélék hektárhozamának növelése terén is. Hogy csak egy példát említsünk. Lucernából jövőre 60 mázsa átlagos hektárhozamot, az őszi keverékek után vetett silókukoricából pedig hektáronként 60 mázsát akarnak elérni. HADAT ÜZENNEK A SZÁRAZSÁGNAK a szövetkezeti tagok minél nagyobb jon a falun, hogy emiatt majd ünnep kát, a szövetkezetet, s vigyáznak arés vasárnaponként nem lesz ki gon- r

a is, hogy a galántai járás e faludozza a baromfiakat. A négy fiatal jónak minden évben megmaradjon a lány erre is gondolt. Ügy osztották jó hírneve... Mert ez is nagy dolog be a munkát, hogy egy közülük egész ám! (m. f.j mértékben elsajátítsák a haladó módszereket, különös gondot fordlsára. EGY JÁRÁS SZAVA A mezőgazdasági termelés nagy" arányú fejlődésének s a termelés olcsóbbá tételének egyik fontos alapja a gépesítés további bővítése. Šimúnek elvtárs szeptember 23-án beszámolójában többek között hangsúlyozta: „Az alapvető mezei munkák teljes gépesítése összefügg a növényi termelés nagyobb intenzivltásával". Ez irányban a harmadik ötéves terv során komoly intézkedések történnek. Mint ahogyan a fenti grafikonok is mutatják, 1965-ben egy traktorra 36 hektár föld megművelése, egy gabonakombájnra 158 hektár gabona learatása és egy silókombájnra 13 hektár silótakarmány betakarítása esik. Az államnak, a munkásosztálynak e nagyszerű segítsége óriási jelentőséggel bír majd a mezőgazdasági termelés növelésében és az önköltségek csökkentésében. Fontos azonban, hogy a szövetkezeti tagok a gépeket a lehető legjobban kihasználják, mert nagyon sok függ a munka jó megszervezésétől. Erre konkrét példák vannak az idei őszi munkáknál is. Ahol a munkát jól megszervezték és jól kihasználják a gépeket, még nehéz körülmények között is boldogulnak. Példa erre a nagymegyeri járás, ahol a őszi szántást már október első napjaiban elvégezték A szövetkezet tagjai az elkövetkező évek során mindenek elé helyezik a talaj termőképességének fokozását. Ennek érdekében nagyobb mértékben alkalmazzák a műtrágyát érsekújvári és úgy tervezik, hogy a szántójuk legalább 5 évenként istállótrágyát kapjon. A trágyázáson kívül nagy súlyt helyeznek az öntözéses gazdálkodásra. Mivel a szövetkezetnek folyó vagy csatornavizét nincs módjában felhasználni, az öntözéses gazdálkodást kutak fúrásával oldják meg. A takarmánytermő területek öntözésére eddig már 7 kút szolgáltatta a vizet, és a kutak számát a jövőben még 5-el gyarapítják. A közelmúltban az érsekújvári járás kommunistái mélyrehatóan foglalkoztak a járás mezőgazdaságának helyzetével, egyben értékelték s összegezték a járás szövetkezeteinek azon kötelezettségvállalásait, amelyeket a prerovi járás példájára, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére tettek. A kötelezettségvállalásokból — amelyek alapján született meg az az elhatározás, hogy az érsekújvári járás a jövő év során közel 14 százalékkal növeli a termelés színvonalát — kiderül, hogy a járás szövetkezetcsei maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. Maguk mondták kl a döntő szót, amely kötelezettséget jelent a jövőre vonatkozólag. Mit is ígértek tulajdonképpen az szövetkezetesek? Ha egy mondatban akarnánk válaszolni a feltett kédésre azt mondhatnánk: hiánytalanul teljesítik a második ötA növénytermelésben búza árpa szemeskukorica cukorrépa silókukorica évelőtakarmányok AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS JÖVŐJE A csenkei szövetkezet már a jövő év során olyan állatállománnyal fog rendelkezni, amely megközelíti a cseh országrészek szövetkezeteinek állományát. Száz hektáron 76 szarvasmarhát — ebből 31 tehenet, 187 sertést, 622 baromfit, ebből 500 tojót tartanak. Ez lehetővé teszi, hogy a szövetkezet jövőre már egy hektár föld után 220 kg húst, 700 liter tejet és 400 tojást tudjon termelni. AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE Az egy-egy hektárra eső termelés növelésén kívül a jövőben már Ha a kitűzött célokat más járások célkitűzéseivel összehasonlítjuk, kis csalódást érzünk. Nagyra kell értékelni azonban azt, hogy ezek a számok a teljesen reális lehetőségek alapján születtek meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy az érsekújvári járásban még nem beszélhetnek arról, hogy befejezték a szövetkezetesítést, vagyis hogy járásukban már nincsenek egyénileg gazdálkodók. S ezzel máris ott vagyunk az egyik legégetőbb kérdésnél. A második ötéves terv során a legjobban előtérbe kerülő kérdés a szövetkezetesítés befejezése, mert komoly gazdasági eredmények eléréséről csak ezek után lehet majd beszélni. Fontos tény, mely döntő befolyással bír majd a harmadik ötA Liptovský Mikuláš-i Mezőgazdasági Gépjavító üzemben két brigád versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A két munkacsoport az utóbbi évek során több mint 200 újítási javaslatot adott be, 2 millió korona értékben. Képünk a gépjavító műhelyben készült s a tanuló fiatalokat mutatja be munka — illetve tanulás közepette. éves terv feladatait s megteremtik a szükséges alapot a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez. Számokban kifejezve ez a következőképpen fest: 1959-ben 1960-ban 24,12 q 25,08 q 22.84 „ 24,56 „ 31.85 „ 33,44 „ 257 „ 292 330 „ 376 „ 47 „ 52 „ éves terv feladatainak teljesítésében, hogy a járás területén egyrészt állami támogatással, másrészt önsegélyezési alapon nagyjelentőségű talajjavítási munkákat végeztek el. Járási méretben mostanáig több mint 1000 hektár földet tettek teljes értékű termővé a meliorációs munkák által. E munkálatok azonban a jövőben is tovább folynak. A jövő évi termelési tervben már 50 hektár alacsonyhozamú rét feltörésével számolnak, 685 hektáron elvégzik a lecsapolási munkákat, s 382 hektárt öntözéssel tesznek még termőbbé. A talaj termőképességének fokozása érdekében az elkövetkezendő évek során az eddiginél jóval nagyobb súlyt fektetnek a trágyázásra. Mivel a járás szövetkezetei az alaAllati termékek Hústermelés összesen ebből marhahús: sertéshús egyéb hízók tejtermelés tojás Az állattenyésztési termelés terén kitűzött távlatok sem nevezhetők valami nagyszerűeknek még szlovákiai viszonylatban sem és különösen alacsonyaknak tűnnek, ha mondjuk egy csehországi járás és az újvári járás között akarnánk párhuzamot vonni. A kitűzött célokból mégis kitűnik az, hogy az érsekújvári járás szövetkezetesei sem akarnak egy helyben topogni. Most, hogy már a harmadik ötéves terv feladatairól bezélünk, a járás szövetkezetesei mindenekelőtt arra törekednek, hogy a „nekilendülésnek" meglegyen a megfelelő alapja. S ahogyan ezt már az előbbiek során is láthattuk, erre minden alapcsony jószágállomány következtében szűkösen állnak az istállótrágyával, jelentősen növelik a komposzt- és zöldtárgyázás nyújtotta lehetőségeket. Járási méretben az idén felhasznált 11 840 köbméter komposzttrágya helyett jövőre már 31696 köbméter komposzttrágyát készítenek. Eddig a komposzt készítéséhez szükséges alapanyagot, a tőzeget más járásokból vásárolták, most azonban tervbe vették, hogy — amennyiben lehetséges — a járás területén tárnak fel tőzegtelepeket. Az erre irányuló munkák máris folyamatban vannak. Helves, hogy a járás szövetkezetesei a jövő évre vonatkozó kötelezettségvállalásukban kihangsúlyozottan nagy gondot fordítanak a takarmányfélék termesztésére, hisz ez az alapja az állattenyésztés további fejlesztésének. A járás mint egész, különcsen az állattenyésztés terén maradt le. Kevés az állatálomány, az idlén mindössze 43 szarvasmarha s 92 sertés jutott 100 hektárra. Jövőre állatállományukat 100 hektáronként 51 szarvasmarhára és 110 sertésre akarják növelni. Az egy hektárra eső hús-, tej-, tojástermelést pedig az idei évvel szemben a következőképpen kívánják emelni: Egy hektárra eső termelés 1959-ben 1960-ban 97.4 kg 27.7 63 3.9 325.3 115 1 db 109 kg 33.6 69.3 6.1 381 liter 176 db feltételük megvan. Jó tanács formájában még csak annyit, hogy egyéb munkák mellett a jövőben nem szabad megfeledkezniök a szövetkezeti tagok politikai és szaktudásának fejlesztéséről sem. Ezen a téren mostanáig elég komoly lemaradozások mutatkoznak a járás területén. Például a járás legnagyobb szövetkezetében, az udvardiban is bajok vannak e téren. Különösen a fiatalok iskoláztatása az, ami nem folyik a kellő mederben. A nagyobb termelési feladatok azonban megkövetelik, hogy a tagok egyre nagyobb szaktudással rendelkezzenek. Szarka István ÜJ SZŐ 5 * r- Vttcr 22.