Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-21 / 292. szám, szerda

á CSKP Köznonti BÍ7otkáf*A 1959. szeptember 23-24-i ülésének h^tározrta 1 ^Bwaui ü# BmV a «£§ mimiHimfiiMimmiimiiimimmimmmimiMumiumiiiimiimiiiiiMiimmi S a í* fc^al aU a csehszlovák gépipar és kohászat1961-1965. évi fejlesztéséről A CSKP XI. kongresszusa az elért eredmények alapján kitűzte hazánk szocialista építése befejezésének merész programját. Népünk politikai- és munkakezdeményezésének széleskörű kibontakozása döntő módon hozzájá. rult az ipari termelés és a munkatermelékenység növekedésének gyors üteméhez és lehetővé tette, hogy a XI. pártkongresszus irányvonalának megfelelően hatékony intézkedéseket tegyünk döntő fordulat elérésére a mezőgazdasági termelésben, valamint népünk élet- és kulturális színvonalának további emelésére. A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a dolgozók aktivitását, mely az ipari és mezőgazdasági szocialista munkaverseny, a szocialista munka brigádjai mozgalmának tömeges kibontakozásában és abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók nagyobb mértékben vesznek részt a gazdaság és az állam igazgatásában és irányításában. A CSKP Központi Bizottsága megtárgyalta a harmadik ötéves terv irányelveit, melyek népünk nagy programját képezik a szocialista építés befejezésében. Ezzel hozzájárulunk a kapitalizmussal folytatott eredményes gazdasági versenyhez. A XI. pártkongresszus határozatának értelmében a gépipar továbbra is a népgazdaság fejlesztésének fő láncszeme marad. A gépipar, mely ma hatszor annyit termel, mint 1937-ben, 1945-óta valamennyi iparág közül a legerőteljesebben fejlődött, és iparunk vezető ága lett azért, hogy biztosítsa a termelőeszközök termelésének elsődleges növekedését. Gépiparunk fejlett kohászati iparra támaszkodva maximális mértékben hozzájárult a nehézipar hatalmas alapjának felépítéséhez. Ez volt az ország szocialista iparosításának legnehezebb feladata. A fejlett gépipar jelentős mértékben hozzájárult a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez. Traktorok és gépek szállításával segít a falu szocialista átalakításában. Közszükségleti cikkek szállításával jelentős mértékben kiveszi részét a dolgozók élet- és kulturális színvonalának emeléséből. Biztosítja hazánk védőerejét. A szocialista iparosítás éveiben a kohászati ipar termelése is gyorsan fejlődött. Csak a legutóbbi tíz év alatt két és félszeresére növekedett az acélgyártás. . A kohászati ipar jelentős mértékben hozzájárult a népgazdaság gyors fejlődéséhez és lehetővé tette, hogy a Csehszlovák Köztársaság az egy lakösra jutó termelésben a világ vezető országai közé kerüljön. Különösen jelentős testvéri segítséget nyújtott a Szovjetunió gép- és kohászati iparunk fejlesztésében. A jelentős gép- és berendezés megrendelések és a Szovjetunió hatékony műszaki segítsége lehetővé tette a csehszlovák gépipar általános fejlesztését, új termelési ágak létesítését és egyes magas műszaki színvonalú termékek termelésének elsajátítását. A Szovjetunió önzetlen segítsége a vasércszállitás terén döntő jelentőséggel bír kohászati iparunk gyors fejlesztése szempontjából. Am az elért sikerek ellenére nem kerülhetik el figyelmünket a még mindig megnyilvánuló fogyatékosságok. A gépipar egyes döntő fontosságú termékekben még mindig nem biztosltja a népgazdaság szükségleteit. Számos, nálunk gyártott gép és berendezés színvonala alacsony és nem segíti elő a munkatermelékenység íiyors emelését a többi ágakban és a gépiparban, csökkenti az egész népgazdaság hatékonyságát. _ Kis mértékben használjuk ki a tudomány- és a technika ismereteit. Hosszadalmas az új termékek gyártásának meghonosítása. Műszaki színvonaluk pedig sokszor még mielőtt a termékek a fogyasztóhoz jutnának, elavul. Nem teljesítjük a műszaki fejlesztés terveit. A gépipari technológia alacsony színvonalú. Hosszadalmas az új, haladó technológiai módszerek gyakorlati alkalmazása. A gépipari üzemekben még mindig nagy kapacitástartalékok rejlenek a termelési területek, a gépek és a berendezések kihasználásában. Komoly fogyatékosságok mutatkoznak a termékek minőségében. E fogyatékosságok oka főként a technológiai fegyelem megszegése és a meg nem felelő ellenőrzés. Ä szállítók alacsonyfokú felkészültsége nem felel meg a népgazdaság egyre növekvő követelményeinek. A munka irányításának és szervezésének alacsony színvonala a fejlesztés koncepciójának nem kielégítő kidolgozásában, a népgazdaság szükségleteinek kielégítéséért való kisfokú felelősségben és a káderkérdésről való kismérvű gondoskodásban mutatkozik meg. Az üzemek, vállalatok, termelési, gazdasági egységek és ágak együttműködése nem felel meg a közös feladatok biztosítása szükségleteinek, aminek következtében sl problémák megoldása elhúzódik. A kohászati ipar emellett nem biztosítja a népgazdaság szükségleteit különösen a választék gazdagsága, a szállítások minősége és idejében való teljesítése terén. Nevezetesen az acélművek és hengerdék tervének egyenlőtlen teljesítése okoz nehézségeket a kohászati termékekkel való ellátás terén nemcsak a gépiparban és az építőiparban, hanem a népgazdaság valamennyi ágában. A kohászati ipar műszaki-gazdasági színvonala elmaradásának fő okai a termelés elégtelen műszaki színvonalában, annak a feladatnak lebecsülésében rejlenek, hogy a termelést a kohászati munkafolyamatok korszerűsítésével, komplex gépesítésével és automatizálásával tegyék hatékonyabbá, valamint a meglevő termelési berendezések rossz kihasználásában, a beruházási építés nem teljesítésében és az új berendezések hosszadalmas, nem komplex üzembe helyezésében rejlenek. Az irányítás színvonala még mindig elmaradt a termelés követelményei mögött. A technológiai fegyelem megszegése és az operatív tervezés alacsony színvonala még mindig jelentős gazdasági nehézségeket okoz. A CSKP Központi Bizottsága a gépipar és a kohászat eddigi fejlődésének tüzetes elemzése alapján az említett ágak feladatainak biztosítása érdekében a következő határozatot hozza: A gépipar terén: 1. A gépipari minisztériumok keretében 1957-hez viszonyítva 1965-ig legalább 160 százalékkal növeljük a termelést annak érdekében, hogy biztosítsuk a népgazdaság aránylagos fejlesztésének a harmadik ötéves terv irányelveiben meghatározott szükségleteit, a tervezett beruházási építkezést, továbbfejlesszük a gazdasági együttműködést és növeljük a tartós személyi szükségleti cikkek részarányát a piaci alapokban. Vegyiipari, kohászati ipari, energiaipari, építőanyagipari berendezések, építészeti, és útépítő gépek, mezőgazdasági gépek, mozdonyok, fémfeldolgozó gépek, számológépek, könnyű- és élelmiszeripari berendezések termelésének lényeges növelésével javítsuk a gépipari termelés összetételét. E termékek termelésének fejlesztésével összefüggésben biztosítsuk a kiegészítő ágak, úgymint az erősáramú elektrotechnika, mérő- és szabályozó készülékek, elektronkészülékek, armatúrák. görgőcsapágyak, szerszámok, légtechnikai és szállítóberendezések, szivattyúk, öntvények és kovácsolt áru termelésének aránylagos fejlesztését. 2. A szocializmus anyagi-műszaki alapjának építése feltételezi a népgazdaság összes ágainak további nagyarányú fejlesztését. A tervezett beruházási építkezés megköveteli, hogy 1958-hoz képest legalább 118 százalékkal növeljük a beruházási célokra szolgáló gépek és berendezések szállítását és gondoskodjunk az új kapacitások magasszlnvonalú üzemijehelyezésének idejében történő, komplex megvalósításáról. Figyelmünk főként az energetikai alap, a kohászati ipar. a vegyiipar, az építőanyagipar gyors fejlődését és a hazai nyersanyagalap komplex kihasználását biztosító kapacitásokra irányuljon. Az egyes ágakon belül biztosítsuk a teljes gépesítés széleskörű bevezetését — különösen a szén- és ércbányákban, kohászati üzemrészlegekben, _ az építőiparban és a mezőgazdasági termelésben, valamint a termelési folyamatok automatizálásának kibővítését mindenekelőtt az energiaiparban, a kohászatban, a vegyi- és élelmiszeriparban, valamint a közlekedésben. A harmadik ötéves terv irányelveiben meghatározott központosított építkezés terén határozzuk meg a beruházási építkezés megvalósításának szállítási módját. 3. Rendkívül nagy politikai jelentőségű feladat, hogy kellő mennyiségű, jó minőségű gépi eszközzel lássuk el mezőg^daságunkat. Különösen a mezőgazdasági munkák komplex gépesítése _a fontos, melynek hivatása, hogy döntő mértékben elősegítse a szocialista mezőgazdasági üzemek gazdasági megszilárdulását és biztosítsa a XI. kongresszuson kitűzött és a CSKP KB márciusi és júniusi ülésén kidolgozott feladatok teljesítését. A mezőgazdaság teljes gépesítésének célja a folyamatos termelés biztosítása, a fizikailag fárasztó munka kiküszöbölése és a haladó nagyüzemi termelési technológia széleskörű alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése. Ezért a mezőgazdasági gépek és traktorok termelése terén a gépiparban olyan intézkedéseket kell tennünk, hogy a harmadik ötéves terv éveiben 96 ezer traktort, 110 ezer vontatott kocsit, 20 ezer rakodógépet, 30 ezer istállótrágya teregetőt, 15 ezer cséplőgépet, 10 900 gabonakombájnt, 10 ezer répakombájnt, a szükséges kukorica-, burgonyabetakarítási gépeket, talajjavítást gépi eszközöket és sok egyéb mezőgazdasági gépet juttassunk mezőgazdaságunknak. 4. A gépiparnak maximális mértékben hozzá kell járulnia a Szovjetunióval és a szocialista rendszer többi országával folytatott gazdasági •együttműködés bővítéséhez. A gépek nagy részaránya az általános csehszlovák kivitelben nagymértékben felelőssé teszi a gépipart az egész népgazdaság fejlődéséért. Ez megköveteli, hogy rendkívül nagy gondot fordítsunk a gépkivitel öszszetételére, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a kibontakozó nemzetközi együttműködés szükségleteinek. A gépek- és berendezések kivitelében tervezett feladatok teljesítése érdekében 1958-hoz képest 1965-ig legalább 136 százalékkal kell emelnünk a gépszállításokat. Ennek érdekében különösen: a) törekednünk kell a kölcsönös szállítások idejében való műszaki tisztázására és biztosítanunk kell a gép- és berendezésszállítások összhangját a szocialista tábor egves országainak építési terveivel. Következetesen teljesítsük a kooperációról kötött nemzetközi, egyezményekből eredő kötelezettségeinket, nevezetesen komplex cementgyárak, cukorgyárak és vegyiipari üzemek építésében; b) biztosítsuk a vasérckombinátok építéséhez, valamint a színes fémek fejlesztéséhez és feldolgozásához szükséges gépek és berendezések szállítását a Szovjetuniónak; c) teremtsük meg a gazdaságilag elmaradott országokkal ápolt gazdasági kapcsolataink fejlesztésének feltételeit; d) a kivitel bővítésével szenteljünk figyelmet komplex szerviz-központok építésének; e) a tervezési előkészületek, az építési módok, a termelés és a szerelés szokásos határidejének lerövidítésével fokozzuk szállítói felkészültségünket. 5. A szlovákiai gépipari termelés 1957-hez képest 1965-ig való 260 százalékos növelésével lényegesen járuljunk hozzá hazánk egyes területei gazdasági- és kulturális színvonalának fokozatos kiegyenlítéséhez. Szlovákia gépipari termelésének gyors fejlesztésével párhuzamosan biztosítsuk a határvidék, nevezetesen Karlovy Vary, Plzeň, České Budéjovice kerületek kiszemelt járásai termelésének lényeges bővítését. 6. A társadalmi munkatermelékenység gyors növekedése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy elsősorban új. nagy teljesítőképességű, a tudomány és technika legújabb ismereteinek kihasználásán alapuló haladó műszaki-gazdasági mutatók (teljesítményegységben, termelőképességben, súlyban és a berendezés arányaiban, az üzemeltetés gazdaságosságában és megbízhatóságában) szerint szerkesztett és nagyfokúan automatizált gépek és berendezések szállításaival. . kielégítsük az egyes népgazdasági ágak és a külkereskedelem szükségleteit. E célból nevezetesen ä következőket kell biztosítanunk: Az energetikai berendezések terén — a 150 MW teljesítőképességű első atomerőmű berendezéseinek fejlesztését, 200 MW-ig terjedő, nagy teljesítőképességű, teljesen automatizált, magas paraméterű elektromos áramfejlesztő tömbök, köztük hidrogénhűtésű elektromos generátorok gyártását; óránkénti 230, 330 és 640 teljesítményű túlnyomásos kazánok fejlesztését, 50 MW-ig terjedő teljesítőképességű gázturbinák fejlesztését és újfajta vízturbinák termelésének bevezetését; továbbá nagyon magas feszültségű és teljesítőképességű kvarc- és germánium irányító berendezés megoldását. A bányaberendezések terén — a teljesen gépesített földalatti' és felszíni fejtési berendezések, úgy mint több sodronyos mélybányai aknafelvonók, maximális teljesítőképességű szénelőkészítők és mosók, nagyteljesítóképességű, új, hatalmas gépek, új, óránkénti 1000 tonnát meghaladó teljesítőképességű felszíni szalagszállító berendezések és hidromechanikus fejtési berendezések, köztük hidraulikus szállító- és előkészítőberendezések termelésének fejlesztését. A kohászati berendezések terén lényegesen nagyobb hengerlő sebességű, a félkészárúk őnműködő hevítésével ellátott, a lehető legmagasabb fokú automatizálás és gépesítés mellett is minimális eltéréssel működő hengerdei berendezések fejlesztését és termélését; ezekkel az intézkedésekkel egymillió tonna hengereltáru kitermeléséhez szükséges berendezés súlyának legalább 30 százalékos csökkentését a villanyáramfogyasztás lényeges csökkentése mellett; 1963-ig főként kikészítő gépsor fejlesztését és termelését az 1500 mm szélességű fémlemezek hengerlésére szolgáló hengersorhoz szükséges egyéb berendezések fejlesztését és gyártását. Az öntödék fejlesztése érdekében teljesen automatizált, óránként 40 köbméter teljesítőképességet meghaladó tipizált homokelőkészítők, félig önműködő öntészeti formák, öntészeti formákat és magokat előállító gépsorok, 25 kg-ig terjedő öntészeti magokat gyártó, négyszerte nagyobb termelőképességű önműködő gépsorok gyártását. Rendkívül nagy figyelmet szenteljünk mind az elektromos, mind a hevített, teljesen automatizált hőrendszerű ipari kemencék fejlesztésének. A hevített kemencéknél minimálisan 50 százalékkal csökkentsük a sajátos fűtőanyagfogyasztást a ma üzemben álló kemencék többségének fogyasztásához képest. A vegyiipari berendezések terén — a termelési folyamatok folytonosságát, a teljesítmények hatékony növelése és a funkciós hatékonyság mellett a maximális gépesítést és automatizálást lehetővé tevő új berendezések termelésének további fejlesztését. Rendkívül nagy teljesítőképességű, gépesített és automatizált gumiipari, műanyaggyártó és feldolgozó, műfonalgyártó és műkaucsukgyártó berendezések termelésének fejlesztését. Szenteljünk figyelmet új, hatékonyságuk kétszeres fokozása mellett 50 százalékkal csökkentett súlyú lepárló, elnyelető és kivonó berendezések, a levegő cseppfolyósítására és megosztására szolgáló, óránkénti 10 ezer köbméter teljesítőképességű, vegyi- és kohászati folyamatokra szolgáló új berendezések, a karburáit hidrogéngázak cseppfolyósítására és a cseppfolyósított szénhidrogének megosztására szolgáló óránkénti 15 ezer köbméter teljesítőképességű, 40—50 százalékkal kisebb villanyáramfogyasztású berendezések termelésének fejlesztését. Saját szerkesztésű berendezéseket szénből és kőolajból nyert világítógáz termelésére, folyamatosan működő centrifugákat és 50 négyzetméter szűrési területre kiterjedő nagyságú nagynyomású szűrőket. Legalább 80 százalékos hatékonysággal működő kőolajfeldolgozó csőkemencékhez viszonyítva kétszeres elpárologtató képességű, óránkénti 50 tonna teljesítőképességű párologtatót és termoplasztikus anyagot feldolgozó berendezést. Á légtechnikai berendezések terén: gazdaságosan működő portalanító és szűrőberendezések, nevezetesen a hamu, a por és más káros kigőzölgések, főként kéndioxid felfogására szolgáló elektrokiválasztók termelésének fejlesztését energetikai központok, kohászati üzemek, cementgyárak, vagyiipari _ üzemek, alumíniumgyárak, stb. számára. A közlekedési eszközök, terén '—' a sínenjáró járművek ágában 700-tól 2000 lóerőig terjedő teljesítőképességű hidraulikus és elektromos áttételű mozdonyok egész sorának gyártását a vasúti fővonalak számára; 1964-ig fokozatosan 4250 kW-ot meghaladó teljesítőképességű egyen- és váltóáramú új villanymozdonyok gyártását. Az országúti Járműveknél 1961

ľig 5 tonna teherbíróképességű, több .fajta, üzemanyagra beállított motorú új teherautók gyártását. „ A szállítási berendezésed terén '— hidraulikus szén-, salak- és hamuszállító berendezést, fém- és acélanyag raktározásához szükséges szállító- és kezelőberendezést., továbbá az öntödékben, hengerdékben végzett szállltómunkálatok Gépesítésére szolgáló berendezést, a gépesített és automatizált termelésű gépsorok munkaműveletei közben használandó szállító- és emelő-berendezést. Az építőanyaggyártó gépek és berendezések terén legkésőbb 1963-ig cementgyári korszerűsítő berendezések, nevezetesen cementmárgagyártó berendezések gyártását, ami lehetővé tenné egy kg márgára eső hőfogyasztásnak Í200 kcal-ra való csökkentését. Egyidejűleg a cementmárga száraz módon való előállításának megoldását, a hőfogyasztásnak egy kg márga után körülbelül 800 kcalra való csökkentését és gazdaságosabban őrlő- és zúzó berendezésfajták termelésének biztosítását. Az építőipari és útépítő gépek terén az egyes építőipari és útkarbantartási munkálatok teljes gépesítéséhez szükséges géprendszerek befejezését; betonkeverékek gyártásához és szállításához szükséges komplex géprendszerek, önkiüritő kőzetszállltó teherkocsik, nagy raksúlyú ömlesztett cementet szállító ciszternák, óránkénti 40 köbméter teljesítőképességű, építkezési típusú, önműködő betonkeverőgépek termelésének gyors megkezdését; az építkezések típustervei alapján előgyártott épületelemek, főként könnyű anyagból készült, mindkét oldalán kész felületű, nagy épületrészek termeléséhez szükséges gépek és berendezések rendszeres termelésének gyors bevezetését; új lakáselemek és egyéb épületrészek (ablakpanelek, gerendák, stb.) termelését, megfelelő és hozzáférhető anyag felhasználásával; kocsiütak és vasúti töltések karbantartásához szolgáló qépek, nevezetesen kőhányók és tömedékelőgépek, több rotoros földgyaluk termelésének bevezetését távolsági országutak építésére. A mezőgazdasági gépek és traktorok szakaszán a mezőgazdasági termelés egyes munkáinak teljes gépesítésére szolgáló fő gépek rendszerének befejezését; a , mezőgazdasági géprendszer alapján legalább 20Ó új géptípus, elsősorban cukorrépa-kombájn, rakodó, teregető gép, az állattenyésztés gépesítéséhez szolgáló gépek gyártásának bevezetését; továbbá körülbelül 50 géptípus korszerűsítését, mivel eddigi szerkezetük már nenrfelel meg a teljes gépesítés követelményeinek. Ekékről, vetőgépekről, trágyázóberendezésekről van szó. Fokozott figyelmet szenteljünk általános motoros alvázak fejlesztésének mezőgazdasági használatra és legkésőbb 1962-ben vezessük be 40-45 lóerős motorú magánjáró motoros alváz gyártását; továbbá folytassuk a 45 lóerő teljesítőképességet meghaladó traktorok fejlesztését, hogy az erdészetben és az építészetben is alkalmazhatók legyenek. Az élelmiszeripari berendezések terén — folyamatosan és lényegesen nagyobb munkatermelékenységgel működő új gépek és berendezések gyártását, olyanokét, amelyek lehetővé teszik teljesen gépesített és automatizált egységek, különösen cukorgyári, húsfeldolgozó, gabona- és tejfeldolgozó, italgyártó ipari berendezések kialakítását, továbbá egyes csomagoló automatatípusókat; lényegesen csökkentett villanyáramfogyasztású és egy teljesltményegységre eső kevesebb anyagú új hűtőberendezések gyártásának fejlesztését. A közszükségleti Ipari gépek és berendezések terén — főként hulladékfából és pótanyagból készült műfonálfeldoigozó berendezések termelését; 1964-ig fokozatosan vezessük be főként csökkentett technológiai folyamatú és önműködő szabályozású gyapotszövögépek, a vegyi fonalakat és szigetelőket közvetlenül szövő és vastag fonalak gyártására szolgáló, percenként 250 fordulatot végző önműködő gyapotszövődei orsók gyártását, melyek a műfonalakat is fel tudják dolgozni; továbbá percenkénti 400 fordulat teljesítőképességű pneumatikus, vetélőváltású, automatikus szövődéi csónakmentes orsók gyártását; gondoskodjunk ä szövésmentes textilanyagokat termelő gépek megszerkesztéséről vegyi módszerek alkalmazásával; biztosítsuk önműködő szövőszékek gyártását a gyapjúipar számára. Fejlesszük tovább a bőriparban az automatizálás fokozatos bevezetését lehetővé tevő új bőrmegmunkáló géptípusok gyártását'; biztosítsuk legkésőbb 1962-ig fafonalas és faforgácsos deszkák gyártására szolgáló termelőszalagok gyártását és automata gépsorok szerkesztésének megoldását a ragasztott falemezek és tömegcikkek, úgymint ablakok, ajtók gyártására. A szerszámgépek terén — legalább 45 százalékra növeljük az automatizált gépek. termelésének részarányát, ebből a programirányítású gépek részarányát 25 százalékra, a speciális gépek részarányát pedig a termelés általános terjedelmének 10 százalékára emeljük; vezessük, be a programiránjritású automata- és félautomata esztergapadok, revolver-esztergapadok, marógépek és vízszintes fúrógépek gyártását, egyszer(Folytatás a í. oldalon) ÍJJ SZŐ 3 * 1959. október 2Ü