Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-21 / 292. szám, szerda

A CSKP KöZDOnti Bízottsáfla 1959. szeptember 23-24-i ülésének határozata WB%

8 **A.|jrwilAiw »I»Jlöl VAuftII a csehszlovák gépipar és kohászat1961-1965. évi fejlesztésérői (Folytatás a 3. oldalról) smind rugalmas beállítású gépek termelésének bevezetését; ugyanakkor biztosítsuk a szerszámyépek — kapcsolók másológépek adagolók, önműködő mérőkészülékek stb., gépesltőés automatizáló kiegészítő berendezéseinek gyártását. Próbáljuk ki a gyakorlatban az általános, elektronikus irányítású, kis sorozat gyártásra és sorozatós gyártásra alkalmas automatizált gépsorok üzemeltetését és lényegesen bővítsük ki a speciális egységek termelését az egy célt szolgáló, tömeggyártási automata gépsorok összeállítására. A formázó gépek terén a termelés általános terjedelmének legalább 20 százalékára emeljük a gépesített és automatizált formázó gépek gyártásának részarányát; a formázó automaták részarányai pedig a termelés általános terjedelmének legalább 7 százalékára; 1965-ig vezessük be a fő formázó géptípusok, elsősorban önműködő anyacsavarés csavargyártó automaták, plasztikus anyagok, szilárdított poliesztermékek 200 tonna nyomást is kifejtő prései egész sorozatának gyártását, Vezessük be továbbá általános forgattyúsprések gyártását, épületelemek, az acél hidrgsajtolására, továbbá gyors kovácsoló prések gyártását; egyszersmind biztosítsuk a félig automatikus és automatikus adagolóberendezések és a formäzógépek egyéb gépi kiegészítőinek fejlesztését és gyártását; maximális mértékben termeljünk hegesztett szerkezetű formázógépeket és 1965-ben 30—35 százalékos részarányt érjünk el a formázőgépek gyártásának általános terjedelmében. A görgöcsapágyak terén fokozatosan vezessük bo a hengersorok és szerszámgépek számára készülő további nagyméretű csapágyakat, miniatűr és nagyon pontos csapágyakat a műszerek, szerszámgépek és számológépek számára, nagy fordulatszámú csapágyakat a gázturbinák, a turbofuvók és elektromos gépcsoportok számára. Lényegesen növeljük a nagyobb pontosságú csapágyak gyártását a közönséges csapágyak rovására. Az elektromos mérőkészülékek cs automatizáló eszközök terén — 1964 végéig vezessük be az egységes, egységesített elektronikus szerkezetű szabályozó rendszer gyártását, egységesített be- és kiinduló paraméterekkel és az egyes készü| léktipusok normalizált föarányaival; 1963ig vezessük be különféle fizikai egységek felvevői további típusainak gyártását a teljes automatizálás céljaira; 1962-ig vezessük be a két fázisú, indukciós motorú, korszerű segédmotorok egységes sorának gyártását. Sajátítsuk el és vezesük be az újfajta mérő-, ellenőrző-, kísérleti és laboratóriumi elektromos kéi szülékek és berendezések gyártását az ipari elektronika céljára, köztük nukleonikai és a folytonos termelési folyamatok teljes automatizálását, a műszaki höellenőrzés és a gépipari automatizálás céljára szolgáló műszerek gyártását. Az elektromos- és elektronikus mérőkészülékek terén törekedjünk tovább növelni pontosságukat és érzékenységüket, ellenállási képességüket a rázással szemben, igyekezzünk csökkenteni méretüket és súlyúkat, amit elsősorban félvezetők és új anyagok alkalmazásával érhetünk el. I. A rádiótechnikai alkatrészek, az elektrovákuumos technika és a félvezetők terén be kell vezetnünk a germániumos, magasfrekvenciájú és nagyteljesítményű tranzisztorok, a monokristályok gyártását, valamint a kvarcból készült diódák és tranzisztorok alapvető típusainak termeléséi saját nyersanyagainkból. A légi és a vasúti közlekedés számára automatikus biztonsági és távközlő berendezést kell gyártanunk. 1962-ben az ipari elektronika szükségleteinek fedezése érdekében bevezetjük az elektroncsövek alapvető fajtáinak gyártását. Be kell fejeznünk a kutatómunkát és fokozatosan hozzá kell látnunk a félvezetők és a távösszeköttetési technika felhasználására alkalmas, magas műszaki paraméterekkel rendelkező kis alkatrészek új típusainak gyártásához. Az adatokat feldolgozó gépek terén elsősorban gyors iramban boziákeH látnunk, a matematikai gépek alapvető típusainak, elsősorban a kis és középnagyságú, valamint az egy célt szolgáló számológépek gyártásához. Ugyanakkor elő kell készítenünk az analóg számológépek gyártását az ipar számára. Műszakilag tökéletesítenünk kell a lyukasztó gépeket, elsősorban megbízhatóságukat és gyorsaságukat kell növelnünk, ki kell dolgoznunk az ilyen gépek távközlő gépekkel való egybekapcsolásának tökéletes rendszerét. A CSKP Központi Bizottsága az új termékfajták gyártásával kapcsolatos tervezett feladatok megoldása érdekében feltétlenül szükségesnek tartja a következő intézkedések megtételét; Lényegesen tökéletesítenünk kell a kutatómunkák irányítását és egybehangolását, erőnket a fő feladatokra kell összpontosítanunk, időelőnyre kell szert tennünk és biztosítanunk kell a komplex fejlesztést úgy, hogy a kész gyártmány paramétereit ne csökkentse az elavult elemek, szerkezetek kompletizálása. Abból az elvből kell kiindulnunk, hogy a legbonyolultabb gépipari technikai fejlesztési feladat megoldásának határideje nem lehet több mint 2 — 3 év; korszerű felszereléssel ellátott, megfelelő számú kísérleti berendezést kell felépítenünk, hogy megfelelőképpen ellenőrizhessük a feltételezett paramétereket és a termékek lehető legjobb minőségét érjük el; a tervező irodák a sorozatgyártásban is hosszabb ideig kísérjék figyelemmel a gyártmányok minőségét és a fogyasztók megjegyzései alapján korszerűsítsék azokat. A lehető legszélesebb mértékben alkalmazni kell a tipizált, unifikált és normalizált alkatrészeket a gépek szerkesztésében és a kutatási feladatok megoldása során meg kell teremteni a tartós együttműködést a technológusokkal, a kohászati szakomberekkel, hogy így tökéletesítsék a szerkezetek technológiáját és csökkentsék a termelési önköltséget; a hazai műszaki fejlődés távlataival, a világtechnika fejlődésével és az egyes találmányokkal kapcsolatban tökéletesíteni kell valamennyi kutatási központ és tervező iroda tájékoztatását; gondoskodni kell az új gyártmányok termelésbe való gyors iramú beiktatásáról. 7. A dolgozók szükségleteinek tökéletesebb kielégítése érdekében ki kell fejlesztenünk a hosszabb időre szóló közszükségleti árucikkek termelését, hogy így a háztartásokat további gépekkel lássuk el, emeljük a lakáskultúrát és kényelmesebbé tegyük az emberek életét. Az 1961 — 65-ös években legalább 33 milliárd korona értékű, fémből készült közszükségleti árucikket kell gyártanunk. Ugyanakkor növelnünk kell a fémből készült közszükségleti árucikkek műszaki színvonalát, minőségét, tökéletesítenünk külalakját és megbízhatóságát. 8. A gépipari termelés sikereit gyakran csökkentik a termékek komoly minőségi fogyatékosságai. A gépipari termékek rossz minősége következtében népgazdaságunk évenJte' sok százmillió koronával károsodik és ez lerombolja gyártmányaink jó ^nevét a, külföldi piacokpr^. A legtökéletesebb minőségért folytatott "harc megkívánja, hogy a dolgozókat megfelelő formában állandóan belevonjuk a termékek színvonalának és minőségének emeléséért folytatott küzdelembe, hogy ezeket a kérdéseket rendszeresen megvitassuk a termelési értekezleteken, a müszaki-gazdasagi tanácsok ülésein és a különféle konferenciákon. A termelésben meg kell szilárdítanunk a technológiai fegyelmet, nem szabad megengedni olyan termékek gyártását, amelyek esetében a kísérletek nem igazolták a megbízhatóságot és a jő minőséget. Gondoskodnunk kell a gépek tökéletes kipróbálásáról és ha olyan nagy berendezésről van szó, amelyet az üzemben nem lehet kipróbálni, akkor ezt a müveletet a gép átvevőjénél kell végrehajtani. A termékek minőségének tökéletesítésével összefüggésben növelnünk kell a dolgozók anyagi érdekeltségét. A CSKP Központi Bizottsága arra kötelezi a vezető gazdasági dolgozókat. a pártszerveket és szervezeteket, hogy egyik fö feladatukat lássák a termékek jó minőségének elérésében. A Központi Bizottság elvárja, hogy a gépipar valamennyi üzemében minden egyes dolgozó becsületbeli kötelességének fogja tartani e feladat teljesítését. 9. 1965-ig a gépipari minisztériumokban 114 százalékkal kell emelni az 1957-es évhez viszonyítva a munka termelékenységét." A munkatermelékenység növekedésének legalább 65 százalékát az új technika bevezetésével és a termelési folyamatban való maximális felhasználásával kell elérnünk. A komplex gépesítés és automatizálás, a leghaladóbb technológia és munkaszervezés alkalmazása útján csökkentenünk kell a termékegységre eső szükséges munka mennyiségét elsősorban a kézzel végzett munka mennyiségének csökkentésével. A célszerű szakosítás és együttműködés segítségével létre kell hoznunk a sorozatgyártás elterjesztésének feltételeit. Széleskörűen fejlesztenünk kell a dolgozóknak az új technika és technológia uralására irányuló kezdeményezését. 10. Elsőrendű feladatnak kell tartanunk az anyag- és a nyersanyagfogyasztás terén a gazdaságosság növelését. A tervezésben és a technológiában olyan intézkedéseket kell I foganatosítanunk, amelyek hozzájáj rulnak a gépek súlyának gyors csöki kerítéséhez és az anyag jobb felhasz| nálásához. i 1965-ben a hengerelt anyagnál legalább 21 százalékkal, az acélcsöveknél 3,8 százalékkal, a szürke öntvényeknél 21 százalékkal, az acélöntvényeknél 8,8 százalékkal, a kovácsolt és sajtolt termékeknél 20 százalékkal, a rézből gyártott félkész termékeknél 34 százalékkal és a vörösrézből gyártott félkész termékeknél 30 százalékkal kell csökkentenünk az 1957-es évhez viszonyítva az anyagszükségletet. Lényeges megtakarítást kell elérnünk azzal, hogy a feketefémek szükségletének keretén belül növeljük a bádoglemez, a hajlított és a könynyített profilos-anvagok, a nemes és főleg az alacsony ötvözetű anyagok arányát. A fémszükséglet csökkentése érdekében új anyagokat kell alkalmaznunk, mégpedig 1957-hez viszonyítva legalább 116 százalékkal nagyobb mértékben. 11. A CSKP Központi Bizottsága megállapítja, hogy a gépipari üzemekben mind ez ideig igen csekély mértékben használják ki a gépeket, a berendezéseket és a termelési felületet. Ez fékezi nemcsak a gépipari termelés, hanem az egész népgazdaság fejlesztésének ütemét. Ezért valamennyi vezető gazdasági dolgozó, pártszerv és szervezet feladata gondoskodni az álló alapok kihasználásáról, a termelési tartalékok maximális mozgósításáról, hogy így fokozatosan bevezethessük valamenyI nyi üzemben a két műszakot. Ugyan| akkor haladéktalanul át kell térni a i teljes két műszakos munkára a nép• gazdaság szempontjából rendkívül > fontos üzemekben, hogy ígv a ter; melésben magasfokú hatékonyságot i érjünk el. i A CSKP Központi Bizottsága Reitj majer és Poláček miniszter elvtársaknak feladatul adja, hogy 1960. április 30-ig terjesszenek a kormány elé az álló alapok tökéletesebb kihasználásával foglalkozó tervezetet. 12. A népgazdaság érdekei megkívánják forrásaink kiaknázását, hogy lényegesebben csökkenthessük az önköltséget és így létrehozzuk a gyártott gépek és berendezések árai rendszeres csökkentésének feltételeit. Az árak indokolatlan növelését az állami fegyelem durva megsértéseként fogjuk kezelni. 13. A gépipari termelés hatékonyságának növelése megkívánja, hogy rendszeresen foglalkozzunk a termelés szakosításának kérdéseivel. Reitmajer és Poláček . miniszter elvtársaknak feladatul adja, hogy 1960 végéig dolgozzák ki a) az egyes termelési szakaszokra vagy gyártmányfajtákra vonatkozóan az alkatrészek szakosított termelése megszervezésének tervét. Dolgozzanak ki a tipizálásra, a normalizálásra és az unifikálásra vonatkozó olyan intézkedéseket, amelyekkel növelni lehet a sorozatgyártást és összpontosítani a termelést; b) dolgozzák ki az öntödék és a kovácsüzemek szakosításának tervezetét, hogy maximális mértékben kihasználjuk az adott kapacitást, a termékek rövidebb' úton kerüljenek a fogyasztókhoz és tartós módon biztosítsuk a fogyasztók és a szállítók közötti kooperációs kapcsolatot. 14. A termelés gépesítésének fejlesztésében, a géppark korszerűsítésében és karbantartásában számos ágazatban rendkívül fontos szerepet játszik a nem gépipari minisztériumokhoz tartozó gépipari termelés. A harmadik ötéves terv folyamán tökéletesen fel kell használnunk ezeket az üzemeket is. A CSKP Központi Bizottsága feladatul adja Černý elvtársnak, a kohóipar miniszterének, Jonáš elvtársnak, a tüzelőanyagok miniszterének, Pospíšil elvtársnak, az energetikaügyi miniszternek, Púčik elvtársnak, a vegyiipari miniszternek, Beran elvtársnak, az építészeti miniszternek, Vlasák elvtársnak, a közlekedésügyi miniszternek, Macháčová-Dostálová elvtársnőnek, a közszükségleti ipar miniszterének, Uher elvtársnak, az élelmiszeripar miniszterének és Strougal elvtársnak, a földművelésügyi miniszternek, hogy 1960. április 30-ig dolgozzák ki és terjesszék a kormány elé azt a tervezetet, amelynek célja a gépipari üzemek kapacitásának kiaknázása és a gépipari termelésnek a minisztérium hatáskörében való irányzatának megszabása. 15. A haladó technika, a komplex gépesítés és automatizálás bevezetése a népgazdaságba valamennyi ágazatban megkívánja a dolgozók tevékeny részvételét ezen problémák megoldásában. A gépiparra hárul a legnagyobb feladat és felelősség a népgazdaságunkban megvalósítandó komplex gépesítési és automatizálási program véghezviteléért. A gépipar elsőrendű feladata gyors iramban kifejleszteni és legyártani az új gépesítő és automatizáló berendezéseket. II. A gépipari termelés hosszú időre szóló fejlesztési irányának idóneni helyes megszabása életbevágóan fontos a népgazdaság azon szükségletei f?dezés» szempontjából. amelyek a szocializmus anyagi-műS*I.J' •I

'apjônaŕ. építése során A fejül"; további időszakában • Is felmerülnek. A CSKP Központi Bizottsága az Állami Tervbizottság feladatául tűzi M. hogy a gépipari minisztériumokkal együttműködve dolgozza ki a csehszlovák gépipar hosszú időtartamra szóló fejlesztésének koncepcióját, mégpedig az alábbi elvekből kiindulva; 1. A gépipari termelés szerkezetének összhangban kell állnia társadalmunk fejlesztésének alapvető politikai-gazdasági céljaival, a szocaílista országépítés befejezésével és a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei megteremtésének szükségességével. Elsősorban arról van szó, hogy 1965 után is a lehető leggyorsabb iramban fejlesztenünk kell a vegyiipart, a kohászatot. az energetikát és az építészetet szolgáló nehéz beruházási termékeket gyártó ágazatokat. Gyors ütemben kell majd termelnünk a nagy teljesítőképességű. automatizált megmunkáló gépeket, amelyekkel a gépiparnak mind nagyobb mértékbon el kel! látnia saját műszaki alapját. 2. Bővítenünk kell a termelést azon ágazatokban, amelyektől a technológiai folyamatok folytonossága, a magasfokú gépesítés, az automatizálás és a távirányítás függ. Főleg az elektrotechnikai mérőés szabályozó készülékek és azok miniatűr változatai termeléséről van szó. Ezen ágazatok fejlesztésével korszerűsítenünk kell a technológiát és meg kell teremtenünk az automatizált gépek rendszereit. 3. Gondoskodnunk kell arról, hogy a csehszlovákiai gépipar távlati gazdasági terve a lehetó legnagyobb mértékben összhangban álljon az egész szocialista világrendszer fejlődésének szükségleteivel. 4. A gépipar fejlesztési koncepciójának részletes kidolgozása során feltétlenül meg kell oldani azt a kérdést, hogy túlzottan sok gépipari terméket gyártunk Ha ilyen irányban haladnánk továbbra is, akkor csökkenne a gépipari termelés hatékonysága. erőnk szétforgácsolódna és lemaradna a gyártmányok műszaki színvonala. A szocialista országok gazdasági együttműködése. a kooperáció és a szakosítás, a pépek és a berendezések kölcsönös szállítása a legjobb eszközt képezi a gyártmánvfajták száma fokozatos csökkentésének. Ezt az anyagot 1960. december 31-ig kell feldolgozni. III. A kohászat legfontosabb feladata a harmadik ötéves tervben megfelelő mennyiségű, válfajú és minőségi kohászati anyagot gyártani, hogy így létrehozza a népgazdaság, elsősorban a gépipar és az építészet fejlesztésének szilárd alapját. Ezen feladat megvalósítása érdekében összpontosítani kell az erőt a termelési folyamatok további intenzifikálása irányában, mégpedig a fö agregátok korszerűsítésének és átépítésének, a termelés műszaki-gazdasági és technológiai színvonala emelésének útját járva; idejében teljesíteni kell a tervezett beruházási építkezést; növelni kell az irányítás szervezésének színvonalát, a dolgozók szakképzettségét, meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet és a technológiai fegyelmet. Az egyes szakaszokon az alábbi döntő feladatok állnak előttünk: 1. a vasérc fejtésében 1965-ben legalább 4,3 millió tonnát kell elérnünk 29,9 százalékos érctartalom mellett. Elsősorban a korszerű fejtési módszereket, a kamarafejtést, stb. kell alkalmaznunk és lényegesen fokoznunk kell a munka gépesítését, a fejtés összpontosítását. A dúsított érc termelésében 1965-ben legalább 410 ezer tonnát (vastartatom) kell elérnünk, mégpedig 86 százalékos érctartalom mellett, a technológia tökéletesítésével, a veszteségek csökkentésével és a munkahigiénia tökéletesítésével. Ugyanakkor teljesítenünk kell az éredűsítás új módszereit. 2. Koksztermelésünknek 1965-ben legalább 11,63 millió tonnára kell emelkednie, ebből a kohászati koksznak 9,73 millió tonnára 11,3 százalékos maximális hamuképződéssel. Ezt az előkészítő munka és a kokszolási folyamat technológiájának tökéletesítésével kell elérnünk. 3. A nyersvas termelésében 1965ben legalább 7,65 millió tonnát kell elérnünk, mégpedig úgy, hogy a nagyolvasztók kihasználási foka az érc tonnájára számított 717 kg száraz kohászati koksz felhasználása mellett 0,75 mVt lesz 24 óránként. Az aglomerátumok termelését 12,9 millió tonnára kell növelnünk. Ennek érdekében: a) 1963-tól kezdve valamennyi hazai napvolvasztóba kerülő ércet dúsítanunk kell: a nagyolvasztóba kerülő érc minőségét átlagossá kell tennünk; az aglomeráciős szalagokon intenzifikálnunk kell az égetési eljárást, hogy a 75 m

2-nyi felületű szalag évente legalább egymillió tonna aglomerátumot szolgáltasson; csökkentenünk kell a nagyolvasztóba kerülő érc fajtáinak számát; b) fokozatosan legalább 900 fok Celsiusra kell növelnünk a fujtatott levegő átlag-hőmérsékletét; automatikusan szabályoznunk kell a levegő nedvességtartalmát; ki kell kísérleteznünk és esetleg be kell vezetnünk a gáznemű vagy folyékony fűtőanyag adagolását a nagyolvasztóba fújtatott levegőhöz egyidejű oxiaénadagolással; c) a fő javítások során célszerűen bővítenünk kell a nagyolvasztó felhasználható kapacitását, ésszerűen cl kell rendeznünk profilját és be keii vezetnünk a magasabb nyomást; 4. az acélgyártásnak 1965-be* legalább 10,52 millió tonnát kell elérnie, mégpedig úgy, hogy a termelési felületei 24 óránként 7,7 t/m

2-re használjuk ki. Ennek érdekében: a) a lehető legszélesebb mértékben alkalmaznunk kell az oxigént az acélgyártásban; b) a Martin-kemencékben a kokszolásnál nyert és a generátorgázt fűtőolajjal kell helyettesíteni, hogy így 1965-ig ezzel 60-70 százalékra fedezzük a kalória-szükségletet; a folyékony tüzelőanyagból szükség esetén ki kell vonni a felesleges kén mennyiségét. c) Az acélolvasztás folyamatának tökéletesítésével a Martin-kemence megtöltését megelőző előkészületek javításával s a kemencébe kerülő anyag összetételének állandósításával lényegesen csökkenteni kell az olvasztás idejét; d) a fárasztó munkák gépesítésével és a javító munkálatok minőségének tökéletesítésével kell rövidítenünk a kemencék javításának idejét, lényegesen gyorsabban kell végrehajtanunk a rendkívül tűzálló anyagokkal való falazást; e) a technológiai előírások pontos betartásával és a pontos mérőtechnika bevezetésével csökkentenünk kell a terven felüli acélolvasztások számát; szigorúan be kell tartani az öntési tervet, amely a gyártmányok válfaja betartásának alapvető feltétele; a szállítási fegyelem be nem tartását az állami fegyelem megszegésének kell minősítenünk; 5. a hengerelt anyag gyártásában 1965-ben legalább 7,31 miilió tonnát kell elérnünk, ennek keretén belül legalább 650 ezer tonna csövet kell gyártanunk éspedig úgy, hogy a hengerelt anyag egy tonnájára eső acél súlyát 1248 kg-ra csökkentjük. A hengerszékeknél legalább 85,5 százalékra kell kihasználnunk az időt, a normális hengersoroknál 76,9 százalékra, a durva hengersoroknál 81,3 százalékra, a közép-hengersoroknál 75,5 százalékra, a finom hengersoroknál 74,4 százalékra, a huzalgyártó részlegekben 80 százalékra és a bádoglemezt gyártó hengersoroknál 74 százalékra. Ennek érdekében: a) 90 százalékon felül kell növelnünk a mélykemencékbe kerülő meleg öntecsek részarányát, miközben az öntecsek felületi hőmérséklete 830-900 C fok lesz; intenzifikálnunk kell a mélykemencék munkafolyamatát nagyobb teljesítményű fujtatok alkalmazásával, a konstrukció tökéletesítésével; teljes mértékben gépesítenünk kell a kezelést és automatizálnunk a kemencék hőellátását; b) a hengersorok teljesítményét növelnünk kell a hajtószerkezet tökéletesítésével, meggyorsításával és kiegészítésével. c) a hengersorokat jobban ki kell használnunk a hengerek tartósságának fokozásával, kicserélésük teljes gépesítésével és az egyprofilú termelés mennyiségének növelésével; d) a meleg és a hideg munkafo(Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1959- október 17..