Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-21 / 292. szám, szerda

Szennyes, kulisszák mögötti üzelmek Az ENSZ közgyűlésén tartott hétfői választások, melyek egy heti szünet után hivatva voltak eldönteni, Lengyelország vagy Törökország lesz-e két évig tagja a Biztonsági Tanácsnak, ismét holtpontra jutottak és november 2-án folytatódnak. Ma már elmondhatjuk, hogy ez a sajnálatra méltó esemény rövid, de tanulságos történelmi múltra tekint vissza, melyet röviden Lengyelország és általában a szocialista országok ellen irányuló kulisszák mögötti aljas üzelmeknek minősíthetünk. Már azzal kezdhetjük, hogy Törökországot jelölték Lengyelországgal szemben. Ez kétségtelenül a szocialista országok megkülönböztetésére irányuló törekvés. Az ENSZ alapokmánya és a későbbi gentlemanegyezmény értelmében a Biztonsági Tanács egyik változó tagjának helye a kelet-európai országokat illeti. Az igazságos területi képviselet elvét azonban már hosszabb ideje megszegik a Biztonsági Tanácsban — a közgyűlés, valamint a Szociális és Gazdasági Tanács elnöki funkciójának betöltésekor is megszegték. Nézzünk vissza az elmúlt évekre. 1951-ben Görögországot, 1953-ban Törökországot és 1957-ben Japánt választották a Biztonsági Tanács kelet-európai tagjának helyébe, pedig az említett országok egyáltalán nem tartoznak a kelet-európai országokhoz. A Szovjetuniónak az űrrakétákkal elért legutóbbi sikereinek hatására, majd Hruscsov elvtárs amerikai látogatása után az ENSZ küldöttségek egész sora arra a helyes és becsületes következtetésre jutott, hogy a múltban érvényesült hidegháborús módszerek valahogy nem illenek Camp Dávid új szelleméhez. Csak ezzel magyarázható, hogy az amerikai szavazógépezet ez alkalommal csődöt mondott és Lengyelország a választások első fordulójában 48 szavazatot kapott, míg Törökország csak 33-at. Ez azt jelenti, hogy Lengyelországnak csak 6 szavazatra lett volna még Erőszakkal megszakították az amerikai acélmunkások sztrájkját szüksége az előírt kétharmados többség elnyeréséhez. A választások első eredményei meglepetést keltettek Nyugaton. A napokban igen harcias szavazásra került sor Japán és India között és amikor India valamivel kevesebb szavazatot kapott, mint Japán, Krisna Menőn feladta a jelölést. Törökország azonban nem látott ebben követendő példát és ha már nem nyerte meg a választásokat, igyekezett legalább időt nyerni az amerikai küldöttség kulisszák mögött folytatott diplomáciai tevékenységére. Egyik üzelme a választások félbeszakítása volt a 25. forduló után, valamint Lengyelország beválasztása a Gazdasági- és Szociális Tanácsba. Ugyanakkor egyesek hangoztatták, hogy Lengyelország elégedjék meg ezzel. A szovjet küldöttség azonban tényekkel bizonyította be, hogy ugyanannak az országnak beválasztása a Biztonsági Tanácsba s a Gazdasági- és Szociális Tanácsba mindennapi megszokott tény az ENSZ gyakorlatában. A hétfői szavazás újabb eseménye volt Törökország jogellenes jelölésének kínos szorgalmazása. Látszott, hogy egyhetes szünet után megváltozott egyes küldöttségek álláspontja, amelyek egy héttel ezelőtt még Lengyelországra szavaztak. Ügy látszik, hogy az amerikai küldöttség arra használta ki az elmúlt hetet, hogy hasson az első fordulatban lépést nem tartó egyes országokra. A jelenlegi arány - Törökországra 42, Lengyelországra pedig 39 szavazat esett azt bizonyítja, hogy a jövendölésbe bocsátkozó New York Times jól tudta, mit várhat országának egyes politikusaitól. Ez aligha járul hozzá ahhoz, hogy mindaz a pozitívum, ami az utóbbi időben a nemzetközi kapcsolatok terén kialakult, megszilárduljon és tovább fejlődjön. Pedig Camp Dávid szellemében most arra kellene gondolniok: Addig üsd a vasat, míg meleg! A. M. == Washington (ČTK) — Amint a nyu=== .qati hírügynökségek jelentik, Eisen= hower elnök október 19-én a sztráj= koló acélmunkások ellen alkalmazta = a Taft Harüey-törvényt s az USA jg

= Igazsáflügvminiszterének elrendelte, = hogy bírósági rendeletet adjon ki a = sztrájk 80 napra való kényszer-meg= szakításáról. Áz amerikai acélmunkások sztrájkja a leghosszabb acélipari sztrájk az USA történetében. Teljes 97 napig tartott. A sztrájkot nemcsak maguknak az acélmunkásoknak, hanem más szakszervezetek tagjainak is rendkívüli szolidaritása jellemezte. A sztrájkolók béremelést és új munkaszerződés megkötését követelték, miután a régi szerződés július 1-én érvényét vesztette. Mivel az acélipari monopóliumok nem akartak e követeléseknek eleget tenni, a sztrájkot várva jelentős acélkészleteket halmoztak fel, amelyek több mint három hónapig elegendők voltak számukra. A Taft Hartley sztrájkellenes törvényt jellemző módon abban az időben alkalmazták, amikor az acélipari társaságok készletei kimerültek. Az acélipari munkásoknak tehát vissza kell térniök a munkába anélkül, hogy igazságos követeléseik közül egyet is megoldottak volna. A nyolcvan napi kényszermunka letelte után ugvan az acélipari munkások elméletileg újból félbeszakíthatják a munkát, de ezen idő alatt a társaságok oly nagy acélkészleteket halmozhatnak fel. amelyekkel a további sztráikharcot mérhetetlenül megnehezítik. Eddig még nem történt meg, hogy a Taft Hartley-törvénv alkalmazása után a sztrájk újból megkezdődött volna. SZTRÁJK « ÁREMELKEDÉS, A KAPITALISTA ORSZAGOKBAN Á hírügynökségek és tudósítók híreket közölnek a latin-amerikai országokban folyó sztrájkmozgalomról. A legnagyobb a sztrá.ikhuilám Uruguayban, ahol sztrájkba léptek a mezőgazdasági munkások, a magas létfenntartási költségekre való hivatkozással 40 százalékos béremelést követelve. Negyvenezer építőipari munkás Is október 23-án 24 órás sztrájkba akar lépni, hogy kivívja béreinek emelését. Argentínában már ötödik hete sztrájkol 210 ezer textilipari alkalmazott, nagyobb bért követelve. A szakszervezeti szövetség tárgyalása a munkaadókkal eddig sikertelenül végződött. Megoldatlan Argentínában a kohászati üzemek tulajdonosai és a munkások közötti ellentét is. Az amerikai attasét kiutasították a Szovjetunióból Moszkva (ČTK) A Szovjetunió külügyminisztériumának közlése szerint október 16-án azt javasolták, hogy R. A. Langelie, az USA nagykövetségének attaséja hagyja el a Szovjetuniót, mert tevékenysége öszszeegyeztethetetlen egy akkreditált diplomata működésével. Langelie Szovjetunióbeli tartózkodását kémtevékenységre használta fel. Langellenek ez év október 16-án titkos találkozója volt Moszkvában egy amerikai ügynökkel, akinek utasítást adott további kémtevékenységre, valamint titkos írásokhoz szükséges eszközöket és nagy pénzösszeget adott át. E találkozó alkalmával mindkettőjüket tetten érték a szovjet Illetékes szervek és a kémanyagot elkobozták tőlük. A Szovjetunió külügyminisztériuma figyelmeztette az USA nagykövetségét, hogy a nagykövetség diplomáciai hivatalnokainak ilyen tevékenysége megengedhetetlen. Chilében is folynak az éles bérharcok. A bányászok október l-e óta sztrájkolnak, 28 százalékos béremelést és további gazdasági könnyítéseket követelnek. A belga postaügyi miniszter közölte, hogy november 1-től Belgiumban felemelik a postailletékeket. Belföldön egy félfrankkal. külföldi postaküldeményeknél egy belga frankkal emelik az illetéket. 45 ezer olasz vájár október 19-én sztrájkba lépett tiltakozásul az ellen, hogy ú.iabb késedelem állott be a munkaszerződésről folytatott tárgyalásokban. A legutóbbi kétnapos sztrájkot ugyanezen okból a múlt héten tartottak. Törökországban az utóbbi hónapokban erőteljesen fokozódik a falusi munkaerők beözönlése a városokba. Anatoliából a parasztok tízezerszámra mennek Isztambulba munkát és megélhetést keresni. Az Adsam c. lap statisztikai adatok alapján rámutat, hogy csak szeptemberben 67 ezer állást kereső fordult az Isztambuli munkaközvetítő hivatalhoz. A falvakat elhagyó parasztok 80 százaléka nem kap munkát. ADENAUER Nagy-Britanniába megy London (ČTK) — A brit külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy dr. Konrád Adenauer szövetségi kancellár november második felében Nagy-Britanniába látogat. Adenauert formálisan október 16-án hívta meg Steel bonni brit nagykövet. Adenauer útja folyamán kétségtelenül Igyekszik rendezni a két ország közötti ellentéteket elsősorban a kormányfői értekezlet kérdésében. Adenauer. mint ismeretes, a legcsökönyösebb ellenzője a kormányfői értekezletnek, főleg pedig a nemzetközi feszültség enyhítésének, amely ebből az értekezletből származhat. Az ENSZ-közgyfílés politikai bizottságában folyik a vita a szovjet leszerelési Javaslatról New York (ČTK) - A politikai bizottság ülésén, amely hétfőn délután folytatta a teljes és általános leszerelésre tett szovjet javaslat vitáját, Ormsby-Gore, Nagy Britannia államminisztere kijelentette, hogy kormánya „hajlandó e javaslatot gondosan, konstruktív módon, minden részletében megvizsgálni". A brit képviselő beható beszédében megvilágosította kormányának álláspontját a szovjet javaslattal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a klaszszikus és atomfegyverek leszerelésének párhuzamosan kell folynia és „a leszerelés minden szakaszában hatékony nemzetközi ellenőrzésnek kell működnie". A brit képviselő követelte, hogy a szovjet javaslat részleteiről az újonnan alakult tíztagú leszerelési bizottság tárgyaljon, de nem nyilatkozott arról, vajon a közgyűlés nvilvánítsa-e legalábbis elvi egyetértését a szovjet javaslattal, ajánlja-e azt e bizottságnak. Követelte továbbá, hogy a bizottság tárgyalásának alapjául a fokozatos leszerelésre tett javaslat szolgáljon, amelyet a közgyűlés elé Selwyn Lloyd brit külügyminiszter terjesztett az ülésszak kezdetén. Hétfőn délután folytatta tárgyalásait a különleges politikai bizottság is, amely a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Nemzetközi Bíróság tagjai számának kibővítéséről tárgyait. Ebben a bizottságban a szocialista államok küldöttségei azt az álláspontot védelmezik, hogy a tagok számának kibővítése kívánatos, de azt nem lehet megvalósítani a Kínai Népköztársaság képviselőinek részvétele nélkül, mert az ENSZ-szervek tagjainak bővítése szükségessé teszi az alapokmány megváltoztatását s ez pedig csupán a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagjának, tehát a Kínai Népköztársaság egyetértésével lehetséges, de a Kínai Népköztársaság nincs az ENSZ-ben képviselve. Az USA-ban uszítóhadjárat indult Kína ellen Peking (ČTK) — A kínai sajtó rámutat arra, hogy az utóbbi időben az USAban uszítóhadjárat indult a Kínai Népköztársaság ellen. A Kína-ellenes kampányt Ch. Herter külügyminiszter indította el, aki október 6-án egy washingtoni sajtóértekezleten azt mondotta, hogy „nem látok lehetőséget a feszültség enyhítésére a kínai kommunisták és közöttünk (vagyis az amerikai kormány között), Kínát „agresszióval" vádolta és újból hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem hagyja el Tajvan kínai területet. Herter megismételte azt is, hogy az Egyesült Államok nem Ismeri el a Kínai Népköztársaság kormányát, mert ez „nem áll érdekében". Herter megnyitója után másnap a Távol-Kelettel Való Ipari és Kereskedelmi Kapcsolatok Amerikai Tanácsának ülésén Douglas Dillon külügyminiszterhelyettes a kínai népnek Tajvan felszabadítására irányuló erőfeszítését „agressziónak", valamint esztelen „robbanást okozó cselekedetnek" minősítette. Dillon folytatta az amerikai megfélemlítő taktikát és azt mondotta, hogy „Tajvan felszabadításának kísérlete totális háborúba sodorná a világot." Hasonló módon kiforgatta a tibeti tényeket is és ezzel kapcsolatban több Október 19-én este Moszkvából Finnországba utazott egy szövjet kormányküldöttség Nyikolaj Patollcsev külkereskedelmi miniszter vezetésével, hogy Helsinkiben hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt írjon alá a Szovjetunió és Finnország között. (ČTK) Vladimír Ludvik, Csehszlovákia új belgiumi követe október 19-én átadta Baudouin belga királynak megbízólevelét, (ČTK) A londoni North Censington negyedben október 19-én megtámadtak egy nyugatindiai lakost. A fasiszták fényes nappal az utcán minden ok nélkül rálőttek. A sebesültnek sikerült kórházba menekülnie, ahol ápolásban részesült. (ČTK) durva támadás intézett a kínai kormány ellen. A rendszeres Klna-ellenes kampányban továbbá fellépett Livlngston Merchant, a külügyminiszterhelyettes titkára, aki egy Philadelphiában tartott gyűlésen október 9-én azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha Kína felől háborús veszély fenyegetne és ezzel az ürüggyel felhívta az amerikai népet, hogy továbbra is „készségesen hozza meg azokat az áldozatokat", amelyeket a szüntelen fegyverkezés követel. Ugyanakkor Klna-ellenes kampányt folytat az amerikai sajtó nagy része k. Egyes amerikai lapok utalnak arra, hogy e hadjáratot szándékosan indították Ny. Sz. Hruscsov amerikai látogatása után, azért, hogy ez kihasson az amerikai és világközvéleményre, amely pozitívan fogadta az államok közötti feszültség enyhítésére tett javaslatokat. A bolygóközi állomás műszereinek irányítása a Földről Moszkva (ČTK) = \ történelemben első Ízben valósult meg műszereknek oly nagy távolságból való irányítása, mint a földi koordinációs számoló központból Irányított bolygóközi állomás műszereié — jelentette ki W. Sziforov neves szovjet rádiótechnikai és elektronikai szakértő a Lityeraturnaja Gazetának adott interjújában. A rakéta kontejneré-: nek műszerei bekapcsolhatók a világ térségének bármely szakaszán. Amikor a tájékoztatások véget érnek, a leadóállomás a Földről adott parancsra beszünteti működését. A tájékoztatások leadásának előre megállapított óráiban a műszerek újból működésbe lépnek a Földről adott utasításra. Ez a rendszer lehetővé teszi az önműködő bolygóközi állomás energetikai forrásainak ésszerűbb kihasználását. A Földön leadóállomás van, amely külön antennával rádióhullámokat sugároz a világűrbe s egybe van hangolva a kontejner fedélzetén levő vevőkészülék hullámhosszával. A vevőkészülék által felfogott jelzések működésbe hozzák az önműködő berendezést, amely bekapcsolja a műszerek villanyárammal való töltésére szolgáló berendezést. Ezután kezdődik meg a jelzések közvetítése a Földre. Amerikai technikus szovjet állampolgárságért folyamodott Moszkva (ČTK) - R. Webster amerikai technikus, aki a Szokolnyikiparkban rendezett amerikai kiállítás dolgozóival érkezett Moszkvába, most szovjet állampolgárságért folyamodott. Amint a DPA nyugatnémet hírügynökség moszkvai tudósítója írja, Webster kijelentette: „Lemértem mindkét rendszert, az amerikait és a szovjetet és elhatároztam: a Szovjetunióban akarok élni". Webster most Leningrádban lakik és dolgozik. Sztrájkolnak az osztrák főiskolások Bécs (ČTK) - Október 19-én valamennyi osztrák főiskolán kétnapos tiltakozó sztrájk kezdődött, amellyel a főiskolások az osztrák kormányt rá akarják kényszeríteni arra, hogy emelje az iskolaügyre fordított kiadásokat. Az osztrák főiskolások elsősorban az egyáltalán nem kielégítő ösztöndíjak bővítését és emelését, valamint diákotthonok építését és a főiskolások táppénzének felemelését követelik. A sztrájkban Ausztria valamennyi főiskolájának 30 000 hallgatója vesz részt. Jogos követeléseiket támogatják a főiskolai tanárok és tanársegédek is. A bécsi főiskolák épületei előtt sztrájkőrségek állanak, plakátok és transzparensek hirdetik, milyen rossz szociális feltételek között kell az osztrák ifjúságnak tanulnia. Grazban a főiskolások a tanárok és tanársegédek részvételével tiltakozó menetben vonultak fel. A tartományi főnöknek követeléseiket tartalmazó feliratot adtak át. Az osztrák főiskolások a kormánynyal folytatott eredménytelen tárgyalások után léptek sztrájkba. A kormány ugyanis nem hajlandó a költségvetésben a főiskolákra szánt 400 millió sillinget 800 millióra felemelni. Ez az emelés az állami költségvetés eddigi egy százalékának csupán két százalékra való felemelését jelentené. Miben gyökerezik Oberländer miniszter revansizmusa ? Talán nem múlik el nap, hogy valamelyik nyugatnémet politikai tényező ne lépne fel valahol revizionista követelésekkel, területi igényekkel, s ne gyalázná, rágalmazná a legsötétebb módon a szocialista országokat. Nem holmi bonni hivatalnokocskák ezek, sem pedig jelentéktelen szónokok, hanem Adenauer kormányának, hadseregének oszlopos tagjai, akik a Német Szövetségi Köztársaság politikáját irányítják, akiktől sok függ Nyugat-Németországban. Közéjük tartozik Oberländer miniszter is. Néhány adat Oberländer életrajzából Ki is ez az Oberländer, aki olyan magasra jutott a bonni politikai ranglétrán? Mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy megnyilatkozásai szerint nem csekély nyomot hagyott benne a náci nevelés. Ezen persze nem lehet csodálkozni, mert elég egy pillantást vetni a miniszter úr életrajzára, és máris tisztábban látunk. Oberländer a háború idején mint megbízható náci tudós a prágai német egyetem jogi fakultásán a dékáni méltóságig vitte. Mint különféle fasiszta szervezetek odaadó híve, már a háború elején megfelelő kémés felforgató kiképzést kapott, a háború idején pedig a hitleri katonai masinériában „a keleti kérdések szakértője" lett. Oberländer dolgozta ki a leigázott keleti területek gyarmatosításának és az itt található áruló nacionalistákból szervezett egyégek létrehozásának elméletét. Később, hogy „képességeit" jobban kihasználják, a megszállt Lengyelországban mint a katonai kémszolgálat tisztje vagy ahogy nevezték, „tanácsadó az ukrán kérdésben" részt vett Lvovban több ezer lengyel hazafi bestiális lemészárlásában. Ezután a fogolytáborokban toborozta az árulókat; ezért a náci vezetőség elismerésben részesítette és az „orosz önkéntesek propaganda-osztálya vezetőjének" funkciójába szánta, csupán a háború vége nem engedte, hogy Oberländer e funkcióba lépjen. A szovjet hadsereg elől amerikai fogságba menekült. A bíróság elé Oberländerrel Amint a sajtó már beszámolt róla, a Majna menti Frankfurtban a bíróság a közvélemény nyomására kénytelen Oberländer múltjának kivizsgálásával foglalkozni. A kulisszák mögött azonban mindent elkövetnek az ügy elsimítására. Mint ismeretes, a bonni igazságszolgáltatásban Oberländerhez hasonló hitleristák ülnek és a kormány minden bizonnyal megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a számára oly kellemetlen vádat elejtsék, mint ahogy ilyesmi már nemegyszer megtörtént az utóbbi hónapokban, Á korotanú meghalt Közben váratlan dolog törtést. Münchenben ciánkálival megmérgezték Stepán Banderát, a fasiszta ukrán nacionalisták vezérét, aki Nyugat-Németországban élt. Bandera, mint az ukrán terroristák vezetője a Nachtigall-zászlóalj parancsnokságához tartozott, amely egységnek Oberländer volt a politikai vezetője. Ez a fasiszta osztag 1944-ben több ezer lengyel hazafit lemészárolt. Bandera egy esetleges bírósági tárgyaláson számos kellemetlen dolgot vallhatott volna Oberländer miniszterre, és valószínű, hogy ezért kellett távoznia az élők sorából. Á nyugatnémet kormány hallgat Furcsa dolog, hogy a nyugatnémet kormány nem veszi figyelembe miniszterének bebizonyított fasiszta múltját, hanem hallgat és lehetővé teszi, hogy Oberländer tovább szítsa a revansizmust, amely csak kellemetlenséget hozhat a Német Szövetségi Köztársaságnak. A nyugatnémet kormány hallgat, de Oberländer tovább uszít a szocialista országok ellen, területi követelésekkel lép fel Lengyelország ellen, több ezer becsületes fiának lemészárlásában segédkezett, határkiigazítást követel Csehszlovákiától és más országoktól is. Meddig mehet ez így tovább, meddig mérgezheti a népek közötti megértést a nácizmus egyik volt híve, egy megrögzött revansísta? Meddig maradhat még miniszter az NSZKban? Sz. B. ÜJ SZŐ 2 * 195

9- október 21.