Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-18 / 289. szám, vasárnap

f ee I0J9S§}ZSAIF3J SA63/ĽU?| UJOIBBJOJ V "3B>(gq/íuo>i iiiiazn ZB jujguzSEq n a >( uaq>(§?J9LU qqoÄB -BÚ i^uiöippa ZB zaqqg • luBijsojziq I[a>l laA^s^jazSAsq >[Bugsg:)!|[gzs 9I ba ejgtugzs >ptu3zn qqasi>i [oq>(o;uod -zo>( qqoÄ6BU ^njgzs^pj sj >p[3}§ zs?>( '[AAAS§jjsada6 >jg>juntu IBI|ÄUO>Í B uBqjososjs JS6§S/íus>I3(AUIJAJB>( -unui B S? jguigzs JPPJ? ijozojiij B HS>1 lupApu U9J9} saiajza>jaazp>) v '5gsgz -BUI[B>l[B >i?}BUIO}nB ZB [[A>[ IUJ3AOU usspjusiaf "lUBjípjoj jsiupÄBij ip>( aj?s3}u9>j>(pso sa6ajíuai >(aBas}[o>j IUIIBŠJOJ B ;zsgjs?M •c.igsgjjAeCBsiu JIBUGSGIG6IOZSI>I 6?SSO>]B[ B }zsg.iÄ6a ugjos asgjid?}? }Bzp]gq [lujapejjsaj -ajj v "l9Jes?}jso>jBzs n>iOjqqOií6BU jpÄpqpjisnjgp ZB [JAJF iupo>isopuo6 Sg IgSg}ZSBlgAIJ( pBqBZS ^njg ZB IIA>I lua^zsajCaj inAj^ uosgpsp pugjjpi IBSS5I?6IOZSI>IUO ZB UBqgsgpsp >JA>I ->lpn.ig uedi zv '!>i uaÄ6a} }o>ia[BZ -gzs 09 qq?IB6a[ BpBÄugq sgpspjszs -iui|9[g ZB UBQJFOJIOQ PIGÉIOZSIJJUO ZB 61-5961 '[O JJB n s>t iupo>(sopuo6 'jgs^qid?!? }BZ9i?q tuiiapa}(saja>i e IUB5!S9[BA ua>) Batu }Jgz3 •jgl'gai.ioj ppBlBq IÄUU3UIB[BA SBpB[3 ZB IUJBU -zsBti [[a>] }>{ uasaCjaj sa [p>] iua; -JApq 'BJBUOAUIZS 6asAua>ia[autjajB>i -unui B s§ s9|?6[0zsi}i B jjafps^ptus Ä6oq s? uaoían! igsgjiBgppi >pu -IA}AI6§S>INZS '?TBJBPB[AJ 6BSSO>IBI B asssq^jssfp} uiaiapa>isaaa>j B Á'6OH •IUJ9[3 H9>i tBAgsgzosioj >pi3}? ns^ijzsajf }?CBS B' ueqjospsja ' :psgp9>[aApu sougjeng UIOIB6JOJ V '^augÁusiuppApíi sgzojf -[gldg; ssÄpq B uafia]AJ6AIU uRqqof -pupi Ä6oq 'ío>ig}ZSBI9A B [JA^ JUAJIA -pq s? igBgspuiui ippig ZB IUEJIABC Ita>í 6aui 'uaq>[auiazn isg}9iza>ngzp>j B LASTAÄUGOUJSAFIA} B [[A>I JUPAPN "IpjgsgpB -p }}ozo>pj jp}9[6gs>inzs p[?6[Qzs ??jn?|n>(sg>iBi b [p>l !upo>jsopuoB uBq -;B[osodBJi [ass?4jd9s?>iB[ ri5joj/í6BU v •jgsgpBp >fBzgqpu3>j5pA sa jpsz -gjeéupj B 6atu JIIZAAAAZS X6;UBÄ6N •Jins^jsojziq pjj9zsp9tu jsgjjngzs ueqqoC aaX6o jssgijdg >(Bzgq ipgpso B Ä6oq 'mioiugzs |[a>i [BZZB }UIUI -B[BA 'IBAGSG}zsBÄ6oj >P6[op sa6as -Jinzs zoqjjosgjiABC sg zoqsgjjsjuBq -JBJj B BAJPJ ueqgsgpsp 6BJÍUBP}JD5 ZV '>iUnUB}JUi9ZS II S >T BJgSgpB[9 j?d ->I§ja>1 sojojouipgSss s§ pBoqoj 'JBd ->(?J3>ÍJ0)01U psiiiuj z"l s§ Pins/Ti^ui -szs jaza 0£2 uaqjjaA^ sp-gg6i — T96T 'uossnf d§6gsom SIJJ /Í6a B.iSBiJBlzeq g't s? >(3|nzs?>i spjziAa] -aj B.isg}jB)z?q 6'x '(íu§.i>(3zsp; -nq A6a BJS?;jBjzyq uuoj?q A6oq ';zb IUJ3 H3>i [3 s§ "ígsgpBis >)a>i§|nzs -^souieiiiA B [ja^ iu|aAou uasa6aÁ'u i§u>(a>jaujj3; UBdid?6 v -ZSBÄŠOJ pdp j?d ff, S3 eqruosiaj qBjep (j'x 'nuiaujaqaj np;o>j qsasp 'nui3iu3q3j qBJBp £ 'Bqruosisj ^OAOZS qBJBp 3'£ BAJLUJGZS BJSO>] -BI Á60 tu.!3 [[3>[ ja uaq-gg6t iíBi 'iu -Z0>10J 113>i JBSBpBp njgnpAOZS B S? BQNJZS?>{ B 63JOJ UGJSJ 513>{>(P !?BZ -?qnj v uaquiazs [3AA3 SB-0961 Z B IU]3A0U [B>l>í3|BZgZS 0t> JÍ63JU1U1 6i-s96X l?s?pB[3 3{a5i>[pna? UBdi zv *3J -3S3U3>1>1PS0 Se;zSBX60J pS3 BJS0>1BI ^63 ZB Sipsd [3U>13>19aU3í UBdllUOI -BUI B '3S3p3>(3ApU riSfBI S?pB[3 ZB |XS>( TUB5JLUGZS 'BJ>(GUIJOU [S?}ZSBíí6oj ÍJOSBABC 6B[ISOAJO ZB S? BJ5;BZXU?JI Jjaussspplfa.] SBIZSBÄ60J B I3}}3} -U(>{3i uBqps?pB|a >j3jazsiiu[ai9 rijsp -3.13 1/ÍUGAOU v "IB>|^?1BZ?ZS 02 -GSPIPZ B 'IBJÍ>Í91BZBZS OŔ JGSOIPUINATI B 'IB>1>1?1BZ?ZS £Z J^fBA B '[B>i>{9[ -BZ?ZS 0^ B '[Bí^aiezgzs 0Z B "IBJTOIBZSZS ??>IAJÍU§UI}ÍZS -3>(snq s§ -snq B H3[]3aia 'uaqtuszs IB-096T !UZO>IOJ H S J1 [B>I>(?IBZBZS ZZ 6I-S96X ;sBpBi3j3zs!uiiai§ zv •Í3J3I9 >(9ZO6 -lop B HIZS3J ?qqB6BpzB6 s§ -[n>[s?>(B| B >MAAOU >(3X[AUJB '[pqHS>I -?LUJ3} BLUB UBqjOSpS]3 B>(GJZSBIBA >(A>I>(!ONJP UBdi ZB uoC[nApq /?6oq S§ 'IBASSBIZSB/lÓoj LLOZOJFOJ G?SPIOZ B S3 so]OIUN/í6 B ">(3>IATUJ3} ISGIZSSÁUS; -IBII? ZB 6O>ipj BSGZOJJIGIĎG} SSAJAQ 6gsso>{Bi B u3Ä6ai BA^isojzjq A6oq 'iuzojpjBqBaui ns>| Í6n }?6?sä6bu s§ J9i3;§}3zsso >jodB]B pB|d v 'usg -U13ZS [3AA9 SB-0961 ZB lUBJISOJZiq IPM }3S3p35jl3Uia SO>I9[BZBZS 02 gg?IB -Baj 5jauaui[3pa[j3} p^BqiüuosBqazs -ZSO UIO[B6JOJ IlUiap3>iS3J3>lS!31 B [?U -S?}ZSBÄ6OJ S3^I§UI3ZS B uaq-g96X •>{9Cpa>i[am3 [SAspojo /?6a U?IUBÍÍI -OJ AJAI S3A9JO JJipBLUJBq B BUIBZS >I9[NUBI PZ3>I}3 U3Q>J.IPZA>I}? IB[OJ{ -SI ZB ií6oq 'IP.IJC i[a>t iupo>[sopuoo •JglBUOAUjZS >f3líU§UJZ9}UI 3LU3 |[3>( iu[auia s? UBQ>(OUOQ-)}O IZOIIDBU B }§s§}zs3[Caj s?po>tsopuo6 O[BA [paia>i zzx 89T ZGI ĹZ\ ZSI {•SI X9I ' 9ST 8CT OZI 008 0661 oor.6 388 SY S'OI 9 'L Ĺ'ĹZ Z 9'TI Z'ZL S'S2 MW MW q/zo6 BUUO} J 0001 í 'HU" 1 "niui J "IltXJĽt vm pH" SUJ -piui í -[liui % 'IllUJ í 'II1UI ButqarnizjA BUiq.injzg6 U?ZB>)Zp6 OSOI?OB ru?i[3J36u3q [?OB SBASJ3ÄU UIBJg/ÍUBniA Z?6píl6?[IA ZS>]0>{ UJZSBUJBq U?zsp>{ isad3M saľS Z O'Í"096T :tUJ§I3 |I3>I JB[BUOAUIZS OZ35lí3Ap>i B uaq>ia>pX!OJBd! qqBsojuoj63[ v •}?S?íisjoX663UI HBU?SB6 -JOJJOJF 5|pzp>|zs3o6joj B s§ 'I?SB}?NA UB[B}JBABZ >[05B1B[1?A IJBdl ZB (UB}IS -oíziq [azza s '}B>io>i3iB}aB}nJ9 ;u?zs easypBia ZB [[3>j iuzo>iod 'uaqjjaiu -§j 3;3>[aj uasoup[n>i 'iiugia i[3>( ie>[ -os?iiaB>iB}63ai |6BÄUB s363Äu§i -[auiá :]b>i>i?ibz?zs gi'x 3a>(a6§siip>i psa e.i>iru?zsa>|i3j Bj>(o6BÄuBp?Bas ;BJ>IO6B/ÍUESJ3AU B [pqqs '>(nC}ua>i>ioso [B>t>i91EZRZS £-9'Z 35U3A? JO>(>|BUBi?6n 1^63SJ[p>iUp JBdl ZV -;?63S/1:U3>I913UI -jai B>juntu B >jnf[3Aou jb>í>í3ibz9zs ot? qq?iB63| jsad?>i zoq-0961 s§ iiaAu^ui -p3ja s§pp[Caj i^Bzsnui B >inzzBui]B>i -[B uaq>]?;j§ui s3[§zs /I6oq '[3 >inCa§ [BZZB 5§s§ppltsj n3A aqAjaj JBdl Z V •si jBduazsiiuisp ZB S§ 9}JBÄ6 ;A-^3>T>I!A I}AI6?S>INZSZP>[ B >(?[ppiŕaj uaq>(?iJ§tu p[i3>( [HAJU UOJBDIZ^QSU B Ä6oq '19JJB j[S>x -P0>1S0PU0Í) ;!0|3}3}I3jdBlB >iBU?S51?Z -IU13>1 iqqgAO} Ď?SBpZB6d?U B 3S}UI3J -3}6aui s? uoÄÓsi a^iABa >tB6?jBdi qqBS0}U0j6ai B Ä6oq MujaApu [[a>x /;6n }§6§so;u3[aC jBdnX63A v "u^q ->lun65SBpzB6d9U zsgés ;5S9i?uzsBq -I3j z?6pjoj B [p 3! luzojioj s ';;ozp>i Jjosg.uojp.13 ]B>i!}a6j3U3 S36aippS]3 ZB ;§S3p3S3ZS§J fB[OpJ{ B J[3>[ >iunu -[3A0U U3S363ÄU9I UgJOS BSg^JSOJZiq >)3u?í3[6§s>inzsuiBag uiszn ZV •19A§S3J -jApqi>i n[Bp|o>ios 5iosgaJojBi6a9ua s§ -BBÁUBpiazn} B Jins^isojziq ;?s?ppiC9j 6gSBpzB6d§u zs^Bs zv -UBq>iun6gSBp -ZB6d3U JJ9I9J95I3JP19 JJBUgSgJgUZSBq -151 qqB/Iuo>i9}Bq >{atugj B IU9JIU3J -95 ixa>j 63UI (3zza s 'unqs^iauuaji^oB ZS3Ö9 ZB 59S§p3S3ZS?J JFOPOB S3UI3U B )UIUJB|BA 'U3q96aSS3ZSSO BBAUB ?[3J3B -U3q B 'JgÄUgJB >lo6opgq B l[9?i IU[3A -ou uasaBsÄu?! -3s9jzs3|f3j SJOÄ6 JBZSgqOJt B B}BpB(AJSO[n>I >IIÄ63 AJ3J S3A9JO >i;pBOUBq v '^ausaiazsoag] oj 3S35ZSAIFAJ S?[3WJ3} i-iedi ZB JfnCjuiJí -3} 5JBdidg6 B si BjqqgAoj Bjgsgjis -0}Ziq >J9U!3}3[63S>(nZS UI3[3p3>lS3ja>j -[N>T B s? s§PO>FNLUJ}nA69 i6gSBpzB6 jZO>153ZlU3U B 5UJUIBIBA 'U9q9>(9p -J? BSg5g[|9 0]BA [BAg>i!Uq09J fp 3{BU -6gsBpzB6d§u B 'Bjgsgjisojziq >iasaz -3>[jid9 isgzgqnjaq ouaiuszssaui v •jjipajfpuia is>i5í9iBZgzs 02 ÍÍ63}UIUI 3S§[3UIJ9? >[3>i>lP Ij3l65s>inzszp>i B '[B>l>l?lBZgZS 09 3S9PUIJ3} >Jpzp>JZS3 -0[3UU9} B JO>i>lBUBÄ6n l^BJBUOAUIZS '0961 Z B 69i" sfPBIBq [aAgpj X6a -íuiiu U3q-Q96I s?[9uij3; jaBdi zv U9q9S91ZS9[[bj JBdl HJSIjBlOOZS y I :s36§s>inzs Bjgsgijsoiziq 5{0}BpBi3j ;}oznji>i UIBZSB>tBZS S3X69 6gSBpzB6d?u v •uBqsgpo>isop -U06 9IBA IpJ5(3>J3UH3A6 B U9S9J9Z -3A3U 'U9q§sgji6§[3!>i >pÄu96i siigjni -in>X S9 16B1ÍUB ZB >JUn}!S3iíU3AJ§ si }3}(3uia]a Cri jo>(>[BUBií6ri s '^nCiama [BAgSg5!II?ZS9I >(BJg ZB S3 [SA^Sej -9AOU >{3UI13p3ApC B 5B[BUOAUJZSJ3]3 I6EÁUB ZV "5S3p.p>ISg>lBI B UBq>(UgZ -Bq }jnCpio69iu 61-OZ6I 'zsqsssj 86 százalékkal kell növelnünk az építke­zési anyagok termelésének terjedelmét. A legfontosabb építkezési anyagok közül 1965-ben 8 millió tonnára kell emel­nünk a cement és 4 millió tonnára a mész gyártását. Az építészet további iparosítása érde­kében 3,4 millió köbméterre kell emel­nünk az elöregyártott építő elemek és konstrukciók termelését, 350 millió tégla­egységre a faltömbök gyártását. Ugyan­akkor ezzel összhangban növelnünk kell azon anyagok termelését, amelyekkel he­lyettesíthetjük a fát és az acélt, főleg a vasbeton csövek, rudak, talpfák gyár­tását. A harmadik ötéves tervben 4 millió 615 ezer tonna cementet gyártó új üze­meket kell átadni rendeltetésének első­sorban a lochkoyi, sušicei és tornai ce­mentmüveket. A cementet gyártó üzemek döntő többségét bővíteni és korszerűsí­teni kell. A harmadik ötéves terv vége felé meg kell kezdeni további két ce­mentgyártó üzem építését, amelyeknek összkapacitása 1 millió 610 ezer tonna lesz. Az új cementmüvekben és azokban az üzemekben, ahol száraz módon rotá­ciós kemencék segítségével termelik a­cementet, s ahol rekonstrukciót hajta­nak végre, el kell érni a hőenergia-fo­gyasztás csökkentését, hogy egy kilo­gramm alapanyagra számítva ezer üilo­grammkalória alatt legyen. 1865-ben a ce­mentgyártó üzemekben az egy dolgozóra eső évi termelés legalább 1200 tonna cement lesz. Tökéletesíteni kell a cement minősé­gét és elsősorban a vasbeton termékek, valamint az utak építéséhez szükséges speciális cement gyártásához be kell ve­zetni a magas kezdeti szilárdsággal ren­delkező cement gyártását. A cement össztermelésének legalább 66 százalékát 1965-ben már csomagolás nél­kül kell szállítani. A gyengébb minőségű cement pótlása érdekében fejleszteni kell a természetes mész és a hidraulikus műmész gyártá­sát. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az ipari hulladékot, első­sorban a salakot, a kohómüvek hulla­dékanyagát, stb. A mész össztermelésében növelnünk kell az örölt mész részarányát és az építkezési termelés számára legkésőbben 1965-ig többnyire pormeszet kell szál­lítanunk. A régi és nem gazdaságosan működő mészégetőket fokozatosan le kell állítanunk. 1965-ig el kell érnünk azt, hogy 1 kg mész gyártásához leg­feljebb átlagban 1050 kg kalóriára le­gyen szükség és egy dolgozóra évente átlag 760 tonna mész termelése jusson. Az építkezési elemek és a többi beton­ból, valamint vasbetonból készült termé­kek gyártásában intenziven be kell vezet­nünk az új, rendkívül hHtékony terme­lési folyamatokat, mint pl. a vibrációs módszert, a hengerelést, a panelek for­mában való gyártását. így meg kell te­remtenünk az építészetben az ipari mód­szerek gyorsabb bevezetésének feltéte­leit. Fejlesztenünk kell a leggazdaságo­sabb vékonyfalú konstrukciók, az előfe­szített betonkonstrukciók és a könnyített betonból készített termékek gyártását. 1965-ben legalább 15 százalékra kell növelnünk az előfeszített betonból készült elemek gyártását, könnyű betonból ké­szültekét pedig az össztermelés mintegy 40 százalékára. Ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy a villanymüvek hulladék­anyagának felhasználásával gyorsabban^ terjesszük az 1200 kg/köbméter súlyú könnyű beton termelését. Ezért a nagy hőerőművek mellett 9 üzemet kell fel­építenünk, amelyek porózus betont gyár­tanak és a harmadik ötéves terv vége felé további három üzemet, hogy Így 1965 után fedezni tudjuk a porózus be­ton állandóan növekvő szükségletét. Míg 1960-ban 14,6 óra munkaidőt kell fordíta­ni egy köbméter vasbeton-elem gyártásá­ra, addig 1965-ben ezt az Időt 8 órára kell csökkentenünk. Rekonstrukciók útján meg kell valósí­tanunk az átmenetet abban a vonatko­zásban is, hogy az eddigi nagyformájú és tömör téglák gyártása helyett áttér­jünk a likacsos, vékonyfalú téglák terme­lésére és így csökkentjük az építkezések súlyát. A csak idénymunkát végző tégla­gyárak arányszámát a jelenlegi 41 száza­lékról legalább 20 százalékra kell csök­kentenünk 1965-ig. < Rendkívül könnyű előfeszített kerámiai konstrukciók termelése érdekében 1965­ben mintegy 100 ezer köbméter égetett elemet kell gyártanunk. A harmadik ötéves terv során 8 millió négyzetméter fedőcserepet gyártó üzemet kell átadni rendeltetésének. A legújabb technológia alapján nagyformájú cement­fedőket kell gyártanunk és fejlesztenünk kell az alagcsövek gyártását, hogy így teljes mértékben fedezzük a talajjavitási munkálatok szükségleteit. A munkatermelékenység növelésével 1965-ben el kell érnünk azt, hogy 1 mil­lió téglaegység előállításához átlag 7 • dolgozóra legyen szükség, míg 1960-ban 14 dolgozóra számítunk. A cementfocjyasztás csökkentése érde­kében 1965-ben 60 százalékra kell nö­velnünk a mosott és osztályozott kavics arányszámát az 1960. évi 40 százalékkal szemben. A kőfejtésben, a kavicstermelésben, kü­lönösen pedig az útburkolathoz szüksé­ges kövek termelésében és az útkövezés­ben el kell terjesztenünk a gépesítést. Legalább 2C r ezer tonna mennyiségbén be kell vezetnünk a speciális, 52-80 száza­lék bauxit-tartalmú samotok termelését. fel a meglévő papír- és cellulozegyárakat, amelyekben megvannak ennek megfelelő feltételei. 1960-hoz képest növeljük 30 százalékkal a papírgyártást; ugyanakkor ügyeljünk a papiros minél gazdaságosabb felhasználására. Fordítsunk gondot a hul­ladékpapiros gyűjtésére és osztályozására. Javítsuk meg a vegyiipari gyártmányok, nevezetesen a kátrányfestékek, lakkok és textilipari segédanyagok minőségét és bő­vítsük ki választékukat. A mosószerek gyártásában helyettesítsük a zsírokat minél nagyobb mértékben mű­anyagokkal. A vegyiipari termelés fejlesztését űgy hajtsuk végre, hogy racionálisan biztosít­juk együttműködésünket a tudomány és a technika fejlesztése terén a többi szo­cialista állammal; ezen az alapon fokozzuk a kölcsönös árucserét is. Ugyanakkor nö­veljük hagyományos vegyiipari exportcik­keink termelését. A vegyiipar gyors fejlődését biztosítsuk a legújabb gyártási módszerek, a legkor­szerűbb technológia kidolgozásával és be­vezetésével, a gyártási folyamatok hatéko­nyabbá tételével. E célból növeljük a mű­anyagok termelésének nyersanyagalapját a rádiókémiát, a félvezetők és ritka fémek felhasználását az elektronika céljaira, a hazai nyersanyagok, nevezetesen a szén és a fa minél hatékonyabb kihasználását. A vegyiipar beruházási építkezéseit, kor­szerűsítését és hatékonyabbá tételét te­kintve, elsősorban arra törekedjünk, hogy minél előbb felépítsük a két mesterséges kaucsunkgyárat, a vágsellyei és a kelet­szlovákiai nitrogénműveket, a homonnai Kapron-gyárat, a bratislavai Slovnaftot, a Sztálin Művek műszeszgyárát, az_ otrokovi­cei autókerék-abroncsgyárat, valamint a szuperfoszfátot, fenolt, kénsavat, polieti­lént, acetont, kombinált műtrágyákat, am­moniákot, ammóniák szeszt, polivinilchlo­ridot, titánfehért, viszkóza és poliamidfo­nalakat, cellulőzet és papírost termelő gyá­rakat. A tervező munka során olyan épületeket tervezzünk, amelyeket a legkorszerűbb gé­pekkel szerelünk fel, vezessük be a vegyi­ipari termelésben a 'katalitikus és folyama­tos folyamatokat, komplex módon használ­juk fel a nyersanyagokat és célszerűen kapcsoljuk össze az egymáshoz fűződő gyártási folyamatokat; emellett gazdálkod­junk minél jobban az energiával és hasz­náljuk fel a termelt hőmennyiséget. Az új gyárak tervezése során a legnagyobb mértékben alkalmazzuk a gyártási folya­matok komplex és önműködő szabályozá­sát és csökkentsük lényegesen az építő­munkák részét a beruházási összegben, így Irányítva a beruházási építkezéseket, biztosítjuk a munkatermelékenység lénye­ges gyarapodását és minden vegyiipari ter­mék gyártási önköltségének tartós csök­kentését. Az új gyárak tervezése során fel kell használni a nemzetközi szocialista együttműködés adta lehetőségeket és a típus terveket. A kutatómunka, beruhátási építkezések, korszerűsítés és hatékonyság növelés fel­használásával a vegyiiparban 1960-ban 62 százalékkal kell növelni a munka termelé­kenységét, az önköltségeket pedig 12 szá­zalékkal csökkenteni 1960-hoz képest. Közszükségleti ipar 1965-ig a közszükségleti ipar összes termelését 23 százalékkal növiljük 1960­hoz képest. Gyorsabb ütembfen kell növel­ni azoknak a közszükségleti iparágoknak a termelését és exportját, amelyek hazai nyersanyagokat használnak fel. A lakosság fogyasztásának további emel­kedésével összhangban biztosítani kell a textil, a lábbeli és egyéb közszükségleti cikkek termelését, mégpedig olyképpen, hogy ezek a gyártmányok kiváló minőség­ben és széles választékban álljanak a fo­gyasztók rendelkezésére; az áruk csoma­golása is legyen ízléses, a vásárlók követei­ményelt kielégítő. A modern technika ered­ményeinek felhasználásával korszerűsítsük az üzemeket. A harmadik ötéves terv so­rán növeljük a munka termelékenységét további 20,1 százalékkal, s az önköltséget csökkentsük 9,98 százalékkal. A közszük­ségleti ipar termelésének elosztásával já­ruljunk hozzá az egyes vidékek problémái­nak megoldáséhoz és az asszonyok foglal­koztatottságának növeléséhez. 1965-ben a textiliparban biztosítsuk va­lamennyi szövet termelésének 15 száza­lékos növelését 1960-hoz képest. Gyorsít­suk meg a kötött áruk gyártásánál; bőví­tését. A textiláruk fogyasztását tekintve szá­moljunk azzal, hogy több kész ruhát jut­tatunk a piacra. Biztosítsuk a nem szőtt textiláruk és a műszálakból k'észült bundák termelésének további fokozását, javítsuk meg a textilgyártmányok minőségét, fo­kozzuk élettartamukat további különleges intézkedésekkel. A. műrostok aránya a« alapvető textilnyersanyagok között 1965­ben 40 százalék legyen, az 1960-évi 35 százalékkal szemben. A szükséges termelési kapacitást első­sorban a meglévő üzemek rekonstrukciója és korszerűsítése révén biztosítsuk. A leg­nagyobb figyelmet fordítsuk a gyártási folyamatok lerövidítésére elsősorban a gya­potfonodákban, továbbá a körkörös fonó­gépek arányszámának növelésére a gyapjú­és Ionfonóiparban, valamint a szövődék további automatizálására. A bőrfeldolgozó és cipőipar termelésének növelésével biztosítsuk a hazai lakosság szükségleteit úgy, hogy egy lakosra 4,4 pár cipő jusson. Fokozzuk a bőr- és díszműáruk kivi­telét. Növeljük a műanyagok arányszámát 26 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents