Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-17 / 288. szám, szombat

jJTAZÄS Ä liEIililll JÄRÄSMIV Elmaradt vidék ? — Jobb munkát! Á kékkői járásnak a termelőmunka terén sok az adóssága, vajon mi a helyzet a kultúra vonalán? E kérdésre akartunk választ kapni a Kékkői Járási Művelődési Otthonban. — Minden tőlünk telhetőt megteszünk — válaszolta kérdésünkre Bercik Vera, a művelődési otthon módszertani vezetője, — hogy a kulturális munka fellendüljön a járásban. A Kékkői Járási Művelődési Otthon munkája valóban gazdag és változatos. Különösen lektori csoportjuk ér el komoly eredményeket. Tagjai sok jól sikerült előadást rendeztek. Legutóbb a Szlovák Nemzeti Felkelés, a szovjet űrrakéták, valamint Hruscsov elvtárs amerikai útjának jelentőségét méltatták a falvak dolgozói előtt. A népművészeti munka terén a tánc- és énekcsoportok szervezésében vannak sikereik. A járásban jelenleg 13 tánc- és 9 énekcsoport működik. Többnyire résztvesznek az ifjúsági alkotó versenyben, és erre több együttes már most készül. Eredményesnek mondható a lektori csoport irányítása. A lektorok részére például a minap szemináriumot rendeztek, amelyen az ateista propaganda megjavításának módszereiről beszéltek. Ami a falusi művelődési otthonok irányítását és ellenőrzését illeti, ezt a munkát a Kékkői Járási Művelődési Otthon dolgozói elmulasztják. Aránylag keveset járnak ki a falvakra, kevés segítséget nyújtanak a falvak kultúrmunkásainak. Egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjuk sem mondható helyesnek. Arra a kérdésünkre például, mi a kékkői járásban a kulturális munka lemaradásának az oka, ilyen választ adtak: — Nagyon elmaradt vidék vagyunk. Ennek tulajdoníthatók, hogy a kulturális munka során sem születnek különösebb eredmények. Véleményünk szerint, ha a múlt káros örökéként nehezebb is a járásban a helyzet, mint másutt, akkor a művelődési otthon dolgozói foglalkozzanak többet a falusi lakossággal. Ha „elmaradtak" az egyes falvak, miért nem járnak ki oda gyakrabban a művelődési otthon dolgozói? Miért mulasztják el éppen a legfontosabbat, a falusi művelődési otthonok irányítását és ellenőrzését? Nem értjük, hogy a sok brosúra, folyóirat és módszertani utasítás miért hever a járási művelődési otthon szekrényeiben, miért nincsenek ezek a sokszor nélkülözhetetlen segítőeszközök rendeltetési helyükön, az olvasóknál, vagy a falusi művelődési otthonokban? A népművelési dolgozók számára kiadott „Népművelés" című folyóiratot sem azért adják ki. hogy az Kékkőn heverjen! Elismerjük, hogy vannak a kékkői járásban nehézségek. E nehézségek azonban leküzdhetők s leküzdhető a járás „elmaradottsága" is. Ehhez azonban az eddigieknél többet kell tennie a járási művelődési otthonnak is és mindazoknak, akiknek gondjaira bízták a kékkői járás dolgozói életének és munkájának az irányítását. Bussán pangás Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el, hogy Bussa lakói szeretik a szépet és jót, vágyódnak a kulturális életre. Az önerejükből rendezett számos kulturális műsoron ikívül bebizonyították ezt a kultúrházuk rendbehozásában nyújtott segítséggel is. A 120 ezer korona költséggel, a falu lakói és a szövetkezet jelentős támogatásával felépült kultúrháznak Lavrik Mihály lett a vezetője. A falu lakóinak megelégedésére hoszszú időn keresztül szép eredményeKéz a kézben Talán egy órát sem töltöttünk -^niég a CSEMADOK járási titkáránál, *<\ie már kétszer megfordult nála egy szőke fiatalember; Kanyo László, a CSISZ járási bizottságának vezető titkára. Apróságokért jött be — valamit kölcsönkérni — amikor azonban fölkerestük öt a szomszéd szobában, megtudtuk, hogy állandó kapcsolat áll fenn a CSISZ és a CSEMADOK titkára közt. A járás magyarlakta falvaiban ugyanis a ket szervezet kulturális munkája szorosan összefügg: a fiatalok kulturális rendezvényeit gyakran a CSEMADOK helyi csoportjainak idősebb és tapasztaltabb tagjai vezetik. Terbegeczm például a CSEMADOK tánccsoportja CSISZ-tagokból áll, másutt hol a CSEMADOK, hol pedig a CSISZ nevében rendeznek színelöaddsokat. 'A CSEMADOK helyi csoportjai általában gazdagabb kulturális tevékenységet fejtenek ki, mint az ifjúsági szervezet, így aztán a játszani kívánó fiatalok a CSEMADOK műsorába kapcsolódnak be. Sajnos, nem mindig történt ez a legjobb irányban. Bussán például az elmúlt években erősen dívott az operett-kultusz. Ellenben Varbón, a járás egyik legkisebb falujában a mindössze 36-tagú ifjúsági szervezet, a helyi CSEMADOK csoportal együtt szép kulturális munkát végzett. WSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjrSSSSfSSSSSSSSS' X Miért csak 350 ? I < s ^ A pótori bányákban sok fiatal ^ i lolgozik, akik kiváló teljesítményt % ^ nyújtanak a termelő munkában. ^ ^ A Háj-bányán a fiatalok járultak § ^ hozzá ahhoz, hogy az üzem tel- ^ ^ jesíti a tervet, a bukoveci ifjú- ^ ^ äági csoport tavaly kilencszer ^ i nyerte el kitűnő munkájáért a S i; CSISZ Központi Bizottságának és % ^ a kínai bányászoknak a vándor- ^ ^ zászlaját. A 650 fiatal bányász ^ ^ közül azonban csupán háromszáz- ^ ^ ötven tagja a CSISZ üzemi szer- ^ ^ vezetének, (hasonló a helyzet az ^ ^ egész kékkői járásban az ifjúság ^ ^ szervezettségét illetően!), amely i ^ vajmi keveset tevékenykedik. ^ ^ Mintha a termelésben kiváló ifjú- ^ § sági kollektívák a munkahelyükön ^ ^ kívül már nem tartoznának ^ fc együvé ... ^ N S ltSSSSSSSSSSSS/S.'SS/SSSSSSSSSSS/SSSSSS/S/4SSSSSSSSJ> ket ért el. Vendégszereplők is gyakran keresték fel Bussát. A fellendült kulturális élet kedvezően hatott idősekre, fiatalokra egyaránt. Szebbnél szebb terveket szőttek, kultúrházuk udvarán szabadtéri színpadot is akartak építeni. Lavrik Mihály betegsége miatt később a kultúrház vezetését Lénárt Györgyre bizták, aki azonban mindennel törődött, csak azzal nem, hogy Bussán kulturális élet legyen. Az egykor jól működő kultúrház ma kihasználatlan. Az itt elhelyezett könyvtárra! sem törődik senki, pedig a helybeli tizennégy tanító közül csak elválalhatná valaki ezt a raunkát! Bussa kulturális téren alaposan visszafejlődött. A faluban van kultúrház, de nincs kulturális élet... A visszaesésről, a kulturális munka elhanyagolásáról tud a falu és a járás vezetősége. A helyzeten most úgy próbálnak javítani, hogy a kultúrház vezetésével Rég Sándor iskolaigazgatót bízták meg. Bussa kulturális életének lényeges javulásához természetesen az is szükséges, hogy jobban dolgozzanak mind a tömegszervezetek tagjai, mind a tanítók. Mintegy harminchatezer lakosával, 68 községével nagy járásnak számít a kékkői. Nagyok a problémái, nehézségei is, mert a múlt gyászos örökéként a felszabaduláskor mélyebb szintről indult el, mint járásaink zöme. A fejlődés kerékkötője volt elsősorban a munkásosztály hiánya, a földművelés kisüzemi, maradi módja, a járás közlekedési szempontból előnytelen fekvése és a lakosság jelentős részének alkotó erejét megbéklyózó vakbuzgó vallásosság. Az elmúlt évtizedben sok minden megváltozott ezen a téren, de az említett tényezők kisebb nagyobb mértékben még ma is hatnak. A járás egyetlen nagy üzeme a pótori szénbányák komplexuma, amely tervszerűen bővül, 1962-ig elkészül a Dolina-bánya, amely középpontja lesz az egész üzemnek. A Pótor környéki három és félezer lakost számláló és állandóan terjeszkedő korszerű bányásztelepülés a munkásosztály gyarapodásáról beszél szemléltető formában. De sok kékkői lakos még ma is inkább máshová, messzire elmegy munka után, minthogy bányász legyen. Egészségtelen, leküzdendő ez! A mezőgazdaság szövetkezetesítésében csak tavaly és az idén értek el nagyobb eredményeket. 65 községben van szövetkezet, sajnos többnyire kisebbségi és gyenge. A járási funkcionáriusok zöme azonban már tisztán látja, hogy a járás felvirágzásának egyik döntő feltétele a kollektivizálás teljes győzelemre juttatása, a nagyüzemi gazdálkodás meghonosítása és megszilárdítása. Erre összpontosítják erejüket és ez jó jel! A közlekedés problémája még mindig csak részben megoldott. Hiányzik a vasút, különösen a járás déli részeiben sok a rossz út. De valószínűleg még a harmadik ötéves tervben elkeszül az Ipolyság—Losonc közötti vasútvonal és a járás elszigeteltsége megszűnik. Az utak helyrehozásában pedig sok helyütt követhetnék a szép varbói példát! Az előbb elmondottakkal magyarázható, hogy a járás kulturális élete távolról sem mondható élénknek. De nem csak ezzel. A járásban túl sok kommunista azt hiszi, hogy amíg nem jön létre a komoly anyagi alap, addig a kulturális fronton nem keli erőt megfeszítve munkálkodni. Ennek az ellenkezője igaz! Nagyon sok hibát és fogyatékosságot kell megszüntetni a népművelés, az iskolaügy terén, sokkal jobban kell törődni a falusi kulturális munkával és a járás dolgozóinak tökéletesen kell ismemiök minden egyes község problémáit. Nagy részüknek jelenlegi áttekintése szegényes, foghíjas. Néhány napot töltöttünk a kékkői járásban. Keveset ahhoz, hogy akárcsak az általunk kiválasztott kulturális szakaszról is átfogó képet adhassunk. De talán ebben a kis írás-mozaikban is rátapintottunk néhány élő és általánosítható kérdésre. A járási székhely egyik részlete a kékkői várfokról nézve Va ľ bó új úton jár Hat kilométeres új országúton száguld a kocsink a kékkői járás sokszínű őszi határában Varbó felé. Nagy büszkesége és öröme a kis falunak ez a bekötő út; a lakosság építette, s május elseje óta már nem ró ják a varbóiak gyalog a sáros-poros kilométereket, autóbuszjáratuk van — megnőtt, kiszélesedett a világuk. Nagy dolo.q ez az alig 600 lakosú Varbó számára s nem véletlen, hogy az országúttal egyidejűleg átépítették kultúrházukat is — több mint 25 ezer korona értékű brigádmunkával — és szomjas igyekezettel televíziós készüléket szereztek maguknak. S most betelhetetlenül ismerkednek, élvezik ezt a szerzeményüket. Maga ez a „távolbalátó" szerkezet mekkora csoda, s mennyi új fölfedezést tár fel! Az ember, mint a gyermek, tágra nyitja a szemét, csodálkozik — megfiatalodik. Fellőtték a szovjet űrrakétát a Holdra — hallják a rádióban, Csóri Mihály és Petényi István tanítók előadásaiban, mutatja a televíziós készülék — s egy idős bácsi kejelenti: „Hát én eddig hittem istenben, de most már nem tudok benne hinni!" Új élet indul Varbőn, amely azonban nem születik me.q egycsapásra: a múltnak még sok kerékkötő hagyománya él az emberekben. De Csőri Mihály és Petényi István fáradhatatlanul dolgoznak: hangoshíradó, agitáció, brigádmunka CSISZ, CSEMADOK évente három népszínművet, mai tárgyi színdarabot tanítana! be a fiatalokkal (StehJík: Ketten a veremben c. színművévé már nyolc községber vendégszerepeltek) — könyvtárt ismeretterjesztő előadások, pionírszervezet — mind? ezt ők irányítják szervezik. Igénybevevő, fáradságos ez { munka, de ugyanakkoi nagy, kielégítő örömöd ket jelenthet számuki ra és hasznos eredményeket azon az ú; úton, amelyre rálépeti a kis falu népe. Ne porosodjék, kopjon a könyv! — Mennyi könyvük van összesen? — Mintegy tizenkétezer, i ennek a fele szépirodalom. — Hogyan van képviselve az ifjúsági irodalom? Elsősorban azért kérdezem, mert a járási CSISZ-titkár kifogásolta, hogy a Fuöík-jelvény elnyeréséért versengő fiatalok gyakran hiába keresnek eQy~

e9y kötelező olvasmányként előírt müvet. — Pontosan 2292 ifjúsági könyvünk van, az állomány egyötöde. Ebben nem is volna hiba, de a Fučík-jelvény elnyeréséhez szükséges könyvekből három-három példányunk van csak, és ezért néha nem tudunk kielégíteni minden érdeklődőt. — A magyar könyvek száma? — A járási székhely lakosságának zöA Pótor közelében épülő hatalmas új bányásztelepülés Jmmm mmmmm (G. I. felvételei) me szlovák nemzetiségű, ezért csak 1100 magyar könyvünk van. — Kit olvasnak a legszívesebben a ma*, gyar könyvkölcsönzők? — Jókait, Mikszáthot és Móriczot. — A hazai magyar irodalmat ki kép• viseli? — Egri Viktor három, Szabó Béla két, Mács József és Nagy Irén egy-egy müvei — Sajnos nem igen töltik fel a könyvállományt újabb keletű magyar nyelvű kiadványokkal, eredeti művekkel és c cseh, valamint szlovák irodalom lefordított alkotásaival. Mennyit fordíthatnak évente könyv vásárlásra? — Szép összeget, tizenötezer koronát. — És hányan olvassák könyveiket? — 460 állandó olvasónk van, és aa első félévben majdnem ötezer volt c kölcsönzések száma. — Három termük van, meg vannak elégedve az elhelyezéssel? — A könyvek lassan kiszorítanak minket. Két sorban helyeztük el őket, ei kedvezőtlenül befolyásolja az áttekinthetőséget. — Egyik legfontosabb feladatuk a járái falvaiban levő könyvtárak munkájának irányítása, a módszertani segítségnyúj< tás. Mi a helyzet ezen a téren? — Nagyon nagy járás vagyunk, 65 falusi könyvtárunk van, évente csak egyszer jut el könyvtárunk vezetője minden községbe. A falvakon többnyire a tanítók kezelik a könyvtárakat. Jól megi a munka Nagykürtösön és még néhány helyen, egyébként siralmas a helyzet. * A kékkői járási könyvtárban folyt le ez a beszélgetés Tóbiás Emíliával, aki már hat éve dolgozik ezen a helyen, S bár ott nem mondtuk meg, most ilv formán üzenjük: ha törik, ha szakad, meg kell oldaniok a falusi könyvtárak problémáját. A falu kulturális életének fellendítésében ez rendkívül fontos feladat és megéri azt, hogy teljesítése érdekébén az eddiginél nagyobb kezdeményezést, tevékenységet fejtsenek ki. KULTUHA KONTIRA ALKOHOL „SítiliSte", így nevezik mindenütt a Pótor közelében létesült bányásztelepülést. Jónéhány éve, mikor megkezdték ezt az építkezést, a szórakozásra, a kulturális életre bizony nagyon kevés lehetősége nyílt e vidék embereinek. Mind a bányászoknak, mind az építkezés dolgozóinak hosszú időn keresztül a kocsma jelentette a „szórakozási" helyet. 1954-ben megnyílt az üzemi klub. A hat, szépen berendezett helyiségből álló üzemi klub fokozatosan hódította meg az embereket. Először csak a fiatalok, aztán az idősebbek is eljöttek, itt töltötték munka utáni szabadidejüket. A klub egyre népszerűbb lett, s ma már központi helyet foglal el a mintegy 3600 lakost számláló település kulturális életének szervezésében és irányításában. A legeredményesebben működő színjátszó csoporton kívül, amely már többször rendezett esztrádmüsort és egész estét betöltő színdarabokat is bemutatott, énekkar és tánczenekar, képzőművészeti, fényképészeti, turista- és még többféle kör dolgozik az üzemi klubban, 400 férőhelyes mozihelyiségük van, amelyben rendszeresen vetítenek filmeket. Televíziójuk műsora iránt szintén sokan érdeklödnek. Néha a televízió műsorának ugyanannyi a nézője, mint egy film- vagy színielöadásnak. A klub vezetősége nagy gondot fordít a,

z ismeretterjesztésre. Az év folyamán eddig 18 esetben rendeztek különféle kérdésekkel foglalkozó előadást. Volt olyan összejövetelük, amelyen 250-én vettek részt. A nyár folyamán az üzemi klub munkájúnak jelentős részét a társas kirándulások szervezése képezte. A telep lakói több alkalommal voltak fürdőhelyeken és tanulmányi kirándulásokon. Az iskolai szünidőben 24 bár.yászgyerek a Tátrában nyaralt. Kulturális együtteseik is gyakran ellátogatnak a környező falvakba és városokba. Legutóbb Bussán és Sliácon vendégszerepeltek. Az utóbbi helyen a kerületi bírálóbizottság is elismeréssel nyilatkozott a pótori bányászok kulturális egi/üttesérüU A klubban Gacsko Márton, Bittér Tibor, Sarinay Ferenc, és mások személyében lelkes vezetők szervezik és irányítják a kulturális munkát. Nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy a pótori bányászok üzemi klubjában sokféle szórakozási és művelődési lehetőség van. Természetesen a klub munkáján még van javítani való. Elsősorban a csoportok műsorpolitikáját kell jobban átgondolni. A néhány éve működő üzemi klub sok szép eredményt ért el a bányásztelepülés lakóinak nevelésében. Ez legjobban abban nyilvánul meg, hogy állandóan csökken a kocsma, és egyre nő a klub látogatóinak száma. Sokan azok közül is, akik azelőtt alkoholmámorban kerestek kielégülést, ma az üzemi klub különféle kulturális csoportjaiban dolgoznak, művelödnek. Furcsa, de magunk láttuk, hogy a telep kocsmája este 9-kor üres yolt. A kultúra és az alkohol párviadalában az előbbi megnyerte az első nagy csaA Csemadok — néhány szám tükrében A kékkői járásban 22 helyi csoport dolgozik, közel 2000 tagjai. A helyi csoportok közül ötjén tánc, — 14-ben színjátszó ígyüttes működik eredményesen, \ többi helyi szervezetben Is vannak műkedvelő csoportok, ezek azonban rendszertelenül dolgoznak. Az utóbbi hónapokban a járá« sokban működő helyi szervezetek egész estét betöltő színda-* rabot 74-szer, ismeretterjesztő előadást 18-szor, irodalmi estet pedig négyszer rendeztek. A nyár folyamán négy kultúrbrigáduk is működött, amely 13 alkalommal lépett fel. írták: Fukári Valéria Balázs Béla, Gály Jván, JBj SZ

Ú 6 * J93

9 október /