Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-14 / 255. szám, hétfő

A szepesi és, a gömöri ércbányák dolgozói is szép munkasikerekkel, a tervfeladatok túlteljesítésével üdvözlik az idei jubiláris 10. bányásznapot. Ezt a jó munkaszervezés­nek köszönhetik. Igy van ez a slovinkai bányában is. Mint J. Kočis felvételén is láthatju^, Ondrej Nemčík, Jozef Štefanov revíresek, és Peter Lučanský részlegvezető „összedugják" fejüket, gondosan megtárgyalják a helyzetet, hogy a feladatok he­lyes szétírásával biztosítsák az egyes munkahelyeken a sikeres tervteljesítést. í B© Kard Bacílek elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Ezt az elvet tartotta szem előtt pártunk és kormányunk gazdaságunk általános tervezésében, és beigazoló­dott e politika helyessége. A népi demokratikus Csehszlovák Köztársa­ság fennállásának néhány éve alatt ipari termelésünk többszörösen növe­kedett, 1960-ban pedig a háború előtti színvonalához viszonyítva el­éri ennek négyszeresét — mondotta Bacílek elvtárs. Ezután az ipar- és a mezőgazdaság terén elért eredmé­nyekkel, az életszínvonal emelkedé­sével, az általános építkezéssel, a személyi fogyasztással foglalkozott, majd rátért jövőnk ecsetelésére. A CSKP Központi Bizottsága e hó­napban fog tárgyalni a harmadik ötéves tervről. A harmadik ötéves terv éveiben Szlovákia további hatal­mas gazdasági fejlesztését javasol­juk. Az ipari termelés terjedelmé­nek Szlovákiában az 1961-1965-ös években 72 — 75 százalékkal kell nö­vekednie. E növekedés nagyságát az a tény is bizonyítja, hogy az ipari termelés egy évi növekedésé a har­madik ötéves terv végén egyenlő lesz az 1957-es ipari termeléssel. Bányászainknak jelentős részük lesz az ipari termelés rohamos nö­vekedésében. Azzal szemben, hogy a tőkés államokban egyre sokasodnak az eladatlan szénhalmazok és a bá­nyászok tízezreit dobálják ki az ut­cára, úgy tervezzük, hogy Szlovákia szénfejtése a harmadik ötéves terv­ben 56,7 százalékkal növekszik, tehát 4 millió 880 ezer tonna' szenet fo­gunk fejterii. Az 1961-1965. években több nagy építkezést kezdünk meg. Első helyen egy nagy kelet-szlo­vákiai kohászati üzem építése áll, mely évente 4 és félmillió tonna acélt fog gyártani — többet, mint amennyit ma Ostrava vidéke termel. A Csehszlovák Köztársaság a neve­zett üzem felépítése után világvi­szonylatban vezető helyre kerül az egy lakosra eső acéltermelésben. Az ipar és a többi ágak fejlődése lehetővé teszik a foglalkoztatottság jelentős növekedését. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók szá­ma mintegy 170 ezerrel fog növe­kedni. természetesen figyelembe vé­ve azt is, hogy a dolgozóknak szük­ségük van a munkaidő lerövidítésére. Az a tény, hogy a foglalkoztatottság elsősorban az anyagi termelés ágai­ban növekszik, azt jelenti, hogy ez tovább erősíti Szlovákia munkásosz­tályát. Számítuhk a munkaidő rövi­dítésére, a kilencéves tankötelezett­ség általános bevezetésére, további iskolák és egyéb kulturális intézmé­nyek építésére. Nagy mozgósító feladatok ezek, de teljesíthetők és teljesítjük is őket. Ennek záloga a CSKP Központi Bi­zottságának és a kormánynak szoros kapcsolata a nép széles rétegeivel. Törvénnyé vált nálunk, hogy a párt minden fontos kérdésben a dolgo­zókhoz fordul, tanácsot kér tőlük és velük egyetértve tűzi ki a nagy feladatokat. A párt, a kormány és a nép szoros kapcsolatában, abban, hogy a dolgo­zók nagyarányúan részesülnek a fon­tos népgazdasági és állami problé­mák megoldásában — ebben van népi demokráciánk lényege, ebben van nagy sikereink titka és ereje. Bacílek elvtárs a továbbiakban méltatta a handlovai bányászok régi hagyományait, forradalmi múltját és mostani sikereit, majd a világbéke kérdésével foglalkozott. A béke megőrzése ma azért is le­hetséges, mert nemcsak a földke­rekség lakosságának egyharmad ré­szét képviselő szocialista országok, hanem a békeszerető ázsiai, afrikai országok és az egész békeszerető emberiség is küzd a békéért, és a szocialista államoknak hatékony esz­közök, például ballisztikus lövedékek állanak rendelkezésükre, melyekkel a földgömb minden pontját elérhetik és amelyek komoly intőjelül szolgál­nak a háborús uszítóknak, — mon­dotta Bacílek elvtárs. A tartós béke megteremtése érdekében elsősorban fel kell számolni a múlt háború, következményeit, meg kell kötni a békeszerződést a két német állam­mal és a megszálló hatalmak ural­mától mentes demilitarizált, szabad várossá kell változtatni Nyugat-Ber­lint. A 'nemzetközi légkörben megnyug­tatóan hat Hruscsov elvtárs küszöbön­álló amerikai és Eisenhower elnök szovjetunióbeli látogatása. Hruscsov elvtárs a, látogatások margójára kijelentette: Reméli, hogy ezután is szót értenek és meg­értésre találnak az olyan fontos kér­dések megoldásában, mint amilyen a leszerelés kérdése, az atomfegyver­kísérletek betiltása, általában az atomfegyverek gyártásának és alkal­mazásának betiltása. A békeharcban továbbra is egyesíteni kell a világ békeszerető erőit. Meg kell akadá­lyozni, hogy a háborús kalandorok, uszítók és bűnözök a háború kirob­bantásával újabb borzalmas gaztet­tet kövessenek el az emberiséggel szemben. Mi Csehszlovákiában és a szocia­lista tábor országaiban elsősorban becsületes békés alkotó munkánkkal küzdünk a béke megőrzéséért. Minél gyorsabban növekszik a szo­cialista országok ipara és mezőgaz­dasága, annál nagyobb lesz közös erőnk, annál hatalmasabban fog gya­rapodni a szocialista tábor gazdasága úgy, hogy a tőkés világ képtelen lesz megszegni a békét. Repülőnap Kassán A kassai repülőtéren vasárnap a Hadsereggel Együttműködők Szövet­sége repülőnapot rendezett. Hazai és külföldi repülők magas színvo­nalú akrobatamutatványokkal lepték meg a nézőket a háromórás műsor­ban. A műsor fénypontja a kassai Harmosnak, Szlovákia motoros repü­lőmesterének száma volt. A program második részében a katonai repü­lők lökhajtásos repülőgépeken had­műveleteket mutattak be. A három­órás műsor hazai és magyar ejtőer­nyősök tömeges leugrásával végző­dött. (CTK) A szovjet kormányküldöttség elutazott hazánkból (ČTK) — Az I. brnói nemzetközi pagyvásár ünnepélyes megnyitásán D. F. Usztyinovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa alelnökének vezeté­sével részt vett szovjet kormány­küldöttség — befejezve csehszlová­kiai látogatását — szombaton haza­utazott Moszkvába. A ruzyni repülőtéren Otakar Ši­múnek miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Fran­tišek Krajčír külkereskedelmi mi­niszter, dr. Antonín Gregor, a kül­Véget ért a prágai Nemzeti Színház operaegyüttesének bratislavai vendégszereplése Szombaton este újra az utolsó he­lyig megtelt a bratislavai Nemzeti Színház. Prágai vendégeink a már klasszikusnak számító s hovatovább mind nagyobb rangra emelkedő cseh zeneszerző, Leoš Janáček drámai ope­ráját, A Makropulosz-ügyet vitték színre. Nem véletlen az, hogy Janá­ček mind nagyobb tért hódít az egész világon. Operái, szimfonikus és ka­marazenéje harmincegy évvel halála után sorra előkerülnek a feledés, az el nem ismertség homályából. Nem mm JSfe-­A gbelyi kőolajmezőkön rpűködő Kuta­tási és Kitermelési Üzem dolgozói a bá­nyásznap előtt munkaversenyt indítottak a terv túlteljesítése érdekében. Sikeresen teljesítik a geológiai kutatómunkákkal kapcsolatos felajánlásokat, melyek szerint terven felül 1530 méter mélységű szon­dát fúrnak. E mellett elsősorban a tur­binás fúrás van segítségükre. Ezzel a módszerrel különösen Imrich Horínek fú­rómester csoportja ér el kitűnő ered­ményeket. A bányásznap tiszteletére ér­tékes kötelezettséget vállaltak az I. Ho­rínek vezetésével dolgozó fúrómunkások. Eszerint a 2300 méter mélységű furat el­végzéséhez szükséges időt 43 nappal le­rövidítik. (Štefan Petráš — ČTK — felvétele.) véletlen azért, mert ez az egyben­másban Debussyra és Muszorgszkijra emlékeztető muzsika népi gyökerekből táplálkozik s ugyanakkor a modern ember életérzésének ad hangot. Távolról sem nevezhető könnyen felfogható, megérthető zenének, fel­tétlenül szoktatni kell hozzá a fület, csak többszöri ismerkedés után él­vezheti az ember szépségeit. Renge­teg benne az ötlet, a néhány tak­tusos lírai részlet, a fordidát o s ság, rendkívül széles a hanghatások ská­lája, s vannak felette drámai moz­zanatai. Izgató és nyugtalanító, sajá­tos hangszereiésíi, teljes összpontosí­tást és figyelmet igénylő modern ze­ne ez, amelyet áthat szerzőjének nemes emberszeretete. A Karel Čapek fantasztikus szöve­gére komponált mü, Janáček nyolca­dik operája. Elina Makropuloszról, II. Rudolf császár alchimistójának lányá­ról szól, akin apja kipróbálta az örök ifjúságot adó életelixírt. A lány min­dig más név alatt, üdén és fiatalon megél több, mint három évszázadot. De amikor drámai fordidatok után ismét kezébe kerül az életet hosz­szabbító csodaszer receptje, rádöbben, hogy élete céltalan, tartalmatlan és értelmetlen lett és lemond róla. Az opera felfelé ívelő vonalának kicsúcsosodását jelenti a harmadik felvonás nagy zárójelenete, amelyben nemcsak Janáček mutatkozott be nagy mesterként, hanem a főszerepet 'éneklő Marié Podvalová is. Kulcsfon­tosságú szerepét bravúros biztonság­gal, csodálatos hanganyaggal és meg­jelenítő készséggel vitte színre. A történet századunk húszas évei­ben, polgári környezetben játszódik le s ez nemcsak szokatlan a klasz­szikus operákhoz szokott embernek, hanem egyben felette érdekes is, mi­vel azt bizonyítja, hogy a daljáték­nak nemcsak múltja van, de jövője is lehet. A Makropulosz-ügy komoly közön­ségsikert arató előadása után követ­kező napon, vasárnap, a prágai mű­vészek ismételten előadták Bohuslav Martinú Mirandolináját és František Skvor Doktor Fauszt című balettjét. Ezzel véget ért a bratislavai vendég­szereplés, amelynek hat emlékezetes előadása oly sokat adott, mind a szakembereknek, mind az operaked­velő közönségnek. Amikor szívből köszönetet mondunk a prágai Nem­zeti Színház operaegyüttesének a mű­vészi élményért, nem búcsúzhatunk mással, mint: „A viszontlátásra — de mihamarább!" GÄLY IVÁN —«K». ügyminiszter első helyettese, a Kül­ügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a miniszterelnöki hi­vatal vezető dolgozói búcsúztatták a szovjet kormányküldöttséget. A kül­döttség búcsúztatásán Ivan Tyimofe­jevics Grisin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe is megjelent a nagykövetség munkatársaival. Á Cseh Filharmónia többhónapos külföldi szereplésre utazott A Cseh Filharmónia, Csehszlovákia legkiválóbb, külföldön is számos sikert aratott szimfonikus zenekara szombaton és vasárnap két csoportban különrepü­lógépen három világrészt érintő több­hónapos turnéjára utazott. Üj-Zélandban, Ausztráliában, Japánban, Kínában, Indiában és a Szovjetunióban Karel Anöerl államdljas, a Cseh Filhar­mónia fő karmestere és a fiatalabb nem­zedékhez tartozó igen tehetséges Ladislav Slovák szlovák karmester vezényletével több mint ötven hangversenyen a legne­vezetesebb hazai és külföldi zenei nagysá­gok szerzeményeit fogják előadni. A Cseh Filharmónia hangversenyei iránt óriási az érdeklődés. Új-Zéland és Ausztrá­lia közönségének első ízben nyílik alkal­ma külföldi zenekart hallani. Tokóiban tizenötezer személyt befogadó csarnokban fognak játszani. A rendezőség különben nem tudta volna kielégíteni a rengeteg jegyigénylőt. Kína élete, Kína közönsége számára a Cseh Filharmónia fellépése ki­magasló kulturális eseményt jelent. A tur­nét, amely szovjetuniói vendégszereplés­sel ér véget, hetekig tartó nehéz munka, állandó próbák, új művek betanulása előz­te meg. Műsoron a többi között Dvoŕák Oj világ szimfóniája, Smetana művei, Csa kovszkij 4. és 6. szimfóniája, Beethove.. alkotásai, Suk hegedüfantáziája, Soszta­kovics és Prokofjev darabjai szerepelnek. A zenekar búcsúztatására a repülőtéren megjelent dr. František Kahuda, az isko­la- és kulturális ügyek minisztere, vala­mint kulturális életünk számos képviselő­je. Kahuda elvtárs búcsúszavaiban hang­súlyozta, hogy a Cseh Filharmóniának tur­néja alatt az a megtisztelő feladat jut osztályrészül, hogy a zenén keresztül, amely összekötökapocs a világ népei kö­zött, újabb barátokat szerzzen Csehszlo­vákiának. Jirí Pauker, a Cseh Filharmónia igazgatója válaszában a zenekar vala­mennyi tagjának nevében kijelentette: Tudatában vannak küldetésük fontosságá­nak s remélik, hogy a beléjük vetett bi­zalmat teljes mértékben kiérdemlik. Szovjet vasutasok baráti látogatása (ČTK) — A szombat esti órákban a szovjet vasutasok 70-tagú cso­portja érkezett baráti látogatásra hazánkba. Látogatásuk alatt elláto­gatnak Prágába, Plzeňbe, Kartový Varyba, Bmóba, Bratislavába, Kas­sára és más nagy városokba, baráti beszélgetéseken és összejöveteleken találkoznak vasutasainkkal. Nemzetközi -értekezlet Haydn A bratislavai Prímás Palota tükör­termében szombaton megkezdődött a Haydn műveivel foglalkozó nemzet­közi zenetudományi érteke' t. Az értekezletet a Csehszlovák 7 rszer­zők Szövetsége rendezte Haydn ha­lálának 150. évfordulója alkalmából. Kilenc államból vesznek részt Haydn műveinek zeneszakértői az értekez­leten. (CTK) jm mmm urn.** n e gondoljon senki arra, hogy Ké­1 * ménden talán felbomlott az év­szakoknak természet alkotta rendje, hogy amikor másutt sárguló leveleket tép a szél, Kéménden orgonavirág nyí­lik a házak előtt. Olyan tavaszról van itt szó, amelyet nem a természet, de maguk az emberek alkottak. Az élet tavasza ez, előhírnöke egy gazdag nyár­nak, amely gazdag aratást, jólétet, új, az eddiginél sokkal szebb életet ígérő, új korszak születését hozó tavasz. A ké­méndi földművesek éppúgy félredobták a régi gazdálkodási formát, mint asz­szonyaik, leányaik a tetszetős, de még­is kényelmetlen, egészségtelen, kurta, csípőtlapító szoknyát. Ha valaki vendégségbe megy, ne rontson ajtóstól a házba. Tartsuk mi is kötőféken a nyargalni akaró gondola­tot. Mielőtt a tényeket gyűjtenénk egy csokorba, tekintsünk körül a faluban. Ugyan mit lát a fürkésző tekintet? Aki ezideig nem járt Kéménden — a közel 3000 lelket számláló községben, a poros, hepe-hupás utcákon, s a szin­te egy kaptafára épített jellegzetes Garam menti házakon kívül egyebet nem lát. A régebbi ismerős azonban már egyebet is észrevesz, azt, hogy a kéméndi nép élni kezd, magára talált, felismerte az élet értelmét. Élni kezd? Talán eddig holtak lakták a falut? Nem erről van szó! Három évvel ezelőtt is azok lakták a falut, akik most, csak éppen másképpen, más szemmel néz­ték az életet. Akkoriban se nem szé­pült, se nem épült a falu. Minden ma­KÉMÉNDI TAVASZ radt a régi, mintha Kéménden valami oknál fogva megállt volna az idő. A há­zakat még a háborús „sebek" csúfítot­ták, új házak nem épültek, az embe­rekből hiányzott az életkedv. A falu kommunistáinak, a HNB tagjainak sok fáradságos munká­jába került, míg életre keltette a „holt falut", amíg eloszlatta a második világháború örökét, a fásultságot, amely jégbe fagyasztotta az emberek szívét, gondolatát. Az őszinte bíztató szó ere­je azonban éltető napsugarat lopott a dermedtségbe, s három-négy évvel ezelőtt megmozdultak az emberek, az agyvelök dolgozni kezdtek, a falu né­pe megvetette a lábát s sorsa irányí­tását nem bízta a véletlenre. S azóta visszaköltözött Kéméndre is az élet. Értelmet kapott az élet, a házakat ron­dító háborús sebek eltűntek, s a régi, egyforma házak között újak, tetszetö­sek kezdtek épülni. Megindult a vérkeringés, az agyak fogékonnyá váltak s az új gondolatok szikrája is talajra talált. Az első lépések a szövetkezeti gazdálkodás felé még kissé bátortalanok voltak, de a kom­munisták meggyőző szava eldöntötte a falu sorsát. A múlt évben Kéménd szövetkezeti faluvá változott. A közös munka, a párt állandó felvi­lágosító, iránytadó munkája következ­tében nemcsak gazdasági téren, de az emberek gondolkodásában is döntő fordulat állt be. Amellett, hogy ottho­nukkal, szűkebb környezetükkel szem­ben igényesebbek kezdtek lenni, a falu közös érdekeit is szem előtt tart­ják. Csinosodni kezdtek az üzletek, a házak. Majd a járás támogatásával a falu nyugdíjasainak, öregeinek kony­ha létesült, melyben ma 26 nyugdíjas kap 1 koronáért kiadós ebédet. A HNB elnöke szerint rövidesen megkezdik egy új, 13 tantermes iskola építését. A napokban egészségügyi központ épí­tésére tették meg az előkészületeket, amelyben i orvos és röntgen fog őr­ködni a nép egészsége fölött. A műve­lődési otthonukban az értékes, tanulsá­gos és szórakoztató könyvek mellett már televízió is van. A szellemi, kulturális, szociális fel­" emelkedés mellett a falu lakói­nak jövedelmi forrása a szövetkezet is egyre többet juttat tagjainak. A ké­méndiek előtt már nem kell bizonygat­ni, hogy jó a közös gazdálkodás, de arról is meggyőződtek, hogy a szövet­kezet is csak kölcsönbe ad. Ha a tagok jó munkát végeznek, jól művelik a föl­det, becsületesen gondozzák a jószá­got, nagyobb a bevétel, többet fordít­hatnak személyes jólétük növelésére. A szövetkezet elnöke szerint az idén lesz az az év, amikor a ledolgozott munkaegységek után zárszámadáskor már részesedést is kapnak. Ez annak az •S eredménye, hogy a szövetkezet az egyes gabonaféléken kívül az összes mező­gazdasági termékekből eléri, sőt ese­tenként túl is szárnyalja a termelési tervben megállapított szintet. Takar­mányuk a tervezettnél kétszerte több termett. Az építő csoport feladatát túl­szárnyalja. A tervezett 2 istálló helyett az év végéig hármat épít fel. A határban gazdag a kukoricaszüret. Hektáronként 70—80 mázsára számí­tanak. A trágyát mind egy szemig ki­hordták, s az őszieket idejében elve­tik. A jövö tavaszát éli most Kéménd né­pe. Nem szabad azonban az utánpótlás­ról sem megfeledkezni. E téren külö­nösen az iskolára vár nagy feladat, hogy a serdülő nemzedékkel megsze­rettesse a mezőgazdaságot, s egyben némi mezőgazdasági tapasztalatokat szerezzenek már a 8-éves iskolában. T g az, a múlt évben már erre vo­-* natkozólag történtek is lépések. Nem a szövetkezet bűne, hogy dugába dőlt a kezdeményezés, hanem a kémén­di tanítók hibásak azért, hogy a szö­vetkezettől kikölcsönzött fél hektár földön embermagasságnyi gaznál egyéb nem termett. Nem jó bizonyítvány ez a kéméndi tanítókra, de reméljük, hogy az idén már más lesz a helyzet s a jö­vö építéséből a falu lakósaival karöltve ők is méltóképpen kiveszik részüket. A kibontakozóban lévő új élet tavaszán új embereket nevelnek, hogy legyen, aki elvégzi a közelgő nagy aratást. Szarka István ŰJ SZfi 2 * 1959. szeptember 8..

Next

/
Thumbnails
Contents