Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-11 / 252. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek'. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. szeptember 11. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 252. szám FEJLŐDÉSÜNK ÍGY KÍVÁNJA Sok szó esik mostanában faluszer­te arról az országos hazafias mozga­lomról, mely a prerovi járás szövet­kezeteinek felhívása nyomán terjed, szélesedik szövetkezetről szövetke­zetre. örvendetes, hogy nemcsak be­szélnek erről a felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére indult kötele­zettségvállalási mozgalomról, hanem sok szövetkezetben már megtették az első lépéseket a sajátmaguk vál­lalta nagyobb feladatok teljesítésé­hez. Igy is van ez rendjén. A vál­lalás, a többet termeljünk mozga­lom mit sem ér, ha csupán elküld­jük a választ a pferoviaknak, a ta­gok kötelezettségvállalásai meg a • szövetkezeti iroda asztalfiókjában hevernek, vagy valamelyik polcon po­rosodnak. Mert ilyenekkel is talál­kozhatunk. A járás elkészítette a választ, a szövetkezetek vezetőségei­nek tudomására adta: ilyen és ilyen feladatok várnak szövetkezetükre, hogy az egész járás teljesíteni tud­ja a megnövekedett feladatokat. Helyes ez így? A preroviak talán így csinálták? Nem, a preroviak alaposan meghányták-vetették, mi­lyen tartalékok rejlenek a járás egyes szövetkezeteiben. Az agitáto­rok a falusi kommunistákkal az élen minden szövetkezeti taggal megbe­szélték, vajon saját munkahelyén mit tudna tenni a nagyobb terméshoza­mok eléréséért, hogyan dolgozzon a sertésetető, hogy a gondjaira bízott jószág hasznothajtó legyen. Hát ki ismeri jobban, hogy egy-egy falu szövetkezetében milyen tartalékok rejlenek a termelés fokozására, mint a járás vagy az illető falu szövet­kezetének tagjai? Minden tisztelet és becsület ama járási funkcionáriusok­nak, akik munkaidejük oroszlánré­szét a falvakon, a szövetkezeti tagok körében töltik, ismerik a falu életét, de még ezeknek sem árt, sőt hasz­nál, ha valamiképpen a falu sorsá­ról döntenek, mindent megbeszél­nek a falu népével. Mondott szóból ért az ember. Ezért a parasztság kö­rében tevékeny talajra talált nagy­szerű mozgalom súlyát ne csökkent­sük le formális papírmunkára, hanem vegyük tekintetbe az életadta lehe­tőségeket, tárgyaljunk meg mindent az emberekkel, hogy mindenki tudja, mi vár rá. Természetesen a falusi, a szövet­kezetben dolgozó kommunisták ak­tív segítsége nélkül nehezen men­nek a dolgok. Az edcfigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ahol a já­rási funkcionáriusok a kommunisták­ra támaszkodnak, azokon a helye­ken tudja minden szövetkezeti tag, mind a határban dolgozó, mind a jó­szággondozó, milyen feladat hárul rá a termelés fokozásában. Persze, sok helyen az a baj, hogy a falusi párt­szervezetekben kevés olyan kommu­nista van, aki tagja a szövetkezet­nek, így érthetően a pártgyűlések sok apró-cseprő falusi üggyel foglalkoz­nak, annál kevesebb szó esik a gyű­léseken a szövetkezetről, a közös­ség munkájáról, feladatairól. Jó egynéhány oly falu is van ha­zánkban, melynek helyi szervezete alig 4 — 5 kommunistából áll, s rájuk vár a feladat, hogy az egész falut a párt mezőgazdasági határozatai megvaló­sítására serkentsék. Elképzelhető, mily nagy munka vár erre a néhány emberre akkor, ha nem formálisan, hanem az illető falunak helyi viszo­nyait tekintetbe véve alkalmazzák a párt határozatait. A párt határozata irányelv, de végrehajtása egészen másképpen történik például ott, ahol már a falu minden dolgozó parasztja tagja a szövetkezetnek és másképpen ott, ahol még nagy munkát kell a kommunistáknak foíytatniok a közös gyarapításáért, kiszélesítéséért. S mit tesz ily faluban ez a néhány kom­munista, ha nem kap elég segítséget a járási pártbizottságtól? Hogy pártkötelezettségüknek eleget tegye­nek, egynéhányszor megtárgyalják a párt határozatát, esetleg nyilvános gyűlésen ismertetik a falu népével és ezzel általában kimerült a pártmun­ka, mert sem erejük, sem idejük nem futja arra, hogy állandóan foglalkoz­zanak a falu problémáival. Elsősorban is arra kell vezetni a falu kommunistáit, hogy a jól dolgozó, fiatal szövetke­zeti tagok soraiból gyarapítsák a he­lyi szervezetet. Persze ez nem köny­nyű dolog, különösen ott, ahol a párttagok többsége idősebb emberek­ből áll, s ezek általában előítéletek­kel vannak a fiatalok iránt: — Mi fel is vennénk ezt vagy amazt párttag­nak, de mikor ezek a fiatalok olya­nok... Milyenek? Ha mélyebben megvizsgáljuk a dolgot, rájövünk, hogy sok fiatal már oly érett, hogy méltó helye volna a párttagok so­raiban, csak hát fiatal még. s talán átmeneti könnyelműség észlelhető egyeseknél. Aztán olyan tapasztalatokkal is ta­lálkozunk a falvakon, hogy „nehéz" gyarapítani a helyi szervezetet, mert ha van is sok oly fiatal, aki mind munkájával, mind magánéletével ta­nújelét adta, hogy kommunistává érett, de hát nem kérik a pártba való félvételüket. Ez is helytelen nézet. Meg kell érteni a fiataiok gondolat­világát, s arra is gondolni kell, hogy sok fiatal örömmel menne a párt­tagok közé, de szerénységből, vagy akár szégyenérzetből nem tudja el­határozni magát, hogy önmaga jelent­kezzék a pártba. Ügy helyes, ha az ilyen fiatalokkal foglalkozik a párt­szervezet, a CSISZ szervezetén ke­resztül különféle pártmegbizatásokat adnak nekik, megkedveltetik velük a pártmunkát, segítenek a párthatáro­zatok teljesítésében, s ezek után nem sok munkába kerül megnyerni őket a párt soraiba. Üdvös dolog lenne, hogy ha a fa­lusi kommunisták tudatosítanák, s legkivált ott, ahol számbelileg gyenge a helyi szervezet: — Nem öncélú dolgot cselekszünk azzal, ha gyarapítjuk a falusi kommunisták so­rait, meg hogy valamit tenni kell mégis, hiszen a járási pártkonferen­ciának is ez a határozata, hanem azért tesszük ezt, mert a párt érde­kei így kívánják. A falusi élet nagy átalakulása, a termelés fokozásáért folyó mindennapos küzdelem hozza magával, hogy ott, ahol 6 — 7 évvel ezelőtt megbirkózott a munkával, a feladatokkal 5 — 6 kommunista, ma sokkal többre, 10 — 15 kommunistára van szükség. A falusi pártszerveze­tek helyes összetétele, számbeli nö­velése, ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a párt irányításával gyorsütemű fejlődést érjünk el a mezőgazdasági termelésben. S ne té­vesszük szem elől: Ez a fő cél. h. "ív -Hv Az őszi szánt ás-vetés, a takarmányok és kapások betakarítása legyen ma mindennél elsőbb Napról napra beljebb járunk az őszben. Napközben még verőfényes, meleg az idő, de a felsőbb járásokban reggelenként már vékony dér borítja a határt. Ez arra figyelmezteti a szövetkezeteseket, állami gaz­daságok dolgozóit, hogy meggyorsítsák a takarmányok és kapások beta­karítását, szorgalmazzák a szántás-vetést. Különösen fontos, hogy a si­lótakarmányokat mielőbb betakarítsuk, mert már a gyenge fagyok is rosszabbítják a takarmány értékét. Pedig az országban még sok silóta­karmány vár betakarításra. A cukorrépa betakarítása és szállítása is sok és körültekintő munkát követel. E téren már vasutasaink nagyszerű segítségére is számítunk. munkatervet rosszul dolgozták ki. Annak ellenére, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága szeptember 20-ig tűzte ki a silőtakarmányok betaka-> rításának határidejét, a krupinaiak október 10-ét tűzték ki határidőül. A Banská Bystrica-i, kerületben pl. a silőtakarmányoknak nagy része még a határban , van. A tervezett 300 000 tonnából még csak 70 000 tonnát silóztak be. Ele­maradásnak legfőbb oka, hogy a szövetkezetesek nem használják ki teljes mértékben a silókombájno­kat s általában a silózáshoz rendel­kezésükre álló gépi eszközöket. A tornaija; járásban például nap nap után 3-4 gép áll kihasználatlanul. A kerület több járásában, mint a krupinai járásban is magát az őszi • •••••• • • • A CSISZ faluszervezete a trnavai járás­beli Losonc községben ez év áprilisában a VII. VIT tiszteletére kötelezettséget vál­lalt, hogy segítségére lesz a helyi EFSZ­nek a kellő mennyiségű takarmány bizto­sításában, Képünkön Mária Guldanová, a losonci CSISZ elnöke Alfréd Okruhlica traktoros CSISZ-taggal a helyenként 3 mé­ter magasra nőtt kukoricát nézi. Miért nem két váltásban A kerület több járásában már meg­kezdték az őszi árpa vetését, de azzal, hogy a tornaijai, losonci, vagy ipolysági járás idejében elveti az őszi kalászosokat, még nem lehetünk megelégedve. Kerületi méretben pe­dig komoly bajok vannak a szántás körül, ami mindenekelőtt abból ered, hogy az erőgépek nagy részét nem dolgoztatják két váltásban. Az egész kerületben például a 215 lánctalpas traktorból csak 45-öt használnak két váltásban. A gépek kihasználása te­rén jó munkát végeznek a kremni­cai traktorosok, akik a tulajdonukban levő nyolc lánctalpas traktorral éj­jel-nappal dolgoznak. Készenlétben A takarmányfélék betakarítása mel­lett a napokban megkezdődött a cu­korrépa szedése és szállítása is. Áz idén a cukorayáraknak a múlt évi­hez viszonyítva 16 000 vagonnal több cukorrépát kell feldolgozniok. En­nek idejében való leszállítása nagy részben vasutasaink munkájától is függ. Hogy a cukorgyárak és a vas­utasok között javuljon a közös célért folytatott küzdelem, a Nyitrai Cukor­gyár vezetősége versenyfelhívást dol­gozott ki a vasutasokkal. Felhívták az összes cukorgyárak és vasútállo­mások dogozóit, hogy a versenyt te­gyék magukévá és kövessék példá­jukat. Megkezdték a répa szállítását A kassai vonal vasutasai szeptem­ber 10-én megkezdték a cukorrépa szállítását. Az első szállítmányokat a szepsi- és királyhelmeci járásból jut­tatták a Trebisovi Cukorgyárba. Rekordtermést értek el az idén silókukoricából a Radešina nad Roudnicku-i szövetke­zetesek. A silózásra szánt kukoricát a szövetkezeti tagok négyzetesen vetették el 8,5 hektáron. Az elért eredmény kiváló. Egy-egy hektár­ról 825 mázsa silókukoricát takarí­tottak be. A szövetkezetesek kiszá­mították, hogy a 8,5 hektáron ter­melt takarmány közel 32 500 liter tej termeléséhez elegendő. Jövőre az idei > vetésterületnek a kétszeresén termelnek silókukoricát. (sz. i.) iW A JAN ŠVERMA BANYA SIKERE (ČTK) Az ervénicei Jan Šverma Nagybányában a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért versenyző kollektívák között a legsikeresebbek egyike, a Jan Musil vezetésével D-800 kotrógéppel dolgozó kollektíva csak június 1-én jelentkezett a verseny­ben való részvételre, de már az első hónapokban bebizonyította, hogy a bányában joggal nevezik a legjobb kollektívák egyikének. Tagjai június­ban 520175 köbméter földet takarí­tottak el, és a félmillió köbméterrel megjelölt határ túllépésével az em­lített típusú nagy géppel új világ­rekordot állítottak fel. A Jan Musil vezetésével dolgozó kollektíva 109 százalékra használta ki a gép teljesít tőképességét, bár a terv csak 70 szá­zalékos kihasználást irányzott elő, A vájárok júliusban is, amikor a kol­lektíva igen nehéz feltételek között dolgozott, 120 ezer köbméterrel nö­velték ^munkatervét, 88 százalékra használták ki a gép teljesítőképessé­gét és két hónap alatt 20 ezer koro-. nával csökkentették az önköltséget, A Jan Musil vezetésével dolgozó kol­lektíva nem csekély mértékben járult hozzá az egész bánya sikereihez. A bányát az idei bányásznap al-. kalmáből a köztársasági elnök ado-< mányozta zászlóval jutalmazták. A Vysoké Mýto-i Karosa nemzeti vállalat fokozza az autóbuszok gyár­térát. Üj csarnokot épít, hogy az au tőbuszok gyártását a harmadik öt­éves terv végéig kétszeresére emelhesse. ČTK, Jan Tachezy felvétele. FÉLMILLIÓ EMBER már a brnói nagyvásárt Tegnap a délelőtti órákban érte el a látogatók száma a félmilliót. A nap folyamán több mint 100 ezer látogató jött a kiállítási térségre. A pályaudvar­ra a rendes járatokon kívül 16 külön­vonat érkezett, a parkoló helyeken 900 autóbusz állomásozott. A személygép­kocsik számát nem tartják nyilván, de a nagy parkoló helyek zsúfoltsága több ezer kocsira enged következtetni. Külföldről is egyre több vendég érke­zik. Nagy a külföldi turisták, kereske­dők és nem utolsó sorban az újságírók száma. A legnagyobb újságíró-csoport Ausztriából érkezett. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NAPJA Tegnap rendezték meg a brnói nagy­vásáron a Magyar Népköztársaság nap­ját. Ebből az alkalomból dr. Trautman Rezső, a Magyar Népköztársaság építés­ügyi minisztere, a magyar kormány­küldöttség vezetője fogadást rendezett, amelyen részt vett a magyar kormány­küldöttség, valamint Búzás József, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Droppa Gusztáv külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, az egyes országok pa­vilonjainak vezetői és számos vendég. A Magyar Népköztársaság nemzeti napja alkalmából az alábbiakban röviden ismertetünk néhány kiállított tárgyat, melyek megnyerték a látogatók tet­szését és a kereskedők érdeklődését. Kimagasló műszaki színvonalat kép­visel mindenekelőtt a GH 400-as kopí­rozó esztergapad, amely a brüsszeli vi­lágkiállításon aranyérmet nyert. A munkás munkáját megkönnyítő, számos kézre szabott fogantyúval el­látott egyetemes esztergapad az EU 630-as, melyet munkaközben mutatnak be. A magyar pavilonban külön figyel­met érdemelnek az orvosi, laborató­riumi, textilvizsgáló, geodéziai, elektro­mos és elektrotechnikai műszerek. Kö­zülük a TED-1 jelzésű teodolit szintén aranyérmet nyert Brüsszelben. Az or­vosi műszerek közül kimagaslik a csa­tornás vérnyomásmérő, amellyel egy­szerre a test négy helyén lehet mérni a vérnyomást és könnyebben megtalál­ható az esetleges érszűkülés helye. A gyenge áramú technikában a leg­nagyobb érdeklődésnek a televíziós ve­vőkészülékek örvendenek. Itt láthatjuk az 53 cm-es képtükörrel ellátott Mun­kácsy-vevőt, amely világszínvonalat képvisel ugyanúgy, mint az Orion AT 603-as. Megérdemelt sikert arat a 12 X 7,5X3 cm-es zsebrádió, a Minorion. A kiváló hangszóró berendezéseknek is jó hírük van a világban. Ezekkel sze­relték fel többek között a moszkvai Luzsniki-stadiont, az Alma Ata-i sta­diont és a Népstadiont is. Most folynak a tárgyalások a római olimpiai stadion magyar gyártmányú hangberendezés­sel való ellátásával kapcsolatban. A MŰSZAKI FEJLŐDÉS MAGAS ISKOLÁJA A Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság rendszeres előadásokat és vi­tákat rendez Brnóban a legaktuálisabb műszaki kérdésekről. Az előadások „Az új technika iskolája" sorozatba tartoz­nak és nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is előadnak ott. A ren­dezvények többnyire a T pavilonban és a Július Fucik Színházban vannak. Ezekben a napokban megtartották a csomagolási technika újdonságairól, az üzemen belüli szállítás kérdéseiről, a fémfelületi megmunkálásnak új for­máiról szóló előadásokat. Egy nyugat­német cég képviselői érdekes vitát rendeztek a gépkocsik felületi meg­munkálásának új módszereiről és a fénymázas eljárás alkalmazásáról. Az előadásokat sok ezer érdeklődő hallgatta meg. Sokan részt vettek az újítók konferenciáján és a közeli üze­mekben megrendezett tapasztalatcse­réken. MI ÚJSÁG A SZOVJET PAVILONBAN? Arra a hatalmas 25 tonnás tehergép­kocsira, amelyet tegnap mutattunk be olvasóinknak, felkerült az „eladva" című tábla. A Szovjetunió 5-fajta tehergépkocsit mutat be a nagyvásáron. Ezeken kívül itt van az ismert Moszkvics f él-teher változata, amely igen elegáns. A számos nehézgépipari gyártmány mellett bemutatják, még hozzá műkö­dés közben a legújabb televízió-fajtá­kat. Köztük van az automatikus új Ru­bin is, amely az áramkör okozta kép­elváltozásokat önműködően helyrehoz' za. A televíziókat úgy működtetik, hogy egy felvevőgép magukat a látoga­tókat veszi fel és juttatja el képüket a kiállított televíziók ernyőire. Nagy az érdeklődés a szovjet fény­képezőgépek iránt, amelyek felveszik a versenyt — s ezt itt a nagyvásáron jól ellenőrizhetjük — a legjobb német gépekkel is. A szovjet pavilon érdekessége, hogy nemcsak gépeket, hanem műszaki iro­dalmat is bemutatnak benne. A csarnok egyik részét annak szentelték és a lá­togató itt áttekintést kap a legújabb műszaki szakirodalomról. Vilcsek Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents