Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-10 / 251. szám, csütörtök

A népi egyetemek új feladatai Kultúrforradalmunk a nevelőmunka terén is egyre nagyobb követelményeket támaszt a dolgozók rendsze­res önképzésének és művelődésének új szocialista formában való biztosítása iránt. A Csehszlovák Tudomá­nyos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság, melynek kitűzött céljai közé tartozik e feladatok nagy ré­szének megoldása, rendszeres nevelő tevékenységének alapjául kiépítette a népi egyetemek hálózatát. A népi egyetemek 1957. év februárjában alakultak meg Bratislavában, majd ugyanazon év végén Szlovákia többi kerületében is működésbe léptek. Az elmúlt két év alatt leküzdötték a kezdet nehézségeit és a Tudomá­nyos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság kerületi szervezetei mellett működő népi egyetemi tanácsok, a nemzeti bizottságok művelődési osztályai és az iskolaügyekkel foglalkozó központi szervek támogatásával figyelemreméltó eredményeket értek el. Mivel e népi egyetemek szervezetéből maga az élet, a szocialista gyakorlat fakasztott újabb művelődési formákat, melyek a dolgozók egyre szélesebb érdeklődési köreit felölelni alkalmasnak látszanak, rövid cikk keretében ezen új formák hatáskörét és lehetőségeit ismertetjük. E 1 Msősorban arra a kérdésre kell válaszolnunk, miért szükséges a dolgozók nevelésének újabb for­máit életrehívni, amikor az eddigi népi egyetemek és politechnikumok működése a szomszédos népi de­mokráciák, sőt a Szovjetunió isme­retterjesztő szervezeteinek érdeklő­dését és elismerését is felkeltették? A válasz egyszerű: a tudomány, a technika és a kultúra rohamos fej­lődése naponta nagy léptekkel túl­haladja azokat az ismereteket, me­lyeket iskoláink ez időben közvetí­tenek. Dolgozóinknak — nemzetgaz­daságunk. államszervezetünk, társa­dalmi életünk bármely szakaszán is működjenek - ha a fejlődéssel lé­pést akarnak tartani, ezzel a hiá­nyossággal mint ténnyel számolnunk kell. É hiányosságok leküzdésére szolgál majd a rendszeres iskolán kí­vüli művelődés új hálózata. A lép­csőzetesen felépített különböző tan­folyamok rendszere a szocialista kultúra fejlődését segíti majd elő, a dolgozók haladó és harmonikus gondolatvilágát gazdagítja, termelő­és alkotómunkáját új szakismeretek elsajátításával eredményesebbé teszi. Másodsorban hangsúlyozni kell, hogy a tervbe vett új művelődési rendszer csakis az előadók és hall­gatók önkéntes részvételén alapul­hat, és csakis társadalmi (tehát nem állami) szervezet irányítása alatt áll­hat. Az önkéntesség elve azért döntő, mert kötelező iskoláztatásról ebben a tekintetben szó sem lehet. A kommunizmus építésének küszö­bén álló társadalmunkban a munka­idő fokozatos lerövidítésével, a szé­les tömegek általános műveltségé­nek emelkedésével, az emberek tu­dásszomja és érdeklődési köre is nő­ni fog. Az érdeklődési körök sok­rétűségét nem lehet bürokratikus eszközökkel korlátozni és nem lehet egységes tananyagot előírni a helyi viszonyok és szükségletek tekintet­be vétele nélkül. Ilyen és hasonló hi­bák már csírájában akadályoznák az új művelődési rendszer egészséges fejlődését. A hallgatók elvesztenék érdeklődésüket, ha tölcsérrel akarnák a fejükbe tölteni azt, ami nem ér­dekli őket és az előadók az isme­retterjesztés magas ideológiai és szakmai színvonaláról az eszmeiet­len, rutinírozott, száraz reprodukció szintjére süllyednének. A művelődé­si formák sokrétű skálájából tehát azt a lehetőséget és tartalmat kel! kiválasztani, amely a helyi viszonyok­nak a hallgatósáq érdeklődési köré­nek, a szocialista építés feladatainak I és nem utolsó sorban a rendelke­zésre álló előadói kar színvonalának megfelel. Ilyen szempontból vessünk most néhány pillantást az új művelődési rendszer egyes részeire. A rendszer négy csoportból áll: 1. helyi jel­legű akadémiák; 2. népi akadémiák; 3. népi egyetemek; 4. főiskolai tan­folyamok. A helyi jellegű akadémiák Ebbe a csoportba tartoznak első­sorban a falusi akadémiák, melyek a falusi dolgozóknak alkalmat adnak arra, hogy a mezőgazdasági termelés, a tervgazdálkodás és gazdaságtan tudományos alapjairól, valamint a természettudomány, a társadalomtu­domány, művészet és kultúra kérdé­seinek köréből ismereteket szerez­zenek. A falusi akadémiák igyekeze­te arra irányul majd, hogy érdeklő­dést keltsenek a tudomány, a tech­nikai fejlődés és a művészet iránt és hogy a falusi dolgozók gondolko­dásmódját a tudományos világné­zet és a kollektív élet szellemében irányítsák A falusi akadémiák szer­vezete a szövetkezeti klubokra és a helyi nemzeti bizottság népművelő­dési osztályára támaszkodik. Ide tartoznak továbbá az üzemi akadémiák, melyek az egyes üzemek dolgozóinak alkalmat nyújtanak ar­ra, hogy általános műveltségüket ki­egészítsék, elsajátítsák a tudományos világnézetet és ugyanakkor választ adnak a nemzetközi és belpolitikai helyzet legfontosabb kérdéseire, tájé­koztatnak a hazai és külföldi techni­kai fejlődésről, a nevelés problémái­ról stb. Az üzemi akadémiák szer­vezete az üzemi klubokra, illetve az üzemek és lakótelepek népművelődé­si berendezéseire támaszkodnak. Üzemi politechnikumok olyan na­gyobb ipari üzemekben létesülhet­nek, ahol lehetőség van arra, hogy hosszabb ideig tartó előadássoroza­tokban áttekintést nyújtsanak az üzemi dolgozóknak a termelés tudo­mányos és technikai kérdéseiről, az üzemben felhasznált nyersanyagok­ról, a termelés technológiájáról és fejlesztésének lehetőségeiről, a ter­melés gazdasági kérdéseiről stb. Ez a művelődési forma az üzemi klu­bokra és a szakszervezet üzemi bi­zottságára támaszkodik. E csoportba tartoznak végül a szülői akadémiák, melyek már sok helyen eredményesen működnek. Az egyes iskolákra vagy a helyi nem­zeti bizottságok népművelődési osz­tályaira támaszkodva, értékes felvi­lágosításokkal szolgálnak a szülők­nek a gyermeknevelés terén. Választ adnak a szülőknek egészségügyi és jogi kérdésekre is, amennyiben azok a nevelés problémáival függnek ösz­sze, és a szülők érdeklődését a világ­nézeti kérdésekre irányítják. • A népi akadémiák A népi akadémiák az egyes járási székhelyeken és nagyobb ipari köz­pontokban idővel a dolgozók rend­szeres továbbképzésének legfonto­sabb eszközei lesznek. Céljuk első­sorban abban áll, a dolgozóknak min­den alkalmat megadjanak arra, hogy szocialista társadalmi éle­tünk aktuális problémáit, a tudo­mány, a technika, filozófia, jog és erkölcs kérdéseit marxi-lenini szem­szögből értékeljék, hogy népeink tör­ténelmét megismerjék és a nemzet­közi békeharc, a szocialista béketá­bor gazdasági és politikai megszilár­dításának útjait megértsék. A népi akadémiák tananyagának megválasz­tásánál és előadásánál általában a középiskolai színvonal betartására ügyelnek. A tananyag széleskörű lehetőséget nyújt arra, hogy a helyi szükségle­teknek és érdeklődésnek megfelelően külön nemzetgazdasági, természet­tudományi vagy más tanfolyamok in­duljanak, amelyeken a felvetett problémákat néhány hétig vagy hó­napig (főleg a téli hónapokban) tartó előadássorozatban több oldalról és ki­merítően lehet majd megviláqítani. Ilyen rendezvények természetesen színvonalas, szakszerű és ideológiai szempontból jól megalapozott előadá­sokat feltételeznek és szervezetileg a járási nemzeti bizottságokra, a járási művelődési otthonra, illetve nagyobb üzemek klubjaira támasz­kodnak. E csoporton belül különleges tan­folyamok is létesülhetnek. Elsősorban népi politechnikumok, melyek olyan járási és kerületi székhelyeken, il­letve olyan ipari központban mű­ködhetnek, ahol magasabbfokú ipar­iskola vagy technikai főiskola van, és ahol ezek tanári karára és £ he­lyi nagyobb ipari üzem, valamint a szakszervezet segítségére lehet tá­maszkodni. A népi politechnikum szé­lesebbkörű szakismeretekkel szolgál­hat a dolgozóknak a technika és eko­nómia, a tervgazdálkodás és üzem­vezetés köréből. Az amatőrök érdek­lődésének kielégítésén kívül, a tan­folyamok segíthetnek a dolgozóknak A természettudományok zsebkönyve ••••»*********** ******* ****** ******** ** ***** * *** *** * ***** ** **** ** * ***** * ********** ************************ *************** Török Elemér: Zümmögő tájon A tárt ölű sík mezőn, hol meg-meglegyintve szívemet, hörpintve búzaillatot mely derűs, mint a nyári ég. bolyongtam, csöndben, egyedül, Míg a vágy tüzel, menni kell a zümmögő táj bíztatott, és tenni kell, mert mennyi még a munka, míg felvirrad a Jöjj, gyönyörű csodareggel, diadalmas csodareggel, nap csókolta piros arccal, hol közös nagy akarattal áldott álmunk megváltója lép a fényre minden ember. sugarasan, mint a hajnal. Tóth Gyula: TSa^y építkezések idején Malteros volt a ruhánk, Száll az emlék, elvisz újra, Csorgott rólunk a verejték, Dimbes-dombos szép vidékre, Csákány pengett, törött a kő, Ott, ahol mi együtt éltünk. Mintha még most is ott lennék. Ragyogott ránk az ég kékje. Építettünk nappal-éjjel, Embereknek lakóházat Építettünk, hogy a földön Ne tudják már mi a bánat. Külsőre igénytelen, kékfedelű könyv. Nem mond sokat a címe sem. Ahogy belelapozunk, számok, ábrák és különféle kimutatások tódulnak szemünk elé. Első benyomásunk az, hogy szűkebb kör számára készült szakkönyvet lapozunk. Csak amikor jobban megnézzük, látjuk, hogy A természettudományok zsebkönyvé­vel egy mindenki Gzámára nélkülöz­hetetlen lexikont tartunk a kezünk­ben. Egy olyan lexikont, amely a ter­mészettudományok legszükségesebb és legújabb felfedezéseiről tájékoz­tatja az olvasót. A közel 800 oldalas 450 ábrával, 580 táblázattal, 32 fényképpel és 20 színes táblaképpel rendelkező könyv 12 önálló fejezetre oszlik. A fejeze­tek — A szám — Mértan — Idő — Mértékek — Fizika — Kémia — Vi­lágegyetem — Föld — Élet — Nö­vény — Állat — Ember címszók alatt könnyen érthető, mindenki érdexlő­dését kielégítő módon — betekintést nyújtanak a matematika, a fizika, a kémia, a csillagászat, az általános földrajz, a biológia, a növénytan, az állattan, az ember anatómiája és élettana tudományába. A könyvben való eligazodást sok alcím és táb­lázat, valamint részletes betűrendes tárgymutató és a „legfontosabb alap­fogalmak" lexikonszerű összeállítása könnyíti meg. így a kérdésekre min­den olvasó gyorsan megtalálhatja a kielégítő feleletet. A természettudományok könyvében a közérdeklődésre számot tartó is­mereteken kívül sok olyan érdekes­ség is található, mely sajátosnak mondható. A növénytani részben például sok sok máson kívül megtudjuk az egyes fák magasságának méreteit, élettar­tamukat, a növények rendszerezését, a csíraképességet, a különféle gyü­mölcsfák hozamát, a növénynemesí­tés és zöldségtermesztés mikéntjét, a szobanövények fajtáit és gondozását, megismerkedünk a kertészeti munka­naptárral e ha valakit érdekel, meg­tudhatja, hogy valamelyik növény magjából hány szem megy egy kiló­grammra, milyen százalékú a csíra­képessége, milyen az illető mag faj­súlya. Az állattani részben az állatvilág felosztásán, az állatvilág furcsasá­gain, az egyes állatok életkorán és más hasonlón kívül megtudjuk, mi-* lyen az egyes állatok bíró, látó és halló képessége, hogyan szaporod­nak, mik hasznosításuk feltételei stb. stb. A kíváncsi állatrajongők a könyvből arra is választ kaphatnak, hogy a tyúk, a galamb, a tücsök, a lő vagy a többi állat hányat lélegzik percenként. Sok fontos tudnivalót tartalmaz A természettudományok zsebkönyvé­ben az Ember című fejezet is. A fon­tosabb alapfogalmakon kívül részle­tes ismertetőt kapunk itt az ember törzsfejlődéséről, az emberi test mé­reteiről, felépítéséről és kémiai ösz­szetételéről, az idegrendszerről, az érzékszervekről, a mirigyekről és hatóanyagokról, a betegségek kór­okozóiról, tüneteiről és gyógyításá­ról és sok más. mindenkit érdeklő tudnivalóról. Az ember című fejezetben megta­láljuk azt is, hogy az egyes korú és foglalkozású embereknek milyen a napi kalória-szükséglete, az egyes élelmiszerek mennyi kalóriát s mi­lyen és mennyi vitamint tartalmaznak. Aki ezen a téren is a kevesek által ismert „érdekességek" után kutat, megtudhatja, mennyi mondjuk a haj összmennyisége egy szőke, barna, fekete, vagy vöröshajú embernél, mennyi a haj vagy a szakáll napi nö­vekedése, általában hány hajszálunk hull ki naponta, mennyit növekedik a kéz vagy a lábujjon a köröm, mennyi sejt, idegvégződés, fájdalom­pont, vérsejtmirigy, nyomáspont, hi­deg- vagy meleg pont van az em­ber 1 négyzetcentiméternyi bőrén. Szóval mind-mind olyan tudnivalók, amelyek hasznosak is, érdekesek is. Sok-sok érdekességgel és közérde­kű tudnivalóval ismertet tehát meg A természettudományok zsebkönyvé­nek minden egyes fejezete. Az említetteken kívül különösen gazdag anyapot tartalmaz a Világ­mindenség és a Föld című fejezet, amelyekben már a mesterséges hol­dakról és a holdrakétákról is olvas­hatunk. E fejezetekben a legújabb mérések és kutatások alapján szá­molnak be a bolygók távolságáról és összetételéről, a Föld legnagyobb vá­rosairól, tavairól, folyóiról, alagút­jairól, a működésben lévő vulkánok­ról, a legnagyobb hegycsúcsokról és még sok-sok másról. A természettu­dományok zsebkönyve így nemcsak hasznos, de nélkülözhetetlen kézi­könyve lehet mindenkinek. A zsebkönyvet — németből fordí­tották magyarra a budapesti Gondo­lat könyvkiadó gondozásában. Nem akarunk túlozni, de nyugodtan állít­juk, hogy rendkívül gazdag tartalma és könnyű kezelhetősége révén sok esetben nélkülözhetetlen. Felbecsül­hetetlen szolgálatot tehet a politech­nikai nevelés terén is. Népszerűsé­gét és hasznosságát az is bizonyít­ja, hogy Németországban néhlr.y év alatt közel egymillió példányban ke­rült forgalomba. A budapesti Gondolat könyvkiadó jóvoltából hozzánk került példányok minden bizonnyal nálunk is hamar elfogynak és nagy segítői lesznek a természettudományok világában tájé­kozódni kívánó olvasóknak. Balázs Béla • •••••••••••• Kajlich Aurél, az idősebb képzőmű­vészeti nemzedékhez tartozó festő­művész bratislavai kiállításán ké­szült F. Hideg két reprodukciója. A fentin a Sebesült partizán, alatta pedig az Öreg szlovák című fest­mény. ÜJ SZÖ 6 * 1959- szeptember 10. /

Next

/
Thumbnails
Contents