Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-09 / 250. szám, szerda

15 éves A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG A diadalmasan előrenyomuló szov­jet hadsereg 15 évVel ezelőtt ágyúinak dörgésével jelezte a Bal­kánon, hogy közeledik a német fa­sizmus által leigázott népek felsza­badulása, s a bolgár nép szabadsága már valóság. A szovjet hadsereg vil­lámgyors hetedik csapásának ered­ményeként 19-14. szeptember 9-én általános népfelkelés tört ki Szófiá­ban és az ország más részein. A ná­cibarát cári kormány megbukott, s a hatalmat a Hazafias Front ideiglenes kormánya vette át, mely egyidejűleg hadat üzent a hitleri Németország­nak. A szovjet hadsereg befejezte fel­szabadító küldetését. Felszabadította szláv testvéreit, akik éveken át re­ménykedtek orosz testvérük, a szov­jet nép segítségében. Hisz az ötszáz­éves török uralom lerázásáért az 1877 — 1378-as években folytatott har­cok orosz-bolgár testvéri hagyomá­nyai, az orosz testvérek önfeláldozó emléke mélyen éltek a bolgár nép szívében. A bolgár nép nem tétlenül várta a felszabadulását. Már a Szovjetunió náci megrohanása után a bolgár nép hű fiai a kommunista párt felhívá­sára a hegyekbe menekültek, parti­zánosztagokat alakítottak és sok borsot törtek az országban garázdál­kodó náci hódítók orra alá. 1944-ben már brigádokat alakítottak, s a szov­jet hadsereg oldalán súlyos csapáso­kat mértek az ellenségre. Szeptember 9-e a Bolgár Népköz­társaság születésnapja. A forradalom győzelme után a párt a népi de­mokratikus rendszer megszilárdításá­nak politikáját tűzte ki. Gazdasági téren a fő feladat az ország elma­radottságának qyors megszüntetése volt. Az első és második ötéves terv éveiben 1948-tól 1957-ig átalakult a népgazdaság szerkezete. A hajdani elmaradott agrárország fejlett ipari­mezőgazdasági állam lett. A bolgár falvakban győzött a szövetkezeti gondolat. A mezőgazdasági termékek 90 százalékát ma már a szocialista szektor termeli ki. Persze a paraszt sorsában is nagy változás .állott be. A szövetkezeti családoknak 1957-ben kétszer annyi jövedelme volt, mint 1953-ban. Az ország ipari termelései ma nyolcszorosa az 1959. évinek. Az rr • ... f Iizenot ev | a bolgár kultúra ; fejlődésében \ • Tavaly 4394 olvasóterem mű- | 1 ködött Bulgáriában. A műkedvelő \ \ együttesek száma elérte a 8335-öt,! i ebből 3252 színjátszó-, 2016 £ \ ének-, 549 esztrád-, 1535 tánc* j i együttes, 36 opera- és operett-, 1 25 bábjátszó és 24 képzőművé- j i szeti csoport. 1 • A bolgár könyvnyomtatás < \ 153 év hagyományaira tekint visz- ! i sza. A legutóbbi 14 év alatt 263 i! J millió 601 ezer példányban adtak j i ki könyveket, tehát évente átlag < 1 19 milliót. Tavaly 3 könyv jutott j i egy lakosra. 1 • A bolgá'- filmgyártás az 1944. < | szeptember 9-i népfelkelés után 5 i indult fejlődésnek. Az első já- ( \ tékfilmet, a Kálin Orelt 1950-ben j : gyártották. A szófiai operaház < 1 évente 350 darabot mutat be. ) 9 Tavaly több mint 600 ezer i | előfizetője volt a bolgár rádió­; nak. 1957-ben negyvenszer annyi \ i rádiókészüléket gyártottak, mint' | 1952-ben" > • A bolgár színházak 1939-tó! ( j 1958-ig több mint három és fél­) szeresére, befogadóképességük <j > pedig négyszeresére, a látogatók \ j száma pedig ötszörösére emelke- í ) dett. Nyolcszor annyi filmelőadási \ j tartottak, melyet hétszer annyi ,< ) néző tekintett meg. ! • Az 1956-1957-es tanáévben több í i mint 36 705 egyén végzett főis- ' > kolai tanulmányokat, közülük . 12 837-en állami ösztöndíjjal. Az / > 1939 —1940-es tanévben csak,' ; 10 169 volt a főiskolai hallgatók^ ) száma. \ \ • Az általános műveltséget \ nyújtó iskolák tanítóinak száma t l az 1939-1940. évi 28 625-ről az' i 1956-1957. tanévben 46 627-re nö- ; ; vekedett. A főiskolai tanárok szá­ma ugyanekkor 453-ról 3026-ra ) növekedett. í • A harmadik ötéves terv J í éveiben 53 ezer diákot, tehát 241 ) százalékkal többet vesznek fel az ( j ország főiskoláira, mint a második j } ötéves terv éveiben. ipari termelés 98 százaléka már a szocialista szektor keretében törté­nik. Oj korszakot jelentett az ország fejlődésében a Bolgár Kommunista Párt tavaly tartott VII. kongresszu­sa. Megállapította, hogy a szocializ­mus már teljes fölénybe került az ország népgazdaságában. A kong­resszus nagyarányú feladatokat és még merészebb távlatokat tűzött ki. A fő feladat: a termelőerők állandó fokozatos nagyarányú továbbfejlesz­tése, ezzel párhuzamosan a lakosság szocialista öntudatának kialakítása, hogy ily módon gyors ütemben fel­építsék a szocialista társadalmat. A most megvalósuló harmadik ötéves terv az ország további gyors iparosítására irányul. A nehéz­ipar terén a további villamosítás, a szénfejtés, a fekete- és színesfém­kohászat, a gépipar, vegyiipar, építőanyagipar fejlesztése a fő cél. A könnyűipar terén elsősorban a me­zőgazdasági termékek fokozott fel­dolgozásáról van szó, ami szorosan összefügg a nép jólétének növelésé­vel. A harmadik ötéves tervben az ipari nyerstermelés évi átlagos 10 százalékos növekedés mellett 1962 végéig 1957-hez viszonyítva 62 száza­lékkal lesz nagyobb. Az ország ipari termelése 1962-ben 3 — 4-szere.se lesz az 1957. évinek. Még nagyobb átalakuláson ment át Bulgária mezőgazdasága. A múltban a külföldi tőke uralmát nyögte. Ezen­kívül rohamosan végbement a pa­rasztság rétegeződésének'* folyamata. A földterületek igazi ura a néhány nagybirtokos, nemes és több ezer ku­lák volt, míg a parasztok százezrei az alapvető fontosságú termelőerők híján teljesen tőlük függtek és ki voltak nekik szolgáltatva. Ez a gya­korlatban arra vezetett, hogy a bol­gár mezőgazdaság még a lakosság belső szükségletét sem tudta kielé­gíteni és 1930 óta teljesen megszűnt gabonakivitele. A felszabadulás után a szétapró­zódott kisparaszti gazdaságok a párt politikájának megfelelően nagy szö­vetkezeti gazdaságokba kezdtek tö­mörülni. Az idén április l-ig a szö­vetkezetekben 1 296 000 parasztgaz­daság egyesült és a föld 95 százalé­ka már a szocialista szektor tulajdo­nába ment át. A szövetkezetekben fokozatosan áttérnek a gazdálkodás és munkadíjazás fejlettebb szocialis­ta formáira. Magas színvonalú a me­zőgazdaság gépesítése, hisz már 27 721 (15 lóerőre átszámított) trak­tor dübörög a szövetkezeti földeken. A mostani ötéves terv éveiben a bol­gár mezőgazdaság 14 ezer új trak­tort, 5200 kombájnt és egyéb gépet kap az ipartól. A gépesítés mellett nagy gondot fordítanak a talajjavításra, elsősor­ban a föld öntözésére. Tavaly már 448 870 hektár földön építették ki az öntözőberendezést. 1952 végéig egy­millió, 1965. év végéig pedig kétmil­lió hektár földet tesznek öntözéssel termővé. Az ifjúság a mozgalom élén áll és vállalta, hogy a közeljövőben 600 ezer hektár földet tesz termővé. A harmadik ötéves terv végén 170 ezer tonna nyers gyapotot (1957-ben 48 800 tonnát termeltek), 130 ezer tonna keleti dohányfajtákat (74 400 tonna), 2 millió 680 ezer ton­na cukorrépát (1439 900 tonna), fél­millió tonna napraforgómagot, (209100 tonna) terveznek elérni. E fő ágakon kívül az egész nép­gazdaság és kultúra általános felvi­rágzása 'jellemzi Bulgária fejlődésé­nek tizenöt évét. A nép jól él, is­kolái, kórházai, röviden olyan beren­dezései vannak, melyekről a cári uralom éveiben még nem is álmod­hatott. Tudja, hogy mindezt drága pártjának köszönheti, mely Dimitrov elvtárs szellemében, lenini elvszerű­séggel és következetességgel valósít­ja meg politikáját, alkalmazza a szo­cialista építés általános érvényű alapelveit az ország konkrét viszo­nyaira'. Bulgária a szocializmus erős balkáni bástyája, mely gazdasági és politikai sikereivel nevetségessé te­szi az újkori revizionisták népámító hazudozásait, a balkáni békeövezet esz­méinek hirdetésével és szorgalmazá­sával pedig a világbéke ügyét szol­gálja. A bolgár nép az ötéves terv fel­adatainak 3 — 4 év alatt való teljesí­tésével, a pártkongresszuson kitű­zött tervfeladatok emelésével és a teljesítésükre irányuló konkrét fel­ajánlások ezreivel támogatja a párt hatalmas szocialista országépítő po­litikáját. L. L. Kirdzsali • - "" "' 1 G Ö R t) & .0 R>s Z Á Q w /" A népi Bulgáriában nagyarányú villanyerőműépítés folyik. Az ország már tavaly több mint 3 milliárd kW óra villanyáramot termelt, tehát az 1939, évi mennyiség tizenegy szeresét. A képen a Paszarel-vízierőmű. Nikola Vapcarov: HARCUNK Harcunk könyörtelen, ádáz és kemény, mint zengő drámai hősköltemény. Ha lerogytam, helyembe bajtársam lép, mit számít az egyén, — csak éljen a nép! Hogy agyonlőnek s felfalnak a férgek: ez törvényszerű, egyszerű folyamat... Drága népem, hűségben tovább élek: s harcban találkozunk lobogónk alatt! Sípos Győző fordítása NIKOLA VAPCAROV bolgár forradalmi költő 1909-ben született. Egy ma­cedón forradalmár fia volt. Nélkülözések közepette élte le ifjúságát. 1932­ben elvégezte a tengerészeti iskolát, majd gépész lett egy gőzhajón, később különféle állásban dolgozott. Forradalmi hangú versei a nép közkedvelt költő­jévé tették. 1941-ben a Literaturen Kritik lapot szerkesztette, a náci meg­szállás idején antifasiszta ellenállási tevékenysége miatt 1942. július 23-án agyonlőtték. Ofi a-i* ^Mmaokk J A frgnur + *s;i.><)áoi/j «3E>Konrery. vv ildi ipo-1 kamtiMJr fflf ) Jjrmu­WSu'nesérc "rj JŠÉ3L 'P^f OanyJj.'Jt <eil,r a U| Hőerőmű ^^vilie/ÔMU - Ufe.r, . » t" Bulgária tengerhajózása Szófia (ČTK) - A bolgár tenger­hajózás űrtartalma 1944 előtt alig érte el a 29 740 tonnát. A viszonyla­gosan új Várna és Sipka hajókon kí­vül valamennyi tengerjáró hajó el­avult volt. A Bolgár Népköztársaság 1944. szeptember 9-e után 15 év alatt 59 ezer tonna űrtartalmú új kereske­delmi tengerjáró hajórajt épített. Jelenleg 40 bolgár kereskedelmi ha­jó szeli a tengerek é6 óceánok hul­lámait. A bolgár kereskedelmi hajók 1939-ben mindössze 220 ezer tonna árut szállítottak. Ez a mennyiség 1958-ban 702 ezer tonnára emelke­dett. A Bolgár Népköztársaságnak sze­mélyszállító hajói is vannak, mint például a George Dimitrov hajó, amely 400 utas szállítására alkalmas és további hajók egész sora. Üzem behelyezték a batacki vízierőművet A bolgár egészségügy nagy sikerei Szófia (ČTK) - A Bolgár Népköz­társaság a népi kormány 15 éve alatt a szocialista egészségügy fejlesz­tésében jelentős sikereket ért el. Igy pl. ez idén szociális és kultu­rális célokra a költségvetés szerint 5 milliárd 535 millió levát, vagyis 660 millió Ievával többet fordítanak, mint a múlt évben. Az egészség­ügyre előirányzott kiadások 1 mil­liárd 192 millió levát, vagyis 58 mil­lió Ievával többet tesznek ki, mint tavaly. Az egészségügyi intézetekben a férőhelyek száma egy év alatt 3181-gyel emelkedett és számuk a múlt év végén elérte az 59.242-t. Az orvosok száma 15 év alatt há­rom és félszeresére nőtt. Ma Bulgá­riában 13 ezer orvos van. Bulgáriá­ban 705 lakosra, Angliában 1149 la­kosra, Svájcban 976 lakosra jut egy orvos. 11000 ítp/5- . J gaiaaičp! Qtpgt/irus JELMAGYARÁZAT: Bulgária térképén fekete ábrákkal az első ötéves terv (1949-1953), fehér ábrákkal pedig a második ötéves terv (1953­1957) legfontosabb létesítményei láthatók. Testnevelés és sport A nép állama nagy anyagi segítségben részesíti a testnevelési mozgalmat. Az állami költségvetés sok millió levát irá­nyoz elő a testnevelés és sport céljaira. 1953-tól 1957-ig több mint kétszázmillió levát fordítottak testnevelési célokra. Az idei költségvetés alapján 36 és félmillió levát Irányoztak elő e célra. Állami eszközökből épült fel az ország legnagyobb és legkorszerűbb sportcsarno­ka, a szófiai Vaszil Levszki Stadion, Szófia (ČTK) - Szeptember 6-án ünnepélyesen üzembehelyezték a legnagyobb bolgár vízierőművet, a ba­tacki lépcsőzetes vízierőmű-sort. E mű építésében a Szovjetunió, a Csehszlo­vák Köztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság szakemberei is részt vettek. 40 ezer munkást és 7 ezer különféle gépet foglalkoztatott az erőmű építése. A lépcsőzetes vízierőmü-sor 4 víz­tárolót és 3 vízierőművet foglal ma­gában. Évente több mint 605 millió kilowattóra áramot szolgáltat majd, ami csaknem kétszer annyi, mint amennyit az ország felszabadítása előtt valamennyi bulgáriai vízierőmű termelt. A batacki lépcsőzetes vízierőmű­sornak 81 km hosszú csatornája, 72 km hosszú alagútja van és 3600 négyzetkilométernyi területre terjed. A batacki lépcsőzetes vízierőmű-sor vizét a Trák-alföldön csaknem 32 ezek hektár föld öntözésére használ­ják. AZ ORVOSOK SZÁMA. UŰDQ 385 • i I 1944 1957 A KÖRHÁZI ÉS SZANATÓRIUMI FEKVŐ­HELYEK SZÁMA E00 ( * A bolgár nép jólétének növekedése A KÉPEN A SZÓFIAI LENIN KOHÁSZATI MÜVEK LÁTHATÓK. AZ ÜZEM DOLGOZÓI FELAJÁNLOTTÁK, HOGY HÁROM ÉS FÉL ÉV ALATT TELJESÍTIK A MOSTANI ÖT­ÉVES TERV FELADATAIT. (Foto BTA) • Bulgária lakossága — a vásárló­erő növekedése következtében — 1948­ban 21 360, 1952-ben 30 515, 1954-ben 37 741, 1956-ban 48 894, tavaly pedig 56 683 tonna húst vásárolt. 1950-ben • 1940-ben 557 millió, 1950-ben 539 millió, 1951-ben 378 millió, 1952-ben 462 millió, 1953-ban 475 millió, 1955­ben pedig 845 millió levát irányoztak 57 796, 1954-ben 31 590, 1956-ban elő lakásépítésre az állami népgazda­39 510, tavaly pedig 42 123 tonna cuk- sági ter v keretében, rot adtak el a lakosságnak. 1957 A GYÓGYSZER- ÉS ORVOSI MÜSZER­GYÁRTÓ-IPAR FEJLŐDÉSE. ÜJ ^ZÓ 4 * 1 959 szeptember 9.

Next

/
Thumbnails
Contents