Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-04 / 245. szám, péntek

A CSSZBSZ járási konferenciái előtt 4000 új tag a bratislavai kerületben * Nagyszabású ünnepségre készülnek a szen­ei járásban * Érvényesítik a szovjet tapasztalatokat * A CSSZBSZ munkacsopor­tok a termelés növeléséért * Szívélyes találkozás a szovjet emberekkel A Csehszlovák-szovjet barátság nemcsak a hagyományossá vált ba­rátsági hónap alatt, hanem nap mint nap minden városban és faluban megnyilvánul. Tapasztalhatjuk ezt a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség taglétszámának állandó nö­vekedésében is. A bratislavai kerü­letben az év elejétől 138 ezerről 142 ezerre emelkedett a CSSZBSZ tagok száma, a szovjet sajtónak több mint 16 ezer előfizetője van, ősszel 750 tankörben kezdik meg orosz nyelv tanítását — melynek 45 százaléka magasabbfokú kör lesz. A CSSZBSZ szervezeteiben a na­pokban véget érnek az évzáró érte­kezletek és a következő vasárnapo­kon járási konferenciákra kerül sor. A szenei járásban ezt megelőzően nagyszabású békeünnepségre készül­nek, amely a csehszlovák-szovjet barátság nagy manifesztációja lesz. Hasonló ünnepségeket rendeztek már nagy sikerrel több más járásban. A csehszlovák-szovjet barátság jegyében rendezett nyári béke ün­nepségek sikereihez nagyban hoz­zájárultak a CSISZ és a Csemadok kulturális csoportjai. Az ünnepségek előkészítése sem maradt csak a CSSZBSZ szervezeteire. A szenei já­rásban bár az ünnepségek csak szeptember 13-án lesznek, a járási pártbizottság irodája már régen foglalkozik az előkészületekkel. Harmincnyolc taggal öt bizottság alakult az akciók előkészítésére. A tömegszervezetek járási bizottsá­gai és több intézmény dolgozói is feladatokat vállaltak. A járási nép­művelési otthon a „Senčan" népi együttes fellépését készíti elö. A bratislavai művészek is bemutat­koznak az ünnepségen, majd a di­vatbemutató és a tűzijáték után né­pi mulatságot tartanak. A Hadse­reggel Együttműködök Szövetsége a szovjet repülőkről és asztronautiká­ról készít kiállítást. A járási nem­zeti bizottság mezőgazdasági ügy­osztálya a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatait fogja népsze­rűsíteni. Ezenkívül szovjet könyv­kiállítást rendeznek. A CSSZBSZ járási konferenciáin a szövetség tagjai értékelni fogják többek között az üzemekben kifej­tett tevékenységüket. Nemrég a bratislavai kerületi bizottság fog­lalkozott az üzem; szervezetek munkájával és igen nagyra érté­kelte a bratislavai elektrotechnikai üzemben létesített CSSZBSZ mun­kapsoport tevékenységét. Ez a cso­poírt a műszaki dolgozók kezdemé­nyezésére alakult, akik az egyes munkahelyekre szétdolgozták Ko­valjev munkamódszerét. Hamarosan további két CSSZBSZ-munkacsoport létesült a. gyárban. A bratislavai Figaro-üzemben a csehszlovák-szov­jet barátság munkacsoportja Kora­belnyiková munkamódszerével dol­gozik. Ennek eredményeként csupán az első részlegen 2000 koronás meg­takarítást érnek el havonta. A trna­vai testvérüzemben a CSSZBSZ mun­kacsoport a terv állandó és egyen­letes teljesítését érte el. Az ottani üzemi szervezetben helyesen nép­szerűsítik a szovjet munkatapaszta­latokat és haladó módszereket. En­nek érdekében kapcsolatot tartanak fenn a szovjet Krasznij Oktyábr Üzemmel. A trnavai Figaróban rend­szeres előadásokat, beszélgetéseket és filmelöadásokat tartanak a Szov­jetunióról. Az üzemben minden dol­gozó tagja a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek és szervezetük igen tevékenyen, féléves terv alap­ján dolgozik. A bratislavai Palma-üzem dolgo­zói nemcsak a vállalat keretében terjesztik a szovjet munkatapasz­talatokat, de a mezőgazdaságban is. A földművesszövetkezetekben, ahon­nan a nyersanyagszükségleteiket kapják, agitációs munkát végeznek és a szovjet munkamódszereket népszerűsítik. Munkájuk eredmény­nyel járt. Az EFSZ-tagok például a napraforgó termesztésénél 40 szá­zalékkal növelték a mag olajtartal­mát. Mennyire örülnek a Szovjetunió­ból érkező küldöttségek tagjai, ami­kor ezekről az eredményekről hal­lanak. A múlt héten Marta Korbelo­va, a CSSZBSZ kerületi bizottságá­nak titkára a szovjet vendégek egyik csoportjával Dunaeperjesen járt. A szovjet küldöttség, fogadta­tására összegyűlt a falu lakossága. A szövetkezet elnöke üdvözlő beszé­det mondott. Foglalkozott a felsza­badulás óta elért sikerekkel, a falu fejlődésével. Amikor Korbelová elvtársnő oroszra fordította az üd­vözlő beszédet, a szovjet küldöttség egyik tagja, Pavel Y as zi 0^ elvtárs, a frunzei műszaki iskola tanítója, elmondotta, hogy ő ezen a vidéken harcolt, erre mentek Berlinbe. Hosz­szú út volt az, s nehéz harcok árán jutottak előre. — Most, hogy látom milyen ered­ménye lett felszabadító harcunknak — mondta Vaszjok elvtárs — még jobban megerősödött bennem a gon­dolat: Érdemes volt harcolni! Mennyire meghatóak az ilyen ta­lálkozások. Korbelová elvtársnő is elérzékenyült, ahogy a fordító sze­repét töltötte be. Arra gondolt, mi­lyen nagy dolog ezt az őszinte csehszlovák-szovjet barátságot fej­leszteni, milyen nemes küldetése van a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek. DRÄBEK VIKTOR Vizsgásnak a „smirákok" E l nsö pillantásra úgy tűnt, mintha egy gépkocsivezető-kurzus vizsgáin lettünk volna. Csupán a for­góállványra erősített motor-kereszt­metszet, valamint a terem fala mentén elhelyezett különböző alkatrészek vol­tak a szokottaknál nagyobbak és ne­hezebbek. Nem sofőrkurzuson vagyunk azon­ban, hanem a tankspecialistáknál. Azok pedig, akiket itt vizsgáztatnak, a tank­javítóműhely jövendőbeli műhelyveze­tői. „Kapitány elvtárs, X. Y. közkatona felkészült a vizsgára." Ezzel a kurta katonai formulával jelentkeznek a katonák egymásután a négytagú vizsgáztatóbizottság asztala előtt. Nem vagyok szakember és így nem is annyira a válaszok érdekeltek, mint maguk a katonák, akiket vizsgáztat­tak. Eleinte kissé izgatottak voltak, ami­kor az elméleti kérdésekre kellett megfelelniök. De nem csak ez vonta rájuk figyelmemet, hanem a kezeik! Mintha csak ezekre költötte volna sorait S. K. Neumann: „Látod e keze­ket? Mély, fekete barázdákat szántott beléjük a munka." Nehézkesek voltak ezek a kezek, amikor az írásbeli leckét készítették, • •••••••••••• de fürgékké és biztosakká váltak, mi­helyt valamelyik alkatrészt vagy mó­déit vették elő. Már nyugodtabban is beszéltek és most láttam csak valóban, kik állnak előttünk: nem száraz teore­tikusok ezek, hanem az alapos gya­korlat emberei. Ifjak, akik akadozva felelnek ugyan, itt-ott keresik a helyes kifejezést, de helyettük beszélnek kezeik és az általuk elvégzett munka. 5 zavák! Már ki várna ékesszólást mondjuk a Körös nevű közka­tonától, aki a tanév elején a szolgálati nyelvből csupán a legszükségesebbet tudta és akinek magyar anyanyelvéből a tanítók mitsem értettek! Sokáig mérlegelték, nem lenne-e helyesebb ezt a farkasdi fiút visszaküldeni ala­kulatához. De nem, nem tették, és ma már nem is sajnálják. Megtanulta a nyelvet. A vizsgán lassan beszél ugyan, harcot vív a kifejezésekkel, de érti a „mesterségét". És a műhelyben? Nem egyhamar tesz valaki túl rajta! Hasonló a helyzet a többi magyar anyanyelvű közkatonánál is: Nagy, Sa­láta, Berki, Sándor — ők a kurzus tíz hónapja alatt több ízben is bebizonyí­tották, hogy itt a helyük, és íme, a záróvizsgák ezt meg is erősítik. Bizony, tíz hónapig készültek e vizs­gára. Három hónapig elmélettel fog­lalkoztak, azután jött a gyakorlat. Kétszer voltak nagygyakorlaton, ahol • •••••••••••• A Vysoké Mýto-i Karosa nemzeti vállalat, mely a brnói mintavásáron két autóbuszt és egy mozgó gépműhelyt állí^ki, készítette a fenti kis ko­csikat is, melyek karosszériája üvegré^gá p' íbö 1 készült. A kocsikat a kiállítási térségen a látogatók szállítására fogják\ használni. (ČIK-felv.) a közepes tankkarbantartási művelete­ket már önállóan végezték. Sikerült nekik az ezekre a munkálatokra beter­vezett időt felére csökkenteniök. Meg is kapták érte a gyakorlat bevégezté­vel a jól megérdemelt jutalmat. Azután három hétig az üzemben dol­goztak, ahol a tankok generáljavítását csinálják. Három hét küszködés volt ez, nehéz, alapos munka tapasztalt mesteremberek vezetése mellett. Már hogyne tanultak volna itt rengeteget? Nem is csoda, ha ezek után már könnyűszerrel és a legnagyobb bizton­sággal oldják meg a gyakorlati kérdé­seket és feladatokat. A z alakulat pártszervezete, vala­" mint a CSISZ-szervezet tagjai kötelezettséget vállaltak: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a növendékek szép eredménnyel végezzék el az iskolát. Szavukat betartották és még többet is tettek. Nemcsak szak­mailag készítették elő őket, hanem kulturális színvonalukat is emelték. Saját énekkart állítottak össze és szín­játszó körük is volt, sportoltak és bri­gádmunkával is foglalkoztak a katonák, nemegy ízben segítő kezet nyútjva a lhotai EFSZ-nek és a helyi vasművek­nek. A közös tanulás és a közös mun­ka valóban példás kollektívát kovácsolt belőlük. Érdeklődtünk, vajon ki a legjobb közülük. És a válasz? „Fogas kérdés! — mondja tanítóik egyike, Čermäk hadnagy. — Nincs köztük egy sem, aki valami módon ki nem tett volna magáért és a munkájukat kivétel nél­kül valamennyien szeretik. Jó „smí­rákok" lesznek belőlük." És ha hallot­tátok volna, hogyan ejtette ki ezt a szót, hogy „smírák"! Gúnynév ez ál­talában, de az ö szájából nem így hangzott. Ellenkezőleg! Mintha csak azt mondta volna: „Katona lehet bár­ki, még jó katona is. Hanem „smírák"­nak lenni, az már valami! És méghoz­zá jó „smírák"-nak." Így fejezte ki egész szakmai büszkeségét és férfias öntudatosságát. A napokban, szabadságuk letelte ** után már visszatértek a fiúk, ki-ki a saját alakulatához és műhely­vezetők lettek a tankok javításánál. Parancsnokaik pedig nyugodtan rájuk bízhatják a modern haditechnika eme tökéletem és nagy fontosságú harci esz­közeit. Értenek hozzájuk, odaadóan végzik munkájukat és a gyakorlatban bebizonyítják, hogy legények a talpu­kon. A napokban készült el a Sered és Šintava között a Vág íoíyót átszelő új, 360 méter hosszú híd. Az előfeszített betonból készült híd konstruk­cióját és a szerelés módját illetőleg egyedülálló építkezés nemcsak ha­zánkban, hanem egész Közép-Európában is. (ČTK-felvétele.) él ÚJ szó io éves a nagygéresi szövetkezet A nagygéresi Győzedelmes Október EFSZ 1959. augusztus 29-én, a Szlovák Nem­zeti Felkelés 15. évfordulójának nap­ján ünnepelte megalakulásának 10. év­fordulóját. Pál Vince, a szövetkezet elnöke be­számolójában ismertette a szövetkezet megalakulásának történetét, és 10 éves fejlődését. Az ünnepi gyűlésen ott vol­tak a járási pártbizottság, és a járási nemzeti bizottság küldöttei, továbbá meg­hívott vendégként a magyarországi Pá­cin község termelőszövetkezetének hat­tagú küldöttsége. Pál Vince elmondotta, hogy a szövet­kezetet Szinyéri Dezső 5 és félhektáros kisgazda indítványára alapították meg 1949. augusztus 14-én. 1949-ben és a rákövetkező évben mint II. típusú szö­vetkezet működött, s 1950. szeptember 5-án áttértek a III. típusú gazdálkodásra. 1952. augusztus 16-án a falu kis- és középparasztjainak 99 százaléka belé­pett a szövetkezetbe. Ekkor már 227 tag­ja volt a szövetkezetnek és 1467 hektár földje. hektárra eső bevétel a termelési költség A DOLGOZÓK SZOLGALATÁBAN Valamikor régen az egykori bolgár király nyaralója volt a Predná Hora-i kastély, ide utazgattak a főurak dári­dózni, mulatozni. A felszabadulás után a volt királyi nyaralót kormányunk szanatóriummá alakította át, ahol egyszerre több mint 350 dolgozót gyógykezelnek. Az orvosok ápolók, egészségügyi dolgozók szívélye­sen, fáradságot nem ismerve foglalkoz­nak a betegekkel, hogy minél hamarább gyógyultan térhessenek vissza családjuk körébe és a munkahelyre. Az egykori királyi nyaraló ma gyári­munkások, hivatalnokok, bányászok és földművesek egészségének helyreállítását szolgálja. Ternoczky József, Predná Hora Az új élet útján Nagycétényben a szövetkezet 27 taggal 337 hektáron gazdálkodik. A faluban azonban egyre többen kérik a felvételü­ket a közösbe. Az elmúlt napokban 52 gazdálkodó 281 hektár földdel lépett az EFSZ tagjai soraiba. Noszák elvtárs, a HNB elnöke úgy nyilatkozott, hogy még az őszi munkák megkezdése előtt minden magángazdálkodó belép a közösbe. Székely Ferenc, Nyitra Kommunista példamutatás A radnóti kommunisták (tornaijai járás) elhatározták, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tiszteletére cséplési műszakot tartanak. Vállalásukat becsülettel teljesítették, mivel vasárnap minden kommunista, sőt még több párton­kívüli is csépelt. Kicsépeltek 70 mázsa gabonát. A szövetkezet már végzett a csépléssel. Pupák János, az EFSZ elnöke 1952-ben az egy 1124 korona volt, hektáronként 603 korona. A terméshozam, s így a bevétel is évről évre gyarapodott és ez idén hektáronként már 4569 ko­rona volt a bevétel, ami hektáronként 3445 korona emelkedést jelent. A szövetkezet elnöke beszámolójában részletesen elemezte az évenkénti gya­rapodást, a tagság jövedelmét, amely e9y-egy tagra 1952-ben régi pénzben számítva 2392 korona volt, ez idén pedig 11 ezer 230 korona lesz a természet­beni járandóságon kívül. Palágyi Lajos, Királyhelmec ÉRTÉKELTÉK MUNKÁJUKAT A Lévai Járási Építkezési Vállalat dol­gozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójára rendezett ünnepségek kere­tében értékelték félévi munkájukat. A tervet 102 százalékra teljesítették. Több építkezésnél lerövidítették az építkezés befejezéséhez szükséges munkaidőt. Igy például a derzsenyei 101 férőhelyes te­hénistállót az előirányzott 15—16 hónap helyett 14 hónap alatt építették fel. Ocsovszky Béla, Helemba Látják, hogy a szövetkezetben a helyük Az elmúlt napokban a vágsellyei szö­vetkezetben aratóünnepély volt. Ott volt a szövetkezet apraja-nagyja. Az ünnepély hangulata igazolta azt a tényt, hogy a vágsellyei szövetkezetesek magukra ta­láltak, s még azok is, akik eleinte idegen­kedtek a közöstől, látják, hogy a szövet­kezetben a jövőjük. Meggyőződtek erről azok a szövetkezetesek, akik csak az idén léptek be a közösbe. Szabó István, Vágsellye ígéretükhöz híven A Nánai Álllamí Gazdaság központi mű­helyének dolgozói a felszabadulás 15. év­fordulójának tiszteletére vállalták, hogy + 2 garnitúra gőzszántógépet motorra szerelnek át, s így az üzemi költséget naponta 300 koronával csökkentik. A gé­pek teljesítménye emellett nem csökken. E kötelezettségvállalást 15 nappal koráb­ban teljesítették. Ez azt jelenti, hogy így 105 hektár földet előbb tudnak felszánta­ni. Nagy József, Párkány ELVETETTÉK AZ ŐSZI ÁRPÁT, Peténypusztán is készülnek az őszi munkálatokra. A traktorok nappal silóznak, trágyát hordanak a cukorrépa alá. Éjjel a talajt készítik elő. Már elvetettek 10 hektár őszi árpát. Rövidesen elvetik az oszi takarmánykeveréket is. Rózsa János, Peténypuszta ÉLRE KERÜLTEK Hlohovec és Nyitra közelében minden oldalról domboktól körülvéve húzódik meg szerényen Rumanová község. A falu dolgozó parasztjai már a közös gazdálko­dás útjára léptek. Az 570 hektáros szövet­kezet mellett van egy 500 hektáros álla­mi gazdaság is. Ez a gazdasági részleg az elmúlt években a szeredi járásban a leggyengébb volt. Ennek a fő oka az volt, hogy a részlegnek nem volt szervezöképes vezetője. Felfigyelt erre a járási vezető­ség is és az illetékesekkel karöltve meg­tette a megfelelő intézkedéseket. Szakis­kolát végzett vezetőt, zootechnikust és könyvelőt kapott a gazdasági részleg. Ettől az időtől kezdve hónapról hónap­ra javult a munkaszervezés, a munkákat agrotechnikai időben elvégezték. — Egy év sem telt el s a gazdaság a harmadik helyre került, — mondja Mize­rik István, a részleg agronómusa. — Tavaly is szépek voltak a hektár­Antonín Šeda, alezredeshozamok, de az idén még szebbek. Az első helyre kerültünk. A következő eredmé­nyeket értük el: őszi repcébe! 18,5, őszi árpából 32,40, búzából 33,5, tavaszi ár­pából 25, rozsból 26 és zabból 25 mázsás hektárhozamot. Kukoricából 40 mázsán felül, míg cukorrépából a tavalyi 320 mázsa helyett hektáronként 360 mázsát várunk. A gabonafélék ez idén rendes időben a földbe kerülnek, az őszi repcét már két hét előtt elvetették, jövőre 20 mázsás hektárhozamra számítanak. Pár nappal ezelőtt az őszi árpát is elvetették és úgy tervezik, hogy október közepéig végez­nek a vetéssel . Most, amikor a gazdasági részleg veze­tőit kiváló munkájukért kétheti tanul­mányútra küldik a Szovjetunióba, örömmel mondhatjuk, hogy a rumanovói gazdasági részleg már ez idén megalapozza a jövő évi jó termést. Belányi János ÜJ SZÖ 4 * 195 9- szeptember 2.

Next

/
Thumbnails
Contents