Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-04 / 245. szám, péntek

A francia-amerikai tárgyalásokról Eisenhower titkos megbeszélései de Gaulleval Párizs (ČTK) — Eisenhower elnök szeptember 2-án délután, röviddel megérkezése után a párizsi Elyseum palotában találkozott de Gaulle el­nökkel. Megbeszélésükön, amely pári­zsi hírek szerint bizalmas volt, csu­pán két tolmács vett részt. Hagerty, Eisenhower elnök sajtó­titkára a délutáni sajtóértekezleten nem közölt semmilyen részletet a délelőtti ülésről. Csak megcáfolta azokat a híreket, hogy az amerikai kormánynak francia emlékiratot ad­tak át, amely kifejtette az algériai probléma megoldásának új tervét. Berding, az amerikai külügyminisz­térium hivatalos képviselője e kér­déssel kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikája Algé­ria kérdésében nem változott. A Francé Presse, amely „az Ely­siumi-palotából származó megbízha­tó forrásra" hivatkozik, azt jelenti, hogy a két ország elnöke délelőtti ülésükön a nemzetközi kérdések szé­les köréről tárgyaltak. Eisenhower elnök de Gaulle elnök­kel a délutáni órákban újból találko­zott. A több mint egy óráig tartó ülésen részt vett Debré francia mi­niszterelnök, Couve de Murville kül­ügyminiszter, Herter amerikai kül­ügyminiszter és más hivatalos sze­mélyiségek is. Eisenhower elnök de Gaulleval folytatott tárgyalásai befejeztével az Ismeretlen Katona sírjához ment és megkoszorúzta azt, majd pedig a vá­rosházára hajtatott, ahol a két elnök beszédet mondott. A csütörtöki párizsi lapok szerint Eisenhower és de Gaulle első meg­beszélései során csak felületesen érintették a fő nemzetközi problé­mákat. Utána de Gaulle szélesen ki­fejtette algériai politikáját. A máso­dik megbeszélés, amelyen részt vet­tek a két fél miniszterei és tanács­adói is, amerikai forrásokból szárma­zó hírek szerint de Gaulle múlt év szeptember 24-i emlékiratára vonat­kozott. A francia elnök e memoran­dumban azt követelte, hogy Francia­országnak az Északatlanti Szövetség vezetőségében ugyanolyan szava le­gyen, mint az USÁ-nak és Nagy­Britanniának. A megb#izélésekről nem közöltek részleteket. Párizsi politikai megfigyelők sze­rint, de Gaulle azért tartotta szüksé­gesnek, hogy Eisenhowert mindjárt az első találkozón megismertesse algériai politikai szándékaival, hogy az amerikai küldöttség Franciaország oldalára álljon, ha e kérdést az ENSZ-ben megtárgyalják. Bár Eisenhower és de Gaulle tár­gyalásairól mélyen hallgatnak, egyes lapok megjegyzik, hogy de Gaulle ál­láspontja az Atlanti Szövetség leg­fontosabb államának képviselőivel folytatott tárgyalásokon „mérsékelt" lesz. De Gaulle állítólag sok minden­ben enged az utóbbi időben nyilvání­tott „radikális" álláspontjából. A Li­beration szerint a francia elnök ál­lásfoglalásában bekövetkezett hirtelen fordulathoz hozzájárult az is, hogy „atlanti szövetségesei ugyan nagyon enyhe és burkolt formában, de eléggé világosan tudomására hozták, hogy ha folytatni akarja atlanti-ellenes politikáját a jövőben is, akkor mellő­zik őt, sőt ellene fordulnak." Párizsi politikai körökbon az a nézet uralkodik, hogy bár nincs szó a francia és amerikai állaspontok közti megegyezéséről, Eisenhower és de Gaulle mindenáron gyengíteni akarja a francia-amerikai ellentete­ket, hogy legalább külsőleg azt a be­nyomást keltsék, mintha a Nyugat egysége érintetlen maradna. Eisenhower amerikai elnök csütör­tökön este a Párizs melletti Ram­bouillet kastélyban folytatta tárgya­lásait de Gaulleval. Pénteken, szep­tember 4-én Eisenhower visszatér az Egyesült Államokba. A GALLUP-LNTÉZET Norvégiában véle­ménykutatást végzett. Kitűnt, hogy a nor­végek 49%-a ellenzi a nyugatnémet Bun­deswehr tisztjeinek jelenlétét a NATO Kolsaas-i északi szakaszának törzskará­ban. A megkérdezettek 30%-a nem fog­lalt állást és csupán 21%-a nyilvánította egyetértését a Bundeswehr tisztjeinek je­lenlétével. (ČTK) DORTMUND és Oberhausen Ruhr-vi­déki városokban au­gusztus 29-én mint­egy 35 ezer bányász tüntetett a szénvál­ság ellen, amely a kapitalista gazdálko­dás következménye, és a bányászokat sú­lyos helyzetbe so­dorja. Képünkön az oberhausen! tünte­tést látjuk. A zászló leiirata: 130 milliót vesztettünk munka­bérekben. (Zentralbild felv.) N. Sz. Hruscsov fogadolt egy francia nagyiparost Moszkva (ČTK) - Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke szeptember 3-án fo­gadta M. Boussac neves francia nagy­iparost és baráti beszélgetést folyta­tott vele. A fogadáson jelen volt Georgij Zsukov, a Külfölddel Való Kulturális Kapcsolatok Társaságnak elnöke. Moszkva (ČTK) Nyikita Hruscsov és Anasztaz Míkojan szeptember 3-án megtekintették az amerikai kiállítást, amely szeptember 4-ig tart. Véget ért a kommunista és munkáspártok történelmi intézetei képviselőinek értekezlete Bukarest (ČTK) — Bukarestben szep­tember 2-án ért véget a kommunista és munkáspártok történelmi intézetei kép­viselőinek ötödik értekezlete. A záróülé­sen határozati javaslatot fogadtak el, amely megelégedéssel állapítja meg, hogy egyre bővül a különböző országok kom­munista és munkáspártjai intézeteinek és bizottságainak együttműködése. A hatá­rozati javaslat hangsúlyozza, hogy Marx, Engels és Lenin müveinek, valamint a párttörténet tankönyveinek kiadása hoz­zájárul a dolgozók szocialista öntudatának növeléséhez. A határozati javaslat befejező része hangsúlyozza a kommunista és munkás­pártok történelmi intézeteinek legköze­lebbi fő feladatait. Bolívia diplomáciai kapcsolatot létesít szocialista országokkal La Pas (ČTK) — A nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint Bolívia képvi­selőháza szeptember 2-án 23 szavazattal 13 ellenében törvényjavaslatot hagyott jóvá, hogy a Szovjetunióban, Magyaror­szágon és Csehszlovákiában létesítsenek diplomáciai képviseletet. Jóváhagyták a jugoszláv képviseletcserét is. A Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökhelyettesének nyilatkozata Laoszról Peking (ČTK) - A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kihirdetésé­nek 14. évfordulója pekingi ünnep­ségei alkalmából Cshen I, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnö­kének helyettese beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az USÁ-nak fel kell hagynia a Kína és Vietnam biz­tonságát veszélyeztető tevékenység­gel, amely az indokínai és délkelet­ázsiai békét is fenyegeti. Szem előtt kell tartanunk a genfi és vieng­csangi egyezményeket és a genfi egyezmények határozataival össz­hangban biztosítani kell Laosz füg­getlenségét, egyesítését, békéjét és semlegességét — mondotta Cshen I a továbbiakban. Az amerikai imperialisták ragasz­kodnak az agresszió és háború poli­tikájához. Szabotálták és szabotálják a genfi egyezményeket, gátolják Vietnam békés eszközökkel való egyesítését és feszült helyzetet te­remtenek Indokínában. Az Amerikai Egyesült Államok nyíltan arra bíz­tatták a Szananikon-kormányt, sza­botálja a genfi egyezményeket, ne ismerje el a vieng-csangi megálla­podásokat és polgárháborút robbant­son ki. Az USA arra törekszik, hogy Laosz Thaifölddel és Dél-Vietnam­mal megállapodásokra lépjen, amely­nek jellege a valóságban katonai, és így Laoszt bevonná az amerikai katonai tömbbe; ezúttal azt a célt követi, hogv Laoszba katonaságot és fegyvert küldhessen és tovább sza­poríthassa katonai támaszpontjait, kémszervezeti központokat létesítsen Kína és Vietnam tőszomszédságá­ban. Cshen I értékelte továbbá a Vietnami Demokratikus Köztársaság részvételét a genfi egyezmények tel­jesítésében, Vietnam békés egyesí­tésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseit. Háromszázezres tömeg tüntetett Kalkuttában EZER SEBESÜLT, 1200 LETARTÓZTATOTT Kalkutta (ČTK) - A Reuter hír­ügynökség jelentése szerint a leg­utóbbi napokban Kalkuttában komoly zavargások robbantak ki a lakosság élelmezésének javításáért indított mozgalom résztvevői ellen történt rendőri beavatkozással kapcsolatban. Augusztus 31-én csaknem 300 ezer A JAPÁN SZOCIALISTA PÁRT politikai tanácsa és Központi Bizottságának nem­zetközi osztálya szeptember 2-án végle­gesen jóváhagyta a pozitív semlegesség politikáját mint a párt külpolitikáé prog­ramját. E politika kulcskérdése a töm­böktől való távolmaradás, „a biztonsági szerződés" felbontása az USÄ-val és a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Kínai Népköztársasággal. (ČTK) NYIKITA HRUSCSOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter jelenlétében szer­dán fogadta Irán szovjetunióbeli nagykö­vetét. (ČTK) ANDREJ GROMIKO, a Szovjetunió kül­ügyminisztere szerdán fogadta Rudolf Döl­linget, a Német Demokratikus Köztársa­ság szovjetunióbeli nagykövetét. (ČTK) SON SANN, Kambodzsa miniszterelnöke és külügyminisztere szeptember 3-án meglátogatta A. Gromiko szovjet kül­ügyminisztert és Szemjon Szkacskovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa külföldi gaz­dasági állami bizottságának elnökét. (ČTK) A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS Köz­társaság kormánya határozatot adott ki egyes minisztériumok átszervezéséről. A TOKIÓI RÁDIÓ jelentése szerint a Ja­pán-Szovjet Társaság elnökségének szep­tember 2-i ülésén elhatározták, hogy ez év november 20-a és 30-a között meg­rendezik a japán-szovjet barátság hónap­ját. (ČTK) KWAME NKRUMAH, Ghana miniszterel­nöke rádióbeszédében kijelentette, hogy a kormány az alkotmány megváltoztatásá­ra készül, amely szerint Ghánát köztársa­sággá kiáltják ki, mert ez a forma felel meg legiobban Ghana népe érdekeinek. (ČTK) AZ ÉGEI-TENGER északi részében szer­dán megkezdődtek a NATO tengerészeti erőinek hadgyakorlatai, amelyeken aigol, török és görög hadihajók, tengeralattjá­rók és repülőgépek vesznek részt. (ČTK) személy tüntetett a nyugat-bengáli kormány politikája ellen. A tüntetők ellen rendőrcsapatokat küldtek, ame­lyek botokkal igyekeztek a tüntető­ket szétzavarni. Több mint ezer sze­mély sebesülést szenvedett. A kalkuttai diákok tiltakozó sztráj­kot hirdettek a rendőrség akciója ellen. A diákok tüntetését is szétza­varták a rendőrcsapatok, botokat és könnyfakasztó gázt alkalmazva. Az Amrita Bazar Patrika című lap beszá­molt arról, hogy a diákok elleni rend­őrségi beavatkozás széleskörű zavar­gásokhoz vezetett, amelyek az egész városra kiterjedtek. A rendőrség lő­fegyvert használt. A sajtó hírei sze­rint Kalkuttában több mint 1200 személyt letartóztattak. Kalkuttában és környékén szeptember 1-én betil­tották több mint 5 személy gyüleke­zését. Libanon hivatalos akciója F. Helu bebörtönzésének ügyében Bejrut (ČTK) — Raymond Edde liba­noni belügyminiszter és külügyminiszter szeptember 1-én kijelentette, hogy kül­ügyminiszteri funkciójából kifolyólag fel­kéri a szíriai hatóságokat, adjanak hírt F. Helu sorsáról. Az F. Helu szabadonbocsátásáért indí­tott kampány messze túllépte Libanon és az arab országok határait. Az utóbbi na­pokban Svédország, .Norvégia, Uruguay, Brazília, Franciaország és más országok különböző szervezetei és sajtója tiltako­i zott F. Helu bebörtönzése ellen. •** **k* *+******irk *A k ********* A**** *** ********* ******** ** ** ** A A k A** * k kkkkkkkkk**k kkk k kAAAAAA AA A*rk**irkic*rktt*irk**krk****ir*-k A SZOVJET NEP NAGY MOZGALMA A MŰSZAKI HALADÁSÉRT AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA, majd a KB júniusi ülése behatóan foglalkozott a szovjet ipar legfon­tosabb feladatával: a termelési folya­matok komplex gépesítésével és a teljes automatizálás fokozatos beve­zetésével. Jelentőségüket Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszus beszámo­lójában így domborította ki: „A kom­plex gépesítés megvalósításával egy­idejűleg feladatunknak tekintjük a termelés fokozottabb automatizálá­sát, ami döntő módon megkönnyíti a munkát, megjavítja a munkakörül­ményeket és nagymértékben növeli a munka termelékenységét. A szo­cialista társadalomban az automa­tizálásnak gazdasági jelentőségén kí­vül nagy szociális jelentősége is van. Az automatizálás gyökeresen meg­változtatja a munka jellegét, ameli a munkások kulturális és műszaki színvonalát, megteremti a szellemi és fizikai munka közötti különbségek megszüntetésének feltételeit; az em­ber szerepe az automatagépek és készülékek irányítására, szabályozá­sára, valamint a gyártási folyamatok programjának és feltételeinek kidol­gozására korlátozódik." Tehát két szorosan összefüggő feladatról: a meglevő üzemek beren­dezésének korszerűsítéséről és álta­lában a teljes automatizálás megva­lósításáról van szó. A műszaki haladás jelentősége A kommunizmus építését megkez­dő hétéves terv, a két gazdasági vi­lágrendszer versenye, a kommuniz­mus anyagi-műszaki bázisának mea­teremtése olyan feladatok megvaló­sítását tűzi a szovjet ipar és mező­gazdaság elé, melyeket a régi beren­dezéssel, régi módszerekkel, régi tu­dással nem volna képes teljesíteni. Az ipari termelőeszközök kicserélés? hosszú és költséges folyamatot kö­vetel, márpedig az idő sürget. Ezért szó van a meglevő üzemek korszerű­sítéséről, ami az új beruházási épí­tésnél gyorsabban és kisebb ráfordí­tással, az üzemek önerejéből végez­hető el, és a teljes automatizálni megvalósításáról, mint hosszabb időt igénylő, költségesebb és az összes ipari ágak, de főként a gépipar együttműködését megkövetelő fel­adatról. A gépesítés a fárasztó mun­kától szabadítja meg az embereket, megkönnyíti munkájukat, az auto­matizálás viszont az irányítás, sza­bályozás, távjelzés, szóval a diszpé­cser-szolgálat számos funkcióját is önműködő gépekre ruházza át. Aa automatizálásban tehát nagy szerepe lesz a kibernetika elveire épülő esz­közöknek: számológépeknek, távköz­lő műszereknek és egyéb bonyolult eszközöknek. A kezdeményezők Minthogy az automatizálás és kor­szerűsítés szorosan összefügg, s cél-; juk "a termelés rendszeres nagyará­nyú növelése, fontos az egyes válla­latok kezdeményezése. Néhány hó­nappal ezelőtt az SZKP KB jóváhagyta a vlagyimiri népgazdasági tanács kezdeményezését, melynek alapján a terület vállalatai önerejükből végzik el berendezésük korszerűsítését, s ennek alapján hatékonyan növelik termelésüket. A vlagyimiri traktor­gyár például 1965-ben másfélszer annyit fog termelni, mint a terv megszabja. A vlagyimiri terület üze­meinek példáját más szovjet válla­latok dolgozói is követték. Sok szov­jet üzem dolgozói vállalták az út­törő szerepét a műszaki haladásban. Közéjük tartozik a gorkiji autógyár is. 1961-ig másfélszeresére növeli termelését, s közben kicseréli az elavult típusokat. Mindezt a munka­termelékenység növelése és a terme­lőberendezés jobb felhasználása alap­ján éri el. Elsősorban kicseréli az erkölcsileg és fizikailag elavult be­rendezést, és fokozatosan 163 auto­mať'zált vagy félig automatizált gép­sort állít fel az autóalkatrészek tö­meges gyártására. Az armatúra-rész­leg munkásai és mérnökei a konst­rutkőrökkel és szerelőkkel karöltve az egyik elavult közönséges prést hattengelyes gyorspréssel cserélték ki. E korszerűsítés után az egyik présgép óránként 300 alkatrészt ké­pes kidolgozni, míg azelőtt 5 közön­séges régi mintájú présgépen csak száz alkatrészt tudtak megmunkálni. Vagy nézzük például a harkovi elekt­romos nehézgépipari üzem munkáját. Itt már 1956-ban megalakult a gépesítő­és automatizáló-osztály. Az idén egy kü­lönbizottság alakult a gépesítés és au­tomatizálás kérdéseinek megoldáséra. E bizottság a párt vezetésével szak­emberek és egyszerű munkások nagy kollektívájára támaszkodik, serkenti kez­deményezésüket és ezért ér el sikert munkájában. A mérnökök és a konstruk­tőrök új gyártási eljárást vezettek be a Diesel-villanymozdonyok alkatrészeinek megmunkálási folyamatában. Többek kö­zött folyamatos gépsorokat alkalmaznak. A korszerűsítés megvalósításában na­gyon fontos szerep hárul az újítókra. A vlagyimiri traktorgyárban például né­hány hét alatt több mint ezer újítási ja­vaslatot adtak be ezek közül 75-öt mind­járt évényesítettek. A javaslatok milliós megtakarításokat eredményeznek, s az így felszaha^ult összeg további beruházá­sokra és a termelés bővítésére fordít­ható. Üj müvek születnek A párt júniusi plénumának tárgyalása a szovjetország valamennyi üzemének dolgozóit lázba hozta. A kitűzött felada­tok alkotó kezdeményezésre serkentik őket. Kezdeményezésük új műveket ered­ményez, melyekkel meggyorsítják a mű­szaki haladás folyamatát. Nem minden valósul meg már ma, a teljes automa­tizálás megvalósítása nagy távlati feladat, de azok az üzemek, melyekben kísérleti­leg már bevezetik a teljes automatizá­lást, a jövő kovácsműhelyeivé válnak. Ilyen a minszki automatagépsor-gyár is, az ország egyik legfiatalabb üzeme, mely a XX. pártkongresszus után épült, és nagy szerepe lesz az automatizálás elemi eszközeinek létrehozásában. A cseljabinsz­ki csőhengerdében például egy különle­ges hegesztő-gépsort szerkesztettek, mely nagy átmérőjű gázcsövek gyártását tel­jesen automatikus úton végzi. Az automatizálás példájául szolgálhat A minszki automatikus gépkocsisor és talajmüvelóaggre­gát-gyár a város fontos vállala tainak egyike. Az üzem kollek­tívája elhatározta, hogy a hétéves tervben 2—2.5-szer főbb automatikus gépsort fop gyár tani, mfrtt ahogy a terv előírja. Képünkön a gyár dolgozóit Iát juk, W& a részletmegmunká­lás technológiájáról tárgyalnak. Ili TASZSZ felvétel. a moszkvai Első Állami Golyóscsapágy­gyár, melyben 11 automatagépsort vezet­tek be, 23 gépesített terme.'öszalagot ál­lítottak fel, 1224 részleget korszerűsítet­tek és 588-at automatizáltak, 636 új berendezési egységet vezettek be a ter­melésbe. Ennek eredményeképpen a ter­melés megkétszereződött, noha a mun­kások száma csak 13 százalékkal növe­kedett. Szemléltető példája annak, ho­gyan növekszik a munka termelékenysé­ge a műszaki újdonságok eredményekép­pen. Á kádereké a döntő szerep A komplex gépesítés és a teljes au­tomatizálás fontos szerepe nyilvánvaló, de a kellő szakértelem nélkül mit sem érnének. Ezért az SZKP a vállalatok igaz­gatóságainak. a népgazdasägi tanácsok­nak és minden illetékes szervnek nyoma­tékosan figyelmébe ajánlotta, hogy be­hatóan foglalkozzanak a dolgozók szak­képzettségének növelésével, a korszerű, tökéletes gépek és berendezések szak­szerű kezelésének elsajátításával. A párt határozata értelmében a hétéves terv végén 20—25 ezer dolgozó végez el kü­lönféle szaktanfolyamokat (ma csak 3— 3 és fél ezer tanulja a különleges gépek kezelését). A szovjet iskolapolitika, a l új iskolareform is arra irányul, hogy már az iskola pad­jaiban komoly szak­tudást nyerjenek a tanulók. Mint mindenben, itt is az emberek­től, a káderektől függ a siker: a lel­kes kezdeményezés­től, újítóktól, pél­damutatóktól. Ter­mészetesen a siker elengedhetetlen fö követelménye: a pártszervezetek áll­janak a kezdemé­nyezés élén, karol­ják fel az új har­cosok kezdeménye­zését, őrködjenek a pártkongresszus és a plénum határoza­tainak teljesítésén. , LŐRINCZ LÁSZLÖ ÜJ SZÖ 3 * 1959. szeptember 4

Next

/
Thumbnails
Contents