Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-25 / 266. szám, péntek

.1 dolgozók kezdeményezése kimeríthetetlen kút forr ás E

(v) — Számos esetben írtunk már arról, hogy pártunk mily nagy jelentőséget tulajnri donit a dolgozók kezdeményezésének. Ez volt az az erő, IľJ amely segítségével iparunk va[•] lamennyi ágazatában tűlteliesír;i tettük félévi tervünket és amellyel a jövő évi terv összeLÜJ állításánál is számolunk. A dolgozók kezdeményezése nemcsak az újítómozgalomban nyilvánul meg. A dolgozók kezdeményezésének felkarolása és helyes irányítása elválaszthatatlan része, alapvető módszere a terv előkészítésének is, a munkaverseny megszervezésének, a felajánlások teljesítésének, az új munkamódszerek, szervezési változások bevezetésének. Röviden: a kezdeményezés felkarolása az az egyedüli helyes módszer, amellyel érvényre juttatjuk a dolgozók részvételét a termelés irányításában. Ennek bizonyítására gyönyörű és követésre méltó példát nyújt a Plzeňi V. 1. Lenin Művek dolgozóinak felajánlása a köztársaság felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére. Ez a felajánlás a dolgozók kezdeményezéséből született és olyan értékek megteremtését hozza a jövő évben, amelyek ez idő szerint páratlanok. így például a jövő évi termelési tervet 94 millió koronával szilárdították. Ahol a termelés növelésének, az önköltségek csökkentésének kimeríthetetlen kútforrását a dolgozók kezdeményezésének teljes kibontakozásában látják, ott megmutatkoznak A SZOCIALISTA MUNKABRIGÄD CÍM ELNYERÉSÉÉRT folyó verseny sikere. Micsoda eredményekre képes egy kollektíva, amely e mozgalom célkitűzéseit magáévá tette és ezzel korlátlan lehetőségeket adott a dolgozóknak tudásuk, ötleteik, javaslataik teljes mértékben való érvényesítésére. E büszke címért küzdött már az év eleje óta AZ ONDAVA TANKHAJÓ LEGÉNYSÉGE, amelynek ezekben a napokban ítélték oda elsőként hajózásunkban a szocialista munkabrigád címet. A hajó 13 emberből álló kollektíváját V. Malik kapitány vezeti. Munkaeredrnényük egészen kiválő: szeptember 16-án teljesítették az egész évi áruszállítási tervet. Más példával is illusztrálhatnánk a dolgozók kezdeményezése felkarolásának eredményeit. Ezen eredmények elérésének titka nem más, mint az emberek javaslatainak érvényre juttatása, mindennemű bürokratikus és merev módszer íciküszöbölése a céljuk eléréséért igyekvő emberek útjából. Képesek lettek volna-e a Csehszlovák Kőolajmotorgyárban 7 MILLIÓ KORONÁVAL CSÖKKENTENI A BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGET, ha a yezetó dolgozók a párt- és szakszervezet segítségével nem a dolgozók javaslataira támaszkodtak volna? A dolgozók sokéves tapasztalataik alapján tárták fel a jövő évi az eredmények is. Egyik legszebb terv megvitatásakor azokat a hibápéldája ennek | kat, amelyek a termelés növelését drágábbá, nehezebbé tették volna, így például a tervezett termelés elérését különféle munkaszervezési és újítási javaslattal úgy oldották meg a dolgozók, hogy 1 millió 800 ezer korona értékű géppel kevesebbet kell vásárolni. A dolgozók rámutatnak az építkezések ťúlméretezettségére. a különféle díszek, cicomák feleslegességére ott, ahol ez semmi funkciót nem tölt. be. Csak módot kell adni a dolgozóknak erre. így például - ugyancsak a jövő évi beruházások megvitatásakor - a Wilhelm Pieck Gépgyár új csarnokának tervezetéből eltávolították a feleslegességeket és ezzel nem kevesebb, mint 2 MILLIÓ KORONÁVAL csökkentették a beruházások költségeit. ' Iparunk előtt nagy feladatok állnak, de dolgozóink nem várják tétlenül, hogy a mester, a művezető majd annak idején kiadja az ebből a feladatból rájuk eső részt. Előregondolnak. már a tervezethez hozzáfűzik javaslataikat, megmondják, hogyan s miképpen lehetne jobban, olcsóbban megoldani a feladatokat. MOST, A TERVELÖKÉSZlTÉS IDŐSZAKÁBAN a párt- és szakszervezetek funkcionáriusainak jobban, mint bármikor ezelőtt" tudatosítaniok kell, milyen nagy jelentőséget tulajdonit pártunk a dolgozók kezdeményezésének. A tervelőkészítés munkája kiváló alkalom arra, hogy mélyebben merítsünk a dolgozók kezdeményezésének kimeríthetetlen kútforrásból. Milyen lesz az 19G11. évi brnói vásár? Az I. Brnói Nemzetközi Vásár sikerének hullámai szertegyűrűznek egész Európában. Még a legelső sorban tekintetbe jövő és legnagyobb európai tőkés versenytárs, NyugatNémetország sajtója is elismeréssel adózik a brnői vásár sikerének. Mi sem jellemzőbb erre, mint a Frankfurter .Zeitung fy^rigj,. sz^nyi^ban megjelent beáiámoro, anieíy „Sikeres gépipari vásár Brnőban" cím alatt többek között a kővetkezőket írja: „Az 1959. szeptember 6. és 20. között megtartott 1. Nemzetközi Gépipari Vásár Brnőban a megjelent belés külföldi kiállítók, mindpedig a vásár vezetőségének egybehangzó véleménye szerint teljes sikert jelentett. Már szemre is jó benyomást keltett a vásár. A tíz, részben teljesen új csarnok, a legkorszerűbb A kiállítás területét kiterjedt zöld sávok teszik kellemessé. Harminc ország — közülük 22 nyugatról - volt Brnóban képviselve. A legnagyobb kiállítási anyaggal a kollektív bemutatóval képviselt Szovjetunió után Nyugat-Németország jelent meg, amelyet 61 vezető iparvállalat képviselt a vásáron. További 20 nyugat-német céget svájcj és osztrák kereskedelmi vállalatok képviseltek. A brnői vásár nyomatékosan bemutatta a csehszlovákiai gépipar magas színvonalát. Tizennégy külkereskedelmi vállalat 3000 különböző gépipari terméket mutatott be, közöttük 300 újdonságot. Az első helyen a szerszámgépek állottak, amelyek felkeltették a nyugati szakemberek különleges érdeklődését is. A német kiállítók kivétel nélkül meg vannak elégedve a vásáron elért eredményeikkel. Jóformán valamennyi kiállított terméküket eladták. A legfontosabb eredmény azonban azok a kedvező kapcsolati lehetőségek, amelyeket Brnóban a csehszlovákiai. iparvállalatokkal létesítettek, miután éppen ok azok, amelyek a megvásárolt gépeket végső eredményben használni fogják". Ha meggondoljuk, hogy a Frankfurter Zeitung éppen a Ruhr-vidéki monopóliumok, az ottani nehézipar, tehát a nyugat-német gépiparnak is a szócsöve, teljes mértékben kidomborodik az első nemzetközi brnói vásárnak a sikere. De van ennek a sikernek más, még kézzelfoghatóbb jele is. A Szovjetunió képviselője Brnőban bejelentette, hogy jövőre lényegesen több géppt kíván kiállítani és ezért nagyobb kiállítási területet is igényel. Hasonlóképpen Románia is lényegesen nagyobb csarnokot kér. Az osztrákok, akik a nyugat-németek mellet a tőkés államok közül különösen elégedettek a brr.ói vásáron elért kötésekkel, az idei csarnokuk kétszeresén kivannak jövőre kiállítani. De az eddigi hírek szerint lényegesen nagyobb mértékben akarnak felvonulni jövőre a francia, a kanadai, az angol vállalatok, sőt arról is szó van, hogy az Egyesült Államokban is megtörik a jég és jövőre kollektív bemutatót rendeznek Brnóban. Az idén - első fecske gyanánt — mindössze A nemrég megtartott brnói nemzetközi m'ntavásáron a kiállított mezőgazdasági gépeknek is óriási sikerük volt. A vásáron több újdonság között bemutattak oly vetógépet, melyet Z 25 A jelzésű traktor vontat és hidraulikus vezérlése van. \ vetögépet a roudnicei Agrostroj gyártja. (Foto: ČTK — František Nesvadba) a Remington írőgépvállalat képviseltette közvetve magát. Akármilyen örvendetesek is ezek a bejelentések, a vásár vezetőségének tetemes gondokat okoznak. Nem tervezik ugyanis a jelenlegi kiállítási terület, illetve a fennálló csarnokok bővítését. A problémát úgy akarják elsősorbán megpldarii, hogy szigorúbban veszik a vásár szakosított gépipari jellegét. Egyes külföldi cégek ugyanis nem tartották be az előírt kereteket, és nemcsak gépeket, hanem a gépek által előállított közszükségleti cikkeket is bemutattak. További lényeges változás az lesz az elkövetkező esztendőkben, hogy fokozatosan szakmák szerint és nem államok szerint igyekeznek csoportosítani a kiállítási tárgyakat. Ez anynyit jelent, hogy egy csarnokban lennének például az összes szerszámgépek, egy másikban az elektromosipari gépek, a harmadikban a műszerek és így tovább. Ilymódon a termékek minőségének összehasonlítási lehetősége és így a vásár eredményessége lényegesen fokozódna. Ez, "természetesen - legalább is egyelőre — nem merev előírás, hanem csak a jövő fejlődési irányának kitűzése. Sz. L. m ü» ž.m&mmm* M "'Í mm V A gajári szövetkezet a malackai járás egyik legnagyobb burgonyatermesztő helye. Ez idén 220 hektár burgonyát ültettek. Ha nem is dicsekedhetnek rekordterméssel, a burgonya mégis jó termést hozott. Képünkön Pavol Adamovič és Alojz Zelenka traktorosokat látjuk a gajári szövetkezetből, burgonyaszedés közben. (F. Sivák — ČTK felv.) AZ ÚJ SZÓ Miért marad el a szenei Elektrovod ? A szenei járás egyetlen vállalata, amely a tervteijesítésben elmaradozik, az Elektrovod. Nézzük meg ennek az elmaradásnak az okait. Mindenekelőtt figyelmeztetni kell arra, hogy ebben a vállalatban a szocialista munkaverseny ném áll a megfelelő színvonalon. Az elmúlt félév folyamán például egyetlen egyszer sem teljesítették a legjobb dolgozó értékeléséhez szükséges feltételeket.. Senki sem vezeti a dolgozókat egyéni és kollektív kötelezettségvállalások megtételére. Ennek következménye azután sok más vonalon mutatkozik meg. így például a dolgozókról való gondoskodásban. A hiányzások, betegség miatt júliusban meghaladták a 8.1 százalékot. Közvetlenül a termelési eredményekre hat ki az új dolgozókról való gondoskodás. Ezek „bedolgozásával" vajmi keveset törődnek az Elektrovodban. Az, hogy a verseny nem serkenti a dolgozókat jobb eredmények elérésére, megmutatkozik egyes gépi berendezések gyakori megrongálódásában. A vállalat pártszervezete és az FSZM üzemi bizottsága néhány hónappal ezelőtt megvitatta ezt a r.ern kívánatos helyzetet. Az itt hozott határozatok alapján javult valamelyest a helyzet, 11 értékes kötelezettségvállalás született. Most az a fő feladat, hogy e váliások teljesítésével megteremtsék a tervteljesttés feltételeit. Ma már egy ifjúsági kollékfiva is sikeres munkát végez a tartóoszlopok készítésénél. Ez a csoport az üzemi pártszervezet hathatós támogatásával még benevezhet a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért foiyó versenybe is. A múlt évi eredményekkel szemben ma már érezhető javulás állott be a szenei Mindent a maga idejében A vágsellyei szövetkezetben az őszi munkálatokkal nagyon előrehaladtunk. Kicsépeltünk 65 hektár magherét, lekaszáltunk 42 hektár tarlóherét, ebből 20 hektárt már másodszor. Elvetettünk 25 hektár őszi árpát, búza alá már 83 hektáron készítettük elő a talajt. - Jól haladunk a silózással is, eddig 418 köbméter silókukoricát silóztunk be. A munka tovább folyik, kora reggeltől késő estig. Megkezdtük a cukorrépa szedését is. Levágtunk 40 hektár kendert, s 22 hektárról a kendert mér be is szállítottuk a kendergyárba. Hankó József, Vág sellye „Ha a közös érdek így kívánja'" Mindössze másfél órát tartózkodtam az ipolyviski szövetkezetben. Ámde ez a másfél óra is elegendő volt, hogy meggyőződjem róla, milyen gondosan készülnek a viskiek a jövő gazdasági évre, amikor is saját lábukon kelt, hogy álljanak a takarmány dolgában. Az Ipoly menti réten a sarjú betakarítását végzik. Gyűjtik, boglyázzák. hordják be a gazdasági udvarra az illatos halványzöld sarjút. Formás kazlakat raknak, olyanokat, hogy azokat bárki megnézheti. A gazdasági udvar szinte körül van kerítve takarmánykazlakkal. Tóth Ignác zootechnikus, akit az elnök és az agronómus társaságában találtam, elmondotta, hogy 28 kazal takarmányuk van eddig. A sarjúkazal szemlátomást húzódik a magasba. Vagy hatan szorgoskodnak rajta. — Csak ebfe a kazalba 8 vagon sarjút rakunk. — De a többiekben is megvan a 8 vagon — toldják meg Tóth Ignác szavait a szövetkezet vezetői: Sok takarmány, jó takarmány nagy hasznot ad a szövetkezetnek. Ezt már eddig is tapasztalták ä viskiek. Az ipolyviskiek jó gazdálkodását sokan annak kezdték tulajdonítani az ipolysági járásban, hogy hát azokat valami különös „módon" támogatja a járás. Hogy is áll ez a dolog? Tegyünk csak egy öszszehasonlítás! Ipolyviskkel a pereszlényi szövetkezet szomszédos. Ha esik az eső, akkor itt is, ott is esik, — ha süt a nap. azt megint csak egyformán érzi a két község határa. Mégis Pereszlényben ottjártamkor még mindig zúgtak a cséplőgépek, noha már szeptembert jelez a naptár, viszont Visken már réges-régen letudták a gabonabetakaritási munkálatokat. Mindebből világosan kitűnik, hogy a viskiek szorgalmasabbak a pereszlényieknél. Addig, amíg Pereszlényben délután 6 órakor már kereket oldanak a tagok a közösből. Ipolyvisken még ott dolgoztak a szénakazal tetején, avagy kint a réten, — mert azt tartják, hogy ezt a jó eleséget, amit megtermett a föld, hamarosan be kell takarítani, nehogy kárt tegyen benne az esetleges esőzés. S itt van a dolog nyitja! — ... A viskiek úgy viszonyulnak a szövetkezethez, mint a sajátukéhoz, készek hajnalban is, késő este is dolgozni, ha azt a közös érdek úgy kívánja. Ha ezt így csinálnák azok az emberek, akik azt hajtogatják, hogy „könnyít" a viskieknek, akkor náluk is jobban menne a közös gazdálkodás, gyarapodna a közös vagyon, jobban élnének a tagok, mert nem veszne kárba sem a gabona, sem a takarmánytermés egy része könnyelműségük következtében. Persze, az ipolyviski szövetkezeteseknek is megvannak a sajátos problémáik. Előre kell lépniök, főleg a szarvasmarha tenyésztésben. Jelenleg 44 szarvasmarhát tartanak 100 hektárra. Ez kevés! Igaz, jó állataik vannak, de még akkor is kevés! A jövő években legalább 70 szarvasmarhára kell törekedniök 100 hektárra. A létszámemelés nem azt jelenti, hogy ez a minőség rovására menjen! Ezzel nem érnének el eredményt. Több, jobb minőségű állat tartása a fő cél s nagyobb hasznosság elérése az eddiginél, ezt követeli egész népünk érdeke! Hisszük, hogy a viskiek ezt a kérdést is megoldják a jövő években s az egy hektárra eső termelésben tartják majd az iramot hazánk élenjáró szövetkezeteivel. Farkas Kálmán. Elektrovodban. A teljes siker azonban attól függ, milyen szervezőmunkát fejt ki az üzemi pártszervezet, hogyan fogja vezetni az FSZM bizottságát a munkaverseny még jebb megszervezésére, minden munkahelyre való kiterjesztésére, hogyan támogatják a dolgozók újltómozyalmát. A fő figyelmet most az utak befejezésére, a betonozó felépítésére, az anyagraktár Ierakodója és a daru rendbehozására, valamint mihdazokra a feladatokra kell összpontosítani, amelyek veszélyeztetik az e havi és a negyedik negyedévi terv teljesítését. Az Elektrovod dolgozói minden bizonnyal latba vetik igyekezetüket, hogy megbirkózzanak e feladatokkal és teljes sikerről adhassanak számot. L. Klapuch, Szene. Jelentós fejlődés Az elmúlt évek folyamán a zselizi járásban az egészségügy terén jelentós javulás állott be. Dr. Zd. Tlller, a zselizi Járási Egészségügyi Intézet igazgatója a következőkben számol be erről: — A felszabadulásig a zselizi járásban az egészségügy igen szervezetlen és elhanyagolt volt. A Zseílzen ^s Oroszkán működő néhány magánorvos nem sokat törődött a jíŕSs egé'šzségiigyi problémáival. Í945-ben állott be e téren is a fordulat. Pártunk és kormányunk hathatós támogatásával láttunk .hozzá az egészségügy megszervezéséhez. Elsősorban a volt Zöldkereszt-épület újjáépítésére került sor, ami azonban csak a legegetobb kérdések megoldását jelentette. A HNB támogatásával és a Kerületi Egészségügyi Intézet segítségével kijavítottuk és átépítettük a Csehszlovák Építkezési Vállalat volt irodahelyiségeit; Itt nyert elhelyezést az orvosi rendelő, a nöi szakorvosi . rendelő, a fogászat és a laboratórium. Ezenkívül a Járási Egészségügyi Intézet hivatalos helyiségei is. A volt Zöldkereszt épületében rendeztük be a gyermekosztályt és teljesen elkülönítve a tüdőosztályt a szükséges mellékhelyiségekkel. 1948 után még erőteljesebben kezd kibontakozni az egészségvédelmi munka. Megkezdtük a lakosság pontos nyilvántartását, külön kartotékokat fektettünk le a csecsemők, külön az iskolásgyermekek és külön a felnőttek gondozásáról. Járásunkat 8 orvosi körzetre osztottuk, melyek élén szakorvosok gondoskodnak a lakosság egészségvédelméről. Ez azonban még nem elég. Ez év folyamán bővítésre kerül sor, úgyhogy járásunk területén 11 orvosi körzet lesz. A fogászat kérdése nehezebb problémát jelent, mert járásunkban ez idő szerint csak 4 fogászati körzet működik. Arra törekszilnk, hogy rövidesen ezt a kérdést is rendezzük. Az anyák egészségvédelmére különösen nagy gondot fordítunk. 1950-ben Szódón 20-ágyas szülőotthont létesítettünk, amelyet ma már az anyák 98 százaléka igénybe is vesz. Ezáltal csökkent a csecsemöelhalálozások száma és kiküszöböltük a szülés utáni komplikációkat. A járási egészségügyi intézet nőgyógyászati szakrendelőjében a terhes anyák részére állandó tanácsadást tartunk. Azzal is törődünk, hogy a dolgozó anyák terhességük utolsó szakaszában könynyebb munkabeosztást kapjanak. Az üzemek vezetői kellő megértést tanúsítanak e kérdésben. Az iskolásgyermekek egészségvédelmét illetően még a legutóbbi időkben Is voltak hiányosságok. Az 1959'60-as iskolaévben azonban már két szakorvosunk lesz, akik kimondottan a tanulóifjúság egészségügyi gondozásával fognak törődni. 1961-ben nyer befejezést a 204-ágyas kórház építése, ahol belgyógyászat, sebészet, gyermek- és szülészeti osztály lesz. A kórház 1962-ben egy hatvanágyas tüdőosztállyal és transzfúziós állomással bővül. Az elkövetkező évek során tehát járásunkban rohamos fejlődés várható egészségügyi vonalon is. ANDRISKIN JÓZSEF, Zselíz. A jó munka eredménye Sikabonyban nagy lendülettel folyik az őszi betakarítás. A cukorrépa nagy részét mér be is szállították. A cukorrépa szedése után sorra jön a burgonya, majd a kukorica szedése. A szövetkezetben rövidesen befejezik az öszi munkálatokat. Csibrei Anna, Sikabony. TJJ SZÖ 561 * 1959. szeptember 20.