Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-03 / 244. szám, csütörtök

Dal- és táncünnepély Banská Bystricán a Szlovák Nem­zeti Felkelés 15. évfordulójának al­kalmából rendezett nagyszabású ün­nepségek szerves részeként kétnapos dal- és táncünnepélyt rendeztek. Hazánkban a dal- és táncünnepé­lyeknek már gazdag hagyományai vannak. Strážnicén ez idén tizedszer, Zselízen harmadszor mutatkoztak be az ország legjobb népművészeti együttesei. Ezeken kívül hagyomá­nyossá vált a východnai és a gomba­szögi dal- és táncünnepély. Az or­szágos és körzeti dal- és táncünne­pélyek mellett rendszeresek a járási és a kerületi dal- és táncünnepélyek is. Örömet, felfrissülést, vidám szóra­kozást jelentenek ezek az összejőve- I Banská Bystricán a múlt bánatát, nélkülözését és szen­vedését ábrázolták. Játékukkal ki­fejezően tolmácsolták azt a nagy eredményt, amelyet dolgozó népünk a szocializmus építésében elért. A bemutató közel 30 dal- és tánc­együttes műsorának jelentős részét azok a napjaink építő munkájával szorosan összefüggő új dalok és tán­cok képezték, amelyek a szocializ­mus építésének hősies küzdelme kö­zepette születtek és amelyek a szo­cializmus építésének nagyszerű mun­káját fejezik ki. „Üt a szabadsághoz" című műsor folytatása volt. A „Harcban kovácsolódott testvé­riség" fő mondanivalója kifejezésre juttatja Csehszlovákia nemzetiségei­nek szövetségét, a békés, boldog hol­napért vívott küzdelemben. Nagyszerű volt' a népművészeti együttesek vasárnap esti bemutatko­zása is. A hatalmas amfiteátrumban ezúttal ismét sok ezer ember foglalt helyet, hogy tanúja legyen az ország legjobb népművészeti együttesei fel­lépésének. A csoportok legjobb mű­sorszámaikat mutatták be. Sokan új szerzeménnyel léptek fel, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfor­dulója alkalmából komponáltak. A népművészeti együttesek mind­egyike elnyerte a nézők tetszését, s így nehéz megmondani, melyik cso­port volt a legjobb, kik kapták a legtöbb tapsot. A magyar népművé­szeti csoportokat többek között olyan művészgárdák képviselték, mint a CSISZ népművészeti együttese és a Csemadok Felsőcsallóközi Népi Együt­tese. A Banská Bystrica-i dal- és tánc­ünnepély méltó kiegészítője volt an­nak 3 nagyszabású ünnepségnek, amelyet a felkelés városa a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója alkalmából rendezett. Balázs Béla A CSISZ magyar népművészeti együttese tánccsoportjai fellépésének egyik jelenete. telek minden alkalommal. Hogyne jelentett volna akkor a dal- és tánc­ünnepély örömet és kedves szórako­zást most, mikor a Banská Bystricára özönlő sokezres ünneplő tömeg a tizenöt évvel ezelőtti dicső harcokra emlékezve, a győzelem tudatában nézte a népművészeti csoportok be­mutatkozását ... A dal- és táncünnepély nemcsak örömet és kellemes szórakozást, ha­nem büszkeség-érzést is jelentett mindenkinek. A Banská Bystrica-i összejövetelen, ahol A. Novotný elv­társsal az élen a párt és a kormány vezető képviselői is megjelentek, ismét megmutatkozott az a nagy fejlődés, amelyet népművészeti együt­teseink a nép életének művészi tol­mácsolása terén megtettek. A kétnapos program legnagyobb értéke az volt, hogy a népművészeti együttesek ez alkalommal 'nemcsak A dal- és táncbemutató augusztus 29-én este az „Üt a szabadsághoz" című műsor szabadtéri bemutatásával kezdődött, melyet Cyril Zálesák és Milán Gábris koreográfus állított össze. A több mint kétórás műsoron a Laterna magicára emlékeztető for­mában számos dal- és táncegyüttes zenekar, valamint szólóénekes lépett fel, művészi eszközökkel szemléltetve azt az utat, amelyet Csehszlovákia népe megtett. A különféle együtte­sek egyértelműen mutattak rá a nép győzhetetlen erejére. A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségek második napján, vasárnap, az újonnan épült hatalmas sport­stadionban folytatódott a dal- és táncünhepély. Ezúttal a „Harcban kovácsolódott testvériség" című mű­sor került bemutatásra, amely az Megjelent a Korunk legújabb szá^ia A Korunk legújabb ünnepi számá­ban többek között Balázs Sándor: A párt vezető szerepe — a szocia­lista forradalom marxista-leninista elméletének lényege, Kallós Miklós: Forradalmunk egységes folyamata, Roth Endre: A munkásosztály pártja és vezetői a szocializmust építő tö­megek élén és Balogh Edgár: Fensé­ges erők mozdulása című cikkei ta­lálhatók. A Korunk ünnepi számában ezenkívül gazdag anyagot tartalmaz a Tudomány ép társadalom, a Tények és érvek, a Világgazdaság, Világpo­litika, a Krónika, valamint a Szemle és bírálat című rovat. Alexander Fágyejev egész életében fenntartotta kapcsolatait távol-keleti ismerőseivel, állandóan levelezett egykori szibériai partizántársaival. E leveleket most Vlagyivosztokban összegyűjtik és kötetben adják ki. / / ELSŐ NAP AZ ISKOLAKBAN Az iskolaév megkezdése napján tanítókkal, tanulókkal ismerkedtem meg. Beszéltem olyanokkal, akik év­tizedeket számláló tanítói múltra tekintenek vissza, olyanokkal is, akik tavaly még maguk is tanulók voltak — ahogyan mondani szokták - még a padokat koptatták, az idén azonban már embereket nevelnek, megkez­dik a sok gonddal, körültekintéssel járó, de mégis' nemes, nagyszerű hi­vatásukat. Beszéltem nagyobb tanu­lókkal, akik már az első napon köny­vekkel tértek haza az iskolából, s megsimogattam a kis Hordósi Zsu­zsika szőke haját, aki most ment az első osztályba, s szinte átszelle­mülve tért haza az iskolából. Nemcsak a gyerekeket tanítja A nagyszarvai kilencéves iskolá­ban az iskolaévnyitó ünnepség után ismerkedtem meg Morvái Lajossal, ő is egyike azoknak, akik. az idén tanítanak először. A fiatal tanítónak az iskola keretén belüli munka mel­lett egyéb elképzelései is vannak. Szereti a zenét, a táncot, általában maga is behatóan foglalkozik a kul­túrával. Már most, az iskolaév elején elhatározta, hogy a kulturális életet az iskolán kívül a felnőttekkel is megkedvelteti, virágzásnak indítja. Elképzeléseiről már beszélt a falusi pártszervezet elnökével és a HNB egyes tagjaival is. Az elvtársak nagyra becsülik a fiatal, lelkes tanító kezdeményezését, s maguk is, erejükhöz mérten segí­tik majd, hogy a szocialista kultúra Nagyszarván istminél előbb és minél mélyebb gyökeret verjen. A fiatal tanítónak még lett volna több mondanivalója is, de már nem volt rá idő, hívta elsődleges köteles­sége. Ismerkednie kellett a tanítónak a tanulókkal. A gellei iskolában Az ünnepélyes megnyitó után, amelyen a szülők^is részt vettek, az iskolában csak a nagyobb diákok ma­radtak és a tanítók. Kovács Mihály igazgatótanítóval s a HNB titkárával az igazgatói irodában ülünk. Az igaz­gató és a titkár egymás szavát ki­egészítve adnak hírt arról, hogy a régi iskolától egy kicsit távolabb már épül a modern kétemeletes iskola. Az iskola építése, a járási építőválla­lat dolgozóinak szorgalma mellett, úgyszólván az egész falu ügye. A község lakói szükség esetén bri­gádmunkával is segítenek, hogy az új iskola elkészüljön a tervezett határ­időre. Míg mi a jövőről szólunk, az osz­tályban folyik az ismerkedés. A gellei iskolában az idén három fiatal tanító kezdi meg elsőízben a tanítást. A há­rom közül egyik: Fenes Erzsébet, kedves, szép barna lány. Bősről szár­mazik. Ahogyan mondja, eredetileg Dunaszerdahelyre akarták helyezni. Ez közelebb lett volna otthonához. Aztán változott az eredeti terv, ide Gellére irányították. Azt hittem, rosszalását fejezi majd ki az eredeti terv megváltozásáért, de ő másképpen néz a dologra. Mo­solyogva, határozott hangon mondta: — Nem az a fontos, hol tanít az ember, hanem az, hogyan tanít, mi­lyen embereket nevel. Fenes Erzsébet és a másik két fiatal tanító is kissé izgatottan néz a jövő elé. Valamennyien átérzik a nagy felelősséget, amely most már reájuk hárul, hisz embereket kell nevelniök, olyan embereket, akik az élet minden terén becsülettel meg­állják a helyüket. Ez pedig nem könnyű dolog. Minden öröme, szép­sége mellett is nehéz a tanítói hiva­tás. Az idősebb kartársak azonban már most, az első nap során ígéretet tettek, hogy mindenben fiatal kezdő kollegáik segítségére lesznek, hogy tevékenységüket mind az iskolában, mind a mindennapi életben siker koronázza. Az első nap hatása A kis szószke Hordósi Zsuzsika — akit már az írás elején említettem — anyukája kezét fogva lépte át St alsójányoki iskola küszöbét. Leült a többiek közé s szinte áhítattal fi­gyelte a tanító bácsi szavait. A taní­tó bácsi sok szépet mondott s többek között azt is megemlítette — persze ez már inkább a nagyobb diákoknak szólt —, hogy esti harangsző után a jó gyerekeknek otthon a helye. A nagyobb diákoknak szólt, de Zsu­zsika is hallotta. Meg is jegyezte magának a tanító bácsi szavát azzal a különbséggel, hogy a harangszó elől elhagyta az esti szót, s valahogy így fogalmazta meg: Harangszó után a jó gyerekeknek már otthon a he­lyük. Az ünnepség után a gyerekek ha­zamentek. Zsuzsika majdnem el is felejtette, hogy délelőtt iskolában volt, amikor az alig kőhajtásnyira levő felsőjányoki toronyban meg­kondult a harang. Zsuzsika gyorsan összeszedte játékait s szépen bevo­nult a konyhába édesanyjához. Szé­pen leült s nézte szorgoskodó anyu­káját. A mamának feltűnt, hogy vir­gonc kislánya, megül a konyhában. — Miért nem mész játszani kislá­nyom? — kérdezte kíváncsian. A kislány komolyan csóválta szösz­ke fejét. — Anyuka te már elfelejtetted mit mondott a tanítóbácsi? — Mit Zsuzsikám? — Azt, hogy harangszó után a jó gyereknek otthon a helye. Az iskola, a jó szó már az első nap éreztette hatását. Igaz, egy kis hiba csúszott be. De kezdetnek nem nagy baj ez ... Szarka István 41 ÚJ szó Az első közös aratás Terbegecen Ennek a falunak nincsen különösebb nevezetessége. A nép dolgos, szorgalmas, becsületes, szerény és csendes. A múlt év júliusában a járási vezetőség és a helyi pártszervezet felhívása alapján el­határozták, hogy a nagyüzemi kollektív gazdálkodás útjára lépnek. Gondosan elő­készített agitációs munka után egész­községi EFSZ alakult a faluban. Minden jel arra mutatott, hogy az újonnan alakult szövetkezet komolyabb erőfeszítés nél­kül fogja legyőzni a kezdeti nehézsé­geket. Azonban nem kis gondot okozott b szövetkezet első elnökének, Danko Mik­lósnak azon problémák megoldása, ame­lyek a szövetkezeti tapasztalatokat nél­külöző vezetőségre vártak. Elérkezett a vetés ideje, nem volt vetőmag, összponto­sítani kellett a marha- és a sertésállo­mányt, de nem volt hová, januárban már nem volt takarmány stb., stb. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mind a vezetőség, mind pedig a tagság egy része kezdte elveszteni az önbizalmat, borúlátók lettek. No de tél után jön a tavasz, a „köl­csön" vetőimag szépen zöldülni kezdett és néhány kitartó párttag önfeláldozó munkája révén az összpontosítási problé­mák is megoldódtak. Megindult a tavaszi munka, az idősebbek a múltra emlékezve kissé fejcsóválva, az ifjúság annál na­gyobb bizalommal kapált, vagy répát egyelt a közösben. A kedvező tavaszi idő­járás, az idejében elvégzett munka ered­ményeképp gyönyörűen fejlődtek a ka­pásnövényik, az elegendő és jó minőségű takarmánytól kezdtek simulni az állatok s szinte észrevétlenül szökkent kalászba a terbegeci határban az első közös búza. Közeledett az aratás ideje, szükség volt az ezzel járó munkák helyes megszerve­zésére. Krnáč Vince, a helyi pártszer­vezet elnöke, Paulenda András, a 27 éves új szövetkezeti elnök és többen a veze­tőség és tagság közül éjt nappalá téve terveztek, számoltak, tanácskoztak, hogy az első közös aratást valóban siker ko­ronazza. Tudták, a szövetkezet jövője függ ettől. Az eredmény nem maradt el. Korá reg­geltől késő estig a falu apraja-nagyja a tarlón volt. Az üzemekben dolgozó mun­kások Is kivették szabadságukat és itt­hon segítettek aratni. Búgtak a gépek, pengett a kasza és nyomukban sűrű ke­resztek sorakoztak. Varázserővel bír az ilyesmi. A gazdag termés, a vidám és jó munka láttára a borúlátókba is kezdett visszatérni a re­mény. A járásban az elsők között végeztünk az aratással. A cséplést is befejeztük. Az állam iránti kötelességünket szintén az élenjárók között teljesítettük. Jakus Vince, Terbegec Vetnek, silóznak Kalonda ünnepelt. Augusztus 23-án tar­tották meg az idei aratóbált. A kalon­daíak jogosan vigadtak, hiszen az ara­tással, a csépléssel idejében végeztek és az SZNF 15. évfordulójára tett felajánlá­sukat augusztus 15-ig teljesítették is. A kalondai szövetkezeti tagok azonban egyéb felajänlást ls tettek a nagy év­forduló tiszteletére. Vállalták, hogy szep­tember közepéig 3 hektár legelőt felszán­tanak s abba őszi keveréket vetnek. A fenti felajánlások mellett jól ha­ladnak a további munkák is Kalondán. Még augusztus 20-ika előtt elvetették 3 hektáron a repcét. A tarlóhántást 80 száza'ékban már elvégezték. Most a sar­jú begyűjtése folyik. Augusztus 25-én •megkezdték a sllózást is. S. L. Losonc Ne legyünk elbizakodottak Közeleg az ősz, de a füleki járásban több szövetkezet még mindig nem végzett a gabonabetakarítással. Igy van ez Síden Csornán, Söregen, Csákányháián, Guszon­nán és Nagydarócban is. A szövetkezet vezetői nem törődnek eléggé a munkával, bíznak az időjárásban, pedig nagyon könnyen csalatkozhatnak. A járási nem­zeti bizottság Illetékes osztálya sem for­A gyakorlat igazol A napokban úgy adódott, hogy egy alkalmi teherautón Fülekre utaztam. A te­herautó tele volt zsákokkal. Megtudtam azt is, hogy a tajti szövetkezet nagy­mennyiségű mákot termelt s az autó a mákgubót szállítja. Ahol ennyi sok a gubó, ott termésnek is kellett lenni — következtettem. Meg­tudtam, hogy Tajtin ez idén egy hektá­ron termeltek mákot. Sok sötéten látó ióslás kisérte a máktermesztést, miután Tajtin azzal érveltek, hogy a mákot évről évre tönkreteszi a mákragya. — Most sem fog sikerülni j>- okoskod­tak többen. Mindez nem vette el Pádár János agro­nómus kedvét. Jól elkészítették a talajt, minden munkát agrotechnikai időben el­végeztek. Igy egy hektáron 920 kg mák termett, amiért óvatosan számolva is 20 000 koronát kap a szövetkezet. Ez az eredmény megtöri az óvatoskodók fon­tolgatását. Agócs Vilmos, Ajnácskő A határvidéken marad A múlt hetekben a mi egységünk ka­tonái egy határmenti faluban részt vet­tek a gabonabetakarításban, cséplésben. Köztünk volt Czucz elvtárs is, akinek igen megtetszett a határvidék. Érdeklő­dött a munka után, s a szövetkezet el­nökével megegyezett abban, hogy a ka­tonai szolgálat után a határvidéken ma­rad, traktoros lesz. Czucz elvtárs már a katonaság előtt is a mezőgazdaságban dolgozott a nagymegyerl traktorállomáson. A katonaságnál is jól teljesítette a reá bízott feladatokat. Elbeszélgettem Czucz elvtárssal és ő megígérte, hogy még más dolgozót is szerez a határvidékre. Gróf Tivadar, tizedes dít kellő figyelmet a betakarításra és cséplésre, sőt egyes üzemeknél sem ta­lálnak kellő megértésre ez irányban. Szükséges lesz, addig amíg jó idő van, hogy az említett szövetkezetekben min­den fogatot, traktort bekapcsoljanak a betakarítási munkálatokba. Nagy fogyatékosság tapasztalható e^gyes helyeken a cséplés körül ls. A cséplőgé­peket nem használják ki eléggé. Jó len­ne, ha ezekben a szövetkezetekben példát vennének az obástiaktól, sátorosiaktól, a rátkaiaktól. Ezekben a szövetkezetekben ugyanis reggel 5 órától, este 8-ig csé­pelnek. J. Uhrin, Fülek. Befejezték az aratást A pathi szövetkezetesek már lassan két hete, hogy befejezték a cséplést. A ter­més jó volt. A tervezett hektárhozamnál 3 és fél mázsával értek el többet, pedig nem a legjobb a pathi határ. A nagy munkaidő alatt nemcsak az aratást és a cséplést végezték el, hanem 10 vagon herét is rendbe tettek. A munkálatokban már azok a földművesek is segítettek, akik októbertől fognak a közösben dol­gozni. Augusztus 19-én a tagsági gyűlésen a legszorgalmasabb dolgozókat megjutal­mazták, közülük Novotný Irmát is, aki 200 korona pénzjutalmat kapott, továbbá Rehák Lászlót és Rehák Ferencet, akik magas koruk ellenére is szorgalmasan dolgoztak. Nyers János, Path Úttörőink példás viselkedése Két pirosnyakkendős úttörő sietett a komáromi Steiner Gábor utcán. Velük szemben egy idős asszony jött, mindkét kezében áruval megrakott kosarat cipelve. Gyakran letette, megpihent, hogy tovább mehessen. A két kis úttörő észrevette az idős nénikét. Összenézíek és amikor az idős asszonyhoz értek, elkérték nehéz kosarait. Vidáman csevegve a kedves öreg nénivel egész hazáig kísérték. A jó öreg­asszony sokáig nézett a távozó gyerekek után és boldogan ismételgette: „Köszö­nöm, kis úttörőim!" Ratimorszky Gyula, Komárom. Az ajnácskői EFSZ dolgozói az aratással a füleki járásban az elsők között vé­geztek, s beadási kötelezettségüket is határidő előtt teljesítették. A fiatalok főleg a dohánytermelés körül tevékenykednek. Képünkön a fiatalok egyik cso­portját láthatjuk dohányfűzés közben. Agócs Vilmos felvétele ÜJ SZÖ 5 * szeptember 3.

Next

/
Thumbnails
Contents