Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-21 / 262. szám, hétfő

Los Angeles (TASZSZ) A szovjet vendégek Los An- jj gelesbe érkezésük után a repülőtérről közvetlenül ;; a 20-th Century Fox társaság filmműtermeibe hajtattak, jj ahol Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertaná- jj csa elnökének és nejének tiszteletére villásreggelit jj rendeztek. A reggelin részt vett A. A. Gromiko, a Szov- jj jetunió külügyminisztere, M. A. Menysikov, a Szovjetunió jj USA-beli nagykövete, V. P. Jeljutin fő- és középszak- jj iskolaügyi miniszter, G. A. Zsukov, a Külfölddel Való jj Kulturális Kapcsolatok állami bizottságának elnöke, M. jj A. Solohov, ismert szovjet író és az Ny. Sz. Hruscsov jj evtársat kísérő további személyek. Amerikai részről a villásreggelin részt vett H. C. Lod- jj ge, az USA ENSZ-beli állandó képviselője, W. T. Bu- jj chanan, a külügyminisztérium protokollfőnöke, L. E; jj Thompson, az* USA szovjetunióbeli nagykövete, Hills D. jj Javis, Beverly város polgármestere, S. P. Skouras, a Cen- jj Mai számunk harmadik oldalán: A szovjet kormány ny latkozafa a leszerelésről 5. oldalon: Ny. Sz. Hruscsov beszélgetése az jj amerikai kongresszus vezetőivel és a szenátus külügyi bizottságának jj tagjaival tury Fox 20-th társaság elnöke, E. A. Johnston, a nemzeti kinematografiai szövetség elnöke, a filmműtermek képviselői, kiváló amerikai filmszínészek és a közéleti képviselők. A baráti légkörben lefolyt villásreggeli alatt S. P. Skouras és H. C. Lodge beszédet mondottak. Szavaikra Ny. Sz. Hruscsov válaszolt, akinek beszédét a jelenlevők gyakran viharos tapssal szakították félbe. Ezután a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és kísérete részt vett a Century Fox 20-th társaság filmfelvételein. Az amerikai filmszínészek kedvesen fogadták a szovjet vendégeket. Shirley Maciéin filmszínésznő Ny. Sz. Hruscsov elvtársat orosz nyelven üdvözölte: „örömmel látjuk önt Hollyvoodban. Rendkívül örülünk, ha szovjet filmművészek látogatnak el hozzánk. Remélem, hogy önnek tetszeni fog nálunk, mint ahogy nekünk tetszettek a szovjet művészek." A műtermek megtekintése után Ny. Sz. Hruscsov szívélyesen elbúcsúzott a filmtársaságok képviselőitől, a színészektől, a műszaki személyzettől, és kíséretével gépkocsiba ült. Ny. Sz. Hruscsov a műtermekből kivezető úton még szívélyesen kezet fogott a filmtársaság dolgozóival. Ny. Sz. Hruscsov kíséretével azután körutazást tett Los Angelesban és környékén. Ny. Sz. Hruscsov megérkezésének híre villámgyorsan terjedt el a város lakossága között, amely szívélyesen üdvözölte a szovjet kormányfőt. Ny. Sz. Hruscsov városszemléjét az Ambassador szállóban fejezte be, ahol Los Angeles-í látogatásának idejére megszállt. A szálloda előtt a szovjet államférfit nagy néptömeg üdvözölte. 1959. szeptember 21. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 262. szám TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ JAVASLATOK A világ különböző rádióállomásai, amelyek közvetítették Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén mondott beszédét, ugyanakkor az éter hullámain sugározták azt a viharos, hosszan tartó tapsot is, a meleg ünneplést, amellyel úgyszólván az egész világ népeit képviselő küldöttek az ENSZ üléstermében e történelmi jelentőségű szavait üdvözölték. ,,A Szovjetunió az általános- és teljes leszerelésre tett javaslatával újabb ragyogó és meggyőző bizonyítékát adta annak, hogy a szocialista nagyhatalom külpolitikája egy fő céít tart szem előtt — az emberiség békés fejlődését, a háborús megoldások kiküszöbölését". E javaslat — h,a elfogadják és megvalósul — biztonságosan elvezet e célhoz, amely a világ valamennyi egyszerű emberének szíve vágya. önkéntelenül is felötlik az ember emlékezetében 1932. február 11-e, amikor a még nagyon fiatal szovjet állam küldötte, Litvinov külügyi népbiztos a genfi nemzetközi leszerelési konferencián elmondotta nagy beszédét ugyanerről a kérdésről — a leszerelésről. A Szovjetunió akkoriban először vett részt ilyen tárgyaláson és állásfoglalása igen jellegzetes volt. Mintegy harminc kapitalista állam jelenlevő képviselőjének általános és teljes leszerelést javasolt, mint a háború kiküszöbölésének legbiztosabb zálogát. E szovjet javaslat azonban éppoly csekély megértésre talált a jelenlevők körében, mint a szovjet kormány megelőző figyelmeztetése az új háború növekvő veszélyével szemben. Végül a Szovjetunió javaslatát egy kivételével valamennyien elvetették — csak Törökország küldötte szavazott mellette, amelyben akkor még a fiatal forradalmi nemzeti burzsoázia uralkodott. A következő évek története örökre bevésődött a nemzetek emlékezetébe. A szovjet kormány álláspontjának helyességét és a kapitalista államok rövidlátó politikáját a második világháború halottainak hekatombái igazolták. A háborút követő egész időszak a Szovjetuniónak a leszerelésért folytatott további fáradhatatlan harca jegyében folyt le. De a szovjet kormány minden javaslatát e kérdés megoldására, az imperialista hatalmak globálisan elutasították. A Szovjetunió azonban lankadatlanul folytatta erőfeszítéseit és átt$rt a részleges intézkedések kiharcolására, a leszerelés terén ama bizonyos „első lépés" kiharcolására, amellyel megkezdenék a végső célhoz, az átalános leszereléshez vezető utat. Időközben beható változások állottak be a világ erőviszonyaiban; szükségessé vált, hogy a Nyugat felülvizsgálja régi számításait s alkalmazkodjék napjaink tényeihez. A bekövetkezett változások kétségtelenül új távlatokat nyitnak a leszerelés terén is. Hruscsov elvtárs történelmi jelentőségű hivatalos látogatásra megy az Egyesült Államokba s hamarosan már az első napok után kiviláglik, hogy ez valóban világtörténelmi jelentőségű eseménnyé válik. De ezen belül is rendkívüli fontosságot nyer Hruscsov beszéde az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén és a szovjet kormány leszerelési javaslata, amelyet Ny. Sz. Hruscsov terjesztett e fórum elé. Hazánk sajtója, közöttük a mi lapunk is, behatóan ismertette a szovjet kormány eme újabb javaslatát; most csak főbb gondolatait foglaljuk össze. A szovjet kormány valamennyi fegyveres erő feloszlatását, az összes katonai intézmények és hivatalok megszüntetését, a katonai költségvetések felszámolását s mindenféle fajta fegyver megsemmisítését javasolja, mégpedig három szakaszban, négy év lefolyása alatt. A leszerelési egyezmény felett nemzetközi ellenőrző apparátus gyakorolna hatékony felügyeletet. Az ellenőrző szervnek azonban minden lehetősége megvolna e feladata teljesítésére és tevékenységének folytatására a leszerelési program befejezése után is. Tevékenysége nem ütközhetne akadályokba, mert az egyezmény megvalósítása után az államoknak már nem volna takargatni valójuk egymás előtt. A szovjet kormány a világ közvéleménye elé terjesztve az abszolút leszerelés újabb komplex tervét, abból a következtetésből indult ki, hogy a jelenlegi világhelyzet megérett az ilyen terv benyújtására és hogy egyre nyilvánvalóbban kialakulnak az ilyen terv elfogadásához és megvalósításához szükséges feltételek. Vizsgáljuk meg közelebbről, miben állanak e helyzet szimptomái. Mindenekelőtt abban —, amint már rámutattunk —, hogy az erőviszonyok a világban megváltoztak s ez már önmagában kirántotta a talajt az „erőpolitika" alól. A második tünet abban látható, hogy a jelenkori katonai eszközök pusztító ereje fantasztikus méreteket öltött és hogy az agresszorn&k feltétlenül számolnia kell azzal, hogy saját maga is elpusztul. Harmadszor pedig abban keresendő, hogy az emberiség egyre világosabban tudatára ébred e tényeknek s növekvő energiával, fokozott határozottsággal hatékony akciókat vezet a háborús veszély ellen. A háborúellenes hangulat úgyszólván a világ valamennyi országában növekszik s a békeszerető tömegek nyomása egyre erősebben hat a kormányokra — még az olyan kormányra is, mint amilyen pl. Nyugat-Németországban uralkodik. Ezek azok az okok, amiért bizalommal tekinthetünk a nemzetközi helyzet fejlődésére, ez az oka annak, amiért — Hruscsov elvtárs szavaival élve — bízhatunk abban a napban, amikor „a szilárd és tartós béke, valamennyi nemzet leghőbb vágya első ízben reális valósággá válik". Beláthatatlanok azok a távlatok, amelyeket a szovjet javaslat elfogadása és megvalósítása nyitnak. Egy állam sem robbanthatna ki katonai akciókat más államok ellen. A nemzetközi kapcsolatok a bizalom jegyében kezdenének fejlődni, megszűnne a gyanakvás és félelem, beköszöntene a jószomszédi viszony ideje. Kitárulnának a kapuk valamennyi nemzet gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködése előtt. Azokat az óriási eszközöket, amelyeket eddig katonai célokra fordítanak, kizárólag békés célokra, lakások és új gyárak építésére, az országok felvirágoztatására, a technikai haladásra és tudományos kutatásokra, az ember általános jólétére, örömteli és teljesebb életének megteremtésére lehetne felhasználni. A Szovjetunió új javaslatát teljes rokonszenvvel üdvözlő százmilliókhoz szívünk mélyéből csatlakozunk mi is, Csehszlovákia dolgozói. Népünket nem kell meggyőzni az általános leszerelés hasznosságáról — megértjük mi azt jól történelmi tapasztalataink alapján, amelyek mélységes ellenállást váltottak ki bennünk a háborúval szemben. Ezért eme újabb javaslat előterjesztése éppen most, amikor új szakasz nyílik a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében, lelkes bíztatást jelent mindannyiunk számára, akik minden erőnkből a békéért és a háború elhárításáért harcolunk. Ny. Sz. Hruscsov Los Angelesben HOLLYWOODI TUDÖSlTÁS IMy. Hruscsov Hollywoodban T/ ilágszerte az a szokás, hogy ha ' valahol híres ember jelenik meg, nagy embertömeg gyűl köréje. Ez senkit sem lep meg és nem boszszant. mert ez már bevett szokás. Szombaton délután azonban olyan eseménynek voltam tanúja, mely ezt a gyakorlatot a feje tetejére állítja Tudniillik az történt, hogy maguk a világhírességek, a filmcsillagok gyülekeztek, mégpedig Ny. Sz. Hruscsov körűi. Ezen a találkozón a hollywoodi égen tündöklő legnagyobb csillagok vettek részt. Itt volt Marilyn Monroe, Elizabet h Taylor, Dinah Shore, Maurice Chevalier, Gary Cooper, Eddie Fisher, G. Robinson és sokan mások. A Mirros News Los Angeles-i lap szerint megjelent az egész „filmarisztokrácia", szóval mindenki, aki Hollywoodban jelent valamit és meghívót kapott a Twentieth Century Fox társaság műtermeibe. £z a találkozó Ny. Sz. Hruscsovval nagy arányokat öltött. Senki sem csodálkozik azon, amikor Skouras, a társaság görög származású elnöke a mikrofonhoz lép és az üdvözlő beszéd bevezető részét orosz nyelven mondja. Az elnök azonban nem maradt ezen szívélyesség mellett. Mintha megfeledkezett volna arról, ki ül mellette és angolul kezdte dicsérni a kapitalista rendszert. Ny. Sz. Hruscsov ügyesen válaszolt. A közönség vidám tetszésnyilvánítása mellett Skouras lemondóan legyintett kezével és nagyokat nyelt. Vita indult meg arról a kérdésről, hogy melyik rendszer milyen lehetőségeket nyújt. Skouras azzal védelmezte álláspontját, hogy szegény emigránsként jött Amerikába, és a társaság elnöki pozíciójába küzdötte fel magát. Mindenki meggyőződhet róla, — mondotta — mit lehet elérni a kapitalizmusban. Valamennyi jelenlevő szeme Ny. Sz. Hruscsovra szegeződött. Nem hiába. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felállt helyéről és életéről kezdett beszélni. Arról, hogyan dolgozott mint munkás nemcsak az orosz, hanem a francia, német és belga kapitalisták számára. Ezután kitört a forradalom. És mivé vált Hruscsov munkás a szocialista államban? A minisztertanács elnökévé... Mindannyian megértik., Valójában többet jelent, ha valaki a minisztertanács elnöke, mint ha filmtársaság elnöke ... Skouras azonban nem akarta megadni magát. Ismét a mikrofonhoz lép: „Rendben van, de vajon maguknál hány miniszterelnök van?" A teremben csend lett. „Es hány elnök van önöknél Skouras úr?" kérdezte Hruscsov. Skouras nem tudja, mit tegyen kezével és hova nézzen. Ny. Sz. Hruscsov azonban még nem fejezte be: „Tudja meg, hogy nálunk az egyes szövetségi köztársaságokban is vannak az egyes minisztertanácsoknak elnökei, lú szövetségi köztársaságunk van. Az autonóm köztársaságokban is vannak miniszterelnökök." Általános élénkség uralkodik a teremben és e pillanatban nehezen lehet megállapítani, mi ^bosszantja Skouras urat jobban, az-e, hogy letromfolták, vagy pedig az, hogy a nevetők soraiban társaságának sok alkalmazottja foglal helyet. Ny. Sz. Hruscsov szellemesen beszélt tovább. Beszédében ezután rátért a technika kérdéseire. Nyíltan kijelentette, hogy annak idején az USA a technika terén a Szovjetunió tanítójának szerepét töltötte be. Egyes szovjet dolgozók Fordnál tanultak, az USA gépeket szállított a Szovjetuniónak. „Azonban mi voltunk azok, akik most rakétát bocsátottunk a Holdba." Kitört a taps. Hruscsov folytatta. — De ha egyébként valóban rossz úton járunk —, ahogy ön mondja —, akkor mi boszszantja önt? Miért nem hagyja, hadd haladjunk saját pusztulásunk felé, tanulságot merítve majd csak visszatérünk a kapitalista rendszerre ... ? Vajon mit lehet tenni ilyen helyzetben? Versenyezzünk. .. A Los Angeles-i rendőrség nem akarta biztosítani Hruscsov biztonságát egy közeli kis városba vezető úton és ezért az út nem valósult meg. Miért ne lehetne utazni? Talán az USÁ-nak rakétái vannak ott? Nevetés robbant ki. Az a közeli hely ugyanis a Disneyland-liget volt, gyermekek és felnőttek részére körhintával hegyivasúttal is csónakokkal egy mesterséges tavon. A mutatványok egyikét rakéta képezi. „Hogyan lehetséges, hogy nem biztosíthatják a biztonságot egy ilyen úton? Jöjjön el hozzánk. Csak mi ketten fogunk járni és biztosítom önt, hogy semmi baja nem történik ..." A beszélgetés után valamennyien részt vettek a .Kankán" film felvételein. Frank Sinatra és Maurice Chevalier énekelt, vad táncot roptak és egészben véve sok tréfás jelenet volt. Eszembe jutottak azok a szavak, amelyeket e napokban hallottam: „Látjátok, az oroszok és amerikaiak már együtt nevetnek. Ez nagyon jó dolog." Hogy ez jó dolog? • Talán. És különben is miért ne lenne jó? PftEMYSL TVAROH Vltňô Vŕflietrir la). eônesiil le/eti! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA NY. SZ. HRUSCSOV NEW YORK-I TARTÓZKODÁSA IDEJÉN