Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-15 / 225. szám, szombat

Műanyag-hold A Virgínia állambeli Langleyi Ku­tató Intézet mérnökei azt tervezik, hogy 1600-1800 kilométer magasság­ba egy összehajtott mííanvaggömböt lőnek fel, amelyről a burkolat ott le­válik és egy 1 kilogrammos tartály megtölti különleges gázzal. A gömb átmérője 30 méter, súlya 45 kg lesz. A műanyag burok felületét ráfújt, filmszerű alumínium réteg borítja, amely egvrészt láthatóvá teszi, más­részt fényvisszaverő képességével védi a hüvelyt a Nap káros hatásától. Azt remélik, hogy ez a műanyag-hold felhasználható majd a rádió- és a te­levíziőhullámok reléállomásául, egy­ben a tengerészeknek is megkönnyíti a födrajzi tájékozódást. A Föld alakjának kérdésében a szovjet tudósoknak volt igazuk C zámos tudományág számára alapvetően fontos a Föld alak­jának pontos ismerete. Enélkül nem készülhetnének térképek, nem lehet­ne a földfelszín két távoli pontja között a megfelelő távolságot meg­határozni, különösen ha tengerek vá­lasztják el ezt a két pontot egy­mástól. Amíg nemrégen némi pontat­lanság nem volt lényeges, addig most, a pilóta nélküli repülés és a ballisztikus rakéták korában a tér­képek látszólag elenyészően csekély hibája is súlyosan esik latba, mert ennek következtében a legérzéke­PNEUMATIKUS MUNKARUHA — Szov- nyebb műszerekkel ellátott bonyolult jet szakemberek -pneumatikus munkaruhát készülékek szerkesztőinek és építői­lapult gömb. De mennyire lapult a vették alapul. A nyugati országok tu­Földünk? dósai nem vitatták ezt az értéket, E ... . , . . .... . csak egyszerűen nem vettek róla tu­gy fél évszázadon keresztül vi- . . r" ISNCTARF. NEOLHOTOTLONNOU UFIL UOULDM. A bolygónk fölött tovaszáguldó lágszerte csalhatatlannak vél ték az amerikai Hoyford véleményét, aki megállapította, hogy a Föld kö­zéppontját a pólussal összekötő su­gár az egyenlítő felé haladó sugárnál Í/297-tel rövidebb. Azt tartották, hogy a jövőben bármennyire módo­sítják is ezt az értéket, minden­kor 1/296,5 és 1/297,5 között lesz. készítettek. Az új védööltözetnek két ré­tege van: a külső vízhatlan és éghetetlen­né preparált szövet, a belső puhább daróc­ból készült. A légporlasztó hideg levegőt fúj a két réteg közé. Ez az öltözék még a nek egész munkája hiábavalóvá vál­hat. Valójában milyen a Föld alakja? Még az iskolapadból tudja mindenki, legmelegebb kemencében is megőrzi a test hogy ez az alak forgási ellipszoid, normális hőmérsékletét. vagyis a tengely irányában némilen mesterséges holdak 1958-ban lehető­vé tették, hogy a Föld alakja ponto­sabban meghatározható legyen, mint azelőtt. A z Egyesült Államok katonai térké­pészeti szolgálata ekkor megálla­pította, hogy az értékszám 1/298,58. Ugyanerre az eredményre vezetett az Kraszovsszkij és Izotov szovjet Egyesült Államok egyik legnagyobb aszt­geodéta tudósok és mások már 1940- rofizikai laboratóriumának vizsgálata is. ben arra a következtetésre jutottak, „Az oroszoknak tökéletesen igazuk volt. A földgolyó csak annyira lapult, amennyire ők számították", — közölte szemérmesen az Egyesült Államok egyik tudományos folyóirata. Az „Atomes" című francia folyóirat de­cemberi számában meglehetősen kajánul számol be erről olvasóinak, mondván, hogy bár a másfél kilós amerikai mesterséges holdban parányi méreteinél fogva csak a legegyszerűbb tudományos méretek fér­tek el, a mesterséges hold rádiótechnikai megfigyelései alapján az Egyesült Álla­hogy bolygónk kevésbé lapult, mint ahogy azelőtt gondolták. Számításaik szerint mindössze 1/298,3 a különb­ség a poláris és az egyenlítői suga­rak között. A szovjet tudomány el­fogadta ezt a megállapítást és vala­mennyi térkép szerkesztésénél ezt „A második transzázsiai vasút" Kínának a Szovjetunióval és általában Eu­rópával való közlekedése szempontjából rendkívüli jelentősége van annak a vas­útvonalnak, amely Hsinkiangon keresztül vezet majd Kazahsztán fővárosába, Alma Atába, s itt kapcsolódik a Szovjetunió vas­úti hálózatába. (Az új vasutat a Transzszi­béúai Vasút mellett Ázsia második transz­kontinentális vasútjának tekintjük.) A most épülő új vasútvonal Kína keleti részét a legrövidebb szakaszon kapcsolja össze a Szovjetunióval. Még nemrégiben Peking is csupán Vlagyivosztokon át kap­csolódott a Transzszibériai Vasúthoz. Ezen a távon a két ország fővárosát több mint tízezer kilométer távolság választja el. Időközben megépült a Mongol Népköztársa­ságon át vezető vasút, amely Ulan-Udeban, a burját-mongol autonóm szovjet köztár­saságban, a Bajkál-tótól keletre torkollik Szibéria közlekedési ütőerébe. Ezáltal egy negyedével csökkent a távolság Peking­Moszkva között. A most Hsinkiangban lé­tesülő vasútvonal • felére apasztja ezt is. A szocializmust építő Kína nagy feladat­ra vállalkozott. Mint ahogy a Tibetbe ve­zető autóút építése hallatlan nehézségek­kel, rettentő természeti akadályok leküz­désével járt, azonképpen szinte elképzel­Szemelyesen meggyőződtünk róla, A Sztálin-díjjal kitüntetett Va- Az úgynevezett „villamos szem" — szili j Fjodorovies Gudovot, a javaslatot elemezték Moszkvában a hogy a kandúr látta az egeret, műszaki tudományok kandidátusát az Szovjetunió egészségügyi miniszté­egész Szovjetunióban a vérerek ősz- riumána k tudományos tanácsában és S,ZZí r aT a Tľ mÜSZer íelt a~ « Felfedezések és Találmányok kér­lalojakent isménk. Ez a műszer mu- }oglalko2Ó bi20ttsá g y szaké r. tőinek tanácsában is. Ennek alapján elhatározták különleges laboratórium létesítését Gudov kísérletei lefolyta­tásának érdekében. mok katonai geodétái és térképészei meg- hetetlen nehézségekkel kellett megküzdeniük győződhettek arról hogy a Föld alakja- , )ätor vasü tépítőknek a Lancsou és Ku­nak fontos kerdeseben nem nekik, hanem , .... , , .. .. , az oroszoknak van igazuk. Ia n9 kozt l aránylag rövid hegyi szakaszon is. Meredekfalú szurdokokat íveltek át, a ggyébként az Egyesült Államok szi klafalak oldalába teraszokat robbantot­haHcoronánoV +/\r,nnr6fíai c7nL ...... , tak. A sivatagi szakaszon sem volt konnyu tétek folyamán már sok ezer ember­nek megmentette az életét. Ez azonban nem elégíti ki a fel­találót, aki állandóan valami új után, valami nagyszerűbb után kutat, ami különösen azokon segítene, akik be­tegség következtében teljesen kies­tek a normális élet kereteiből. Ezért az erek összevarrására alkalmazható műszer Vaszilij Fjodorovies Gudov számára már csak emlék. Villamos szemet minden vaknak Lépjünk most nagyot, menjünk együtt a jövőbe. A földön 8 millió vak ember él. Vajon láthatnának-e mindnyájan 9 hadseregének topográfiai szol­gálata három évvel ezelőtt fejezte be a Föld egyenlítői sugarának meg­határozása céljából sok éven keresz­tül végzett munkáját. Ez a sugár 6 378 260 méternek, vagyis 128 méter­rel rövidebbnek bizonyult, mint amekkorának addig az Amerikai dolog az előrehaladás. A múlt év elejére a vasútépítők elérték Hami-t, a Tyan-San keleti nyúlványainak tövében fekvő nagy oázisvárost. Míg a kínai vasútépítők méterről méter­re küzdötték át magukat nyugat felé, addig a szovjet vasútépítők Alma Atából kiin­r Ujui, ,H,'n,,.ii,iiui, v ,, t,, .u.. yw j .*. » . , , a 3ÍUVJCI VOSUICJÍUUI, miiia il.UUUl tv,lll" A vakok írásával előállított könyvek Egyesült Államok geodéziájában és dúlva az Ili-folyó medencéjében törtek elő­A szemüveges kandúr Gyerünk tehát a laboratóriumba és vegyünk részt egy rendkívül érde­kes kísérleten. A helyiség közepén körülhatárolt helyen egy szívszaggatóan nyávogó Vaszilij Fjodorovies jelenleg egy kandúr ül. Előtte teljesen nyugod­ennél is érdekesebb problémát fej- tan és minden félelem nélkül egy teget. Elhatározta, hogy visszaadja a egér lábatlankodik. A kandúr fejére vakok látóképességét, mégpedig az valamiféle papírzacskó van húzva, úgynevezett „villamos szem" segít- Érzi a zsákmány közelségét, idegesen ségével. A látóképesség mechanizmu- jobbra-balra kapkod lábával, de h°­sa titokzatos és bonyolult. A szem lV ém nem mozdu l el. A kandúr vak. lencséje a fénysugarakat azon jelzé- Azután hozzálép a laboratórium sek alapján változtatja meg, amelye- eM i k dolgozónöje és leveszi a zacs­„ w „„i .. . . , . . kót a kandúr fejéről. Csak most ket a szemidegek segitsegevel, mint ' 1 kiadása már idejét múlta. Eltűnnek a fehér sétabotok és a sötét szemű vegek is. Azokat, akiknek gyenge a látóké pessége, ' különleges poliklinikákon két fofladtSk el gyógykezelik. Szemük szaruhártyáján és idegein keresztül különleges ára­mot bocsátanak, amely tevékenységre serkenti a látóképességet. kartográfiájában nyilvántartották. Közben a Szovjeunióban már 1940­ben lemondtak a régi téves adatról és a pontosabb 6 378 248 méter érté­Rádioaktív fúró Francia mérnökök újabban a szénku­... „ . tató fúrásaikhoz rádioaktívvá tett fúró­Bizonyos ido múlva elsajatitjak azt csűcso t használnak. A rudazat alsó ré­ti, hogy műtét nélkül erősítsék a villamos szemet az agyhoz. A sap­kában elhelyezett műszert a beteg fejére helyezik és ruganyos, plaszti­kus anyagból készült tartókkal erő­sítik a fejhez. Ezek a tartók hason lítanak a tartókhoz. vesszük észre, hogy a kandúr szeme valami vezetéken az agykéregbe to- elm S2e müveghez hasonló szerkezet vabbitja es itt a látóképesség köz- üan< oUjan< aminöt a pilóták hasz­pontjában megvilágításra kerül sor nálnak. Ez - a „villamos szem". ­- a bennünket környező világ képe A kandúr nyak szirt j éhez vékony dró­alakul ki. Mi történik azonban az tok vannak erősítve. A laboránsnő esetben, ha valaki elvesztette látó- alig vette le fejéről a zacskót, máris képességét? ugrott és elkapta az egeret. A falon Gudov javaslata szerint a szem he- ugyanabban a pillanatban felvillant lyére apró televíziós adóállomást kell egy ezüstös fényű tükörkép, amelyen állítani, amely tantal „kábel" segít- egy pillanatig az egér árnyéka volt ségével (mely ötször vékonyabb az látható. A vékony drótok által fő­emberi hajnál) az elengedhetetlenül vábbított biológiai áramok ahhoz a szükséges jelzéseket az agyba továb- képtükörhöz jutnak, amelyen a kan­bítaná. A képek ott úgy jelennének dúr agyában lejátszódott az egér­meg, mint a televíziós vevökészülé- fogás képe. kek képtükrén. A kísérletet kétszer megismételték. Műanyagok a bányászatban A Szovjetunió szénbányáiban a vágatok hossza 1958-ban meghaladta a 9000 kilo­métert. Ez azt jelenti, hogy csupán ezekben mintegy 27 millió négyzetméter vágat­felület van fa- és fémoszlopokkal alátámasztva. A bányák nyirkos és nedves levegője miatt a fa gyorsan korhad, az acél hamar megrozsdásodik. A súlyos támfák továbbítása a keskeny vágatokon, a bányák központi aknáitól a fejtöhelyekig bonyolult földalatti szállítási feladat. Az új támfák felállítása, a használhatatlanok kicserélése szintén nehéz és nagy figyelmet igénylő munka. A vasbetont, amely az építkezésben egyre inkább pótolja az acélt és a fát, a föld alatti térségek építésénél is mind gyakrabban használják. A vasbeton-tám azonban még súlyosabb az acélból készülteknél és a bányákban nehéz velük boldogulni. Nem ré­giben könnyű, a fénitámoknál alig valamivel súlyosabb csövekből sikerült újfajta tárnokát készíteni. Ezek háromszorta szilárdabbak, mint az ugyanolyan átmérőjű fatámok, sőt az acéltámok szilárdságát is megközelítik. Ezeket a kiváló tulajdonságú mesterséges gyantákkal átitatott üvegből készítik. A cső váza párhuzamos nyalábokban elhelyezett rendkívül vékony üvegszálakból van. Ezt az üvegszálas új anyagot SZVAM-nak nevezik. Szerkezete a növények szárának összetételére emlékeztet. Ami a növények esetében a rost, az itt az üvegszál; az össze­tartó növényi szövetek szerepét pedig a műanyag látja el. A SZVAM és a növényi szár összehasonlításának mély értelme van. Vegyünk egy darabka üveget, acélt, gumit, és vizsgáljuk meg szilárdságukat Bármilyen irányban terheljük, húzzuk a szilárdsági és rugalmassági adatok azonosak, s azonosak a fizikai tulajdonságok is. Ezek izotróp anyagok. Ha az előbbi kísérletet fával vagy csonttal végezzük, azt tapasztaljuk, hogy ezeknek a rugalmassága és szilárdsága különböző irányokban nem egyforma. Ezek anizotropok — különböző irányban eltérő tulajdonságú anyagok. Milyen terhelés éri a föld alatti vágatot biztosító támot? Oldalirányból nem hat reá erő, viszont felülről lefelé roppant megterhelést kell elbírnia. Ha a támot acélból készítik, az megtartja a vágat fedőjének súlyát, de szilárdsága oldalra felesleges. A gyantákkal átitatott anizotróp üvegszálakból készült tám belső szerkezete jóval célszerűbb: éppen abban az irányban fokozottan szilárd, ahonnan a támot a bánvaközet nyomásának ereje összeroppantan! igyekszik. Éppen ezért a SZVAM-ból készültek véko­nyabbak lehetnek, mint a többi tárnok. A SZVAM egyesíti a rugalmas acél és a nyomás­nak kitűnően ellenálló fa előnyeit. Leningrádban már elkezdték ezek gyártását. A Kuznyeckl- és a Donyec-medencében 1958-ben önálló SZVAM-támgyárak építését tervezik. Máris előrelátható, hogy az üveg és a műgyanta hamarosan kiszorítja a vágatokból a fát, a fémet és a vasbetont. A mű­anyagokkal kombinált üveget éppen itt, különösen nehéz földalatti viszonyok közepette valószínűleg előbb hasznosítják fő építőanyagul, mint a föld felszínén készülő műanyag házaknál. szén Geiger-Müller számlálót helyeznek el, amelyet ólomréteggel határolnak el a fúrófej radioaktív sugárzásától, hogy a számolót közvetlenül ne érhesse. Rá­jöttek arra, hogy a szén a felfogott rá­dioaktív sugárzásból bármely más kőzet­nél többet ver vissza. A Geiger-Müller­rádiófejhallgatókon levő számlálóval tehát mintavétel, hosszas vizsgálat és egyéb körülményes eljárás Az enéiz pmhprUéa érdeklődik Va- nélküI i s 9y° rsan é s megbízhatóan álla­AZ egesz emoeriseg eraeKtoaiK va pIthat6 me g_ hog y tulajdonképpen van-e szilij Fjodorovies Gudov szovjet tu- szén vagy nincs. dós gondolatának minél hamarábbi megvalósítása iránt. A feltalálóhoz néhány lelkes mérnök és műszaki dolgozó is csatlakozott, akik hozzá akarnak járulni e gyönyörű gondolat minél gyorsabb megvalósításához. re a kínai határ felé, majd elérték a híres dzsungáriai kaput, amelyen a népvándorlás korának mongol áradata a nyugati sztep­pékre zúdult. Most már kínai földön, Hsinkiang északi medencéjében, Dzsungá­riában építkeznek, s Hsinkiang fővárosa, Urumcsi felé közelednek. Itt lesz hama­rosan a nagy találkozó a kínai és a szov­jet vasútépítők között. A szovjet dolgozók építette szakasz négyezer méter magas hegyi részek világában, az Ala-Tag láncai közt vezet a dzsungáriai kapuba, amely percenként 60 méter sebességű szélviharai­val hírhedt „aerodinamikus csatorna". A né­pek kapuja mögött futúhomokos, sivatagos szakasz várta itt is a vasútépítőket. A 2500 km hosszúságú vasútvonal Kína belső gazdasági életében is rendkívül nagy jelentőségű lesz. Hsinkiang ugyanis Igen gazdag ércekben, s Dzsungária félsivatagain hatalmas olajmezőket tártak fel. AMIKOR A HALOTTAK MAGUKRÓL BESZÉLNEK Még a gyomorfekélyt is gyógyítja az ész­szerű edzés A mindennapi dolgok miatt sokan el­hanyagolják az egészségügyi szemponto­kat, még azok is, akik ennek fontossá­gáról meggyőződtek. Ez a jelenség vetődött fel a sportorvosok Berlinben megtartott kong­resszusán is. A. Mejlerowitz berlini egye­temi tanár a mozgáshiánnyal összefüggő betegségeket ismertette. Megállapította, hogy a leggyakoribbak az anyag­csere és a vegetatív idegrendszer za­varai, továbbá egyes magatartási rend­ellenességek, a láb gyulladásos megbe­tegedései s végül, de nem utolsó sorban bizonyos szívbántalmak, köztük az an­gina pectoris és a szívinfarktus. A hiányzó vagy a túlzott igénybevétel egyformán ártalmas lehet bizonyos izomcsoportokra. A használaton kívül helyezett testrészek elcsenevészednek és a szövetek oxigénellátásáról gondos­kodó kapilláris véredények nem fejlőd­nek kielégítő mértékben. Ezzel elmarad a szívizom vérellátása is. A szív meg­kisebbedik és épp olyan csökkent tel­jesítőképességűvé válik, mint az Istálló­ban tartott háziállatoké a vadon élő társaikkal ellentétben. Az előadó kifejtette, hogy a nem edzett szívizom valójában nagyobb meg­terhelés elviselésére kényszerül, mint az edzett emberé, s jóval többet kell dolgoznia, összehasonlíthatatlanul kisebb teljesítmény mellett. Szerinte a maxi­mális teljesítőképesség egyharmada kö­rül van az edzésnek az a határértéke, amely a szívet és az egész szervezetet nagyobb erejű Izomsejtek képzésére ösztönzi. A betegségek egész sora ese­tében kitűnő szolgálatot tesz az ész­szerű edzés. Még gyomorfekélyt is si­került ily módon meggyógyítani minden belső kezelés nélkül. A rendszeres „sportkúra" ugyanis — a sportorvosok tapasztalata szerint — az egész szerve­zet egészséges vérellátását biztosítja. — De hiszen ez nem igaz — a halottak nem beszélnek! — mondhatja bárki a fenti cím elol­vasása után. A halottak azonban azoknak, akik be­szédüket megértik, néha oly sokat árulnak el, hogy ez szinte hihetetlen a korszerű embertanba be nem avatottak számára. A halottaknak még sok ezer évvel haláluk után is van modanivalójuk a tudósok számára. Kérd­jük, hogy miként? A vá­lasz egyszerű. Az ember csontjaiba kitörülhetetle­nül igen sok tájékoztató adat vésődött be életéből. Ezek alapján nemcsak nemét, korát, testalkotát állapíthatjuk meg, hanem azokat a betegségeket is, melyekben szenvedett és gyakran halála okát is. A nők csontváza rend­szerint kisebb és mindig apróbb csontú, mint a férfiaké. Kisebb a ko­ponyája, ezzel szemben sokkal szélesebb a me­dencecsontja. Az ember magasságának a megálla­pítására elegendő, ha megmérjük combcsontjá­nak hosszát és az így szerzett számadatot be­leillesztjük a kiszámítás alapját képező számtani képletbe. így állapították meg például azt, hogy aí őskori emberek csak mint­egy 160 centiméter ma­gas sak voltak és az em­beriség csak az egyre jobb létfeltételek követ­keztében érte el — bizo­nyos eltérésekkel — a mostani testmagasságot, amely a felnőtt férfi ese­tében mintegy 175 centi­métert tesz ki. A meghalt ember korát is többnyire egészen pon­tosan megállapíthatjuk. Az ember csontjai ugyanis az úgynevezett oszifiká­ciós központokból nőnek, amelyek az érés bizonyos központjai, és testében születésétől kezdve csak­nem az ötödik életévéig bizonyos sorrendben mu­tatkoznak. Ezek a köz­pontok 5—12 évig meg­nagyobbodnak, és a 12­től a 21-évig összekap­csolódnak. Ennek alapján olyan ember életkorát, aki még nem volt 21 évnél idősebb, mintegy két-há­rom hónapot kitevő elté­réssel pontosan állapít­hatjuk meg. Az „időellenőrző" sze­repét a felnőtteknél a koponyavarratok veszik át, melyek bizonyos sorrend­ben egybefonódnak és el­tűnnek. Az idősebb em­berek csontjaiban a csök­kentett mértékű vérke ­ringés és ezzel a szövet csökkentett mértékű táp­lálása következtében vég ­bement változások szin­tén segítséget nyújtanak annak megállapításában, hogy az illető milyen kor­ban halt meg. Ezeknek és további ha­sonló jeleknek segítségé­vel állapították meg pél­dául éppoly megbízhatóan a cseh királyok életkorát, mint Tutenkamen egyipto­mi fáraó korát. Az ember csontváza gyakran elárulja a halál, különösen az erőszakos halál okát is. A lőfegy­verek vagy egyéb erőszak nyomait évszázadok múl­tán is láthatjuk. Ugyan­csak csontvázleletek alap­ján állapítottuk meg, hogy már az ókori orvosok is a koponya meglékelésével, az úgynevezett treparná­cióvcil gyógyították az el­mebajt, hogy a beteg fe­jéből a léken át kibo­csássák a „rossz szelle­meket". Sőt azt is tud­juk, hogy egyes betegek túlélték az ilyen műtétet, mivel a koponyacsonton ejtett seb szegélyeit a gyógyulás folyamata ki­simította. Az átszenvedett beteg­ségekről az ember, külö­nösen a gyermek csont­váza igen sokat mondhat nekünk. A nem eléggé fej­lett, törékeny és elgörbült csontok arról tanúskod­nak, hogy a gyermek táplálékhiányban szenve­dett. Röntgen segítségé­vel megbízhatóan megál­lapíthattuk azt az idő­pontot is, amikor meg­szűnt a csontok növeke­dése és ennek alapján ki­számíthatjuk, hány éves volt a gyermek, amikor , megbetegedett, mivel is­merjük a csontok rendes növekedésének idejét. Az ember csontjai tehát feltárják előttünk mind az egyének, mind a tör­zsek, nemzedékek törté­netét, és olyan ismeretek forrásai, melyeket más módon nem szerezhet­nénk meg. A korszerű antropológia, embertan segítségével ma már számos fontos kér­dést oldhatunk meg. Az­zal, hogy lehetővé teszi az emberre ható külső befolyások vizsgálását, hozzájárul egészsége megóvásához. Ezért az embertan olyan tudomány, mely segítséget nyújt nemcsak az ember tudo­mányos alapon történő megismerésében, hanem feltárja előttünk fejlődé­sének törvényszerűségeit is. Dr. M. C. ÜJ SZÖ 8 * 195 9' au-flusztus .11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents