Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-13 / 223. szám, csütörtök

Szlovákiában elsőnek, a köztársaságiján másodiknak: a bratislavai kerület teljesítette a gabonabegyűjtés tervét Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. augusztu

s 15. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 223. szám — » Ami nem hiányozhat a nyárvégi számvetésből Bár a határban még kelepel az aratógép, dohog a kombájn, a cséplőgépek zaja sem csitult el, de már anynyira vagyunk a termésbetakarítással, hogy hozzávetőleges latolgatások alapján megkezdődhet a számvetés. így szokott ez már lenni az aratás, a cséplés vége felé, mert számvetés nélkül hogyan is értékelhetné a földművelő ember egész esztendei munkáját. No meg kíváncsi az eredményre az egész ország, a város népe is, hiszen nincs egyetlen mezőgazdasági munka sem, amelyet oly nagy figyelemmel kísérne hazánk minden dolgozója, mint az aratást. S az idén nemcsak figyelte, várta a városok népe, az üzemek dolgozója az aratási munkákról szóló híreket, jelentéseket, hanem ezrével ment a dolgozó parasztság megsegítésére, hogy az idei szeszélyes időjárás túlságosan meg ne dézsmálja a földműves egész esztendei szívós munkájának gyümölcsét. Itt tehát a számvetés ideje, s büszke lehet arra falu és város egyaránt, hogy a mezőgazdaság az idén kitett magáért. A jó munka, a szakértelemmel végzett földművelés meghozta gazdag gyümölcsét. Szerte az országban nagy volt a búza, dús a kalász. A dús kalászból pedig vastagon csurog a szem a zsákba. Teltek is a zsákok úgy, hogy a cséplőgép garatját csaknem percenként hagyta el egyegy zsák.. .S mennyit termett a föld hektárja? öszi árpából minden bizonyai megvan a 25 — 28 mázsás átlag, hiszen általában a szövetkezetek 2?-30 mázsát takarítottak be a föld hektárjáról, sőt nem ritkaság a 30—35 mázsás, az állami gazdaságban pedig a 40 mázsás hektárhozam sem. Búzából is régen adott oly jó termést a föld, mint az idén, hiszen sok oly falu található, amelynek a legidősebb embere sem emlékszik oly jó búzára, amilyent az idén ringatott a nyári szellő, vagy tapasztott a földhöz a júliusi zápor, a zivatar. Sorolni lehetne tovább azokat a kiváló eredményeket, melyeket az idén a dolgozó parasztság a nagyüzemi gazdálkodásban a közös összefogás eredményeként elért, de most inkább arról kell szólnunk, ami nem maradhat ki az idei számvetésből, hiszen ha nem tudjuk hogyan, miként is értük el csak az idei bő termést, aligha tudjuk megalapozni a jövő esztendei gazdag termést. Egy bizonyos munka utáni számvetésnek nem csupán azt kell rögzítenie, mi az eredmény, hanem azt is magával kell hoznia, miképpen értük el ezt a nagy sikert. Már azért is fontos ez, mert akadhatnak emberek, akik a gazdag termést csak a jó időjárásnak tulajdonítják. Senki sem tagadja, a sok tavaszi, májusi eső, majd az érés idején a kedvező körülmények sokat segítettek, mégis joggal mondjuk: az időjárás az csak a kezére játszott a parasztembernek, a termés oroszlán része mindig az ember, a közösség kezében van, más szóval az időjárás ugyan befolyásolhatja a terméseredményeket, de meg hgm szabhatja, miből mennyi terem egy-egy hektáron. Jó példája ennek az idei betakarítás, hiszen mindenki tudja, hogy ha nem az emberek kezében lett volna a termés sorsa, bizony az időjárás kegyetlenül elbánt volna vele. De mi történt? Az összefogás nagy ereje eredményeként ma már elmondhatjuk, biztonságban az ország kenyere, hiszen nemcsak a járások többsége, hanem tegnapelőtt már a libereci kerület is teljesítette a gabonabeadási tervet. Ezek után tehát kereken kimondhatjuk: az, hogy a jövő esztendőben mennyi búzát, rozsot fogunk betakarítani, nem csupán attól függ, milyen lesz az időjárás, hanem azon dől el, hogyan szálltunk szembe az időjárással. S erre már minden jó gazdának Sok évi tapasztalatból szerzett jó receptje van. E reeept első tétele: Csakis az idejében, jó magágyba elvetett magból lesz jó a termés, mert amint már mondottuk, az időjárás ugyan befolyásolhatja a terméseredményeket, ősztől tavaszig, tavasztól a betakarításig sok minden történhet a zsenge növénnyel, de az, hogy mily vastagon csurog majd csépléskor a szem a zsákba, az ember munkájától függ, attól, ki hogyan gazdálkodott, vigyázott a növényre a vetéstől a betakarításig. Megtizedelheti a téli száraz fagy, tönkreteheti a tavaszi olvadás vagy a nagy szárazság a termést? Ha nem óvjuk, nagy károkat okozhat az időjárás, éppen ezért, mivel tudjuk, hogy ezer veszély fenyegeti a kenyérnek valót, óvnunk kell mindentől, más szóval ellenállóvá keH tenni az időjárás szeszélyeivel szemben. Leselkedik-e oly veszély mondjuk az október derekán elvetett búzára, mint arra a búzaszem hajtására, amelyik csak november végén kerül a földbe? Mindig jobban ellentáll a száraz fagyoknak, a hótakaró nélküli csípős hidegnek is az a búza, amelyet idejében elvetnek, s mire beállnak a hidegek, megerősödik, mint az olyan búza, melynek a hideg beálltával egyidőben kezd csírát ereszteni. A későn vetett növény még a legkedvezőbb időjárási körülmények között sem hozhat nagy termést — erről már meggyőződtek nemcsak az idén, hanem a múlt években is szövetkezeti tagjaink. Éppen ezért, hogy az idén gazdagon fizetett a föld, az sem írható csupán az időjárás „bőkezűségének" a számlájára, hanem arra a számlára, melyet új társadalmunk, kommunista pártunk vezette dolgozó parasztság szorgos munkája, az észszerű nagyüzemi gazdálkodás állított ki. A mában mindig benne van a jövő csírája. A jövő esztendőben még jobb, még több termést akarunk betakarítani. Erről tanúskodik a prerovi járás szövetkezeteseinek ama felhívása is, miszerint a jövő esztendőben lényegesen fokozzák a mezőgazdasági termelést. A preroviak felhívása megértésre talált hazánk sok szövetkezetében, hiszen már néhány járás válaszolt is rája. De elég volna csupán a válasz egymagában, ha nem tudnánk megteremteni a termelés fokozásának az alapjait? Teljesülhetne mondjuk a szepsi járás szövetkezeteseinek az az elhatározása, hogy jövőre két-három mázsával több búzát termelnek, mint az idén, ha már most a szántással, a föld, a jó vetőmeg kiválasztásával és idejében való elvetésével nem teremtik meg a nagyobb termés alapjait? Ne feledjük, a preroviak felhívása az idén feltételezhető kiváló erdeményekből indul ki, tehát nem az állami tervben megszabott feladatokat fokozzák, hanem a meglévő és az esztendő végére feltételezhető eredményekhez viszonyítva növelik a termelést. Azt viszont nem szükséges bővebben magyarázni, hogy az idén csaknem minden szövetkezetben több gabona termett a tervezettnél, az eddigi évekhez viszonyítva jóval több a takarmány is, ami biztosítéka annak, hogy^az állattenyésztési termelés hasznossága fokozásában is jelentős fordulat várható. Augusztus közepe táján vagyunk, a ma mellett már az ajtón kopogtat a jövő mintegy figyelmeztetésül a parasztember számára: Jól teremtsé-, tek meg az alapokat a jövő esztendei terméshez. Az aratásvégi számvetésből nem hiányozhat az, miből fakadt az idei sok siker, nem maradhat ki belőle az, minek következtében lett az idén oly súlyos a kalász, gazdag az aratás. Legyen hát benne a nyárvégi számvetésben mindaz a sok siker, melyet az idén elkönyvelt a dolgozó parasztság, de ne hiányozzék belőle a jövő ígérete, a jövő esztendei termés megalapozásának legfontosabbja. Mert jó termést akkor takaríthatunk be, ha már most megteremtjük annak legkedvezőbb feltételeit. Munkafelajánlások a vasutasnap tisžteietére: Legyen a vasút az ország egészséges vérkeringése 7papjainkban, ha igazán jelentőségteljesen bővül is a repülőgép- és •L ' gépkocsiszállítás, a személy- és teherforgalom lebonyolításában legszámottevőbb szerepe természetese n továbbra U a vasútnak van. Ezért amellett, hogy a gépkocsi bizonyos feladatoktól mentesíti a vasutat, árutermelésünk gyorsütemű bővülése folytán ez uióbbi feladatai is tovább növekszenek. Az áruszállítás egyre nagyobb igényeinek kielégítésére ezek alapján tehát minden egyes lehető séget ki kell használnunk. Mint az alábbiakból is kitűnik, vasutasaink részéről az erre irányuló kezdeménye zés már rég követökre talált, ám szükséges, hogy egyes szállítók is ráébredjenek kötelességeikre. feltartóztatási díjakból, sőt ráfizet az esetekre, mivel ha a teherkocsi forgalomban volna, jobban ki lehetne használni. A VASÚTNAK NEM HASZON A PÖNÁLÉ Pavlik elvtárs, a bratislavai vasúti szakasz főigazgatóságának dolgozója egyik tájékoztatójában külön hangsúlyozta, hogy habár a teherkocsik állásideje a normaidőn kívül csökken, a helyzet nem kielégítő. Az első félév folyamán a bratislavai vasúti szakasz rakodóállomásai közel 40 millió korona pönálét, úgynevezett feltartóztatási díjat mértek ki azon szállítók rovására, akik áruikat nem rakták be, illetve ki idejében a vasúti kocsikból. A vasútnak nincs haszna az ilyen Igen hasznos lenne, ha a vasútasnap alkalmával a szállítók is felajánlásokat tennének a vagonok időbeni kiürítésére, illetve az áru szerződés szerinti berakására. HAVONTA LEGALÁBB 30 TÚLSÚLYOS SZERELVÉNY Szlovákia egyik legnagyobb rendezőállomása a bratislavai Keleti-pályaudvar. Csaknem percenként érkeznek ide a tehervonatok s bizony akad munkája az állomás diszpécserének", amíg rendet teremt a különféle irányba induló vagonok közt. Az állomás vsautasai — úgy látszik — tudják, milyen fontos feladata van ennak a pályaudvarnak, hiszen a vasutasnap tiszteletére tett munkafelajánlásaik is erre engednek következtetni.'.. >•:;• JflhK Mindenekelőtt dicséretre méltó az áz elhatározás, mely szerint erről az állomásról havonta legalább 30 túlsúlyos szerelvényt indítanak el. A mozdonyvezetők és fűtők megértették, milyen nagy szerepe van annak, hogy különösen most, a növekvő őszi forgalom idején, fel" adatukat a meghatározott mértéken felül teljesítsék. Áprilisban például erről az állomásról 62, májusban 48, júniusban pedig 35 túlsúlyos szerelvényt indítottak útnak. Elvárható, hogy az őszi forgalom idején minden eddigi mutatót túlszárnyalnak. Említésre méltó még az állomás tolatóinak munkafela^ánlása is, akik úgy határoztak, hogy A Fátra-hegység, Kriváň csúcsa tövében fekszik a turanyi hatalmas fűrésztelep, mely sok messzebb lakó és környékbeli munkásnak nyújt becsületes megélhetési lehetőséget. Felvételünk Stanislav Cíger helybeli munkásról készült, aki mesterien elsajátította a gömbfa feldolgozásának művészetét és aki annak idején az elsők között csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz és a partizánok oldalán harcolt a fasiszták ellen. (Foto: ČTK — -J. Tache^y) a vagonokat nemcsak idejében juttatják el rendeltetési helyükre, hanem sérülésmentesen is. Ily mó' don legalább 30 000 vagont ren* deznek. Az állomáson egyébként verseny folyik a grafikon minél! jobb teljesítéséért is. Júliusban a tehervonatok pontossági mutatóit 84,2, a személyvonatokét 99,7 százalékra teljesítették. Az említetteken kívül a Keleti-pá*lyaudvar vasutasai számos akciórä készülnek a vasutasnao tiszteletére. Többek között nagygyűlést is rendez* nek, melyen ismertetik majd a vas^ utasnap jelentőségét és a vasút elkövetkező komoly feladatait. A TISZTASÁG ÉS PONTOSSÁG ÉRDEKÉBEN A nyitrai vasútállomáson szintért serényen készülődnek a vasutasnál megünneplésére. A készülődés neni^ csak abban mutatkozik meg, hogý rendbehozzák a vasútállomás épüle

1 tét, brigádmunka keretében általános tisztítást végeznek a vagonokban, virágokkal díszítik fel az" állomás peronját, hanem munkafelajánlásokbart és komoly munkasikeirekben iš. Hiszen elég csak megemlítenünk, hogy ezeA az állomáson általában 99 sMzalékrá t-eLjesít-ik a .grafikont. t szót) A gabonabegyűjtés eredményei ) Kerület: Százalék: 1. Üstí nad Labem 101,8 2. Bratislava 100,1 3. Hradec Králové 89,3 ^ 4. Nyitra 83,7 5. Liberec 81,8 6. Prága 79,5 t 7. Olomouc 76,9 j) 8. Kassa 75,2 i 9. Brno 65,5 10. Karlovy Vary 59,8 11. Pardubice 59,6 12. Plzeň 58,7 13. Banská Bystrica 54 14. Gottwaldov 52,3 15. Prešov 43,1 16. Ostrava 34,8 <(17. Č. Budéjovice 32,5 18. Žilina 18 19. Jihlava 17,4 * * • MEGINT CÉLBA ÉRT KÉT JÄRÄS. ) Augusztus 11-én a késő esti órákban >az ipolysági járás 100,06 százalékban teljesítette a gabonabeadást. A Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság 'jelentése alapján a kerületben már 61 járás teljesítette a gabonabeadást. 'A kassai járás' 100,3 • százalékra, tíz 'nappal a határidő előtt teljesítette a 1 gabona beadást. A gabonabetakaíitás munkái a žilinai kerületben is teljes ütemben folytatódnak. A mezőgazdaság dolgozói az üzemekből, hivatalokból szervezett aratóbrigádok segítségével minden gabonaszemért harcolnak. Felvételünk a Turčianské Teplice-i EFSZ-ben készült, ahol két cséplőgépet és egy kombájnt vetettek be a rendkívül jé termés kicséplésére. Mint a képen látható, még a kedvezőtlen időjárás sem késleltetheti a munkát, mert a keresztekből előzőleg asztagokba hordták a gabonát. Foto: ČTK .— Kocián kás, üzemi, hivatali és iskolai dolgozó kadós segítsége járult hozzá. A bratislavai kerület földművesei a begyűjtési terv határidő előtti teljesítésével egyidejűleg gondoskodtak egyéb mezőgazdasági munkák elvégzéséről is, mint a második kaszálásból nyert takarmányfélék betakarításáról s a keverékek vetési tervének teljesítéséről. A kerületben folytatják a gabona begyűjtését, s még e hét folyamán megbirkóznak a beadási feladatokkal a kerület valamennyi járásában, kivéve a myjavai járást. (ČTK) — A bratislavai kerület Szlovákiában az első, a köztársaságban pedig a második helyre kerülve szerdán, augusztus 12-én 11 órakor 100.1 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. Ez a siker különösen a somorjai, a malackai, a senicai és a trnavai járás érdeme, mely utóbbi terven felül 200 vagon gabonát adott be. A gabonabegyűjtés tervét 34 nappal a kerületi tervben előirányzott határidőnél előbb és hét nappal hamarabb teljesítették, mint tavaly. A határidő előtti teljesítéshez különösen a meghosszabbított és éjjeli műszakok jó munkaszervezése, valamint 10—12 ezer brigádmun-