Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-10 / 220. szám, hétfő

Hruscsov élvtárs üzenete Nixon alelnökhöz Moszkva (ČTK) - Hruscsov elv­. társ, a Szovjetunió Mlnisztertanácsá­. nak elnöke üzenetet küldött Nixon amerikai alelnökhöz. Az üzenet hang­súlyozza, a szovjet nép és kormá­' nya őszintén arra törekszik, hogy baráti kapcsolatokat teremtsen az Egyesült Államokkal és más orszé­• gokkal is. Hruscsov üzenete válasz Nixonnak . arra az üzenetére, amelyben az ame­rikai alelnök elismeréssel nyilatko­zott a Szovjetunióban tett látogatá­• sáról. Hruscsov a továbbiakban kifejti, hogy a szovjet kormány bel- és kül­politikai kérdésekben egyaránt népe érdekeit tartja szem előtt, az a tö­rekvése, hogy tartós békében, bol­dog életet biztosítsan a szovjet népnek. - Osztom az ön véleményét ­hangzik a továbbiakban Hruscsov üzenete —, az ilyen látogatások és találkozók, amelyeket őszinte baráti eszmecsere kísér, lehetővé teszik, hogy jobb kapcsolatok alakuljanak ki országaink között. Remélem, hogy országaink vezetőinek további köl­csönös látogatásai még eredménye­sebbek lesznek, elősegítik a nem­zetközi nehézségek elsimítását és a béke határozott megszilárdítását a j népek érdekében. A nyugatnémet sajtó Hruscsov és Eisenhower találkozójárói Bonn (ČTK) — Szombaton, augusz­tus 8-án az egész nyugatnémet sajtó Hruscsov szovjet miniszterelnöknek küszöbön álló látogatását az USÁ-ban és Eisenhower elnöknek a szovjet­unióbeli útját kommentálja. Míg az ellenzéki sajtó jelentős része azt a véleményét fejezi ki, hogy a két ál­lamférfi találkozója a nemzetközi helyzet lényeges megváltoztatását eredményezhetné, a kormánypárti sajtóban Idegesség nyilvánul meg. A bonni kormánykörök attól tartanak, hogy a hidegháború befejezése külö­nösen a Bundeswehr atomfegyverek­kel való felszerelésére vonatkozó ter­vet keresztezné. A Süddeutsche Zeitung vezércikké­ben ezt az aggodalmat nyíltan a kö­vetkezőképpen fejezi ki: „Amennyi­ben Hruscsov és Eisenhower találko­zója eredménnyel járna," csökkenne Nyugat-Németország jelentősége, mi­vel az túlnyomórészt a hidegháború tovább tartásához van kötve. Ez eset­ben a nézőtér földszinti részében lé­vő ülőhelyünket a kevésbé fontos ál­lamok sorában álló helyre kellene fel­cserélnünk és eltemethetnénk több becsvágyó tervünket. Ekkor ezután megmutatkoznék, hogy rossz keleti politikát folytattunk Moszkvával, Prá­gával, Belgráddal és Varsóval szem­ben." A vezércikk továbbá leszögezi, hogy Adenauer bizalmatlansággal néz az összejövetel elé és hogy „érezhe­tően lanyhult a két legfontosabb szö­vetséges közötti viszony". A lap úgy véli, hogy Nixon amerikai alelnök lengyelországi látogatása, is gyarapí­totta azoknak erejét, akik bírálják a szövetségi kormányt, hogy nem mutat készséget az európai népi demokrati­kus államokkal való diplomáciai kap­csolatok felvételére. A lap mind a két látogatásnak nagy jelentőséget tulaj­donit, és azt írja, hogy „a váltókat most már a világesemények új fejle­ményei irányába állították ki." A bonni General Anzeiger, az Adenauer-féle CDU/CSU párt szócsö­ve leszögezi, hogy Eisenhower elnök nyugat-európai útiprogramjából hiányzik Adenauer neve. A nyugat­német kancellárt állítólag főképpen az háborítja fel, hogy Eisenhower figyelmen kívül hagyta azt a bonni követelményt, mely szerint csak az esetben kellett volna egyetértenie Nyikita Hruscsovval való találkozójá­val, ha a Szovjetunió Genfben elfo­gadná a Nyugatnak a berlini, vala­mint a német kérdésben támasztott követelményeit. Az igen befolyásos Die Welt című hamburgi lap vezércikke annak tulaj­donítja a találkozó megvalósítását, hogy évszázadunkban határtalanul erősödött a közvélemény befolyása a kormányra és a politika nem a d'^lo­maták kiváltsága többé. „A szovjetek számára, akik a XX. évszázad gyer­mekei, ez semmi újat sem jelent. Már régóta ilyen politikát folytatnak és sikereiket annak köszönhetik, hogy ezt elsőkként ismerték fel, s „való­sították meg", - állapítja meg a lap és úgy vélik, hogy talán az USA is rájött már arra, mit vár a világ köz­véleménye. A Frankfurter Rundschau című lap a két kormányfő találkozójától a nemzetközi helyzet tisztázódását vár­ja és ezzel kapcsolatosan elemzi a nyugat-németországi fejleményeket. Leszögezi, hogy nemzetközi esemé­nyekben gazdag 17 hónap leforgása alatt a bonni parlament egyetlen egy­szer sem tárgyalt külpolitikai kérdé­sekről. A lap ennek, valamint további tények alapján bizonyítja, hogy Aden­auernek sikerült az NSZK-ban Portu­gáliához hasonló rendszert bevezet­nie. A politikai pártok — az ellenzé­ket is beszámítva — „úgy néznek Adenauerre, mint valami hipnotizált nyulak, megtűrik az atomfegyverke­zést és azt, hogy revansista szerve­zetek funkcionáriusai Oberländernek, az áttelepítettek ügykörével megbí­zott miniszternek vezetésével miként némítják el azt a gondolatot, hogy fel kell venni a diplomáciai kapcsolato­kat Lengyelországgal és Csehszlová­kiával." Dánia miniszterelnöke kedvezően nyilatkozik a Hruscsov-Eisenhower találkozóról Koppenhága (ČTK) — Christian Hansen, dán miniszterelnök a roskildi főiskolán mondott beszédében N. Sz. Hruscsov és D. Eisenhower kölcsönös látogatásával kapcsolatosan hangsú­lyozta: „Örömmel vesszük tudomásul, hogy a közeljövőben Washingtonban és Moszkvában kölcsönös látogatásra kerül sor, amihez a legjobbakat kí­vánjuk. Ügy mint én, sok ember azt kívánja, hogy ezek a látogatások hoz­zák létre a Kelet és a Nyugat kor­mányfői értekezletének tárgyilagos pozitív alapját, mivel ezt az értekez­letet előbb utóbb amúgy is meg kell tartani." Hansen kijelentette, hogy a külügyminiszterek genfi értekezlete lerakta Hruscsov és Eisenhower talál­kozójának alapját. Hansen határozottan állást foglalt Nyugat-Németország azon követelmé­nye ellen, mely szerint Hruscsov USA-ba való utazása előtt hívják ösz­sze a NATO tanácsának ülését. „Hová jutnánk — mondotta Hansen - ha csak az erőszakban, kardcsörtetésben bíznánk és abba hagynánk minden tárgyalást?" Hansen beszédében élesen bírálta Kraft volt külügyminisztert, aki az ellenzéki konzervatív párt politikai képviselőjeként kampányt indított N. Sz. Hruscsov dániai látogatása ellen, mégpedig azzal a kifogással, hogy ez a látogatás Dániát elszigetelné a Nyugattól. Eisenhower európai látogatása során a NATO vezéreivel fog tárgyalni Washington (ČTK) Washingtonból közlik, hogy Eisenhower elnök szep­tember elején megvalósuló párizsi látogatása során tárgyalni fog Luns holland külügyminiszterrel, a NATO tanácsának elnökével és Spaakkal, az igresszív tömb főtitkárával is. A Reuter sajtóügynökség szerint Eisenhower találkozója a NATO ve­zéreivel arról tanúskodik, hogy Eisen­hower európai látogatása idején a NATO tanácsa nem készül a kor­mányfők értekezletére, melyet az egyes tagállamok eredetileg kívántak. Ä New York-i tőzsdén csökkent a hadianyagszállító társaságok részvényeinek árfolyama New York (ČTK) - A New York-i értéktőzsdén a legutóbbi négy nap alatt 10 ponttal csökkent a rész­vények, különösen azon ipari kon­szernek részvényeinek árfolyama, amelyek hadianyagszállítással foglal­koznak. A Wall Streeten ezt a jelenséget ízzal a kölcsönös látogatással hozzák összefüggésbe, melyre a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői készülnek.' A New York Herald Tri­búne című lap szerint a Wall Street-i körök képviselői ugyanis úgy vélik, hogy az említett kölcsönös látogatá­sok enyhítik a hidegháború okozta feszültséget és így csökkenthetik a hadianyagmegrendeléseket. Az NDK kormányának nyilatkozata a genii értekezlet eredményeiről (ČTK) - A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megvitatta dr. Lothar Bolznak, az NDK külügymi­niszterének, a külügyminiszterek genfi értekezletén résztvett küldött­ség vezetőjének beszámolóját és a genfi értekezlet befejezésével kap­csolatosan nyilatkozatot tett közzé, melyben határozottan állást foglal amellett, hogy a Kelet és a Nyugat közötti tárgyalásokat, amelyek a genfi értekezlettel kezdődtek, foly­tassák s megegyezésre jussanak. Az NDK kormánya nézete, — áll a nyilatkozatban —, hogy a béke­szerződés megkötése Németország­gal, a nyugat-berlini kérdés rende­zése, az össznémet bizottság létesí­tése, valamint az NDK és az NSZK közötti meg nem támadási egyez­mény megkötése elsőrendű kérdések a béke biztosítása s Németország újraegyesítése szempontjából. A nyi­latkozat örömmel fogadja Hruscsov és Eisenhower bejelentett kölcsönös látogatását. Az NDK kormánya to­vábbá úgy véli, hogy a legfontosabb nemzetközi vitás kérdések megtár­gyalása céljából egybe kell hívni a csúcsértekezletet. Jóllehet a genfi tárgyalások során a nyugati hatalmak és különösen a nyugat-németországi küldöttség állásfoglalása következtében nem jött létre egyezmény, — áll to­vábbá az NDK kormányának nyilat­kozatában — ez az értekezlet igen jelentős volt a nemzetközi kapcso­latok továbbfejlődése szempontjából. Az értekezlettel megkezdődött azon« tárgyalások időszaka, melyeknek ha­tározottan a hidegháború végét, a Németországgal való hadiállapot be­fejezését, valamint a nemzetközi vitás kérdések megoldását kell ered­ményezniök. Az említettek közül több kérdésben, különösen a Nyu­gat-Berlinre vonatkozó ideiglenes egyezmény egyes pontjait illetőleg az álláspontok közelebb kerültek egymáshoz. A genfi értekezlet bebizonyította, hogy Németországról a két német állam részvétele nélkül tárgyalni nem lehet. A német problémát a Német Demokratikus Köztársaság közvetlen részvétele nélkül a jövőben sem le­het megvitatni. Az NDK részvétele a genfi értekezleten egyidejűleg azt jelentette, hogy a nyugati hatalmak valóban elismerték az NDK-t — állt a nyilatkozatban. A világ közvéleménye a két né­met állam küldöttségeinek fellépése folyamán meggyőződhetett arról, hogy az NDK kormányának küldött­sége mindig a megvitatott kérdések igazságos megoldására törekedett, míg a bonni kormány képviselői provokatív viselkedésükkel állandóan a tárgyalások megzavarására és bár­milyen megegyezés megakadályozá­sára igyekeztek. Megmutatkozott, hogy a bonni politikusok félnek a nemzetközi kapcsolatok megjavulá­sától, mivel minden áron, hamaro­san el akarják érni Nyugat-Német­ország atomfegyverekkel való fel­fegyverzését — hangsúlyozza az NDK kormányának nyilatkozata. Visnyevszkij széljegyzete a moszkvai Pravda vasárnapi számában Moszkva (ČTK) — Ha megtörik a szovjet-amerikai kapcsolatokat befagyasz­tó jég, akkor nincs olyan erő a vilá­gon, amely megállíthatná a „hideghábo­rú" hófúvásainak olvadását — írja Sz. Visnyevszkij, az ismert szovjet újságíró a Pravda vasárnapi számában. A Szovjet­unió és az USÁ-t összekötő utak lég­körének enyhülése minden bizonnyal a nemzetközi politikai légkör általános eny­hülését fogja eredményezni. Ha meg­javulnak a kapcsolatok a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, akkor el sem képzelhető sem a „hideg-", sem pedig a „meleg"-háború. „A Hruscsov és Eisenhower találkozó­járól szóló közlemény a világ közvéle­ményének legszélesebb köreiben nagy re­ményeket keltett" folytatja a cikk írója. Az emberek milliói remélik, hogy Hrus­csov és Eisenhower kölcsönös látogatása a „hidegháború" megszüntetését s a nem­zetközi légkör kitisztulását fogja ered­ményezni. Vajon teljesülnek-e a béke megszilár­dulása iránt táplált remények, amit a közvélemény az eljövendő szovjet- ame­rikai találkozótői vár? — teszi fel a kér­dést Visnyevszki. És így adja meg a választ: „Teljes biztonsággal kijelenthet­jük, igen, teljesülnek az esetben, ha e ta­lálkozók valamennyi résztvevője a tar­tós béke biztosítására fog törekedni. A szovjet kormány erre az álláspontra helyezkedik. Minden feltétel megvan arra, hogy a béke és a barátság alapján kiépüljenek a szovjet amerikai kapcsolatok. Orszá­gaink között nincsenek területi igények, sempedig áthidalhatatlan ellentétek." A „gyarmati botrányok" nem válnak a brit kormány becsületére Míg a konzervatív brit kormány parlamenti választásokra készül, Ang­liában egyre magasabbra csap a föl­háborodás hulláma a gyarmatosítók által Közép-Afrikában elkövetett go­nosztettek fölött. A kormányt néhány nappal ezelőtt élesen bírálták és a sajtóban is éleshangú megjegyzések jelentek meg, amelyek két szégyen­teljes, Kéniában és Nyasszában — le­játszódott eseményre vonatkoztak. A kéniai esetben a hivatalos vizs­gálatot a kormánykörök azon határo­zatával fejezték be, hogy a holai kon­centrációs táborban meggyilkolt 11 afrikai halálának okozói ellen nem kezdenek eljárást. Az említett afri­kaiakat tavaly halálra verték. A brit hivatalok eleinte halálukat azzal a koholmánnyal indokolták, hogy „mér­gezett víztől" haltak meg. Később azonban kiderült az igazság. Bebizo­nyosodott, hogy agyonverték őket, mert a gyarmatosítók a legbrutáli­sabb erőszak eszközeivel kényszerí­tik az afrikaiakat a munkára. Ez a gonosztett a legnagyobb mér­tékben megrendítette a brit közvéle­ményt. Most azonban a vizsgálat „tisztázta" a kormányt és a vizsgáló bizottság csupán Íjét alacsonyabb rangú tiszt leváltását javasolta, akik — mint ahogyan a vizsgáló bizottság jelentése hangsúlyozza — „túllépték kötelességük határát". A múlt hét folyamán még nagyobb felháborodást keltett a Nyasszaföldről nemrég visszatért bizottság jelentése. Ez a bizottság J. Devlin úr vezetésé­vel Afrikába utazott, hogy kivizsgálja az ez év márciusi „rögtönítélő eljá­rás" okait, amikoris 51 afrikai agyon­lövetésére került sor. A brit kormány nagy meglepetésére ez a bizottság oly értelmű jelentést adott, mely szerint a gyarmati igazgatás a leg­durvább módszereket alkalmazza. A bizottság úgy véli, hogy a „rögtön­ítélő eljárás" semmivel sem volt in­dokolva. A nyassza kormányt, mely­nek élén Sir Róbert Armitage helytar­tó áll, rendőrállam kormányaként jellemzi. A bizottság megállapította, hogy a letartóztatások folyamán „fö­löslegesen és ok nélkül" erőszakot alkalmaztak. A bizottság jelentésében közli például azt is, hogy a rendőr­ség a .békésen tüntető tömegből „ki­válogatta" a „vezéreket", akiket azután agyonlőttek. A parlament tagjai azzal a felhí­vással fordultak Alan Lenox gyar­matügyi miniszterhez, hogy adja be lemondását. A brit közvélemény fel­hívja a kormányt, hogy haladéktala­nul bocsássák szabadon dr. Hastings Bandát, az afrikai szövetségi párt börtönbe vetett vezérét és további hat társát. Mind a két követelményt azonban határozottan elutasították. A kor­mány közölte, jóllehet nem került sor „felkelésre éš mészárlásra", a helyzet a gyarmatokon olyan, hogy a kivételes állapot teljesen helyén­való volt. Ezzel közvetve elismerte, hogy a fehér gyarmatosítók Afrika szívében megrendezték az összetű­zést Nyasszaföld lakosaival, hogy el­rendeljék a kivételes állapotot, ami­re azért volt szükségük, hogy le­törjék a lakosság ellenállását. A kö­zép-afrikai szövetség ugyanis az a politikai eszköz, melynek segítsé­gével a fehér tőkések Észak és Dél­Rhodéziában a nyasszaföldi afrikaiakat aránylag független gazdasági hely­zetüktől is meg akarják fosztani, hogy teljesen kizsákmányolhassák őket. A gyarmatosítók mögött a londoni és a johannesburgi tőkések pénz­érdekei bújnak meg. Mögöttük pedig a brit kormány áll, amelynek az a törekvése, hogy az afrikai területet az olcsó munkaerők és nyersanyagok forrásává változtatja. A közép-afrikai gyarmatosítók fe­je Sir Róbert Welensky, a szövetség miniszterelnöke, aki a közelmúltban Londonban a brit kormánnyal tár­gyalt. Kötelező Ígéreteket kapott, hogy a Közép-afrikai Szövetség mindhárom részében megváltoztatják a felszabadító mozgalom elnyomására irányuló politikát. Macmillan miniszterelnök azonban reméli, hogy továbbra is nyeregben marad és a zivatar elvonul. London, 1959. augusztus. STANLEY HARRISON India Kommunista Pártja Központi Végrehajtó Bizottságának ülése Delhi (ČTK) - India Kommunista Pártjának Központi Végrehajtó Bi­zottsága Delhiben augusztus 6-8-ig tartott ülésén határozatot hozott, melyben örömmel veszi tudomásul N. Sz. Hruscsov és D. Eisenhower kölcsönös látogatását. Ezek a láto­gatások — áll a határozatban — le­hetőséget adnak a két ország kor­mányfőinek, hogy a legmagasabb színvonalon foglalkozzanak a világ­békét veszélyeztető legégetőbb prob­lémákkal és így jelentős mértékben hozzájáruljanak a hidegháború eny­hüléséhez. A határozat kifejezi azt a meggyőződést, hogy a küszöbön­álló látogatások eredménye a csúcs­értekezlet egybehívása lesz. Az ülésen ezenkívül számos to­vábbi határozatot hagytak jóvá, a laoszi helyzetre, a szaharai francia atomkísérletek előkészítésére, a Ma­nolisz Glezosszal folytatott bűnperre és Aiszat Ivir meggyilkolására vo­natkozólag. India Kommunista Pártja a Gle­zoszról szóló határozatában csatlako­zik az egész haladó szellemű világ­közvélemény azon követelményéhez, hogy vizsgálják felül a hadbíróság ítéletét és Glezoszt helyezzék sza­badlábra. Az afrikai nemzetek határozottan ellenzik a szaharai francia atomkísérleteket Kairól (ČTK) - Az afrikai álla­mok Monroviában megtartott érte­kezletén jóváhagyták azt a hatá­rozati javaslatot, amely szerint az értekezlet résztvevői tiltakoznak a Szahara sivatagban előkészített fran­cia atomkísérletek ellen. A határozat a kísérletek ellen, melyek veszélyez­tetik Afrika lakosságát, erélyes til­takozásra hív fel minden államot, nemzetet, ha Franciaország a kísér­letek megvalósítása mellett döntene. A határozat hangsúlyozza, hogy az afrikai államok ez esetben az ENSZ­hez fognak' fordulni. Nyugat-Németországban emelkednek a létfenntartási költségek Bonn (ČTK) - A nyugatnémet kormány augusztus 8-i hivatalos je­lentése szerint a létfenntartási költ­séqek az országban június második felétől július második feléig 1.1%­kal növekedtek. A Német Szövetségi Köztársaságban ezzel a létfenntartá­si költségek az 1950-es év színvona­lával szemben (egyenlő 100-zal) 121 százalékra emelkedtek. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek, a gyü­mölcs és a zöldségfélék árai emel­kedtek. Ezenkívül magasabbak lettek a lakbérek, valamint a fűtésért é? világításért fizetett illetékek is. További nyugatnémet bányászok elbocsátása Bonn (ČTK) - A nyugatnémet szénipari társaságok a múlt hét fo­lyamán mintegy hétezer bányászt bocsátottak el ideiglenesen a munká­ból, akik 168 ezer márka bért vesz­tettek. Az elbocsátások a már 195Í februárja óta tartó válság következe ményének tulajdoníthatók. Szociális harcok Belgiumban Brüsszel (ČTK) - A belgiumi kő*­bányák munkásai már több mint egy hónapja sztrájkolnak. A sztrájkolok Soignies városban szombaton hatal­mas népgyűlést tartottak és teljesen lezárták a Brüsszel — Mons —Párizs országutat. A sztrájkolók az órabér 2.5 frankkal való emelését követelik. Antwerpenben a helyi hajógyár 5 ezer munkása már csaknem két hő­napja sztrájkol, béremelést és jobb munkafeltételeket követelnek. A létfenntartási költségek növekedése Olaszországban (ČTK) Rómából jelentik, hogy 1959. október l-vel 25%-kal emelik a te­lefonhasználati illetékeket. Az Unita szerint ez a rendelkezés „a pósta­illetékek, a villamosáram nem rég végrehajtott emelésével és a vasúti díjszabások kölzeljövőben megvaló­suló emelésével egyidejűleg, aggasz­tóan hat az olaszok életszínvonalá­ra." ÜJ SZÖ 3 * 1959' au-flusztus .11

Next

/
Thumbnails
Contents