Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-09 / 219. szám, vasárnap

MIT BIZONYÍT A LIBERECI VÄSÄR ? A hazai közszükségleti ipar magas színvonala \ z észak-csehországi libereci vásár a textil, divatáru, üveg, bizsu, keramika és bútor legnagyobb kiállítása hazánkban. Köztársaságunk nemzeti vállalatainak 120 üzeme mu­tatja be az érdek­lődő nagyközön­ségnek ügyes munkásaink való­ban gyönyörű gyártmányait. Meggyőződtem er­ről a vásár hivata­los megnyitása után és tanúsítha­tom, hogy az öt kiállítási pavilon­ban és a vásárhoz csatolt iskolaépü­letben igen jól meg állták a helyü­ket a tervező képzőművészek is. Elbűvölő elsősor­ban az összbenyo­más. Azon túlmenően azonban ötlete­sen elrendezték, hogy a 25 000 négy­zetméternyi kiállítási területen a le­hető legcélszerűbben érvényesüljön és egységes képet alkosson a jelle­gében és tarkaságában annyira kü­lönböző 12 ezer kiállított tárgy. MEGLEPETÉSEK A TEXTILIPARBAN Menjünk végig a kiállítási terme­ken és helyezzük mérlegre közszük­ségleti iparunk legújabb gyártmá­nyait. Az első pavilonban gyapjúból, gyapotból és lenből készített kötött, szövött árut, ágy- és fehérneműt ta­lálunk. A libereci Textilana kiállított árui közül meglepetést keltenek a több színben és árnyalatban bemuta­tott új seviot- és tvidanyagok. 1960­ban jobb minőségű, értékesebb anya­gok kerülnek .orgalomba. Több lesz a százszázalékos gyapjú, de számítanak arra, hogy a vásárló közönség elősze­retettel fogadja a 40—70 százalékos gyapjúanyagokat is. Az új kollekció szintetikus szálakkal kombinált szö­vött árut is tartalmaz. Az eddiginél jobb minőségű anyagok — amint a kiállításon nyüzsgő tömeg megjegy­zéseiből megállapítható — örömet okoznak az érdeklődők körében. A libereci vásáron látható textil vagy már kapható, vagy rövidesen az üzletek pultjaira kerül. A textilipar azonban kísérleti stádiumban levő új­donságait sem rejti hét lakat alá. Már az első napokban megcsodálták a Lurex matt-fémfonallal díszített es­télyi ruhákat. A szintetikus fonalak alkalmazásában és felhasználásában rohamlépésekkel haladunk előre. Ki­váló példa erre a Modeta „kötött" szőrméje. Minden túlzás nélkül állít­hatom, hogy jogos feltűnést kelt. Textiliparunk, beleértve a mo­dern mintájú szőnyeg és függönyárut is, divat- és rövidárunk, a konfekció, a kiállított cipők (első ízben vesz részt a kiállításon és tegyük mindjárt hozzá, nagy sikerrel a partizánskéi Augusztus 29 Üzem) jó minősége, íz­léses kivitele, szépsége csak öregbí­tik e hagyományos iparágak évtizedes sikereit. MERÉSZ VONALAK AZ ÜVEG- ÉS BIZSUIPARBAN A kiállítás legnagyobb pavilonja az üveg- és bizsuipar dicsőségét hirdeti. Nem is csoda! A libereciek méltán büszkélkedhetnek saját kerületük művészi alkotásaival. Itt elöljáróban megmondhatom, hogy merész vona­laikkal, kifinomult ízlésükkel bátran harcolnak a giccs és a selejt ellen. Ezzel is a kulturális forradalom célját szolgálják. A Nový Bor-i üvegipari vállalatok társulása kecses formák­kal, újszerű csiszolással kedveskedik a vásár látogatóinak. A Karlovy Vary-1 üvegipar az Etiópia számára készített valóban reprezentációs italkészletet mutatja be. A jabloneci bizsutéria kedves dísz­tárgyai nemcsak nem maradnak el, hanem sok tekintetben megelőzik a világ bizsuiparát. Termelésben világ­viszonylatban a harmadik helyen ál­lunk. A bizsutermelésnek több mint 12 százalékát mi szállítjuk a világ minden országába. Modern nő — fia­tal és idősebb egyaránt — el sem képzelhető jabloneci bizsu nélkül. Ebben a divathoz, öltözködéshez, haj­viselethez azonnal alkalmazkodni kényszerülő iparágban is mindinkább tért hódít a műanyag és a több ár­nyalatban csillogó auróra. A kiállítá­son korszerű, ízléses kerámiatárgyak is szerepelnek! A bútoripar magas színvonaláról tanúskodik. Alkalmazkodik a modern lakások kisebb méreteihez. Süllyeszt­hető rendszerű megoldásai nagy tet­szést váltanak ki. Fájdalmas kérdés, amire azonban a bútoriparnak belát­ható, rövid időn belül válaszolnia kell: mikor kerül mindez kiskereskedelmi forgalomba?! Erre a kérdésre felelni kell mindazoknak a vállalatoknak, a többi iparágaknak is, amelyek a kö­zönség érdeklődését és tetszését új­donságaikkal felkeltik. IRÁNY: A LIBERECI VÁSÁR A libereci kiállítást augusztus má­sodikán nyitották meg és augusztus 23-ig tart. A látogatók sokezres tö­mege, az ott hallott megjegyzések, a vendégkönyv számos bejegyzése mind azt bizonyítják, hogy hazai közszük­ségleti iparunk jól, igen jól vizsgá­zott. A közszükségleti ipar kultúrális színvonala egyenes fejlődést mutat. A vásár híven megfelel az igényes központi jelszónak: A csehszlovák közszükségleti cikkek magas kulturá­lis színvonaláért! Az évtizedes kiállítási tradícióra visszatekintő város — az idei már a XXII. kiállítás - jól felkészült az idetóduló tömegek szívélyes fogadta­tására. A kiállítást érdemes megte­kinteni: valósággal elbűvöli a látoga­tókat. SZILY IMRE A lemaradók kövessék az élenjárókat Ä múlt év decemberében az iparigazgatás új rendszere kere­tében a szocialista munkaverseny fejlesztéséről hozott kormányha­tározat alapján a kerületi nem­zeti bizottságokat és a kerületi szakszervezeti tanácsokat azzal a hatáskörrel ruházták fel, hogy ke­rületi méretben a nemzeti bizott­ságok által irányított gazdaság üzemeiben értékeljék a tervtelje­sítést s a szocialista munkaver­senyben a legjobb eredményeket elérő vállalatoknak prémiumokkal együtt vörös zászlókat adomá­nyozzanak. E jelentős határozat életbelépteté­se után — negyedévenként értékelik a szocialista munkaverseny eredmé­nyeit, s az idén immár másodszor került erre sor — azt tapasztalhat­juk, hogy a nemzeti biztottságok ál­tal irányított üzemekben mind tö­megesebb jelleget ölt a versenymoz­galom, s a dolgozók kezdeményezé­sét helyesen a döntő tervfeladatok teljesítésére igyekeznek irányítani. Az igazgatás új rendszere így lehe­tővé tette, hogy a nagy iparüzemek­hez hasonlóan a helyi és kerületi jellegű üzemekben is teljes mérték­ben kibontakozzék az üzemek közötti s az üzemen belüli szocialista mun­kaverseny, megteremtsék a szocialis­ta munka és életmód feltételeit, hogy jobb munkájukkal még haté­konyabban hozzájárulhassanak az életszínvonal emeléséhez, a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégí­téséhez. A nemzeti bizottságok által irányított üzemek túlnyomó többsége ezt a célt szolgálja, s ha elmélyítik a versenymozgalmat, tervfeladataikat a lakosság megelégedésére követke­zetesebben fogják teljesíteni. A Banská Bystrica-i kerületben a na­pokban értékelték a szocialista munka­verseny második negyedévi eredményeit. A KNB és a Kerületi Szakszervezeti Ta­nács a verseny győzteseit (megillető vö­rös zászlókat három ezer koronától tizen­ötezer koronáig terjedő pénzjutalmakkal a következő üzemeknek adcmányozta: Az ipolysági kommunális szolgálatnak, a Ban­ská Bystrica-i Járási Építészeti Vállalat­nak, a zvoleni autójavító üzemnek, a Felsőszemerédi Gép- és Traktorállomás­nak, a kövecsesi iskoiagazdaságnak, a tisoveci nagykereskedelmi vállalatnak, a zvoleni Éttermek és Étkezdék vállalatá­nak. A jutalmázott üzemek között nem látjuk a helyi ipar és az építészet, Hl. az építőipari üzemek képviselőit. A ma­gasépítészeti vállalat bár nyersértékben 101.9%-ra, az Ipolymenti Téglagyárak Helytállnak az ifjú csatornaépítők Reggel ötre fordult az óra muta­tója. A nagylúcsi kastélyban felhang­zik a szolgálatos csengője, hogy fel­ébressze az ifjúsági brigád tagjait. Ki frissen, ki álmosan ugrik ki az ágy­ból és siet a mosdóba lemosni arcá­ról az éjjeli álom nyomait. Lassan benépesül az étterem, ahol a fiata­lok jó étvággyal fogyasztják el vita­mindús reggelijüket. A reggeli után Gondos Mihály hívó szavára ásókkal, lapátokkal a kezük­ben felsorakoznak a brigád tagjai és elindulnak munkahelyükre, a vízleve­zető csatornák felé. Kik és honnan jöttek ezek a fia­talok? A Bratislavai Építészeti Főiskola hallgatói és leendő növendékei. Hat­vannyolcan jöttek a szövetkezet meg­hasonlít a csokoládéhoz. Ez nem is csoda, néha oly hevesen tüz a nap, hogy még a könnyű nyári inget is lehúzza az ifjakról. A csallóközi ró­nán még inkább hevítenek a nap su­garai. Ottjártunkkor is meleg volt, ám ez egy csöppet sem csökkentette az ifjak munkalendületét. — Nehéz-e a munka? — érdeklőd­tünk „sablonos" kérdéssel a szorgos­kodó fiataloktól. — Az elsó ket nap volt csak ne­héz — hangzik a válasz - míg hozzá nem szoktunk a lapátoláshoz. Most azonban már a kezdeti izomlázon is túl vagyunk és a környezetet is meg­szoktuk. A nehéz munka ellenére 20 méter a napi teljesítmény. — Tegnap azonban 25 méter csa­tornát ástunk ki — veti közbe az segítésére, hogy a vízlevezető csator­nák megépítésével, az öreg árkok ki­javításával kiszorítsák a talajvizet az EFSZ határából. A brigád kint a határban csapatok­ra oszlik és mindenki a számára ki­jelölt helyen megkezdi a munkát. Az első szakaszon Ján Jančík öttagú munkacsoportjával találkozunk. A napbarnított fiúk teste nagyon egyik legény, nem kis megelégedéssel hangjában.. Közben előkerül a legjobb ered­ményt felmutató brigádnak kijáró verseny zászló, melyre mindnyájan igen büszkék. A vizes föld kiemelésekor szinte cuppognak a lapátok és csaknem úgy érzi magát az ember, mintha pék­iizemben lenne, ahol a kovászt da­gasztják. Jó azonban a kiásott csa­torna medrébe tekinteni, ahonnan a lassan folydogáló víz tükörsima felü­lete ezüstösen veri vissza a nap su­garait. Szorgalmasan dolgozik a szomszé­dos Lošonsky csoport is, melynek tagjai nyilván a versenyzászló láttán felbuzdulva, szaporábban forgatják kezükben a lapátot. Mozgásuk nem árulja el, hogy még újoncok ebben a szakmában. — Mi sokkal nehezebb feltételek mellett dolgozunk, mint szomszé­daink — hangoztatják és egy kis ne­heztelés érződik hangjukban, amit nyilván a versenyzászló elnyeréséért éreznek szomszédaik iránt. — Bár ha­tan vagyunk — ebben két leány — a napi 24 méteres teljesítményt így is megközelítjük. A munkacsoportok közötti verseny a brigádok tagjainak nagy érdeklő­dését váltotta ki a napi elsőség meg­szerzéséért. Egyébként bármely cso­port hódítja el a vándorzászlót, a di­cséret és az elismerés mindannyiuk­nak kijár, hiszen a napi normát né­hány kivétellel jóval túlteljesítik. Az pedig, hogy a vándorzászló naponta gazdát cserél, további jó munkára serkenti a fiatalokat. Az ifjúsági építkezésen járva Oto­kár Macko mérnökkel találkoztunk, aki szintén mint brigádos, az építés menetét irányítja. Tőle közelebbi tá­jékoztatást nyertünk a vízlevezető csatorna építéséről. — Ez a szakasz, ahol mi dolgozunk — tájékoztat — csak egyik részét képezi a Vásárút — Nagylúcs között épülő csatornahálózatnak. A vízleve­zető csatorna elkészítésével több mint 600 hektár terület válik termőfölddé. A jelenlegi szakaszon eddig 35 hek­tár szántóföldnek alkalmas területet csapoltunk le, melyen az EFSZ már ez idén megkezdheti a termelést. A munkát persze még két hétig to­vább folytatjuk. Mialatt u csatorna partján beszél­getünk, egy hintó áll meg mellettünk. A hintó derekában értékes rakomány, két tejeskanna, kenyérrel, paprikával, paradicsommal telt kosár foglal he­lyet. — Ez a brigádosok tízóraija — mondja L. Ciganek, a fiatal kocsis, aki oly hozzáértéssel szorítja marká­ban a gyeplöt, mintha csak tanyán született volna. A tízórai kiosztásánál kitűnt, hogy bizony nem szégyenlősek a fiatalok. Sokan — kétszer is sorba állnak. Később az is kiderült, hogy ezt a kedvezményt a szövetkezet nyújtja a brigádosok számára, akik komoly erő­kifejtéssel dolgoznak a lápos csator­nában. A szövetkezet megbecsüli őket és vasárnapok vagy a munka befe­jezte alkalmával saját teherautóját is rendelkezésükre bocsátja, hogy meg­ismerhessék a tájat. — A fáradság csak addig tart, amig hazaérünk — mondják a fiata­lok. — Bent a kastélyban vidám kör­nyezetet teremtettünk és a szórako­zásban sincs hiány. Munka, szórakozás, kulturális élet, ez az, ami a brigádosok számára ott­honossá varázsolta a környezetet. A bratislavai kerületben 17 ilyen bri­gád munkálkodik a vízlevezető csa­tornák építésén. A munka megacé­lozza az ifjak akaratát, megtanítja őket szeretni és tisztelni a fizikai munkát és mindazokat, akik a min­dennapi kenyerüket szerszámokkal a kezükben biztosítják. Ezek a diákok, munkások, parasztok, iparosok és a dolgozó értelmiségiek gyermekei, akik nyári szünidejük egy részének fel­áldozásával jelentős értéket hoznak létre népgazdaságunk számára. Szombath Ambrus 102.4%-ra, a Szlovákiai Bazaltkőbányák viszont csak 98%-ra teljesítették tervü­ket, de közülük egyikük sem tett eleget a versenyfeltételeknek. A verseny érté­kelésekor kitűnt, hogy a versenyben résztvevő ötven kereskedelmi vállalat kö­zül csak tíz üzem teljesítette a verseny­feltételeket. A helyi ipar üzemei a javí­tási és karbantartási feladatokat és a rendelésre készített termékek gyártási tervét csupán 92.3%-ra, az áru terme­lési tervet viszont 100%-ra teljesítették. A lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében fontos szerepet betöltő helyi ipari üzemek még mindig a men.y­nyiségi tervteljesítésre törekszenek, ahe­lyett hogy bővítenék a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat, jobb minőségben ] végeznék el s olcsóbbá tennék. Hasonló a helyzet a járási építészeti ."vállalatok­nál is, melyek kevés kivétellel nem tel­jesítik a tervet. Szembetűnő az olyan nagy visszaesés is, mint a losonci kom­munális szolgálat esete. Ez a vállalat az első negyedévben a vörös zászló tulajdo­nosa volt s a második negyedévben egy mutatóban sem teljesítette a verseny­feltételeket. A kerület magasépítészeti vállalata az első félévben 129 lakásegy­ség felépítésével maradt adós s több építkezésen formális • szocialista mun­kaverseny, ahol a szakszervezeti üzemi bizottságok nem figyelik teljes követke­zetességgel a verseny lefolyását s elha­nyagolják az értékelést. Olyan tünetek ezek, melyek arra engednek következtetni, hogy az el­ért részletsikerek ellenére is a nem­zeti bizottságok által irányított és ellenőrzött üzemekben méq igen sok a teendő a szocialista munkaverseny fejlesztése terén. Nekik is tudniok kell, ahol — mintahogy úgy is van a helyi jellegű üzemek túlnyomó többségében — formális a munkaver­seny, ott ez a komoly fogyatékosság a haladás, a sikeres tervteljesítés kerékkötője. Ezt pedig nem szabad sehol sem megtűrnünk. A verseny­mozgalmat ezekben az üzemekben is, mint ahogy arra a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács irányelvei figyelmeztetnek, az üze­men belüli verseny fejlesztésére kell irányítani, mégpedig úgy, hogy min­den egyes dolgozó, kollektíva és műhely között egészséges és kez­deményezést serkentő verseny foly­jék. A KNB és a járási nemzeti bi­zottságok szakosztályainak az ügy­körükbe eső vállalatok irányításában és ellenőrzésében ezt, a terv teljesí­tését előlendítő kérdést állandóan szem előtt kell tartaniok. Jó példáért nem kell messzire menniök. Pl. a járási építészeti üze­mek közül a Banská Bystrica-i vál­lalat azért érhette el a legjobb ered­ményeket, mert kifejlesztették a vál­lalaton belüli munkaversenyt, külö­nösen a legjobb dolgozó cím elnye­réséért folyó versenyt, melybe 136 dolgozó kapcsolódott be. Ezek a dol­gozók értékes kötelezettségeket vál­laltak a sikeres tervteljesítés érde­kében. A verseny eredményeit a ter­melési értekezleteken rendszeresen értékelik. Itt a szakszervezet is jó tömegpolitikai munkát végez s ennek is tulajdonítható, hogy a vállalat dol­gozói sok hasznos javaslatot tesznek, melyek valóra váltását maguk a dol­gozók ellenőrzik. Az ipolysági kom­munális szolgálatban is annak kö­szönhetik a tervfeladatok túlteljesí­tését, hogy a vállalat minden dolgo­zója versenyben áll egymással s kö­telezettségeiket elsősorban is a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások minőségének javítására, új szolgál­tatások bevezetésére, a javítási és karbantartási munkálatok idejének lerövidítésére irányítják. A dolgozók a vállalat irányításában, igazgatásá­ban a termelési értekezletek révén vesznek részt. A zvoleni Éttermek és Étkezdék vállalatában szerzett ta­pasztalatokat máshol is népszerűsít­hetik. A vállalat üzemi munkaiskola keretében gondoskodik a dolgozók szakképzettsége növeléséről stb. Ez a néhány példa is arra figyel­meztet, hogy az élenjáró üzemek tapasztalatain okulva a tervteljesí­tésben, a szocialista munkaverseny fejlesztésében elmaradó üzemek is az élre törhetnek, ha a nemzeti bi­zottságok, az illető üzemek vezető­sége, a pártszervezetek, a szakszer­vezet a dolgozók körében felkeltik az érdeklődést a szocialista munka­verseny iránt, ha bevonják őket a termelés irányításába, s ha lelkese­déssel követni fogják a kerület har­minchárom döntő fontosságú üzemé­nek a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának tiszteletére in­dított versenymozgalmat, melynek végső célja a tervfeladatuk túltelje­sítése. (Pb) ÜJ SZŐ 4 + 195 9- augusztus 11.

Next

/
Thumbnails
Contents