Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-09 / 219. szám, vasárnap

EGY HÉT ALATT 8G EZER LÄTBGÄTÔ a csehszlovák üveg moszkvai kiállításán Moszkva (ČTK) — A csehszlovák üveg moszkvai ki­állítását már az első héten mint­egy 80 ezer láto­gató tekintette meg. Nemcsak a moszkvaiak jönnek el a kiállításra, hanem a Szovjet­unió minden tájá­ról érkeznek ér­deklődők. A Moszkvában tar­tózkodó külföldi turisták sem mu­lasztják el az al­kalmat, hogy gyö­nyörködjenek a Kiállításban. A kiállításnak nagy sikere van. A látogatási köny­vek előtt sorba állnak mindazok, akik írásban kívánják megörökíteni lelkesedésüket. Diákok, tanárok, gyári munkások írnak dicsérő • szavakat a könyvekbe. A hirosimai értekezlet követeli az atomfegyverek betiltását, a katonai támaszpontok felszámolását HIROSIMA (ČTK) — PÉNTEKEN BE­FEJEZŐDÖTT AZ ATOM- ÉS HIDROGÉN­FEGYVER BETILTÁSÁRÓL TÁRGYALÓ V. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET. AZ ÉRTE­KEZLET FELHÍVÁSSAL FORDULT A VI­LÁG NÉPEIHEZ ÉS KORMÁNYAIHOZ, HOGY MINDEN EREJÜKKEL TÖREKED­JENEK AZ ÚJ VILÁGHÁBORÚ VESZÉ­LYÉNEK ELHÁRÍTÁSÁRA, FELSZÓLÍTJUK azokat a népeket, ame­lyeknek «nég nincs atomfegyverük, nyíl­tan jelentsék ki, hogy nem fognak atom­ifegyvert gyártani, nem végeznek sem­milyen kísérleteket e fegyverrel és nem engedik meg atomfegyver elhelyezését területükön — mondja a kiáltvány. Felszólítjuk áz atomfegyverrel rendel­kező népeket, mondjanak le róluk, vagy írjanak alá olyan nemzetközi egyezmé­nyeket, melyek garantálják az atom­fegyverek ellenőrzését, hogy így meg­akadályozzák az atomháború kitörését. Követeljük, hogy írjanak alá nemzet­közi egyezményeket a háborús veszély elhárítására, elsősorban olyan egyezmé­nyeket, melyek lefegyverzett övezetek aiakulását és az idegen területen elhe­lyezett haditámaszpontok felszámolását eredményeznék, ahogyan ezt a Rapacki­terv és más javaslatok ajánlották. Japán semlegesítése is hozzájárulna a világbé­kéhez. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozzák, hogy meg kell tiltani és törvényen kívül keil helyezni az atomháborút. Követelik a katonai tömbök felszámolását, atom- ­mentes övezetek alakítását a világ egyes részeiben, továbbá Nyugat-Németország és Japán atomfelfegyverzésének betiltá­sát Az értekezlet minden békevédőnek ja­vasolja, hogy követelje a nagyhatalmak csúcsértekezletének összehívását, az olyan létfontosságú nemzetközi kérdések meg­tárgyalására, mint amilyen az atomkísér­letek teljes betiltása, . más országokba irányuló atomfegyver-szállítmányok fel­tartóztatása, atomfegyverrel felszerelt csapatok nemzetközi viszályok színhe­lyére való kiküldésének betiltása, stb. „Felszólítjuk a Német Szövetségi Köz­társaság kormányát és népét, Japán kor­mányát és népét, hogy utasítsák vissza atomfegyverek elhelyezését államaik te­rületén. Atommentes övezetek létesíté­se az említett országokban nagy lépést jelentene nemzeti problémáik megoldásá­ban. Nyugat-Németország atomfelfeqly­verzése csak megnehezíti Németország újraegyesítését. Japán atomfelfegyverzése, melyet a felülvizsgált japán-amerikai biztonsági szerződésnek tartalmaznia kell, növelné a távol-keleti háború veszélyét és általában veszélyezteti a világbékét. A világ közvéleménye derűlátón tekint i szovjet-amerikai találkozó elé Szovjet emberek a Hruscsov és Eisenhower látogatásról Moszkva (CTK) - A szovjet napi­lapok továbbra is visszhangot hoznak Hruscsov elvtárs amerikai és Eisen­hower elnök szovjetunióbeli bejelen­tett látogatásáról. A szovjet dolgozók megelégedéssel nyilatkoznak a két államférfi találkozójáról. Alekszej Szurkov, neves szovjet köl­tő, a Lityeraturnaja Gazetában a kö­vetkezőket írja: „Magabiztosan kije­lenthetjük, hogy amikor a világ vala­mennyi országában ama augusztusi reggelen százmilliók tekintettek az újságba, vagy hallgatták a rádiót, A pártellenőrzés új formája a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) - Az SZKP alap szervezetei a termelő és kereskedel­mi üzemekben új szerveket választanak: az adminisztrációt ellenőrző bizottságokat. Egyes bizottságok az egyes gazdasági területek megren­deléseit és a kiviteli megrendelések, valamint a tervek idejében való teljesítését fogják ellenőrizni. Mások a termelés minőségével, az új technika" és technológia alkalmazásával, a termelés gépesítésével és automatizálásával fognak foglalkozni. Minden alapszervezet 3 — 6 bizottságot választ tekintélyes és a terme­lést jól ismerő kommunistákból. Várható, hogy a bizottságokba kb. egymillió párttag, tehát minden nyolcadik szovjet kommunista bekap­csolódik. ANASZTÁZ MIKOJAN elvtárs, pénteken fogadta Nguyen-Duy-Trinhet, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága poli­tikai Irodájának tagját, a KB titkárát és Le-Then-Nghi-t, a Vietnami Dolgozók Párt­ja KB politikai irodájának tagját, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság iparügyi miniszterét, akik szabadságukat a Szovjet­unióban töltik. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ parlamenti csoportjá­nak meghívására Julius Silverman és Stephen Swingler, az Angol Munkáspárt vezető funkcionáriusai, a brit parlament tagjai Szovjetunióba látogattak. (ČTK) A DÁN KORMÁNYHOZ a legutóbbi idő­ben sok tiltakozó levelet intéztek, ame­lyekben a dán dolgozók helytelenítik Dánia és a nyugatnémet militaristák együttmű­ködését és a rakétafegyverek raktározását Dánia területén. (ČTK) DE GAULLE Franciaország elnöke e hó­nap végén Algériába látogat. (ČTK) ŔOSEBURGBAN, az USA Oregon államá­ban felrobbant egy dinamitot szállító te­herautó. A szerencsétlenségnek 4 halálos és 30 sebesült áldozata van. (ČTK) KASSEL nyugat-németországi városban a békevédők a hirosimai atomtámadás 14. évfordulója alkalmából úgynevezett atom­elleni őrséget és emlékünnepeket tartottak. (ČTK) A DIE WELT című nyugatnémet napilap közölte, hogy Dr. Erích Mende, a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjának elnöke és Dr. Ernst Achenbach, e párt képviselője a párt nevében felszólította Von Brentano nyugatnémet külügyminisz­tert, hasson oda, hogy a Német Szövetségi Köztársaság felvegye a diplomáciai kap­csolatokat Lengyelországgal és Csehszlo­vákiával. (ČTK) A FRANCIA DEMOKRATIKUS közvéle­mény elítéli Franco Spanyolországának a demokraták ellen foganatosított megtorló intézkedéseit. Jelentős francia írók csoport­ja, mint Jean Paul Sartre, Claude Roy és Louis Aragon — tiltakozó nyilatkozatot írt alá 7 spanyol diák elítélése ellen, aki­ket „felforgató "tevékenységgel" vádolnak. (ČTK) AZ AN NIDA lap közlése szerint mintegy 34 000 libanoni polgár feliratokban, leve­lekben és táviratokban tiltakozott Far­dzsallah Helunak, Libanon Kommunista Pártja főtitkárának letartóztatása ellen. (ČTK) NEW YORKBAN csütörtökön megnyílt az afrikai országok kiállítása, amelyen a kiállí­tási tárgyak szemléltetően bemuattják az afrikai nép harcát a gyarmati járom alól való felszabadulásáért, Algéria független­ségi küzdelmét és Ghana győzelmét. (ČTK) hogy figyeljék a genfi politikai baro­méter mutatójának kellemetlen inga­dozását, elégedetten olvasták és hal­lották s megkönnyebbülve fogadták a világ két legnagyobb hatalma fejének készülő kölcsönös látogatásáról közölt hírt, mely új reménnyel töltötte el őket. Ha majd a szovjet emberek Nyikita Szergejevics Hruscsovot kikísérik tengerentúli útjára, e szavakkal bú­csúznak tőle: — Szerencsés utat, a világbékével térjen haza! Világvisszhang RABAT. — Az A1 Jamáhír című, a munkások és parasztok érdekeit vé­delmező marokkói antiimperialista hetilap azt írja, hogy Eisenhower és Hruscsov kölcsönös látogatása lépést jelent a világ feszültség enyhítéséhez és a világbéke megszilárdításához. BUENOS AIRES. - A Noticias Gra­fica azt írja, hogy a Szovjetunió és az USA kormányfőinek kölcsönös lá­togatása nemcsak Ázsia és Európa, hanem Latin-Amerika szempontjából is nagy jelentőségű lesz. Latin-Ame­rika szempontjából nagyon fontos a Szovjetunió és az USA együttműkö­dése, mert biztosítja fejlődésének le­hetőségét. A Clarín azt írja, hogy a kölcsönös látogatás fontos változást jelent a vi­lághelyzet alakulásában. A látogatások utat nyitnak a jólét és béke megte­remtése felé. A lap továbbá hangsú­lyozza, hogy nemzedékünk már két világháborút átélt és nem óhajt egy harmadikat. LONDON. - John Gollan, az Angol Kommunista Párt főtitkára a Daily Worker tegnapi számában a két ál­lamférfi kölcsönös látogatásával fog­lalkozik. „A látogatások iiatúrozott jelét mutatják annak, hogy a hideg­háború politikája és a NATO atom­stratégiája erőinek fogytán van. Eisenhower néhány héttel ezelőtt még kijelentette, hogy mindaddig nem fog beszélni Hruscsovval, amíg a Nyugat számára elfogadhatóan meg nem oldják a berlini kérdést. Most elsőnek hívta Hruscsovot az USÄ-ba. TEHERÁN. — Az iráni külügymi­nisztérium a bejelentett látogatások­kal kapcsolatban kiadott nyilatkoza­tában reményét fejezi ki, hogy az ál­lamférfiak kölcsönös látogatása meg­erősíti a békét és véget vet a Nyugat és a Kelet félreértéseinek. KOPPENHÁGA. - Hansen dán mi­niszterelnök megelégedéssel fogadta a világpolitika két központi alakja kölcsönös látogatásának hírét. „Fon­tos, mondotta, hogy e kér. áliam kép­viselői találkozzanak, eszmecserét folytassanak és megbeszéljék a prob­lémákat. A washingtoni és moszkvai látogatások reális politikai ítélőké-' pességre vallanak s reméljük, mind­két rész nagy politikai felelősségér­zetét fejezik ki" — mondotta Hansen dán miniszterelnök, majd azon remé­nyét fejezte ki, hogy a látogatások pozitív és reális alapot teremtenek a Kelet és a Nyugat előbb vagy utífcb megtörténő csúc -iértekezletére. Segni és Pella találkoznak Eisenhowerral Róma (ČTK) — Az olasz külügymi­nisztérium pénteken este közölte, hogy Eisenhower elnök Párizsba hívta meg­beszélésre Segni olasz miniszterelnököt és Pella olasz külügyminisztert. Eisenhower Washingtonban bejelentett útiterve szerint augusztus 28-án érkezik Londonba, hogy Maomillan miniszterel­nökkel tárgyaljon. Szeptember 2-án Pá­rizsba várják, hogy de Gaulleval tanács­kozzék. Segnivel és Pellával szeptember 3-án vagy 4-én találkozik. A találkozó idő­pontjáról és helyéről eddig semmit sem közöltek és a Fehér Ház szóvivője csak annyit közölt, hogy Bonn és Washington tárgyal e kérdésről. Egy péntek éjszakai további közlemény megerősíti, hogy Her­ter amerikai külügyminiszter elkíséri Ei­senhowert európai útjára. Az angol sajtó Eisenhower európai útjának céljairól London (ČTK) - Az angol és más nyugati lapok kommentárjai nem titkolják, hogy Eisenhower európai útjának célja a nyugati tömbben mutatkozó ellentétek elsimítása. Ezek az ellentétek fennállanak Nagy-Bri­tannia és Nyugat-Németország kö­zött, amelyek oka a Times bonni tu­dósítója szerint az, hogy Macmillan angol miniszterelnök a csúcsértekez­let gondolatának híve, és hogy az angolok bizalmatlanok a nyugat-né­metországi politikával szemben. Ellentétek vannak az USA és Fran­ciaország között is. A Yorkshire Post augusztus 8-iki számában azt írja, hogy az ellentétek oka egyrészt de Gaulle csekély érdeklődése az együtt­működés iránt az Északatlanti Egyezmény keretében, másrészt pe­dig az a tény, hogy a francia elnök legkevésbé sincs elragadtatva N. Sz. ÉRTHETŐ KÉRDÉS, melyet ma a tízhétig tartott genfi értekezlet be­fejezése után minden ember felvet: most már merre ? Mivel a tárgyalások befejező részében más világjelentő­ségű események történtek, melyek elkerülhetetlenül árnyat vetettek a genfi értekezletre, e kérdés a mi­niszterek hosszú tárgyalása iránt megnyilvánult nagy érdeklődés és a napirenden szereplő s végül tíz hét elteltével lényegében nyitva maradt problémák fontossága miatt is nagyon logikus. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy az értekezlet valójában nem ért vé­get. Pontosabban: lezárta genfi gyű­léseinek hosszú sorozatát, és a mi­niszterek által szerdán kiadott köz­lemény leszögezi, hogy a megbeszé­lések folytatásának időpontjáról és színhelyéről később egyeznek meg. A tíz hétig tartó tárgyalások során mégis csak sikerült egész sor aka­dályt leküzdeni és annyira közelebb hozni egymáshoz az álláspontokat, hogy lehetővé tegyék a megegyezést, különösen ha a bonni kormány és Adenauer kancellár személyesen nem gördítene rendszeresen mesterséges akadályokat a tárgyalás útjába. Az értekezlet tehát folytatódni fog. 'A legvalószínűbb, hogy akkor kezdi meg ismét munkáját, amikor New Yorkban összeül az ENSZ közgyűlése, tehát ősszel. Ez többé-kevésbé az eljárási rend ügye. Az „ügy lényege" sokkal bonyolul­tabb. FESZÜLT NEMZETKÖZI helyzetben és a szélsőséges nyugati imperialista Egyetlen lehetőség: a békés egymás mellett élés erők által mesterségesen szított hi­degháború viszonyai közepette a leg­helyesebb volna, ha a szocialista or­szágok fő béketörekvése a legége­tőbb, legfőbb kérdések megoldására mint pl. az atomkísérletek, Nyugat­Berlin és a német békeszerződés kérdésére irányulnának. Ezek ma is a legégetőbb problémák, és semmi olyan konkrét esemény nem történt a nemzetközi politikai gyakorlatban, mely e következtetés kiigazítására jogosítana fel. A világ háborúellenes erői ezért nem ernyedtek el e prob­lémák megoldására gyakorolt hatá­sukban. E problémák közül legalább egyet, az atomkísérletek problémáját már objektív emberi szempontokból is meg kell oldani, mivel kézzelfog­hatóan bizonyítható, hogy veszélyez­tetik az egész emberiség egészségét. Ennek ellenére, valamint a genfi érte­kezlet fa napirendi kérdéseinek rendkívüli fontossága ellenére szem előtt kell tar­tanunk egyes alapvető tényeket. Először azt, hogy a Nyugat és Kelet közötti vi­tás kérdések komplexumában minden problémának bizonyos helye és funkciója van, s mindkettőt tekintetbe kell venni, továbbá, hogy a kialakuló nemzetközi helyzet bizonyos változásokon mehet ke­resztül, tekintetbe veendő továbbá min­den egyes különválasztott probléma sür­gősségének foka. Elvégre minden prob­léma egymásba fonódik és kölcsönösen feltételezi egymást. A cél: a háború elhárítása. Logikai szempontból kevésbé fontos, melyik problémával kezdik, me­lyik lesz az az „első lépés", fontos, hogy sikeres legyen. Ez ugyanis a legfőbb. AZ ERŐVISZONYOK alakulása, vala­mint a nemzetközi kapcsolatok alakulá­sát meghatározó további objektív ténye­zők egész sora ugyanakkor számos lehe­tőséget nyújt a béke megszilárdítására. Az egyik ilyen lehetőség — s ez rend­kívül fontos — az amerikai-szovjet kap­csolatokban van, melyek a Szovjetunió és, az Egyesült Államok vezető állam­férfiainak küszöbönálló kölcsönös látogatá­sát tekintve ma a figyelem központjában áll. Mint ahogy befolyásolni lehetett az atomkísérletek beszüntetéséről szóló, egyezménnyel további nemzetközi kérdé­sek pozitív megoldását, éppen úgy ha­sonló jó hatás várható a szovjet-ameri­kai közeledéstől. Ezért természetesen, ha új viszonyok alakulnának ki a fő világ­hatalmak és a világ két társadalmi rend­szerének fő képviselői — a Szovjetunió és az USA kapcsolataiban, rendkívül so­kat tehetnének a hidegháború idült sza­kaszában a népeken elhatalmaskodott bi­zonytalanság és nyugtalanság megszün­tetésében. Tudvalevő, hogy a különböző társadal­mi rendszerű országok normális kap­csolatainak újbóli felvétele, a békés egy­más mellett élés és a békés verseny el­veinek gyakorlati érvényesítése nem az ezért küzdő szocialista országoktól, ha­nem a fő nyugati államok kormányától függ, melyek kitalálták és folytatják a hideg­háborút. Éppen ezért nagy figyelemmel kell követni a kapitalizmus belső fej­lődését és azt a konfliktust, mely a szélsőséges háborús körök és azok között játszódik le, akik már megértették a békés egymás mellett élés szükségét. Természetesen semmi biztosat nem vár­hatunk előre. A jelzett konfliktus egyen­lőtlenül alakul ki és számítanunk kell váltakozó „légkörre." LASSAN . EGY TÖRTÉNELMI korszakot felölelő görbe út vezet annak felismeré­sétől, hogy a szocializmust nem lehet háborúval elpusztítani (Nyugaton ezt már többnyire felismerték) ahhoz a következ­tetéshez, hogy békében kell egymás mel­lett élnünk. E korszakban a tőkés vilá­gon belül szembenálló nézetek mutatkoz­nak, így például az egyik oldalon Nehru, a másik oldalon Adenauer nézetei állnak szemben egymással. A békés egymás mel­lett élés és verseny már tény. Nyugaton csak most kezdik ezt elismerni és ennek alárendelni a politikát. A szocialista tábor országai semmi­lyen lehetőséget nem szalasztanak el, hogy meggyorsítsák az áldatlan hideg­háború végső felszámolását és rendes világviszonyokat teremtsenek. Különböző helyzetekben mindig más a fő láncszem és ezt nem mindig könnyű megtalálni. A genfi értekezlet után, mely a német kérdés és a nyugat-berlini kérdés jö­vőbeni megoldásához való hozzájárulásán kívül meggyorsította a szovjet-amerikai közeledésre tett gyakorlati kísérletet, nagy reményeket fűznek Hruscsov elvtárs amerikai útjához. Kétségtelenül a háború utáni történelem legnagyobb eseménye lesz. A békeszerető emberek világszer­te azt óhajtják, hogy következményei' is világtörténelmi jelentőségűek legyenek. ADENAUERÉK persze nem nyugodnak. Mozgósítják alvilágukat és minden esz­közt megragadnak, hogy zavarossá te­gyék a vizet. Eisenhower augusztus vé­gén Nyugat-Európába utazik. A béke megrontói ezzel kapcsolatban már lázas készülődéseket folytatnak. A világ már kinőtte ezeknek az elemeknek elképzelé­seit, de mégis sürgősen mindent meg kell tenni azért, hogy az ódivatú „kaiserroek" végleg a múzeumba kerüljön. JlRl HOCHMAN Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének amerikai és Eisenhower elnöknek szovjetunióbeli látogatásától. Nem kevésbé fontos­kérdés a franciákra nézve az USA álláspontja az algériai kérdésben. Ez a probléma az ENSZ közgyűlé­sének őszi ülésszakán kerül napirend­re. Franciaország attól fél, hogy az USA esetleg támogatni fogja az afri­kai és ázsiai országok azon határo­zati javaslatát, amellyel függetlensé­get követelnek Algériának. ®®®®®®®®®®®®®®®®®® Az építő Adenauer _ A SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG BÉ­KÉBEN AKAR.., A NEMZETEK KÖZÖTTI MEGÉRTÉS­SEL SZEMBEN A Tvorba karikatúrája ÜJ SZÖ 3 * 1959' au-flusztus .11

Next

/
Thumbnails
Contents