Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-08 / 218. szám, szombat

> l V ildg proletár jai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAJNAK NAPILAPJA 1959 i uguszus 0. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 218. szám Mit hozott a genfi értekezlet Közel 10 heti tanácskozás után befejezte munkáját a külügyminisz­terek genfi értekezlete. Felvetődik a kérdés, hozott-e valamilyen ered­ményt ez a hosszadalmas megbeszé­lés, közelebb jutott-e a világ a nyugtalanító problémák megoldása felé? A genfi értekezlet záróülésén a békerontó nyugatnémet küldöttség kivételével valamennyi résztvevő hasznosnak értékelte a tanácskozá­sokat és kijelentette, hogy a genfi értekezlet ugyan véget ért, de a tanácskozások a jövőben tovább foly­tatódnak. Vegyük tehát sorjába az eredményeket. A legfontosabb dolog, hogy a ta­nácskozásokon kedvező légkör ala­kult ki, amelyben mindkét fél ke­resni igyekezett a megoldáshoz ve­zető utakat. Ez nagy dolog, hiszen a hidegháború hosszú évei alatt a két tábor között úrrá lett a bizal­matlanság, amelynek megszüntetése sok és türelmes munkát igényel. Az értekezlet alatt sokat javult a nem­zetközi légkör, és ha nem is sikerült konkrét megoldásokat elérni, győzött a Szovjetunió évek óta hirdetett el­ve, hogy jóindulattal, őszinte törek­vésekkel valamennyi vitás nemzet­közi kérdést meg lehet tárgyalások útján oldani. Genf tehát kezdetét jelenti a tárgyalások sorozatának, amelyek lehet, hogy más színben, más formában, de folytatódnak majd és nyitva hagyják az utat a további eszmecserék számára. Ez kétség­telenül nagy lépés a hidegháború felszámolása felé. Lloyd angol kül­ügyminiszter pedig egész addig ment, hogy azt javasolta, a békét érintő vitás kérdések megoldására rendszeresen hívjanak össze csúcs­értekezletet. Mindezek a tények, az ellentétes nézetek és a még mindun­talan felbukkanó gáncsoskodás elle­nére. is azt bizonyítják, hogy a Szov­jetunió békepolitikájának elvei győ­zedelmeskednek. A genfi értekezlet másik eredménye, hogy a Németor­szág egyesítéséről folyó tárgyaláso­kon részt vett a Német Demokrati­kus Köztársaság is és tolmácsolhatta a békeszerető német nép álláspont­ját. A genfi értekezlet bebizonyí­totta, hogy Németország jövőjéről nem lehet dönteni az NDK nélkül. A tárgyalások folyamán mindenki világosan láthatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság konstruk­tív javaslatokat tett, rugalmas állás­pontjával elősegítette az ellentétes nézetek közeledését, ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaság képviselője minden rendelkezésére álló eszközzel, a genfi értekezleten elhangzott beszédekkel, diplomáciai manőverezéssel és a szövetségesekre gyakorolt nyomással igyekezett aka­dályt gördíteni a megegyezések út­jába. Genf bebizonyította, hogy a Németországról hozott döntéseknél feltétlenül figyelembe kell venni a szocializmus útján- haladó német nép érdekeit. Harmadik eredménye a genfi ér­tekezletnek, hogy valamennyi részt­vevő elismerte a nyugat-berlini helyzet tarthatatlanságát és a ve­szélyes probléma megoldásának sür­gősségét. Bár e kérdésben sem si­került végleges megegyezésre jutni, jelentős lépéssel közelebb jutottak a probléma reális rendezéséhez. Adenauer kormánya e kérdések tár­gyalásakor is bebizonyította, hogy görcsöfeen ragaszkodik a hidegháború továbbfolytatásához és ellenzi a nemzetközi feszültség mindennemű csökkentését. Lehet, sok emberben felvetődik a gondolat, hogy túlságosan szerények a genfi értekezlet eredményei. Ter­mészetes, hogy a világ békeszerető közvéleménye nagyobb eredményeket várt, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a Szovjetuniónak milyen ke­mény harcot kellett folytatnia a kül­ügyminiszterek értekezletének ösz­szehívásáért. S ezért érthető, hogy az első találkozó nem hozta meg a német békeszerződés megkötését, amely az európai feszültség csök­kentését eredményezte volna, vagy a berlini kérdés megoldását, stb. A genfi értekezleten még túlságosan hatott a nyugati küldöttségre a hi­degháborús politika, és pzért elutasí­tották a Szovjetunió ésszerű javas­latait. Ennek ellenére azonban a helyzet egyre több reális értékelése, megítélése hangzott el a genfi tár­gyalásokon, és Nyugat-Németország minden gáncsoskodása ellenére is — úgy látjuk — megtört a hidegháború jege, ami lehetővé teszi a jövőben a megegyezést. Csehszlovákia dolgozó népe nagy figyelemmel követte a genfi érte­kezlet tanácskozásait. Ez érthető, hiszen mint Németország szomszéd­ja, az agresszív német militarizmus leginkább sújtott áldozatai közé tar­tozott, ezért követelte Csehszlovákia részvételét a német kérdés megoldá­sában, és noha a nyugati hatalmak ellenzése következtében nem vehe­tett részt, Csehszlovákia népei re­mélik, hogy a további tárgyalásokon, amelyekre a genfi értekezlet előké­szítette a talajt, megoldják az euró­pai békét és biztonságot legjobban veszélyeztető problémákat. Tudjuk, hogy e feladat nem lesz könnyű, de reméljük, hogy Hruscsov elvtárs lá­togatása az USA-ban és Eisenhower amerikai elnök útja a Szovjetunióba, amelynek valóraváltásához jelentő­sen hozzájárult a genfi értekezlet is, hozzájárul a nemzetközi feszültségnek az egész békeszerető világ által annyi­ra óhajtott csökkenéséhez és a béke megszilárdításához. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentés e ,, A FÉLÉVI TERVET 102,1 százalékra teljesítettük Az ipar irányításának módosítása kezdeményezésre serkentette a dolgozókat ® Az ipari termelés 13 százalékkal, az EFSZ-ek tagalapja 35 000-rel növekedett ® A nép­gazdaságba 4 492 millió koronát ruháztunk be • A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért 1 203 kollektíva versenyzett volt, mint országos méretben. A népgazdaságban eszkö­zölt beruházások terjedelme a múlt év ugyanazon idő­szakához viszonyítva 212 millió koronával növekedett. Az egységes földmúvesszövetkezetek tag- és földalap­1959 első félévében folytatták hazánkban a CSKP XI. kongresszusán kitűzött irányelvekből és a CSKP KB márciusi teljes ülésén hozott határozatokból adódó to­vábbi politikai-gazdasági intézkedések végrehajtását, szem előtt tartva a CSKP KB-nak a dolgozók életszínvo­nala emeléséről, valamint további lényegbevágó kérdé­sekről szóló levelével kapcsolatos országos vita követ­keztetéseinek megtárgyalását. Az ipar, az építészet és a mezőgazdaság irányításúnak szervezésére vonatkozó módosítások, a tervezés és a pénzellátás terén 1959-ben foganatosított új intézkedésekkel együtt fokozzák a dol­gozók kezdeményezését, ami a döntő tényezők egyiké­nek szerepét töltötte be a Csehszlovák Köztársaság nép­gazdaságfejlesztési tervének sikeres teljesítésében Szlovákiában 1959 I. félévében. Szlovákiában az első félévben túlteljesítették az ipar nyerstermelési tervét, és a növekedés üteme ebben a félévben is gyorsabb I. AZ IPAR Az ipar nyerstermelési tervét 102,1 szá­zalékra teljesítették; a Megbízottak Testü­lete által Irányított iparban 101,5 százalék­ra. A nyerstermelési terv teljesítése és a növekedés üteme 1959 I. féléviben a kö­vetkező volt: 2 •o o "S N £.3 S S K2 > v '0) 4> > <0J O) š á C B • a — — n j, sjä a ^ C N ^ < « tfl A megbízotti testületek * vállalatai: helyi tüzelőanyagügyi és kőolajipari 100,7 7 építészeti (építőanyagter­melés) 102 19 közszükségleti Ipari 100,7 7 élelmiszeripari 102 3 közlekedésügyi 105 10 földművelésügyi 108 41 helyi ipar 100.9 14 szövetkezeti ipar 102 9 A minisztériumok vállalatai: energetikaügyl és vízgazdálkodási 103 11 kohóipari és ércbányaügyi vegyiipari nehézgépipari általános gépipari 113 21 102 11 99,9 13 100,3 28 Az 1958 1. félévében elért eredmények­hez viszonyítva a nyerstermelés 13 száza­lékkal növekedett, emellett a termelőesz­közök gyártása 16,8 százalékkal, a köz­szükségleti árucikkek termelése pedig 8,7 százalékkal emelkedett. A Megbízottak Testülete által irányított ipar nyersterme­lése 8,2 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének 70 százalékát a munkatermelékenység foko­zódásával, 30 százalékát pedig a foglal­koztatottság növekedésével érték el. Az iparban a tervben megszabott felada­tok teljesítésén 1959 I. felében 353 000 egyén, azaz 13 000-rel (i százalékkal) több dolgozott, ebből 271 000 munkás, vagyis 12 000-rel (5 százalékkal) több, 55 000 mü­szaki-gazdasági dolgozó, azaz csaknem 1000-reI kevesebb, mint 1958 I. félévében Az ipari dolgozók átlagos bére 2,7 szá­zalékkal emelkedett. Az ipari vállalatok egy dolgozójára vonatkoztatott munkater­melékenység 8,9 százalékkal fokozódott, és a tervet 2,6 százalékkal túlteljesítették. Az 14)58 I. félévéhez viszonyítva, külö­nösen a náthaláz okozta munkaképtelenség fokozódása következtében, rosszabb lett a munkaidő alap kihasználása. Az indokolat­jának további bővülése, gazdasági megszilárdítása, vala­mint az új begyűjtési rendszer és az új egységes be­gyűjtési árak bevezetésére irányuló intézkedések ked­vező társadalmi s anyagi feltételeket teremtenek a me­zőgazdasági termelés dönlő jelentőségű növelésére. Az anyagi termelés terén elért sikerek a lakosság életszínvonalának további emelkedésében nyilvánultak meg. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesz­tését Szlovákiában, a lakosság anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedését 1959 I. félévében részletesebben a következő adatok jellemzik: lan munkamulasztás csökkent. A túlórá­ban végzett munkák hányada a munkaidő alap keretében 5,1 százalékról 5 száza­lékra csökkent, jóllehet egyes vállalatok a termelési terv teljesítését túlórákban végzett munkával érték el. A személyes és a vállalati anyagi érde­keltség hatékonyságának növelésére irá­nyuló intézkedések eredménye az Sokölt­ség csökkenésében és a pénzügyi gazdál­kodás megjavulásában nyilvánult meg. Az, hogy a termelési gazdasági egységek 7,7 százalékkal több nyereséget értek el a tervben előirányzottnál, lehetővé tette a decentralizált szükségletek saját pénz­ellátásához, valamint a forgóeszközök ki­egészítéséhez szükséges források bővíté­sét. Nem teljesítik azonban elegendő mértékben a saját használatra fordított nyereséggyarapodásból való juttatás ter­vét éspedig különösen a Közszükségleti ipari Megbízotti Hivatal hatáskörébe tar­tozó vállalatokban. Jóllehet s nyereség­tervet általában túlteljesítették, egyes vállalatok nem teljesítették a nyereségek állami költségvetésbe való átvezetésének tervét. Az ipar egyes ágazataiban 1959 I. fél­éviében a következő eredményeket érték el: Az energetika szakaszán kétmilliárd kWh villamos áramot termeltek; az 1958 I. félévében elért eredményekhez viszonyít­va a villamos áram termelése 8 százalék­kal növekedett. (Folytatás az 5. oldalon) Közlemény a kormány üléséről Megszabták gépek áj árait A kormány 1959. augusztus 5-i határozatával megszabta a traktorok, a traktorokkal vontatott teherkocsik, a mezőgazdasági gépek és be­rendezések, valamint a hozzájuk való pótalkatrészek új árait az egy­séges földmfvesszövetkezetek és a szocialista szektor többi mező­gazdasági vállalatai számára. Ezek az új árak visszamenőleg 1959. július 1-től lépnek érvénybe. A kormány e további intézkedése hoz­zájárul a CSKP Központi Bizottsága 1959. június 5. és 6-i határozatainak végrehaj­tásához. A Központi Bizottság meghagyta, hogy a mezőgazdasági gépek eladási árait átlag 30 százalékkal, a traktorokét átlag 15 százalékkal és a pótalkatrészekét átlag 25 százalékkal szállítsák le. Különösen lényegbe vágó a mezőgazda­sági munkatermelékenység kifejezett nö­velését eredményező gépek és berendezé­sek árainak leszállítása, tehát azoké, amelyek elsőrendű jelentőségűek a mező­gazdasági nagyüzemi termelés gépesítése szempontjából s ezzel mezőgazdaságunk legfőbb feladatának teljesítésére a mező­gazdasági termelés szocialista átépítésének befejezésére s a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére is. A gépesítési eszközök új eladási árait feltüntető árjegyzéket a Földművelésügyi Minisztérium rövid időn belül kiadja. A kormány egyidejűleg meghagyta a földmüvelésügyi miniszternek, módosítsa azokat az irányelveket, amelyek alapján a gép- és traktorállomások használt gépe­Országszerte fokozódi k A GABONA ASZTAG B A HORDÁSÁNAK, CSÉPLÉSÉNEK ÉS A BEADÁSNAK AZ ÜTEME Az utóbbi napok jelentései arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a CSKP KB titkárságának a gabona betakarításról szóló felhívása nyo­mán javult a munkaszervezés és országszerte meggyorsult a gabona asztagba hordása, cséplése és a begyűjtésben is egyre jobbak a napi eredmények. A termésbetakarításból egyre több üzemi dolgozó veszi ki részét, s részben az ő szorgalmuknak is köszönhető, hogy az utób­bi napokban jobb eredményekről adhatunk számot AKAD MÉG ELÉG CSÉPELNI VALÖ A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy Szlovákiában meggyorsítsák az asztagolási és cséplési munkákat. Eddig 398 ezer hektár területen vé­gezték el a kenyér- és takarmányga­bona aratását (az összterületnek 87,2 százalékán). Aratásra vár még a žilinai, prešovi és a Banská Bystri­ca-i kerületben 47 ezer hektár gabo­na. MINDEN ERŐT A CSÉPLÉSRE Az állami gazdaságokban gyorsabb ütemben halad mind az aratás, mind a cséplés. Még 9200 hektár aratni­valójuk maradt az állami gazdasá­gok dogozóinak. A szövetkezetekben, habár az utóbbi napok jelentős ja­vulást eredményeztek, naqvobb len­dülettel kell hozzálátni a csépléshez, hiszen az, hogy csupán 184 ezer hek­tár földről csépelték el a gabonát, bizonyltja, az idei termésnek még 60 százaléka vár elcséplésre. MEGGYORSULT A MUNKA Tegnapi számunkban még elma­rasztalóan írtunk a libereci kerület­ről, oly értelemben, hogy a munka­szervezés még sok kívánni valót hagy maga után. örvendetes, hogy a legújabb jelentések már arról ad­nak számot, hogy a libereci kerü­letben is jobb a szervezés, a múlt évben a kerület 300 községében csé­peltek éjjeli műszakban és 150 te­herautó. sok briqádos segített a ga­bona asztagba hordásában. A kerü­let járásai között munkaverseny in­dult a beadás határidő előtti telje­sítéséért. AZ IDÉN IS KITESZNEK MAGUKÉRT A termésbetakarítási munkákban esztendőről esztendőre nagy segít­séget nyújtanak a tűzoltók. A múlt évben például 5 millió óra brigád­munkával segítették a mezőgazda­ságot. A „hagyományokhoz" híven az idép is kitesznek magukért a tűz­oltók és kiváltképpen a bratislavai kerületben végeznek példás munkát az aratásban. A nyitrai kerület tűz­oltói amellett, hogy segítenek a be­takarításban, kétszeres figyelemmel vigyáznak arra, hogy tűz ne pusz­títhassa el a termést. NÉPHADSEREGÜNK KATONÄI sem maradnak le, s ahol a szükség úgy kívánja, segítőkezet nyújtanak a dolgozó parasztsáqnak az idei nehéz termésbetakarítási munkákban. Szer­te az országban láthatók a tarlón a katonák, hiszen az utóbbi hét nap alatt 39 ezren vettek részt a csép­lésben, s munkájukkal 6630 munka­hétre becsülhető teljesítményt mu­tatnak ki. A néphadsereg allkulatai­nak brigádosai közül legtöbben a nyitrai, a bratislavai és a prágai ke­rületben dolgoztak. (m. f.) Karlovy Vary Brno Pardubice Plzeň Gottwaldov Banská Bystrica Ostrava Žilina České Budéjovice Jihlava V///.7//W//WW///////////////////////// sítési eszközeiket átadják az egységes földmüvesszövetkezeteknek úgy, hogy az eladási árakat az új gépesítési eszközök újonnan megszabott eladási árainak fi­gyelembevételével változtassák meg. A mezőgazdasági gépesítési eszközök árainak leszállítása az egységes földmú­vesszövetkezetek, valamint a mezőgazda­sági szocialista szektor többi vállalatai ja­vára új gépek és berendezések vásárlásá­val kapcsolatosan 1960 végéig egy milliárd koronát meghaladó megtakarítást eredmé­nyez, ebből csak ez év második felében 300 millió koronát. A kormány elvárja, mi­szérint a gépesítési eszközök árainak le­szállítása arra ösztönzi majd az egységes földmüvesszövetkezeteket, hogy nagyobb fokú gépvásárlások céljából nagyobb mér­tékben töltsék fel az oszthatatlan alapokat. * * * A kormány a lakásépítési terv teljesíté­sének biztosítására irányuló intézkedések keretében foglalkozott az épületelemekből felépített lakásrészek —, ^zaz a tipizált és szerelt komplett egészségügyi berende­zések (fürdőszobák, illemhelyek), valamint konyhafelszerelések, beszámítva a polco­kat és elválasztó deszkákat — értékesíté­se terén fennálló helyzettel és 1959. július 1-i hatállyal leszállította az épületelemek nagykereskedelmi árait. * * * A kormány ezenkívül megvitatta a vá­ros- és faluszépítési akció (Z-akció) kere­tében 1959 első félévében elért eredmé­nyekre vonatkozó beszámolót. A város- és faluszépitési akcióban önkéntes brigád­munkával több mint 40 millió órát dolgoz­tak le és több százmillió korona értékű mun­kát végeztek el. A legjobb eredményeket a žilinai, a Banská Bystrica-i és a prešovi kerületben, a cseh országrészekben pedig az olomouci, a gottwaldovi és a libereci kerületben érték el. A fürdőhelyeken mű­ködő helyi nemzeti bizottságok közül a legkiválóbb eredményt a Magas-Tátrai Városi Nemzeti Bizottság érte el. A kormány örömmel fogadta több nem­zeti bizottságnak a házlebontásokból szár­mazó anyag, a különféle hulladékanyag felhasználására irányuló kezdeményezé­sét. Kedvezően értékélte a nemzeti bi­zottságok arra Irányuló törekvéseit is, hogy jobb legyen az egyes akciók előké­szítése s hogy megszüntessék az épülőfél­ben levő házak mértéken felüli számát. * * * A kormány jóváhagyott ezenkívül egyes nemzetközi szerződésekre és egyezmé­nyekre, valamint kereskedelmi-politikai és gazdasági tárgyalásokra vonatkozó ja­vaslatokat. Foglalkozott továbbá egves foitos beruházások előkészítésével, vala­mint tervezési dokumentációjával.

Next

/
Thumbnails
Contents