Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)
1959-08-06 / 216. szám, csütörtök
A föld művelésügyi miniszter rádióbeszéde • • — Összpontosítsunk minden erőt az aratás sikeres befejezésére (Folytatás az 1. oldalról) tós segítség biztosításában. Határozottan, tettrekészen és a helyzet tökéletes áttekintésével kell megszervezniük különösen minden helyi forrás felhasználását, a brigádok, a közlekedési eszközök bevetését, biztosítaniok kell a szükségfes raktárhelyiségeket és területeket a nedves gabona teljes kiszárítására, valamint raktározására, meg kell oldaniok a községekben felmerülő energetikai problémákat és seqítséget nyújtaniok a begyűjtés folyamán felmerült akadályok eltávolításában. A betakarítás nehéz feltételei megkövetelik, hogy földművesszövetkezeteink tagjai, GTÁ-ink s állami gazdaságaink dolgozói az eddiginél sokkal jobban használjanak ki minden gépet, különösen a gabonakombájnokat és a gabonaéréssel kapcsolatos helyzetnek megfelelően operatívan szállítsák a mezőgazdasági gépeket a szükséges helyekre. Élenjáró kombájnosainknak — Michal Janytarnak, a barcai GTÄ dolgozójának, Václav Kŕížnek, a pohoŕenicei GTÄ dolgozójának és Bohumír Pospíšilnek, a znojmói gépgyár do ;gozójánfk s másoknak példamutatása arról tanúskodik, hogy nehezebb feltételek mellett Is elérhetők az átlagot magasan túlhaladó kitűnő teljesítmények. Kombájnosainknak azonban a legnagyobb segítséget kell nyújtanunk nehéz munkájukban, legyen a gabona elszállításának biztosításáról, avagy az általában előforduló üzemzavarok megszüntetéséről szó. Az egész betakarítás folyamán főleg a gabona behordásában mutatkozik aggasztó lemaradás. A mezőgazdasági üzemek és a nemzeti bizottságok ennek ellenére mindeddig nem biztosították minden járásban és kerületben a rendelkezésre álló eszköznek a gabona behordására való felhasználását. Ezért a mezőgazdasági üzemek saját közlekedési eszközeinek eddiginél jobb kihasználásán kívül nagymértékben segítséget kell nyújtani az üzemi közlekedési eszközök felhasználásával, kísérő személyzetük beve• • • • • • • • • •••••••••••••• a MODRA—KRÁĽOVA KÖZSÉG SZÖVETKEZETÉT a legjobbak között em/í legetik a pezinoki járásban. Nem is csoda, hiszen aránylag kevésbe jó minőségű földjeiken a helyes munkaszervezés és a belterjes gazdálkodás megszervezésével kimagasló eredményeket érnek el. A szövetkezet tagjainak igyekezete az idei gabonabetakarításnál is megnyilvánul. A cséplést négy gépen végzik s az első gabonát az állam raktárába szállították, ök voltak azok, akik másodiknak teljesítették gabonabegyűjtési tervüket a járásban. Az SZNF 15. évfordulójára tett kötelezettségvállalásukban pedig felhívják a járás minden szövetkezetét, hogy, erejüket latbavetve augusztus 15-ig fejezzék be a terménybe'.akarílást. Képünk a szövetkezet szérűjén készült és az asztagolós elltnutit mutatja be. Ha a kocsisok nem győzik hordani a gabonát, a cséplőgép nem hallgat el, mivel "a szövetkezetesek az előzőleg asztagolt gabonából zökkenőmentesen folytathatják a murikát. S ebben a fendkívül kedvezőtlen időjárásban ennek óriási jelentősége van. Ezt az eljárást minden szövetkezetnek követnie kell. (Foto: Petráš — ČTK) tésével, úgyhogy a folyamatos cséplés érdekében maximálisan meggyorsítsuk a gabona behordását mind a cséplőgépekhez, mind a kazlakhoz és csűrökbe. Á helyzet egyidejűleg megköveteli, hogy azon ipari üzemeink, amelyek lokomotlvokkal, stabil motorokkal rendelkeznek, szükség szerint kölcsönözzék oda őket mezőgazdasági üzemeknek. A folyamatos begyűjtés biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy állandóan üzemben legyen minden szárító berendezés, és a begyűjtési üzemek minden módon készségesen rendelkezésére álljanak az EFSZ-eknek és az állami gazdaságoknak a gabona átvételénél, raktározásánál. A begyűjtési munkákat szombaton és vasárnapokon is végezzék. Az eddig végrehajtott intézkedések azonban nem oldhatnák meg teljesen a helyzetet, ha a legközelebbi 10 — 14 nap alatt nem sikerülne lényegesen megjavítani elsősorban szövetkezeteink, GTÄ-inlc és állami gazdaságaink szervezőmunkáját a nemzeti bizottságok hathatós segítségével. A helyzet megköveteli, hogy a pártszervezetek vezetésével a helyi nemzeti bizottságokkal és az EFSZ-ekkel való szoros együttműködésben a betakarítási eszközök s munkaerők teljes kihasználásának figyelembe vételével operatívan megszabják a betakarítással kapcsolatos mindennapi konkrét feladatokat. A kormány az aratási munkáknak közvetlenül a közséqekben való sikeres megszervezése érdekében elhatározta, hogy a rendkívüli intézkedések keretében valamennyi süraős esetben ideiglenesen két-három hétre felmenti szolgálati kötelességeik aló! a HNB-k elnökeit, úayhoav a nemzeti bizottságok a betakarítás napi biztosítására az eddiginél is hathatósabb segítséqről kezeskedhessenek. A legközelebbi napokban egész népünknek méq iobban fokoznia kell erőfeszítéseit. Ez a fpladat a CSKP KB és a kormány idei aratási felhívása értelmében valóban az egész nemzet ügye. Köztársaságunk kormánya meg van ró'a győződve, hoqy mind falvaink, mind városaink eoész lakossága megérti e feladat sürgősségét, és most is segítséoet fog nyújtani az aratás befejezésében. A hronecl öntöde építését előzetes tervek szerint 1962-ben fejezik be. Azonban az öntöde máris öntvényeket készít a gyet val gépgyár számára. Az üzemben kevés olyan dolgozót találni, aki aktívan ne vett volna részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Felvételünkön Viliam Palajt látjuk, aki Čierny Balogról, az ismert hős partizánfaluból származik. Mindössze három éve dolgozik a gyárban mint marós, de tervfeladatait máris rendszeresen túlteljesíti, általában 115 százalékra. A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére Palaj elvtárs elhatározta, hogy egy öntvény megmunkálási önköltségét 40 koronáról 35-re csökkenti. 1 ÚJ szó Ahol megértik egym'st A CSKP KB-nak az ifjúság irányításáról és vezetéséről szóló határozata helyes értelmezésének lehetünk szemtanúi a kirányhelmeci járás Szolnocska községében, A helyi pártszervezet újjászervezte az addig gyengén tevékenykedő ifjúsági szervezetet. Irányítását kommunistára bízták és a szervezet működését állandóan szemmel tartják. íme az eredmény. Az ifjúság minden problémájával bizalommal fordul a párthoz, valamint a HNB és az EFSZ vezetőségéhez. A pártszervezet által feltárt hibákat a legnagyobb igyekezettel megszüntették, Gyűléseiken gazdasági és politikai témákon kívül, a kulturális magatartásra való neveléssel is foglalkoznak. Látván az EFSZ mezőgazdasági munkálatainak lemaradását készségesen jelentkeztek brigádmunkára. Első alkalommal 4 ha lucerna betakarítása után az EFSZ elnöke nemcsak szép szavakkal mondott köszönetet, hanem meg is jutalmazta a lányokat és fiúkat. Ezekután az ifjúság 150 q terményt csépelt ki vasárnapi műszakban. A szövetkezet, valamint a pártszervezet vezetősége, értékelvén az ifjúság lelkes munkáját, azt a határozatot hozta, hogy a mezőgazdasági munkálatokban résztvett fiatalságot munkája jutalmaként a szövetkezet kultúralapjából autóbuszkirándulásra viszi a Magas-Tátrába. KANDA FERENC, a királyhelmeci JPB dolgozója. Közös erővel Síkabonyban szemveszteség nélkUI folyik a betakarítás. Magszárltókat állítottak fel, ahol rossz Idő esetén a nedves gabonát kiterítik. A falu lakosságának csak egy része tagja az EFSZ-nek, a többiek gyárakban és egyéb helyeken dolgoznak, de munka után vagy szombaton és vasárnap segédkeznek a gabona betakarításánál, mert ezt tartják most a legfőbb feladatnak. A sok sürgős munka mellett a ku'túra fejlesztésérül sem feledkeznek meg nálunk. A ' tűzoltók és a Vöröskereszt kulturális i csoportja tízszer adta elő Gárdonyi Fehér Anna című darabját, melynek bevételeből egy televiziós készüléket vásároltak. Mos) a fiatalság munka után a televíziót nézi, és nem járnak már annyit a kocsmába. Csibrei Anna, Síkabony SZÜLŐFALUMBAN, amióta csak eszemet tudom, esztendőről esztendőre két gép csépelte ki az egész falu gabonatermését. Igaz, a koromat tekintve nem emlékezhetem a régmúltra annyira, azonban apám is így tudja. Ő viszont már a hetven felé közeleg, s kihagyás nélkül minden nyáron hetekig nyelte a cséplőgép porát. Voltak esztendők, amikor még fiatalabb volt, mint a cséplőcsapat lelke az etetőlyukban töltötte az egész cséplési időt. S ez a munka sok figyelmet kíván az embertől, hiszen jó etetőinek csak azt nyilvánították a gazdák, aki amellett, hogy sűrűn eresztgette a kévéket a cséplő dobjába, azt érzéssel csinálta, mert a gazda, akár az ellenőr, olykor kivett a szalmából egy-egy csomót, s ha szemet talált a kalászban, bizony leszállította az etetőt a cséplőgép dobjáról Ez viszont már hátrányt jelentett, mert akkor a nálunk bevett szokások szerint az etetőt mindig a gazda kosztolta, akinél éppen a cséplés folyt. Tehát, ha az apám végigetethette a gépet, ez anyámat is mentesítette a főzési gondoktól, persze annál több ingujjat kellett foltoznia, hiszen a kévék szinte „megették" a ruhát... De nem is erről akarok most szólni, hanem arról, hogy a két cséplőgépcsoport között esztendőről esztendőre mily virtuskodás folyt. S hogy az etetőről is szó esett, ez csupán azért történt, mert jórészt tőle függött, mennyire tömi a gépet, s mennyiben tudták őt a • fiatalok „megvesztegetni" egy pohár borral, vagy féldecivel, még annak az árán is, hogy ez veszélyes játék volt, mert ahogyan már említettem, az „állásával" játszott az az etető, aki engedett a fiatalok csábításának, vagy éppen benne is felébredt a virtuskodás, s tömte, etette a gépet olyannyira, hogy az erős gőzkazán néha már alig bírta szusszal. S ilyenkor sok szem ment a szalmába is. De ki, melyik etető tudott volna ellentállni a virtuskodásnak, no meg mindegyikben azért ott motoszkált egy hátsó gondolat is: Ha ma jobban megnyomjuk, lefőzzük a másik csoportot. No Káros virtuskodás helyett... meg, több mázsából több lesz a részesedés is. A géprészt, mert a cséplőgépcsapat emberei részt kaptak, azután fizette a gazda, mennyi kicsépelt gabonát vittek a raktárába, vagy a padlására. Ha jól emlékszem, minden 29-ik, vagy 30-ik mázsát kapta a csoport 16 — 18 embere. ANNAK IDEJÉN a házaknál, a szérűkben, asztagokból csépelt a falu. S ne adj isten, ha egymás mellé került a két gép. Akkor aztán még a legprecízebb, legszőrszálhasogatóbb gazda sem tudott gátat vetni a virtuskodásnak, a „ki vagyok én" hetykeségcknek. Ilyen esetben mér verseny folyt a reggeli kezdésnél. Reggeli, dehogy beszélhettünk akkor ilyenről, hiszen még sötét volt, amikor a gépész meghúzta a gőzsípot, mely oly vésztjóslőan, fülsiketítőén sípolt, hogy a legmélyebben alvó emberből is elszállt az álom, s pillanatok múlva már ott termett a helyén. Vita alig volt, hogy ki megy a szalmakazalra, vagy kévét hányni. Megvolt a beosztás, ez naponta változott, úgy hogy mindenki tudta, ha ma zsákot hordott, holnap a szalmakazalon a helye, csupán a félrészesek különböztek a többitől abban, hogy az ő helyük mindig a törek meg a pelyvalyuknál és az etető mellett volt s a kereset szétosztásakor csak félrészt kaptak. S ezek a félrészesek, mivel ezt a munkakört általában a legfiatalabbak kapták, voltak mindig a verseny, ha azt az akkori virtuskodást így nevezhetjük, elindítói, ök szították a tüzet úgy délután uzsonna táján, átkiabálva a szomszédos cséplőcsapatnak: Mehettek a csudába a 80 mázsátokkal, nekünk már 100 mázsán felül van. Adjátok a rossz vasasnak a kávédarálőtokat.. . Hát ilyen volt akkoriban a virtuskodásból fakadó versengés. Senki sem szervezte tudatosan, csupán a parasztemberben élő legénvkedés. hetykeség váltotta ki. Az alkalmilag kiugró teljesítmények hajszolása nem egészséges, tehát nem is ésszerú. MANAPSÁG is előfordul, sőt nem egy szövetkezeti elnök szájából hallhatja az ember: Nálunk senki sem beszélt róla, senki sem szervezte, de oly munkaverseny folyik a csoportok között, hogy keresni kell még ilyet az országban. Csak dicséret illeti azokat az embereket, akik az ügy érdekében, kiváltképp most, amikor már sarkunkban az idő, fokozott teljesítménnyel dolgoznak, és a cséplőcsoportok versenyeznek egymással. De mit ér az olyan verseny, ha talán még maga a versenyző sem tudja kivel is versenyez, ki lett a győztes. Márpedig a szervezetlen, céltudatlan versenyben, melyet soha nem értékelnek, aligha tudják, ki lett az első, miért s milyen jutalmat kap kiváló munkájáért. Nincs sok értelme annak, hogy a tökéletesen egészséges ember virtuskodással, erőkihasználással állandóan hajszolja magát, mert erejére, kitartó munkabírására nem alkalmakkint, hanem állandóan szüksége van. Tartósan kiemelkedő munkaeredményt nem nagy nekilódulással, különleges fizikai megerőltetéssel, hanem új, könnyebb munkamódszerek begyakorlasával s a gépek gazdaságos kihasználásával kell elérni. így bizony, nem az a munkaverseny, ha valaki a cséplésnél azt mondja: két zsákot viszek egyszerre a pótkocsira, hanem az, ha az illető ügyességével, s a gép segítségével egész idény alatt kiváló teljesítményt nyújt, anélkül, hogy túlfeszített fizikai erővel dolgoznék. VALAMIKOR apáról fiúra szállt a parasztember tudománya, a munkafogások, a földművelés csínja-bínja. Ma már a tudomány közkincs, még a falusi ember tudománya is az. S az egészséges munkaversenyben éppen az a legnagyszerűbb, hogy a versenyzők elsajátítják egymás módszereit, munkafogásait. S az a szocialista munkaverseny jó, amelyben nem a nyers erő, a kérkedés hozza meg a sikert, hanem ha az illető brigád vagy az egyén a legeredményesebb munkamozdulatok ritmusos, ügyes, folyamatos begyakorlásával iparkodik elérni a jobb eredményt és becsületes, nemes versengésben győz a brigádok közötti versenyben. Ilyen nemes verseny azonban nem születhet magától, ösztönösen csupán virtuskodás lehet minden kérkedésből, már azért is, mert" ha nincs megfelelően nyilvántartva, senki sem törődik vele, még a helyesen indult versengés is lelohad, hiszen az illető nemhogy jutalmat, de még dicsérő szót sem kap kiváló teljesítményéért. A szövetkezetekben pedig megvan minden feltétel arra, hogy a csoportok és az egyének nemes' versengéssel törekedjenek a jobb eredmények elérésére. Arra is akad anyagi eszköz, hogy a verseny élenjáróit megfelelőképpen jutalmazzák. Az ilyen jól szervezett verseny mindig meghozza a gyümölcsét anélkül, hogy a versenyzőknek kivenné a „zsírját". Helyesen használják fel a verseny előnyeit most a termésbetakarítás meggyorsításáért az olomouci kerületben, ahol nagy versengés folyik « traktorosok köpött a kerületi vándorzászlôért. A kombájnosok ki is használják a nap minden percét, óráját, s napi teljesítményük meghaladja a 6—8 hektár gabona learatását, kicséplését. A CSÉPLÉS meggyorsítására indult a nemes versengés Strukov községben is. A versenyzők érdekeltek abban, hogy jobban kihasználják a napot, a cséplőgépet, hiszen a rendes díjazás mellett minden 25 mázsa kicsépelt gabona után 6,8 munkaegységet kap a cséplőcsapat. Mennyiben más ez a verseny, mint az előbb említett régi virtuskodás. Hát kapott azelőtt valami különjutalmat az az .ember, aki igazán erejét megfeszítve vágta a más tarlóján a rendet? Vagy egész nap a gazdának csépelt? Igaz, valamivel többet keresett, ha többet csépelt, de ez édes-kevés volt, még fájdalomdíjnak sem mondható, hiszen másnap az előző napi megfeszített munka után jóval kisebb volt a teljesítménye. Minden munkának és versenynek akkor van értelme, ha az ember jókedvvel végzi, s öröme telik benne, kivált akkor, ha eredményeit értékelni is tudják. így az illető érzi, hogy a verseny nem csupán öncélú dolog, mert amellett, hogy anyagiakban is előnyt szerzett, a társadalomnak is jót tett, a közös ügyért szállt síkra. A preroviak versenyfelhívása a terméshozamok fokozására szintén nagy visszhangra talált. Az ország minden csúcskében beszélnek róla a szövetkezetesek, s ha ezt a kezdeményezést szerte az országban helyesen fogják majd fel a szövetkezeti tagok, a járási párt- és nemzeti bizottságok a szervezés, a verseny élére állnak, oly nagyszerű, országos versenymozgalom lesz a preroviak felhívásából, amilyenre még nem volt példa. Az első lépések már megtörténtek, hiszen a komáromi járás szövetkezetesein kívül a szepsi járásban is arról tárgyal a falu népe, mivel válaszolnak e versenyfelhívásra. A zselízi járásban levő nagysal16i szövetkezetesei is készrk a válasszal, sőt a feladatok túlteljesítéséről beszélnek, hiszen ez a szövetkezet már az idén teljesíti az 1960-as év feladatait. KELJEN HÄT VERSENYRE már most a behordás és a cséplés alatt minden szövetkezet, a mezőgazdaság felelős vezetői vegyék kézbe a verseny szervezését, irányítását s fáradhatatlan munkával hassanak oda, hogy a még sok helyen előforduló káros virtuskodás, kérkedés helyébe egészséges, nemes versengés lépjen. S olyan legyen a verseny, hogy abban ne az ember, hanem az ész, a gép húzza a „rövidebbet". « MÉRY FERENC ÜJ SZÖ 5 * 1959- augusztus 1.;