Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-05 / 215. szám, szerda

emunál irii uiLu.u ,<Mnni*>fWTi<Mf'<iirf fi irfrfi an« A lévai Palma-gyárban még e hónapban megkezdődik az üzemi spartakiád Ipari és mezőgazdasági üzemeink a járási spartakiádok sikeres befejezése után nem nyugodtak babéraikon. Sportfelelőseik tovább folytatták munkájukat és kidol­gozták az üzemi és a falusi dolgozók spartakiádjának programját. Az ilyen lelkiisme­retes sportmunkások közül valók Štefko és Kudela elvtársak, akik a lévai Palma­gyárban az összes sportoló segítségével hozzáfognak üzemi sportjátékaik megrende­zéséhez. Befejeződtek a fesztivál sportjátékai Kézilabdázóink aranyérmet szereztek A röplabdázóké az elsőség Kudela elvtárs kezdeményezésére a gyár közelében röplabda-pályát létesítettek. Az egykori szénraktár helyén önkéntes brigád­munkával gyakorlópályát építettek hulladék­faanyagból hálótartó oszlopokat, palánkot, a pálya körül öltözökabinokat építettek. A röplabda-pályát kosárlabdázásra is fel akarják haználni, már csak azért is, mert ezen sportág iránt is csaknem olyan nagy az érdeklődés, mint a röplabdázás iránt. Eddig négy csapat tartja rendszeres edzé­seit a pályán. A karbantartók, a lakatos­műhely dolgozói és más üzemrészlegek, hi­vatali osztályok együttesei veszik majd fel a küzdelmet augusztus hó folyamán az üzemi elsőségért. Erre a célra Ízléses em­léktárgyakat is kiszemeltek már, amelyek­kel az első három helyezettet tüntetik majd ki. Az asztaliteniszezők is jelentkeznek A röplabdázók kezdeményező lépése ma­gával ragadta a többi sportembert is a gyárban. Az asztaliteniszezők szintén el­határozták, hogy megrendezik az üzem­részlegek közötti vetélkedést. Eddig 14 férfi adta be nevezését. A nöi dolgozók között még folyik a toborzás, s valószínű­leg nem eredmény nélkül. Az atléták fő­leg dobó- és ugrószámokban mérik össze erejüket. A nők 3 kézilabda-csapatot állí­tanak össze: Jelenleg folynak az edzőmér­kőzések Tolmács és a környékbeli együtte­tesekkel. Ötletes újításra gondolnak A Palma-üzem sportolói felvetették azt az ügyes gondolatot, hogy a bratislavai. Nové Mesto nad Váhom-i, kassai, lévai üzemek válogatott együttesei a különböző sportágakban körmérkőzés formájában ve­télkedjenek egymás ellen. Ennek a gon­dolatnak lenne még egy előnye, mégpedig az, hogy az üzemek dolgozói ezzel egy ka­lap alatt megtekinthetnék az illető üzem berendezését, munkafolyamatát, tapasztala­tokat . is szerezhetnének, majd barátságos mérkőzések keretében mérhetnék össze erejüket. A terv nagy visszhangra talált az üzemben, s mást már csak a megvaló­sítására várnak. Erre a célra az Igazgatói alapból vándordíjat is felajánlanak. A lévaiak az üzemi spartakiádok meg­rendezésében örömmel járnak az élen. Az lenne mindnyájunk óhaja, hogy minél több üzem kapcsolódjék be ebbe az akcióba mind a lévai, mind a többi járásban. Ki kell építeni az üzemek és a falusi dolgozók aktivitását a sportjátékok terén, hogy minél nagyobb tömegek megmozga­tásával népszerűsítsék a sportágakat. Mintaképünk a Szovjetunió nemzeteinek spartakiád-bemutatói, amelyeken túlnyomó részt sportversenyek szerepelnek. (h) Magyarország nagydíjáért versenyeztek a motorkerékpárosok Budapesten a Városligetben került sor mintegy százezer néző előtt a motorke­rékpáros és autós nagydíjért kiírt ver­senyekre. A jelenlevők kellemes időben érdekes küzdelmeknek lehettek szemtanúi. A versenyen részt vevő francia, osztrák, holland, német, svájci, lengyel és cseh­szlovák versenyzők közül a legsikeresebben a németek szerepeltek. A csehszlovák versenyzők nem fogtak ki jó napot s csak mérsékeltebb eredményeket értek el. A 4400 m hosszú körpályán, mely Budapest ut­cáin vezetett, a következető eredmények születtek: 125 cm3 (15 kör): 1. Zimpel (NDK) MZ 42:15, 2. Krumpholz (NDK) MZ 44:02,4, 3. Bischoff (I DK) MZ 44:28,6, 4. Kovács (magyar) MZ 44:54,5, 5. Haral (magyar) MZ 45:02. 350 ccm (25 kör): 1, Szűcs László (ma­A bécsi fesztivál sportjátékai véget értek. Számunkra az utolsó vetélkedések is sikert hoztak, amennyiben kézilabdázóink aranyérmet szereztek. A kerékoározók vetélkedésében az egyé­ni küzdelmekre került sor, melyek során Petráš a negyedik helyet foglalta el. Az utolsó nap a következő eredményeket hozta: LABDARÚGÁS: Jugoszlávia—Szovjetunió 2:1 (1:0), Magyarország—Ausztria II. 10:4 (4:2). A végső sorrend: 1. Jugoszlávia, 2. Szovjetunió, 3. Magyarország. 4. Ausztria I. KERÉKPÁR: 1. Schober 3:15:08, 2. Bu­rek 3:15:08,2, 3. Möbus (mindnyájan NDK), 3:15:08,4, 4. Petráš (csehszlovák) 3:15:08,6 óra. RÖPLABDA: Nők: Csehszlovákia—Romá- 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Izrael, nia 3:1, Finnország—Olaszország 3:2, Len­gyelország—Bulgária 3:0. Végső sorrend: 1. Lengyelország, 2. Bulgária, 3. Csehszlo­vákia, 4. Románia. Férfiak: Finnország­Magyarország 3:0, Olaszország I.—Ausztria 3:1, Szovjetunió—Izrael 3:0. Végső sorrend: 4. Olaszország. KÉZILABDA: Csehszlovákia—Lengyelor­szág 18:9, Lengyelország—Ausztria II. 18:12, Ausztria .1—NSZK 23:7, Ausztria II.— Ausztria I. 19:14. Végső sorrend: 1. Cseh­szlovákia, 2. Lengyelország, 3. Ausztria II. 4. Ausztria I., 5. NSZK. gyar) AJS 1:06:47, 2. Risz J. (magyar) AJS 1:07:08, 3. Cserkúti (magyar) Norton 1:07:19,6. 4. Hernádi (magyar), 5. Srna (csehszlovák), 6. Orbán (magyar). 500 cm3 (25 kör): 1. Gläser (NDK) Norton 1:05:42, 2. Szabó L. (magyar) Nor­ton 1:06:12, 3. Kiss Gy. (magyar) Norton 1:07:02, 4. H. G'äser (NDK), 5. Callede (francia), 5. Nagy Gy. (magyar). Oldalkocsik (15 kör): 1. A. Ritter (NSZK) és Berta (magyar) BMW 43:15, 2. Domsa, Benedek (magyar) BMW 43:40, 3. Pohlhers, Föll (NSZK) Norton 43:53,5, 4. Pontgrátz, Wintersberger (osztrák), 5. ifj. Gaál, Meiszne (magyar), 6. Pettenkoffer, Metzger. Autók 1100 ccm-ig (10 kör): 1. Jan­kowszki (lengyei) RAK 30:05, 2. Mezei (magyar) Fiat 30:47,4, 3. Bielak (lengyel) KRAB 30:54,8, 4. Széles (magyar) Wart­burg 31:50. MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ NEVEZÉS A szeptemberben Gottwaldovban meg­rendezésre kerülő hatnapos motorkerék­pár-versenyre a rendező bizottsághoz megérkezett az első jelentkezés. Szabad Írország a dublini autoclub csapatát je­lentette be: Tagjai: W. H. Russel, M. H. Bryen és G. Lamb. Mindhárman csehszlo­vák Jawán versenyeznek majd. Az egyé­nibe M. L. A. Bellt nevezték, aki 250-es Jawán vesz részt a versenyen. SPORTHÍRADÓ • Vlaardingen: A Hollandia—Svédor­szág női atlétikai találkozó a hazaiak 76:41 arányú győzelmével végződött. A diszkoszvetésben Van den Bosch 47,92 m-el új holland csúcsot dobott. • Budapest: Északnyugat-Anglia ököl­vívó-válogatottja magyarországi portyája során a kaposvári Dózsa öklözöi ellen szerepelt és 8:12 arányú vereséget szen­vedett. • Hamburg: Az NSZK nemzetközi te­niszbajnokságán Bungert (NSZK) 6:3, 3:6, 6:3, 6:2, arányú győzelmet aratott Fox (USA) felett. További eredmények Le­genstein (NSZK)—Skonecki (lengyel) 6:4, 6:3, 6:0, Ayala (Chile)—Voorhees (USA) 6:4, 6:2, 6:2. Nők: Vollmer (NSZK)— Heegewaldt (Chile) 6:1, 8:6. • Budapest: A magyar fővárosban augusztus 7—9-e között nemzetközi kis­pályás kézilabda-tornát rendeznek esti világítás mellett. A tornán a legjobb ma­gyar csapatokon kívül részt vesz a né­met Phoenix Essen együttese is. • Belgrád: Véget ért a Jugoszlávia körüli kerékpárverseny. Az utolsó szaka­szon (Vraneböl—Skoplje, 74 km) a bol­gár Kocev szerezte meg a győzelmet. Az összetettben az első helyen a bolgár Christov az ugyancsak bolgár Kocev és a jugoszláv Levacsics előtt végzett. • Algír: A francia úszóbajnokságok utolsó napján A. Cáron a női 100 m-es pillangóban 1 p 15,9 mp-es idővel új francia csúcsot úszott. A férfiak 400 m-es gyorsúszó-számában 4 p 34,4 mp-es idővel Montsarret szerezte meg a győ­zelmet. Sportjegyzetek a VIT-rol mérkőzésen nyújtják legjobb teljesítmé­nyeiket. Igy volt ez a múltban is, ami­kor például a KK-ban saját magukat múlták felül és nagy meglepetéseket sze­reztek. Nos, a nemzetközi labdarúgó­tornán sem tapadták meg magukat, a második félidőben fergeteges rajttal lepték meg a ČH védelmét és Schleger góljával a maguk javára döntötték el a moszkvai Szpartak elleni mérkőzést is s ezzel megnyerték a tornát. A barátság jegyében találkoztak egyébkánt a labdarúgók is. A Westham Unitéi profijátékosai és a ČH Bratislava csapata között igen szí­vélyes baráti viszony alakult ki és ugyanerre került sor az Austria együt­tesével is. Hasonló volt a helyzet a moszkvai Szpartak és vetélytársai között úgy, hogy igazi baráti légkörben folytak a mérkőzések. Véget ért a VIT sportjátékai, melyek ezúttal is értékes eredményeket hoztak. A vetélkedéseken derekasan meg­állták helyüket a mieink is. Azonban a számszerű teljesítményeknél is font o ­sabb, hogy a sportjátékok valamennyi részvevője abban a tudatban állt rajt­hoz, hogy a vetélytárs egyúttal barát is s így eszményi körülmények között foly­tak a versenyek, melyek a VIT történe­tének egyik legszebb fejezetét jelentik. Y—<J • •••••••••••••••••••• M. Knotek, kézilabda-csapatunk edzője, így nyilatkozott: — Örülök, hogy a mieink ismét bebizonyították, miszerint értenek a kézilabdahoz. Az ifjúsági sportjátékok kézilabda-tornájára gondosan készültünk, tehetséges fiataljaink jól szerepeltek és az aranyérem, amit szereztek, bizonyítja a legjobban, hogy jól állunk ebben a sportágban. Nincs mitől tartanunk a jö­vőben sem. Mostani győzelmünk egyéb­ként teljesen megérdemelt. Összesen 130 gólt értünk el és mindent egybevetve: nagyszerű teljesítményt nyújtottunk. Tak­tikailag és technikailag felette állunk el­lenfeleiknek, jobbaknak bizonyultunk még a lengyeleknél is és jól szerepeltünk még akkor is, amikor a torna vége felé már kiütköztek a fáradtság jelei. Kosárlabdázóink mindenütt nagy elismerésben részesültek. Nemcsak a pályán, de egyébként is példásan vi­selkedtek, igazi sportemberekhez méltóan és a hajón, ahol laktak, is közkedvelt­ségnek örvendtek. Érthető tehát, hogy csak nehezen búcsúztak a hajó legény­ségétől, hiszen vele is jó barátságot kö­töttek. Megemlékezésül több VIT-jelvényt adtak át a kapitánynak, aki nagy öröm­mel fogadta a kedves ajándékot. Az Austria labdarúgói, akik a legutóbbi osztrák bajnokságban bizony meglehetősen gyengén szerepeltek, ismét bebizonyították, hogy nemzetközi • • • • Szerda, aug. 5. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: PRAHA: Elsők és utolsók (cseh) 10.30. 14, 16.15, 18.30, 20.45, METROPOL: Nagy azúrkék országút (olasz) 16, 18.15, 20.30, POHRANIČNÍK: Fényes nappal történt (svájci) 16. 18.15, 20.30. SLOVAN: Rendkí­vüli parancs (NDK) 16. 18.15, 20.30, TAT­RA: Ismeretlen a háttérben (francia) 16, 18.15, 20.30, MIER: Lövés a parton (kínai) 18, 20.15, MLADÝCH: A világ artistái (szov­jet) 16, NÁDEJ: Az ördög nem alszik (szlo­vák) 20, ZORA: Polónia-expressz (NDK) 18, 20, PARTIZÁN: Akiket nem győztek le (cseh) 18, 20, VÁRUDVAR: Az utolsó para­dicsom (olasz) 20.30, DUKLA Felfelé a lej­tőn (magyar) 18, 20.15, OBZOR: Cabíria éjszakái (olasz) 18, 20.15, MÁJ: Eladott életek (angol) 18.30, 20.30, ISKRA: Lorenz Darrandt tanúvallomása (NSZK) 18. 20, DIMITROV: A spessarti vendéglő (NSZK) 17,30, 20, PIONIER: Legenda a szerelem­ről (cseh-bolgár) 20. A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Eladott életek (angol), TAľRA: Nagy azúrkék országút (olasz), ÜSMEV: A kapitány lánya (szovjet), KERTMOZI: Kasszafúrók (cseh). A SZÍNHÁZAKBAN NYÁRI SZÜNET "A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.30: Gyermekműsor. 19.00: TV-híradó. 19.30: Mezőgazdasági műsor. 20.00: Bel ami, osztrák film. 21.35: A nap visszhang­ja­• •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• H t HMH Ht HMMHMHMH H»» HHHHHH M»*f H+++^ (Folytatás az 5. oldalról) A tudományos kommunizmus — a marxista tanítás egyik alkotórésze — a kommunista társadalom keletkezésének és fejlődésének törvényeivel foglalkozó tu­domány. A marxizmus, s ezen belül a tu­dományos kommunizmus — minden más tudományhoz hasonlóan — nem egyezet­hető össze semmilyen vallással, tehát a keresztény vallással sem. Minden vallás — a tudománnyal ellen­tétben a világról alkotott fantasztikus, alaptalan képzetek összessége. Elismeri természetfeletti erők létezését, s ezek hatalmát a természet, az ember és az emberi társadalom felett. A vallás tanítása szerint az isten mindenható, bele tud avatkozni a dolgok természetes menetébe, csodákat tud tenni, mindent megtehet, bármilyen hihetetlenek, logikai úton iga­zolhatatlanok az emberi elme előtt. Eze­ket a cselekedeteket megmagyarázni nem lehet, a vallás szerint ezekben hinni kell. Mély szakadék tátong a valóság tu­dományos megismerése és vallási fel­fogása között. A tudomány tagadja titokzatos, természetfeletti erők lé­tezését, s a világ megismerése során nem folyamodik misztikus magyará­zatokhoz. Minden tudományos meg­ismerés abból indul ki, hogy az anyag elsődleges, örökkévaló és nem teremthető, hogy az anyag örö­kös mozgásban és fejlődésben van, s ennek során hozza létre a tárgya­kat és jelenségeket. A tudat sem ki­vétel, mely a tudomány szerint egy különleges szerkezetű anyag termé­szetes tulajdonsága. A tudomány — a vallástól eltérően — arra törekszik, hogy valósághű képet adjon a világ­ról, az emberek érdekében megismer­je és megváltoztassa a világot. Ugyanezeket az elveket tartja szem előtt a kommunista társadalomról szóló marxista tudomány. Éppen ezért semmi alapja nincs az érintkezési pontok keresésének a kereszténység és a tudományos kommunizmus filo­zófiai alapja, a dialektikus és törté­nelmi materializmus között. Itt kell megjegyeznünk azt a tényt, hogy ami az anyagi értéket illeti, ezt gyakorlatilag — jelentéktelen számú fanatikus aszkéta kivételével — ma­guk a papság képviselői sem tagad­ják. Erről tanúskodik az a körül­mény, hogy a különböző vallási szer­vezetek az évszázadok folyamán vál­tozatlanul zsarolták a népet, meg­döbbentő kapzsiságukkal tűntek ki, s nem válogattak az eszközökben, ha anyagi javaik gyarapításáról volt szó. A dialektikus és történelmi materializ­mus — a tudományos kommunizmus filo­zófiai alapja — mind az Idealizmus, mind pedig a vallás ellen irányuló elvi harcban keletkezett és fejlődött. A tudományos kommunizmus, amióta csak létezik, soha­sem tett semmiféle engedményt a vallásos világnézetnek. Marx a vallást ópiumhoz hasonlította, amely gyengíti az akaratot, az embert a derűs álmodozások, a csalóka ábrándképek világába ringatja, és kibékíti az ellenséges valósággal. „A vallást mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntet­ni annyi, mint a nép valóságos boldogsá­gát követelni — irta Marx. — Az állapo­táról táplált Illúziók feladását követelni annyi, mint amaz állapot feladását köve­telni, amely rászorul az illúziókra. A val­lás kritikája tehát csírájában ama sira­lomvölgy kritikája, amelynek dicsfénye a vallás." A marxizmus azért vetette el a vallást, mert hamis képet nyújt a világról, s ennédfogva eszköz lehet a reakciós osz­tályok kezében. A szocialista állam szigorúan ** szem előtt tartja a vallássza­badságot, a leghatározottabban elveti és megtiltja a vallás elleni harc min­den erőszakos, adminisztratív formá­ját. Ugyanakkor azonban a szocialista állam az egyházat illetően a győztes szocializmus időszakában sem titkolja negatív álláspontját. A vallást a régi világ olyan csökevényének tekinti, amely még mindig hátráltatja a nép­tömegek alkotó aktivitásának kibon­takozását, kulturális színvonaluk emelkedését, a tudományos világné­zet elfogadását, a kommunista erkölcs még erőteljesebb térhódítását. A vallás olyan gondolatokat hirdet — mint például az~\,igazi és örök" túlvilág létezésének, az isten min­denhatóságának stb. gondolatát ­amelyek nem egyeztethetők össze a szocialista és a kommunista társada­lom építésének feladataival. Ebből azonban nem szabad azt a következ­tetést levonni, hogy a hivő ember feltétlenül szembehelyezkedik a szo­cializmussal. Az emberek soha, egyetlen történelmi időszakban sem jártak el és nem is jár­hattak el szigorúan a saját logikátlan és gyakorlatilag irreális vallásos nézeteiknek megfelelően. A hivő ember vallási néze­teinek és gyakorlati magatartásának ez az ellentéte különösen a szocializmus korsza­kában, a vallásos világnézet mélyreható válságának időszakában válik nyilvánvaló­vá, amikor a vallás az élet nyomására egymás után veszti el hadállásait. Bár a vallás lebecsüli a földi életet, ennek elle­nére mit látunk a gyakorlatban? A hivő emberek milliói aktív részt vesznek a szocialista társadalom építésében. Miért teszik ezt? Azért, mert ez megfelel lét­érdekeiknek. Magától értetődik azonban, hogy ha megszabadítjuk az embereket a vallás befolyásától, akkor még hatéko­nyabban, céltudatosabban fognak munkál­kodni az új társadalom felépítésén. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a kommunisták és a keresztény hivők közös harca egy igazságos és ésszerű rendszer megvalósításáért, már régen maga az élet adott választ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, mely új korszakot nyitott az emberi­ség történetében, a kommunisták és a hivő emberek közös erőfeszítése tette lehetővé. A szocializmus a Szov­jetunióban nemcsak az ateista kom­munisták kezével épült fel, hanem a keresztény hivők kezeivel is. A népi demokratikus országokban a szocia­lizmust testvéri együttműködésben építik a dolgozók, tekintet nélkül ateista vagy vallásos felfogásukra. Minek eredménye ez? Hogyan har­colhatnak a kizsákmányolás és a tár­sadalmi bajok ellen a hivő emberek, amikor a vallás arra szólítja fel őket, hogy békességben éljenek elnyomóik­kal és bízzanak a túlvilági jutalom­ban. Hogyan lehetnek a keresztény hívők az új élet építői itt a földön, amikor a vallás a földi életet „sira­lomvölgynek", a másvilágba vezető út átmeneti állomásának tekinti? A magyarázat egyszerű. A vallási tévhitek nem mindenhatók, nem aka­dályozhatják meg az embereket tény­leges szükségleteik felismerésében és 1 nem kényszeríthetik huzamosabb ideig saját jől felfogott érdekeiklTel ellentétes magatartásra. {""^szintén meg kell mondanunk, hogy ha a keresztény hivő következe­tesen akarná teljesíteni vallása követel­ményeit, nem lenne többé normális em­ber. Hiszen a kereszténység évszázadok óta tanítja, hogy a földi életnek és örö­möknek nincs lényeges jelentőségük. Ez azonban nem akadályozta a kereszté­nyek egymás után következő nemzedékeit abban, hogy teljes erőből ne munkálkod­janak földi életük megjavításán. A ke­resztény vallás papjai századok óta prédi­kálják, hogy ne álljatok ellen erőszakkal a gonosznak, ennek ellenére az antago­nisztikus osztályok közötti harc az osz­tályok keletkezése óta fennáll. A keresz­tény papok azt prédikálták, hogy az emberek szeressék ellenségeiket, de alig­ha sikerült nekik valakiben is az üldözője iránti szeretet érzését felkelteni. A ke­reszténység kívánatosnak tünteti fel a halált, hirdeti, hogy az igazi élet csak a síron túl kezdődik, de sohasem tudta el­fojtani az emberek életakaratát. A valő élet tanúsága szerint — amelyet egész sor történelmi példa igazol — semmilyen eszme vagy taní­tás, így a vallási eszmék és tanítások sem tudják elfojtani az embereknek azt a természetes törekvését, hogy fenntartsák létüket, megjavítsák éle­tük anyagi feltételeit, megvédjék lét­érdekeiket és jogaikat. Ily módon el­kerülhetetlen és kiküszöbölhetetlen ellentét keletkezett a hívők vallási nézetei és gyakorlati magatartása kö­zött. Magától értetődő dolog, hogy az emberiség túlnyomó többségének lét­érdekeit fenyegető kapitalizmus ma­ga ellen hangolja az emberiség sok­milliós tömegeit, összefognak ellene ateisták és vallásosak egyaránt, nem­zetiségre, fajra való tekintet nélkyl. A Szovjetunióban az a tény, hogy valamennyi dolgozó erősen érdekelve volt a tőkés viszonyok megszünteté­sében és a szocialista társadalom fel­építésében, oda vezetett, hogy az ateisták és a hivők egységbe forrva munkálkodtak és munkálkodnak e nagy történelmi jelentőségű célok elérésén. A dolgozók osztályszolidari­tása felülkerekedett a hit kérdései­ben fennálló különbségeken, a szocia­lista társadalom felépítéséért folyta­tott közös harc pedig aláásta a val­lás szociális gyökereit és kedvező feltételeket teremtett a széles töme­gek egységes tudományos-ateista vi­lágnézetének kialakulásához. Az előbbiekben már említettük a Vatikán és más reakciós keresztény szervezetek arra irányuló erőfeszí­téseit, hogy a hivő embereket szem­beállítsák a kommunistákkal. Az élet azonban egyre újabb csalódást okoz ezen reakciós erőknek. A keresztény dolgozók egyre inkább meggyőződnek róla, hogy a kommunista pártok az elnyomottak jogainak igazi és odaadó védelmezői. Hiszen mi lehet neme­sebb, igazságosabb és erkölcsösebb, mint a kommunistáknak a kapitalista társadalmi rendszer, ama társadalmi rendszer megszüntetésére irányuló tevékenysége, amelyben az egyszerű nép sokmilliós tömegeinek kényszer­munkája, mérhetetlen szenvedései, nyomora, éhezése és kultúrálatlansá­ga árán a gyárosok és földbirtokosok számra nézve jelentéktelen kasztja élvezi az élet minden áldását? Min­den évben egyre nagyobb keresztény tömegek szállnak síkra őszinte lelke­sedéssel a kommunisták internacio­nalista elvei mellett, a nemzetek és fajok egyenlőségéért és a népek szoros együttműködéséért. Nagy táv­latok nyíltak ahhoz, hogy a kommu­nisták és a keresztény hivők közösen harcoljanak egy újabb háború elhárí­tásáért, a népek közötti szilárd, tar­tós béke megteremtéséért. A jelen­legi háborús gyújtogatok oldalán álló keresztény szervezetek minden igye­kezete ellenére a keresztény hivők sokmilliós tömegei kapcsolódnak be a békeharcosok mozgalmába. A szocialista tábor országainak ** növekvő sikerei fokozzák a kommunista eszmék vonzóerejét, r A kommunisták szoros együttműkö­dést akarnak minden becsületes em­berrel a kommunista rend diadalra juttatásáért és a békéért folyó harc­ban. (g-l) „ÜJ SZÖ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz., Telefon: 347-16. 351-17. 232-61, - főszerkesztő: 352-10, - főszerkesztő-helyettes: 262-77, titkárság: 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon: 337-28 Flőfizetési díj havonta Kčs 8,-. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgjlata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja A-753119 Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents