Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-05 / 215. szám, szerda

AZ t J SZĎpiCTÁflÁBi Raktárban a gazdag termés Vasárnap is dolgoztak „Első a kenyér, azután a bor kö­vetkezik" - modotta Kassai András, a Tokajhegyaljai Szölöskei Mezőgaz­dasági Mesteriskola tangazdaságának szőlészeti csoportvezetője. E jelszó értelmében nyújtottak felbecsülhetetlen segítséget ügyes kezű, hangyaszorgalmú szőlőmunká­sok a tangazdaság növénytermesztési csoportjának. A kellemetlen időjárás viszontagságai is eltörpültek a nagy akarattal szembeni harccal. Minden­ki szorgoskodott. A tettvágy legki­magaslóbb egyénisége talán mégis a 60 éves Stofira Gyula bácsi volt, aki éveit meghazudtolva, fiatalosan dol­gozott. — Tudok én még kaszálni ­mondta. A munka megszervezésében orosz­lánrésze volt Tóth Gyulának, a tan­gazdaság intézőjének, aki körültekin­téssel irányította a megnehezült be­takarítási munkálatokat. A kommunisták tevékenysége A helyi pártszervezet taggyűlésének ha­tározata alapján nagyszabású brigádmun­kára került sor a bélyi szövetkezetben szombat délután és vasárnap délelőtt. A falu minden kommunistája, a lakosság nagy része is részt vett benne. Még a nyugdíjasok is nagy segítséget nyújtottak. Ez alatt a fél nap alatt 875 brigádórát dolgoztak le. Nagy segítséget nyújtott a helyi vendéglő személyzete. A nagy me­legben hűsítővel látta el a brigádoso­kat. Tóth István, Bély Az új munkahelyen Ülök a lévai mümegtermékenyitö- és törzskönyvezö-áliomás irodájában. A falon sok diploma, elismerd levél. Mind arról tanúskodik, hogy ügyes emberek dolgoz­nak itt. Mint megtudtam, a lévai törzs­könyvezö-állomás a legjobb az egész ke­rületben. Azért is került ide a Komáromi Mezőgazdasági Iskola most végzett öt ta­nulója gyakorlatra, hogy elsajátított tu­dásukat a gyakorlattal is kiegészítsék, s szolgálatára álljanak hazánk szocialista nagyüzemeinek. De nemcsak az állattenyésztés területén érnek el kimagasló eredményekéi. Kive­szik részüket a kortyéresatából is. Tár­sadalmi munkával aratták !e az állomás részére vetett búza-, árpa- és zabmennyi­séget. Az időjárás azonban olyan helyzet­be hozta őket. hogy az egész vetésterüle­tet kaszával kellett learatniok. Czita Béla, Léva Az igyekvés meghozta gyümölcsét. A koránt és későt, valamint ünnepet és fáradságot nem ismerő munkások és diákok a gépek segítségével július 28-ára a cséplést és a magtisztítást is befejezték. Az állam iránti köte­lezettségüknek 100 százalékban tet­tek eleget. Volt miből, a termés ki­tűnő. Árpából 38, búzából 27,5, rozs­ból pedig 29 mázsát termeltek hek­táronként. (gy tehát kezdenek eloszlani azok a szokásmondások, hogy a vulkani­kus eredetű tokaji hegyláncolat ta­lajában — csak a szőlő díszlik. Min­denesetre az aratás és cséplés vé­geztével korántsem tehetjük karba kezeinket, hisz Tokajhegyalján két aratás van. A raktárból a pincébe vonulunk át, a zsákokat majd fel­cserélik a puttonyok, mert bizony a világhírű, kedvvarázsló tokaji fur­mint, — szamorodni és aszúborok is verejtékek árán kerülnek a hor­dókba. Tavaly 700 hektoliternél is több termett, az idén sincs sová­nyabb kilátás. Nem is marad sok idő az aratási és cséplési munkálatok fáradalmainak kipihenésére, csupán lélegzetvételnyi szünet, mert a zsen­dülő Csabagyöngye, korai csemege fajta, röpke két hét múlva érik. Kása Mihály, Szőlőske I CSONTOS VILMOS: | Rövibke hín h Járásunkban falunk lett az első, Í Az aratást ahol befejezték. S J Bárhogyan is gomolygott a felhő, § Itt a munkát kétkezükbe vették, ? g Akiknek áldás a nyárnak terhe, % £ S már nehezült a traktorkerekekre A sok teli zsák — és a beadás & Törlesztve lett, — mielőtt ott is Megelőzne más. ^ s; Kis hírecske s számomra mily öröm., £j H ki itt köztetek az ugari töröm, s3 0 Míg gyöngyét sűrűn etfihoralojcom, § č A dolgok fölött elgondolkodom, 5 & — Elsők vagytok, — ezt nem a nyár teszi: p <4 A Kornak vagytok szerelmesei! § S Alsöszecsén a 305 hektár vetésterü­= létből mér nem sok van arátni. Hat S fcévekötögép és egy kombájn aratja 3 a gabonát. A traktorosok versenyben ~ vannak. Dóka Lajos jár az élen. Ő a — múltban is az elsők közé tartozott. •E A megdőlt gabonából is 7—8 tiek­li tárt arat le naponta. A szövetkezet­~ ben három cséplőgép csépel. Kettőnél a szövetkezetesek, egynél pedig az = útkaparók dolgoznak mint brigádosok. E Vasárnap is dolgoztak. Ha az idő en­E: gedi, a hét végén befejezzük a csép­= lést is. Előreláthatólag 28—30 tné­2 termázsa lesz a hektárhozam. A szö­~ vetkezet az árpa begyűjtését 100 ~ százalékra teljesítette. 13 vagon árpát S adott be. Kúcs Gyula, Alsószecse. PÉLDÁT VEHETNEK TŐLÜK A január 1-én érvénybe lépő új be­gyűjtési árak a 70—90 kg súlykategóriába tartozó vágósertéseknél nagy előnyt je­lentenek. Már ez a tény is arra vall, hogy az átmeneti kocák tenyésztése nép­gazdasági szempontból rendkívül előnyös és szükséges. A szenei járásban e téren jó eredményt érnek el több szövetkezet­ben. A szenei szövetkezet 123, a královai 111, a németbéli 110, az igrami 107, és még több más szövetkezet 100 százalékra teljesíti az átmeneti kocák létszámtervét. E szövetkezetektől példát vehetnének Nag.vfödémesen, Blatnán, Zonctoronyon, Jökán és több más szövetkezetben is. L. K 1 a p u c h, Szene Ami pótolja a fürdőszobát Nagy fába .vágtuk a fejszénket. Egymillió kétszázezer új lakást épí­tünk. És nem akármilyet. Az új laká­sok korszerűek lesznek, minden igényt kielégítők. Akár állami, vál­lalati, szövetkezeti vagy magánépít­kezés formájában nőnek ki a földből, mindegyiknek lesz fürdőszobája. Ki építene ma lakást a higiénia alap­vető feltételeinek szem előtt tar­tása nélkül? A meglevő lakásállománynak azon­ban, amelynek legnagyobb részét a kapitalizmustól örököltük, csak kis hányada rendelkezik fürdőszobával. A munkás- és paťasztlakosság laká­sainak jelentős részében ma sincs fürdőszoba. Azt jelenti ez, hogy ezzel az állapottal meg vagyunk ta­lán elégedve? Korántsem. Keressük a lehetőségeket, hogyan lehetne ezen segíteni. Prága 3. körzeti építővállalatának kezdeményezésére most a fulneki ROMO nemzeti vállalat elkészítetne a fürdőalkalmatosság olyan prakti­kus prototípusát, amely lehetővé te­szi, hogy jóformán minden lakásban, ahol víz van, pótolhassák a hiányzó fürdőszobát. • Amint képünkön is látható, az új­szerű fürdősarok mindössze egyetlen négyzetméternyi helyet foglal el, de csak — fürdés, zuhanyozás közben. Az üveg- vagy egyszerűen olajjal festett falhátvédből nyúlik ki a hi­deg-melegvíz csap és a hófehér zo­máncalap, valamint a nem átlátszó igelitfüggöny ügyes megoldása lehe­tővé teszi, hogy a helyiségben fürdés közben mások is tartózkodhatnak és hogy a víz nyomtalanul elfolyik. Tisztálkodás után a zománcalap és a függöny rúdja fel-, illetve lehajt­hatok és így a fürdősarok még ke­vesebb helyet foglal el. Hogy a lakás összképét meg ne bontsa, most pró­bálkoznak a fürdőalkalmatosságnak külön erre a célra tervezett szek­rénybe való „elrejtésével". Puha- és keményfából többféle ilyen szekrény­megoldással kísérleteznek, aszerint, hogy szobában, konyhában vagy más mellékhelyiségben állítanák fel a zu­hanyozót. A prágai építővállalat eddig tíz fürdősarok felszerelését vállalta. A megrendelők a prágai sűrűn la­kott régi munkásnegyedek lakői, akik kultúráltabban akarnak élni és a kb. 2000 koronás árat minden különö­sebb nehézség nélkül megfizethetik. A lakosságnak nyújtandó fizetett szolgáltatások keretében rohamos érdeklődéssel számítanak a köztár­saság mindén városából és falvából. Sajnos, a prototípus tömeges gyár­tását csak 1960-től tervezik. Addig az érdeklődők túlnyomó része csak előjegyzésre számíthat. Látszatra kis dologról van szó. Ha azonban meggondoljuk, hogy csupán városokban száz- és százezer lakás vár korszerűsítésre, nem be­szélve arról, hogy a falvakban a la­káskultúra elmaradottabb és a falu­siak is kényelmesebben akarnak él j ni, az újszerű zuhanyozó-fürdősarok­nak nagy népszerűséget jósolhatunk. SZILY IMRE Prága mozdonyfüst nélkül Prága három pályaudvarára a Főpálya­udvarra, a Közép-pályaudvarra és a Prá­ga-Téšnov pályaudvarra összpontosul túl­nyomórészt a többnyi-e gőzmozdonyokka! vontatott személyvonatok közlekedése. Ezekre a pályaudvr ikra naponta átlag 350 vonat érkezik é. indul tovább, ezen­kívül 49 mozdonyt tolatásra használnak. E mozdonyok alkalmazása nehéz higiéniai feltételeket hoz létre a fővárosban. E fogyatékosság kiküszöbölése érde­kébén a gőztfC^dönyokat fokozatosan villamos-, avagy motoros' mozdonyokkal helyettesítik. Ami a 'belvárost illeti, a szóban forgó problémát 1960 végéig meg­oldják. 1968-ig az egész prágai körzet­ben villamos, avagy Diesel-motoros moz­donyokkal helyettesítik a gözmozdonyo­kat. Kommunizmus és kereszténység + H. • N. Momdzsjan: Kommuniz­J mus és kereszténység című brosú­+ ráját a magyarországi Kossuth J Könyvkiadó ez év júniusában je­* lentette meg. Az érdekfeszítő mű J három részre oszlik. A keresztény­be ség és a tudományos kommunizmus. J A tudományos kommunizmus ál­+ Iáspontja a keresztény vallással J kapcsolatban; A kommunisták és + a keresztény hívők akcióegysége * a közös célokért folyó harcban al­{ címek alatt a szerző marxista * szempontból elemzi a kommuniz­mus és a kereszténység egymás­at hoz való viszonyát. Az alábbiakban * összefoglaljuk H. N. Momdzsjan -k müvének leglényegesebb mondani­f valóját. A kommunista mozgalom korunk " hatalmas, világjelentőségű, le­győzhetetlen mozgalma lett. E moz­galom, amely a fejlődés lendületét tekintve páratlan a társadalmi esz­mék jelenkori és régebbi történeté­Ben, minden világrészben sokmilliós tömegeket ölel fel. A kommunizmus uralkodó világnézetté vált az emberi­ségnek több mint egyharmadát fel­ölelő szocialista országokban, s zász­lója alatt menetelnek a tőkés orszá­gok lakosainak tízmilliói, a gyarmati­és félgyarmati országokban száz és százmilliók figyelik mély együttér­zéssel és növekvő érdeklődéssel a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szocialista átalakulásának nagy eredményeit. Mivel magyarázható a kommunista világnézet óriási vonzóereje? Azzal, hogy a történelmi fejlődés objektív tendenciájának, annak a korparancs­^ nak tudományos kifejezése, amely szerint az idejét múlta kapitalizmust az emberi együttélés új formájával — kommunista társadalmi renddel kell felváltani. A kommunizmus győ­zelme szünteti meg véglegesen a néptömegek és az egyén gazdasági, politikai és szellemi leigázásának minden formáját és teremti meg az anyagi és szellemi javak bőségét, az örök békét, az emberek közötti tel­jes egyenlőséget­Magától értetődő dolog, hogy a tu­dományos kommunizmust nemcsak annak hívei, hanem ellenségei is gon­dosan tanulmányozzák. A mai burzsoá világ minden politikai, gazdasági, fi­lozófiai, vallási és erkölcsi tanítása kísérletet tesz arra, hogy valamilyen formában meghatározza álláspontját a kommunizmust, annak gazdasági és politikai lényegét, filozófiáját, eti­káját és esztétikáját illetően. Ily mó­don a kereszténységnek is tisztáznia kellett az egyre erősödő kommunista mozgalom tekintetében elfoglalt ál­láspontját. Ugyanakkor a tudományos kommunizmusnak is le kellett szögez­nie, hogyan ítéli meg a kereszténysé­get, mely még mindig befolyásolja a proletárok, a parasztok, a kisiparosok és a kapitalista társadalomban elnyo­mott más társadalmi rétegek nagy tömegeinek gondolkodását, azon tö­megekét, amelyek felszabadítását a kommunisták történelmi feladatuknak tartják. A továbbiakban nézzük meg, milyen álláspontra helyezkedik a keresztény­ség a tudományos kommunizmus te­kintetében. A tőkés országok keresztény ** szervezeteinek vezetői túl­nyomó többségükben - a múlthoz hasonlóan — ma is nyíltan hangoztat­ják, hogy a kereszténység elvileg összeférhetetlen a marxista kommu­nizmussal. Ezen egyházi vezetők — akik szorosan hozzákötötték magukat a kapitalizmus szekeréhez — azt hangoztatják, hogy a tudományos kommunizmus olyan tanítás, amely esküdt ellensége az embernek és az emberi civilizációnak, mert tagad minden természetfeletti erőt, a vallás minden sarkalatos dog­máját. Különös hévvel támadják azt a kommunista tanítást, mely szerint meg kell szüntetni a termelő­eszközök magántulajdonát és uralom­ra kell juttatni a termelőeszközök társadalmi tulajdonát. Ebben az „isten által megszabott" társadalmi rendszer elleni merényletet és a val­láserkölcs alapjainak megsemmisíté­sére irányuló kísérletet látnak. S az így gondolkodó papok és egyházi ve­zetők minden erejükkel arra töreked­nek, hogy kivonják híveiket a kom­munista eszmék befolyása alól és kíméletlen harcot folytatnak a tudo­mányos kommunizmus ellen. A leg­agresszívabbak — nem törődve azzal, hogy ellentétbe kerülnek a hegyi be­széd „jámbor és emberszerető" elvei­vel - helyeselték és helyeslik a kommunista államok fegyveres meg­semmisítésének és a tőkés országok­ban működő kommunista szervezetek rendőrségi üldözésének gondolatát. Kijelentik, hogy hajlandók ugyan­olyan erélyesen védeni a bérrabszol­gaság rendszerét, ahogyan a keresz­tény főpapság képviselői valamikor a rabszolgatartó és a feudális rendszert védelmezték. 110 évvel ezelőtt Marx és Engels a „Kommunista Kiáltványban" a kommu­nizmus legádázabb ellenségei között tel­jes joggal említették meg a Vatikánt is. A magas egyházi hierarchia már bölcső­jében meg akarta fojtani a kommunizmust és a későbbiek során is a legádázabb har­cot viselte ellene. XIII. Leó pápa 1878­ban a „Quod apostolicae numeris" című enciklikában az emberi társadalom agyát sorvasztó halálos fekélynek nevezte a kom­munizmust, s aktív harcra szólított elle­ne. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak is legveszélyesebb ellenségei, közé tartoztak a különféle egyházi szervezetek vezetői. A keresztény szervezetek vezetőinek többsége a kommunizmus nyílt ellensége volt, s a helyzet ebben a tekintetben vál­tozatlan maradt. Tíz évvel ezelőtt a „szentségek kongregációja" vagy máskép­pen az inkvizíció legfelsőbb kongregációja, melynek vezetője akkor XII. Pius pápa volt, dekrétumot tett közzé arra vonat­kozólag, hogy ki kell közösíteni az egy­házból a kommunistákat, s azokat is, akik rokonszenveznek a kommunista pár­tokkal. A kereszténység és a kommunizmus kö­zött nincs semmiféle érintkezési pont, kölcsönösen kizárják egymást. A kapita­lista világban a keresztény vallási szer­vezetek legtöbb vezetője az imperialisták szekerét tolva azt hirdeti, hogy a kommu­nizmust a krisztusi tanok győzelme érde­kében meg kell semmisíteni. I tt meg kell azonban jegyez­• nünk, hogy a kommunista mozgalom erősödése arányában egyre nagyobb azoknak a keresztény politi­kusoknak és keresztény szervezetek­nek száma, akik illetve, amelyek, bár továbbra is meggyőződéses ellensé­gei a munkásosztálynak és a marxiz­musnak, de azért hajlandók kacér­kodni a munkásmozgalommal, a szo­cializmussal és a kommunizmussal — a kommunista munkásmozgalom bom­lasztása céljából. Az ilyen keresztény vezetők a keresztény és a kommu­nista eszmék „rokonságát" emlegető képmutató beszédekkel arra töre­kednek, hogy reakciós befolyásukat továbbra is megőrizzék a tömeojsk felett. Azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy együtt éreznek az elnyo­mottak szenvedéseivel, s elítélik a kapitalizmus bizonyos megnyilvánu­lásait — a válságokat, a munkanélkü­liséget, a nyomort. Mindezt azonban csupán azért teszik, hogy visszatart­sák a munkásosztályt a társadalmi bajok fő okának — a termelőeszkö­zök tőkés tulajdonának megszünteté­sére irányuló harctól. Jelenleg számos tőkés országban működnek keresztényszocialista pár­tok, keresztény szakszervezetek, ke­resztényszocialista ifjúsági szerve­zetek. E szervezetek vezetői össze­kapcsolják a kereszténységet egy eltorzított és osztályharcos szellemé­től megfosztott szocialista tanítással, s e furcsa ideológiai kotyvalék segít­ségével a burzsoázia befolyása alatt akarják tartani a még felvilágosulat­lan dolgozó tömegeket. Az utóbbi időben külföldön nagy szám­ban jelennek meg olyan munkák, amelyek szerzői a kommunizmus és a keresztény­ség öröklött kapcsolatáról írnak. Felesle­ges itt vitába szállni az ilyen primitív elképzelések védelmezőivel. Meg kell azon­ban jegveznünk. hoqv az. aki tudományo­san elemzi a való élet kommunista alap­elvek szerinti átalakításának szükséges­ségét, múlhatatlanul eljut a természetfö­lötti erőknek, a lélek halhatatlanságának, a túlvilágnak s a vallás más tartozékainak tagadásához. A tudományos kommunizmus elválaszthatatlanul összefügg a dialektikus és történelmi materializmussal, amely a tudomány adataival összhangban nemcsak megcáfolja a misztikus vallási fogalmakat, hanem keletkezésük igazi okát és elke­rülhetetlen eltűnésük feltételeit is meg­magyarázza. Ha feltesszük a kérdést, miről tanús­kodnak a kommunizmus és a kereszténység összeegyeztetésének kísérletei, a felelet minden elfogulatlan ember előtt nyilván­való. Mindez a kommunizmus növekvő tekintélyét és a kereszténység befolyásá­nak csökkenését mutatja. A tapasztalatok szerint egyre nehezebben lehet hatni a tőkés kizsákmányolás nyomasztó súlyát keservesen érző munkásokra olyan keresz­tény intelmekkel, hogy szeressék elnyo­móikat, és törődjenek bele a társadalmi bajokba. Amikor azonban a keresztény vallás képviselőinek a kommunizmust illető magatartásáról beszélünk, külön kell választanunk azokat, akik őszintén hiszik, hogy lehet érintkezési ponto­kat találni a keresztény és a kom­munista világnézet között, töreked­nek erre, s hangoztatják, hogy a ha­ladó célok elérése érdekében a ke­resztény szervezeteknek együtt kell működniük a kommunistákkal. Ide kell sorolni a Szovjetunió, a népi de­mokráciák, továbbá Anglia, Franciaor­szág, az USA és más tőkés országok keresztény szervezeteinek számos tekintélyes vezetőjét. Ezen irányzat hívei hisznek ugyan a túlvilági élet­ben, de hajlandók felülvizsgálni a földi élet értékeléséről vallott hagyo­mányos egyházi nézeteket. Arra töre­kednek. hogy a földi életre vonatkozó pesszimista egyházi elképzeléseket leküzdjék, s kinyilvánítják az ember jogát a boldogságra itt a földön. Megmaradnak a vallási állásponton, ugyanakkor azonban a kereszténység legszebb eszméinek megvalósulását a kommunizmustól remélik. Coglalkojzunk most azzal a kér­déssel. mi a tudományos kom­munizmus álláspontja a keresztény­séggel és a keresztény hivőkkel kap­csolatban. (Folytlatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1959- augusztus 1.;

Next

/
Thumbnails
Contents