Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-05 / 215. szám, szerda

A szepsi járás válaszol a pŕerovi járás felhívására Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszu­sa azt a feladatot tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést 1965­ig, az 1957. évihez viszonyítva, or­szágos átlagban mintegy 47 szá­zalékkal kell növelni. A CSKP KB márciusi és júliusi ülésein hatá­rozott irányt adtak, mit kell tenni a mezőgazdasági termelés fokozá­sára. A szepsi járás a CSKP KB .leve­le alapján már 1957-ben kötele­zettséget vállalt, hogy a második ötéves terv feladatait egy évvel hamarább, vagyis már 1959-ben teljesíti. A szepsi szövetkezetek tagjai ennek a kötelezettségválla­lásnak becsülettel eleget tesznek, így például 1955-ben hektáronként a marhahús termelése 16 kg, a sertéshúsé 37 kg, a tejtermelés 69 liter és a tojástermelés 21 db volt. 1959-ben a következő ered­ményt akarják elérni hektáron­ként: marhahúsból 32,1 kg-ot, ser­téshúsból 77,2 kg-ot, tejből 215,4 litert és tojásból 140 darabot. 1955-ben 100 hektárnyi mező­gazdasági területre 21,3 mezőgaz­dasági állat jutott, 1959-ben ez a szám 46-ra emelkedik. Jobb agrotechnikával az 1955. évhez viszonyítva a következőkép­pen emelkedtek a hektárhozamok: búzából 7,6, rozsból 9,7, árpából 4,7, zabból 5,2, kukoricából 8,6, cukorrépából 88, burgonyából 57,8 és az évelő takarmányokból 10 métermázsával. A szepsi járás a kassai kerület legtermékenyebb járásai közé tar­tozik. A mezőgazdasági szocialis­ta átépítést a járásban már 98 százalékban teljesítették. A falusi pártszervezetek, a nemzeti bizott­ságok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint traktorállo­mások dolgozói megvitatták a CSKP KB ez évi márciusi és jú­niusi határozatait és azokat a le­hetőségeket, hogyan lehetne 1960­ban a járásban fokozni a terme­lést. | agy tartalékok rejlenek a kishozamú legelők és rétek fokozott kihasználásában, amelye­ket az év őszén 545 hektárnyi területen felszántanak. További tartalékok vannak a komposztké­szítésben, a tőzegtermelésben és az új technológia széleskörű beve­zetésével folytatott állattenyész­tési termelésben. A szepsi járásban a pŕerovi szövetkezeti tagok felhívását sok­szorosították és 5000 példányban kiosztották a szövetkezeti tagok között. A járás szövetkezeti tag­jai széleskörű vita alapján öröm­mel fogadják a pŕerovi járás fel­hívását és kötelezettséget vállal­nak arra, hogy hazánk felszabadí­tása 15. évfordulójának tisztele­tére az 1960. évi mezőgazdasági termelést az 1959. évi termeléshez viszonyítva 19,4 százalékkal növe­lik. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése alapján a járás szövet­kezetei a jövő évben 159 vagon gabonával, 6425 métermázsa hús­sal, 2 390 910 liter tejjel és 2 424 953 daj-ab tojással szolgál­tatnak be többet , mint 1959-ben. A szocialista kötelezettségválla­lás teljesítésére a járásban a kö­vetkező intézkedéseket foganato­sítják: A növénytermelésben a hektár­hozamok fokozásával érik el a növekedést. Erre a járásban meg­van minden feltétel. Döntő intéz­kedés a föld termékennyé tétele. Ez idén a járásban 50 ezer köb­méter komposztot készítenek. A 39 EFSZ közül 26 az istállótrágyát naponta hordja ki a mezei trágya­dombokra és 180 hektárnyi terü­leten ez év őszén zöldtrágyázást végeznek. A járás déli részét erősen ront­ja a talajvíz. A traktorállomás ta­lajjavító központja már ez idén 74 kilométer hosszúságban mélyített új csatornát. Ezzel több mint 500 hektárnyi földet vízmentesített. 1960-ban megkezdődik a Bódva szabályozása, amely eddig évente nagy kiterjedésű termőföldet ön­tött el. A Bódva folyó és mellék­folyói szabályozásával 1965-ig több mint 3000 hektárnyi jó minőségű termőföldet nyer a járás. 1960-ban a takarmányrépa veté­sét 100 hektárról 180 hektárra nö­velik. Rendkívüli figyelmet szen­telnek majd a saját termésű ve­tőmag, lucerna- és olajosmagvak termelésének. Tovább fejlesztik a haladó módszereket a növényter­melésben és fokozottabb mérték­ben fejezik be a gépesítést. így például 1960-ban 10 EFSZ-ben be­vezetik a takarmány, a széna és a gabona komplex behordását. Fo­kozottabb mértékben folytatják a vegyi harcot az élősdiek, a kár­tevők és a dudva ellen. Az állattenyésztési terv terme­lési feladatai elsősorban a gazda­sági állatok hasznosságának foko­zására, főképpen pedig a szarvas­marha és a sertésállomány növe­lésére irányulnak. Az állattenyész­tési termelés 1960-ban az 1959, évi tervhez viszonyítva 23,3 száza­lékkal fokozódik. zövetkezeteink állatállomá­nya 100 hektáronként az 1959. évi 46 darabról 1960-ban 53 darabra emelkedik. Ugyanakkor hektáronként a tejtermelés 215,4 literről 351,5 literre, míg a hús­termelés 72,6 kg-ról 94,2 kg-ra nő. A marhaállományt elsősorban saját neveléssel növelik. A ser­tésállományban az 1960. december 31-i tervet már 1960 január ele­jére teljesíteni akarják. Az új technológia a járás állattenyész­tési termelésében is kezd megho­nosodni. A száraztakarmányozást a járásban már 2786 sertésnél ve­zették be és ezt tovább bővítjük. A szarvasmarhanevelésben be­vezetik a szabad istállózást. 1960­ban fokozatosan kiküszöbölik a fáradságos kézifejést. A tyúkállo­mány 1960-ban 100 hektáronként 405-ről, 475-re növekedik. Az 1960. évi feladatok megkö­vetelik, hogy az EFSZ-ek tagjai ne feledkezzenek meg az idejében történő tarlóhántásról, a talaj előkészítéséről az őszi repce, az őszi keverékek alá és hogy ide­jekorán végezzék el a kenyérga­bona vetését. z eddigi tapasztalatokból tudjuk, hogy a szocialista munkaverseny nagyban hozzájárul a mezőgazdasági termelés fokozá­sához. A szepsi járásnak nagy se­gítséget nyújtott a királyhelmeci járással folytatott munkaverseny. A szepsi járás ezen jó tapaszta­latok alapján versenyre hívja a kassai kerület valamennyi járását az 1960. évi mezőgazdasági terme­lés fokozására. LASKOVlC J. - GALÄŠ J. Szepsi Itosfam is eseteitek liimiiiiiiiiiimiiiimiiiimiiiiii " •>••• mn" minim mm n n Minimum n in, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin a smolenicei ij var aiian A trnavai járásban — Szlo­vákia egyik legtermékenyebb vidékén — vasárnap is teljes ütemben folytatták a gabona betakarítását. A smolenicei EFSZ tagjai a falusi pártszer­vezetből alakult aratóbrigád segítségével a cséplést és a ga­bona asztagolását szorgalmaz­ták. Napi teljesítményük két cséplőgépen három vagon ga­bona körül mozog. Képeink a szövetkezet szérűjén készültek, ahol az EFSZ tagjai a brigádo­sokkal karöltve figyelemre mél­tó teljesítményt nyújtottak. (Foto: PetráS — ČTK) Mm mm mBXM »"v<j y 'v .. ^ s vs ' > , lpolyhídvégen sok a libapásztor Nem sok olyan szövetkezet akad az Ipoly mentén, talán még az országban sem, ahol az idén ne dölt volna meg a gabona. Az ipolyhídvégiek azonban azok közé a szerencsés emberek közé tartoz­nak, akiket még az időjárás is megkí­mélt. A termés náluk is kiváló. A ter­vezettnél 6—7 mázsával nagyobb lesz az átlagos hektárhozam. A gépek náluk za­vartalanul dolgozhattak, a 172 hektár aratni valóból csupán 8 hektárt kellett kézi erővel aratniok. Mégis azt kell mondani, hogy kicsit lemaradtak a környező szö­vetkezetek mellett. Igaz, mikor ott jár­tunk, már csak 6 hektár rozsuk volt lá­bon, de Szécsénykén, Ipolynyéken már befejezték az, aratást. Különösen akkor feltűnő, ha azt is tudjuk, hogy lpoly­hídvégen brigádosokra is szükség volt. Maguk a szövetkezetesek dicsérőleg emlékeznek meg néphadseregünk kato­náiról, akik segítésükre siettek, hálásak az ipolysági posta alkalmazottainak, akik szintén részt vállaltak az aratásból. El­ismeréssel nyilatkoznak arról, hogy volt olyan nap is, amikor a posta alkalmazot­tai közül ötvenen is dolgoztak a tarlón A lemaradásért a traktorállomást okol­ják. Azt állítják, a gépek nem voltak jól kijavítva. Lehet, hogy igazuk van. A gépek valóban sokat álltak, de az is igaz. hogy lpolyhídvégen igen sok a li­bapásztor. ök maguk beszéltek a katonák és a pmta alkalmazottai szorgalmáról, nagy­szerű segítségnyújtásáról. De ha az ipolyhídvégi menyecskék, a serdülő lá­nyok nem libát őriznének a legnagyobb dologidőben, hanem a termés betakarí­tásában segédkeznének, nem menne job­ban a munka ? Ügy emlékszem: a szövetkezet könyve­lője azt mondta, hogy azok mind bete­gek. Ha így áll a helyzet, akkor magának Ipolyhídvégnek egy kórház és legalább egy tucat orvos kellene. A valóság az, hogy könnyebb a ke­resztek között a libát jóllakatni, mint aratni, csépelni, vagy kévét hordani. Va­jon hol tartanának még most is, ha nem jönnek a brigádosok? Vagy talán úgy gondolják: arassanak a brigádosok, a munkások. Nem, így nem lehet a munkás-paraszt szövetséget elképzelni. A munkások szí­vesen segítenek a parasztságnak, még azt sem kívánják, hogy néha-néha amazok is kisegítsék őket, de elvárják, hogy a szövetkezetesek ne libapásztorkodással töltsék aratáskor az idejüket. (sz. i.) * 1 •<•.'- ., ­A CSKP KB titkársága a közelmúltban az aratás helyzetéről tárgyait és meg­állapította, hogy a gazdag termés betakarítása nagyon lassú ütemben halad. A Trnavai Állami Gazdaság dolgozói a titkárság felhívására vasárnap is se­rényen dolgoztak és 14 hektár búzát learattak, melyből hektáronként 30 mázsa szemet csépeltek ki. Ebben a munkájukban komoly segítséget nyújtottak a tizen­egyéves középiskola diákjai, akik kora reggeltől késő estig a földeken, a csép­lőgépeknél egyaránt jó teljesítményt nyújtottak. Képünk a gazdaság kombájnját ábrázolja, amint a kicsépelt szemet a pótkocsiba ömleszti. Ne éljünk vissza a segítséggel Az idei nyár igazán próbára teszi a dolgozó parasztságot a termés­beakarítási munkákban. A termés kiválő, súlyos a kalász, erős a szal­ma,. s bizony sok helyütt még a gép sem bírja. Ráadásul az időjá­rás is igen sokat szeszélyeskedik, emiatt eléggé megkéstünk a beta­karítással. Azt viszont nem kell bővebben magyarázni, a paraszt­ember jól tudja, hogy a túlérett, sok esőt kapott búzából könnyen pereg a szem, nagyobb lehet a veszteség, ha nem igyekszik a be­takarítással. Ennek tudatában a dolgozó parasztság az idén kivéte­les szorgalommal látott munkához, s amint az időjárás engedi, ki­használ minden percet, minden órát a termés gyors betakarításá­ra. Csakhogy az időjárás, különö­sen a múlt héten több ízben haza­kényszerítette a határból az arató­kat, s ez azt jelenti, hogy orszá­gos átlagban még igen sok a ten­nivaló. A múlt hét 'végén a CSKP KB titkársága is behatóan foglalkozott a termésbetakarítás eddigi mene­tével és megállapította, hogy bár az aratás elég jól halad, nagy le­maradás észlelhető a gabona asz­tagolásában, a cséplésben s ennek folytán természetesen a beadásban is. A CSKP KB titkársága intézke­déseket tett a terménybetakarí­tés meggyorsítására, mert megál­lapította azt is, hogy egyes he­lyeken nem csupán az időjárás, hanem a nehézkes szervezés, a ha­nyagság, a könnyelműség okozta a késést. Akadnak olyan helyek is, ahol alig értékelik az üzemi dol­gozók segítségét, sőt néhány he­lyen nem is tudtak munkát adni a tarlóra ment brigádosoknak. Pe­dig az üzemi dolgozók annak tu­datában, hogy minél jobban elhú­zódik az aratás, annál inkább ve­szélyben forog az ország kenyere, mentek segíteni, hogy a gazdag termésből kevés legyen a szem­veszteség, hiszen nem egyének, hanem az egész ország ügye a ter­més gyors betakarítása. Dicséret illeti azt a csaknem százezer üze­mi dolgozót, akik a pihenő napokat is feláldozva mentek a határba, mentek kévét hordani, csépelni. örvendetes, hogy ezt a baráti segítséget szövetkezeteink túlnyo­mó többségében nagyra értékelik, de itt mindjárt szólnunk kell ar­ról is, hogy egyes helyeken hely­telenül néznek a brigádosokra, sőt akadnak szövetkezetek, amelyek kényelemből visszaélnek e segít­séggel. Volt olyan szövetkezet is, amelynek tagjai jóval kevesebb gabonát arattak le, mint a brigá­dosok. Hát ez igen rossz példa. Másutt a tagok — kihasználva a brigádosok jelenlétét — ahelyett, hogy ők is arattak volna, a ház­táji gazdaságokba mentek dolgoz­ni. A verebélyi szövetkezetnek 500 tagja van, de a múlt vasárnap csak hetvenen mentek aratni, hiába hív­ta őket a helyi hangszóró a termés megmentésére. Pedig az övék, el­sősorban is ők érzik meg majd a munkaegységeken, ha hagyják, hogy az időjárás megtizedelje a gabonát. Sajnos, nem csupán Ve­rebélyen fordult elő ily bűnös cselekedet. Kisbél 150 szövetkeze­tese közül az említett vasárnapon csak 8—10 lézengett a határban. Persze, ebben a szövetkezetben azt várják, hogy majd a brigádosok elvégzik helyettük a munkát, vi­szont hányszor szemére hányták már a vezetőségnek, hogy keveset keresnek s hogy alacsony a mun­kaegység értéke. Joggal kijelent­hetjük, hogy az efféle munkake­rülő szövetkezeti tagok még azt sem érdemlik meg, amit kapnak a munkaegységekre. A csataji lányoknak sem válik becsületére az a cselekedetük, hogy amikor a brigádosok verejtékezve dolgoztak a szövetkezet földjein, ők ezt tét­lenül nézték, sőt mi több, a csa­taji szövetkezeteseknek aratás he­lyett előbbre való most a háztáji gazdaság, a szőlő. Ez nem a leg­jobb viszony a közöshöz, sőt el­ítélendő a csataji szövetkezetesek eme álláspontja. Megnyugtató, hogy az efféle visszaélések csak igen kis számban fordulnak elő, s örvendetes, hogy a falvak népe országszerte nagyra értékeli a városi dolgozók segít­ségét. Ahol tudják és tisztában vannak azzal, hogy mily hatalmas erő rejlik a közös összefogásban, ott nemhogy húzódoztak volna a munkától, amikor a brigádosok se­gítségükre siettek, hanem példa­mutatóan, talán sokkal nagyobb erőfeszítéssel dolgoztak, mint máskor, mondván: — Ne hozzunk szégyent a falura, a szövetkezetre, ne ejtsünk csorbát a parasztbecsü­leten. (m. f.) Mi okozta a lemaradást? Strbka elvtárs, a nagymegyeri járási pártbizottság irodájának tagja telefonje­lentésben beszámolt az aratási munkála­tok menetéről. Mint a GTÄ igazgatójának nagy áttekintése van az aratás menetéről, amelyben már a befejezéshez közeled­nek. Hétfői- « gabonának csak 7 százaléka (620 hektár) volt kaszálatlan s a cséplés­sel 70 százalékra álltak. » Az idei aratásban a kombájnosok ver­senyében Budai Pál érte el a legjobb eredményeket. Nagy teljesítményű szovjet kombájnjával 131 hektár gabonát aratott le és csépelt ki. A járásban a szövetkezetek már teljesí­tették állam iránti kötelességüket s csak az állami gazdaság maradt le a beadásban. 190 vagon gabonát kellene beadniok, de tegnapig még a felét,sem szállították le. Az elmaradás okát a rossz munkaszerve­zésben és a gépek rossz kihasználásában kell keresni. D. V. ÜJ SZÖ 4 * 195 9- augusztus 1.;

Next

/
Thumbnails
Contents