Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-05 / 215. szám, szerda

A szepsi járás válaszol a pŕerovi járás felhívására Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést 1965ig, az 1957. évihez viszonyítva, országos átlagban mintegy 47 százalékkal kell növelni. A CSKP KB márciusi és júliusi ülésein határozott irányt adtak, mit kell tenni a mezőgazdasági termelés fokozására. A szepsi járás a CSKP KB .levele alapján már 1957-ben kötelezettséget vállalt, hogy a második ötéves terv feladatait egy évvel hamarább, vagyis már 1959-ben teljesíti. A szepsi szövetkezetek tagjai ennek a kötelezettségvállalásnak becsülettel eleget tesznek, így például 1955-ben hektáronként a marhahús termelése 16 kg, a sertéshúsé 37 kg, a tejtermelés 69 liter és a tojástermelés 21 db volt. 1959-ben a következő eredményt akarják elérni hektáronként: marhahúsból 32,1 kg-ot, sertéshúsból 77,2 kg-ot, tejből 215,4 litert és tojásból 140 darabot. 1955-ben 100 hektárnyi mezőgazdasági területre 21,3 mezőgazdasági állat jutott, 1959-ben ez a szám 46-ra emelkedik. Jobb agrotechnikával az 1955. évhez viszonyítva a következőképpen emelkedtek a hektárhozamok: búzából 7,6, rozsból 9,7, árpából 4,7, zabból 5,2, kukoricából 8,6, cukorrépából 88, burgonyából 57,8 és az évelő takarmányokból 10 métermázsával. A szepsi járás a kassai kerület legtermékenyebb járásai közé tartozik. A mezőgazdasági szocialista átépítést a járásban már 98 százalékban teljesítették. A falusi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint traktorállomások dolgozói megvitatták a CSKP KB ez évi márciusi és júniusi határozatait és azokat a lehetőségeket, hogyan lehetne 1960ban a járásban fokozni a termelést. | agy tartalékok rejlenek a kishozamú legelők és rétek fokozott kihasználásában, amelyeket az év őszén 545 hektárnyi területen felszántanak. További tartalékok vannak a komposztkészítésben, a tőzegtermelésben és az új technológia széleskörű bevezetésével folytatott állattenyésztési termelésben. A szepsi járásban a pŕerovi szövetkezeti tagok felhívását sokszorosították és 5000 példányban kiosztották a szövetkezeti tagok között. A járás szövetkezeti tagjai széleskörű vita alapján örömmel fogadják a pŕerovi járás felhívását és kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazánk felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére az 1960. évi mezőgazdasági termelést az 1959. évi termeléshez viszonyítva 19,4 százalékkal növelik. A mezőgazdasági termelés növekedése alapján a járás szövetkezetei a jövő évben 159 vagon gabonával, 6425 métermázsa hússal, 2 390 910 liter tejjel és 2 424 953 daj-ab tojással szolgáltatnak be többet , mint 1959-ben. A szocialista kötelezettségvállalás teljesítésére a járásban a következő intézkedéseket foganatosítják: A növénytermelésben a hektárhozamok fokozásával érik el a növekedést. Erre a járásban megvan minden feltétel. Döntő intézkedés a föld termékennyé tétele. Ez idén a járásban 50 ezer köbméter komposztot készítenek. A 39 EFSZ közül 26 az istállótrágyát naponta hordja ki a mezei trágyadombokra és 180 hektárnyi területen ez év őszén zöldtrágyázást végeznek. A járás déli részét erősen rontja a talajvíz. A traktorállomás talajjavító központja már ez idén 74 kilométer hosszúságban mélyített új csatornát. Ezzel több mint 500 hektárnyi földet vízmentesített. 1960-ban megkezdődik a Bódva szabályozása, amely eddig évente nagy kiterjedésű termőföldet öntött el. A Bódva folyó és mellékfolyói szabályozásával 1965-ig több mint 3000 hektárnyi jó minőségű termőföldet nyer a járás. 1960-ban a takarmányrépa vetését 100 hektárról 180 hektárra növelik. Rendkívüli figyelmet szentelnek majd a saját termésű vetőmag, lucerna- és olajosmagvak termelésének. Tovább fejlesztik a haladó módszereket a növénytermelésben és fokozottabb mértékben fejezik be a gépesítést. így például 1960-ban 10 EFSZ-ben bevezetik a takarmány, a széna és a gabona komplex behordását. Fokozottabb mértékben folytatják a vegyi harcot az élősdiek, a kártevők és a dudva ellen. Az állattenyésztési terv termelési feladatai elsősorban a gazdasági állatok hasznosságának fokozására, főképpen pedig a szarvasmarha és a sertésállomány növelésére irányulnak. Az állattenyésztési termelés 1960-ban az 1959, évi tervhez viszonyítva 23,3 százalékkal fokozódik. zövetkezeteink állatállománya 100 hektáronként az 1959. évi 46 darabról 1960-ban 53 darabra emelkedik. Ugyanakkor hektáronként a tejtermelés 215,4 literről 351,5 literre, míg a hústermelés 72,6 kg-ról 94,2 kg-ra nő. A marhaállományt elsősorban saját neveléssel növelik. A sertésállományban az 1960. december 31-i tervet már 1960 január elejére teljesíteni akarják. Az új technológia a járás állattenyésztési termelésében is kezd meghonosodni. A száraztakarmányozást a járásban már 2786 sertésnél vezették be és ezt tovább bővítjük. A szarvasmarhanevelésben bevezetik a szabad istállózást. 1960ban fokozatosan kiküszöbölik a fáradságos kézifejést. A tyúkállomány 1960-ban 100 hektáronként 405-ről, 475-re növekedik. Az 1960. évi feladatok megkövetelik, hogy az EFSZ-ek tagjai ne feledkezzenek meg az idejében történő tarlóhántásról, a talaj előkészítéséről az őszi repce, az őszi keverékek alá és hogy idejekorán végezzék el a kenyérgabona vetését. z eddigi tapasztalatokból tudjuk, hogy a szocialista munkaverseny nagyban hozzájárul a mezőgazdasági termelés fokozásához. A szepsi járásnak nagy segítséget nyújtott a királyhelmeci járással folytatott munkaverseny. A szepsi járás ezen jó tapasztalatok alapján versenyre hívja a kassai kerület valamennyi járását az 1960. évi mezőgazdasági termelés fokozására. LASKOVlC J. - GALÄŠ J. Szepsi Itosfam is eseteitek liimiiiiiiiiiimiiiimiiiimiiiiii " •>••• mn" minim mm n n Minimum n in, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin a smolenicei ij var aiian A trnavai járásban — Szlovákia egyik legtermékenyebb vidékén — vasárnap is teljes ütemben folytatták a gabona betakarítását. A smolenicei EFSZ tagjai a falusi pártszervezetből alakult aratóbrigád segítségével a cséplést és a gabona asztagolását szorgalmazták. Napi teljesítményük két cséplőgépen három vagon gabona körül mozog. Képeink a szövetkezet szérűjén készültek, ahol az EFSZ tagjai a brigádosokkal karöltve figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak. (Foto: PetráS — ČTK) Mm mm mBXM »"v<j

y 'v .. ^ s

vs ' > , lpolyhídvégen sok a libapásztor Nem sok olyan szövetkezet akad az Ipoly mentén, talán még az országban sem, ahol az idén ne dölt volna meg a gabona. Az ipolyhídvégiek azonban azok közé a szerencsés emberek közé tartoznak, akiket még az időjárás is megkímélt. A termés náluk is kiváló. A tervezettnél 6—7 mázsával nagyobb lesz az átlagos hektárhozam. A gépek náluk zavartalanul dolgozhattak, a 172 hektár aratni valóból csupán 8 hektárt kellett kézi erővel aratniok. Mégis azt kell mondani, hogy kicsit lemaradtak a környező szövetkezetek mellett. Igaz, mikor ott jártunk, már csak 6 hektár rozsuk volt lábon, de Szécsénykén, Ipolynyéken már befejezték az, aratást. Különösen akkor feltűnő, ha azt is tudjuk, hogy lpolyhídvégen brigádosokra is szükség volt. Maguk a szövetkezetesek dicsérőleg emlékeznek meg néphadseregünk katonáiról, akik segítésükre siettek, hálásak az ipolysági posta alkalmazottainak, akik szintén részt vállaltak az aratásból. Elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy volt olyan nap is, amikor a posta alkalmazottai közül ötvenen is dolgoztak a tarlón A lemaradásért a traktorállomást okolják. Azt állítják, a gépek nem voltak jól kijavítva. Lehet, hogy igazuk van. A gépek valóban sokat álltak, de az is igaz. hogy lpolyhídvégen igen sok a libapásztor. ök maguk beszéltek a katonák és a pmta alkalmazottai szorgalmáról, nagyszerű segítségnyújtásáról. De ha az ipolyhídvégi menyecskék, a serdülő lányok nem libát őriznének a legnagyobb dologidőben, hanem a termés betakarításában segédkeznének, nem menne jobban a munka ? Ügy emlékszem: a szövetkezet könyvelője azt mondta, hogy azok mind betegek. Ha így áll a helyzet, akkor magának Ipolyhídvégnek egy kórház és legalább egy tucat orvos kellene. A valóság az, hogy könnyebb a keresztek között a libát jóllakatni, mint aratni, csépelni, vagy kévét hordani. Vajon hol tartanának még most is, ha nem jönnek a brigádosok? Vagy talán úgy gondolják: arassanak a brigádosok, a munkások. Nem, így nem lehet a munkás-paraszt szövetséget elképzelni. A munkások szívesen segítenek a parasztságnak, még azt sem kívánják, hogy néha-néha amazok is kisegítsék őket, de elvárják, hogy a szövetkezetesek ne libapásztorkodással töltsék aratáskor az idejüket. (sz. i.) * 1 •<•.'- ., A CSKP KB titkársága a közelmúltban az aratás helyzetéről tárgyait és megállapította, hogy a gazdag termés betakarítása nagyon lassú ütemben halad. A Trnavai Állami Gazdaság dolgozói a titkárság felhívására vasárnap is serényen dolgoztak és 14 hektár búzát learattak, melyből hektáronként 30 mázsa szemet csépeltek ki. Ebben a munkájukban komoly segítséget nyújtottak a tizenegyéves középiskola diákjai, akik kora reggeltől késő estig a földeken, a cséplőgépeknél egyaránt jó teljesítményt nyújtottak. Képünk a gazdaság kombájnját ábrázolja, amint a kicsépelt szemet a pótkocsiba ömleszti. Ne éljünk vissza a segítséggel Az idei nyár igazán próbára teszi a dolgozó parasztságot a termésbeakarítási munkákban. A termés kiválő, súlyos a kalász, erős a szalma,. s bizony sok helyütt még a gép sem bírja. Ráadásul az időjárás is igen sokat szeszélyeskedik, emiatt eléggé megkéstünk a betakarítással. Azt viszont nem kell bővebben magyarázni, a parasztember jól tudja, hogy a túlérett, sok esőt kapott búzából könnyen pereg a szem, nagyobb lehet a veszteség, ha nem igyekszik a betakarítással. Ennek tudatában a dolgozó parasztság az idén kivételes szorgalommal látott munkához, s amint az időjárás engedi, kihasznál minden percet, minden órát a termés gyors betakarítására. Csakhogy az időjárás, különösen a múlt héten több ízben hazakényszerítette a határból az aratókat, s ez azt jelenti, hogy országos átlagban még igen sok a tennivaló. A múlt hét 'végén a CSKP KB titkársága is behatóan foglalkozott a termésbetakarítás eddigi menetével és megállapította, hogy bár az aratás elég jól halad, nagy lemaradás észlelhető a gabona asztagolásában, a cséplésben s ennek folytán természetesen a beadásban is. A CSKP KB titkársága intézkedéseket tett a terménybetakarítés meggyorsítására, mert megállapította azt is, hogy egyes helyeken nem csupán az időjárás, hanem a nehézkes szervezés, a hanyagság, a könnyelműség okozta a késést. Akadnak olyan helyek is, ahol alig értékelik az üzemi dolgozók segítségét, sőt néhány helyen nem is tudtak munkát adni a tarlóra ment brigádosoknak. Pedig az üzemi dolgozók annak tudatában, hogy minél jobban elhúzódik az aratás, annál inkább veszélyben forog az ország kenyere, mentek segíteni, hogy a gazdag termésből kevés legyen a szemveszteség, hiszen nem egyének, hanem az egész ország ügye a termés gyors betakarítása. Dicséret illeti azt a csaknem százezer üzemi dolgozót, akik a pihenő napokat is feláldozva mentek a határba, mentek kévét hordani, csépelni. örvendetes, hogy ezt a baráti segítséget szövetkezeteink túlnyomó többségében nagyra értékelik, de itt mindjárt szólnunk kell arról is, hogy egyes helyeken helytelenül néznek a brigádosokra, sőt akadnak szövetkezetek, amelyek kényelemből visszaélnek e segítséggel. Volt olyan szövetkezet is, amelynek tagjai jóval kevesebb gabonát arattak le, mint a brigádosok. Hát ez igen rossz példa. Másutt a tagok — kihasználva a brigádosok jelenlétét — ahelyett, hogy ők is arattak volna, a háztáji gazdaságokba mentek dolgozni. A verebélyi szövetkezetnek 500 tagja van, de a múlt vasárnap csak hetvenen mentek aratni, hiába hívta őket a helyi hangszóró a termés megmentésére. Pedig az övék, elsősorban is ők érzik meg majd a munkaegységeken, ha hagyják, hogy az időjárás megtizedelje a gabonát. Sajnos, nem csupán Verebélyen fordult elő ily bűnös cselekedet. Kisbél 150 szövetkezetese közül az említett vasárnapon csak 8—10 lézengett a határban. Persze, ebben a szövetkezetben azt várják, hogy majd a brigádosok elvégzik helyettük a munkát, viszont hányszor szemére hányták már a vezetőségnek, hogy keveset keresnek s hogy alacsony a munkaegység értéke. Joggal kijelenthetjük, hogy az efféle munkakerülő szövetkezeti tagok még azt sem érdemlik meg, amit kapnak a munkaegységekre. A csataji lányoknak sem válik becsületére az a cselekedetük, hogy amikor a brigádosok verejtékezve dolgoztak a szövetkezet földjein, ők ezt tétlenül nézték, sőt mi több, a csataji szövetkezeteseknek aratás helyett előbbre való most a háztáji gazdaság, a szőlő. Ez nem a legjobb viszony a közöshöz, sőt elítélendő a csataji szövetkezetesek eme álláspontja. Megnyugtató, hogy az efféle visszaélések csak igen kis számban fordulnak elő, s örvendetes, hogy a falvak népe országszerte nagyra értékeli a városi dolgozók segítségét. Ahol tudják és tisztában vannak azzal, hogy mily hatalmas erő rejlik a közös összefogásban, ott nemhogy húzódoztak volna a munkától, amikor a brigádosok segítségükre siettek, hanem példamutatóan, talán sokkal nagyobb erőfeszítéssel dolgoztak, mint máskor, mondván: — Ne hozzunk szégyent a falura, a szövetkezetre, ne ejtsünk csorbát a parasztbecsületen. (m. f.) Mi okozta a lemaradást? Strbka elvtárs, a nagymegyeri járási pártbizottság irodájának tagja telefonjelentésben beszámolt az aratási munkálatok menetéről. Mint a GTÄ igazgatójának nagy áttekintése van az aratás menetéről, amelyben már a befejezéshez közelednek. Hétfői- « gabonának csak 7 százaléka (620 hektár) volt kaszálatlan s a csépléssel 70 százalékra álltak. » Az idei aratásban a kombájnosok versenyében Budai Pál érte el a legjobb eredményeket. Nagy teljesítményű szovjet kombájnjával 131 hektár gabonát aratott le és csépelt ki. A járásban a szövetkezetek már teljesítették állam iránti kötelességüket s csak az állami gazdaság maradt le a beadásban. 190 vagon gabonát kellene beadniok, de tegnapig még a felét,sem szállították le. Az elmaradás okát a rossz munkaszervezésben és a gépek rossz kihasználásában kell keresni. D. V. ÜJ SZÖ 4 * 195

9- augusztus 1.;