Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-05 / 215. szám, szerda

KIKÜLDÖTT TUDÖSlTÖNK JELENTI BÉCSBŐL: Felejthetetlen ünnep a Práterben Hétfőn éjszaka a hatalmas Práter az ifjúságé volt. öt világrész sok­ezer fiatalja mulatott a Práter Vurstlinak nevezett szórakozónegye­dében. A VII. VIT utolsó találkozója volt ez. A jól végzett munka bol­dog örömével, a fesztivál sikerének tudatában még egyszer tánccal, dal­szített fiakkereken fiatalok kocsi­káztak. Közöttük láthattuk Emil Zá­topeket is; Az egyik sátorban villamos autók versenyén nevetett a közönség, mel­lette a torzító tükrökben megjelenő figurákon mulattunk. Az elvarázsolt kastély, a céllövöldék, erőpróbák, kü­lal. mókával töltötték az estét 111 ország leányai és fiai. A Práter, a Duna és a Bécset át­szelő Duna-csatorna között elterülő 6 négyzetkilométer kiterjedésű park. valaha a lakosságtól elzárt császári vadászterület volt, csak az 1800-as évek elején kezdett kialakulni a szó­rakozónegyed, és engedélyezték a bécsieknek, hogy a parkban tölthe­tik szabadidejüket. A Vurstli gyor­san híres lett. A Práter ma is a világ egyik legnagyobb parkja A Vurstlin és a réteken kívül hatal­mas vásárterület, lóversenypálya és nagy stadion tartozik a parkhoz A második világháborúban csaknem teljesen elpusztult, de újjáépítették, s az osztrák fővárosnak ma egyik büszkesége. A Vurstliban több mint száz kü­lönféle szórakozóhely, söröző van egymás mellett. Hétfőn este zsú­folásig megteltek a táncparkettek, a mesésen kivilágított sátrak a fiata­lok vidám kacagásától voltak han­gosak. A Vurstli útvonalain feldí­•••••••••••••••• Megkezdődött a moszkvai nemzetközi filmfesztivál Moszkva (CTK) - Hétfőn este kb. 10 ezer főnyi tömeg gyűlt össze a luzsnyiki sportpalotában, hogy részt vegye az I. nemzetközi filmfesztivál ünnepélyes megnyitásán, összejöttek a szovjet és külföldi filmművészet képviselői, a fesztivál küldöttei és vendégei, a sajtó képviselői, a diplo­máciai testület tagjai és a moszkvai dolgozók. A sportpalotát a fesztiválon részt­vevő országok lobogói díszítik. 42 or­szág vesz részt a fesztiválon, a leg­több, mely valaha nemzetközi film­fesztiválra jelentkezett. N, A. Mihajlov, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere rövid beszédben méltatta a filmművészet jelentőségét a népek kölcsönös meg­ismerésében és békés egymás mel­lett élésében és megnyitotta az I. nemzetközi filmfesztivált. A szovjet államhimnusz hangjai mellett magasba röppen a fesztivál zászlaja. Fénybe borult a csarnok homlokzatán elhelyezett szovjet ál­lami felségjel, és fényszórók világít­ják meg a békegalambbal díszített vetítővásznat s a fesztivál hatnyelvű jelszavát: „A filmművészet emberies­ségéért! A békéért és a népek ba­rátságáért!" N. A. Mihajlov felolvassa Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Miniszter­A Japánban élő koreaiak tüntetése Tokió (ČTK) — A Japánban élő koreai klsebség tagjai augusztus 3-án Japán vá­rosaiban nagy tüntetéseket tartottak, ame­lyeken nyomatékosan követelték, hogy, a japán kormány tegye lehetővé hazatéré­süket a Koreai Népi Demokratikus Köz­tálsaságba. Japán városaiban több mint 130 ezer koreai tüntetett. A legnagyobb demonstráció Tokióban volt. A Japánban élő koreaiak szövetsége a lequtóbbi 10 hónap során Japán egész te­rületén több mint 12 ezer ilyen tüntetést rendezett. tanácsa elnökének az I. nemzetközi moszkvai filmfesztiválhoz intézett üdvözlő levelét. Hruscsov elvtárs le­velében köszönti a világ filmművé­szeit. akik most a Szovjetunió fővá­rosában találkoztak. Kiemeli a kul­turális értékek kicserélésének jelen­tőségét a népek közeledése érdeké­ben és kívánja azoknak az országok­nak, amelyeknek zászlói a sportpa­lota csarnokát ékítik, hogy hívek maradjanak a békét szolgáló és az agresszió ellen védekező filmművé­szethez. Végül a filmgyártó nemzetközi szervezetének elnöke üdvözölte a nemzetközi filmfesztivált. Öhaját fe­jezte ki, hogy ez a fesztivál is já­ruljon hozzá a nemzetközi együtt­működés és a népek közötti barátság megszilárdításához. Ezután két filmet mutattak be: a szovjet-kínai gyártmányú „A dzsungel útját" és az angol „Szo­ba a tetőn" Című filmet. voli országok fiataljaival büszkén kiáltotta a költő tollára kívánkozó szavakat: „— Nincs az az erő, amely bennünket szétválaszthat. Ha mi akarjuk, ha mi összefogunk, győz a béke és a barátság az egész föld­tekén." Amerre jártunk a Prátérben, mi is azt éreztük, amit az ifjú mar­seíllesi barátunk mondott. Éreztük az elmúlt gyönyörű tíz nap minden eseményén. S mikor éjfél után 2 órakor kialudtak a Práter fényei és megállt az óriáskerék, kimondhatat­lanul boldog érzés dobogtatta meg szívünket, a jövőbe vetett erős hit érzése. SZŰCS BÉLA A bécsi VIT nagy sikere Stockholm (ČTK) - A Ny Dag svéd lap bécsi különtudósítója azt írja a VII. Világifjúsági Találkozó­ról, hogy a fiatalok találkozása nagy sikert jelent. Bár külföldről sugal­mazva voltak arra irányuló kísérle­tek, hogy a világ fiataljainak béke­találkozása kudarcba fulladjon, nem sikerült a fesztivál rendjét megbon­tani. A VIT keretében képzőművészeti kiállítást is rendeztek. J. Finda felvé­telén a szovjet kiállítási termet láthatjuk, előtérben V. Calocskin „Hi­rosima" című szobrával. lönféle körhinták, forgókerekek szó­rakoztatták a külföldi fiatalokat, de itt voltak a fesztivál bécsi barátai is. Az úttesten csehszlovák fiatalok fúvószenekara vonult, hosszú sorok­ban kísérték a lányok, fiúk és a zé­nekarral együtt dúdolták az ismert melódiákat. Egy rokonszenves fiatal rendőrrel váltottunk néhány szót. Megkérdeztük tőle, hogyan tetszik neki a fesztivál. Előbb tétovázva gondolkodott egy keveset, aztán ne­vetve válaszolt: — őszintén mondom, nagyon szép volt, az osztrák ifjúság nagyon so­kat tanulhatott belőle. Fegyelmezett, kedves vendégeink voltak a külön­féle országok fiataljai és igazán pél­dásan viselkedtek. Az egyik szabadtéri pódiumon bra­zil együttes énekel temperamentu­mos dalokat, és a refrént vele zúg­ják a jelenlévők. A másik színpadon franciák adnak műsort. Itt ismerked­tünk meg egy fiatal marseillesi vasutassal, aki összeölelkezve a tá­A fesztiválon lettek jóbarátok. (CTK felvétel) J. FURCEY0VA fogadta L. Jankovcovát Moszkva (CTK) - Jekatyerina Furcevova, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a KB titkára fogadta Ľudmila Jankovcovát, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága politikai irodájának póttagjai, a miniszterelnök helyettesét, a „Csehszlovák Üveg" címen rendezett moszkvai kiállítás megnyitására ér­kezett csehszlovák kormányküldött­ség vezetőjét. Ribbentrop sajtófőnöke újra a színen Hamburg (ČTK) — A haladó hamburgi közvélemény soraiban nagy felháborodást keltelt az a hir, hogy a háborús bűnös dr. Ottó Schmidt, Ribbentrop hitlerista sajtó­főnöke augusztus 3-án átvette a Kristall képes hetilap politikai vezetését. A folyó­irat négy szerkesztője: Geldner, dr. Este­rer, Helt és Langour azonnal beadták fel­mondásukat, tiltakozásul Schmidt kinevezése ellen. Moszkvában a Kultúra és Pihenés Parkja szabadtéri színpadán augusztus 3-án este volt az amerikai esztrádmüvészek ejső hangversenye. (ČTK) A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa jóváhagyta az 1960. évi népgazdasági terv irányelveit. (ČTK) A Román Népköztársaságban a földmű­velésügyi és erdőgazdasági minisztérium jelentése szerint befejeződött! a aabonn betakarítása. (ČTK) Ewatt, az ausztráliai parlamenti ellenzék vezetője sydneyi beszédében követelte, hoqy a Kínai Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ tagjai közé. (ČTK) San Jüanban, Portorico fővárosában nagy tüntetés volt, amelvnek résztvevői „Yan­keek menjetek haza" „Portorico megszálll ország" jelszavakat tartalmazó transzparen­seket vittek. (ČTK) Kairói jelentés szerint a dél-egyiptomi sivatagban vas-, mangán-, krómlelöhelyre bukkantak. A Szinai-sivatagban szénlelő­helyre akadtak. (ČTK) A Dagbladet norvég lap közlése szerint Nyugat-Németország, Norvégia és Dánia közösen fogják gyártani a Sidewinder tí­pusú amerikai rakétát. (ČTK) Moosburg bajorországi város közelében hétfőn este lezuhant egy Sabre F 86 tí­pusú amerikai lökhajtásos repülőgép, amely földet érve felrobbant. (ČTK) A magyar sajtó jelentése szerint Ma­gyarországra eddig 12 000 disszidens tért vissza, akik az 1956. évi ellenforradalom Idején hagyták el az országot. (ČTK) Párizsból hivatalosan jelentették, hogy de Gaulle elnök és Debré miniszterelnök augusztusban inspekciós látogatásokat vé­geznek Algériában. (ČIK) JO HIR ľ zgalmas, de jó hírt közöltek hétfőn a távbeszélők, távírók az egész világgal: Eisenhower elnök meghívta Nyikita Hruscsovot, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökét, hogy szeptemberben látogasson el az Amerikai Egyesült Államokba. Ősszel Eisenhower amerikai elnök is elláto­gat a Szovjetunióba. így hát ideiglenesen a két fő nagy­hatalom között kerül sor csúcsmeg­beszélésekre. De csak ideiglenesen, mert mint Eisenhower elnök sajtóér­tekezletén megjegyezte, a közös esz­mecsere után összehívhatják majd a csúcsértekezletet. Bizonyos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Allaihok legfelsőbb képviselőinek megbeszé­lései egy szélesebb körű kormányfői értekezlet legjárhatóbb útját nyitják meg. Két dolgot kell ezzel kapcsolatban megjegyeznünk. Először is a szovjet­amerikai kapcsolatok történetében először fordul elő, hogy a legnagyobb tőkés nagyhatalom, az Egyesült Álla­mok elnöke átlépi a Kreml kapuit. Másodszor, e fontos látogatások ép­pen a külügyminiszterek genfi érte­kezlete után történnek, aniely - a tárgyalások folyamán megnyilvánult összes negatív vonásai ellenére — mégis csak előkészítette a talajt a Kelet és a Nyugat további tárgyalá­saira. Ebből kitűnik, hogy nem csupán Hruscsov elvtárs amerikai és Eisen­hower úr szovjetunióbeli udvarias lá­togatásáról van szó, hanem egyszer­smind e két államférfi komoly politi­kai tárgyalásairól, melyek hivatva vannak hozzájárulni azoknak a prob­lémáknak megoldásához, melyekről a külügyminiszterek már tizedik hete tárgyalnak Genfben. Ezért elmond­hatjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Áilamok vezetői nagy je­lentőségű kölcsönös látogatásának bejelentése a genfi értekezlet záró szakaszában, azt bizonyítja, hogy a genfi tárgyalások semmi esetre sem végződnek azzal, hogy a miniszterek bevágják maguk mögött az ajtót, hanem ellenkezőleg, az értekezlet megtorpédózására irányuló összes kí­sérletek ellenére — melyek az érte­kezlet első napja óta mostanáig első­sorban Bonnból indulnak ki — az értekezlet egy sikert mégis elér: az álláspontok kölcsönös tisztázásával és a részletkérdésekben bizonyos kö­zeledéssel előkészíti a további csúcs­tárgyalások talaját. Az értekezlet nem volt képes meg­oldani a hidegháború éveiben a Ke­let és a Nyugat között felhalmozódott nehéz problémákat. De ez még nem ok a borúlátásra, hanem inkább arra, hogy intenzíven továbbfolytassák a tárgyalásokat. Éppen a szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió és a leg­nagyobb és leghatalmasabb tőkés ál­lam, az Egyesült Államok legfelső képviselőinek megbeszélései képezik majd a további tárgyalás legfontosabb láncszemét, mert ha csak egyes pon­tokban hozzájárulnak a szovjet és amerikai álláspont összeegyeztetésé­hez, bizonyos feltételeket teremtenek arra, hogy a várt kormányfői értekez­let lefolyása sikeresebb legyen, mint a külügyminiszteri értekezleté. N em első ízben került sor szov­jet és amerikai államférfiak kölcsönös látogatására. Nagy érdek­lődéssel követtük nálunk és világ­szerte Mikojan és Kozlov elvtársak­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyetteseinek amerikai látogatását, valamint Nixon amerikai alélnök szovjetunióbeli látogatását. Már e látogatások alkalmával bebizo­nyosodott; milyen hasznos a szovjet és amerikai államférfiak kölcsönös megismerése, és megbeszéléseik, melyek segítenek megtörni a hideg­háború jegét. Végül a genfi értekez­let nyugati résztvevői kijelentették, hogy Nixon szovjetunióbeli látogatása pozitívan hatott az értekezlet záró­szakaszára. Annál érthetőbb, hogy Hruscsov amerikai és Eisenhower amerikai el­nök szovjetunióbeli látogatásától vár­ják, hogy hozzájárul a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak javulásához, ily módon az általános feszültség enyhítéséhez és a nagyobb kölcsönös bizalom légkörének kiala­kításához. New York-i tudósítónk telefonje­lentése szerint az amerikai közvé­lemény és számos politikai személyi­ség szorgalmazta Eisenhower elnök­nél, hogy hívja meg Nyikita Hrus­csovot, látogasson el az USA-ba. Az utóbbi napokban úgyszólván elözön­lötték ily értelmű felhívásokkal az amerikai elnököt. A nyolctagú kor­mányzócsoport a Szovjetunióból ha­zatérve ezzel a felhívással fordult Eisenhower elnökhöz. Röviddel az­előtt Harriman, New York állam volt kormányzója, továbbá Humphrey sze­nátor, Stewenson demokratapárti ve­zér, Kennedy szenátor, akit a de­mokrata párt elnöki tisztségre k 1­szemelt fő jelöltjének tartanak, L* ugyanezt tette. Nixon alelnök is me­legen ajánlotta Hruscsov meghívá­sát. Hoosewelt asszony a következő­ket írta a New York Postba: „Öröm­| mel fogadnám Hruscsov látogatását az Egyesült Államokban." A Gallup Intézet több ankétot rendezett e kér­désben és a megkérdezett amerikaiak többsége pozitívan nyilatkozott Hrus­csov amerikai látogatásáról. Az utób­bi napokban a New York Herald Tri­búne lap is javasolta, s azt ír'a, hogy megvalósulása „komoly kísérlet I lenne annak igazolására, hogy az USA és a Szovjetunió ellentétei, noha mé­. l.vek, nem kell még hogy végzetesek , legyenek. A békés kilátások meg.ia­vulásának egyik elemét képezhet­nék". Úgy tűnik, hogy az amerikai nyil­vánosság részéről gyakorolt nyomás az egyik tényező, mely Eisenhower elnök döntését befolyásolta. A New York Times azt írta, hogv Eisenho­wer e nyomás alatt nem is tudta volna megtenni, hogy ne küldje el Hruscsovnak a meghívót, mivel „olyan színben tűnt volna fel, mint aki a hidegháborús feszültség eny­hítésének útjában áll, noha mind­untalan hangoztatja mindenütt, hogy megragadja az alkalmat a feszültség enyhítésére". átnunk kell természetesen, hogy bizonyos amerikai reak­ciós köröknek, még inkább a bonni kormányköröknek nem igen tets/ik Hruscsov látogatása. A DPA nyugat­német sajtóügynökség vasárnap kö­zölte, hogy „bonni politikai körök­ben bizonyos mértékben aggódnak Hruscsov látogatása miatt". Von Brentano ebben az értelemben kísé­relte meg befolyásolni Genfben Hcr­tert, Bonn pedig terjeszteni kezdte azt a hírt, állítólag attól tarthatnak, hogy Eisenhower és Hruscsov a szö­vetségesek háta mögött valamiről megegyezhetnek. Az Observer című angol szabadelvű vasárnapi lap igy válaszolt e mende-mondákra: „Az a félelem, hogy az oroszak és az amerikaiak nagyon jól kijöhet­nének egymással, méghozzá a mi ro­vásunkra, jelenleg nagyon esztelen. Az egyedül elképzelhető szovjet­amerikai egyezmény a jelenlegi kö­rülmények közepette a háború meg­akadályozására vonatkozhatna, ez pe­dig ma minden állam elsőrendű ér­deke." » • » »» ? Ezzel eg,vet kell értenünk. A csehszlovák közvélemény elégté­tellel fogadta a hírt Hruscsov elvtárí készülő amerikai és Eisenhower elnök szovjetunióbeli látogatásáról. A világ békeerői törekvésének egyik eredmé­nyét látja benne. Ez megszüntethet­né a mai nemzetközi feszültség okait, véget vethetne a hidegháború­nak és megteremthetné a tartós bé­kés egymás mellett élés feltételeit. Ha a szovjet és amerikai állam­férfiak kölcsönös látogatása hozzá­járul ahhoz, hogv az amerikai köz­vélemény és politikai tényezők meg­győződjenek a szovjet nép béke­vágyáról és a szovjet kormány tisz­tességes békés szándékairól, akkor jót eredményez a világ minden né­pének és a világbékének. K. D. »/VWWS/VW\A/WWWVW%. Bányászküldöttség Genfben = Genf (ČTK) - A Katowicében = július 15 — 19. napjaiban megtar­= tott III. nemzetközi bányászkoi,­E ferencián megválasztott bányász­E küldöttség Genfben tartózkodik. E A küldöttség levelet adott át a E genfi értekezlet részvevőinek és a E levélben a világ 33 országa mint­= egy 5 millió bányászának követ.e­= lését tolmácsolta. E A küldöttség meggyőződését fe­E jezte ki, hogv a német békeszer­E ződés aláírása, a nyugat-ber'.ini E kérdés megoldása, a csúcsértekez­E let összehívása, valamint az atom­S fegyver-kísérletek végleges be­= szüntetése és az atomfegyverek E betiltása olyan célok, melyek E nemcsak a katowicei kon­E ferencián képviselt 5 millió E bányász érdekeinek, hanem az E egész világ azon 90 millió dolqo­s zója érdekének is megfelelnek, = akik tagjai a Szakszervezetek V:­— lágszövetségének. ALGÉRIAI KÖZLEMÉNY Kairó (ČTK) Az algériai nemzeti felsza­badító hadsereg főparancsnoksága közle­ményt adott ki a múlt hét második felében folytatott hadműveletekről. A közlemény szerint a francia gyarmati hadsereg 256 tagját vesztette el a har­cokban. további 154 megsebesült. Az al­gériai nemzeti felszabadító hadsereg tagjai ezenkívül nagymennyiségű fegyvert és más hadianyagot zsákmányoltak, több mint S» francia katonai repülőgépet megrongáltak vagy lelőttek. ÜJ SZÖ 3 * 1959- augusztus 1.;

Next

/
Thumbnails
Contents