Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-28 / 238. szám, péntek

Az olasz és az argentin követ átadta megbízó levelét a köztársasági elnöknek (ČTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök augusztus 27-én a prá­gai Várban megbízó levelének átadá­sával kapcsolatban fogadta Enrico Aillaudat, Olaszország rendkívüli kö­vetét és meghatalmazott miniszterét. A követet A. C. Marotta, a követség első titkára, M. Capriata ezredes, ka­tonai-, tengerészeti- és repülőügyi attasé, valamint B. Cellini attasé kí­sérte. , A megbízólevél átadásánál jelen volt dr. A. Gregor, a külügyminiszter első helyettese, L. Novák, a köztár­sasági elnök irodájának vezetője, J. Cihák vezérőrnagy, a köztársasági elnök katonai irodájának parancsno­ka és V. Sándor, a Külügyminiszté­rium szakosztályvezetőjének helyet­tese. A köztársasági elnök a megbízóle­vél átadása és a beszédek elhangzása után dr. A. Gregornak, a külügymi­niszter első helyettesének jelenléte ben elbeszélgetett a követtel. Antonín Novotný, köztársaságunk el­nöke ugyanaznap fogadta Raul Attilio Remondot, Argentína rendkívüli kö­vetét és meghatalmazott miniszterét, aki átadta megbízó levelét. A követet dr. E. Pallarés Jordá, a követség gazdasági tanácsosa és dr. A. Adén harmadik titkár kísérte. A megbízólevél átadásánál jelen volt dr. A. Gregor, a külügyminiszter első helyettese, L. Novák, a köztár­sasági elnök irodájának vezetője. J. Cihák vezérőrnagy, a köztársasági elnök katonai irodájának parancsno­ka és dr. K. Petrželka, a Külügymi­nisztérium osztályvezetője. A köztársasági elnök és a követ rövid beszédeket mondottak. A szovjet ügyészség küldöttsége Bratislavában (ČTK) A szovjet ügyészség ha­zánkban tartózkodó küldöttsége csü­törtökön. augusztus 27-én egynapi látogatásra Bratislavába érkezett. A küldöttséget R. A. Rugyenko, a Szovjetunió főügyésze vezeti. A szov­jet vendégeket dr. Jan Bartuška. a Csehszlovák Köztársaság . főügyésze és az ügyészség további dolgozói kí­sérték. A Szlovák ľSemzeti Tanács elnökének köszönetnyilvánítása (ČTK) — Ľudovít Benada, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke ez úton mond köszönetet mindazoknak a dol­gozóknak, üzemeknek, kulturális in­tézményeknek, hivataloknak, elvtár­saknaky és barátainak, akik jókíván­ságaikat fejezték ki hatvanadik szü­letésnapja és a szocialista haza építé­séért Klement Gottwald Érdemrend­del való kitüntetése alkalmából. Magyarországi békevédők Szlovákiában (ČTK) A magyarországi békevédők több mint 40-tagú küldöttsége, me­lyet Bernáth György, a Szlovák Nem­zeti Felkelés résztvevője vezet, csü­törtökön, augusztus 27-én ötnapos látogatásra Szlovákiába érkezett. A Magyar Népköztársaságból érke­zett békevédők Szlovákia látogatásuk alatt részt vesznek a Szlovák Nem­zeti Felkelés 15. évfordulójának Banská Bystrica-i ünnepségein, Lo­soncba és Svitbe látogatnak, megte­kintik a Magas-Tátra természeti szépségeit és a dobšinai jégbarlan­got. Hétfőn, augusztus 31-én Brati­slavába érkeznek. A szovjet vendégek a délelőtti órákban a bratislavai körzeti ügyész­ségre látogattak, ahol az ügyészsé­gek munkájáról tapasztalatcserét folytattak a vezető dolgozókkal. A déli órákban a CSSZBSZ szlová­kiai bizottságának elnöksége R. A. Rugyenko főügyésznek, a Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaság alelnö­kének tiszteletére ünnepi ebédet adott, melyen résztvettek a küldött­ség és kíséretük összes tagjai. Az ünnepi ebéden jelen volt Ru­dolf Strechaj, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának elnöke, a Megbízottak Testületének elnöke, a CSSZBSZ szlo­vákiai bizottsága elnökségének to­vábbi tagjai, az SZLKP KB képvise­lői, dr. Ladislav Gešo igazságügyi megbízott;- és a szlovákiai ügyészség képviselői. Jelen volt továbbá M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai fö­konzula és V. K, Zajoncskovszkij, a szovjet hadsereg vezérőrnagya, aki Szlovákiába a Szlovák Nemzeti Felke­lés 15. évfordulójának ünnepségeire érkezett. Ä prešovi és a České Budejovice-i kerület teljesítette a gabonabegyüjtési tervet (ČTK) A prešovi kerület csütör­tökön, augusztus 27-én teljesítette az állami gabonabegyüjtési tervet. Ezt a sikert a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 15. évfordulójának tiszteletére az egyes járások, HNB-k, mezőgaz­dasági üzemek, begyűjtési vállalatok között indított munkaverseny segít­ségével több mint egy hónappal a kormány által kitűzött határidő előtt érte el. * * * A České Budéjovice-i kerület szer­dán, augusztus 26-án az esti órákban 100,1 százalékra teljesítette a gabo­nabegyűjtési tervet. Eg yre nagyobb méreteket öltenek a Szlovák Nemzeti Felkelés jubi'eumi évfordulójának előkészületei Hogyan utazzunk Banská Bystricára A vasút több rendkívüli intézkedési foganatosít annak érdekében, hogy biz­tosítsa a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója ünnepségein résztvevők Ban­ská Bystricára szállítását. Az augusztus 29-én 14 órakor kezdő­dő sliači repülőnapra a következő rend­kívüli vonatok indulnak: Breznóról 11,04 órakor, Losoncról 10,25 órakor, Zvolen­ból 12,31 órakor. Több kocsival kiegészí­tett rendszeresen közlekedő vonatok Ipolyságról 10,42 órakor, Nová Baňáról 11,48 órakor és Kremnicáról 13,16 óra­kor indulnak. A repülőtér vonatmegálló­helye a Velká Lúka-i vasútállomás Ezenkívül Zvolenből és Banská Bystricá­ról a repülőtérre és vissza autóbuszok fognak közlekedni. A Banská Bystrica-i fő ünnepségekre augusztus 30-án a több kocsival kiegé­szített rendszeresen közlekedő vonatokon kívül a következő rendkívüli vonatok in­dulnak: Červená Skáláról 5,45 órakor, Breznóból 6,46 órakor, Losoncról. 5,30 órakor, Ipolyságról 4,24 órakor, Kremni­cáról 5 órakor. Žiar nad Hronomból 6,37 órakor, Zvolenből 6,25, 6,56 és 7,35 óra­kor. Augusztus 30-án reggeli 7 órától au­tóbuszok indulnak Zvolenből Banská Bystricára. Az ünnepségek résztvevői a vonatokon és a ČSAD autóbuszain 50 %-os utazási kedvezményben részesülnek. * » * , (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának Banská Bystrica-i ün­nepségein a bratislavai kerület több üze­mének és hivatalának küldöttségei is részt vesznek.. Szombaton, augusztus 29-én az R 21 324 sz. rendkívüli gyors­vonat a bratislavai főpályaudvarról 6,48 órakor indul és Zvolenbe 11,20 órakor ér­kezik. A bratislavai főpályaudvarról ugyanaznap 13,16 órakor további rendkí­vüli gyorsvonat indul, mely Zvolenbe 17,59 órakor érkezik. A ČSAD üzemei a bratislavai kerületben 65 pótkocsival el­látott autóbuszt bocsátottak rendelkezés­re a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfor­dulója ünnepségein részt vevők szállítá­sára. Autóbusz-kirándulások a felkelés emlékezetes helyeire (ČTK) — A Turista n. v. Banská Byst­rica-i dolgozói a Szlovák Nemzeti Felke­lés 15. évfordulója országos ünnepségei­nek bel- és külföldi résztvevői számára autóbuszkirándulásokat szerveznek. A ki­rándulások résztvevői megtekintik a Szlo­vák Nemzeti Felkelés harcainak emléke­zetes helyeit, a német fasiszták és a Hlinka-gárda rohamosztagosai emberte­len gaztetteinek színhelyét. Az autóki­rándulások útvonala a következő: Krem­nička. Nemecká, Donovaly és Bláže. A Turista n. v. az ünnepségek résztvevőinek kívánságára és szükség szerint további emlékezetes helyek látogatását is meg­rendezi. N. Sz. Hruscsov üzenete K. ftdenauerhez (Folytatás az 1. oldalról) nősen kiegészítetté egymást és köl­csönösen kiegészítheti egymást. Az országaink közötti gazdasági együtt­működés előnyös volna mindkét or­szág számára és nemzeteink jóléte ettől még jobban fokozódna. Én azonban nemcsak gondolom, ha­nem meg vagyok győződve róla, hogy az Ön országában, sajnos, vannak olyan erők, amelyek más álláspontra, a visszavágás és a határok felülvizs­gálatának álláspontjára helyezked­nek. Erre nemegyszer rámutattunk és nem szükséges, hogy itt felsorol­jam a tényeket és személyeket - ön is ismeri azokat. Nyíltan fogok be­szélni. Úgy vélem, hogy ezek az em­berek mélységesen tévednek, mint ahogy tévedtek a múltban a német állam más vezető tényezői is. Ma nincs egységes német állam. Két önálló német állam áll fenn ma, reálisan létezik. — Ezt azért hang­súlyozom, Kancellár Or, mert isme­rem az Ön álláspontját ebben a kér­désben. A két német állam fennállása megcáfol­hatatlan tény. Az egyik kapitalista alapo­kon, a másik szocialista alapokon fejlő­dik. A Német Demokratikus Köztársa­ság véget vetett a militarizmusnak, a re­vansizmusnak és az agressziónak, s szi­lárdan a valamennyi országgal való baráti kapcsolatok és békés együttműködés út­jára lépett. A Német Szövetségi Köztár­saság más úton halad. Az NSZK — a helyzetet helyesen akarjuk értékelni — ma lényegében a legerősebb állam az európai kapitalista országok között. Ere­iét nem fegyverei és hadosztályai meny­nyisége alapján ítélem meg, hanem gazda­ságának színvonala szerint, mert ez a fő dolog. Akinek erős gazdasága van, annak lehetősége nyílik arra is, hogy ha akarja, erős hadsereget építsen ki. Az NSZK ezt a hadsereget, amellyel még nem rendel­kezik, kiépítheti, ha akarja, és mi ezt, mint realisták, elismerjük. Szem előtt kel! tartani azonban, hogy ha a nyugatnéme­tek valamennyi gazdasági lehetőségüket és országuk embertartalékait Nyugat-Eu­rópa legerősebb hadseregének kiépítésé­re használdák fel, e hadsereg ereje eb­ben az esetben sem érné fel hadsere­qünk és szövetségeseink hadseregei ere­iét. Sőt, szövetségeseivel együtt sem mérkőzhetne meg a mi erőnkkel és ha­talmunkkal. Ezt nem azért mondom Önnek. Kancellár ú»; hogy megfélemlít­sem Önt. Mi ketten már nem vagyunk abban a korban, hogy egymást kölcsönö­sen ijesztgetnénk, még kevésbé az ilyen kérdésekben. Mindketten elegendő min­denféle borzalmat láttunk, semhogy ilyes­mihez folyamodnánk. Számos történelmi tény van. amelye­ket helyesen kell megérteni. Szeretném, ha e tényeket Ön nem kerülné meg és e tényeken alapuló kijelentéseimet nem venné fenyegetésként. Nézzen csak a tér­képre, képzelje el Európát és a világ többi részét. Nézze csak, milyen erőket jelentenek ma a szocialista országok. Ügy vélem, hogy erről az erőről Ön eléggé tájékozott. Remélem, nem mondja Ön azt, hogy meg akarom félemlíteni, amikor arra emlékeztetem, hogy a Szovjetunió oiy mennyiségű és színvonalú rakétatechniká­val rendelkezik, mint egyetlen ország sem a világon. Ezt bizonyítják felbocsátott mesterséges holdjaink és világürrakétánk. A vitás kérdések háborúval való megol­dása ilyen feltételek között, amint azt a nyugatnémet militarista és revansista kö­rök nyilvánvalóan szeretnék, öngyilkos­ságot és országuk pusztulását jelentené. Milyen utak vezetnek tehát a nyitott kérdések megoldásához? Mi gátolja_a jó­szomszédi kapcsolatok és az együttmű­ködés feltételét a Szövetségi Köztársa­ság. valamint a szocialista és nemcsak a szocialista országok között? A jelen­legi körülmények között ennek fő akadá­lya mindeddig a második világháború még ki nem küszöbölt maradványaiban rej­lik. . Felmerül a kérdés, ha az Ön kormá­nyának és Önnek személyesen idegenek a revansista eszmék, mi akadályozza Önt a német békeszerződés aláírásában, mely­nek az a feladata, hogy jogilag megfo­galmazza a jelenlegi helyzetet és nyugal­mat vigyen az államok életébe, áe el­sősorban a német nép életébe? Amikor békeszerződés megkötését javasoljuk Né­metországgal. nem törekszünk semmilyen egyoldalú előnyökre vagy kiváltságokra a magunk és ' szövetségeseink számára. A második világháború maradványainak felszámolása hasznára válik mindenkinek, mind a nagy, mind pedig a kis államok­nak. És a Németországgal való békeszer­ződés megkötése természetesen a_ né­met népnek hozná a legnagyobb előnyö­ket. Ön azt mondja, míg nincs esységes Németország, nem lehet békeszerződést aláírni Németországgal. Sőt, azt állítja, hogy a két német állam fennállásának körülményei között a békeszerződés alá­írása az ország nyílt kettészakadásához vezetne és további akadályokat gördítene egyesülésének útjába. De ítélje meg Ön maga. Kancellár Űr, vajon e mérlegelések helyesek-e. Elképzelheti-e talán, fiogy Nyugat-Németország szocialista vágá­nyokra állana át és ezen az alapon ke­rülne sor Németország egyesülésére? Úgy vélem, hogy ezt a lehetőséget On még gondolatban sem tartja valószínűnek. Vagy talán arra vár. hogy Kelet-Né­metország önként lemond fejlődésének szocialista útjáról s visszatér a tőkés rendszerhez és ezen az alapon egyesül a Szövetségi Köztársasággal? Ha erre számít, mélységesen téved. Az 'Ön kor­mánya mindent megtesz, hogy meggá­tolja Nyugat-Berlin kérdésének megol­dását és hopv fenntartsa Nyugat-Berlin­ben a feszült helyzetet, jóllehet az NSZK-nak sem jogilag, sem ténylegesen semmi köze sincs Nyugat-Berlin kér­déséhez. Élek ezzel az alkalommal, hogy ezt kijelentsem Önnek és így újból meg­magyarázzam a Szovjetunió álláspont­ját e kérdésben. Eddig nem kötötték meg a békeszerződést, fennáll a megszállási rendszer, csapatok állomásoznak Nyugat­Berlinben. a Német Demokratikus Köztársa­ság szívében — úgyhogy ha kedvük tá­mad, mindig könnyen előidézhetnek olyan eseményeket, amelyek katasztrófába so­dorhatják Németországot és az egész világot Ez a politika azonban nemcsak hogy nem járul hozzá Németország egye­sítéséhez, amire Ön szüntelenül hivatko­zik a német békeszerződés kérdésében el­foglalt álláspontja mentségéül, hanem el­lenkezőleg. még mélyebb szakadékot tá­maszt a két német állam között. Ha akarják, ha nem akarják elismerni a Né­met Demokratikus Köztársaságot, ez mit sem változtat fennállásának tényén. Elis­merése, vagy el nem ismerése — ez az Ön szubjektív' szempontjának kérdése és ennek természetesen nincs hatalma a reális valóság felett. Ha Ön tényleg reá­lis álláspontra helvezkedne és politiká­jában az a vágy vezérelné, hogy min­dent, ami erejéből áll, megtegyen az államok közötti kapcsolatok érdekében, ak­kor feltétlenül elismerné a második világ­háború maradványai gyors felszámolásának, a, két német állammal a békeszerződés meg­kötésének szükségességét és állást foglalna a konfliktusok tűzfészkének kiküszöbölése mellett, amelyek világháborút idézhetnek elő. Szilárd meggyőződésünk és nem­egyszer kijelentettük, hogy a német békeszerződés megkötése gyakorlati lag közelebb hozná Németország egye­sítése kérdésének megoldását. Már nemegyszer kijelentettük és újból meg akarom ismételni — hogyha .Németország egyesítését óhajtják akkor feltétlenül fel kell venniök a kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. Lehet, hogy nem tet­szenek Önöknek azok az emberek, akik eme állam élén állanak, ami teljesen törvényszerű, hisz ezek az emberek teljesen ellenkező nézetűek és ezért nehéz valamilyen személyes rokonszenv kívánása. A Német De­mokratikus Köztársaság vezető té­nyezői nyílván hasonlóképp éreznek Önökkel szemben. Ezzel kapcsolatban azonban szeretném önt emlékeztetni arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság államférfiai és politiku­sai, akikkel szemben önök személyes ellenszenvvel viseltetnek, mint isme­retes, a német nép bizalmát már ab­ban az időben is élvezték, amikor Németország egységes volt Hitler ha­talomrajutása előtt és azután a ná­cizmus elleni harc időszakában. A nép teljes bizalmának örvendenek ma is. Ha Önök népük érdekeit tartják szem előtt és nem akarják elmélyíte­ni az ország kettészakadását, akkor olyan össznémet szervezeteket kelle­ne alapítaniuk, amelyek felvennék a két német államot egymáshoz közel hozó szálakat. Nézetünk szerint a Német Demokratikus Köztársaság jő formáját javasolta az ország ketté­szakítottsága leküzdésének — az ál­lamszövetség megalakítását. Ez azon­ban természetesen az önök belső ügye, az NDK és az NSZK ügye. Sohašem utasítottuk el azt, hogy hozzájáruljunk Németország egyesí­téséhez, mert azt a nézetet valljuk, hogy ez elérhető a két német állam közötti megegyezés alapján. A gen­fi külügyminiszteri értekezleten a szovjet kormány e kérdésben külön­javaslatot terjesztett elő. Ez a ja­vaslat, sajnos, nem talált támogatásra nyugati tárgyaló partnereink részé­ről. Nem talált kellő megértésre az össznémet bizottság létesítésére tett javaslatunk sem^ amely bizottság ke­retében a két német állam megtár­gyalhatná mind az egymás közötti közvetlen kapcsolatai kérdését, mind pedig Németország ügyének békés rendezését és az ország egyesítését is. Mélységes csodálkozást kelt az a körülmény, hogy az össznémet bi­zottság létesítésére tett javaslathoz a legelutasítóbb álláspontot ön sze­mélyesen és az ön kormánya foglalta el, amelynek e javaslat iránt a leg­élénkebb érdeklődést kellene tanúsí­tania. Hisz éppen e bizotság által lehetne elérni mind Németország kér­désének békés rendezését, mind pe­dig az ország egyesítését. Az a benyomás keletkezik, hogy a szövetségi kormány inkább gondos­kodik a Bundeswehr nukleáris és ra­kétafelfegyverzésének tervéről, mint­sem az ország egyesítéséről. Nyilván­valóan nem magyarázható a körülmé­nyek puszta véletlenével az a tény, hogy éppen a genfi értekezlet idején az Ön kormánya bebizonyíthatóan fokozta katonai jellegű intézkedéseit, jóllehet látnia kellett eme intézke­dések negatív befolyását a nemzet­közi tárgyalásokra. A szovjet kor­mány nemegyszer figyelmeztette az NSZK kormányát azokra a veszélyes következményekre, amelyekkel az NSZK-ra és Németország egyesítése kérdésének megoldására a Bundes­wehr nukleáris és rakétafelfegyver­zése jár. Kötelességemnek tartom, Kancellár Ür, hogy újból figyelmez­tessem Önt és remélem, hogy mind­ezeken komolyan elgondolkozik. Kérem, legyen elnézéssel, hogy ily beható magyarázatot adtam és meg­ismétlem mindazt, amit kormányunk és én magarA' is már egyszer mon­dottunk. Szeretném remélni, hogy fi­gyelmesen áttanulmányozza és ér­tékeli a jelenlegi helyzetet és helye­sen dönti el a Német Szövetségi Köztársaság további politikáját. Azért akartam mindezt elmondani önnek Kancellár Ür, mert találkozni fog NATO-beli partnereivel és nemzet­közi kérdésekről fognak tárgyalni. Hamarosan összejön Eisenhower el­nökkel. Szeretném hinni, elég erős lesz Ön ahhoz, hogy leküzdje elő­ítéleteit és helyesen közeledjék a je­lenlegi helyzet értékeléséhez. Ha nem volna hajlandó tiszteletben tartani a reális élet követelményeit, ez azt jelentené, hogy a háború csökevé­nyeinek megőrzéséért harcol. Szabad azonban megkérdeznem, hogy minek nevében tenné ezt? Talán háborús konfliktust óhajt és vitás ideológiai kérdéseinket háborúval akarja megol­dani ? Ön kétségtelenül tudja, hogy a Szovjetunió ellen irányuló fő erők Nyugat-Németországban, Franciaor­szágban és Nagy-Britanniában van­nak. Megérti azt is, hogy ilyen hely­zetben háború esetén a termonuk­leáris fegyver Nyugat-Németország területén robbanna fel. És ez nem katasztrófát, hanem pusztulást jelen­tene. Miután ez a helyzet, felötlik a kér­dés — miért tennék ki magukat ve­szélynek, amikor jó békés távlatok vannak, amikor nem rossz kilátások vannak a kereskedelemre, valamint a Szovjetunió és az NSZK gazdasági fejlődésére. A békés együttműködés nagy kölcsönös előnyöket hoz or­szágaiknak s nekünk is, Önöknek is most jó alapjaink vannak a gazda­sági kapcsolatokra. Sőt meg kell mondani, hogy a Szovjetunió és az NSZK kereskedelme aktívabban fej­lődik, mint az Önök egyes nyugati partnereivel folytatott kereskedelem. Szeretném hinni, — derűlátónak tar­tom magam -, hogy a józan ész és a megfontolás végül túlsúlyba kerül és Ön, mint olyan ember, aki népének nagy bizalmát élvezi és sorsáért fe­lelős, elegendő bátorsáaot talál ma­gában ahhoz, hogy leküzdje előíté­leteit az NDK-val és a többi szocia­lista országgal szemben. Szer tném remélni azt is, megtesz mindent an­nak érdekében, hogy a Németország­gal szomszédos államokhoz való kö­zeledés és a velük való baráti kap­csolatok megszilárdítása útjából ki­küszöbölődjék mindaz, ami háborús konfliktusokkal feayeget. Ügy vélem, az NSZK-nak a szomszédaival való normális kapcsolatok felvétele nem kisebb érdeke, mint bármilyen más államnak. Ha csalódunk reményeinkben és Ön nem tér ezen ésszerű útra, szeretném, ha előre tudná, hogy kénytelenek leszünk ebből le­vonni a megfelelő következtetéseket. Ha a tárgyalás valamennyi eszközét, part­nereink valamennyi meggyőző eszközét ki­próbáltuk, s ha mégis továbbra is Német­ország ügyének békés rendezése ellen fog J lalnak állást, békeszerződést kötünk az NDK-val és felhívjuk mindazokat az orszá­gokat, amelyek harcoltak a hitleri Német* ország ellen, hogy kövessék példánkat. Hi­szem, hogy nem egy állam támogat majd bennünket. És most néhány szót a fenyegetőző re­vansisták kardcsörtetéséről. Megfélemlíteni bennünket, akiket már nemegyszer meg akartak félemlíteni — kilátástalan. Hisz már nemegyszer harcoltunk fegyverrel ke­zünkben és. tudjuk, mi a háború. A jelen­legi feltételek között a háború egyszerűen őrültség volna. Ha valaki megtámadni me­részelne bennünket, válaszul a német béke­szerződés megkötésére, amely a második világháború maradványainak felszámolására irányul, akkor azt a történelem a legrosz­szabb háborús bűnösként ítélné el. Most megegyezés jött létre a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok kölcsönös államférfiúi látogatásáról. Az USA elnökével tartandó tárgyalásoknak nagy je­lentőséget tulajdonítunk. Talán történelmi fordulat küszöbén állunk a két eddigi tömb politikájában. Az eddigi elidegenedés he­lyett a fokozatos közeledés és a megöl-' datlan kérdéseknek valamennyi állam bé­kés egymás mellett élése biztosítása érde­kében való rendezésének küszöbén. Az államférfiak és a politikusok a tár­gyalások vagy megbeszélések során nem kerülhetik el azokat a kérdéseket, amelyek elválasztják őket. És a megbeszélések fo­lyamán természetesen nem foglalkozhatunk csak a kukoricával vagy az uborkával. Be­szélni fogunk politikai ügyekről, állam­ügyekről és megoldatlan problémákról. A fő meg nem oldott probléma a második vi­lágháború maradványainak kiküszöbölése, ami nélkül nehezen szilárdítható meg a bé­ke és a nemzetek biztonsága. Meggyőződésünk, hogy a kölcsönösen el­fogadható megoldások elérésének megvan a szükséges alapja s csupán közösen kell törekedni ebben az irányban. Mi minden szükségeset megteszünk, hogy hozzájárul­junk a megegyezés eléréséhez. Tisztelettel: N. HRUSCSOV ÜJ. SZÓ 2 * 195 9- augusztus 28.

Next

/
Thumbnails
Contents