Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-26 / 236. szám, szerda

Talajjavítási munkák Dél-Szlovákiában és a mezőgazdasági termelés növelése / Az SZLKP Központi Bizottságának múlt év októberében hozott határozata értelmében a mezőgazdasági termelésnek 47,3 százalékkal kell majd emelkednie azáltal, hogy teljesítsük az irányelveket a cseh országrészek termelési színvonalának azonos természeti feltételek melletti elérésére. E feladat forradalmi intézkedéseket követel. Elsősorban arról van szó, hogy rendszeresen javítsuk a szántóföld termőerejét. A talajjavító- és öntöző-munkálatok ezen feladat teljesítésénél alapvető jelentőségűek. Dél-Szlovákia, tekintettel előnyös hőmérsékleti viszonyaira és a hosszú vegetációs időszakra, kiválóan alkalmas mezőgazdasági termelésre. DélSzlovákiához 33 járás területét számíthatjuk 1160 000 hektár mezőgazdasági földterülettel, ami Szlovákia területének 42,2 százaléka. Ezen terület Szlovákia déli határa mentén húzódik Malackytól egészen CsernőigAnnak ellenére, hogy ezen terület nagyrészt — 76,4 százalékban — szántóföld, a termelés csekély intenzitása folytán az 1 hektárra eső bruttótermelés itt elmarad a szlovákiai átlag mögött. Ez megnyilvánul az EFSZ-ek 1 hektárra eső alacsony bevételeiben és a munkaegységek alacsony értékében is. A mezőgazdasági termelés alacsony fokának okát a növénytermelés és az állattenyésztés fogyatékosságai mellett a vízviszonyok elhanyagoltságában és elégtelen kihasználásában kell keresnünk. Ha a már elkészült talajjavítási munkákat egybevetjük a szükséglettel, megállapíthatjuk, hogy a földalap minőségi javítására talajjavítás által eddig nem fordítottunk kellő gondot, annak ellenére, nogy a leghatékonyabb mezőgazdasági beruházásokról van szó. A helyzet 1945 után sem javult, sőt romlott. Az 1945-1955-ös évek időszakában 20 797 ha-on végeztek talajjavítást, ami évi 1890 hektárt jelent átlagban; ezzel szemben az 1925 — 1934. években, amikor is a talajjavítási munkálatokba aránylag a legtöbb beruházás történt, évente 3932 hektárt javítottak meg. Csak 1955-ben javult a helyzet, amikor is 4147 hektárt. valamint 1956-ban, amikor 7765 hektárt javítottak meg. Az 1160 000' hektár mezőgazdasági összterületből Dél-Szlovákiában 886 ezer hektár a szántó, a többi rét és legelő. Az egész földalapból 17 000 ha homokos szántó (Malacka, Ögyalla), 30 000 ha sós talaj s 102 000 ha esik a Duna melléki és kelet-szlovákiai alföldek száraz területeire. Ezen talajok csak csekélyebb mértékben alkalmasak intenzív mezőgazdasági művelésre. Teljes kihasználásuk csak bizonyos talajjavítási munkálatok elvégzése után lesz lehetséges. Ezenkívül 222 220 hektár 'az állandóan nyirkos és 178 000 hektár az árterület. Itt főként a kelet-szlovákiai alföldről, a Morva mellékéről és a Bodva mellékének egyes vidékeiről van szó. Ezen állapot annak következménye. hogy mindmáig nem végeztünk el ezen területeken bizonyos alapvető vízszabályozó munkákat, kevés beruházás történt a talajjavításokba és a már fennálló talajjavítási berendezéseknél nem végeztük el kellő mértékben a szükségessé vált generáljavításokat. Ezek szerint Dél-Szlovákiában több mint 40 000 hektár kiterjedésű mezőgazdasági földterületen nincsenek meg az alapvető feltételek a földalap teljes mérvű kihasználására. Mivel pedig olvan területről van szó, melyen a nedvességi viszonyokban a gazdasági eredményesség növelésénél döntő jelentőséaük van, kívánatos a talajjavítások eddigi lassú ütpmét ezen területeken meggyorsítani. A vízgazdálkodási és talajjavítómunkálatok lassú ütemének egyik okozója a tervezési és költséavetési előkészítés ki nem elégítő állapota, a vízgazdálkodás tervezési szerveinek elégtelen kapacitása, valamint a vízgazdálkodási talaj javítómunkálatokat végző építő-szerelési vállalatok elégtelen műszaki felkészültsége, A talajjavftási munkálatok ezen területeken az eddigi tapasztalatok és az ez idő szerinti kalkuláció szerint több mint 7 milliárd korona költséggel járnának. Ezzel 219 000 ha területen öntözési, 222 000 ha területen vízlevezetési és 178 ezer ha területen árvízvédelmi berendezések készülnének. A tervbe vett talajjavltási munkálatok elvégzése után az eddigi kísérletek alapján búzából és árpából 75 százalékig, kukoricából, cukorrépából és más takarmánynövényekből 80-100 százalékig terjedő hektárhozamemelkedést lehet feltételezni. A hektárhozam növekedése és a vetésterületek összeállításának módosítása által a szemestermékek össztermelése kb. 60 000 vagonnal, a cukorrépáé 80 000 vagonnal, az évelő takarmányok termése 67 000 vagonnal növekedne majd. Ugyanakkor a takarmányok termesztésének növekedése folytán és az állattenyésztésben hozott további intézkedések eredményeként a hústermelés kb. 55 000 tonnával, a tej termelése pedig 500 millió literrel emelkednék. A nagyüzemi gazdálkodás további előretörése folytán ezen nagyobb termelés már piaci termelés lesz. Az öntözött területeken a gyümölcsösök is 100 százalékkal nagyobb hozamot érnek el. A nagyobb gyümölcstermelés mellett jobb minőséget is elérünk, egészséges, kifogástalan formájú és jóízű gyümölcsöt. Az öntözött zöldség is nagyobb és ízletesebb termést hoz. A dohány jobb minőségű, illatosabb, nagyobb levelű, alacsonyabb nikotintartalommal. A gabonaneműek nagyobb hektoliter-súlyt érnek el, magasabb sikértartalommal. A talajjavításoknak ily mérvű elvégzésével a mezőgazdasági termelés Dél-Szlovákiában értékben évi 912 millióval gyarapodik. Ez annyit jelent, hogy a 7 milliárdos összköltség nagyobb termés formájában kb. 8 év alatt térül meg. A fokozatos műszaki fejlődés folytán és főként a lakosság bekapcsolódásával a talajjavítási építkezésekbe a tényleges költségek majd csökkenni fognak és növekédik a munkálatok hatékonysága. A magasabb termelés a behozatali terv lényeges leszállítását teszi lehetővé, ami által jelentős devizát takarítunk meg, évente félmilliárd korona értékben. Az így megtakarított devizákat nyersanyagbeszerzésekre lehet fordítani a népgazdaság más ágazataiban. fentiekből nyilvánvaló, hogy a beruházások ezen a téren igen hatékonyak és döntő jelentőségűk van a fejletlen belterjes mezőgazdasági termelés kifejlesztésénél Dél-Szlovákiában. Fontos, hogy a vízgazdálkodási művek és berendezések, talajjavltási és öntözési munkálatok elvégzését a városok és falvak lakossága, az üzemekben és a mezőgazdaságban dolgozók, az üzemek, iskolák és falvak fiataljai a maguk ügyének tekintsék azon célkitűzéssel, hogy az egyes munkák időtartamát lehetőleg csökkentsék, elvégzésüket olcsóbbá tegyék s ezáltal magas fokú hatékonyságot érjenek el. Blattny Elemér, a Pénzügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. Kis kiállítás nagy eredményekről Lapunk előbbi számában már hírt adtunk a Csemadok országos dalés táncünnepélyéről, amely a zselízi kastély parkjának évszázados fái alatt zajlott le. Az ünnepély kul turális részéről már részben tájékoztattuk olvasóinkat, kevesebb szó esett azonban az ünnepségek mögött álló nagy politikai és gazdasági ered ményekröl. A kétnapos vigalom mellett a mezőgazdasági kiállításon a résztvevők meggyőződhettek róla, hogy a járás szövetkezetesei milyen kiváló eredményeket érnek el a termelés minden szakaszán. Nagy jelentőségű például az a tény, hogy a járás területén teljes győzelmet aratott a szövetkezeti gazdálkodás. A zselízi járásban már nincsenek egyénileg gazdálkodók, ami mindenekelőtt pártunknak a parasztkérdésben kifejtett helyes politikáját igazolja, hogy a járás parasztjai szót értettek a párttal, követték és követik politikáját. A kiállításon a látogatók nagyszerű eredményekről győződhetnek meg. Különösen azok a számok beszédesek, amelyek arról adnak hírt, hogy egyes szövetkezetek milyen munkafelajánlásokkal válaszolnak a preroviak versenyfelhívására. A tőroiek például a kiállított termékek mellett a kiállítást megtekintők tudomására hozzák, hogy a következő évben a mezőgazdasági termelést több mint 20 százalékkal növelik. A kiállító szövetkezetesek szavaiból kiderül, komoly elhatározásuk, hogy a második ötéves terv feladatait nemcsak hogy hiánytaltnul teljesítik, de azokat túl is szárnyalják. Jóformán meg sem nyílt a kiállítás. dc az állami gazdaság kiállítási részlege előtt máris százával tömörültek az emberek. A gazdaság dolgozói a ketreces tyúktenyésztést mutatták be. E módszer után nagy volt az érdeklődés, különösen amikor megtudták, hogy egy-egy tyúk 8 hónap alatt 180-200 tojást is tojik. A legtöbb csodálója azonban mégis a zselíziek kiállításának volt, akik bemutatták, milyen nagyszerű eredményeket értek el a szárazhizlalással. Asszony a talpán A zselíziek sertései körül Molnár Margit foglalatoskodik. Alig győz válaszolni a feltett kérdésekre. Különösen sok a csodálója egy majdnem 300 kilós anyasertésnek. Molnár Margit, a gondozója mondja, hogy 14 — 15 malacot is felnevel egy-egy ellésből. Kilestük az alkalmas pillanatot, amikor néhány szót válthattunk Molnár Margittal. Szívesebben beszél jószágairól, mint magáról. Ügy szűkszavúan azért elmondja, hogy már több éve tagja a szövetkezetnek, s másfél éve dolgozik a sertéseknél. Kétszázan felüli az állatok száma, amelyeket ő gondoz. A növendékállatok között 26 a koca. E negyven év körüli fehér köpenyes asszony igazán asszony a talpán. Szorgalmával, munkaeredményeivel túltesz a szövetkezet valamennyi tagján. Beszélgetés közben ezt mondja: — A szövetkezet vezetősége csak 12 malac elválasztását tervezte egyegy kocától. — Csak? — Igen, mert ha az ember iparkodik, jóval többet is el lehet választani. Már jónéhányan figyelik a szavát. Akadtak olyanok is, akik jegyezgettek. Molnár Margitot azonban ez nem zavarta. Egy pillanatra elhallgatott. Homlokát ráncolta, majd így folytatta: — Az idén előreláthatólag 17 — 18 malacot nevelek föl egy-egy kocától. Molnár Margit mindenkinek, de különösen az asszonylátogatóknak elmondja, hogy igen jól érzi magát a szövetkezetben. Munkáját tisztességesen jutalmazzák. A kiállítás jó, mert képet nyújt a zselízi és párkányi járás szövetkezeteinek munkaeredményeiről. Nem tartjuk azonban helyesnek, hogy a kiállított tárgyakat, illetve termékeket magyarázó szöveg csupán szlovák nyelven van írva, holott a látogatók döntő többsége magyar nemzetiségű szövetkezeti tag. Igaz, a kiállított dolgok magukért is beszélnek, de mégsem ártott volna, ha mondjuk a bényi szövetkezetesek saját anyanyelvükön olvashatják, hogy a tőrei szövetkezetesek milyen eredményeket értek el és milyenek a jövőre vonatkozó terveik. Szarka István ál tj

j szó A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóiénak megünneplésére készülnek Néphadseregünk katonái is gondosan készülnek a Szlovák Nemzeti Felkelés idei ünnepségeire. Abban az alakulatban, melyben Svoboda tiszt tölti be a politikai dolgozó funkcióját. a katonák és a védnökséget gyakorló üzemek számára előkészítették a volt szlovákiai partizánbrigádok parancsnokaival folytatott beszélgetéseket. Az első hárem beszélgetést a Szlovák Nemzeti Tanács dolgozója, Sagát elvtárs, a Rappi levél Az idei aratási munkálatok komoly erőpróbára tették a rappi szövetkezetese,ket is. A tagság túlnyomó része megér'tetté, hogv közös érdekről, a kenyérről van szó. Sokszor már hajnali 3 órakor mentek aratni vagy kötni a szövetkezetesek. Minden elismerést megérdemel a szövetkezet elnöke is, aki jól Irányította a muifkálatokat. A fiatalok közül ki kell emelni Oläiak Pavlát. aki nemcsak állandó dolgozója a szövetkezetnek, de három és óta a cséplésnél, mint etető működik. Uhrin Béla elvtárs, ipari munkás a szabadságét mér évek óta aratással, csépléssel tölti. Mint a helvi Nemzeti Front elnöke, jó példával jár elöl. A szövetkezet már két héttel ezelőtt teljesítette a gabonabegyűitést. A magánszektor azonban lemarad?. A szövetkezet, miután befejezte a cséplést, segített az egyénieknek is. A szép eredmények mellett rossz példa is akad. A szövetkezet vezetősége _ felkérte az állatgondozókat, segítsenek ők is napközben a munkálatokban, mert megtehetik. Sajnos, ezt nem mindenki értette meg. Ferenc József Rapp. Teljesítették az egész évi sertéshúsbeadást A hrušovi szövetkezet augusztus 20-án 100,5 százalékra teljesítette az egész évi sertéshús beadást. E hír az első olvasásra jelentéktelennek tűnik, de ha elemezzük a dolgokat, akkor rájövünk, hogy a hrušovi szövetkezetesek nagy sikert könyvelhetnek el. Ugyanis minden hektár szántóterületre a beadásból 108,6 kg sertéshús esik, ami annyit jelent, hogy ebben az évben az egy hektár' szántóterületre eső sertéshústermelésük eléri a 170 kg-ot. , Hasonló sikereket értek el a štefájiko-* vói szövetkezetben is, ahol az .évi . teryul, még nem teljesítették, de ai epy 'nek-. tárra eso sertéshúSbeádás"* mái" s!írte 81 kg-t. E két szövetkezet nyomdokaiban jár a tósnyárasdi EFSZ-is, ahol eddig 80 kg sertéshús esik egy hektár szántóterületre, ' Bosák Károly, Galánta VÁLASZ CSIFFÁRRÖL A csiffári szövetkezetesek is megvitatták a prerovi felhívást és így válaszszolnak: 1960-ban az idei terméseredményedhez viszonyítva jelentősen növelik a termelést. A növénytermelésben ez az emelkedés 22 százalékbt tesz ki. az állattenyésztési termelésben pedig 23,3 százalékot. Š. Pročka, Verebély Nálepka kapitány-brigád politikai bfz'tosí vezette lelkes érdeklődés közepette. Mindegyik beszélgetés több mint. 3 óra hosszat tartott. Az ünnepség keretében hadseregünk katonái előtt fellépett a baskír művészegyüttes, mely a bécsi Világifjúsági találkozóról visszatérve művészkörutat tett hazánkban. A felkelés napján ünnepi estet rendeznek, melynek keretében a Munkaérdemrenddel kitüntetett martini Hadsereg Színház együttese P. Karvas „Éjféli mise" chnü színdarabját adja elő. Az ünnepségek megrendezésével megbízott elvtársak ezenkívül szép kiállítást is készítenek elő a Szlovák Nemzeti Felkelésről. A kiállítás történelmi dokumentumok alapján mélyrehatóan tájékozta? a felkelés kirobbanása előtti helyzetről, a felkelés lefolyásáról stb. A kiállítást azután a falvakon és üzemekben is megrendezik. Az alakulat propagációs aktívája ezenkívül további beszélgetéseket készít > elő nagyobb üzemekben és sz EFSZ-ekben. Kolaja Ján, főhadnagy Fiatafok értékes kötelezettségvállalása A szeszélyes Latorca folyó vize a múltban gyakran elöntötte a hazánk legkeletibb részében elterülő termékeny síkságot. Sok fáradalmas munkájába került a parasztokrak a termés megvédése és megmentése az árvíz elől. Segítséget pedig a kapitalistáktól hiába vártak. De eljött a felszabadulás. Ma már nem iszaposodik a határ a Latorca mentén, nem önti el a víz az aranykalászú búzát. Népi demokratikus rendszerünk megadta a lehetőséget a Latorca-töltés felépítésére. A dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tiszteletére a Királyhelmeci Gép- ét Traktorállomáson dolgozó fiatalok kötelezettséget vállaltak, hogy a töltés felépítésénél 1000 órát dolgoznak le. Reméljük, hogy járásunk többi CSISZszervezete is követi a szép kezdeményezést. Szedlák János, vojka. A perbenyikiek vállal ak A perbepyíki szövetkezetesek a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére a következő kötelezettségvállalást tefték: " teljesitik az' ejrésr ávfmatlíahiäsbf>adäšt. »ifenkivül terven Műi beadnak k2t> mázsa marhahúst. A tej egész évi beadását november 15-ig teljesítik' és a közellátásra terven felül még 20 000 liter, tejet adnak. Tóth Gyula, Perbenyik Jó volt a termés A peténypusztai gazdaságban már befejeztük az aratást és a cséplést. Jelenleg silőzunk és a cukorrépamagot csépeljük kombájnnal. Takarmányunk is bőven van. Bátran mondhatjuk, hogy Peténypusztán ilyen termés még sohasem volt. Rózsa János, Peténypuszta A JÖVŐ TRAKTOROSAI Azok, akik már. második éve szolgálnak a katonaságnál, lassanként a polgári életbe készülnek visszatérni. Ezért az dqísz r.opi elfoglaltság után a klubhelyiségben, . avagy a szobákban folytatott beszélgetéseik a közelgő polgári élettel kapcsolatos tervekre vonatkoznak. Több elvtárs tervbe vette, hogy a kötelező katonai szolgálat befejezése után különféle tanfolyamokon, esti tanfolyamokon, vagy távtenulmány segítségével tökéletesíteni fogja szakképzettségét. Tizennégy másodéves már hozzáfogott tervének valóra váltásához. Traktqrosok számára rendezett tanfolyamra jelentkeztek, melyet e napokban sikeresen el is végeztek. Kötelezettséget vállaltak, hogy katonai szolgálatuk befejezése után munkát vállalnak az EFSZekbfn. így a'szövetkezeti tagok sora új fiatal erőkkel gyarapszik, akik bizonyára nem vallanak majd szégyent a munkiben. Az újdonsült traktorosok csoportja a traktoros tanfolyam elvégzése után a környékbeli EFSZ-ekben 10 napig dolgozott és segítséget nyújtottak az EFSZtdgoknak az idei termés betakarításában. Karol Neupauer szakaszvezető. ügy arattunk, hogy az időjárás észre ne vegye A féli szövetkezet tagjai azzal az elhatározással indultak az idei aratásba, hogy nem hívnak segítséget. Meg akarták mutatni, hogy a védnökségi üzem és a brigádosok nélkül is be tudják takarítani a termést. — Elég munkaerővel rendelkezünk, bírjuk magunk is a munkát — hangzott Lakner Imre szövetkezeti elnök dicséretre méltó elhatározása, s ezzel neklgyürköztek az aratásnak. A tagok azonban jóformán még ki sem értek a határba, amikor váratlanul megeredt az eső. Az emberek bosszúsan kémlelték az eget, s mivel az egyre gyülekező sötét felhők elárulták, hogy hosszabb ideig tartó esőzésre számíthatnak, alaposan megázva hazatértek. Amim az idő kiderült, az aratók újból a gabonaföldek felé tartottak. Eleinte hat kombájn aratott, segítettek a kévekötögépek, a 25 hektárnyi dőlt gabonát pedig kaszával aratták le. Kezdetben minden úgy ment, ahogy tervezték, de csak kezdetben, mert később ismét megeredt az eso és véget vetett a nagy igyekezetnek. A féliek ma már azt sem tudják, hogy hányszor fogtak neki az aratásnak, és hányszor kellett abbahagyniok. Tóth József, a HNB titkára szerint úgy arattak, hogy az időjárás észre ne vegye őket. — Szinte be kellett lopni a gabonát a határból — mondja a titkár, aki maga is részt vett a munka megszervezésében. Ilyen körülmények közepette az aratási tervet is meg kellett változtatniok és rugalmasabb módszert kellett választani. Eredeti elhatározásuktól eltérően mozgósították az egész falu népét, élen a tömegszervezetekkel. Ahogy Tóth József mondja, volt olyan nap, hogy a tagokon kívül 130 brigádos dolgozott a földeken, de még így is a tervezett három hétnél tovább tartott a betakarítás. — Voltak egyéb nem várt zökkenők is az aratásban — mondja a továbbiak során Lakner Imre. — „A csehországi kombájnosok a szeszélyes Időjárás miatt csak 3 napig arathattak. Közben beérett náluk is a gabona és haza kellett menniök Több ízben kértünk gépi segítséget, de sem a járás, sem a gépállomás — többszöri ígéret ellenére sem adott. Végre az aratás befejezése előtt két nappal megérkezett a két segítség." Minden jó, ha a vége jó. mondja a közmondás. Akármilyen nehéz körülmények közepette is arattak a féliek, végeredményben a betakarítás mégis jól végződött. Bedrich Pala mezőgazdász szaval legalább is erre engednek következtetni: — A búzából átlag 24 q termett hektáronként, a beadást pedig 110 százalékra teljesítettük, s a tagoknak is jutott bőven. Az aratás befejezésén kívül egyéb öröm is érte a félieket. Hosszú, mondhatni több évtizedes várakozás után végre elkészült a sokat ígért, a Fehér-vizet átívelő korszerű híd és ezzel egy csapásra megváltozott a község élete. Eddig komp közlekedett ezen a fontos útszakaszon. Sok ember vesztette életét a bizonytalan közlekedés következtében. A szövetkezet tagjai sem gazdálkodhattak úgy, ahogy szerették volna. Számtalan esetben megtörtént, hogy a folyó megáradt, a túlsó partra nem tudtak eljutni. Pedig itt a szövetkezetnek 250 hektár dúsan termő földje van. Hányszor emiatt nem tudták idejében elvégezni a vetést, az aratást, megkéstek a talajműveléssel, ami végeredményben a termés rovására ment. — Az idei aratási ünnepéllyel tehát az olyan sokat várt fehérvízi híd megépítését is megünnepeli Fél lakossága. F. J. ÜJ SZÖ 5 * 1939 augusztus 26.