Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)
1959-08-25 / 235. szám, kedd
Mielőtt elindulunk Brnóba Másfélmillió látogatót várnak • Mit láthatunk a szovjet pavilonban? • Műszaki konferenciák és szakmai viták • Értékes szervezési tapasztalatok Alig két hét múlva, szeptember 6-án #nyilnak meg az első brnói nemzetközi nagyvásár kapui. Mint ismeretes, a nagyvásár két hétig, szeptember 20-ig tart. Ennyi idő alatt másfélmillió látogatóra számít a nagyvásár rendezősége. A jegyelővétel eredményei — egy hét alatt 605 ezer belépőjegyet adtak el — azonban azt mutatják, hogy az érdeklődés felülműi minden várakozást. Közel két- és félezer újságíró jelentette be részvételét (csak Bulgáriából 200). 52 ország 125 ezer négyzetméteren 65 ezer négyzetméter fedett és 60 ezer négyzetméter nyílt kiállítási térségen harminc ország állít ki Brnóban. Mivel a nagyvásár szakosított — gépipari, műszaki jellege van — kiváló lehetőség nyílik az egyforma rendeltetésű gyártmányok összehasonlítására. Egyik feladata legyen ipari szakembereinknek, hogy a nagyvásárön látottakat összehasonlítsák hazai gyártmányainkkal és ebből következtetéseket vonjanak le munkájuk számára. Ennek nagy jelentősége' van éppen most, amikor iparunkban a legnagyobb műszaki színvonal eléréséért folyik a küzdelem. Sok ezer látogató szempontjából fontos az a tény, hogy nagyvásárról, s nem kiállításról van szó, tehát olyan dolgokat állítanak ki, amelyeket már gyártanak az üzemek, amelyeket nemcsak bemutatni, hanem nagy mennyiségben eladni is lehet. Azért figyelmeztetünk erre, mert hazai iparunk számos közszükségleti cikkeket is kiállít, főleg televíziós készülékeket, mosógépeket, hűtőszekrényeket stb. ' Ki mutat be legtöbbet? A legnagyobb kiállító természetesen a rendező Csehszlovákia. Hazánkon kívül 14 állam saját pavilont rendez be. Közülük a legnagyobb bemutatókat a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, az NDK, Svájc, Franciaország, Anglia és az NSZK rendezi. Az NSZK egyes cégei még most, röviddel a vásár megnyitása előtt is heves küzdelmet folytatnak a rendezőségből egy-egy további négyzetméter kiállítási térségért — most igyekeznek behozni tavasszal tanúsított vonakodásukat. Ä legjobbat Brnóba A hatalmas ládák, félig kicsomagolt, vagy tisztogatás, csinosítás alatt álló kiállítási tárgyak között óvatosan robognak a nagy Tatra 111-es autódaruk. Itt emelvényre helyeznek egy gépet, amott „BRNO" címzésű ládákból emelik ki az alkatrészeket. A nagy zűrzavar közepette akadunk rá a nagyvásár legnyugodtabb emberére, Ivanov elvtársra, a szovjet pavilon ioazgatójára. Szívesen válaszol a kérdésekre. — Hát, szputnyikra ne számítsanak, azt nem hoztuk el. De érdekesség azért akad bőven pavilonunkban. Itt a ponyva alatt áll a Csajka gépkocsi, amott a ZIL —111-es. Felemeljük a ponyvát, s elénk tárul a brüsszeli világkiállítás egyik szenzációja, az elegáns, remekbe szabott karosszériájú Csajka. Kisebb társa a ZIL —111-es sem marad el mögötte szépségben. — A televíziós vevőkészülékek egész sorát mutatjuk be — folytatja Ivanov elvtárs. — Kiállítunk program-vezérlésű megmunkálógépeket, vasércbányászati felszerelést, kicsi és nagy traktorokat. És sok más dolgot, hosszú lenne azt felsorolni... Ivanov igazgató szavaihoz hozzá kell tenni azt, amit hazai szakembereinktől tudtunk meg: A Szovjetunió iparának legjobb termékeivel áll a brnói nagyvásár közönsége elé. Ezzel közvetve kényszerítette a többi kiállítót is csakis legjobb gyártmányaik bemutatására. A szovjet gyártmányok minősége mellett bizony nem lehetne csúfos lemaradás veszélye nélkül kiállítani. Igy segít a Szovjetunió a nagyvásár magas műszaki színvonalának megteremtésében. Igy segít a világ kereskedelmi közvéleményének tudatába hozni az új nagyvásár nevét, amelynek éppen azért, mert új, bizony szüksége is volt erre. Értékes tapasztalatok Bizonyára furcsának tűnik, hogy még a megnyitás előtt tapasztaltakról beszélünk. Pedig nem tévedés ez. Valóban értékes tapasztalatokat szerezhetünk itt már most. Az építőmunka, útépítés, a nagyvásárra készülő alkatrészek, gépek előállítása terén, a munkaszervezés, politikai nevelőmunka — mindezen területekről a lehető legjobb tapasztalatokat szerzi a nyüzsgő kiállítási térség látogatója most, rövid idővel a megnyitás előtt. Szó sincs hajrámunkár^l. Minden problémát, amely az építés folyamán felvetődik, azonnal a helyszínen, a dolgozók javaslatai alapján, a legoperatívabb módszerrel megoldanak. Kiválóan dolgozik a rendezőmunkások pártszervezete. A pártszervezet munkáját itt a kiállítási térségen az operatív rugalmasság jellemzi. Egyetlen munka jobb megszervezése, egy-egy határidő lerövidítése érdekében tett munkajavaslat sem kerüli el a pártszervezet figyelmét, azonnal szorgalmazza a vezetőségnél a javaslat megvalósítását. A nagyvásárra készülő kiállítási tárgyak gyártói is nagy lelkesedéssel vesznek részt a munkában. Brigádokat alkottak, munkaversenyt szerveztek a kiállításra kerülő gyártmányok minél jobb és gyorsabb elkészítésére. Az üzemekben bizonyára értékelni fogják ezt az eredményes versenyt és levonják belőle a tanulságot a jövőre nézve. Nemcsak kiállítási tárgyak lesznek a nagyvásáron Mi lehet még egy nagyvásáron? — kérdezhetnénk. Bizony lehet. Mert a nagyvásár nemcsak kereskedelmi célokat követ, hanem számít a tapasztalatcserére, a műszaki továbbképzés propagálására, a műszaki ismeretek terjesztésére is. Ezért számos előadást, szakmai vitát, tudományos eszmecserét rendeznek. Mezőgazdasági dolgozóink számára is bőven található a szakmai előadások keretében érdekes műsor. Szeptember 13-án például az NSZK-beli BAAS vállalat szakemberei a mezőgazdaság ésszerűsítéséről és gépesítéséről tartanak előadást, ugyanaznap a prágai mezőgazdasági gépek kísérleti intézetének mérnöke tart előadást a komplex gépesítésről a mezőgazdaságban. 10-én a Královo Pole-i Gépgyárban megrendezik az újítók napját, számos filmelőadást rendeznek a kiállítási térségen stb. Konferenciák lesznek a legkülönfélébb szakmai kérdésekről, többek között a szivatytyúberendezések alkalmazásáról a mezőgazdaságban. A brnói nagyvásár tehát mindenki számára tartogat valami érdekeset. Nem vitás, hogy az érdeklődés hatalmas. A rendezőség ezért figyelmeztet, hogy a belépőjegyeket lehetőleg elővételben szerezzék meg a látogatók, merťícfy jobbah 1-irányítható a látogatottság, nehogy egy nap a látogatók száma túlhaladja a befogadóképességet, máskor meg kihasználatlanok maradnának egyes közlekedési eszközök. V. G. AZ ÚJ SZO JÓL FIZET A TERMÉS A királyhelmeci vasútállomásról széles betonút vezet a város felé. Az autóbuszok azonban csak kerülő úton közlekedhetnek. Ötszáz méternyi hosszú útszakaszon szünetel a forgalom. A Aerbenyíki szövetkezet búzája szárad rajta. Fürge asszonykezek, iskoláskezek forgatják a kenyérmagot. A kötelező beadást már rég teljesítette a szövetkezet, sőt még terven felül is adott az államnak. — Van miből adni — mondja büszkén Szabó János, a szövetkezet elnöke. — Amennyi gabonát már kicsépeltünk, abból telne mindenre. Nagyon jól fizet a gabona az idén. Még a legöregebb emberek is azt mondják, hogy ilyen termés még nem volt a perbenyíki határban. Gabonából elértük a tervezett hektárhozamot, búzából előreláthatólag elérjük a 28 mázsát. A vetőmagot biztosítottuk. Most már osztjuk a tagok félévi járandóságát. Az útra pedig egyre érkezik a búza, melyet aztán szárítanak, tisztítanak, zsákolnak. Kázsmér István, az egyik fiatal szövetkezeti tag hordja traktorával a kombájntól a búzát. SZABADSÁGUKAT AZ EFSZ TARLÓJÁN TÖLTIK A perbenyíki szövetkezet már a múlt évben is szép eredményeket ért el az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt. Szilárdult a munkafegyelem. A tagok kezdték megérteni, hogy övék a szövetkezet. Ezután még jobb eredmények születtek a közös gazdálkodásban. A gabona betakarításában a szövetkezet minden tagja szorgoskodott. Az aratásban az üzemi munkások is segítenek, akik szabadságukat az EFSZ tarlóján töltik. Ilyenek Estefán József, Kosztyú János, Leskó Gyula, Tóth János, Hornyácsek Ádám és Kuchta György. Búg a cséplőgép, telnek a zsákok, növekszik a kazal. A langyos szélben meglebben Eszenyi Erzsébet és Kovács Magda pettyes szoknyája. Arcuk piros, de mosolygós. Ügyesen adogatják a kévéket az etetőnek. Nincs megállás, sürgeti őket az idő. Kanda Miklós dicséri is őket, hogy milyen fáradhatatlanul, szorgalmasan dolgoznak. Távolabb a kombájnokkal learatott búza szalmáját kazalozzák. Itt már az idősebbeket találjuk. Pócsik József, Szuhai István és Tóth J. István fáradhatatlanul dolgoznak. — Elégedett vagyok a szövetkezettel mondja Pócsik József, s közben kalapjáról leveri a port. MÉG JOBB MUNKÁT A JÖVŐBEN..; Amióta Szabó János átvette a szövetkezet irányítását, nagy fellendülés tapasztalható. A falu népe már megtalálta a helyes utat, de azért több segítségre van szüksége a helyi funkcionáriusok részéről. Egyes csoportokban a munkafegyelmet is meg kell javítani. Nagyon helytelen sz, hogy aratás és cséplés idején nem használnak ki e'éggfi minden órát, hiszen ez a legfőbb idénymunka. Tith Gyula, Perbenyík Megérdemlik a dicséretet A zalabal szövetkezet gabonáját már több mint három hete két cséplőgép csépeli. Még egypár nap és végeznek a csépléssel. Ottjártamkor elmentem az egyik cséplőgéphez. Mondhatom, ugyancsak elcsodálkoztam. amikor láttam, hogy a cséplőgépnél nők dolgoznak. Csupán a 70 év körüli Pásztor János bácsi rakta a kazlat, mellette két asszony, Bertók Elvira és Méry Anna. majd egy tizenhét év körüli fiú, Pál Elemér szorgoskodott. A cséplőgépet is nő etette, Kormosi Irén, a kéve vágója Hasznos Erzsébet volt. A pelyvát a gép alól csupán egy személy húzta, néha-néha Kulcsár István gépész vagy a kéveadogató segített. A gépész egyébként a zsákoknál is segített. Még a traktor pótkocsijára is asszony adogatta fel a kévét, Kulcsár Irma személyében. Az egyik kéveadogató fiú Lányi László volt. Azt mondhatom ezekután, hogy ennél a cséplőgépnél a gépészen kívül férfiember nem dolgozott. Mégis 7 vagon gabonát csépeltek ki ezzel a 44 mázsás teljesítményű kis cséplőgéppel. Mikor megállnak uzsonnázni, megkérdezem az asszonyoktól, hogyan bírják három hete ezt a nehéz munkát a cséplőgépnél, mindössze hatan, heten. Erre az etetönő felel. — Mi akartuk, hogy a kis gép is dolgozzon, ha nem is vagyunk hozzá elegen. Egymást kisegítve, közös erővel leküzdjük a nehézségeket. Habár a faluban vannak olyan szövetkezetesek, akik eljöhetnének a cséplőgéphez, mégsem jönnek. De ha paprika- vagy paradicsomszedés van, oda nagyon sietnek. Az asszonyok jó munkájukért joggal megérdemlik a dicséretet. Bálint Emő, Zalaka Befejezték a cséplést A szolnocskai EFSZ-ben az elmúlt hét elején elvégezték a cséplést. Naponta 90— 110 mázsát csépeltek. A cséplésben a szövetkezeti tagságon kívül részt vettek a CSISZ-tagok is, valamint az iparban és erdészetben dolgozó munkások. A cséplőgépnél naponta ott láthattuk Juhász Miklós igazgató-tanítót, Csorna Tamás és Geri Lajos csernői munkásokat, Csorna János és Gerényi János erdei munkásokat és másokat. Az aratás és cséplés sikeres bevégzése alkalmával a szövetkezet vezetősége kétnapos kirándulást tervez a Magas-Tátrába. Tomi Anna, Szolnocska Élenjárók A csiliznyáradi szövetkezetben a nyári munkák elvégzése után aratóbált rendeztek. A bált augusztus 15-én tartották meg a helyi kultúrházban. Sebő Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke rövid beszámolójában elmondta, hogy a szövetkezet tagsága lelkes, odaadó munkát végzett s így a szövetkezet a járásban az első helyre került a begyűjtéssel. Utána a helyi ifjúsági szervezet tagjai szórakoztatták az egybegyűlteket. Wimmer Zoltán, Csiliznyárad Látogatás egy napközi otthonban Borús délután van, amikor Pozsony püspökin a napközi otthonba benyitok. Komolyareú fehérkötényes aszszonyt pillantok meg először, a szakácsnőt. Ö igazít útba, amikor a napközi otthon vezetője iránt érdeklődöm. A sokablakú villa egyik emeleti szobájában találom meg Berosnét. Törékeny szőke fiatalasszony, mentegetőzésemre, kedvesen hellyel kínál és azután igen készségesen adja a felvilágosítást: — Tudja, itt mindig sok a munkaHátán vagyunk mindössze: három nővér, egy szakácsnő, egy takarítónő és én. A nővérek váltakozva vannak szolgálatban. Az adminisztrációs teendőkre leggyakrabban olyankor szorítok magamnak időt, amikor a kicsik alusznak, majd órájára pillanatva folytatja — most már minden pillanatban felébredhetnek a gyerekek. Ha kívánja, megnézhetjük őket. Az emeleten tiszta, világos szobákban, fehér ágyacskájukban feküsznek a legkisebbek. Már csak egy-kettő alszik, a többi forgolódik, vagy nyugodtan nézdegél. Berosné mindegyiken igazít valamit — ügyesen, könnyedén. Nevükön szílótja a csöppségeket, rájuk mosolyog, s közben telem sem szakítja meg a beszélgetést. Megtudom, hogy rövidesen huszonöt kisgyermek betölti a napközi otthon teljes létszámát, s közülük tizenöten egész heti bennlakók lesznek. Püspöki hétezer főt meghaladó lakosságára gondolok, s kevésnek tűnik nekem ez a szám. Kísérőm azonban figyelmeztet arra, hogy nem is olyan kevés ez, ha meggondoljuk falun a legtöbb helyen ott a nagymama, aki helyettesíti a fiatal dolgozó anyát. Érdekel, kinek a gyermekei vannak itt és mennyit fizetnek értük a szülök. A front mögött Á front mögött címmel szlovák nyelvű 3 felvonásos színdarabot tanulnak a Predná Hora-i szanatórium betegei, mellyel augusztus 29-én. a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának ünnepére készülnek, hogy méltón emlékeztessék a nézőket augusztus 29-re és a háború borzalmaira, a hős partizánok halálmegvető bátorságára a fasizmus elleni harcban! Emlékezzen mindenki, mit éltek át a kegyetlenül legyilkolt férfiak, asszonyok és gyerekek. A fronton harcoló katonák', a koncentrációs táborok halálra kínzott foglyai, a férjüket, fiúkat hazaváró síró asszonyok. Áz . apjukat elvesztett éhező gyermekek ezrei és' mindazok, akik a vérükkel nzétték azért .hogy nekünk szebb és boldogabb jövőnk legyen! Emlékezzünk rájuk ... és — soha többé háborút! Ternoczky József, Pr. Hora. Kulturális fi Vietor Eftimiu „Az ember, aki látta a halált" című színdarabját nemrég könyvalakban adták ki Prágában. Cseh nyelvre Ion Sečareanu és Carrel Patiha fordították. New Yorkban A1 Capone életéről szóló filmet mutattak be. A valamikor rettegett gangszter mint „elbűvölő gyilkos", költészetért és képzőművészetért rajongó széplélek jelenik meg a filmen. * A Szovjetunióban dokumentumfilm-sorozat készül, amelynek egyik fő témája az automatizálás. A filmek nemcsak az eddig elért eredményeket, hanem a jövő fejlődésének távlatait is ismertetik. „Lenin nyomában", ez a cl,ne Wladimlr Zazrewski lengyel festő drezdai kiállításának. A művész londoni, párizsi, leningrádi, berlini városrészeket és tájakat mutat be, csupa olyan részleteket, ahol Lenin élt és dolgozott. • Július Fučíkról új könyv jelent meg M. Gregor tollából — címe:. A boldogságért éltem. A mű a Gestapo irattárában talált kiadatlan okmányokat, a Fučlk-per vádiratát és a vizsgáját egész anyagát is közli. Ä Nemzetközi Dachaui Bizottság kezdeményezésére és a bajor kormány támogatásával a haláltábor egyik volt barakjábaji nemzetközi könyvtárat létesítenek. Ebben összegyűjtik mindazt, amit ebben vagy erről a koncentrációs táborról írtak: könyveket, brosúrákat, újságcikkeket, a foglyok naplóit, bizalmas jelentéseket, a foglyokon végzett „tudományos kísérletek" leleteit, leveleket és statisztikákat. Az új könyvtár a fasiszta barbarizmus történelmi dokumentumainak jelentős központja lesz. E napokban immár harmadik cseh fordításban jelent meg Mikszáth Kálmán regénye: a Szent Péter esernyője. A regényt már röviddel a megjelenése után lefordították cseh, német és román nyelvre. Angliában néhány hónap alatt nyolc kiadást ért el. Eddig 17 nyelvre, legutóbb kínaira fordították le a népszerű regényt. A regény új cseh fordítója L. Hradský. — Földművesszövetkezeti dolgozó nők, üzleti alkalmazottak, bratislavai üzemekben, hivatalokba bejáró asszonyok gyermekeiről gondoskodunk kapom a váSaszt. — A díj igazán csekély. A szülök — az apa és anya — havi keresetét vesszük alapul, így a mindennap bejáró kicsikért pl. 60 fillért, 1 koronát, .. .a heti otthonban 1,60—3 koronát fizetnek egy napra. Közben már leértünk a földszintre, amelynek padlója, akárcsak a szobáké és a lépcsőké, ragyog a tisztaságtól. Benyitunk egy fehér ajtón, amely mögött hallgatagon, álmos szemmel néznek ránk a nagyobbak: a harmadik évükhöz közeljáró kisfiúk és kislányok. Most ébredtek föl, kezükben tartják cipöcskéjüket, ruhájukat és várják a nővér fürge kezének segítségét. Berosné is hozzálát a cip.őfűzéshez, ruhagomboláshoz. Alighogy á kerek, fehér asztalokhoz vezetik a kicsinyeket, az ajtóban nagy tálcával a karján megjelenik a szakácsnő. Mintha csak ez az ajtónyílás kellett volna ahhoz, hogy az álomtündér végérvényesen kisurranjon a szobából: egyszerre verődnek a kis tenyerek eaumáshoz, s nyílnak az ajkak örömkiáltásra. S míg egyesek egészen önállóan, mások pedig a nővér nógatásával fogyasztják a vajaskenyeret és kávét, a gyerekek egészsége felől kérdezősködöm. — Minden héten megnézi őket a gyermekorvos — közli velem Berosné. — Eddig még nem volt betegünk. Izgatottan várom az uzsonna végét. Valahonnan — gondolom — nyilván ezekből a fehér szekrénykékből a fal mellett előkerülnek majd a játékok, amelyek a csodák világát jelentik az ilyen kis emberkék szemében. Akkor lesz még csak ujongás! Evés után, míg a kicsik kötelességtudóan sorakoznak a mosdóknál, körülnézek a konyhában. Barack vár itt kosarakban — délelőtt szedték a kertben —, hogy elrakják télire a kis lakóknak. Azután sietek vissza a gyermekekhez és játékaikhoz. De csak egy viharvert babakocsit pillantok meg, egy kisfiú szaladgál vele. És a sarokban ketten egy faparipa fölött vitatkoznak. — Több játékuk nincs? — fordulok csalódottan Berosnéhoz. - O, nemcsak játékok, a berendezéshez is hiányzik még több minden. Nemrég felújítottuk és átfestettük az egész • házat, s elkelt a pénzünk. De nagyon örülünk a célszerű átépítésnek és a tisztaságnak — mondja a vezetőnő, és olyan büszke boldogsággal néz körül, hogy az ember megérti: igazuk van, ha egyelőre lemondtak a játékok beszerzéséről. — Megígérték — folytatja a vezetőnő —, hogy most kapunk több pénzt, s akkor a jövő héten már vehetünk új játékokat is az elkallódott és tönkrement régiek helyébe, — fűzi hozzá Berosné s rámmosolyog, ami-.t ott áll a körülötte forgó lármás kis társaság közepette, figyelve, hogy eligazítsa a játék közben nem mindig pajtáskodó kicsik ügyes-bajos dolgát — határozottan, de szeretettel, amelyről minden szava és mozdulata tanúskodik. Jóleső derűs hangulatban lépek ki a zsibongó gyerekek otthonából a borús késő délutánba. Arra gondolok, hogy a nemsokára gyermekeikért érkező szülőket nyugalommal, megelégedéssel töltheti el annak a tudata, hogy míg ók munkájukat végzik, kicsinyeiket szeretettel gondozzák a napközi otthonban. F. V. 6 g §A munkáshatalom] S g Lerázták régen már a láncot keletnek dicső fiai S s megszüntetvén a szolgaságot ?> jöttek világot váltani. • H ä ^Megváltani munkást, parasztot — \ jsszlovákot, lengyelt és magyart; y A nép nevében vívni harcot gazért, amit a nép akart. ^Szabadságunkért síkraszálltak ;?és rombadőltek börtönök, letűntek rémek, sötét árnyak >a Duna két partja fölött. Téli viharban hozták nékünk 5a rügyet fakasztó tavaszt, £jígy lett valóság, mit reméltünk Ha hosszú elnyomás alatt: gBéke, barátság szent jegyében Ptestvér, testvérnek nyújt kezet •pörös csillag ragyog az égen ňPrága és Budapest felett. Ö íjNincs többé úri „dínom-dánom".í ŐA munka immár nem úri vagyon.1 Dalunk zeng vígan száz határon: ÍJÉI jen a győztes munkáshatalom!j§ TUGÄRI FERENCI; 3 $ ÜJ SZÖ 25 * 1959' au-flusztus .11